Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-14 / 113. szám

Péntek, 1954 május 14. SOMOGYI NÉPLAP 2 A kaposvári járás erkölcsi kötelessége, hogy az élvonalban haladjon Őszi gabonavetéseink gyomtalan ításával és szárbaszökkenés előtti fej­trágyázásával nagyobb kenyeret juttatni minden dolgozó asztalára; ta­vaszi kapásnövényeink szakszerű ápolási munkáinak gyors elvégzésé­vel biztosítani a bő termést; a kaszálás és szénabetakarítás idejének és módjának jó megválasztásával megteremteni állatállományunk számá­ra a szilárd takarmányalapot — e feladatok sikerre vitele végett hívta össze május ti?-én ankétra a kaposvári járási tanács a községi tanács­elnököket, mezőgazdasági és termelési bizottságok elnökeit, a járás ag- renómusait, termelőszövetkezeti elnökeit és brigádvezetőit. A beszámolót Szabó László elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője tartotta. Beszélt ka­pásnövényeink kelés előtti és ke­lés utáni ápolási munkáiról. Hang­súlyozta, hogy a mélyrevetett nö­vények termőterületét, különösen kötött talajon, feltétlenül fogasol- juk meg, hogy megakadályozzuk a kelésben lévő növények -beful- ladását«. Beszélt a cukorrépa, ku­korica csokrosításának jelentősé­géről, s felhívta a figyelmet a fo­gasolás, a sarabolás, a kapálás és a burgonyafélék töltögetése idő­pontja és megfelelő mélysége he­lyes megválasztására. Ezután foglalkozott a beszámoló az őszi kalászosok gyomtalanításá­val és a pótbeporzás jelentőségé­vel, ami a gabona terméshozamá­nak növelését nagymértékben elő­segíti. A kaszálás és a szénabetakarí­tás gondos megszervezését és vég­rehajtását egyik legfontosabb so- ronlévő feladatnak jelölte meg Szabó elvtárs. Ne kaszáljunk túl mélyen, mert így tönkretesszük a növény tövét, s gátoljuk a sarjad- zást, de ne hagyjunk túl magas tarlót sem, mert ezzel nagymeny- nyiségű takarmány megy veszen­dőbe. Ne mulasszuk el a lekaszált terület megfogasolását — hangsú­lyozta az előadó. — Különös gondot fordítsunk a lucerna- és herefélék szárítására. Éljük el, hogy e növények levelei a száron maradjanak, hiszen a levelek tar­talmaznak legnagyobb mennyisé, gű fehérjét és egyéb fontos táp­anyagot. A lucernánál alkalmaz­zuk a Kundt-féle szárítási mód­szert, amelynek az a lényege, hogy kaszálás után rövid idővel kézi gereblyével összehúzzuk a le­kaszált sorokat. Ezek a hengerek rövid idő alatt kissé megüleped­nek, s a levegővel érintkező ré­szük megszárad. Ekkor gereblyé­vel vagy villával továbbgördítjük a hengereket, s így a még zöld nyerstakarmány is felszínre kerül és gyorsan megszárad. Ne rakjuk a megszáradt lucernát boglyákba, hanem közvetlenül kocsira, mert így elérhetjük, hogy a kazlakba nem az üres szár kerül — mon­dotta befejezésül Szabó elvtárs. Hozzászólások A beszámolóhoz számosán hoz­zászóltak. Kolonics elvtárs, so- mogyaszalói agronómus a széna lassú szárításának szükségességé­ről beszélt, mert így a növényben lévő nyersrost felbomlik és a szé­na könnyebben emészthetővé vá­lik az állatok számára. Javasolta, hogy a kazlakat a szél frányára keresztbe rakjuk és készítsünk szellőzőcsatornákat, hogy a takar­mány tökéletesen száraz és táro­lásra alkalmas legyen. Kerekes Károly elvtárs elmond­ta, hogy a kaposvári gépállomás el tudja végezni körzetében a fü- kaszálást, s a növényápolásban is hathatós segítséget tud adni tsz- einknek. Budai Ernő, a zimányi Béke tsz elnöke arról beszélt, hogy a bősé­ges csapadék és a napfény hatásá­ra a gyomok rohamosan fejlőd­nek, éppen ezért nagy szükség: van minden munkáskézre. Nemrégi­ben közgyűlést tartottak, ahol a kapások területét felosztották a tagok között, figyelembevéve azok egyéni képességeit, s az asszonyok otthoni munkáját. Súlyos hiba volt tsz-ükben, hogy a családtagok az állami gazdaságba mentek dol­gozni. Nagymértékben megakadá­lyozza az asszonyoknak rhunkába való bevonását a napközi otthon hiánya. * Kérte az illetékeseket, legyenek segítségükre a napközi otthon mielőbbi felállításában. Vé­gül csatlakozott az igaliak ver­senyfelhívásához. Tóth Sándor, a kőkuti termelé­si bizottság elnöke a határszemlén szerzett tapasztalatairól számolt be. Községük határában 20 k. hold szántatlan területet találtak, amelynek megművelésére a ladi gépállomással megkötötték a' szer, ződést. Egyben ígérte, hogy a III. pártkongresszus napjáig minden területet megművelnek és bevet­nek. Kovács János elvtárs, a járási tanács főagronómusa javasolta, hogy most már lehetőleg rövid tenyészidejű kukoricát vessenek, amelyhez a vetőmagot a Ter­ményforgalmi Vállalat biztosítani fogja. Hangsúlyozta, hogy a ter­melési bizottságok vizsgálják át is­mételten községük határát és ahol erre szükség van, azonnal vezes­sék le a vadvizeket. A kaposvári járás a kongresszusi versenyben egyszer tulajdonosa volt :• Megyei Pártbizottság verseny zászlajának. A későbbiekben azon­ban az utolsók között kullogott mind a mezőgazdasági munkák végzésé­ben, mind az adófizetési és begyűjtési tervek teljesítésében. Az utolsó héten szép eredményeket hozott a verseny, ezért dicséret és elismerés illeti a kaposvári járás párt- és íanácsszsrveit, mezőgazdasági dolgozóit. A járás azonban ne elégedjék meg a versenyben elért negyedik hellyel, mert adottságainál, lehetőségeinél fogva — mivel megyénk legnagyobb járása — erkölcsi kötelessége, hogy az élvonalban haladjon. Az ankéton való megjelenés, a beszámoló figyelmes meghallgatása, s az elhangzott fogadalmak és javaslatok azt mutatják, hogy a járás dolgozói készek harcolni a párt és a kormány mezőgazdasági határozatának megvalósí­tásáért, megyénk és népünk életszínvonalának emeléséért. Párttagok, ta­nácstagok, mezőgazdasági állandó bizottsági és termelési bizottsági tagok, lelkes termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok álljanak a gyomok ellen, a magasabb termés biztosításáért indított harc élére. Pél­damutatásukkal mozgósítsák a járás minden mezőgazdasági dolgozóját a növényápolásra, s amilyen lelkesedéssel csatlakoztak az igaliak verseny- kezdeményezéséhez, ugyanolyan szorgalommal és töretlen versenykedvvel dolgozzanak annak valóraváltásáérí is. Korszerű, kényelmes otthonban laknak a Kaposvári Textilművek vidéki dolgozói a borotvapengék: választékának bővítéséért külföldről nagymennyiségű márkás borotvapen­gét hozunk be. Az elmúlt hónapban több mint egymillió darab borotva- penge érkezett. A külföldi borotva- pengéket már árusítják az illatszer­boltok. MINŐSÉGI HÉT A LÁGYMÁNYOSI DOHÁNYGYÁRBAN A lágymányosi Dohánygyárban május 10-től 22-éig minőségi hetet tartanak. A dolgozók vállalták, hogy selectmentesen dolgoznak. Ennek si­kere érdekében versenyre hívták az ország többi dohánygyárát. Élenjárnak a kongresszusi versenylsen is a csurgói Csckonai-gimnázium tanulói ORSZÁGUNK minden becsületes dolgozója, aki szereti népét, szereti a pártot, íboldog örömmel- készül pártunk III. kongresszusára. A lel­kesedést az fűti,, hogy mindenki tisz­tában van azzal, milyen jelentős gaz­dasági és kulturális életünk további fejlődésében pártunk kongresszusa. Ezt tükrözik az ipari dolgozók fel­ajánlásai, akik a kormányprogramra szellemében vállalták, hogy több, jobb termeléssel biztosítják dolgozó népünk igényeinek fokozottabb ki­elégítését. A falvak népe is egyem- berként mozdult meg, hogy gondos, S3rors munkával ünnepelje pártunk kongresszusát. E nagyszerű mozga­lomhoz csatlakoztak az értelmiségi dolgozók is, és nem akartak elma­radni a jövő ígéretei: a diákok sem. Ok is részt kérnek az ünneplésből, elsősorban azzal, hogy az eddigiek- ’ nél jobb munkát végeznek, s ami az ő egyetlen és elsőrendű feladatuk — a tanulás — még szorgalmasabban sajátítják el az iskola nyújtotta is­mereteket. A csurgói Csokonai-gimnázium ta­nulói élenjárnak a kongresszusi ver­senyben is. Az iskola DlSZ-szerve- zete, miután a tanári kar segítségét kérte, jól -kezdte meg a kongresszusi •verseny szervezését. Á jó munka meghozta a várt eredményt. Minden­egyes osztály tanulói osztálygyűlé­sen beszélték meg a feladatokat. Fő 'tennivaló a tanulmányi eredmény emelése, az elégtelen feleletek mini­málisra csökkentése. De hibák van­nak még az óra alatti magatartás­ban is, gondosabb tisztasággal szeb­bé, barátságosabbá lehetne tenni az osztálytermeket. Ezekre mind felfigyeltek a tanulók és ennek szellemében tették meg kongresszusi felajánlásaikat. A fen­tiek majdnem minden osztály kol­lektív felajánlásában megtalálhatók. Emellett számos más, egészséges kezdeményezés látott napvilágot. A Il/fo. például vállalta térképük kija­vítását, a II/c. osztály tanulói a kon­gresszus tiszteletére somogyi szőtte­sekkel; kézimunkákkal díszítette osztályát, a IV. humán tanulói az érettségi jobb eredménye érdekében számtan- és fizika-tanulókört szer­veztek, a IV. reálban pedig a leg­jobb tanulók az eredményes tanulás­ról szóló előadásokat tartanak a szakkörökben. AZ OSZTÁLYFELAJÁNLÁSOK mellett több tanuló egyéni felaján­lást is tett, melyeknek többsége el­sősorban a gyengébb tanulók segí­tésére vonatkozik. Az egyéni és osz­tályfelajánlások alapján a gimná­zium kollektív felajánlása az volt, hogy a szertárak gazdagítása érde­kében minden tanuló készít valamely szert. Ez nemcsak a szertárakat gya­rapítja, hanem jelentős a politechni­kai nevelésben is, hiszen a tanulók kézügyességét fokozza. Ugyancsak az iskola kollektívája vállalta, hogy a háromnegyed nyolcas mozgalom jó kihasználása érdekében színvonalas sajtóbeszámolókat tartanak. Ezt elő­segíti a tanári testület felajánlása is, amely vállalta a megvitatandó cjkkek kijelölését. Jelentős kezdemé­nyezés az a mód is, ahogyan az ifjú­sági könyvtárt fejlesztik a pártkon­gresszus tiszteletére. Az iskola lelkes kollektívája vállalta, hogy a kon­gresszus napjáig 50 kötet könyvvel gyarapítják az ifjúsági könyvtárt. Ezt részint hazulról hozott könyvek­kel, részben a tanulók által vásárolt könyvekkel érik el. E mozgalomnak Os nagy visszhangja volt; bizonyítja, hegy rövid idő alatt 28 könyv gyűlt össze. i A számos, értékes felajánlás tel­jesítését az is biztosítja, hogy a ta­nárok, csatlakozva az ifjúság moz­galmához, olyan felajánlásokat tet­tek, melyek mindezt elősegítik. így például magukravállalták a vér- seny eredményeinek heti értékelését. A párthatározat idevonatkozó része értelmében fizika, kémia és törté­nelmi tapasztalatcsere-órákat tarta­nak, hogy ezzel is elősegítsék a ta­nulók jobb előmenetelét. Hertelen- di Ferenc tanár elvtárs, az I/a. osz­tályfőnöke az iskola és a szülői ház kapcsolatának elmélyítése érdekében fokozottan foglalkozik a vidéki gyer­mekek szüleivel való kapcsolat job- bátéíelével. A kongresszusi verseny során 29 vidéki szülőt meglátogatott, 37 szülőnek pedig levelet írt. Ez a közvetlen kapcsolat igen jó behatás­sal van szülőkre, tanulókra egyaránt. MINDEZ CSAK KIS RÉSZE an­nak a nagyszerű munkának, amely a csurgói Csokonai-gimnáziumban lüktet a pártkongresszus tiszteletére. A nagyszerű verseny végső eredmé­nye csak a tanulmányi év végén fog igazában megmutatkozni. Több lesz a jeles és jó bizonyítvány, a tanulók magatartása is jelentősen változik, rendesebbek, ttisztelettudóbbak lesz­nek, egyre jobban megközelítik ifjú­ságunk példaképét, a lenini Komszo- mol fiataljait. Megyénk büszkeségében, a Kapos­vári Textilművekben a legmoder­nebb munkagépeken: szovjet fonógé­peken dolgoznak a fonónők. Az alig egy-két évvel ezelőtt faluról város­ba került munkásnők nemcsak az üzemben élnek egészséges, tiszta környezetben, hanem munka után, a leányotthonokban is. Ma már kor­szerűen berendezett, minden kényel­met biztosító otthonok adnak lehető­séget a családjuktól távol lakó dol­gozó nőknek a tanulásra, művelődés­re, egészséges életmódra. Képünk a Textilművek leányott­honának egyik szobáját ábrázolja. A szabadidejüket olvasással töltő la­kók: Mészáros A.nna sztahanovista előfonó, akinek átlagteljesítménye állandóan 110 százalék fölött van, a baranyamegyei Katádfáró!; Szabó Júlia sztahanovista gyűrűsfonó, tel­jesítménye 110 százalék, a tolname­gyei Tolnanémediről jött az üzembe.. (Magyar Fotó. Mező Sándor felvétele ) A zicsi Szabadság tsz tagjai becsülettel valóra- vclfjak adott siavukct A zicsi szövetkezeti parasztok már hónapokkal ezelőtt elhatározták, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésével és állam iránti kötelezettségeik határidő előtti teljesítésével köszöntik pártunk III. kon­gresszusát. Amilyen lelkesedéssel tették meg vállalásaikat, ugyanolyan igyekezettel kezdtek hozzá azok va lóraváltásához. Időben földbe tették a tavaszi vetésű növények magját s már megsarabolták cukorrépájukat. A tsz minden tagja a szövetkezet, gazdájának érzi magát, s tudja, «hogy jó munkájától függ saját maga és családja boldogulása. Éppen ezért a családtagok is részt vállalnak a közös munkából s kérték beosztásukat a munkacsapatokba. Nem engedik, hogy kapásnövényeiket elnyomja a gyom, hiszen minden tag meg tud birkózni a reá jutó 2 kh 500 négyszög­öl kapásterület növény ápolási munkáival. Nagy gondot fordítanak a növénytermelés mellett állatállományuk fejlesztésére is. Mind a sertésgondozók, mind a tehenészek tudják, hogy a tsz az ő gondjaikra bízta vagyona legjelentősebb részét. Éppen ezért lelkiismeretesen végzik munkájukat. Dicséret és elismerés illeti Farkas elvtársat, a tsz tehenészét, aki május 1-ig háromszorosára emelte a tej­hozamot, s ezzel lényegesen túlszárnyalta kongresszusi vállalását. Szak­szerűen takarmá'nyozza a teheneket, s példás rendet tart az istállóban. Tejelnek is bőven a tehenek, így könnyen teljesítheti a tsz a beütemezés szerint tejbeadását. Pártunk, kormányunk és munkásosztályunk iránti hűségüket azzal is kifejezték a tsz-tagok, hogy egész évi beadási köte­lezettségüknek tojásból, baromfiból, sertésből és vágómarhából május 10-ig eleget tettek. Az egyéni vállalások teljesítésében példát mutat Jeneski István, a tsz bognára, aki egy új kocsi elkészítését s az összes gazdasági felszere­lések rendbehozatalát vállalta. Ezzel szemben már a második kocsit is rövidesen elkészíti s a gazdasági fel szerelések kijavításán is túl van. A Szabadság tsz tagjai dolgoz? ahak a jövőben is úgy, hogy meg­előzzék versenytársukat, a somogye gresi Kossuth tsz-t. Szalóky Erzsébet. Az elmúlt napok erősen csapadé­kos időjárása nagymértékben zavar­ta a növényápolási munkák végzé­sét. A sok csapadék beiszapolta a ta­laj hézagait, erősen letömte, úgyany- nyira, hogy a talaj.felső rétege szer- kezetnélkülivé vált. Az ilyen talaj­ban nincs levegő, felmelegedni nem tud, a talajélet is gyenge s mind­ezek a hibák nagyban veszélyeztetik kultúrnövényeink erőteljes fejlődé­sét. Röviden vázoljuk azokat a legsür­gősebb feladatokat, amelyeket ter­melőinknek éppen a magasabb ter­més érdekében ajánlatos minél ha­marabb elvégezni. \ Szántóföldekről, rétekről és lege­lőkről azonnal le kell vezetni a vad­vizeket, mert ellenkező esetben a víz alatt lévő területek növényzete kipusztul. A kikelt és sorolt kapásnövényeket a talaj kellő szikkadása után azon­nal fogasoljuk, illetőleg saraboljuk meg, még abban az esetiben is, ha eső előtt ezeket a munkákat már el­végeztük volna. Kivételt képeznek azok a répák, mák és egyéb növény­féleségek, amelyek elérték azt a fej­lettségi fokot, amikor már egyelhe- tők. Ezeknél meg kell kezdenünk az egyelést. Azoknak r. kapásnövényeknek a területét, amelyek még nem keltek ki, szikkadás után könnyű, éles fo­gassal azonnal fogasoljuk meg, vi­gyázzunk arra, hogy a fogas ne jár­jon mélyen, nehogy a csírázó mag­vakat megsértsük. Ha a talaj szára­dása — különösen a mészszegény, kötöttebb talajokon — olyan gyor­san következne be, hogy a talaj tö- mődöttségét megszüntetni és a leg­felsőbb réteg morzsalékos szerkeze­tét előállítani nem tudnánk, akkor a tömődöttséget, a cserepességet a gépállomások küllős kapáival, ennek hiányában szeges, gyűrűs, vagy síma hengerrel kell megszüntetni. Az agronómusok és a termelők kí­sérjék figyelemmel a ki nem Kelt kukoricavetéseket. Vizsgálják meg, hogy a magvak milyen állapotban vannak. Olyan kukoricavetéséket, amelyek ritkán keltek, beáztatott maggal pótoljuk. Ha a magvak vizs­gálatánál azt állapítanánk meg, hogy többségükben elpusztultak, a hiá­nyokat pótvetésekkel megszüntetni nem lehet, akkor az ilyen területe­ket újra kell vetni. Újbóli szántást termelőink ne végezzenek. Termelő- szövetkezeteink kultivátorokkal, szükség esetén tárcsával, egyéni gaz­dák pedig lókapával készítsék el az esetleges újravetésekhez szükséges megfelelő magágyat. Kapásnövényeink ápolási munkái mellett ne hanyagolják el terme­lőink a gabona- és egyéb sűrűvetésű növények gyomtalanítási munkáit sem. Az erősmérvű gyomcsodás nagyban veszélyezteti kultúrnövé­nyeinket, éppen ezért kímélet nélkül irtsuk a gyomot. Ehhez a DISZ-fia- talság nagy segítséget tud nyújtani, de ezek mellett vonjuk be mindazo­kat a dolgozókat, akik a mezőgaz­daság egyéb területén nincsenek fog­lalkoztatva. Az időjárás nagyon változó, éppen ezért az egyes munkák elvégzésére alkalmas perceket teljes egészében használják ki termelőink. Minden elvesztett perc, minden idejében el nem végzett munka terméscsökke­nést okozhat. Irtsuk a gyomot, állít­suk helyre a növényzet fejlődésére kedvező morzsalékos felső talajréte­get, a több termés, a magasabb ho­zam érdekében. Bajcsy Ede. — A Budapesti Szellőztető Művek május elején adott át a Kaposvári Textilműveknek egy nagyobbszabá- sú klimatizáló és hőmérséklettartó berendezést. Az építési munkálatok azonban a rossz időjárás miatt elma­radtak, s így a berendezés felszere­lését is csak júniusra tudták volna elvégezni. A Szellőztető Művek azonban itt is segítségére sietett a Textilműveknek s egy főszerelő he­lyett egy teljes szerelőbrigádot kül­dött le — így a vállalat dolgozóinak segítségével a berendezést már fel­szerelték. A berendezés már műkö­dik, s a műszaki átvétel a jövő hét csütörtökén történik meg. Növényápolá§i szaktanácsadó

Next

/
Oldalképek
Tartalom