Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 június 1. A Magyar Dolgozók Vártja III. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Elvtársak! Eártunk III. kongresszusának munkájában megnyilvánult len­dület, bizalom és egység új erőfor­rása »számunkra. A kongresszussal kapcsolatban száz formában mu­tatkozott meg, hogy pártunkat osz­tatlan szeretettel övezi az egész magyar dolgozó nép, hogy célkitű­zéseinket helyesli és magáénak vallja a munkás, a paraszt, az ér­telmiségi, hazánk minden dolgozó fia. A mi feladatunk most, hogy e helyes célkitűzéseket erőnk min­den megfeszítésével gyorsan és maradéktalanul megvalósítsuk, egész dolgozó népünk üdvére és felvirágoztatására! Az út szabad, a cél világosi Rajtunk a sor, hogy amit elhatároztunk, tettekre is váltsuk! (Nagy taps.) Éljen a mi szeretett hősi, harc­edzett, egységes pártunk, népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Párt­ja! (Hosszantartó, lelkes taps. Fel­kiáltások: Éljen a párt!) Éljen nagy példaképünk, az egész haladó emberiség zászlóvi­vője, a Szovjetunió Kommunista Pártja! (Háromszoros hurrá. A kongresszus részvevői felállva lel­kesen tapsolnak.) A proletárnemzetköziség Marx- Engels-Lenin-Sztálin zászlaja alatt előre új sikerek, új győzelmek felé! (Hosszantartó, viharos taps.) A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tanácskozásai ez­zel véget értek. (A küldöttek el- éneklik az Internacionálét. Utána szűnni nem akaró tapssal, hurrá kiáltásokkal és „Éljen a párt!“ fel­kiáltással ünnepük a pártot.) A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hatodik napján, szombaton délelőtt Szalai Béla elvtárs, a Politikai Bizottság pót­tagja nyitotta meg az ülést; foly­tatódott a rhásodik napirendi pont felett a vita. Varga Jenő elvtárs, a baranya- megyei tanács elnökének felszóla­lása után Pacco Giordano elvtárs, Trieszt Szabad Terület Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja üdvözölte a kongresz- szust, lelkes taps közepette. Ezután Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyet­tese szólt hozzá Nagy Imre elvtárs beszámolójához, majd Chile Kom­munista Pártjának küldötte mon­dott üdvözlő beszédet, amelyet a küldöttek lelkes tapssal fogadtak. A kongresszus ezután áttért a harmadik napirendi pontra, a Központi Ellenőrző Bizottság be­számolójára. A harmadik napirendi pont elő­adója Kiss Károly elvtárs, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke volt. Beszámolóját a küldöttek hosszantartó tapssal fogadták. Ezután Olt Károly elvtárs, a Központi Vezétőség tagja, a Fel- lebbviteli Bizottság jelentését is­mertette. A Féllebbviteli Bizott­ság javaslatait a kongresszus egy­hangúlag elfogadta. ' A kongresszus ezután megtár­gyalta a negyedik napirendi pon­tot: „A Magyár Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosí­tása“-!. Ács Lajos elvtárs előadó beszá­molóját'« küldöttek hosszantartó, viharos tapssal fogadták. Ezután Áléira de la Péna elv­társnő, Argentina Kommunista Pártja poütikai bizottságának tag­ja, Lars. punnar Öhmann elvtárs, Svédország Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai iro­dájának tagja, Jacob Brandenburg elvtárs, Hollandia Kommunista Pártja politikai bizottságának tag­ja, Jaacov Silber elvtárs, Izrael Kommunista Pártja központi bi­zottságának tagja üdvözölte a kongresszust. A testvérpártok kül­dötteinek üdvözlő beszédét a kül­döttek lelkesen' megtapsolták. A szombat délutáni ülést Gerő Ernő elvtárs, a Politikai Bizottság Ax MDF III. kongresszusának határozatai A kongresszus „Az államigazgatás és a tanácsok feladatai“ című napirendi ponttal kapcsolatban egyhangúlag a következő határoza­tot fogadta el:-,A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Nagy Imre elvtárs beszámolóját „Az államigazgatás és a tanácsok felada­taidról és az abban megjelölt feladatokat a párt tevékenységében irányelvnek tekinti.“ A kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját tu­domásul vette és egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A Magyar Dolgozók Pártja HL kongresszusa jóváhagyja Kiss Károly elvíársnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóját.“ A 4. napirendi ponttal kapcsolatban a kongresszus egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa meghallgatta és megvitatta Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszámolóját a szervezeti szabályzat módosításáról, valamint a szervezeti szabályzat módosított tervezetét. A kongresszus jóváhagy­ja Ács Lajos elvtárs beszámolóját, ugyancsak jóváhagyja a szerve­zeti szabályzatot a kongresszus által kiküldött bizottság módosító javaslataival együtt. A kongresszus által ilymódon jóváhagyott szer­vezeti szabályzat a Magyar Dolgozók Pártjának érvényes szervezeti szabályzata.“ ! tagja nyitotta meg. Ismertette a kongresszus elnökségének határo­zatát a kongresszusi munkaver- seny eredményeiről. Ezután megkezdődött a szerve­zeti szabályzat módosításának vi­tája. Dénes István eltársnak, a zala- megyei pártbizottság első titkárá­nak felszólalása után a küldöttek lelkes*-tapsa közepette Emil Ar­nold, a Svájci Munkapárt politikai bizottságának tagja köszöntötte a kongresszust. Ezután Koblov Erzsébet elvtárs­nő, a vasmegyei DISZ-bizottság titkára szólalt fel; majd John Bronwelly Miles elvtárs, Ausztrá­lia Kommunista Pártja politikai bizottságának tagja mondott üd­vözlő beszédet, melyet nagy taps­sal fogadtak. Barczi Gyula elvtárs, a hajdú­megyei pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. DaUand Randulf Leonhard elv­társ, Norvégia Kommunista Pártja központi vezetőségének titkára üd­vözölte ezután a kongresszust lelkes taps közepette. Gerő Ernő elvtárs felolvasta Luxemburg Kommunista Pártjá­nak üdvözlő táviratát, amelyet a küldöttek nagy tapssal fogadtak. Bognár Imre elvtárs, a közleke­dés- és postaügyi minisztérium vasútpolitikai főosztályának veze­tője szólalt fel ezután, majd szünet következett. Szünet után Fülöp Péter elvtárs, a II. kerületi pártbizottság első titkára, Kerek István elvtárs, a ba­jai pártbizottság első titkára és Hortobágyi János elvtárs, a győr- megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. A kongresszus egyhangúlag úgy határozott, hogy a negyedik napi­rendi pont felett a vitát lezárja. A szervezeti szabályzat módosí­tásához elhangzott felszólalásokra Ács Lajos elvtárs válaszolt. Az új szervezeti szabályzatot egyhangú­lag elfogadták. Az új szervezeti szabályzat elfo­gadását a küldöttek hatalmas taps­viharral ünnepelték. Percekig zú­gott a kiáltás: „Éljen a párt!“ A kongresszus ezután áttért az 5. napirendi pontra: a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerveinek megválasztására. A kongresszus ülését vasárnap délelőtt folytatta. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosítása Ács Lajos elvtárs beszámolója Tisztelt kongresszus! Kedves .elv­társak! 1 A.."Központi Vezetőségnek a párt- kongresszus elé terjesztett beszámo­lója gondosan, behatóan elemezte azt a ‘"nagy változást, hatalmas fejlődést, amely az ország, a nép, a párt éle­tében a .felszabadulás s a legutóbbi kongresszus óta bekövetkezett. vA változás, fejlődés az ország tár­sadalmi életeben. a pártban, a párt munkájában, munkastílusában indo­kolttá teszi, hogy a pártkongresszus lényeges módosításokat hajtson vég­re pártunk szervezeti szabályzatá­ban. 1 A párt meghatározásáról ,,v| A-; módosított szervezeti. szabályzat1 pártunk új meghatározását adja: «A. Magyar Dolgozók Pártja a mun­kásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leg­haladóbb erőit: a munkásosztályba dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség: tevékenységét Marx-En- gels-Eenin-Sztálln tanítása vezérli“. Pártunk meghatározásának elvi jelentőségű módosítását indokolttá tette társadalmunk életében, bekövet­kezett hatalmas változás. Az utóbbi években szilárddá kovácsolódott a párt vezetése alatt a munkásosztály egysége. Napról-napra erősödik ál­lamunk alapja, a munkásság s a dol­gozó parasztság megbonthatatlan szövetsége. Ma már sziklaszilárd ala­pokon nyugszik tehát hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma. Ezért jog­gal állíthatjuk, hogy a társadalmunk életében bekövetkezett gyökeres vál­tozások eredményeként kifejlődőben van népünk erkölcsi-politikai egysé­ge, közelebb került egymáshoz a munkásosztály, á dolgozó parasztság s az értelmiség. Ezt kifejezi pártunk módosított szervezeti szabályzata is. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásáról szóló rész félreért­hetetlenül világossá teszi, hogy a szocializmusért folytatott nagy har­cot a munkásosztály vezeti, hogy a nemzet vezető osztálya a munkásosz­tály, melynek; érdekei egybeesnek az egész nép, az egész nemzet érdekei­vel. Ennek megfelelően a párt, min­denekelőtt á munkásosztály pártja. Ezt fejezi ki a párt meghatározásá­nak azon része, amely a következő­ként hangzik: *A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja»..' -• A felszabadulás előtti évtizedek s a felszabadulás óta eltelt idő az egész nép számára kézzelfoghatóan igazol­ta, hogy a párt vezetése alatt a mun­kásosztály szállt sikra legkövetkeze­tesebben a magyar nép érdekeiért. A munkásosztály hősi ‘harcokban szerezte meg az egész nép, az egész nemzet bizalmát: népünk ma elis­mert vezetőjének tekinti á magyar munkásosztályt, s pártját, a Magyar Dolgozók Pártját. (Taps.) Fejlődött, változott az elmúlt évek­ben a dolgozó parasztság is. Dolgozó parasztságunkban kifejlő­dött az odaadás, a ragaszkodás a párt iránt. A dolgozó parasztság fel­ismerte, hogy egyetlen párt harcolt következetesen érdekeiért: a kom­munisták pártja, a Magyar Dolgo­zók Pártja. A dolgozó parasztság elfordult azoktól a pártoktól, ame­lyek évtizedeken át visszaéltek bi­zalmával, félrevezették őt.. Pártunk helyes politikája, napról-napra fo­kozza a dolgozó parasztság bizalmát a párt iránt. A dolgozó parasztság hisz pártunknak, elfogadja vezetését. Ez vitathatatlan történelmi tény! Az értelmiség életében is nagy változások következtek be. A régi értelmiség fejlődött, s jórésze átala­kult, megismerte és egyre inkább magáévá teszi a szocialista eszméket. A régi értelmiség képviselői közül sok kommunistává vált az utóbbi években. Ezt a fejlődést semmi eset­re sem szabad figyelmen kívül hagy­ni. Ezenkívül az értelmiség körében egyre nagyobb szerephez jut az új értelmiség, a munkások, parasztok, értelmiségiek fiaiból lett új értelmi­ségi generáció, amelyet már a párt nevelt, az új iskola nevelt. Az élet­ben a régi és az új értelmiség egyre jobban összeforr. Ez új jelenség társadalmunk életében. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározása­kor ezt az új jelenséget figyelembe kell venni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy hazánk átmeneti úton van a kapita­lizmusból a szocializmusba, hogy a szocializmus alapjait hazánkban még nem raktuk le. Hazánkban még meg­van a ikulákság, a falusi burzsoázia. Jóllehet a városban a kizsákmányo­lás lényegében megszűnt, a volt ki- zsákmányolők befolyása még nem szűnt meg teljesen a társadalom egyes rétegeire. Ebből következik, hogy pártunknak, államunknak, dol­gozó népünknek szakadatlan, éles osztályharcot kell vívnia mind a a kizsákmányolok maradványai és meglévő kizsákmányolás, mind pedig befolyásuk ellen falun és városban egyaránt. A párt meghatározása azt az új elemet is magábanfoglalja, hogy a párt önkéntes harci szövetség. A párt a dolgozó nép vezére, a mun­kásosztály, a dolgozó nép harci szö­vetsége, élcsapata: szervezi, vezeti irányítja az egész nép küzdelmét a szocializmus felépítéséért. Magába tömöríti, felveszi soraiba a mun­kásosztály, a dolgozó nép legjobb, legharcosabb, legáldozatikészebb ele­meit. Felismerve a párt történelmi szerepét, a dolgozók legjobbjai ön­ként lépnek a pártba, a nép legfon­tosabb harci szervezetébe. Ezzel ki­fejezik azt a kívánságukat, hogy az élcsapat tagjaiként kívánnak harcol­ni, küzdeni a népért: e harcot ön­ként, szabad elhatározásukból vállal­ják. A szocializmus kivívásáért foly­tatott eredményes harc érdekében a párttagok önként, szabad elhatá­rozásukból alávetik magukat a párt vasíegyelmének, a párt törvényeinek, a szervezeti szabályzat előírásainak. A párt erejének, fegyelmének, harc­készségének éppen az az alapja, hogy a párttagok önként, öntudato­san, a maguk akaratából, elhatáro­zásukból lépnek- a pártba, harcolnak a párt céljaiért, vállalják a párt fe­gyelmét, a hűséget, a párt, a nép ügyéhez. A párt irányelveinek, a szervezeti szabályzat előírásainak érvényesíté­séért, a szocializmus teljes győzelmé­nek biztosításáért vívott küzdelem — mindez harci szövetségbe tömöríti pártunk tagjait. A szocializmus fel­építésének közös célja az e célért folytatott harcban kikovácsolódott közös egységes akarat és a kommu­nista öntudaton felépülő vasfegye­lem olyan szövetséggé fejleszti a pártot, amely alkalmassá teszi, hogy valóban a munkásosztály, egész dol­gozó népünk élcsapata és a társada­lom vezető és irányító ereje legyen. (Taps.) A párt egységéről A párt meghatározása leszögezi, hogy a pártot Marx-Engels-Lenin- Sztálin tanítása vezérli. Ez az ideo- lógai, politikái, szervezeti egység alapja, az egyöntetű cselekvés bizto­sítéka. A párt egységéről szóló ré- s'zek lényegében változatlanul, a ré­gi szervezeti szabályzat 1 szövegezése szerint megmaradnak az új szerve­zeti szabályzatban. Változás annyi­ban történt, hogy a párttagok köte­lességei . között a párt egysége fölötti őrködést' az .új ‘szervezeti szabályzat az első helyre teszi, ezzel is kihang­súlyozva e kérdés nagy fontosságát. A párt ideológiai, politikai, szerve­zeti egységének mérhetetlen nagy a jelentősége: ez az alapja a munkás- osztály, a dolgozó nép minden győ­zelmének, feltétele a szocializmus sikeres felépítésének: ez a biztosíté­ka annak, hogy a párt, a munkás- osztály, a dolgozó nép minden erejét azonos célra összpontosítja, hogy a párt minden-szerve egységesen cse­lekszik. A kollektív vezetésről Ismeretes, hogy a pártban — lé­nyegében minden fokon — az utolsó években háttérbe szorult a kollektív vezetés. .A párt politikájában 1951— 1952-ben az elkövetett hibák egyik fő forrása a kollektív vezetés hiánya és a személyi vezetés előtérbekerülése volt. E hibát a Központi Vezetőség 1953. júniusi ülése bátor önbírálat­tal az egész párt, az egész ország elé tárta azért, hogy a pártot mozgósítsa a helytelen vezetési elv -kiküszöbölé­sére, a kollektív vezetés elvének megvalósítására. A kollektív . vezetés alkalmazásáért folytatott következe­tes harcban eltelt hónapok fényesen igazolják a lenini tanítás helyessé­gét. A párt életében a kollektív ve­zetés elvének érvényesítése már ed­dig is jelentős változásokat hozott: a választott vezetőségek tagjai mind a Központi Vezetőségben, mind az al­sóbb pártbizottságokban, mind a he­lyi szervekben egyre inkább felelős­séget éreznek a kollektív vezetőszer­vek munkájáért, határozataiért: egy­re inkább kollektíván alakítják ki a párt politikáját. Ács elvtárs ezután a pártbizottsá­gok és pártvégrehajtó bizottságok szerepéről beszélt, majd kiemelte a vezető pártszervek mellett létrejött apparátus fontosságát. Ezután így folytatta: Külön rá kell mutatni arra is, hegy a kollektív vezetés megvalósí­tása szükségessé teszi, hogy az alap­szervezetekben az egész párttagságot bevonják a helyi legfontosabb kér­dések megvitatásába és eldöntésébe. A szervezeti .szabályzat leszögezi, hogy a kollektív vezetés összeférhe­tetlen a marxizmus-leninizmustól idegen személyi kiül tússzal. A sze­mélyi kultusz, a történelem idealista — nem materialista — szemléletéből táplálkozik. Az idealista. történelem- szemlélet''— mint pl. a narodnyikok ismert .elmélete —- a történelmei a nagy emberek cselekedeteinek ered­ményeként fc-gja fel: nem ismeri el, hogy a történelmet a néptömegek, az osztályok harca alakítja. A marx­izmus .nem tagadja a személyiség szerepét . a történelmi események alakításában, e. személyiség annyi­ban játszik szerepet, amennyibein he­lyesen fejezi ki osztálya érdekeit, illetve a történelmi fejlődés irányát. A személyi kultusz, a személyiség szerepének helytelen eltulzása kárt okoz, azzal jár, hogy a pártban csökken a dolgozó osztályok, a nej történelemformáló szerepének meg­értése. Az objektiv társadalmi erők felismerése és felhasználása. Ez hi­bákra vezet a párt politikájában. A személyi vezetés pedig azzal, jár, hogy csökken a választott szervek szerepe, háttérbe szorul a vezető kol­lektíva bölcsesége, tudása, tapaszta­lata, ez ' egyoldalú döntésekhez . ve­zethet. A kollektív vezetés érvényesítése, a személyi kultusz élleni fellépés nö­velte a párt vezetőszerveinek .jelen­tőségét, lehetővé tette, hogy a párt kijavítsa a hibákat, kidolgozza helyes politikáját, fokozta a párttagság,' a dolgozó osztályok, a nép öntudatát, 'alkotóerejét. A pártdemokrácia kiterjesztése és a párttagok jogainak fokozottabb védelme . A párt demokratikus szervezet, a párt gazdája — mint Lenin tanítja —i a párttagság A szervezeti sza­bályzat előírásainak szigorú megtar­tása a legfőbb biztosítéka annak, hogy e helyes lenini elv megvalósul­jon az életben, megvalósuljon a pártban. A párt éltető. eleme a demokrácia. A párt a demokratiz­mus, nélkül elveszti harcos, öntevé­keny. jellegét, vonzóerejét, demokrá­cia nélkül' a párt szervezetei elnép­telenednek, életük szürkévé, seké- lyessé válik, csökken politikai mun­kájuk. A demokrácia friss, éltető levegője erőt, energiát, magabiztos­ságot ad a pártnak, rove'! a pártta­gok öntudatát, harci’kedvét, gazdag­gá, elevenné teszi a pártszervezetek (Folytatás a 3; oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom