Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! . A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 128. szám.______________________________________________ARA 50 FILLÉR Kedd, 1954 június 1. ' A Slagjai* Dolgozok Pártja III. kongresszusa RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS ZÁRÓSZAVA A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hetedik napján, va­sárnap délelőtt Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg az ülést. Napirenden volt a Magyar Dolgozók Pártja vezető szer­veinek megválasztása. A választás titkosan folyt. A sza­vazás után szünet következett, majd a kongresszus Rákosi Mátyás elvtárs elnöklésével folytatta tovább munká­ját. A szavazatszedő bizottság nevében Mekis József elvtárs a következők­ben tett jelentést a kongresszusnak: Tisztelt kongresszus! Kedves elv­társak! A Központi Vezetőség és a Reví­ziós Bizottság tagjainak megválasz­tása is kifejezte azt a megbonthatat­lan egységet, amely pártunkat min­dig jellemezte és amely különösen A küldöttek és vendégek felállnak, éljenzik győzelmeink szervezőjét, a Magyar Dolgozók Pártját. Hosszú percekig zúg a taps, a hurrá. Hosz- szantartó, szűnni nem akaró taps, A Központi Vezetőség megválasz­totta a Központi Ellenőrző Bizottsá­got, melynek tagjai: Alapi Gyula, Asztalos Géza, Ács Ferenc, Daczó József, Dögéi Imre, Hajdú József, Házi Árpád, Kiss Károly, Konok A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán megválasztott Köz­ponti Revíziós Bizottság megtartotta a kongresszus előtti időben és a kongresszuson hatalmas mértékben megerősödött. (Taps.) A küldött elvtársak a párt tagjai­nak százezrei nevében tettek most szavazatukkal hitet pártunk politi­kája és szilárd egysége mellett. Pár­tunk új Központi Vezetőségét és a Központi Revíziós Bizottságot a kon­gresszus egyhangúlag választotta meg. (A küldöttek helyükről felállva tapsolnak, felkiáltások: Éljen a párt, hurrá! Hurrá!) A szavazatszedő bizottság össze­számlálta a szavazatokat és megál­lapította, hogy 782 szavazatot adtak le és mind a 782 érvényes. (Taps.) A Központi Vezetőség tagjainak, póttagjainak és a Központi Revíziós Bizottság tagjainak a következő elv­társakat választotta meg a kongresz- szus: éljenzés köszönti az új Központi Ve­zetőséget. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára mondott ünnepi zárszót. Ferenc, Maróti Károly, Nezvál Fe­renc elvtársak; póttagjai: Bernát Lászlóné és Péteri István elvtársak. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke: Kiss Károly elvtárs. első ülését. A Központi Revíziós Bi­zottság elnökéül Kristóf István elv- társat választotta meg. Tisztelt pártkongresszus! Ked­ves elvtársak! A Magyarr Dolgozók Pártjának III. kongresszusa befejezte munká­ját. Megvonta az elmúlt esztendő eredményeinek és hibáinak mérle­gét: felvázolta a sikereket, melye­ket a szocializmus építése terén, a dolgozó nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelésé­ben és nemzetünk fokozódó egy­ségének erősítésében elértünk. A kongresszus megállapította, hogy pártunk jó munkájának eredmé­nyeképpen elmélyült népünk ha- zafisága, magasabbrendű nemze­tünk egysége, erős az ország, szi­lárdan megalapozott függetlensé­ge. Szilárdabb lett a népi hatalom alapja, szorosabb a párt és a mun­kásosztály viszonya, erősödött a munkás-paraszt szövetségi. A kon­gresszus e jelentős eredmények mellett, őszintén és nyíltan feltárta és bírálta a hibákat, melyeket az elmúlt év folyamán pártpoliti­kánkban, gazdaságpolitikánkban — különösen az iparosítás túlzott ütemű fejlesztésével — elkövet­tünk, kidolgozta a hibák kijavítá­sának módjait és megszabta a pár­tunk és népi demokráciánk előtt álló feladatokat. E feladatok között az első: — dolgozó népünk anyagi jólétének és kulturális színvonalának to­vábbi szakadatlan, következetes növelése. Ennek a növelésnek leg­fontosabb tényezője: a mezőgazda­ság fejlesztése, erre kell a párt és kormány erőit összpontosítani. A kongresszus meghatározta a második ötéves terv irányelveit és célul azt tűzte ki, hogy a második ötéves terv folyamán a népgazda­ság egészében, tehát a mezőgazda­ságban is, rakjuk le a szocializmus alapjait. (Nagy taps.) A kongresszus feltárta az állam- igazgatás és a helyi tanácsok mun­káinak eredményeit és hibáit, s kidolgozta a rendszabályokat, amelyek végrehajtása megerősíti a népi demokrácia államhatalmát, szilárdabbá teszi a munkás-pa­raszt szövetséget. A kongresszus új szervezeti sza­bályzatot fogadott el, amely pár­tunk fejlődésének megfelelően, fo­kozottabb követelményeket állít szervezeteink és tagságunk elé. A kongresszus ráirányította a figyel­met arra, hogy fokoznunk kell az ifjúsággal való törődést, ennek megfelelően jobban kell támogat­nunk a Dolgozó Ifjúság Szövetsé­gét, hogy több teret kell biztosíta­nunk a szocializmus építésében, a népi demokrácia minden területén a dolgozó nőknek. Végül — célkitűzéseinknek meg­felelően — a kongresszus aláhúz­ta, hogy pártunknak a legközeleb­bi esztendőkben a falusi pártmun­ka megjavítására a legnagyobb súlyt kell helyeznie. A pártkon­gresszus határozata végrehajtásá­nak döntő előfeltétele pártmun­kánk általános megjavítása, bizto­sítása annak, hogy a vezetés a párt minden szervében kollektív legyen, hogy mindenütt érvénye­süljön a kritika és önkritika és a pártdemokrácia szelleme. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a párt és a munkásosztály viszonya, a munkás-paraszt szövetség még bensőségesebb, összeforrottabb, szilárdabb lesz. Napról-napra job­ban el kell mélyíteni pártunk be­folyását a dolgozó tömegek közt, szilárdabbá kell minden módon tenni a pár:, a kormány, a nép kapcsolata't. í ártunk minden tag­ja, de különösen kongresszusi kül­dötteink küzdjenek azért, hogy rajtuk keresztül célkitűzéseink a dolgozó milliók közös ügyévé vál­janak. A kongresszus minden megnyil­vánulása azt mutatta, hogy pár­tunk és dolgozó népünk egysége­sen és összekapcsoltan támogatja a szocializmus további építésére vo­natkozó terveinket. Megmutatta ezt nemcsak a kongresszusi kül­döttek magatartása és hozzászólá­sa, de a szocialista munkaverseny­nek az a növekvő lendülete is, mely egyre fokozódott, amint párt- gresszusunk célkitűzéseiről a dol­gozó nép értesült. A tanácskozásainkkal párhuza­mosan folyó és egyre erőteljeseb­ben kibontakozó munkaverseny •nerncsak arról tanúskodott, hogy az egész ország, az egész dolgozó nép feszült figyelemmel kísérte mun­kánkat, de alkotó megnyilvánulá­sa annak a helyeslésnek, mely az üzemekben, bányákban, gépállo­másokon, falvakban és a munka minden frontján új vállalásokra, új termelési sikerekre lelkesített. Ezek a megnyilvánulások mutat­ják, hogy dolgozó népünk magáé­nak vallja és helyesli célkitűzé­seinket, és azonnal öntevékenyen hozzálát sikeres megvalósításuk­hoz. (Nagy taps.) A kongresszus menete nemcsak azt igazolta, hogy egységesen mö­göttünk áll és helyeslőén támogat bennünket a magyar dolgozó nép. Az elvtársak hallották 30 ország kommunista és munkáspártja kül­dötteinek felszólalását, köztük a hazánkat felszabadító hatalmas Szovjetunió dicső Kommunis­ta Pártja képviselőjét (vi­haros taps, a kongresz- szus részvevői helyükről felállva, perceken át tapsolnak), Vorosilov elvtársat (ismét mindenki feláll, szűnni nem akaró taps, hurrá­kiáltások), akit a magyar nép lé­gen szívébe zárt (nagy taps). A nagy kínai nép kommunista párt­jának (nagy taps), az im­perialisták ellen oly hősiesen harcoló koreai, vietnami dolgo­zóknak, a szociaiizmust oly sikere­sen építő népi demokratikus or­szágoknak küldöttei. (Nagy taps.) Az öt világrész minden tájáról elküldték kongresszusunkra kép­viselőiket a testvérpártól, nem­csak azért, hogy szolidaritásukról biztosítanak, hogy közöljék, meny­nyire örülnek sikereinknek és to­vábbi eredményeket kívánjanak jövendő munkánkhoz, hanem, hogy aláhúzzák szocialista építé­sünk nemzetközi jelentőségét is. A testvérpártok képviselői meg­győződhettek róla, hogy dolgozó népünk tudatában van annak, hogy hazánk szocialista építése el­választhatatlanul összefügg nem­csak a felbecsülhetetlen, állandó segítséggel, melyben a Szovjet­unió felszabadulásunk első napja óta országunkat részesíti, nemcsak a népi demokráciák kölcsönös együttműködésével, de az egész világ dolgozóinak helyeslő, bátorí­tó támogatásával is. (Taps.) Meg­győződhettek róla, hogy dolgozó népünkben elevenen él a proletár­nemzetköziség harcos szelleme, hogy mindannyian tudjuk: szo­cialista építésünk ügye elválaszt­hatatlan az egész haladó emberi­ség ügyétől. (Taps.) Minden ma­gyar dolgozó tudja azt is, hogy a magyar népi demokrácia, a szo­cialista építés minden sikere egy­ben hozzájárul a béke megvédésé­hez. A testvérpártok küldöttei rö­vid itt tartózkodásuk alatt száz formában meggyőződhettek arról, hogy a magyar nép egységesen, szilárdan és elszántan áll őrt a bé­ke frontjának rábízott szakaszán. (Taps.) Nekünk alá kell húznunk, hogy a mi számunkra milyen új erőfor­rást jelentett, amit annyi formában hallottunk e kongresszuson, hogy szerte a világon, ahol az imperia­lista háborús gyújtogatok ellen, s a dolgozók felszabadításáért folyik a harc, mindenütt lelkes örömmel figyelik a mi szocialista épitőmun- kánk eredményeit, hogy sikereink­ből bátorítást merítettek minde­nütt a népszabadság katonái. Tu­datosítanunk kell építőmunkánk nemzetközi jelentőségét, azt, hogy eredményeink és hibáink egyaránt kihatnak a békéért, a népek sza­badságáért folyó harcra, mely a földkerekségen folyik. Ez a tudat, ez a felismerés emelje felelősség- érzetünket és serkentsen bennün­ket újabb erőfeszítésekre, új sike­rekre. A mi kongresszusunkkal egyidő- ben tartotta üléseit Berlinben a Béke-Világtanács és kidolgozta a béke megvédésének újabb felada­tait. A kongresszus nevében kije­lenthetem, hogy a magyar dolgozó népre mindig bizton támaszkod­hatnak ott, ahol a béke nagy ügyének megvédéséről van szó. (Nagy taps.) Kongresszusunkkal egyidőben folynak Genf ben a tanácskozások, ahol a Szovjetunió képviselőivel az élen a kínai, a koreai és vietna­mi nép küldöttei küzdenek a béke helyreállításáért, a népek közti normális, jó viszony megteremté­séért. A magyar dolgozók, mint szerte a világion a békét követelő egyszerű emberek százmilliói, e nagy békemunkához tiszta szí­vükből kívánnak teljes sikert. (Taps.) Elvtársak! Kongresszusunk munkája kije­lölte azt az utat, melyen pártunk, dolgozó népünk a legközelebbi években a szocializmus építésén továbbhalad. A feladatok nem könnyűek, megvalósításuk sok ál­dozatot, sok erőfeszítést követel, de minden előfeltétele és biztosíté­ké megvan annak, hogy harcokban edzett pártunk áldozatos munká­ja összes célkitűzéseinket valóra- váltja. (Taps.) Az első és döntő: pártunk megdönthetetlen elvi, po­litikai egysége és szilárdsága, pár­tunk és dolgozó népünk összefor- rottsága. (Nagy taps.) Ez volt si­kereink titka és minden jövendő győzelmeink alapja! (Taps.) Erőt az egység ad. Ezért ápoljuk és őrizzük pártunk szilárd egységét, mint szemünk fényét! (Taps.) He­lyes célkitűzéseink az egész nép vágyait és kívánságait fejezi ki és mint sajátját, egységesen támogat­ja őket a párt és a munkásosztály által vezetett dolgozó népünk nagyszerű teremtőereje. Végül sikereink biztos záloga, hogy mint a múltban, úgy a jövő­ben is erőteljesen támogatja szo­cialista építésünk munkáját fel­szabadítónk, a testvéri Szovjet­unió és segítenek megvalósításá­ban a baráti népi demokráciák. (Taps.) (Folytatás a 2. oldalon.) A Központi Vezetőség tagjai Andics Erzsébet Gerő Ernő Olt Károly Antal János Harustyák József Piros László Apró Antal Házi Árpád Pongrácz Kálmán Ács Ernő Hegedűs Ándrás Katkó Anna Ács Lajos Herczeg Ferenc Rákosi Mátyás Badari László Hébelt Ede Révai József Bata István Hidas István Rónai Sándor Benke Valéria Horváth Márton Schumett János Béréi Andor Juhász Imréné Suhajda József Biró Zoltán Kiss Árpád Szabó Ferenc Boldoczki János Kiss Károly Szabó István Boros Gergely Kovács István Szabó János Czottner Sándor Köböl József Szakali József Csergő János Matolcsi János Szalai Béla Dávid Ferenc Mekis József Szántó Zoltán Dögéi Imre Molnár Erik Szobek András Egri Gyula Molnár Imre Tausz János Erdey-Grúz Tibor Nagy Imre Vass Istvánné Farkas László Nagy Józsefné Vas Zoltán Farkas Mihály Nagy Kálmán Vágvölgyi Tibor Földvári Rudolf Nagy Mária v- Tl Friss István Nógrádi Sándor .g Galló Ernő Non György Vida Gyula Gáspár Sándor ifj. Nyers Rezső Zsofinyec^Mihály A Központi Vezetőség póttagjai Bebrits Lajos Kaszapovics András Nezvál Ferenc Betlen Oszkár Kádas István Somogyi Antal Csikesz Józsefné Kónya Albert Szabó Gergely Csett József SnczTpS Tóth Lajos Fehér Lajos Matusek Tivadar Vajdai Lajosné Gábri Mihály Molnár Ernő Valkó Márton A Központi Revíziós Bizottság tagjai Baranyai János Bogdán István Győré József Keleti Ferenc Komócsin Zoltán Kristóf István Kruzslák Béla Papp Imre Pogácsás Antal Réti László Sebes István Szabó László Szűcs Lajos A Magyar Dolgosok Pártja Kösponti Vesetőségének ülése A Kösponti Revísiós Bisottság ülése Ács Lajos elvtárs beszéde A kongresszus szombati tanácskozása A pártélet hírei A Magyar Dolgozók Pártja III-1 kongresszusán megválasztott Köz­ponti Vezetőség megtartotta első ülé-1 sét, amelyen egyhangúlag a követ­kező határozatot hozta: A Politikai Bizottság kilenc tagból és két póttagból álljon. A Politikai Bizottság tagjai: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Ács Lajos, Hidas István, Apró Antal, Hegedűs András, Szalai Béla elvtársak; póttagjai: Bata István és Mekis József elvtársak. A Központi Vezetőség öt tagból álló Titkárságot választott. A Központi Vezetőség Titkárságának tagjai: Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Acs Lajos, Vég Béla és M atolcsi János elvtársak. A Központi Vezetőség megválasztotta a Központi Vezetőség első tit­kárát, Rákosi Mátyás elvtársat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom