Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-18 / 116. szám

Kedd, 1954 május 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 MEGYÉNK ÚJ ÉLÜZEMEI A Kaposvári Állami Erdőgazdaság Május 15-én már a délelőtti órákban nagy sürgés-forgás volt a Kaposvári Állami Erdőgazdaság központjában. Vidámarcú férfiak, asszonyok díszítik a főbejáratot és a kultúrtermet, készülnek a nagy eseményre: az élüzem-ava- tásra. A délután 3 órakor kezdődött ünnepségen jelen volt a Dunántú­li Erdőgazdaságok Igazgatóságá­nak képviseletében Mosonyi Ist­ván területi igazgató, a Szombat- • helyi Állami Erdőgazdaságtól Ku- racsi Sándor főmérnök ■— aki el­hozta a birtokukban volt élüzem- j el vényt és vándorzászlót jogos birtokosártek —, a Megyei Pártbi­zottság részéről Bőhm József elv­társ, a mezőgazdasági osztály ve­zetője és a MÉDOSZ megyei el­nöke, Fekécs Lajos elvtárs. Cseh Gyula, a kaposvári erdőgazdaság igazgatója beszámolójában ismer­tette azokat az eredményeket, amelyekkel kivívták 'a magas ki­tüntetést. Az erdőgazdaság dolgo­zóinak fáradhatatlan munkája eredményeként az első negyedévi fatermelési tervüket 131 százalék­ra teljesítették. Előirányzott 21 : százalékos szérf a-kihozatalukat 23.4 százalékra fokozták. A 'fa- gyártmánytermelésben 139 száza­lékot értek el, ezen belül szőlő­karóból 89 százalékkal termeltek többet az előirányzatnál. Tüzifa- értékesítési tervüket 130 százalék­ra teljesítették. Az első negyedévi erdősítési tervükben is igen szép eredmé­nyek születtek. Az előirányzott­nál 32 hektárral több talaj elő­készítést-, 51 hektárral több tisz­títást és 13 hektárral több erdő­sítést végeztek. A munka szerve­zésében oroszlánrésze van Tanács István fiatal erdőművelési főmér­nöknek, aki fáradságot nem is­merve, igen sok esetben személye­sen irányította a munkákat. Minden dicséretet megérdemel a kardosfai- erdészet dogozóinak lelkes munkája, akik az egész ne­gyedévben élenjártak a tervtel­jesítésben és nagy részük van ab­ban, hogy az erdőgazdaság el­nyerte az élüzem-jelvényt. Cseh Gyula igazgató beszédének befejezése során a gazdaság dol­gozóit további jó munkára kérte. Majd Mosonyi István, a Dunán­túli Erdőgazdaságok területi igaz­gatója átadta az élüzem-jelvényt és a földművelésügyi minisztéri­um vándorzászlaját a velejáró 20 ezer forinttal együtt. A szom­bathelyi erdőgazdaság küldötte sok sikert kívánt a további mun­kához a kaposváriaknak és azzal búcsúzott az 'élüzem-jelvénytől, hogy a szombathelyi erdőgazda­ság dolgozói is mindent elkövet­nek, hogy újból visszaszerezzék azt. Ezután több dolgozó jutalma­zására került sor, többek között Gazdig Antal, a kisbárapáti erdé­szet fakitermelő munkása:, aki 180 százalékra teljesítette tervét, 500 forint pénzjutalomban részesült. Vig Sándorné, a toponári cseme­tekert dolgozója jó minőségi mun­káját és 111 százalékos tervteljesí­tését 300 forinttal jutalmazták. A legjobb pagonyvezető erdész cí­met Varga István fiatal erdész nyerte el, aki 6100 köbméteres tervfeladatát elsőnek fejezte be — 300 forint jutalmat kapott. Az ünnepség után a kaposvári erdőgazdaság dolgozói egyöntetű­en megfogadták, hogy ezután még jobban dolgoznak, hogy az első­ízben megszerzett élüzem-jelvény- nek és vándorzászlónak a követ­kező negyedévben is büszke tu­lajdonosai lehessenek. Az ünnepséget nívós kultúr­műsor és reggelig tartó táncmu­latság követte. FEGYVERÜNK A NYELV 4 mozgalmi nyelvről A nagybaráti állami gazdaság A késő délutáni órákban a nagy­baráti állami gazdaság központ­jában is összegyűltek á gazdaság dolgozói, hogy szemtanúi lehesse­nek az élüzem-jelvény átadásá­nak. Az ünnepségen jelen volt Sztrehovszky György elvtárs, a Déldunántúli Állami Gazdaságok igazgatója, a Megyei Pártbizottság kiküldötte és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, Körtés Gábor elvtárs. Kustos István igazgató beszédé­ben megemlítette, hogy 28 gazda­ság közül a nagybaráti állami gazdaság négy dekádon keresztül a kongresszusi versenyben mindig az elsők között volt. A tavaszi munkák során elért eredményeik, majd a miniszteri szemle során szerzett legtöbb ötös minősítés a gazdaság dolgozóinak lelkiismere­tes munkáját igazolják és ennek eredményeként nyerték el az él­üzem-jelvényt. Kustos István igaz­gató beszámolójának befejezése­kor kérte az állami gazdaság dol­gozóit, hogy a jövőben úgy dol­gozzanak, hogy az élüzem-jelvény továbbra is az ő tulajdonukban maradjon. Majd Sztrehovszky György, a Déldunántúli Állami Gazdaságok igazgatója átadta az élüzem-jelvényt és sor került a gazdaság közel húsz élenjáró dol­gozója jutalmazására. Mucsi Jolán növénytermelési csoportvezető^ bár csak 17 éves, mégis példát mutat az idősebbeknek: 150 szá­zalékra teljesítette tervét és mél­tán szerzett érdemet a 200 forin­tos jutalomra. Az 5 ezer forint pénzjutalom kiosztása' után több' dolgozó fel­szólalásában elmondta, hogy a kongjresszusi héten még jobb ered­ményeket ér el, hogy kongresszusi vállalását maradéktalanul teljesít­se. ígéretet tettek, mindent el­követnek, hogy a nagybaráti ál­lami gazdaság a következő ne­gyedévben is az élüzem-jelvény tulajdonosa maradjon. Az ünnep­ség után a Nagyatádi Fonalgyár és a gazdaság ' kultúrcsoportjai változatos műsorral szórakoztat­ták a dolgozókat, amelyhez a ze­nét a nagyatádi honvédség zene­kara szolgáltatta. A SZŐLŐ PERMETEZÉSÉRŐL Remélhetőleg rövidesen bekövet­kezik a meleg időjárás, amelynek hatására a szőlő hajtásai nagy mér­tékben kifejlődnek. Éppen ezért elő­re fel kell készülnünk a szőlő leg­nagyobb veszedelme, a peronoszpó­ra kártételé elleni küzdelemre, s biztosítanunk kell a szükséges réz­gálicot és égetett meszel. Amint ismeretes, a peronoszpóra a szőlő összes zöldrészeit megtámad­ja és némely évben az egész ter­mést megsemmisíti. A gomba spó­rái az ősszel lehullott leveleken te­lelnek át, onnan kerülnek tavasszal a szőlő hajtásaira és bogyóira. Tar­tós hűvös vagy száraz időjárásban a peronoszpóra nem szaporodik. Pá­ratelit meleg levegő, ködös idő, vala­mint jégverés utáni meleg idő hatá­sára szaporodik leginkább. A beteg­ség fellépését a szőlő levelein meg­jelenő sárga olajfoltok jelzik, ezt követőleg a levél alsó felén • fehér lisztszerű bevonat keletkezik, ez az úgynevezett kivirágzás, majd a megtámadt levelek elszáradnak. A fertőzés a fürtökön is jelentke­zik a bogyók zöldülő állapotában. Ilyenkor a védekezés titka: a baj megelőzése. Az olajfoltos leveleket megmenteni nem lehet, a gomba a növényi rész belsejébe húzódott, ahol a rézgálicos permedé nem éri el. Ezért mihelyt a szőlő hajtá­sai arasznyi nagyságúak, bordói lé­vel meg kell permetezni, továbbá minden nagy eső, jégverés és köd után permeteznünk kell. A fertőzés kifejlődéséhez a meleg időjárást fi- gyelembevéve általában egy-két nap kell, tehát a permetezés sürgős. Különösen a levelek alját kell erő­sen permetezni. A rézgálic a levele­ken, a hajtásokon megtelepedve eső­vízben, harmatban feloldódik, a to­vábbi szaporodást meggátolja. Az időjárástól függ, hogy hányszor kell permetezni. Az első permetezést fél- százalékos, a másodikat egyszázalé­kos, a többieket másfélszázalékos bordói lével végezzük. A permetlé készítésénél 100 liter vízhez 1 kg rézgálicot és 3—4 kg frissen oltott meszet adunk, ez megfelel 1 száza- ■ lékos bordói lének. Kevés, a rezet nem közömbösítő mész esetén a per­metlé savas és perzsel. Csak annyi permetlevet készítünk, amennyit 1 nap alatt elhasználunk, mert külön­ben veszít erejéből. Ha nem tudjuk eltalálni a szükséges mennyiséget, akkor minden hektoliter permedé­hez adagoljunk V4 kg vízben felol­dott kristálycukrot. A permetlé ké­szítésénél a mésztejbe öntsük a fel­oldott rézgálicot, így biztosabb a si­ker. A bordói lé elkészítését ne szemmértékkel végezzük, mert eh­hez igen nagy gyakorlat kell, jóságá­nak elbírálásához használjunk lak- musz-papírt;. mert sem az erősen meszelt levelek, sem az erősen kék levelek nem felelnek meg a kívánt célnak. A szőlő második komoly betegsége á lisztharmat. Ez inkább a nyirko­sabb helyeken szokott fellépni, fő­leg a bogyókon piszkos, fehérszínű harmat alakjában és mindig a leve­lek felső lapján. A fertőzött bogyók megrepedeznek és a magvak kilát­szanak, utána megbámulnák és el­száradnak. Kénport fujtatunk a le­velekre, ha pedig mészkénport is ke­verünk hozzá, egyúttal a peronosz­póra ellen is védekezünk. A kénpor csak 16 fokos melegben fejti ki ha­tását. Egyes szőlőfajták zöld részei a kénportól megperzselődnek, ezek- né a föld felszínét kénporozzuk. A szőlőlevelek sárgasága ellen tőkén­ként egy negyed kilogramm vízben oldott vasgálicot locsolunk a földre, mire a levelek újra kizöldülnek. Bajor Lajos agronómus A népművészeti és háziipari vál­lalat kutatói állandóan járják az or­szág legjellegzetesebb népi tájegysé­geit, hogy megmentsék a feledéstől, összegyüjtsék az idős népművészek alkotásait. Legújabbém tervbe vet­ték, hogy a régi magyar szűrszabó­kat keresik fel és megbízzák őket olyan szűr-rátétek készítésével, ame­lyeket akár öltözéken, akár pedig szobadíszként alkalmazhatnak. Az a hatalmas változás, amely a felszabadulás óta népünk éle­tében végbement, nyelvünkben is visszatükröződik. Uj világot épí­tünk, új intézményekkel, új fo­galmakkal ismerkedünk meg na­ponta. Életünk gazdagodását, látó­körünk kitágulását nyelvünknek is követnie kell. A nyelvek szókincse szüntele­nül bővül. Az új szavak a népünk életében bekövetkezett hatalmas fordulatot és az ennek nyomán megindult nagyiramú fejlődést tükrözik. Érzékeltetik a technika jelentős fejlődését. Az új élet új problémáit világosan, egysze­rűen, a nemzeti nyelv legmaga­sabb fokán kifejezni nem kis feladat. Dolgozóink, akik a múlt­ban csak dolgozótársaik és csa­ládjuk körében, tehát viszonylag szűk körben éltek, szokatlan, új­szerű feladatok előtt állnak, ami­kor üzemi, községi, vagy városi, sőt országos és nemzetközi jelen­tőségű kérdésekről kell beszélni­ük. Ezért küszködnek a kifejezés nehézségeivel. A nyelvi nehézségek és zava­rok elsősorban a mozgalmi meg­nyilvánulásokban figyelhetők meg. A pártszervezetek, pártfunkcio­náriusok, párttagok, a tömegszer­vezetek vezetői igen gyakran ma­guk is rossz példát mutatnak. Hogy pártunk milyen lényeges fel­adatnak tartja a „mozgalmi nyelv gyermekbetegségeinek“ orvoslását, abból is látható, hogy pártunk vezetői már több ízben felhívták rá a figyelmet. Révai elvtárs nem kisebb jelentőségű alkalommal, mint pártunk II. kongresszusán foglalkozott vele. „Sokszor vala­miféle különleges, kiagyalt és el­rontott nyelven beszélünk a nép­pel. Kialakulóban van nálunk valami különleges „pártnyelv“, helyesebben: bürokrata tolvaj­nyelv, ami színtelen és szagtalan, nyakatekert és élettelen, ami el­taszítja tőlünk a tömegeket.“ A sok hiba közül talán a leg­feltűnőbb, hogy, az utóbbi évek­ben kialakult mozgalmi nyelvet lassan elszíntelenítettük ahelyett, hogy a nép friss, ízes kifejezései­vel gazdagítottuk volna. Hányszor tapasztaltuk gyűléseken, értekez­leteken, hogy egyesek végnélküli hozzászólásokat kanyarítanak, de ELJÁRÁS INDULT KÉT BÉRCSALÓ ELLEN . Az R. M. Készülék- és Szerszám- gyárban Berger Miksa, a minőséget ellenőrző csoport vezetőjének' he­lyettese, a múlt év végén nem szá­molt el a felhasználatlan munkala­pokkal. Pintér Ferenc művezető uta­sítására a selejtet nem jelentették, hanem a visszatartott munkalapok felhasználásával kijavították. Az ilyen javításokat új munkaként szá­molták el. Ezenkívül több olyan munkát is igazoltak, amit a való­ságban nem végeztek el. A csalárd kimutatásokkal a maguk részére prémiumot biztosítottak, ugyanak­kor a termelést több mint 13-000 forinttal drágították. A fővárosi ügyészség a bércsalók ellen megindítőtta a büntető eljá­rást. i ha mérlegeljük mondavalójuk ér­telmét, egyenlőnek találjuk a nullával. Pedig olyan fontoskodó arccal „kiértékelték“ az eredmé­nyeket, nagykomolyan emlegették a „munkához való viszonyt“, „át­beszélték a problémákat“, súly­pontot képeztek«, »kihangsúlyozták az éberséget«, csak éppen mondani nem mondtak semmit. Az udvarias taps arra ösztökélte ezeket a »fej­lett« embereket, hogy legközelebb még hosszabb beszédeket vágjanak ki a »hallgatóság felé«. Vájjon nem olyan-e ez szellemi téren, mint mint­ha a munkás a gépet üresen járatja, vagy ha selejtet gyárt, vagy mikor a vontató-gépész mélyszántás helyett csak néhány centiméterre karcolja fel a földet? Ugyanolyan kártéko­nyak, mert a közösség drága idejét pocsékolják, amelyet, sokkal haszno­sabbra lehetne fordítani. Külön bosszantó, ha az ilyen, a magyar nyelvnek teljesen idegen be­szélő ráadásul szófűzésben is rakás­ra halmozza a hibákat. Hányszor hallunk ilyeneket: nem-e tudnák, el-e megy, a nem tudnák-e és el megy-e helyett. Egyesek mindenáron az írás szerint akarják ejteni a sza­vakat, ez megint helytelen. Azt mondják például: látja, tudjuk, tel­jesen (ahogy írva van) a ■ láttya, tuggyuk, teljesen helyett. Sokan vétenek a magyar beszéd hanghordozása ellen is. Minden nap használjuk pl. a jó napot kívánok köszöntést. Újabban nem a jó-t ejtik erősebb hangsúllyal, ahogy kellene, hanem a ki-szótagot. Sőt elég gya­kori, hogy így fogadják a köszöntést: Jo napot. Vagyis rövid jo-t ejtenek és a na szótagot hangsúlyozzák. Lenin néhány évvel az októberi forradalom után fontosnak és sürgős­nek tartotta, hogy »hadat üzenjen az orosz nyelv rongálásának«. Üzenjünk mi is hadat mindenféle szörnyűség­nek, ami csúfítja, rontja, szürkíti, silányítja édes anyanyelvűnket! Fog­junk össze mindannyian: pedagógu­sok, újságírók, előadók, emberekkel foglalkozók, szervezők, irányítók, mindenki, aki magyarul beszé’. Őrizzük meg nyelvünk tisztaságát; melyet évszázadok során a nép csi­szolt ki, tett gazdaggá. Szeressük féltő gondossággal, őrizzük meg utó­daink számára tiszta mivoltában minden sajátos zamatával együtt. P—B. „Védjük meg a civilizációt védjük meg az emberiséget!' Most jelent meg füzetalakban az Országos Béketanács április 24-i nagy jelentőségű kibővített ülésének teljes anyaga. Az új kiadvány tar­talmazza Parragi György országgyű­lési képviselő, Kossuth-díjas újság­író, az Országos Béketanács elnöksé- J gének tagja magasszínvonalú beszá- j mólóját, valamint közéletünk néhány kiválóságának felszólalását. Többek között Jánossy, Lajos, Kossuth-díjas akadémikus, dr, Czapik Gyula egri érsek, Bereczky Albert református püspök, Kiss Ferenc Kossuth-díjas egyetemi tanár tettek hitet a béke mellett és ítélték el az atom- és hidrogénfegyverek gyártását. Szabó Regina tudja, mit köszönhet a pártnak ÜNNEPI DÍSZBE öltözött a Ka­posvári Textil művek. Az üzem zene­kara zeneszóval fogadta a dolgozó­kat és a muzsika ritmikus hangjai­val együtt dobogott a műszak meg­kezdésére érkezők szíve. Ez még in­kább fellelkesítette ünnepi hangula­tukat — ame'y különösen az utóbbi időben — bent él szivükben, lelkűk­ben. Nagy dologról van szó. Elhatá­rozták, hogy a. mai .naptól kezdve ünnepi műszakot tartanak a kon­gresszus befejezéséig és eddig még soha nemlátott eredményekkel kö­szöntik pártunk 111. kongresszusát. Szabó Regina is boldog volt ezen a napon. Érezte;, hogy a fogadtatás neki is szót, s boldogságát fokozta, hogy a díszes verseny táblán ott ta­lálta a nevét. Látta, hogy az elmúlt napi teljesítménye magasabb, mint az utolsó tíz nap bármelyikén volt. Büszke volt eredményére, mert minden túlteljesített száza’ék köze­lebb viszi kongresszusi vállalásának sikeréhez. Nem. most szánta rá ma­gát, hogy élenjár a munkában. Már első negyedévi tervét 105 és az ápri­lisban ráháruló feladatát 105.5 szá­zalékban teljesítette. Május első de- kádjában végzett munkáját az egyes és kettes gépen elhelyezett verseny­tábla hirdeti: Szabó Regina 107 szá­zalékkal az elsők között jár. Már regen megtanulta szeretni a pártot és megtalálta a munka értelmét. Olyankor, amikor többet tett, mint amennyit vártak tö’e, jóleső érzés fogta el, mert tudta, hogy azzal a jobbléthez, a fényes jövőhöz járul- Azt az illat választotta, amit a párt mutatott meg és ez az út az övé. Szabó Regina a saját életéből tud­ja, hogy mit köszönhet a pártnak Valamikor régen, még a felszabadu­lás e’őtt nyomorúságos volt az éle­tük, mint a többi szegény dolgozóé. Édesapja kőműves volt, s ha dolgo­zott, annak a hasznát az urak vág­ták zsebre. Nem sok értelme ' volt munkájának, bár éjt nappallá téve dolgozott és ezért csak filléreket ka­pott, de mindent meg kellett tennie , hogy 8 gyermekét eltarthassa- Az éle­tük most nagyot változott. Hogyan is hálálhatná meg jobban a pártnak megszépült életüket, mint becsületes munkával! E7, A VISSZAEMLÉKEZÉS ad mély, belső tartalmat munkájának, hősies helytállásának. Azt akarja, hogy az élet mind szebb és mind gazdagabb legyen. Ezért nem is elég­szik meg azzal, hogy csak ő egyedül. érjen el jó eredményt, mert ha to­vább akarunk jutni a jó'ét útján, mindenkinek a tudása legjavát kell adnia — szokta mondogatni. — A gyű rűs fonóüzemben ezt mindenki tudja róla. Szívesen is fordulnak hoz­zá segítségért, hiszen Regina a mun­kájával mutatta meg, hogy méltóan emlegetik az elsők között. Horváth Annyska egyszer panaszkodott neki: akárhogyan igyekszik, nem. éri el a 100 százalékot. Regina átadta munka­módszerét és egy jótanácsot: — mű­szak elején gondosan tisztítsd meg a gépedet, mert ha ezt becsületesen el­végzed, akkor nem lesz szálszakadás, vígan pereg az orsó és több lesz á teljesítményed. — Annusba megfo­gadta a tanácsot és az elmúlt hónap­ban már 112 százalékra ugrott a tel­jesítménye. Kattogni kezdenek a gépek, s meg­indulnak a szálak, hogy kövérre híz- laljúk az orsókat. Felcsillan a sze­me, amikor végignéz a gépén és lát­ja a 156 orsó forgását: szemével jól-. , esően kíséri a „fehérarany“ útját. Talán azt számolgátja, mennyi kiló­val lesz több a napi teljesítménye, mint versenytársáé, Fekete Zsuzsáé. NEM FÉLTÉKENY RA. de nem akar alulmaradni, mert mit szólna a párt, ha csalódna benne, ha nem váltaná be szavát, amit a kongresz- szus sikeréért adott. HORVATH LÁSZLÓ \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom