Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-23 / 96. szám

* ! L A G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv I. negyedévi teljesítéséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jelszavai május 1-re Több megbecsülést az iparból jött szakmunkásoknak Asszonyoknak .1^^ TM> O VE l Pa: R T BIZ O T TS ÄG ^ l a ; ■ A NŐK KÖRÉBEN VÉGZETT POLITIKAI MUNKA Népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában megnőtt a nők kö­zött végzett politikai munka jelen­tősége. Azt, hogy a nép jólétének emelésére hozott párt- és kormány- határozatokat végrehajtsuk, me­gyénk dolgozó nőinek is segíteniök kell: kezdeményezéseikkel, ijavasla­tukkal, öntevékeny munkájukkal. Nekünk, nőknek is helyt kell áll­nunk munkaterületünkön. A nők széles rétegeit be kell vonnunk az építő és a népjólétet emelő munká­ba. Mindehhez nagy segítséget ad a Központi Vezetőség november 2-i határozata, melynek alapján az MNDSZ lényeges változásokat hajt végre a szervezet életében és mun­kamódszerében. Pártunk határozata megállapította, hogy az elmúlt évek során nem irányítottuk megfelelően az MNDSZ-szervezeteket. Ennek kö­vetkeztében megyénkben is csökkent a nők körében végzett politikai mun­ka színvonala. Sokan lebecsülték a női munkát, a nők szerepét és az MNDSZ jelentőségét. Jellemző, hogy a Központi Vezetőség határozata előtti időben a megye területén 275 szervezetből alig 120—130 szervezet volt életképesnek tekinthető. A nők egyes rétegeiben, mint pl. a paraszt- asszonyok és értelmiségi asszonyok között, alig folyt felvilágosító mun­ka. Ezt bizonyítja, az, hogy megyénk területén, ahol sok kis- és középpa- rasztasszony él, alig volt vezetősé­geinkben parasztasszony, még keve­sebb az értelmiségi nő. Meg kell mondani azonban azt is, hogy a pártszervezetek sem éreztek elég fe­lelősséget a nők körében végzett po­litikai munkáért. A községi alapszer­vezetek nem igen tűzték napirendre az MNDSZ munkáját, nem értékel­ték és nem szabták meg feladataikat a jövőre vonatkozóan. Mindezeket a hiányosságokat segít kiküszöbölni a KV határozata. A megyében pedig a Megyei Pártbi­zottság, valamint a járási pártbizott­ságok és a Városi Pártbizottság, már több községi alapszervezet is napi­rendre tűzte a politikai munka meg­javítását. Komoly mértékben segí­tik és ellenőrzik az MNDSZ munká­ját. Ma már érezhető az MNDSZ pártirányításának bizonyos javulása. A párt segítségével értük el, hogy a megye területén a KV határozata óta 25 új szervezetet hoztunk létre tsz-ben, üzemben, állami gazdaság­ban, hivatalban. A párt segítségének köszönhetjük, hogy a nemzetközi nő- J napot a megyében szervezeteink 80 —90 százaléka megtartotta és ko- ! moly eredmény, hogy megyei vi-1 szonylatban 70—75 ezer asszony vett részt a nőnapokon, ahol kultúrmű­sort adtak, sokgyermekes anyákat ajándékoztak meg, anyasági érdem­rendet, könyvjutalmat adtak az arra érdemes asszonyoknak. Eredménynek mondható, hogy a nőnapok előkészí­tésében nagy segítséget kaptunk a szervezeten kívülálló asszonytársak­tól, akik lelkesen vettek részt ebben a munkában. Eredményeink azonban még csak kezdetiek, még bátrabb lépéseknek kell következniük. Az MNDSZ az eddiginél jobban népszerűsíti a párt- és kormányhatározatokat. Pl. az anya- és gyermekvédelmi határoza­tot vezetőségi ülésen, nőgyűlésen, egyéni agitáción keresztül ismertet­tük. A mezőgazdaság továbbfejlesz­téséről szóló határozat elősegítésére termelési bizottságok alakultak az MNBSZ-ben. Ezek a bizottságok, ha­bár kezdetleges formában, de har­coljak a határozat rájuk vonatkozó részének megvalósításáért. Ilyen bi­zottság van többek közt az andocsi Sztálin és a karádi Alkotmány tsz- be». E termelési bizottságok egymás- ; sál versenyeznek azért, hogy minél nagyabb eredményt érjenek el a tér- * inelésben, egyben nagyobb jövedel­met biztosítsanak a tagság számára. Harcolnak a Beadási tervek teljesí­téséért, a földek időben való meg­műveléséért. De van olyan járásunk is, mint a marcali járás, aho! már 12 község MNDSZ-asszonyai és kí­vülálló nődolgozók kapcsolódtak be az »építsük, szépítsük falvainkat« mozgalomba. Eddig Kéthely asszo­nyai járnak az élen ebben. De be­kapcsolódtak az asszonyok a külön­böző mozgalmakba is: »keltess több baromfit«; »kinek lesz előbb zölclfő- zelékféléje«, vagy tsz-ben a 200 mun­kaegység-mozgalomba. A balatonki- liíi Dózsa tsz asszonyai, leányai 300 munkaegység teljesítését vállalták. Megállapítható tehát, hogy van ja­vulás a nők között végzett politikai munkában. Azonban ez közel sem kielégítő. Komoly feladat vár az MNDSZ megyei elnökségére, a járási, valamint a városi, községi elnöksé­gek tagjaira és a bizottságok vezetői­re, hogy tovább fokozzák a nők kö­zött a politikai felvilágosító munkát. Megyénk dolgozó nőinek politikai aktivitásának továbbfekozása, bevo­násuk a politikai, gazdasági társa­dalmi, kulturális élet újabb terüle­teire felelősségteljesebb feladatok elé állítja a párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetőket, a párt­tagokat, főként a kommunista nőket, akik igen sok segítséget adhatnak ebben a munkában. Több megértés­sel törődjenek a dolgozó nőkkel, pro­blémáikkal, politikailag neveljék őket. Ez pedig azt jelenti, hogy a párt és a nép, a párt és a nők hatal­mas tömegei közötti kapcsolatot he­lyezzük erősebb, meghittebb ala­pokra. A dolgozó nők »hatalmas sé- reg, amely nélkül nem győzhet a szocializmus. Nevelni, segíteni, taní­tani ezt a sereget, törődni problé­máikkal, ez a feladat«. Különösen nagy figyelmet kell for­dítani a falusi parasztasszonyok ne- vélésére. Gazdasszonykörökön, egyéb kulturális megmozdulásokon keresz­tül kell nevelni őket. A tsz-ekben sürgősen létre kell hozni az MNDSZ- szervezeteket és itt a vezetők leg­főbb gondja legyen, hogy a nő tago­kat bevonják a munkába. Ahol szük­ség van, kozzanak létre bölcsődét vagy napközit, hogy az édesanyák nyugodtan végezhessék a termelő- munkát. Harcoljanak MNBSZ-veze- tőségeink azért, hogy minél több nő , kerüljön képességeinek megfelelően vezetőhelyre a tsz-ben. j Az MNDSZ nevelő- és a nők éle- j tét megszépítő munkájával a megye . dolgozó nőinek újabb ezreit kell hogy megnyerje céljainak. De fel­adatait csak akkor oldhatja meg si­keresen, ha a pártbizottságok és alapszervezetek segítik ebben a mun­kában. Fő feladat tehát, hogy az MNDSZ alaposan átgondolt, népsze­rű. a kormányhatározatok végrehaj­tását segítő tervekkel közeledjék a különböző rétegekhez, egyénileg dolgozó paraszt- és értelmiségi, va­lamint a háztartásban dolgozó asz- szonyokhoz is. Sokkal nagyobb támogatást keli adni a vezetőségek mellett működő bizottságoknak, több öntevékenysé­get kell kérni tőlük. A bizottságok működésének egyik legnagyobb aka­dálya, hogy még nem látják tisztán feladataikat. Elsősorban ebben kell segítséget adnunk nekik. Azok az eredmények, melyeket a Központi Vezetőség határozatának végrehajtá­sával már eddig is elértünk — a nők nagy aktivitása, az MNDSZ szo­ros kapcsolata a pártszervezetekkel — biztosíték arra, hogy meg tudjuk javítani a nők között végzett politi­kai munkát. Kovács Mátyásné MNDSZ megyei elnök. A begyűjtési bét élenjáró községei Igái község dolgozó parasztjai már mindenből túlteljesítették az első négyhavi beadási kötelezettsé­get. Számos olyan dolgozó paraszt van, aki már egész évre beadta a kötelezőt állatból és állati termék­ből. Ezek közé tartozik Pozsár György, Hauer Ferenc. Az utóbbi na­pokban még nagyobb lendületet vett a begyűjtési verseny. A dolgozó pa­rasztok beadásuk maradéktalan tel­jesítésével váltják valóra pártnak adott szavukat. A legutóbb egy nap alatt mintegy 150 kg tojást és 60 kg baromfit gyűjtöttek be a községben. Jó példával járnak elől az állami fe­gyelem betartásában a község ter­melőszövetkezetei. Az Alkotmány, a I Béke, a Pártkongresszus és a Rákosi I tsz hízottsertésbűl már egész évi beadását teljesítette. Igái község jó begyűjtési eredményének »titka«, hogy a tanács, a begyűjtési állandó bizottság, a pártszervezet segítségé­vel és irányításával, neveli a dolgozó parasztokat törvényes kötelezettsé­gük teljesítésére. Jó példával jár elől Skiba József, a begyűjtési állan­dó bizottság tagja, aki tojásból és baromfiból egész évre rendezte be­adási kötelezettségét. Igái község dolgozó parasztjai elhatározták: az­zal köszöntik a III. pártkongresz- szust, hogy határidő előtt, a pártkon­gresszus összeillésének napjáig mind­I annyian 100 százalékra teljesítik el­ső félévi beadási kötelezettségüket. Sávoly liöaségf — mint. máskor — most is élenjár a marcali járás községei között a be­gyűjtési versenyben. Erre joggal büszkék a sávolyi gazdák. A tanács végrehajtó bizottságának tagjai — köztük Molnár János, Kovács Ernő — is már egész évre teljesítették állat- és állati termékbeadásukat. Az MNDSZ-asszonyok jó példája ser­kenti a dolgozó parasztasszonyokat az állami fegyelem betartására. Si­mon Istvánná MNDSZ-tag egész évre eleget tett tojás-, baromfi- és hízattsertésbeadásának. Tóth Amb- rusné párttitkár elvtársnő a nevelő­szó mellett egyéni példamutatásával is igyekszik mozgósítani a falu dol­gozóit a begyűjtési verseny sikere érdekében. A tanács és a pártszer­vezet jó munkáját tükrözi az is, hogy pl. a legutóbbi begyűjtési na­pon csak tojásból több mint 80 kilót gyűjtöttek be a községben. Közös el­határozással arra tettek fogadalmat a sávolyi dolgozó parasztok; hogy május 20-ig maradék nélkül rende­zik félévi beadási kötelezettségüket tejből, tojásból, baromfiból és hí­zottsertésből egyaránt. Most lelke­sen harcolnak vállalt kötelezettségük | valóraváltásáért. Ör<*g[IaSi község1 dobozó parasztjai nem csüggedtek él, amikor a sza- básiak elvitték tőlük a Megyei Párt- bizottság kongresszusi versenyzász- iajéít, sőt még nagyobb lendülettel láttak a tavaszi mezőgazdasági mun­kákhoz s egymással versenyezve har­colnak a beadási kötelezettség tel­jesítéséért, a versenyzászló vissza­szerzéséért. Tegnapelőtt pl. Kovács József, Nagy János, Kovács György dolgozó parasztok büszkén jelentet­ték a községi tanácsnál, hogy leszál­lították a hízottsertést egész évi be­adásuk teljesítésére» Otucsák István vágómarhabeadását teljesítette erre az évre ugyanezen a napon. Az öreg- laki népnevelők naponta felkeresik a dolgozó parasztokat, ennek eredmé­nye meg is mutatkozik a begyűjtési előirányzat teljesítésében. Tegnap­előtt pl. csalt tojásból több mint 100 kg-ot gyűjtöttek be a községben. A pártszervezet és a tanács vasárnap­ra is begyűjtési műszakot szervez s •minden igyekezetükkel arra törek­szenek, hegy öreglak megyénkben elsőnek teljesítse félévi begyűjtési előirányzatát. A. rábsiak idáig' sem maradtak adésak népi államunknak s most is becsü­lettel rendezik állam iránti tartozá­sukat. Ennek beszédes bizonyítéka, hogy eddig 45 dolgozó paraszt telje­sítette 100 százalékra első félévi to­jás-, báromfi-, hízottsertés- és vágó­marhabeadási kötelezettségét. Ilyen példamutató gazda Kovács József és Vida István, akik tojásból és barom­fiból már az egész évit beadták. Az Uj Élet termelőszövetkezet nagyban hozzájárult a község begyűjtési ered­ményéhez azzal, hogy már egész év­re beadta a kötelező hízottsertést. A pártszervezet és a tanács lendületes versenyt szervezett, versenyértékelő bizottságot alakítottak, s rendszere­sen tudatosítják, illetve népszerűsí­tik az élenjárókat, bírálják a lema­radókat. Azzal is lelkesítik a dolgoz« parasztokat, hogy az úttörők felke­resik az élenjárókat és versekkel, nó­tákkal köszöntik fel őket. A ráksiak most azért harcolnak, hogy a kapos­vári járásban az első helyre kerülje­nek a községek közt folyó begyűjtési, versenyben, hogy méltóan köszönt­hessék a III. pártkongresszust. Megyénk többi községe vegyen példát az élenjárókról; használják fel a begyűjtési hetet eredményeik növelésére, a begyűjtési versenyben való elmaradás behozására. Kövessenek el mindent annak érdekében, hogy megyénk az országos begyűjtési versenyben megszerezhesse az első helyet. ä martai járás maga aiögill hagrla a csurgói járást a tavaszi mimíáta Megyénk szorgalmas dolgozó pa­rasztjai a jó idő minden percét ki­használva küzdenek, hogy mielőbb ■földbe kerüljön a kukorica-, burgo­nya- és a napraforgómag is. Most, hegy jobbra fordult az időjárás, szinte naponta születnek újabb ered­mények a vetési munkákban. A múlt héten pl. míg a marcali járásban alábbhagyott a kukoricavetés üteme, a csurgói járásban jól haladt a jj ku­koricavetés, ami nagyiban hozzájárult ahhoz, hogy a csurgói járás elvitte a marcaliaktól a Megyei Pártbizott­ság kongresszusi verseny zászlaját A marcali járás dolgozó parasztjai, kommunistái ebbe nem nyugodtak bele, még szorgalmasabban fogtak a munkához, hogy visszaszerezzék já­rásuk jórhírnevét a mezőgazdasági munkákban is. A legutóbbi értéke­lés szarint a mezőgazdasági mun­kákban a marcali járás maga mögött hagyta a csurgói járást. De ott jár nyomulván a fonyódi és a, siófoki járás is. A párt- és tanácsszervek mozgósítsák a falu népét a szántás­vetés mielőbbi elvégzésére, a Me­gyei Pártbizottság versenyzászlajá­nak elnyerésére. A járások sorrendje a mezőgazda- sági munkák elvégzéséért folytatott versenyben: .1. mai’caü, 2. csurgói, 3. fonyódi, 4. siófoki,. 5. nagyatádi, 6. tabi, 7. barcsi, 8. kaposvári járás. A mezőgazáaísági munkákban á megye első községe Vörs, a termelő- szövetkezetek közül a barcsi Vörös Csillag tsz az első. Az április 15-i értékelés szerint megyénk országo­san a negyedik helyet foglalja el. I! szerieszüséi Szívvel-léiekkel küzd fsz-eink tagsága Somogymeggyes három termelő- szövetkezete: a Jó Gazda, Előre és a Rákóczi versenyben van egymással. Figyelik egymás munkáját, egyik sem akar elmaradni a másiktól. Mindhárom tsz befejezte az őszi ve­tések fejtrágyázását és hengerezését, s végeztek a tavaszi vetéssel is. El­készítették a brigádterveket, melyek szerint a növényápolási munkákat végzik. Élenjárnak az állam iránti köte­lezettség példás teljesítésében is: ser­tés-, tojás- és soványtoaromfibeadási kötelezettségüket egész évre mara­déktalanul teljesítették. Vágómarha­beadási kötelezettségüket az üteme­zés szerint teljesítik. Tejbeadási kö­telezettségüknek eleget tesznek és a beadási kötelezettség 5—10-szeresét szállítják el mint szabadtejet, ebből szép jövedelmük van. Mindhárom termelőszövetkezetben előlegként 11—15 forintot osztottak munkaegységenként. A tsz-tagok elé­gedettek és szívesen vesznek részt a közös munkában. A pártkongresz- szus tiszteletére tett vállalását mind­három termelőszövetkezet teljesítette és ezért megkapták a kongresszusi emléklapot. Miután a tavaszi vetések befejeződtek, most az agro- és zoc- technikai eljárások bevezetésére kö­töttek versenyszerződést. Versenyre hívták a sérsekszöllősi Uj Gazda ter­melőszövetkezetet is. Vállalták a ku­korica, rozs, lucerna pótbeporzását, valamint a kukorica, cukor- és ta­karmányrépa négyszeri kapálását. A tejhozam fokozása érdekében beve­zetik a napi háromszori fejest, az egyedi takarmányozást. A sertéste­nyésztés vonalán egy anyakoca után évi 15—18 darab malac felnevelését vállalták. Mindez bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteink tagjai szív- vel-lélekkel küzdenek közös gazda­ságuk felvirágoztatásáért, a kor- mányprogramm megvalósításáért. Herényi István. A t ab ak Tehenészek versenye a tejtermelés növe!és8‘érdeké!ien A tengődi állami gazdaság Csabai- farmjának tehenészei a tejtermelés növelése érdekében versenyre hívták egymást. A gazdaság tehenészei ne­héz körülmények között végezték munkájukat. A tehenek csak január 4-^n érkeztek meg a gazdaságba és így a fejest csak késve kezdhették meg. Ehhez még az az akadály is hozzájárult, hogy helycserét kellett alkalfnazniok. A zootechnika helyes alkalmazásával mégis szép eredmé­nyeket sikerült elérniük a gazdaság dolgozóinak. így például Kasza Ist­ván 660 literes. Domonkos János 621 literes, Fias Ferenc 617 literes egy tehénre eső átlagot ért el. Ezzel az eredménnyel »a gazdaság legjobb te­henésze« címet érdemelték ki. A te­henészek megfogadták, hogy az első­séget továbbra is megtartják, s még fokozottabb, lelkiismeretesebb mun­kát végeznek. Sülé József. A tapsonyi községi tanács április 14-re gazdagyűlést hirdetett. A gyűlés időpontját este 7 órára tűz­ték ki. A gazdák szép számmal jöt­tek össze, de csak zárt ajtókat ta­láltak. Mit tehettek mást, látva, hogy a tanácstól nincs ott senki, aki a gyűlést megtartsa, hazamentek. A tanácselnöknő valamikor fél B-kor érkezett meg, de akkor már senki sem volt ott. Ezért nagy felelősség terheli az el­nök elvtársnőt és a titkár elvtársat. De felelősséggel tartozik Horváth István párttitkár elvtárs is, akinek a gazdagyűiós megszervezését kelle­ne segítenie. Horváth István elvtárs is a könnyebbik oldalát választotta: ő sem jelent meg a gazdagyűlésen. Helyes volna, ha a községi tanács és pártszervezet vezetősége meg­szívlelné és magáévá tenné a mező- gazdasági munkák és a begyűjtés jelentőségét és elsősorban saját ma­guk tartanák be a pontosságot, az állami fegyelmet. Teveli Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom