Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

HÍRES GENFBŐL ‘GenL'(TAS2!SZ).' Gén Ti értesülé­sek szerint a külügyminiszterek pénteki zart ülésén tovább folytat­ták az indokínai béke helyreállí­tásával kapcsolatos kérdés megvi­tatását* Hír szerint határozott ha­ladást értek el az indokínai kér­dés további megvitatásával kap­csolatban. Az értekezlet részvevői megegyeztek abban, hogy elsősor­ban Szokat a főkérdéseket vitat­ják meg, amelyek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és Fran­ciaország küldöttsége által előter­jesztett javaslat-tervezetekben sze_ repelnek. Ilyen kérdések például: a tűz egyidőben történő beszüntetése egész Indokína területén, a harco­ló felek csapatai elhelyezkedési övezetének meghatározása, az új csapatok és fegyverzet Indokíná­ban történő bevetésének beszünte­tése, a fegyverszüneti egyezmény megtartásának ellenőrzése, a sem­leges országok bizottsága részéről, a két fél képviselőiből álló bizott­ság részéről történő megfigyeléssel együtt, a genfi értekezlet részve­vői által nyújtott szavatosság. Az eddigi értesülések szerint az érte- kezléten megállapodtak abban, hogy a katonai kérdések megvita­tása után előterjesztik azokat a javaslatokat is, amelyek az indokí_ nai politika rendezését illetik. Az értekezlet részvevői meg- ' egyeztek abban, hogy a fent emlí­tett pofitokat, amelyek megvitatá­sába vonatkozóan megegyezés jött létre, ki lehet egészíteni olyan kérdésekkel, amelyeket az értekez­let részvevői vetettek fel, tekintet­tel arra, hogy más küldöttségek javaslatait is meg fogják vitatni. A Géniből érkező hírek szerint az indokínai kérdés megvitatásával foglalkozó legközelebbi ülést hét­főn, május 24-én tartják. A pénteki ülés után a genfi megfigyelőket az a remény töl­tötte el, hogy az indokínai kérdés megvitatásának a szovjet küldött­ség kezdeményezésére elfogadott sorrendje hozzá fog járulni a kér­dés hatásosabb megvitatásához. Genf. Az ..MTI“ genfi kiküldött tudósítója feltétlenül megbízható forrásból úgy értesült, hogy a külügyminiszteri értekezlet pénte­ki zártkörű tanácskozásán, amely a genfi konferencia eldigi leghosz- szabb ülése volt, elfogadták Mo- lotovnak, a szovjet küldöttség ve­zetőjének az indokínai kérdés to­vábbi megvitatásával kapcsolatos elvi javaslatát és ezzel lényeges lépést tettek az indokínai tűzszü­net megvalósítása felé. A szomba­ton reggel megjelent svájci lapok is elismerik, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és Fran­ciaország egyes javaslataira épülő „Molotov-terv“ elfogadása komoly mértékben elősegítheti az Indokí­nában folyó hadműveletek mi­előbbi megszüntetését. A pénteki zárt ülés eredménye rendkívül bizakodó hangulatot keltett értekezleti körökben. A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTÉRIUM CÁFOLATA A SAAR-KÉKDÉSSEL KAPCSOLATOS BONNI HÍREKRŐL sv: i í >■,. ' Párizs (MTI). Az Adenauer-kor- mány szóyivője pénteken kijelen­tette, hogy Strasbourgban ara Adenauer és Teitgen francia mi­niszterelnökhelyettes között meg­tartott tárgyalások eredménye­ként elvi megegyezés jött létre a Saar-kérdésről. Ezzel kapcsolatban a francia külügyminisztérium pénteken este cáfoló közleményt tett közzé. A cáfolat hangoztatja, nem felel meg a valóságnak, hogy a Saár-kérdés rendezését > ténynek lehet. tekinte­ni. Az Európa-tanács miniszteri bizottságának ülésezése alkalmá­ból voltak megbeszélések, amelyek lehetővé teszik majd, hogy a Saar-kérdésre vonatkozó problé­mákat pontosabban meghatároz­zák. . . e megbeszélések célja nem a kérdés rendezése volt, ha­nem az, hogy megkönnyítsék az erre irányuló törekvést. * * * Párizs (MTI). Georges Bidault francia külügyminiszter szombaton reggel Párizsba érkezett, hogy ta­nácskoznék a kormánnyal a genfi külügyminiszteri .. értekezlet eddigi eredményeiről. Bidault előrelátható­lag vasárnap este vagy hétfőn tér vissza Genf be. Lí SZÍN man nem tudta megszerezni AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉTLIARMADOS TÖBBSÉGET London '(MTI). 'A londoni rádió jélentéstr kozöí Ja délkoreai választá­sok erédmMyérőI. A jelentésekből kitűnik, hogy 'Li Szin Man a válasz­tókra gyakorolt ‘ terror és megfélem­lítés ellenére csupán egyszerű több­séget szerzett és nem sikerült fér­nie az általa kívánt kétharmados többséget, ami szükséges lenne az al­kotmánymódosításhoz. SOMOGYI NÉPLAP Május 27-én kezdődik™ az Első Békekölcsön hatodik sorsolása A legközelebbi államkölcsönsorso- lás, az Első Békekölcsön hatodik sorsolása május 27-én kezdődik Sztá- linvárosban, hazánk egyik legszebb kultúrházában, a Bartók Béla kul- túrotthonban. A négy napig tartó sorsolás május 27-, 28- és 29-én délután négy és hét óra között, az utolsó sorsolási napon, május 30-ón pedig délelőtt tíz és fél egy óra között zajlik le. Ezúttal egy 100 ezer forintos fő­nyereményt, tizennyolc 50 ezer fo­rintos, harminckilenc 25 ezer forin­tos, kilencvenöt 10 ezer forintos és 284 ötezer forintos nagynyereményt, valamint 4700 darab 1000 forintos, 14.100 darab 500 forintos és 76.063 darab 300 forintos nyereményt húz­nak ki 38.9 millió forint értékben. Ezenkívül sor kerül 86.300 kötvény névértékben történő sorsolására is 17.2 millió forint értékben. Az Első Békekölcsön hatodik sorsolásán te­hát összesen 184.600 kötvényt sorsol­nak ki, összesen 56.1 millió forint nyereménnyel és törlesztéssel. Művészek, orvosok, írék és szülők részvételbe! megalakult az „Országos bizottság a gyermekekért“ Az idei Nemzetközi Gyermeknap iránt a magyar társadalom minden rétegében -nagy érdeklődés mutatko­zik. A Gyermeknap közeledtével az MNDSZ országos székházában pén­teken délután művészek, írók, orvo­sok, szülők ép a társadalmi szerve­zetek képviselői találkoztak, hogy megbeszéljék: hogyan segíthetnék a szülők és a pedagógusok munkáját, a gyermekek nevelését, kulturális és egészségügyi kérdésekben. Az MNDSZ javaslatára 32 tagú bi­zottságot választottak, amely »Orszá­gos bizottság a gyermekért« címmel a jövőben a társadalom minden ré­tegében azon dolgozik majd, hogy még jobban felkeltse a szülők és a társadalom felelősségérzetét a gyer­mekek ügye iránt. A francia nemzetgyűlés május 21- én 470 szavazattal 101 szavazat elle­nében (kommunisták és a haladó köztársaságiak szövetségének tagjai) elfogadta De Moustier törvényjavas­latát, amely szerint a hitleri meg­szállókkal együttműködő személyek­nek visszaadják egykori helyiségei­ket, berendezéseiket, lapjaikat és nyomdáikat. Mint ismeretes, sok lap De Moutier törvényjavaslatát a de» mokratikus sajtó elleni merénylet­nek és az »árulás jutalmazásának« tekinti. MI OKOZTA A FENNAKADÁST A KOREAI KÉRDÉS GENFI MEGTÁRGYALÁSÁBAN A „Pravda“ tudósítóinak cikke Moszkva (TASZSZ). A „Pravda“ í J. Zsukov és I. Plisevszkij genfi tudósítását közli: „Mi okozta a fennakadást a koreai kérdés genfi megtárgyalásában?“ A genfi külügyminiszteri érte- ; kéziét — írják a tudósítók — má­jus 22-én — több mint egy héten át tartó félbeszakítás után — foly­tatja a koreai kérdés május 13-án megszakadt tárgyalását. Mi okozta ezt a fennakadást? A burzsoá saj­tó még azt sem tartja szükséges­nek, hogy eltitkolja: a nyugati küldöttségek május 29-re kitűzött délkoreai nemzetgyűlési ^választá­sok“ eredményeire vártak. Már maga a szóbanforgó válasz­tások „sürgős megtartásának“ ténye és az a makacs törekvés, hogy ezeket a „választásokat“ a koreai kérdéssel kapcsolatos bár­milyen genfi határozat hozatala előtt megtartsák, arról tanúsko­dik, hogy a: jelen esetben az ame­rikai diplomácia arra irányuló leg­újabb mesterkedéséről van szó, hogy minden lehető módon bo­nyolítsa és megnehezítse a koreai kérdés rendezését. Valóban Dél-Korea kormányá­nak képviselői — akik tudvalevő­leg engedelmesen követik az amerikai küldöttség utasításait — az említett kérdésnek szentelt május 13—i ülésén makacsul állást foglaltak az összkoreai választások ellen. Az amerikai küldöttség tá­mogatásával nevetséges igényt tá­masztottak arra, hogy választáso­kat csak Észak-Koreában tartsa­nak és hogy az ott megválasztan­dó 100 képviselőt csatolják a 203 délkoreai képviselőből álló délko­reai nemzetgyűléshez, Ezt az állás­pontot nemcsak a demokratikus országok képviselői, hanem több burzsoá állam diplomatái is képte­lennek minősítették. Ezután ter­vezeteket kezdtek előterjeszteni különböző formájú összkoreai vá­lasztások megtartására. Ekkor fél­beszakították a koreai kérdés meg_ tárgyalását. Ugyanakkor lapjelen­tések számoltak be arról, hogy Dél-Koreában a befejezéshez köze­lednek a parlamenti választások előkészületei. Világossá vált, hogy Dél-Koreá­ban az Egyesült Államok áldásá­val abból a célból folyamodtak vá­lasztási komédia megrendezéséhez, hogy befejezett tények elé állít­sák a genfi értekezletet. A választási előkészületek során — folytatják a tudósítók — olyan kiáltó tények kerültek napvilágra, amelyek szembetűnően igazolják, hogy a liszinmanistáknak semmi közük a koreai néphez, hogy Dél- Koreában terrorista rendszer van. Amikor a genfi külügyminisz­teri értekezlet végre folytatja a koreai kérdés tárgyalását, feltétle­nül számolnia kell az elmúlt hét alatt Koreában lezajlott esemé­nyekkel. Az amerikai diplomáciá­nak újabb műveletet kell passzí­váihoz könyvelnie, olyan művele­tet, amelyet kalandorpolitikájával próbált végrehajtani, de nyilván­való vereséget szenvedett. KÜLFdLDI 1IÍKEK A »La Suisse« című genfi lap je­lentése szerint Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára a közeli napokban Genf be érkezik és »szükség esetén« bekapcsolódik a külügyminiszteri ér­tekezlet munkájába. Berlinben végéhez közelednek a Béke-Viiágtanács küszöbönálló rend­kívüli ülésszakának utolsó előkészü­letei. Megérkeztek Berlinbe az első küldöttek. A német békeharcosok képviselői május 20-án fogadták Jo- szitaro Hiranot, a japán békebizott­ság főtitkárát és az indiai küldöttség tagjait. Május 21-én KuoMo-zso ve­zetésével Berlinbe érkezett a kínai békebizottság küldöttsége és a viet­nami küldöttség, amelynek vezetője i Le Dirih Tham, a vietnami békebi­zottság elnöke. Sajtójelentés szerint útban van Berlin felé a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság, Bur­ma, Ausztrália, Ceylon és más orszá­gok küldöttsége. A »Tacsungzsipao« című lap je­lentette, hogy Santung tartomány Hocse megyéjének biztonsági szer­vei a néptömegek közreműködésével leleplezték a magát vallásos tevé­kenységgel álcázó »Limemtao« nevű titkos ellenforradalmi szervezetet. A 29 főbűnöst letartóztatták és felelős­ségre vonták. A letartóztatottaknál ellenforradalmi írásokat és fegyvere­ket találtak. Az ellenforradalmárok provokációs rémhíreket terjesztettek és felforgató tevékenységet folytat­tak a népi hatóságok ellen. A nép­bíróság különtanácsa a szervezet 6 vezetőjét halálra, a többi bűnöst kü­lönböző idejű börtönbüntetésre ítél­te. MEGINGATHATATLAN TÉNYEK írta: N. Gribacsov, a Lityeraturnaja-Gareta külőniudósifója 1. TAPS A MOZI NÉZŐTERÉN Svájcban, Európa e viszonylag -csendes Zugában kevés megbízható értesülésük Van az embereknek a Szovjetunióról és Kínáról. Küldöttségünk szállodája, a »Met­ropol« elölt, a genfi értekezlet első napjaiban reggeltől-estig mindig néptömeg állta körül a szovjet gép­kocsikat; Gétif lakói számára szenzá­ció volt az a mindennapi tény, hogy a szovjet üzemek elsőrendű gépko­csikat gyártanak, Vasárnapokon so­kan külön bejöttek a vidékről, hogy megbámulják ezt a »csudát«; az új- ságdk fényképes megjegyzéseikben elismeréssel adóztak a szovjet gép­kocsigyártásnak. Még most is, mikor e 'torokat írom, látom, hogy két jól megtermett svájci, tarkójára hátra­tolt ■ kalappal, szinte gyermekes kí­váncsisággal* néz be a »ZIM« abla­kért és egy aranyikarketős nő nem fél, hogy foltos marad az ujjócskája: nyúgodtan tapogatja a gépkocsi lak­kozását. ' Ét nem is. csoda. .Az egyik nagy ’.svájci lap munka­társa lelkeséh bizonygatta, hogy a svájci újságok esznaénye a teljes ob-j jókllviaás hz események megvilágí­tásában., Ugy.hjtszplt, hogy maga is hisz , főben. , Néhány nappal • később azonban,,a, sajtóközpontban megmu­tatták azí 'á|, embert, akit az »orosz kérdés szakéhiberének« tartanak és. aki a helyi távirati ügynökségeknek és lapoknak megfelelő »tájékozta­tással« szolgál. Ez az ember egy fe­hér emigráns, aki gyermekkorában elkerült Oroszországból és akinek a Szovjetunióról fogalma sincs. El­vűikül! düh és tudatlanság az az áru­cikk:- amellyel az »objektiv« sajtó piócán kereskedik. Ha' ehhez hozz,át.pgszük, hogy a la­pok időről-időre hajdani cári udvar-1 hölgyök cikkeit közlik a »Pétervár a cári uralom éveiben« témakörből, I hogy a filmszínházak — sajátos mó- i dón akarták megünnepelni az orosz küldöttség érkezését és az »Anna Karenina« régi hollywoody változatát mutatták be, amelyben orosz tisztek jóformán kanállal eszik a hordóból a kaviárt és megállás nélkül ve­zényszóra lehajtanak féltucat pohár vodkát, csak. sajnálkozhatunk a fent- említett és magasztalt »objektivitá­son«. Persze nem a mi dolgunk, hogy más országok sajtóját oktassuk, de nem árt megállapítani, hogy ez az »objektivitás« nagyon beteg dolog. A szovjet valóság képe itt gyak­ran penészesen ódon görbe tükörből verődik vissza. Genfben az új Kíná­ról se tudnak jóformán semmit. Ez már nemcsak a város lakóira vonat­kozik, hanem az értekezleten jelen­lévő nyugati újságírók jórészére is. Ezért, amikor a kínai küldöttség a j ‘ r j‘ú képviselőjét meghívta a* Kíná­ról szóló film bemutatójára, bősége­sen akadtak érdeklődők. Még ame­rikai újságírók is eljöttek. A film- bemutató előtt a Szt. Péter székes­egyház melletti szűk utcácska népe­sebb volt, mint az istentiszteletek napján. Mit láthattak az újságírók? Az ansani kombinát gigantikus műhelyeiben acélt öntenek; az új vasútvonalon elindul az első szerel­vény; kitűnően felszerelt bányászok ereszkednek le a tárnába; ezernyi orsó forog egy szövőüzemben, trak­torok, szántjálf a földet, az új mun­káslakótelepek; házsorai fehérlenek, I építkezési állványok emelkednek az I j égnek. A nézőtér különböző sarkai- | ban csodálkozó felkiáltások hallat- j szóltak, amikor a filmvásznon fel­tűnt a Huajhe folyó gigantikus töl­tése. Az ország újjáépítését bemutató film után színes dokument.filmet for­gattak le a Tienanmen-téren lezaj­lott díszfelvonulásról. Kora reggeltől kezdve ünneplőbe öltözött, örvendező embermilliók sereglettek a térre. Az emelvényen feltűnt Mao Ce-tung, Csou En-laj és a Kínai Népköztársa­ság kormányának többi tagja. Meg­kezdődött a katonai díszszemle. Ki­fogástalanul öltözött, felszerelt és kiképzett gyalogosok, utászok és ej­tőernyősök sorai követték egymást, lovasság vágtatott végig, egyöntetű tompa dübörgéssel felvonultak a tü­zérség egységei. A levegőben bombá- zőgépek szálltak, maid az ég végte­len kékjét zúgásukkal betöltve ra­jokban repültek a léglökéses gé­pek ... A hatalmas, ujjongó, vi­dám, hazája védelmére jól fegyver­zett kínai nép felvonult, dalolt, és nevetett a mozivásznon Genf kellős közepén! Az igazat megvallva, arra gondol­tunk, hogy ezután az amerikai újság­írók sem fogják olyan hetykén és feftnhéjázóan idézgetni Dulles úr­nak, valamint a »hideg- és meleghá­ború« más szervezőinek fenyegeté­seit és talán íélrecsapott kalapjaik alatt is megszületik az a józan , gon­dolát, hogy nem érdemes fejjel neki­menni a falnak, még akkor sem, ha az a fej vasból van. Ebben egyetér­tett velünk a párizsi. »France Soir« I másnap megjelent száma. Azt írta: »A külföldi újságírók előtt színes filmen elvonul a kínai hadsereg . . . Tegnap este 500 újságíró látta a szí­nes filmet, amely nemcsak Kína ha­talmas védérejét mutatta meg, ha­nem azt a képességét is, hogy gaz­dasági fejlődését biztosítsa«. 2. EETÖLTHETETLEN RÉS A kínai küldöttség szállójában, a »Richmond« szállodában másnap tá­jékoztatót adtak az új Kína gazda­sági életéről. A sajtó képviselői is­mét teljes létszámban megjelentek. A kínai küldöttség képviselője szám­adatokkal és tényekkel támasztotta alá a filmen látottakat. A sajtó kép­viselői igen nagy érdeklődéssel hall­gatták a népgazdaság területén elért sikerekről szóló beszámolót. A nyu­gati újságírók, köztük a franciák sok kérdést tettek fel a kereskedel­mi kapcsolatok megvalósítására és kiterjesztésére vonatkozólag. Mint a kínai küldöttség képviselője rámuta­tott. Kína külkereskedelmi forgalma a nyugati országokkal állandóan fej­lődik; Kínának érdeke ez a keres­kedelem és kész felvenni a kapcso­latot bármely országgal az egyenlő­ség és a kölcsönös haszon elvei alap­ján. A teremben lévők mosollyal fo­gadták az egyik amerikai hírügynök­ség tudósítójának azt a kérdését, hogy vájjon »vizumkorlátozás nél­kül« szabadon lehet-e Kínába utazni. A tudósítónak senki nem mondta meg. de magában nyilván azt gon­dolta: nem valami okos dolog egy független államtól szélesre tárt ka­pukat követelni olyan ország képvi­selőjének, amelyben a beutazáskor ujjlenyomatot vesznek az embertől. Már bocsánatot kérünk ... De egyenlő alapon* az más! A kínai kül­döttség képviselője is ebben az érte­lemben válaszolt. Mindezek az epizódok a genfi ér­tekezlet hatalmas nemzetközi jelen­tőségű eseményére utalnak: arra, hogy a nemzetközi színtéren — mint a nyugati újságok is megállapították teljes méltósággal megjelent az új nagyhatalom, az új' Kína. A nyu­gati megfigyelők ezzel kapcsolatban rámutatták: bármennyire igyekezett Washington úgy tenni, hogy a Kínai ^íépköztársaság nem létezik, e téren elvesztette a játszmát. Semilyen pa- ragrafuscsavargatással sem lehet le- kicsínyleni azt a tényt, hogy Kína helyet foglalt a nagyhatalmak sorá­ban. Ezt még megfoghatóbbah kom­mentálta az egyik uruguayi lap: »Kína valóságos erő ... Az Egyesült Államoknak le kell nyelni a kínai pilulát, mint ahogy Genfben lenye­lik ... Az Egyesült Államok politi­kája Kínával szemben olyan, mintha valaki tenyerével akarná eltakarni a napot«. . A béke ügye szempontjából nem kévésbbé örvendetes tény, hogy Kí­nával egyidejűleg a nemzetközi po­rondon megjelent a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság, és, a. Koreai Népi demokratikus Köztársaság. Genfben a világpolitika küzdőterén újabb békés erők tűntek fel! Ez a tény, a koreai és indokínai kérdés küszöbönálló megoldásától függetlenül szerfölött, nagyjelentősé­gű a .sajtó képviselői és a józanul gondolkodó nyugati politikusok. sze­mében. Az amerikai politika falán ezúttal olyan . rés támadt! amelyet már nem lehet betömni. 2 Vasárnap, 1954 május 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom