Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-19 / 117. szám

Szerda, 1954 május 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 A FÉMGYÜJTŐHÓNAP UTÁN... A fémgyüjtőhónap során ismét jól vizsgáztak a fémgyűjtés harcosai. Ennek eredménye az, hogy Somogy megyében a MÉH Vállalat vastervét 135 százalékra, fémtervét 109 száza­lékra teljesítette. Ez a nagyszerű teljesítmény első­sorban fiataljaink lelkes, odaadó munkáját tükrözi, akik magukévá tették a minisztertanács felhívását és dacolva a rossz időjárással, teljesí­tették pártunk, kormányunk felhí­vását, martinászaink kérését. Számos olyan lelkes ifjú harcosa volt a fémgyűjtésnek, mint Major János úttörő pajtás, a kaposvári MTH-iskola tanulója, aki 53 mázsa vasat és 131 kg fémet gyűjtött, vagy Böröcz József pajtás, a II. Rákóczi Ferenc ált. iskola VI. osztályának tanulója, aki 36 mázsa vas és 37 kg fém gyűjtésével járult hozzá a fém­gyüjtőhónap sikeréhez. Az ifjúsági gyűjtés jó megszerve­zése elsősorban a Megyei DISZ Bi­zottság érdeme, azért is, mert az egész fémgyüjtőhónap alatt mozgó­sította a megye fiataljait, ugyanígy a járási, városi DISZ-bizottságok is .állandóan lelkesítették a fiatalságot. Külön elismerést érdemelnek pe­dagógusaink, akik a fémgyűjtés leg­fiatalabb táborát szervezték és nem egy közülük, így pl. Tóth Márton, a kaposvári Sétatér-utcai ált. iskola igazgatója, vagy Novak János elv- társ, a barcsi Pálfalusi-iskola igaz­gatója, maga is aktív részese volt a ■ gyűjtésnek. A lelkes úttörők, DISZ-fiatalok, pedagógusok eredményes lakóterüle­ti gyűjtése mellett az üzemi fiatalok is derekasan kivették részűiket, a fémgyűjtés munkájából, teljesítve kormányunk üzemtakarításról szóló felhívását. Itt külön meg kell említeni a gép­állomások és állami gazdaságok dol­gozóinak eredményes munkáját, akik •a-nehéz munka után pihenőidejük­ben gyűjtötték össze az elheverő vashulladékot és a legtöbb helyről, mint pl. a fonói, marcali, vagy a ke- reki gépállomásról a gépállomás vontatójával szállították a MÉH át­vevőhelyekre, hogy minél előbb a rendeltetési helyére, a művekbe ke­rülve új traktorok, kombájnok és egyéb gépek formájában terjen visz- sza a mezőgazdaságba és a népgaz­daság egyéb területére. A fiatalság jól szervezett lakóte­rületi és üzemi gyűjtése mellett az idősebb dolgozók közül számosán mint »egyéni« gyűjtők végeztek eredményes munkát. Ezek közül a legjobb eredményt érte el Fischer István elvtárs, a 23. sz. Autóközle­kedési Vállalat gépkocsivezetője, a »mágnesszemű soffőr«, aki fiatalos lendülettel egymaga 32 mázsa vasat és 204 kg fémet gyűjtött a megye te­rületén, s ezzel elérte, hogy rövid időn belül sok ifivel együtt minden valószínűség szerint ő is a »kiváló fémgyüjtő« miniszteri kitüntetés bol­dog tulajdonosa lesz. A fémgyüjtőhónap sikere érdeké­ben a MÉH Vállalat dolgozói is de- rekas munkát végeztek. Külön elis­merést érdemel Kovács Sándor elv- társ, á vállalat propagandistája, aki elsősorban a megyei sajtón keresztül tartott fenn eleven kapcsolatot a fémgyűjtés részvevőivel. Pintér Jánosné elvtársnő, városi szervező, Kaposvár iskoláival tar­tott és tart ma is állandó összeköt­tetést. Göncz János vas- és fémelőadó fá­radságot nem kímélve szervezte az üzemi gyűjtést. A járási telepek közül Balogh Miklós elvtárs, marcali telepvezető a telepközi verseny győztese, aki vastervét 206 százalékra, fétptervét 164 százalékra teljesítette. Második helyen áll Kis's József elvtárs, a nagyatádi telep vezetője, vastervének 169 százalékos, fémter­vének 113 százalékos teljesítésével. Az 1954 áprilisi fémgyüjtőhónap eredményei alaposan megdöntötték azt az elméletet, amit szerencsére ma már egyre kevesebben hangoz­tatnak, hogy nem lehet már vasat gyűjteni, mert kifogyott. Igaz, hogy ma már nincsenek az utak mellett, az erdőkben • elheverő háborús ron­csok, az is igaz, hogy a vas- és fém­gyűjtés nehezebb feladat, mint pár évvel ezelőtt volt, de az eredmények a2t bizonyítják, ha jól szervezzük meg a munkát, ha a pártszervezetek, a DISZ, a tanácsok vezetői, üzemek, intézmények, hivatalok kommunistái magukévá teszik a párt és a kor­mány felhívását, az eredmény nem marad el és amint látjuk, Somogy megye mint a begyűjtésben, a fém­gyűjtésben is országosan az elsők közé került. • Mészáros Ferenc, a Somogymegyei MÉH V. igazgatója. A tsz „motorja”: a pártszervezet A bábonymegyeri Dózsa tsz pártszervezete jó nevelőmunkával serkenti a tagságot a feladatok megoldására. A tsz vezetősége jól megszervezte a brigádokat, munkacsapatokat, s minden tag­nak kimérték a területet, mely­nek megműveléséért egész évben felelős. A jólszervezett munka meg is hozta eredményét. Időben föld­be került a tavasziak vetőmagja a tsz-ben, s a növényápolással is jól haladnak. Eddig elvégezték 2 hold mák egyelését, 16 hold cu­korrépa sarabolását, s kapálják már a napraforgót is. A tsz pártszervezete állandóan foglalkozik a tsz tagjaival, törődik azzal, hogy a kiváló dolgozók mi­előbb a párt sotaiba kerülhesse­nek. Szilágyi Imréné elvtársnő, a tsz párttitkára azt mondja: Sokat segített a háromhónapos pártisko­la, amelyen megtanultam, hogy a termelés kérdése és a pártépítes nem két különálló feladat a ter­melőszövetkezet pártszervezete előtt. Azelőtt kevésbbé érvénye­sült a pártszervezet munkája a termelőszövetkezetben, de most már annál inkább kibontakozik a szövetkezet kommunistáinak tevé­kenysége a tsz megszilárdításáért folyó harcban. Szilágyiné elvtársnő szavait tet_ tek igazolják, ami megmutatkozik abban is, hogy a legutóbbi tag­gyűlésen két új taggal erősítették a tsz pártszervezetét: Major Sán­dort és Molnár Lajost, a tsz élen­járó dolgozóit felvették tagnak a pártszervezetbe. A múlt héten Jo- hadenec István tsz-tag kérte, hogy vegyék fel tagjelöltnek a pártszer­vezetbe. A pártszervezet ezután is szem előtt tartja, hogy erősítse a tsz „motorját“, pártszervezetét. Tudják a tsz kommunistái, hogy a tsz megszilárdításának, s felvirá­goztatásának legfontosabb alapja az, hogy erős és jólműködő párt- szervezetük legyen. Fordítsunk nagy gondot a takarmánykészítésre Az állattenyésztés a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ága, hiszen min­den tsz, minden egyéni gazda állatai és állati termékei értékesítéséből nyeri jövedelme legjelentősebb ré­szét. Az állatállomány eltartásához és fejlesztéséhez nagymennyiségű és jóminőségű takarmányra van szük­ség. Mivel a takarmánykészítésnek rövidesen itt lesz az ideje, ismerte­tem hosszú évtizedes takarmányké­szítési tapasztalataimat. A zöldtakarmányt virágzás idején kell lekaszálni, mert ilyenkor tar­talmaz"’ legnagyobbmennyiségű fe­hérjét. A kaszálás idején vegyük fi­gyelembe az időjárásjelentést, s ha az idő kedvezőnek mutatkozik, min­den erőt a. kaszálásra összpontosít­sunk. Megfelelő időjárás esetén a zöld növény néhány nap alatt 75— U0 százalékos víztartalmából a lassú száradás folytán - elveszít 60—70 szá­zalékot, ilyenkor a nyersrost fel­bomlik, s a takarmány könnyebben emészthetővé válik. Célszerű a pil­langós növényeket kupacokban szá­rítani, vagy' kévébe kötni, így meg­előzzük a levelek lepergését. Kisebb eső nem árt a rendben lévő széná­nak, sőt elősegíti a kívánatos vegyi változásokat. A sok eső hatására azonban elveszti a takarmány táp­értékének nagyrészét, a gyakori csa­padék pedig teljesen tönkreteszi a szénát, s így azt csak almozásra le­het felhasználni. A behordásf akkor végezzük, amikor a víztartalom 15— 20 százaléknál nem több. Ennek kül­ső ismertető jele, ha egy maroknyit összefogunk, egyszer megcsavarjuk, s az eltörik. ilyen esetben a szénát késlekedés nélkül öntözzük meg vízzel, így leg­alább azt megszárítva, almozásra felhasználhatjuk. Barnaszéna és erjesztett takarmány készítése Ha az időjárás csapadékos s ösz- szes takarmányunkat zöldszénává nem tudjuk elkészíteni, akkor ké­szítsünk barnaszénát, vagy erjesz­tett takarmányt. Bamaszéna készí­tésére a takarmány sürgős megmen­tése esetén van szükség. A még nem teljesen száraz takarmányt; amely 35—50 százalék vizet tartalmaz (ilyenkor a takarmány összecsavarva nem törik, de nedvesség belőle csep- pekben nem serken ki) összehord­juk, hogy külső nedvesség ne érje, mert rothadás és penészedés követ­kezne be. Az ilyen takarmányt leg- céfszerűbb 6 m alapátmérőjű és 5— 6 méter magasságú boglyákba rak­ni. összerakásnál a boglya közepét jól tapossuk meg, s úgy rakjuk, hogy az esővíz csurogjon le róla. A barna­széna készítésének nagy előnye, hogy nincs levélhullás. Az erjesztett takarmány nagyobb tápértékű, mint a barnaszéna. 50— 80 százalékos nedvességtartalmú ta­karmány a legalkalmasabb az er­jesztésre, ha a víztartalom azonban ennél nagyobb, keverni kell száraz­takarmánnyal. Legfőbb cél az, hogy a takarmány minél gyorsabban fel­melegedjék 42—46 fokra — ez a hő­mérséklet kedvez a legjobban a tej­savas baktériumok működésének — s utána letaposással ki kell szorítani a levegőt, hogy a káros baktériumo­kat elpusztítsuk. A legjobb erjesztett takarmány színe halvány zöldesbar­na, szaga friss kenyérre, aszaltgyü­mölcsre emlékeztet. Legtökéletesebb az erjesztés a hengeralakú silóban. Ha silógödrünk -nincs, lehet a takarmányt verembe is rakni, ügyeljünk azonban arra, hogy a takarmány felszíne a talaj­felszínnél 2 méterrel magasabb le­gyen, hogy az ülepedés után a fel­szín a talajé alá ne süllyedjen. Le­het az erjesztendő takarmányt kaz­lakba is rakni. Ilyen esetben a külső felületen lévő takarmány pusztulá­sát úgy tudjuk megakadályozni, hogy a tető kezdeténél vízszintesen rudakat helyezünk el s arra deszkát teszünk és a deszkákat földdel meg­terheljük. Még hatásosabb módszer, ha a kazal négy sarkára függőleges irányban erős . oszlopokat állítunk, melléjük vastag deszkákat rakunk, s a deszkák közé tapossuk be a takar­mányt és a kazal emelkedésével a deszkákat mindig feljebb emeljük. A silótakarmány tetejére célszerű kisebb értékű szénát tenni, ezt víz­zel megöntözni, s miután árpa- vagy zabtörekkel meghinteni. így a csí­rázó magvak gyökeréből levegőszi­getelő réteg képződik. Az erjesztett takarmányt jól le kell földelni. Ha ezeket a szempontokat betart­ják tsz-eink és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink, nem okoz nekik különö­sebb gondot állatállományuk takar­mányozása. Kolonits József körzeti agronómus, Somogyaszaló. * összehordás után ügyeljünk arra, hogy a takarmány 50 C foknál ma­gasabb hőmérsékletű ne legyen; ha ezt. a hőmérsékletet az összerakott széna elérné, legjobb azt jól letip- ratni, hogy a felmelegedett szénából a levegőt kiszorítsuk. A széna szel­lőztetésére rakjunk a kazalba víz­szintesen facsatomákat, függőlege­sen pedig fűzfavesszőből font. csö­veket, vagy szalmával kitömött zsá­kot. A zsák körüli részt tapossuk meg és a zsákot emeljük felfelé, ahogy magasodik a kazal. Ha a ka­zalból füstszerű pára jön ki, akkor azt már szétrakni is veszélyes, mert azonnal lángra lobbanna. Ezért Látogassák meg a rádpusztai Béke tsz-t Eredményesen dolgoznak a rád­pusztai Béke termelőszövetkezet dol­gozói. 800 négyszögöl csíráztatott burgonyát már másodszor megkapál­tak, két hold cukorrépát kiegyeltek és a kukoricakapálást is megkezdik a hét folyamán. Munkájukat segíti szakmai tanácsokkal a pártsajtó, a »Szabad Föld«, a »Somogyi Néplap«. De a rádi Béke termelőszövetkezet tagjai segítséget várnak a járási pártbizottságtól és a járási tanács­tól is. Ebben az évben még egyiU helyről sem látogatta me,g őket sen­ki, hogy megkérdezze problémáikat, vagy megnézze eredményeiket. Igaz, Rád eldugott helyen fekszik, de ez nem ok arra, hogy elkerüljék őket. Termelőszövetkezeteinknél még hát­ra van a munka neheze, jogosan ké­rik a párt- és állami szervek, segít­ségét a Béke tsz tagjai is. Fosa György szervező. Ne nézze tétlenül a község elmaradását a babócsai pártszervezet! BABÖCSA a barcsi járás községei közül az utolsókhoz tartozik. Ebben a községben nagy lemaradás van a begyűjtésben és lassú ütemben folyt­nak a mezőgazdasági munkálatok is.- A járási tanács legutóbbi értékelése szomorú képet tár elénk a dolgozó parasztok munkájáról, állam iránti kötelezettségeik teljesítéséről, az ál­lami fegyelem betartásáról. Ez a — begyűjtés állását értékelő — kimu­tatás hű tükörképe a községi párt- szervezet és a tanács munkájának. Miről beszél ez a kimutatás? Ar­ról, hogy az 5 hónapra előírt beadási kötelezettséget ezideig még egyetlen beadási cikkből sem teljesítették a dolgozó parasztok. Hízottsertésbe- adásból 33, tojásból 41, baromfiból li8, tejből ugyancsak 16 százalékos teljesítést értek el, tehát esedékes beadásuknak még csak felét sem tel­jesítették. Számos dolgozó paraszt van, aki az idén még semmit sem adott be. A multévi hátralékok tör­lesztésével is baj van. A községi ta­nácsnál még a mai napig sincs pon­tos kimutatás a tavalyi hátraléko­sokról. Sok esetben olyan dolgozó parasztokat zaklatnak multévi hát­ralékok miatt, akik tavaly egész évben élenjártak a beadásban és az idén is pontosan teljesíteitték esedé­kes beadási kötelezettségeiket. Haj­dú- György (Kossuth-u. 13.) 8 holdas dolgozó paraszt az elsők között tel­jesített és az idén is ő volt az első, aki eleget tett első félévi tojás- és baromfibeadásának. A községi ta­nács mindezek ellenére mégis hát­ralékosnak mutatta ki és a »Béke­harc hírei« táblán a »kullogok« közé írták fel a nevét. Ugyanakkor olyan dolgozó parasztok, akik valóban ha­nyagok és le vannak maradva be­adásaik teljesítésével, továbbra is szabadon értékesítik termékeiket, mit sem törődve az állam iránti kö­telezettségükkel. Arra hivatkoznak, nekik még senki sem mondta, hogy teljesítsék beadásukat. Ez valóban így is van. A községi tanács és a pártszervezet sem egyéni agitáció útján, sem pedig kisgyűlések alkal­mával nem beszélt a dolgozó parasz­tokkal, nem magyarázták meg ne­kik, hogy első a beadás teljesítése és csak azután értékesíthetik szaba­don termékeiket. A BEGYŰJTÉSBEN mutatkozó súlyos hibák a községi tanács rossz munkájából, a pártszervezet tétlen­ségéből fakadnak. A tanács vezetői vajmi keveset törődnek az állami fe­gyelem betartásával. Nagyon kevés gondot fordítanak a törvények érvé­nyesítésére, az állam iránti kötele­zettségek teljesítésére. A községi ta­nács végrehajtó bizottságának titká­ra, Borbás Ferenc azt serit tudja, hogy áll a begyűjtés a községben, mennyi hátralékos gazda van. Hogy1 tettek-e vállalást a dolgozó parasz­tok a kongresszus tiszteletére, arról még ezideig nem szerzett tudomást. A nyilvántartási lapok vezetését nem ellenőrzi, azok helyes .kitöltéséhez, a beadási kötelezettségek pontos kive­téséhez nem adott segítséget a be­gyűjtéssel foglalkozó dolgozóknak. A begyűjtést teljesen különálló fel­adatnak tartja az ő munkájától. A községi tanács elnöke sem na­gyon töri magát a begyűjtés szorgal­mazásában, még nem jutott el odáig, hogy rendet teremtsen a ta­nácsházán, megszüntesse a tanács­apparátusban lévő áldatlan állapo­tot. A tanács dolgozói nem -használják ki kellőképpen munkaidejüket, nem foglalkoznak megfelelően a dolgozó parasztokkal, nem intézik el azok ügyeit, problémáit. Varga Gyula be­gyűjtési előadó a munka helyett ál­landóan azon vitatkozik munkatár­saival, ki a begyűjtési' megbízott, kinek kell irányítania a begyűjtést, s ehhez hasonló dolgokról. Sok eset­ben nem hajtja végre felettesei uta­sítását. Emellett durva hangon be­szél a dolgozó parasztokkal; ügyei­ket, sérelmeiket egyáltalán nem or­vosolja. Egyes dolgozó parasztoknak magasabb beadást vetett ki indoko­latlanul. A dolgozó parasztokat meg­illető kedvezményeket nem minden esetben veszi figyelembe. Ez a bá­násmód természetesen kedvezőtlen hatással van a dolgozók munkaked­vére, lelkesedésére. A községi pártszervezet mindezt tétlenül nézi. A pártszervezet veze­tősége semmit sem tett e helyzet megszüntetésére. A községi tanács vezetőit egyetlen esetben sem szá­moltatták be munkájukról. Kovács József elvtárs, a községi pártszerve­zet titkára mindezt látja. Már több dolgozó paraszt panasszal fordult hozzá, kértélk, hogy intézkedjen a dolgozó parasztok ügyeiben, azonban mindezideig semmi sem történt. A pártszervezet nem őrködik a törvé­nyesség betartása felett. A község kommunistái nem éreznek felelőssé­get' a falu munkájáért, a dolgozó pa­rasztok tevékenységéért. A pártvezetőségi üléseken és a taggyűléseken nagyon kevés szó esik a dolgozó parasztok ügyeiről, mun­kájáról. A súlyos lemaradáshoz nagymértékben hozzájárul a népne­velőmunka lebecsülése, a dolgozók mozgósításának, nevelésének elha­nyagolása. Itt már nem segít a nép­nevelőmunka — mondják a községi pártszervezet vezetői, itt már csak végrehajtással lehet begyűjteni, ered­ményt elérni. Ez az álláspont hely» télén és pártszerűtlen. EZ AZT MUTATJA, hogy sem Kovács elvtárs, sem pedig a párt- szervezet többi vezetője mindezideig nem ismerte fel a felvilágosító mun­ka jelentőségét, a népnevelés fon­tosságát. Babócsán is, éppen úgy, mint bárhol, számos példa bizonyít­ja, hogy népnevelőmunkával, a dől« gozó parasztok rendszeres felvilágo­sításával szép eredményeket lehet el­érni. Lóján Sándor dolgozó paraszt még a tavalyi tojás- és baromfibe­adással is tartozott május 10-ig. Az ideit sem teljesítette. Amikor egy népnevelő felkereste és beszélgetett vele, s megkérdezte tőle, miért van elmaradva beadásával, elmondta, hogy őt a párttól vagy a tanácstól még soha nem kereste fel senki, nem beszélgették vele. Ha a tanács- házára bement és kért valamit, dur-. ,ván elutasították ahelyett, hogy ügyét elintézték volna. Lóján Sán­dor a népnevelő agitációja nyomán két napon belül rendezte tavalyi hát­ralékát és teljesítette első félévi be­adását is, 12 kg tojást szállított a begyüjtőhelyre. Marotics Vendelné, Csór Józsefné, Horváth Imre és Ró­zsahegyi József dolgozó parasztok is teljesítették esedékes beadásukat azután, hogy a pártszervezet egyes tagjai beszélgettek velük. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy Babó- esán^is lehet jó eredményeket elérni, ki lehet mozdítani a községet az utolsó helyről, ha népnevelő, felvi­lágosító munkát végez a pártszerve­zet, ha nap-nap után mozgósítják a dolgozókat a feladatok végrehajtásá­ra, megnyerik őket. A pártszervezet a legsürgősebben szervezze újjá a népnevelőcsopor­tot, tanítsák és tegyék képessé a népnevelőcsoport tagjait arra, hogy feladataikat tnínden esetben jól ellát­hassák, nevelni, mozgósítani tudják a község dolgozó parasztjait. A párt- szervezet taggyűléseken és vezetősé­gi üléseken rendszeresen foglalkoz­zék a község ügyeivel, a dolgozók problémáival. A pártszervezet veze­tősége bízzon meg mindenegyes kom­munistát feladattal. Ne tűrjék, hogy a pártszervezet tagjai, a falu kom­munistái tétlenül nézzék községük lemaradását. A kommunisták irányí­tói, ne pedig csendes szemlélői le­gyenek a napi eseményeknek; egy pillanatra se felejtsék el: nagymér­tékben az ő munkájuktól függ, hogy a község dolgozó parasztjai milyen eredményeket érnek el, hogyan har­colnak a párt- és a kormányhatáro­zat végrehajtásáért. A pártszervezet vezetőségének feladata, hogy őrköd­jék a törvényesség betartása felett. A községi tanács vezetőit számoltas­sák be munkájukról, adjanak segít­séget ahhoz, hogy eredményes mun­kát tudjanak végezni. A pártszerve­zet vezetősége erezzen felelősséget a párt- és kormányhatározatok végre­hajtása iránt. Most minden tevé­kenységüket arra fordítsák a kom­munisták, hogy a begyűjtésben mu; tatkozó nagyfokú lemaradást felszá­molják. Szervezzenek kongresszusi hetet. Ennek keretében mozgósítsa­nak mindenegyes dolgozó parasztot, hogy rendezze hátralékát. ­E FELADATOK végrehajtásáért elsősorban Kovács elvtárs, a párt- szervezet titkára, de a pártszervezet vezetőségének többi tagjai is fele­lős. A járási pártbizottság az eddiginél sokkal több segítséget nyújtson az alapszervezetnek, segítse a község' kommunistáit, hogy eredményesen tudjanak harcolni a párt- és kor­mányhatározatok megvalósításáért. Wirth Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom