Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-18 / 116. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 május 18. EGY HÉT GÉN ÉBEN Az elmúlt hét új, jelentős fejlemé­nyeket hozott a genfi külügyminisz­teri értekezleten az indokínai vitá­ban. Bár hozzá kell tennünk, hogy a múlt hét fejleményeihez elválasztha­tatlanul hozzátartozik két előbb tör­tént esemény. Az első eseményről május 7-én adott hírt a világsajtó, amikor az es­ti órákban szerte a földkerekségen ezt sugározták a rádiók: »Elesett Dien Bien Phu erődje, a franciák sú­lyos veszteségeket szenvedtek Indo­kínában.-« Dien Bien Phu felszabadí­tása a vietnami népi erők által, a gyűrűbezárt 16 ezer válogatott har­cos foglyulejtése újabb bizonyítéka volt annak, hogy a franciák indokí­nai gyarmati uralmának napjai meg vannak számlálva. Látnunk kell azonban, hogy a francia kormány még nem okult a dien-bien-phui vereségből. Bár a »Reuter« angol hírügynökség párizsi tudósítójának hírmagyarázója szerint a vesztes csata »előbb-utóbb meg­húzza a lélekharangot a francia kormány felett«. Bidault francia kül­ügyminiszter az erőd elvesztését kö­vető napon — május 8-án — úgy állt a genfi értekezlet szónoki emelvé­nyére, mintha kormányának teljesen rendben lenne a szénája. Bidault elő­terjesztette Franciaország javaslatát az indokínai kérdés »megoldására«. Ez a javaslat a legkevésbbé sem számolt a reális erőviszonyokkal. Azt követelte, hogy a vietnami népi erők adják fel egész sor vérrel, harccal szerzett pozíciójukat, döntő szerepet kívánt juttatni Bao Daj bábcsászár kormányának, továbbá hangoztatta, hogy Khmerben és Patet-Laoban, a másik két »társállamban« a felsza­badító erők szüntessék be működé­süket és vonuljanak ki az ország te­rületéről. Ez volna hát a másik ese­mény, ami a múlt hét előtt történt, De vájjon eseménynek nevezhető-e Bidault beszéde azután, hogy ■ két nappal később, a hétfői ülésen Fám Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője is előterjesz­tette kormányának javaslatát. Egy amerikai újságíró »a béke hidrogén­bombájának« nevezte a vietnami in­dítványt. A hasonlat talán durva, de bizonyos, hogy a mindenre kiter­jedő, méltányos és megegyezésre reális alapot nyújtó javaslat nagy riadalmat keltett az indokínai hábo­rú folytatását kívánó körökben. Mi­ért? Emeljük ki néhány pontját: A Vietnami Demokratikus Köz­társaság felajánlotta, hogy a fran­ciák szállítsák el a Dien Bien Phuná) foglyulejtett katonák közül a súlyos ' sebesülteket. A javaslat azonnali ! tűzszünetet, majd fegyverszünetet ! irányoz elő, ezt követőleg pedig ál- ; talános szabad választásokat az egész országban, Vietnam egyesíté­sét a választások eredményeként lét­rehozott kormány irányításával. A javaslat még azt is hangsúlyozza, hogy az így egységessé vált ország kész megfontolni csatlakozását a Francia Unióhoz, de természetesen csak akkor, ha a Francia Unió más tagállamai nem avatkoznak az or­szág beliigyeibe. Az indokínai vita tehát az említett két javaslat felett folyik, bár a két javaslatot aligha lehet egyenlő mér­tékkel mérni. A francia kormány úgy látszik, nem okult abból, hogy a katonai és politikai fölény s a nép rokonszenve kétségkívül a Vietnami Demokratikus Köztársaság oldalán van, s nem a franciákén. Ugyan­akkor azonban még a nyugati pol­gári sajtó is irreálisnak- és nevetsé­gesnek tartja Bidault indítványait. Lássuk csak, mit ír a francia »Com­bat«: »Elmúlt az az idő, amikor egy vereségbe sodort ország győzőként beszélhetett«. Vagy az angol konzer­vatív »Daily Telegraph«: »Bidault javaslata nem reális. Ez a javaslat elfogadhatatlan a kommunisták szá­mára.« Kétségtelen, hogy mindez alaposan hozzájárult a franciaországi kor­mányválság kiéleződéséhez. Pénteken történt másodízben, hogy a francia kormány fennmaradása csak egy hajszálon múlt. Emlékezetes, hogy a pénteki bizalmi szavazás alkalmával csak kettővel volt több azoknak a képviselőknek a száma, akik a La- niel-kormány hivatalban maradása mellett szavaztak. Lanielék másodíz­ben is csak azzal az ürüggyel tudtak hatalmon maradni, hogy »bukás ese­tén nem lesz, aki Genfben képviselje Franciaországot« A háborúspárti kor­mány tehát a békés rendezés jelsza­vával operált. A kétszavazásos több­ség azonban egyáltalán nem növeli a francia kormány politikai súlyát, s kétségtelen: ha Bidault továbbra is szabotálja az indokínai kérdés békés rendezését — a Laniel-kormányt semmi sem mentheti meg a bukás­tól. Ha a francia parlament is alig szavazta meg a bizalmat a kormány­nak — noha tudvalevő, hogy a nem­zetgyűlés egyáltalán nem tükrözi hí­ven :■ közvéleményt — elképzelhet­jük, milyen nagy az elégedetlenség a francia nép legszélesebb köreiben a kormány politikájával szemben. Egyfelől ez, másfelől pedig a franci­ák rohamosan romló katonai helyze­te Indokínában, továbbra is nehéz helyzet elé állítják Lanielt és Bida- ult-t. Még a jobboldali »Aurore« is csak annak tulajdonítja a kormány hatalmonmaradását, hogy »a francia nemzetgyűlés nem akarta akadályoz­ni a genfi megbeszéléseket.« A cikk­író azonban hozzáteszi: »A szavazás nem erősítette meg a kormány hely­zetét és a probléma továbbra is fennáll«. Mindenesetre bizonyos, hogy Bida­ult úgy érezheti magát a genfi tár­gyalóasztalnál, mintha Damoklész kardja lógna a feje felett. Az amerikai vezető körök — lát­ván azt, hogy a francia kormány egyre inkább kutyaszorítóba kerül, s hogy az angolok sem hívei az indokí­nai beavatkozásnak — most új mód­szerekhez próbálnak folyamodni. Nem titkolják, hogy agresszív fe­nyegetőzéseik világszerte rossz vért szültek és politikai tekintélyveszte­séghez vezettek, ezért most régi poli­tikájukat új, tetszetősebb köntösbe igyekeznek bujtatni. Miután az azon­nali »közös beavatkozás« terve ered­ménytelen maradt, Washingtonban most teljes erővel a támadó délke­letázsiai katonai szövetség összetáko- lásán fáradoznak. Ezzel egy esetleges indokínai beavatkozásnak olyan szí­nezetet akarnak adni, mintha nem Amerika által indított akcióról'lenne szó, hanem egy több államból alakult szövetség közös fellépéséről. A szo­rult helyzetben lévő francia kor­mányt pedig azzal fenyegetik, hogy megszüntetik a további »támogatást«, ha nem alkalmazkodnak Indokíná­ban az amerikai elgondolásokhoz. Dehát miért szüntetné meg Ameri­ka a támogatást? Talán azért, hogy a gyarmatosító Franciaország teret veszítsen ?. felszabadulni vágyó né­pek javára? Szó sincs róla. A »Reu­ter« jólértesült tudósítója így ír az amerikai tervekről: »Franciaországot kényszeríteni fogják, hogy ismerje fel: saját erőforrásai szinte teljesen kimerültek Indokínában. Es kétségte­lenül erőteljesen szorgalmazni fog­ják, hogy kövesse Görögország pél­dáját.« (A görög monarchofasiszták tudniillik, nem bírván saját erejük­ből legyőzni a szabadságharcosokat, amerikai segítséget vettek igénybe.) De akármilyen nyomást is gyako­roljon az Egyesült Államok Francia- országra, Lanielék egy pillanatra sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a legutóbbi bizalmi szavazás csak ideig-óráig hosszabbította meg létüket, s ha Bidault csökönyös ma­gatartást tanúsít Genfben, a felhá­borodás könnyen elsöpörheti a kor­mányt. Szerezzenek érvényt a törvényeknek Magyaregresen is * A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez Május 24-én megkezdi tanácskozását vártunk III. kongresszusa. A kongresszus a lobbi fontos kérdéssel együtt, a Központi Vezetőség által vitára bocsá.ott módosított szervezeti szabályzatot 'is megtárgyalja. A kongresszus figyelembeveszi mindazo kai a javaslatokat, észrevételeket is, amelyeket párttagságunk a mintegy két hónapja tartó nyilvános vitában tett. így pártunk módosított szervezeti szabályzatának kidolgozásában szinte valamennyi párttagunk részt vesz, s az niég erősebb fegyver lesz a párt megerősítéséért, a népjólét e.me'éséért vívott harcban Az utóbbiakban közöljük a szerk esz ősegünkhöz beküldött javaslato­kat, s ezzel lapunkban a vi.át zárjuk. A tagjelöltségi idő kérdéséhez Termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk saját életén érzi a párt és a kormány sokoldalú támogatását, amellyel gazdaságát jö­vedelmezőbbé, munkáját könnyebbé, életét szebbé és boldogabbá teheti. Ez a felismerés ösztönzi becsületes dolgozó parasztjainkat állam iránti kötelezettségeik maradéktalan telje­sítésére. Ahol a tanács megmagya­rázza a törvényeket, betartja és be­tartatja a rendeleteket, ott nincs is hiba sem a beadásban, sem az adó­fizetésben. Nem így van ez azonban Magyar­egresen. A községi tanács vezetői megfeledkeztek a ^örvények tanul­mányozásáról. Ez az oka a sorozatos törvénysértésnek. Szemethumynak a kulákok szabotáló munkáján. Eltűrik, hogy a falu 9 kulákja 166.660 forinttal tartozik álla­munknak. Ezek közül Puskás Antalnak 22 ezer, Színei Józsefnek 27 ezer, Csonka Lászlónak pedig 20 ezer forint adó­tartozása van. Ezért áll a község csak 7.6 százalékra ' második ne­gyedévi adóbefizetési terve teljesíté­sében. A párt. és a dolgozó nép bizalmá­val való visszaélés az, hogy Pál Ferenc VB-elnök nem fordít gondot az adófizetés szorgalmazását, sőt azt is helyénvalónak tartja, hogy apósa 4000 forinttal hátralékban van. Kó­bor János, a községi tanács titkára elkészítette ugyan a zálogolási jegy­zőkönyveket, de ezen túlmenőleg semmit nem tett a dolgozó parasz­RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Megkezdődött az első zárt ülés Genfben Genf (MTI). A genfi értekezlet el­ső zárt ülése hétfőn délután, rövid­del 15 óra után megkezdődött. A kül­ügyminiszterek mellett csak három tanácsadó vesz részt az ülésen. Ely tábornok elindult Indokínába Párizs (MTI). Ely tábornok, a fran­cia vezérkari főnökök bizottságának elnöke — S'alan tábornoknak, az ex- pediciós hadtest vök parancsnoka és Pelissier tábornoknak, a légierők ve­zérkara helyettes főnökének kísére­tében — vasárnap este elindult In­dokínába. Párizsban valószínűnek .tartják, hogy a nemzetvédelmi bi­zottság csak Ely tábornoknak indo­kínai tapasztalatairól teendő jelenté­se alapján hoz majd végleges dönté­seket Indokínával kapcsolatban. Maurice Schumann francia külügyi államtitkár új utasításokat vitt • Bidaultnak Genfbe Maurice Schumann francia, kül­ügyi államtitkár vasárnap Genfben tartózkodott és négy óráig tartó meg­beszélést folytatott Bidault' francia külügyminiszterrel. Értekezleti kö­rökben a kiadott hivatalos jelentés tartalmával ellentétben biztosra ve­szik, hogy Schumann az indokínai kérdés zárt üléseken kezdődő tár­gyalásával kapcsolatban a. francia kormány új utasításait hozta Genfbe Bidaultnak. Bedell Smith vasárnap bizalmas megbeszélést tartott Bao Daj-jal A svájci sajtó közlése szerint Be­dell • Smith külügyminiszterhelyettes, az Amerikai Egyesült Államok gen­fi küldöttségének vezetője vasárnap a genfi-tó déli partján fekvő Evian- ban bizalmas megbeszélést folyta­tott Bao-Dajjaí, a vietnami bábcsá­szárral. Bao Dai már szombaton Evian-ba érkezett, hogy ott talál­kozzék a Egyesült Államok képvise­lőjével. A megbeszélés tárgyát tit­kolják. Meghalt Clemens Krauss karmester Bécs (MTI). Clemens Krauss főzeneigazgató, a híres osztrák kar­mester vasárnap este Mexico-City- ben 61 éves korában szívroham kö­vetkeztében meghalt. Clemens Krauss mint a mexikói szimfonikus zenekar karmestere az utóbbi idő­ben is több hangversenyt vezényelt. Több mint 6000 családiházépítési engedély A családiházépítés iránt ország­szerte igen nagy az érdeklődés. Sokhelyütt akadnak ugyan nehéz­ségek a telkek kiadásánál, ennek ellenére az eredmények jelentő­sek. Eddig már 3373 házhelyet juttattak és 6189 építési engedélyt adtak ki. Az építő kisiparosok száma 1500-zal növekedett. tok állami fegyelemre való nevelésé­ben, s népszerűtlen feladatnak tartot­ta, hogy az osztályellenségct né­pi államunk törvényeinek be­tartására kényszerítse. A község kommunistái, VB-, ta­nács- és állandó-bizottsági vezetői és tagjai .érezzenek felelősséget közsé­gük munkája iránt, használják fel a becsületes dolgozó parasztok példáját a beadási és adófizetési tervek telje- jesítésére, folytassanak kíméletlen harcot az osztályellenséggel szemben, s ha a kulákok nem hallgatnak a jó­szóra, lépjenek fel velük szemben a törvény szigorával. Ez nemcsak jo­guk és kötelességük, hanem egyben érdekük is. Borók Gyuláné Helyesnek találom, hogy pártunk III. kongresszusa előtt Központi. Ve­zetőségünk a szervezeti szabályzat módosításáról szóló tervezetét a saj­tón keresztül megismertette a párt­tagokkal és a dolgozó néppel, hogy azok jó javaslatokkal egészítsék azt ki. Ugyanakkor a módosított szerve­zeti szabályzat tervezetét tanulmá­nyozva, annak egyes pontjait vitat­va még jobban elősegítsük pártunk munkáját, a szocializmus építéséért vívott harcát. Nem értek egyet Geiger Nándor elvtársnak az 1954. március 18-án a »Szabad Nép-«ben megjelent hozzá­szólásával. ő nem helyesli, hogy a tagjelöltségi idő célja az legyen, hogy a tagjelölt megismerkedjék a párt célkitűzésével. »Miért akar be­lépni pártunk soraiba — mondja —, ha nincs tisztában pártunk célkitű­zéseivel.« Én helyeslem a szervezeti szabály­zat ama pontiát, hogy 'a tagjelöltnek a 6 hónapos tagjelöltsége az, amikor megismerkedik valójában pártunk célkitűzéseivel. Vannak ugyanis dol­gozó parasztok, akik becsületesen végzik munkájukat, teljesítik, illet­ve túlteljesítik az állam iránti köte­Pártunk módosított szervezeti szabályzatának tervezetét tanulmá­nyozva különösen elgondolkoztam a párttagok kötelességén. Bizony sok párttagunk megnézhetné munkáját, hogy az mennyiben felel meg egy párttag kötelességének. Igen fontos­nak tartom szocialista építésünk je­lenlegi szakaszán a módosított szer­vezeti szabályzat ama pontját, amely a párttag kötelességévé teszi: »Le­gyen a párt iránt őszinte és becsüle­tes, ne titkolja és ne fordítsa el az igazságot. Az a párttag, aki nem őszinte a párthoz, s megtéveszti a; pártot, súlyosan vétkezik s ez össze­férhetetlen a párthoz való tartozás­sal.« Itt arra gondolok, hogy ne csak Iezettségüket: a beadást, adót, közü­lük többen jó népnevelők is, és kér­ték pártba való felvételüket. Mun­kájukkal tehát bebizonyították, hogy hűek pártunkhoz, de még nem ismerkedtek meg a párt életével, harcával; erre szolgál a tagjelöltsé­gi idő. Hasonlóan az üzemben, álla­mi gazdaságban az a becsületes dol­gozó, aki termelési tervét túlteljesí­tette, a közösségért haredlni tud, de még nincsen teljesen tisztában a párt célkitűzéseivel, nem ismeri a párt előtt álló feladatokat teljes egé­szében, felvehető a párt soraiba. A tagjelöltek többsége, amikor felve­szik őket a párt soraiba, még nem ismerik a marxizmus—leninizmus alapélveit. Felvételük után azonban a pártszervezet is többet foglalkozik velük és akkor megismerkednek pártunk célkitűzéseivel, jó harcosai lesznek pártunknak. A tagjelöltségi idő alatt ismerkedik meg a tagjelölt a pártban lévő szi­lárd vasfegyelemmel, az öntudatos magatartással és a pártsezrvezét se­gítségével ki tudja magában alakí­tani a kommunista jellemvonásokat. Büki János múltjával, életével kapcsolatban le­gyen őszinte a párttag, hanem mun­kájában is. Tárja fel őszintén a hiá­nyosságokat, hamis adatokkal pedig ne tévessze meg felsőbb szerveit. Ezt különösen a vezető, állami és gazda­sági funkcióban lévő párttagoknak kell szem előtt tartaniok. Sokszor ugyanis egyes vezetők valótlan adat­szolgáltatásukkal súlyos kárt okoz­nak népgazdaságunknak. Minden párttagnak alaposain tanul­mányoznia kell a szervezeti szabály­zatot és annak szellemében kell él« ’ nie, dolgoznia. Kispeti Géza, 73/4. sz. Építőipari Vállalat párttitkára. Három ruhagyár versenyben készül saját ruhamodelljeinek bemutatójára A kész ruhák választékának növeléséért a Budapesti Ruha­gyár műszaki vezetői elhatározták, hogy maguk is terveznek ruha- modelleket. Kezdeményezésükhöz a Férfiruhagyár és a Gyermek­ruhagyár is csatlakozott. Ezekben az üzemekben modelltervező bi­zottságok alakultak. A három üzem új férfi- és gyermekruha- modelljeiből rövidesen bemutatót rendez a MÁVAG-ban. Fiatalt csak egy évi DISZ-tagság után vegyünk fel tagjelöltnek A módosított szervezeti szabályzat-tervezet kimondja, hogy tagjelölt­nek a pártba olyan elvtársat javasolhatunk, akit »közös tevékenység alapján legalább hat hónapja ismerünk«. Szerintem helyes volna és ma már lehetséges is, hogy ne hat, hanem legalább egy éves ismeret­ség alapján javasoljunk becsületes dolgozókat tagjelöltnek. Ez növelné a párttag fogalmának tekintélyét is, másrészt kiküszöbölnénk azt, hogy rövid ismeretség alápján olyan kerüljön be tagjelöltnek, akiről néhány hónap után meg kell állapítani, hogy még nem érdemes arra, hogy tag­jelölt legyen, vagy más, már előzőleg elkövetett hiba merüljön fel ve­le kapcsolatosan. A tervezet II. pontja kimondja: »A párt tagja csak az lehet, aki a 18. életévét betöltötte.« Ezt a pontot azzal kellene kibővíteni, hogy 21 éves korig csak azt lehet felvenni tagjelöltnek, aki legalább egy évet előző­leg a DISZ-szervezetben tevékenykedett. Ennek alapján növelnénk az ifjúság soraiban a DISZ jelentőségét, másrészt tagjelöltnek javasolt if­jú már bizonyos mértékig résztvenne egy szervezet életében, munkájában, hozzászokna a fegyelemhez és a szervezeti munkához. A tervezet kimondja, hogy a vezetőséget évente újjá kell választani és pártértekezleteket kell tartani. Ez igen komoly mértékben növeli a pártdemokráciát, de igen nagy erőfeszítést és munkát igényel. Úgy volna helyes, ha évente járási és megyei beszámoló és választó értekezletek lennének, de az alapszervek vezetőségeit csak kétévenként választanánk újra. A járási és megyei pártértekezletekre az alapszervezetek a küldöt­teket taggyűlésen választanák meg, anélkül, hogy ugyanakkor a vezeté­se i i két is újjáválasztanák. Egészében a módosított szervezeti szabályzat-tervezet tükrözi azokat a megnövekedett feladatokat és követelményeket, melyek a párttagok előtt állanak. A módosított szervezeti szabályzat szerint a pártmunka egész biztos, nagyobb eredményeket is fog hozni. Nagy Lajos, Kaposvár. A párttag legyen őszinte, ne ferdítse el az igazságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom