Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-25 / 122. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 május 25. A Magyai* Dolgozók Pártja Központi Vezetőséginek beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) Ez a párt, a mi egységes pártunk, a legutóbbi évtized sorsdöntő, történelemformáló harcaiban nemcsak azt bizonyította be, hogy számára nem létezik más érdek, mint a nép szolgálata, hanem azt ás, hogy alapjában elsajátította a zseniális lenini- sztálini stratégia és taktika művészetét és képes ezt eredményesen alkalmazni az osztályharc, a forradalofn, a szocializmus építésének bonyolult, viszonyai közepette. Dicsőség a magyar munkásosztály, a magyar nép pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának! (Lelkes taps. A küldöttek felállva tapsolnak. Felkiáltások: »Éljen a párt!«) Az egyik az amerikai, mely nem akar számotvetni azokkal a történelmi eseményekkel, melyek megváltoztatták Ázsia erőviszonyait, és mindenáron fenn akarja tartani az imperialista gyarmatosítást. A Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy minden népnek joga van nemzeti függetlenségére és arra, hogy maga döntsön sorsa felett. Az amerikai imperialisták süketek és vakok a változásokkal szemben, melyek Ázsiában lefolynak, nem vonták le a tanulságot Korea és Vietnam népeinek hősi szabadságharcairól. Az Egyesült Államok kormánya „nem ismeri el“ a Kínai Népköztársasá. got, egyszerűen nem akar tudomást venni erről a hatalmas országról, mely egyre növekvő tényező a béke megőrzésében és az elnyomott népek szabadságharcában. Az amerikai imperialisták szemethunynak az olyan tények előtt, mint a másik hatalmas ázsiai ország, India megjelenése a világpolitika porondján, Indonézia és Burma fellépése a gyarmati politika ellen. Ilyen viszonyok között eddig nem járt eredménnyel az amerikai imperialistáknak az a görcsös igyekezete, hogy kiszélesítsék a vietnami háborút. A háborús kalandorpolitika helytelensége, irreális volta kezd felderengeni az amerikai politikusok egy részének agyában is, de különösen magában az amerikai népben. A londoni „Times“ nem téved, mikor ez év május 10-i vezércikkében megállapítja: „az amerikai közvélemény a hidegháború dacára. . . szilárdan békeszerető. . . az amerikai nép szenvedélye továbbra is a béke marad“. Az amerikai imperialisták a béke és a haladás erőinek előnyomulására kétségkívül a háborús hisztéria újabb felszításával, a javuló nemzetközi légkör újabb megmérgezésével igyekeznek vála_ szólni. | A béke híveinek ezért szaka- j datlanul éberen kell őrködniük, résen kell lenniök, hogy minden téren idejekorán szembe szabjanak az imperialista agresszióval, hogy visszaszorítsák s a háborús terveik elodázására kényszerítsék. A mi népünk, saját jól felfogott érdekében és a béketábor hű tagjaként, szilárdan követi a béke külpolitikáját, mert ez felel meg minden tekintetben létérdekeinek. Jövő fejlődésünk legfőbb biztosítéka a béke, s ezért mindent meg kell tennünk, hogy a magyar népi demokrácia külpolitikája is hozzájáruljon a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közöti együttműködés kiszélesítéséhez. Országunk külpolitikája arra irányul, hogy minden más országgal az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján együttműködj ön. A magyar népi demokrácia külpolitikáját is az az elv vezérli, hogy nincs jelenleg olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani az érdekelt országok közös megegyezése alapján. A magyar népi demokrácia kormánya ennek a szellemnek megfelelően arra törekszik, hogy a' nemzetközi feszültség enyhítésére normális kapcsolatokat építsen ki más országokkal, tekintet nélkül arra, hogy az illető országokban milyen politikai rendszer van uralmon. Egész külpolitikánk alapja a Szovjetunióval és a béketáborhoz tartozó többi országgal való szilárd barátság. A Szovjetunióval és a többi baráti országokkal való együttműködés további elmélyítése, az ezekkel az országokkal létrejött politikai, gazdasági és kulturális megállapodások minél teljesebb megvalósítása és továbbfejlesztése külpolitikánk alapvető feladata. A magyar nép történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy a béke biztosításának a mi nemzetünk fejlődése szempontjából küII. fl nemielközi helyzet Rátérek most, elvtársak, a nemzetközi helyzet kérdéseire. A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa óta eltelt időben a nemzetközi helyzetet a kapitalista világ- rendszer további gyengülése és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok további megerősödése jellemzi. Ennek a megerősödésnek eredményeképpen az elmúlt esztendők folyamán a béke és a demokrácia tábora sikereket ért. el a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a békéért, az új világháború elhárításáért vívott harcban. Az Amerikai Egyesült Államok imperialistáinak az a törekvése, hogy uralmukat az. egész világra kiterjesz- szék, 'hogy akaratukat ráerőszakolják a többi országokra, egyre nagyobb akadályokba ütközik. Ezt tapasztalhatták az amerikai imperialisták Koreában. Az a tervük, hogy Korea elfoglalásával szilárdan megvessék lábukat az ázsiai kontinensen, s utána megkezdjék Ázsia népeinek gyarmata, sitását, kudarcba fulladt. A hős koreai nép és a kínai önkéntesek vissza tudták verni ezt az imperialista próbálkozást, s példájukkal új erőt, adtak a gyarmati és függőségben élő népek szabadság- harcának. A koreai háború az első komoly háborús vereség, amelyet az Egyesült Államok fennállása óta elszenvedett. Ehhez a kudarchoz já_ rulnak újabb nehézségek, melyek az amerikai gazdasági életben jelentkeznek. A tőkés országok tudják, hogy az amerikai gazdasági hanyatlás rájuk is kihat, hogy az amerikai tőkések igyekeznek a nehéz helyzetből az ő rovásukra kiutat találni: ez növeli az imperialista tábor belső ellentéteit, napvilágra' hozza az Egyesült Államok és szövetségeseik között folyó versengést, mely egymás piacainak, gyarmatainak elhódításá- ért folyik. Az egymással marakodó kapitalista államok tömbjével szemben egyre nagyobb vonzóerőt gyakorol a gazdaságilag, politikailag, kulturálisan gyorsan erősödő, fejlődő szocialista világ példája, a Szovjetunió és a népi demokráciák harmonikus, egymás megbecsülésén és kölcsönös segítésén alapuló viszonya. Ebben a helyzetben egyre nő és, erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének, s szilárd bástyájának jelentősége, befolyása, tekintélye. Nemcsak a szocializmust építő százmilliók, de az egész haladó emberiség benne látja biztonságának, jobb jövőjének zálogát. A béke minden híve, a földkerekség minden becsületes embere hálás szeretettel és bizakodással támogatja a Szovjetunió harcát a békéért és örömmel, rokon- szenvvel üdvözli minden új sikerét, minden eredményét, melyből új erőt, kitartást merít. S a köszönet, a hála őszinte érzése olyan mértékben fokozódik, ahogy újabb és újabb milliók győződnek meg a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű harcának helyességéről, s igazságáról. Egyre többen értik meg!, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha s erői szakadat, lanul növekednek. (Taps.) A Szovjetunió, növekvő ereiének tudatában minden külpolitikai erőfeszítését arra irányítja, hogy megakadályozza az újabb háborút, minden tette azt a célt szolgálja, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, hogy az összes népeket a béke és barátság politikája hassa át. A szovjet kormány ismételten kinyilatkoztatta, hogy nincs olyan vitás nemzetközi kérdés, melyet ne lehetne békés úton megoldani. A szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy kiszélesítse gazdasági, kereskedelmi, kulturális kapcsolatait a külföldi országokkal, figyelembe véve a kölcsönös érdekeket, hogy ezzel is elősegítse a kölcsönös megértés és a béke szellemét. A békéért küzdő emberek százmilliói a Szovjetunióban látják szerte a világon azt az erőt, mely köré szorosan felzárkózva ellen tudnak állni a háborús gyujtoga- tóknak. A Szovjetunióval vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogatva, testvéri egységben küzdenek a békéért Európában és Ázsiában a népi demokráciák országai, köztük a hatalmas erővé vált Kínai Népköztársaság. A kínai dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt öt esztendő folyamán nemcsak a polgárháború sebeit gyógyította be, de a kommunista párt vezetésével rátért a szocialista építés útjára. A lengyel, a román, a csehszlovák, bolgár, albán népi demokratikus országok, a Német Demokratikus Köztársaság egészségesen, erőteljesen fejlődnek, évről-évre nő gazdasági erejük. A Koreai Népköztársaság dolgozó népe, miután a kínai önkéntesekkel együtt hősi harcokban visszaverte az amerikai agresszo- rok támadásait, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen baráti segítségével gyorsan takarítja el a háború romjait. A népi demokratikus országok gazdasági és politikai megerősödése fontos béketényező is. Mindenki megérti, hogy ha a Szovjetunió egyedül szocialista szövetségesek nélkül győzelmesen verte vissza az imperialisták minden támadását, akkor ma, amikor szövetséges, baráti népi demokráciák veszik körül, méig erősebb, még legyőzhetetlenebb. E népi demokráciák viszonya felszabadítójukhoz, a nagy Szovjetunióhoz egyre szorosabb, egyre bensőségesebb. Ez a testvéri barátság nemcsak hatalmas erőforrása a demokratikus tábornak, de a nemzetközi béke egyik legfontosabb támasza és biztosítéka. A Szovjetunió és a béketábor erősödésének, céltudatos harcának eredményeképpen a hidegháború hosszú esztendei után először érezhető a nemzetközi légkör valamelyes enyhülése. Hozzájárul ehhez a viszonylagos enyhüléshez az a tény, hogy a Szovjetunió is, tudósai munkájának eredményeként rendelkezik atom- és hidrogénbombával, ami véget vetett az atomzsarolásnak és megnehezíti „az erő politikáját“, melyet az amerikai imperialisták űznek. Ugyanakkor azonban a nemzetközi légkör javulásának legkisebb megnyilvánulására az amerikai agresszivitás fokozódása a válasz. Bátran el lehet mondani, hogy hatalmas új erő jelentkezett a világpolitika porondján: a népek békeakarata, korunk százmilliókat mozgató, ellenállhatatlan mozgalma. Mint Malenkov elvtárs mondotta, a legutóbbi évek legfontosabb eseménye, korunk jellegzetessége, hogy a béke és a népek biztonsága védelmének ügyét különböző társadalmi csoporthoz tartozó különböző politikai nézetű és vallású emberek milliói veszik kezükbe. A népek növekvő békeakaratá- nak egyik legjelentősebb eredménye, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország hosszas vonakodás után kénytelenek voltak tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására. A béke nagy ügyének erősödését jellemzi a genfi konferencia, melyen, mint az öt nagyhatalom egyike, résztvesz a Kínai Népköz- társaság is. A konferencián kezdettől fogva két vonal jelentkezett. lönös jelentősége van. De hazánk történelmi tapasztalatai nemcsak a béke előnyeit bizonyítják, hanem azt is, hogy a magyar nép békés fejlődését csak akkor és csak úgy tudta biztosítani, ha elszántan sorompóba szállt békéje és függetlensége védelmére a haladó nemzetközi erők oldalán. A szocializmus építésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk biztosítani, ha cselekvőén kivesszük részünket a béke és a háború erői közötti világméretekben folyó nagy mérkőzésből, ha a béketábor soraiban a felszabadító Szovjetunió oldalán, mint független ország, saját aktív külpolitikával járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együtműködés minél szélesebb körű megvalósításához. Ez az egyetlen, lehetséges, valóban nemzeti külpolitika. (Taps.) A magyar nép érdekei, a béke megvédése mindenekelőtt azt követelik meg, hogy ne támadjon fel a német militarizmus, a német imperializmus. Ezért a magyar nép a legnagyobb helyesléssel és rokonszenvvel kísérte a Szovjetunió minden lépését, melyet a né. met és az osztrák kérdés békés, demokratikus megoldása érdekében tett. Országunk minden módon erősitette és szorosabbra vonta kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal, melynek lét. rej öttét sokat ígérő történelmi fordulatnak tekintette az egész német nép és örömmel üdvözölte a Szovjetunió elhatározását, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal, mint szuverén állammal rendezi kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért szükségesnek tartotta, hogy külön nyilatkozatban szögezze le, hogy helyesli és támogatja azt. a javaslatot, melyet a Szovjetunió küldöttsége az »összeurópai kollektív biztonsági szerződés« megkötésére a berlini értekezleten tett. A mi országunk, amelynek számára. az Egyesült Államok és más nyugati országok, a békeszerződés ellenére, mindmáig nem tették lehetővé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében részt vegyen és álláspontját ott kifejthesse, aktív részese akar lenni a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Ezért minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetuniónak a berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági szerződés létrehozása tárgyában előterjesztett javaslatát, mely a Magyar Nép- köztársaság számára is lehetővé tenné, hogy valamennyi — nagy és kis — európai állammal együtt, mint egyenrangú fél, aktívan részt vegyen a nemzetközi együttműködés fokozott kiépítésében. A magyar nép helyesli a Szovjetunió javaslatát, mely reális biztosítékokat teremt a német müi- tarizmus újjászületésével és bármilyen újabb agressziós kísérletével szemben Európában. A magyar népi demokrácia külpolitikája teljes erővel támogat minden olyan tervet, mely az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtését célozza, mert ebben látja az európai béke legbiztosabb zálogát. Végül a magyar nép szükségesnek tartja, hogy. országát felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe — amire a békeszerződés aláírásakor a nyugati nagyhatalmak is kötelezték magukat — hogy ott is hallathassa szavát a béke biztosítása, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tömegpusztító.fegyverek eltiltása érdekében. Népköztársaságunk külpolitikája a béke és a nemzetek közötti megértés politikája, s mindent megteszünk, ami erőnkből telik, hogy e politika győzelmét biztosítsuk. (Lelkes taps.) III. A msgyar népgazdaság fejlődése tonnára, az alumínium termelése 14.4 ezer tonnáról 32 ezer tonnára, á cement termelése 552 ezer .tonnáról 1,160.000 tonnára emelkedik. A könnyű- és az élelmiszeripar főbb termékeinél a helyzet a következőképpen alakul: a pamutszövet- lermelés az 1949. évi 167 millió négyzetméterről 1954-ben 220 millió négyzetméterre, a nagyüzemi cipőtermelés 4.6 millió párról 12.3 millió párra, a papírtermelés 71 ezer tonnáról 105 ezer tonnára, a cukortermelés 144.4 ezer tonnáról 287 ezer tonnára emelkedik. öt év alatt 65 új nagyipari üzem létesült hazánkban és 84 nagyobb- arányú üzembővítés, újjáalakítás került végrehajtásra. Uj szocialista városok keletkeztek, mint Sztálinváros, Komló, Kazincbarcika, Oroszlány, Várpalota. A II. kongresszus óta eltelt három esztendő és az első ötéves tervidőszak alatt országunk ipara olyan fejlődést tett meg, amely elképzelhetetlen lett volna a régi nagytőkés, nagybirtokos Magyarországon, s általában megvalósíthatatlan .kapitalista viszonyok között. Ez a fejlődés kézzelfoghatóan, bizonyítja szabad, népi demokratikus rendünk fölényét az elnyomás és kizsákmányolás tőkés rendszerével szemben. Bizonyítja annak a hatalmas szocialista tábornak erejét, melynek vezetője a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió és amely táborhoz való tartozásunk — saját belső rendszerünk mellett — sikeres szocialista építőmunkánk, felemelkedésünk alapja. (Taps.) Első ötéves tervünk eddigi eredményeként hazánk agrár-ipari országból ipari országgá lett! Amikor azonban rámutatunk arra, hogy milyen hatalmas eredményt ért el pártunk vezetésével a magyar dolgozó nép, ugyanakkor semmiképpen nem szabad elkendőznünk azokat a .komoly hibákat és hiányosságokat, amelyek gazdasági építőmunkánkban megmutatkoztak. A legsúlyosabb aránytalanság a népgazdaság fejlődésében az ipar és a mezőgazdaság viszonylatában jelentkezik. Ugyanis mialatt az ipari termelés gyorsan (Folytatás a 3. oldalon.) Pártunk II. kongresszusa óta nép- 1 gazdaságunk erőteljesen továbbfejlő- < dött. Különösen gyors ütemben i emelkedett az ipari termelés és ezen belül méginkább a nehézipar, illetve a termelőeszközöket előállító ipar í termelése. IPAR A párt II. kongresszusa óta eltelt i három év alatt — az 1951—53-as t években — ipari termelésünk 73 szá- 1 zalékkal emelkedett. Az ipari terme- : ■lés értékének emelkedése a három év 1 leforgása alatt 37 milliárd forint volt. Ez az összeg — azonos árakon számítva — 22 és fél százalékkal nagyobb, mint amekkora volt az egész magyarországi ipari termelés értéke : 1938-ban. ' i Nehéziparunk termelése a II. kon- 1 gresszus óta eltelt három év alatt — tehát ugyancsak 1951—53-ban — 118.8 százalékkal, könnyűiparunké , 40.7 százalékkal; élelmiszeriparunké , pedig 63.2 százalékkal emelkedett, j Ugyanezen idő alatt a munka terme- , lékenysége gyáriparunkban 27 száza- j lékkai nőtt meg. (Egy munkásra eső ! termelési érték, változatlan áron.) A ■ termelés önköltsége viszont csak 8 j százalékkal csökkent. Hasonló a kép, ha népgazdaságunk fejlődését nem a II. kongresszus óta eltelt három esztendő alatt, hanem a hároméves tervidőszakot követő ötéves tervünk időszakában vizsgáljuk. Ismeretes, hogy az ötéves népgazdasági tervünk megvalósítását 1950- ben kezdtük el és az idén fejezzük be. Gyáriparunk termelése hároméves tervünk befejezésekor, ötévés népgazdasági tervünk elindításakor már 37.5 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Noha ez év végéig még több mint hat hónap van hátra, hozzávetőlegesen már meg lehet állapítani, hogy a legfontosabb ipari termékek termelése miként alakult az első ötéves tervidőszakban. így a széntermelés az 1949. évi 11.84 millió tonnáról 1954-re 22.65 millió tonnára, a villamosenergia termelése megfelelően 2520 millió kilowattóráról 5100 millió küowattórára, a nyersvas termelése 398 ezer tonnáról 861 ezer tonnára, az acéltermelés 860 ezer tonnáról 1,678.000 tonnára, a hengerelt acél termelése 471 ezer tonnáról ' 891 ezer tonnára, az ásványolaj ter- ; melése 497 ezer tonnáról 1,118.000
