Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-23 / 121. szám
Vasárnap, 1954 május 23. SOMOGYI NÉPLAP 3 AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI A MUNKÁS-PARASZT SZÖVETSÉGRŐL Több üalusi politikai iskolán és dolgozó parasztokkal folytatott beszélgetés alkalmával találkozunk a munkás-paraszt szövetség meg nem értésével, egyoldalú magyarázásával. Cikkünk a munkás-paraszt szövetség legfontosabb kérdéseinek megértéséhez kíván segítséget adni. A munkás-paraszt szövetség szükségessége A marxizmus—leninizmus alapvető tanítása, hogy a proletárdiktatúra ereje és szilárdsága a munkás—paraszt szövetségen nyugszik. A munkásosztály a szocializmust úgy tudja felépíteni, ha ennek érdekében szövetségre lép a dolgozó parasztság többmilliós tömegével s azt bevonja a szocialista építőmunkába. A marxizmus—leninizmusnak ezzel kapcsolatban másik alapvető tanítása, hogy e szövetség csak akkor lehet szilárd és csak akkor érheti el fő célját: a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megteremtését, ha a munkás-paraszt szövetségen belül a munkásosztályé a vezetőszerep. Ezután vizsgáljuk meg a munkás— paraszt szövetséget, mint az osztályszövetség különleges formáját. A MUNKÁSOSZTÁLY RÉSZÉRÖL A munkásosztály és pártja számára a hatalom kivívásához és megtartásához szövetségesre van szükség. Ez a szövetséges nem lehet más, mint a parasztság, amely az ország lakóinak nagy többségét teszi ki és forradalmi tulajdonságokkal rendelkezik. A munkásosztály forradalmi tapasztalataiból tanulta meg, hogy a parasztság nélkül a hatalmat nem i tudja kivívni és megszilárdítani, ép- s pen ezért a parasztsággal való szö- w vétség igen fontos helyet foglal el a párt harcában. A PARASZTSÁG RÉSZÉRÖL Szüksége van azonban a szövetségesre a parasztságnak is. A parasztság döntő tömege a dolgozó parasztság. Ennek pedig érdeke, hogy megszűnjék a kizsákmányolás, eltűnjön a faluról a feudális nagybirtok és kulákbirtok, amely a dolgozó parasztságot gúzsba köti, fejlődésében akadályozza. A paraszti lakosság e döntő többségének tehát alapvető érdeke, hogy megszabaduljon a falusi kizsákmányolóktól, s a dolgozó nép kerüljön hatalomra. Soha a történelemben egyetlen parasztforradalom sem győzött, ha csak magára volt utalva, ha nem volt szilárd vezetője, támogatója, amit a magyar nép története is igazol. A parasztság döntő tömegei a kis- és középparasztság: ugyanis éppen azért, mert amellett, hogy maguk is dolgoznak? tulajdonosok is: nem elég következetesek a forradalmi célkitűzések megvalósításában. De a falusi lakosság legszegényebb rétege szétszórtságánál fogva nem is tud elérni a forradalmi szervezkedésnek arra a magas fokára, ami a győztes forradalom kivívásához szükséges lenne. Mindezek miatt a dolgozó parasztság forradalmi harca csak akkor győzhet, ha olyan szövetségesre, olyan vezetőre tesz szert, amelyben minden vezetői tulajdonságok adva vannak. Ilyen szövetséges, ilyen vezető a munkásosztály, amely maga is fel akarja szabadítani a parasztságot. A munkásosztály jól tudja, hogy a szocializmus felépítéséhez nem elegendő csak városban megszüntetni a kizsákmányolást, hanem a falun is fel kell számolni azt. A munkásosztály vezető szerepe Megállapíthatjuk tehát, hogy a munkás—paraszt szövetség kétoldalú- érdekszövetség. Sztálin elvtárs »különleges sZövetség«-nek nevezi a munkás—paraszt szövetséget, mivel az a célja, hogy; ä parasztság érdekében is >a munkásosztály• vezetőszerepét biztosítja és az osztálynélküli társadalom, a szocializmus felépítését ■ szolgálja. A munkás—paraszt szövetség tehát olyan szövetség, amely á r munkásosztály vezetésével a kapitalista gazdasági és társadalmi rend felszámolását tűzte ki célúi. A vitatott kérdések egyiké megyénkben, hogy miért a munkásosztályé a vezető szerep a munkás—paraszt szövetségén belül. Érre elsősorban azzal tudunk választ* adni, hógy megmagyarázzuk a munkásosztály társadalmi helyzetét, ami képessé teszi a vezetőszerepre. Már az előbbiekben mondtuk, hogy a parasztság tulajdonosi beállítottsága, aztán ré- tegeződése (szegényparaszt, középparaszt, kuiák) és szétszórtsága miatt sem lehet vezetőerő. A munkásosztály a társadalom legkövetkezetesebb forradalmi osztálya, amelyet a kapitalizmushoz nem fűzi semmi. Nincs vagyona, nincsenek termelő- eszközei, csak saját munkaereje, amelyet — hogy éhen ne pusztuljon — éhbérért kénytelen a kapitalistáknak eladni. Emiatt a munkások a kapitalizmus bukásával — mint ahogy azt a Kommunista Kiáltvány mondja: ».. .csak láncaikat veszthetik. Cserében egy egész világot nyerhetnek.« A munkásosztálynak forradalmi pártja is van: a kommunista párt,- s forradalmi elmélete': a marxizmus—leninizmus. A munkásmozgalom ellenségei azt állítják,' hogy a 'munkásosztály a munkás—paraszt szövetségen belül rákényszeríti a maga akaratát a parasztságra. Ez az állítás azt célozza, 'hogy szembeállítsák a dolgozó parasztokat a munkásosztállyal. Mint föntebb megállapítottuk már, a munkás—paraszt szövetség közös érdekeken alapul és a munkásosztály vezetése azt jelenti, hogy a dolgozó parasztság elégedetlenségét, forradalmi készségét a fennálló kapitalista rendszer megdöntése irányába fordítja. A proletáriátus tehát a parasztság forradalmi törekvéseire támaszkodik. így például hazánkban a dolgozó parasztság évtizedek óta harcolt a feudális nagybirtok felosztásáért. A munkásosztállyal való szövetség alapján lehetővé vált annak végrehajtására. A munkásosztály földet adott, a parasztságnak, s a földosztás vívmányait pártja vezetésével meg is védte. [ dezték, hogy érvényes-e továbbra is a mi viszonyainkra a lenini hármas I jelszónak az a része: támaszkodj a »szegényparasztságra«. Maradéktalanul érvényes továbbra is! A lenini hármas jelszó alkalmazása, a szegényparasztságra való támaszkodás jelenlegi viszonyaink közt azt jelenti: támaszkodj a termelőszövetkezeti tagságra, különösen annak szegényparaszti rétegére, támaszkodj az állami gazdaság, a gépállomás dolgozóira és emellett természetesen a ma még egyénileg dolgozó szegényparasztokra, akik változatlanul a munkásosztály hűséges támaszai a falusi osztály harcban. > 1951 után azonban nem fordítottunk kellő gondot a mezőgazdaság fejlesztésére, a nehézipart túlzott ütemben fejlesztettük, s emiatt kevés beruházás jutott a mezőgazdaságra. A túlzottütemű iparosításhoz szükséges beruházások és a középparasztság kulákosodási veszélyének túlbecsülése következtében begyűjtési és' adópolitikánk túlságosan nagy terheket rótt a dolgozó parasztságra. Nem szolgálta a dolgozó parasztsággal való szövetségünk erősítését az sem, hogy a termelőszövetkezetek szervezésében a falusi párt- és tanácsszervek sokszor megsértették az önkéntesség elvét. E hibák csökkentették a dolgozó parasztság anyagi érdekeltségét a termelésben és megingatták termelési biztonságát. Mindez fékezte a termelést, a munkásosztály szükségleteinek kielégítését és megakadályozta a parasztság jövedelmének emelkedését. S ez bizonyos fokig a munkás—paraszt szövetség gyengülését eredményezte. A hibák kijavítását a pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata alapján hozott kormányintézkedések messzemenően elősegítik. A termelőszövetkezetek elsődleges támogatása mellett igen komoly segítséget ad államunk az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak ás. 100 mázsás burgonyaíermesztési mozgaloi A napokban 128 egyénileg dolgoz ó paraszt — köztük gépállomásol tsz-ek, községek küldöttei ankét kere lében megbeszélték Kaposvárott 100 mázsás burgonyatermésért indító tt mozgalom feladatait. A burgonya termesztés helyes módszereiről Barsi Sarolta elvtársnő, a Vörösmezői K, sérleti Telep tudományos kutfitója tartott rendkívül érdekes és a búr gonyatermesztés minden problémáját felölelő előadást, melyet közel 3 hozzászólás követett. Ezek közül kiemelkedett a barcsi Vörös Csillag ts agronómusának. Tompa Ákos elvtárs nalc rövid, szabatos és tartalmas fel szólalása, melyben saját burgonyater mesztési módszerüket mondotta el Igen értékes volt a vendég Veszprém megyei küldöttek felszólalása,, mely ben a vetőgumó feljavításának s ezzel kapcsolatban a zárt területek lé tesítésének fontosságát hangsúlyozták■ Barsi Sarolta elvtársnő pontos vá laszai után az értekezlet elnöke fel olvasta azt a felhívást, melyet < 100 mázsás burgonyatermés elérése ér gekében megyénk dolgozó parasztjai hoz, tsz-eihez és állami gazdaságaihoz intéztek az értekezlet részvevői. FELHÍVÁS Téves nézetek A párt és a kormány intézkedéseit, kormányunk programmját azonban egyesek félremagyarázzák, a munkás—paraszt szövetséget helytelenül értelmezik. Azelőtt az volt a fő hiba. hogy a középparasztot a kutakkal egy kalap alá vették, a dolgozó parasztokat is érte a kulákókat sújtó intézkedés. Ma pedig sokan úgy értelmezik a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, hogy nem szabad a pontos adófizetést, beszolgáltatást követelni a parasztoktól, nem lehet fellépni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget állam iránti kötelezettségüknek. A szövetség az ilyenek szemében azt jelenti, hogy az állam minél jobban támogassa a paraszti kisgazdaságot, a munkásosztály adjon minél több árut a falunak, de tartózkodni, kell minden olyan intézkedéstől, amely a mulasztóktól megköveteli, hogy tegyenek eleget állampolgári kötelezettségüknek. Világos, hogy nem erősíti, hanem gyengíti a munkás—paraszt szövetséget, a proletáriátus diktatúráját az a magatartás, amely a szövetség »érdekében« a parasztok tetszésére bízza, hogyan és milyen mértékben tesznek eleget állam iránti kötelezettségüknek. A párt és a kormány a mezőgazdaság fellendítésével a dolgozó nép életszínvonalát a továbbiakban is emelni kívánja. Ennek fontos eszköze a növénytermelés színvonalának növelése. A burgonya az ország második kenyere. Somogy megye és társmegyéi hívatva vannak arra, hogy az országot megfelelő vetőgumóval, dolgozó népünket jóminőségű étkezési burgonyával, iparunkat magas keményítőtartalmú, egészséges ipari burgonyával lássák el. E feladat sikeres megoldása érdekében felhívással fordulunk minden burgonyatermelőhöz, kutatóhoz és agronómushoz, s a fejlett agrotechnika alkalmazásával harcot indítunk a 100 q-ás burgonya- termés eléréséért. Ennek érdekében alkalmazzuk mezőgazdaságunkban tudományunk elért eredményeit. Elsősorban tartsuk *be a vetésforgót és a burgonya előveteménye után azonnali sekély tarlóhántást alkalmazzunk. Homokos területeinken iktassunk be csillagíürt-zöldtrágyát. Egyébként a lehetőségeknek megfelelően trágyázzunk a burgonya alá istállótrágyával és ezt minél korábban szántsuk alá. Az erősen homokos területek kivételével őszi mélyszántást alkalmazzunk. Az istállótrágya kiegészítéséhez használjunk műtrágyát a haladó agrotechnikának megfelelően. Ősszel szuperfoszfátot, tavasszal ped: káli-műtrágyát szórjunk ki- Ti vasszal, amint a föld megpirkad, £ őszi mélyszántást sinytózzuk, vág fogasoljuk meg. Ültetésre válogatott, egészségi tyúktojásnagyságú, vagy.enpél n< gyobb gumót használjunk fel ( 70x35 cm sor. és lő távolságra ví gezzük az ültetést. Vetés utá használjunk nitrogénmutrágyí fejtrágyának, A Saraboló kapálást szükség sze rint végezzük ql és a burgonyí virágzásig legalább kétszer, d ha lehet háromszor töltogessü fel. Virágzás után részesítsü gyomlálásban burgonyatábláinka Á vetőgumótermelésre kijelöl parcellákon hajtsuk végre a. póz: tív és negatív szelekciót. A burgonyát akkor takarítsuk b veszteségmentesen, amikor a gum beérett. A jövő évi jó és egészsé ges vetőgumó nyefése céljábc minél nagyobb területen ültessün] nyári ültetési! burgonyát.' L Nagy gondot fordítsunk a szak szerű téli tárolásra, hogy ezzel : tároláskor mutatkozó veszteséget i legkisebbre csökkentsük. Az értekezlet részvevői ké rik mind az egyénileg- dolgozó pa rasztokat, mind a" tsz. tagjait, va lamint az állami gazdaságok dolgozóit, hogy csatlakbzZanák £ fenti felhíváshoz- ' A répá&pusztai DISZ-fiatalok valóraváltják adott szavukat Nagy az öröm a répáspusztai Első Ötéves Terv tsz tagjai között, amióta a „Szabad Nép“ május 18-i számából értesültek, bogy a termelőszövetkezetek kongresszusi versenyében országosan az -első helyre kerültek. El is határozták valamennyien, hogy ezután még jobb munkát végeznek, mert az első hely megtartásával is szeretnék köszönteni május 24-ét. Nem kis feladatra vállalkoztak, hiszen az eső csaknem mindennap áztatta a határt és veszélyeztette adott szavuk valóraváltását. A répáspusztaiak azonban nem ijednek meg a nehézségektől. Ahol olyan DISZ-fiatalok dolgoznak, mint Vas Margit DISZ-titkár, Csikós Rózsa, Kurucz Margit, Szántó László és Molnár Gyula diszisták, akik a nemes versengésben szinte minden órában újabb és újabb eredményekkel igazolják lelkese-^ désüket, csak győzelemmel ünnepelhetik pártunk III. kongresszusát. A kongresszusi hét mozgalom elindítói, a diszisták, minden percet alaposan kihasználtak. Május 19- én délelőtt elállt az eső, délután már a cukorrépát egyelték, a foga- tosok hozzáláttak a takarmánykáposzta vetéséhez. A három növénytermelési mun. kacsapat: se Vörös Hajnal, a Béke és a Győzelem 27 tagját csak egy gondolat fűti most, az ünnepi hét dolgos napjaiban méltóan köszönteni május 24-ét és még virágzóbbá tenni szövetkezetüket. A kongresszusi vállalások teljesítésében is a fiatalok az éllovasok. Vas Margit DISZ-titkár valameny- nyi társát párosversenyre hívta a május 16-i röpgyűlésen, hogy má_ jus 24-ig területén elvégzi a répa- egyelést, a burgonyakapálást és 150 munkaegységet szerez. Május 20- án délelőtt az egyelést befejezte és hozzáfogott a burgonya kapálásához- De nemcsak ő, hanem valamennyien Végeztek az egyelés- sel és 15 kát. hold cukorrépatábla szépen megművelt sorai igazolják törekvésüket. A munkás-paraszt szövetség tartalma A munkásosztály és pártja a parasztság különböző rétegéivel nem egyforma kapcsolatot tart. Másként viszonyúi a szegényparasztsághoz, mint mondjuk a kutakhoz, ugyanakkor a munkás—paraszt szövetség tartalma 'is más a különböző időszakokban. Más célok és más módszerek jellemzik például a szegényparasztsághoz vagy a kulákokhoz való viszonyt a földreform idején és ismét mások a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején. Ezért a munkás—paraszt szövetséget csakis a forradalom különböző szakaszaiban külön-külön vizsgálva lehet, megérteni. Cikkünk a munkás—paraszt szövetséget elsősorban a szocializmus építése idején tárgyalja. így csupán megemlítjük, hogy a polgári forradalom célkitűzéseinek megvalósításáért az egész parasztsággal voltunk szövetségben. Ez az időszak, nálunk a. felszabadulástól az 1945-ös választásokig tartott. A második szakaszban, a proletárdiktatúra kivívásáért folyó harcban, a párt vezette munkásosztály a szegényparasztságra támaszkodott, a középparasztságot is igyekezett egy-egy feladat megoldásában megnyerni (pl. malmok államosítása). A kulákságga! szemben pedig a semlegesítés politikáját folytatta, csupán helyi csatározások voltak, amennyiben, a kulákság nyíltan a burzsoázia mellé állt, szembehelyezkedett a községi szervekkel. Ez az időszak nálunk az 1945-ös választásoktól a fordulat évéig (1947—48) tartott. A fordulat évétől a szocializmus építésének idején a munkás— paraszt szövetség tartalmát és célkitűzéseit Lenin ismert hármas jelszava határozza meg: »Támaszkodj a szegényparasztra, egyezz meg a középparaszttal, egy pillanatra sem hagyd abba a kulák elleni harcot.« E jelszó egységes, alkalmazásával tudjuk elérni a mezőgazdaságban, hogy a dolgozó parasztság legszélesebb tömegéit bevonjuk a. szocialista épí- lőmunkába. A munkás-paraszt szövetség erősítésének feladatai napjainkban Pártunk parasztpoiitikájának fő Irányvonala a fordulat éve után. lényegében helyes volt, 's ez sikereink egyik fontos alapját képezte. E politika eredményeként dolgozó parasztságunk 25 százaléka' a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Megszilárdultak a gépállomások és állami gazdaságok, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében eredményeket értünk el. Ezzel a faluban osztályeltolódások történtek. A termelőszövetkezetek tagjai már ;az új, egységes szoc'alista parasztosztály, csíráját alkotják, Az állami gazdaságokban, gépállomásokon, erdőgazdaságokban pedig megszületett egy újtípusú mezőgazdasági munkásság. Többen kérFeladatok A munkásosztály alapvető érdeke minden dolgozóréteg, így a dolgozó parasztság érdekével is azonos, közös: felépíteni a szocializmust, amely nem ismeri a kizsákmányolást, amely messzemenően kielégíti a dolgozók anyagi és kulturális igényeit. Ennek a társadalomnak a megteremtése érdeke a dolgozó parasztoknak is, akik nagyon sokat dolgoznak kis birtokukon primitív eszközökkel, akiket csak a munkásosztály véd és védhet meg attól, hogy a kulákok és a többi uzsorás ne vegyék el tőlük munkájuk gyümölcsét. A párt felvilágosító munkája nyomán mind több dolgozó paraszt győződik meg arról, hogy a munkás—paraszt szövetség nemcsak azt jelenti, hogy a munkás- osztály tegyen eleget szövetségesi kötelezettségének, hanem a falunak is teljesítenie kell a munkásosztály iránti kötelezettségét: beadást, adófizetést. Ezt tartják szem előli a lengyeltóti, öreglaki, vörsi.és a többi élenjáró község dolgozó parasztjai, akik tudják, hogy a munkás—paraszt szövetség erősítésé azt kívánja meg tőlük, hogy többet termeljenek, becsülettel teljesítsék állampolgári kötelezettségüket. Horváth János /V hurgonyakapálás nemes versengésében Csikós Rózsi került a: élre. 20-án délig az előírt napi 25( négyszögpL Területéből már 200-a1 megkapáít 'és munkakönyvébe beírták a 180. hhmkaegységet. Ezzei túlszárnyalta vállalását 30 munkaegységgel. Vas Margit sem maradi mögötte. 178 munkaegységet szerzett és ő is csaknem 200 négyszögöl burgonya kapálásával végzett. A növénytermelési brigád fogadalmához híven—- elvég«* e a burgonya "kapálását. A fogatosok közül Szántó László, aki megfogadta, hogy május 24-ig 300 munkaegységet szerez, már 20-án elérte a 302-t. Takarmánykáposztából naponta 5 helyett 6 holdat vet el. Versenytársa Molnár Gyula 270 munkaegységével a második helyre szorult, de a vetéstervét ő is túlszárnyalta. Aa. állattenyésztési brigád is szép vállalásokkal tűnt ki. Elhatározták, hogy 10 tehénnél négyszeri fe- jést alkalmaznak és j május 24-ig elérik a 10.8 literes átlagot, “Május 20-án, adóikor Szollősi. jbászló Munkaérdemrenddel kitüntetett brigádvezető számolgatta az eddigi eredményt, örömmel állapította meg, hogy vállalásukat máris túlteljesítették, H.8 literes átlagot ép- tek el. Március 1-től alig több riimt két hónap alatt. Répáspusztáp 3.1 literrel emelkedett a tejhozam. Ez a kiváló állatgondozók és gzöllősi László jó munkáját dicsérik. A répáspuszteiak az, eddig elért eredményeik láttán sem engednek a munka lendületéből'. Eddig soha nem látott lelkesedéssel kapálják, sarabolják a kultúrnövényeket, mert tudják, hogy a gondős növényápolás több termést, több osztalékot jelent. ; R ,. , —A csurgói járás t.sz-ei beváltották «szavukat. A gyékényes! Győzelem tsz elvégezte a cukorrépa kapálását, a berzencei Uj Barázda és az iha- rcsberényi Bástya tsz befejezte' a cukorrépa és a napraforgó kapálását. A csurgói Uj' Élet tsz háromévi baromfibeadását teljesítette.
