Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-16 / 115. szám

Vasárnap, 1954 május 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 A PÁRTÉLET HÍREI a csurgói járásból A csurgói járás pártalapszervez etetnek munkájában az utóbbi időben feltűnő javulás mutatkozik. Nő a kommunisták aktivitása, harckészsége. Különösen a falusi kommunisták és a pártonklvüli dolgozó parasztok kapcsolatának elmélyítésében mutatkozik javulás. Az elmúlt hetekben több községi pártszervezet erősödött élenjáró dolgozó parasztokkal, új harcosokkal. Számos dolgozó paraszt kérte felvételét a pártba. Most nagy lendülettel folyik a harc a mezőgazdasági munkák sikeréért, az esedékes beadási kötelezettségek teljesítéséért. A járás kommunistái minden mun­kájukat a III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítésére, az időszerű feladatok gyors elvégzésére összpontosítják. Az áprilisi tag­gyűléseken az alapszervezetek túlnyomó többsége helyesen foglalkozott a pártépítés feladataival, a mezőgazdasági munkák meggyorsításával, a begyűjtés szorgalmazásával. A SZENTAI községi pártszervezet áprilisi taggyű­lésén a pártszervezet tagjai bátran felvetették a hiányosságokat, bírál­ták a pártszervezet vezetőinek tevé­kenységét. A taggyűlésen Kertész Károly elvtárs hozzászólásában meg­állapította: a pártszervezet gyenge­ségének egyik fő oka, hogy a község kommunistái nem foglalkoztak meg­felelően a pártonkívüli dolgozókkal, nem harcoltak kellőképpen a párton- kívüliek megnyeréséért, mozgósításá­ért, A pártszervezet nem igyekezett megerősíteni az alapszervezetet friss erőkkel, becsületes dolgozó parasz­tokkal. A népnevelőmunkába sem vonták be az élenjáró dolgozókat, nem adtak lehetőséget nekik ahhoz, hogy napi munkájuk mellett tevé­kenységet fejtsenek ki a párt politi­kája mellett. Sokszor egy-egy felada­tot vagy párthatározatot, amely az egész község dolgozó parasztjait érintette, a pártszervezet egyedül, a dolgozó parasztok nélkül akart meg­oldani. így természetesen a párt- és kormányhatározatok megvalósításá­ért nem tudtak kellőképpen harcol­ni. A hibák kiküszöbölésére, a párt­élet felelevenítésére értékes határo­zatok születtek, melyek az egész tagság véleményét, az.egész kollektí­va munkáját, tükrözik* .Elhatározták, hogy megjavítják a :Jpépnevelőmun- kát. Becsületes dolgozp parasztokkal felfrissítik, megerősítik a népnevelő­csoportot. A népnevelőmunkában, a habi' feladatok' végrehajtásában ki­tűnt dolgozó parasztokkal úgy fog­lalkoznak, hogy rövid időn belül felvehetők legyenek a pártszervezet tagjai sorába. A taggyűlés sokat foglalkozott a dolgozó parasztok helyzetével, a mezőgazdasági mun­kákkal, a begyűjtés kérdésével. Ha­tározatot hoztak, hogy a begyűjtés meggyorsítása, a mezőgazdasági mun­ka ütemének fokozása érdekében széleskörű agitációt indítanak. Egyéni agitáció útján és kisgyűlése- ken buzdítják a dolgozó parasztokat állam iránti kötelezettségük teljesí­tésére, a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére. Bátran mondhatjuk, hogy ez a taggyűlés fordulópontot jelentett a pártszervezet életében. A taggyűlés után, a határozatok szellemében, a kommunisták újult erővel láttak munkához, Egyre szebb eredmények születnek. Nő a dolgozó parasztok munkakedve. .Minden dolgozó pa­raszt azon igyekszik, hogy határidő­re eleget tegyen állam iránti kötele­zettségének, a begyűjtésnek, az adó­fizetésnek. Szenta ma már a csur­gói járás .élenjáró községei között foglal helyet. A dolgozó parasztok el­határozták, hogy rövid időn belül ki­harcolják maguknak az első .helyet. A pártszervezet feladata, hogy az eredményeket tovább fokozzák, a dolgozó parasztokkal együtt harcol­janak a napi feladatok, a párt- és kormányhatározatok megvalósításá­ért. BEEZENCE kpzség doigqzó parasztjai lemaradtak a mezőgazdasági munkákban és a begyűjtésben egyaránt. Ennek fő oka, hogy a községi pártszervezet és a községi tanács nem foglalkozott kellőképpen a dolgozókkal, nem mozgósította őket az időszerű fel­adatok .végrehajtására, állam iránti kötelezettségük teljesítésére. A ber- zenceiek hanyagsága és nemtörődöm­sége nagymértékben hátráltatja a csurgói járást a tervek teljesítésé­ben, mind a mezőgazdasági munkák­ban, mind a begyűjtésben. A járás becsületesen dolgozó községei, pa­rasztjai nem jó szemmel nézik aber- zenceiek lemaradását. Több élenjáró község dolgozó parasztsága már a szemére vetette a berzenceieknek, hogy miattuk maradt le a járás a kongresszusi versenyben. Csurgó község dolgozó parasztjai — a járási pártbizottság és a csurgói területi pártszervezet javaslatára — az elmúlt vasárnap meglátogatták a berzencei dolgozó parasztokat. Be­szélgettek velük, megkérdezték tő­lük, hogy mi az cka lemaradásuk­nak, miért hanyagolják el állam iránti kötelezettségeik teljesítését. A csurgói kommunisták és élenjáró dolgozó parasztok felkeresték a gaz­dákat lakásaikon, s elmondták ne­kik, hogy az ő hanyag munkájuk miatt van elmaradva a járás. Ugyan­aznap este kisgyűléseken és csopor­tos ' összejöveteleken beszéltek a csurgói dolgozó parasztok a berzen­ceiekkel. Belovári elvtárs csurgói dolgbzó paraszt egy kisgyűlés rész­vevőinek elmondta, hogy ő szégyél- né magát, ha csak egy deka beadás­sal vagy egy fillér adóval is tar­tozna az államnak. Most, amikor minden becsületes dolgozó a legjobb tudásával harcol a kormánypro- grarnm megvalósításáért, amikor minden munkáskéznek legtöbbet kell adnia, a berzenceiek sem maradhat­nak el. A berzencei dolgozó parasz­tok is, éppen úgy, mint az ország többi dolgozója, sokat köszönhetnek a pártnak, népi demokráciánknak — nem kevesebbet, mint szabad életü­ket, boldogulásukat. Ezt. pedig jő munkával, állam iránti kötelezett­ségeik teljesítésével hálálhatják meg legjobban. A csurgói kommunisták és a pártonkívüli dolgozó parasztok látogatása után számosán teljesítet­ték esedékes beadási kötelezettségü­ket és meggyorsították termelő mun­kájukat: Az elmúlt héten egy-egy nap 70—80 kg tojást szállítottak a begyüjtőhelyre és 8—10 ezer forintot fizettek adótartozásuk törlesztésére a berzencei dolgozó parasztok. A községi pártszervezet, a kommu­nisták kövessenek el mindent, hogy az eredmények nap-nap után foko­zódjanak. Jó népnevelőmunkával ér­jék el, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére mindenegyes dolgozó pa­raszt teljesítse beadási kötelezettsé­gét, járjon élen a mezőgazdasági munkában. AZ IHAROSBERÉNYI ÜTTÖRÖ TSZ kommunistái és pártonkívüli dolgo­zói csatlakoztak a sárbogárdi Vörös Hajnál tsz-nek a »Szabad Nép« má­jus 8-i számában megjelent kezde­ményezéséhez. A termelőszövetkezet dolgozó parasztjai elhatározták, hogy az idén holdanként 35 mázsa kuko­ricát termelnek. Ezt úgy érik el,' hogy a tavalyi kétszeri kapálás he­lyett az idén négyszer kapálják a kukoricát, a növényápolási munkák­ba fokozottabb mértékben bevonják a családtagokat, az asszonyokat. KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEINK HA MEGKÉRDEZNÉNK Loson- czi Pált, a barcsi Vörös Csillag tsz elnökét, hogy mi volt a legboldogabb pillanat életében — mit felelne váj­jon? Nehéz volna feleletet, adnia, hisz a legnagyobb emberi boldogság az, amikor a jól végzett munka ered­ményein végigtekintünk, emlékezve a nehézségekre, amelyek felett győ­zelmet aratott a kemény akarat. És Losonczi Pál sok ilyen boldog percről számolhatna be. Vájjon mit említe­ne először? Talán. azt, hogy a haj­dani uradalmi cselédből, a somogyi summáslegényből hogyan lett meg­becsült embere a dolgozók társadal­mának? Vagy azt a percet, amikor a kezébe kapta a kis piros könyvecs­két, amikor tagja lett a pártnak? S említhetné még, amikor a barcsi dol­gozó parasztok szakítottak a régi élettel és a közös gazdálkodás útjára léptek — benne bíztak, őt választot­ták elnöküknek. És ettől a. perctől fogva gazdag eredményekről számol­hat be, sok boldog pillanatra emlé­A ki ismeri Bajcsy Ede elvtár- sat, megyei íőagronómust, an­nak bizonyára feltűnt, hogy az utób­bi időben megnövekedőit munka- kedvvel, fokozott igyekezettel, bol­dog megelégedéssel dolgozik. Nagy esemény történt ugyanis életében: a megyei pártértekezlet küldöttnek vá­lasztotta meg a. pártkongresszusra. Bajcsy elvtárs hosszú évtizedes ta­pasztalattal rendelkező mezőgazda- sági szakember. Nagyszülei, szülei falun éltek, ő maga is falun szüle­tett és nevelkedett. A természet szépsége már gyermekkorában fel­keltette érdeklődését, s megszerette a magyar földet, vele együtt a falu dolgozó népét is. Nem tudott soha szebb feladatot elképzelni, mint tu­dását a magyar föld felvirágoztatása, a nép felemelkedése szolgálatába ál­lítani. Életcélját azonban a múltban nem érhette el. 1945 adta meg szá­mára is a lehetőséget, hogy képessé­geit, tehetségét a dolgozó nép, a ha­za javára kibontakoztathassa. 1945 tavaszán személyesen segített a ta- szári parasztoknak a földkiosztásban. . -j.fc. HÓFEHÉR FALAK, csillogó mű­szerek világában beszélgetünk dr. Síró József elvtárssal, a Magyar Nép­köztársasági Érdemérem arany foko­saiéval kitüntetett megyei szülészfő­orvossal. Megyénk dolgozói jól is­merik öt, köztük elsősorban a „ma­mák“, akiket ő és osztályának lelki- ismeretes dolgozói segítettek át a csa­ládi öröm nehézségein. Most kivételesen nemcsak munkájá­ról, hanem sokkal többről beszélge­tünk. Sivó elvfárs harcos kommunis­ta, a párt önzetlen harcosa. Az a megtiszteltetés érte, hogy küldöttként részt vehe'eit a megyei pártértekezlet munkájában. Hozzászó ásáva ', javas­iá aival sokat segített a megyei párt- értekezletnek megyénk egészségügyé­nek fejlesztésében. Boldog volt, hogy alkalma nyílott mindezt elmondania, mert tudta, hogy ezzel is közelebb jutottunk megyénk szocialista egész­ségügyén ek megteremtéséhez. A legnagyobb boldogság azonban Védjük a termést as esetleges májusi fagyok ellen Az Országos Meteorológiai Inté­zet jelentése szerint a közeli na­pokban erősebb éjszakai lehűlé­sek várhatók. Ezért a földműve­lésügyi minisztérium utasította a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőit, hogy szervezzék meg az esetleges fagyok elleni vé­dekezést. Mivel a fagy elsősorban a szőlőket és a zöldségkertészetet, valamint a virágzásban: lévő gyü­mölcsösöket veszélyezteti, ezekre a helyekre elegendő füstölőanya­got (trágyát, lombot, hulladékot stb.) kell szállítani és meg kell szervezni az éjszakai figyelőszol­gálatot. Ha a hőmérséklet a nulla fok közelében süllyed, meg kell kezdeni a füstölést, ami a tapasz­talat szerint a májusi fagyok ese­tében kellő védelmet nyújt a nö­vényzetnek. Jlű wnezi (J)áL kezhet. Emlékezhet arra, hogy a kis csoport minden nehézséget, az ellen­séges gáncsoskodást, bomlasztási tö­rekvést leküzdve munkája által ho­gyan lett az ország legjobb terme­lőszövetkezetévé. Az 1952-es év nagy terméseredmé­nyeiért a minisztertanács vándor­zászlaját nyerték el — s 1953-ban megmutatták, hogy még többre is képesek. Hat év küzdelmének ered­ménye: megteremtették a tagok iga­zi érdekeltségét a szövetkezetben. EMLÉKEZHETNE Losonczi elv­társ életének egyik legboldogabb pil­lanatára, amikor munkájának leg­magasabb elismeréséként megkapta a »Szocialista Munka Hőse« kitün­tetést. Azután ott állt a Termelőszö­vetkezeti Tanácskozás emelvényén, az ország legjobb termelőszövetkeze­teinek, gépállomásainak vezetői és legjobb dolgozói előtt és beszámolt szövetkezetük munkájáról, az ered­ményekről. S folytathatná még to­vább az emlékezést — mint a megyei ■■ ■■ ■■ (Bajcsy, cfyde 1946-tól pedig mint megyénk növény- termesztő vezető szakembere har­colt Somogy minden talpalatnyi te­rülete megműveléséért és bevetésé­ért. 1948-ban pártunk tagja lett s ezután még céltudatosabban dolgo­zott. \ mikor megjelent pártunk és kormányunk december 19-i mezőgazdasági határozata, Bajcsy elvtárs tudta, hogy ennek megvaló­sításához megyénkben az ő szakmai ismereteire is nagy szükség van. Csak ritkán lehet őt azóta dolgozó- szobájában megtalálni — minden héten három-négy napot vidéken tölt a tsz-ek és községek határában, az ő igazi irodájában. Fáradhatatlanul küzd azért, hogy a fejlett agrotech­nikai módszerek helyes alkalmazásá­val függetlenítsük a terméshozamot az időjárás szeszélyeitől. Nagy fele­lősséget érez tsz-eink terméseredmé­nyeiért, meglátogatja a mezőn dol­gozó tsz-tagokat, szaktanácsokat ad nekik a talajerő fokozására, a talaj- előkészítési és növényápolást műm «v ír Sióé QÓZStlf akkor érte, amikor a pártkongresszus küldöttéinek névsorában saját nevét hallotta javasolni. Szinte kisfiús szív­dobogást érzett, amikor a küldöttek elfogadása felett megnyitották a vi­tát. Vájjon elfogadja-e az értekezlet1 Vájjon a'ka1 ma nyílik-e a kommu­nisták legfőbb , szervének értekezle­tén részt vennie? SIVŐ ELVTÁRS eddigi munkájá­val, kiváló megelőző-gyógyító mun­kájával, áldozatos társadalmi munká­jával méltó pártunk bizalmára. A pártértekezlet küldöttei egyhangúlag megvá"osztották kongresszusi küldött­nek. Büszke örömmel emlékezik visz- sza ma is arra a szívszorongató, ki­törni vágyó örömre, amikor szólásra emelkedett és megköszönte az elv­társak, rajtuk keresztül megyénk minden kommunistájának bizalmát. Önkénytelenül tolultak ajkára a sza­vak: „Ilyen Örömben, ilyen megtisz­teltetésben életemben másodszor ré­szesülök. Először, amikor kormá­pártértekezlet küldötte — felszólalt a pártértekezleten is — elmondta, hogyan szilárdították meg szövetke­zetüket s hogyan érnek el mind na­gyobb eredményeket. S a megyei pártértekezleten az a kitüntetés ér­te: küldöttnek jelölték pártunk III. kongresszusára. Van-e ennél na­gyobb kitüntetés, nagyobb 'boldog­ság? Losonczi Pál elvtárs, a megye kommunistáinak küldötte most ké­szül a kongresszusra, hogy elmond­ja, hogyan változott meg a- barcsi tsz-tagok élete, s hogyan fonódott össze a tagok és az ő élete is elvá­laszthatatlanul a tsz életével — s ho­gyan öltött testet munkájuk a kö­zösség eredményeiben, a barcsi ter­melőszövetkezet. fejlődésében. KÉSZÜL, hogy elvigye a kon­gresszusra megyégk,ri3iJdolgozóinak nagy pártunk iránt érzett forró sze- refetét. S ez lesz Losonczi . Pál életé­nek legszebb élménye,, legboldogabb pillanata. kák elvégzésére; meggyőzi őket a gé­pi munka, a négyzetes vetés, a pót­beporzás termésfokozó hatásáról. Di­csérő elismeréssel nyilatkoznak mun­kájáról á taszári egyéni gazdák >s, akik az ő javaslatára gyorsították meg őszi gabonavetéseik fejlődését műtrágyázással. Ahová nem tud sze­mélyesen elmenni, oda is eljutnak hasznos tanácsai, hisz megyei la­punkban gyakran közöljük értékes szakcikkeit, amelyeknek mindegyike egy-egy lépéssel előbbre viszi me­gyénkben a mezőgazdasági határoza­tot a megvalósulás útján. Dajcsy elvtárs megtalálta helyét 4 épülő szocialista társadal­munkban. Népi államunk minden le­hetőséget és nyugodt körülményeket biztosít számára nagy célkitűzései valóraváltásához, s pártunk nagyra értékeli és elismeri becsületes mun­káját. Ezt mindennél fényesebben bizonyítja az a nagy kitüntetés, amely őt érte, hogy részt vehet pár­tunk legfőbb szervének tanácskozá­sán. nyűnk kitüntetését kaptam és má­sodszor most ..." Gondolatai azóta szinte állandóan ott időznek a néhány nap múlva ösz- szeu ő kongresszuson.: Mélységesen átérzi, milyen megtiszteltetés: kon­gresszusi küldött. Jól tudja, ez a megbecsülés nemcsak \zepiély szerint neki szól, hanem az értelmiségnek is. S most, néhány nappal a kongresz- szus elölt ezernyi terv rajzik szágul­dó agyában. ■ Szerelné elmondani pár­tunk vc'zetői, a kiilföl'di 'i'esivérpár- tok képviselői, az egész ország színe előtt, hogyan harcolnak Somogybán az értelmiségiek: 'ezen .belül az egész­ségügyi dolgozók..páxiynji útmutatása nyomán népünk fpfepielkedcséért, SZERETNÉ ELMONDANI: a somo­gyi értelmiségiek bátrak felsorakoz­nak pártunk mögé és tiizön-vizen át készek végrehajtani a kongresszus hatátózátáit. ' LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 23-án, vasárnap kongresszusi őrséget tartanak a csurgói gépállomás traktoristái A csurgói gépállomás dolgozói a tegnapi aktívaértekezletükön el­határozták, hogy7 csatlakoznak a marcaliak versenyfelhívásához és kongresszusi hetet tartanak. Ök a marcaliak által vállalt határidő­ket négy nappal megrövidítik, azonkívül a körzetükhöz tartozó tsz-eknek a gépállomáson ver­senytáblát állítanak. A gépállomás minden dolgozója vállalást tett a kongresszusi hétre. Kiemelkedik Derwalics István ki­váló traktoros vállalása, aki napi normájának túlteljesítését és 23- án, vasárnap kongresszusi őrség tartását vállalta. A Keszerieze- brigád már ma és a jövő vasár­nap is dolgozik, hogy a tsz-ekben határidő előtt befejezzék az első növényápolást. — A dolgozó parasztság körében igen nagy az érdeklődés a szep­temberben megnyíló országos me­zőgazdasági kiállítás iránt. A ki­állításra sok egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt bejelentette rész­vételét, főleg kiváló tenyészálla­tokkal. Csak Borsod megyéből több mint negyven egyéni gazdál­kodó készül arra, hogy gyönyörű állatait, szép terméseredményeit büszkén mutassa be a kiállítás kö_ zönségének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom