Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-23 / 96. szám

X SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 április 23. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv I. negyedévi teljesítéséről A TÖMEGSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL A szakszervezetek feladatai a szocializmus építésében A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulá­sát 1S54 I. negyedévében a következő adatok jellemzik: IPAR A szocialista ipar az első negyed­évi termelési tervet 98.4 százalékra teljesítette. Az iparvállalatok mun­káját az áramkorlátozások, a rendkí­vül szigorú téli időjárás által oko­zott szállítási és egyéb zavarok a ne­gyedév első két hónapiában erősen hátráltatták, úgyhogy az ipari terv teljesítésében a két. hónapban szá­mottevő lemaradás volt. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusá­nak tiszteletére kibontakozott mun­kaverseny és a munkásosztály ezzel kapcsolatos fokozott erőfeszítése ré­vén sikerült a márciusi tervet lé­nyegesen túlteljesíteni, a lemaradást jórészt felszámolni és ezzel az első negyedévi tervet közel 100 százalék­ra teljesíteni. Az egyes minisztériumok tervüket a következőképpen teljesítették: A kohó- és gépipari minisztérium 96.6 százalékra, a nehézipari mi­nisztérium 98.2 százalékra, a köny- nyűipari minisztérium 96.3 százalék­ra, az élelmiszeripari minisztérium 100.3 százalékra, az építésügyi mi­nisztérium ipari vállalatai 82.2 szá­zalékra, a kisipari szövetkezetek 106.1 százalékra. A március havi termelési tervet a szocialista ipar 105.9 százalékra, ezen belül a kohó- és gépipari mi­nisztérium 103.7 százalékra, a ne­hézipari minisztérium 104.8 százalék­ra, a könnyűipari minisztérium 105.7 százalékra, az élelmiszeripari minisz­térium iparvállalatai 108.8 százalék­ra teljesítették. 1954 első negyedévében a szocia­lista ipar terven felül jelentős meny- nyiségű nyersolajat, hutaalumíniu­mot, »Ikarus 30«-as autóbuszt, ben­zint, petróleumot, penicillint, öntött üveget, selyemszövetet, selyemharis­nyát, csizmát, sört, malátát, gyü- mölcskonzervet és szappant gyártott.^ Egyes fontos cikkek termelési tervét azonban az ipari minisztériumok nem teljesítették. . Több fontos fogyasztási cikk és mezőgazdasági termelési eszköz ter­melése 1954 első negyedévében 1953 első negyedévéhez képest emelke­dett. így például gépvontatású eké­ből 105.2 százalékkal, mezőgazdasági szeráruból 42.1 százalékkal, tűzhely­ből 41.2 százalékkal, rádióból 34.7 százalékkal, penicillinből 106.8 szá­zalékkal, selyemszövetből 23.6 száza­lékkal, kötöttáruból 19.5 százalékkal, női cipőből 15.9 százalékkal, sörből 26.3 százalékkal, cigarettából 16.2 százalékkal több volt a termelés, mint 1953 első negyedévében. Az év első negyedében számos új üzemet, üzemrészt, termelőberende­zést adták át rendeltetésének. Az el­ső negyedévben helyezték üzembe többek között a Sztálin Vasmű 1-es számű 700 köbméteres nagykohóját és indult meg a Szolnoki Szalma- cellulozegyár próbaüzemeltetése. A szocialista ipar önköltségcsök­kentési tervét nem teljesítette. Szá­mos termék önköltsége nem csök­kent abban a mértékben, amit a terv előírt, egyes termékek önköltsége emelkedett. A bérfegyelem az iparvállalatok jórészénél nem kielégítő. Különösen a szénbányászatnál és a gépgyártás­ban lépték gyakran túl a béralapot, de az ipar más területén sem alkal­mazták következetesen a normákra vonatkozó törvényes rendelkezéseket és így több bért fizettek ki, mint amennyi a végzett munka mennyi­ségének és minőségének megfelelt volna. A termékek minősége még nem ja­vult kielégítő mértékben. Egyes fon­tos közszükségleti cikkeknél, például a pamutszövetnél, a gyapjúszövet­nél, a kötöttáruknál és a cipőknél az I. osztályú termékek aránya csök­kent. Egyes mezőgazdasági szeráru­féleségek nem felelnek meg a minő­ségi követelményeknek. Az egy munkásra eső termelés ja­nuárban és februárban a rendkívüli időjárás okozta zavarok következté­ben kevesebb volt, mint a múlt év azonos hónapjaiban. Márciusban a termelékenység emelkedett, de még nem érte el mindenütt a terv által előírt színvonalat. MEZŐGAZDASÁG A kemény téli időjárás ellenére a gabonafélék általában jól teleltek, csupán az őszíárpából pusztult ki több, mint az előző években. A pártnak és a kormánynak a me­zőgazdaság fejlesztéséről hozott 1953 december 23-i határozata nyomán a téli és a tavaszi mezőgazdasági mun­kák üteme megélénkült. A tavaszi gabonafélék vetése március végén és április elején jól haladt: április 10-lg a vetéstervet 95.9 százalékra teljesítették. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az átla­gosnál jobb eredményeket értek el a tavaszi munkák — különösen a ta­vaszi vetés és általában a gépi mun­kák — elvégzésében. A mezőgazdaság fokozott segítség­ben részesült: többszáz traktoros munkagépet és többezer kisebb me­zőgazdasági gépet kapott. A gépállo­mások az idei első negyedévben lé­nyegesen jobban dolgoztak, mint a múlt év megfelelő időszakában, több mint kétszerannyi szántótraktort és vontatót javítottak ki, mint az el­múlt évben. Február végéig — részben a patro­náló ipari üzemek munkásainak se­gítségével — a kora tavasszal hasz­nálatra kerülő csaknem valamennyi gépet megjavították. 1954 első ne­gyedévében a mezőgazdaság a fej­trágyázásra legeredményesebben használható nitrogénműtrágyából több mint háromszorannyit, foszfor-, valamint káliműtrágyából is jóval többet kapott, mint a műit évben. A márciusban végrehajtott állat­számlálás eredményei szerint, az 1953 évi rossz tavaszi takarmány- helyzet következtében a sertések és szarvasmarhák száma a negyedév végén kevesebb volt, mint a múlt év azonos időpontjában. A juhállomány emelkedett, a lóállomány a multévi színvonalon van. A párt- és kormányhatározatok nyomán az első negyedév végéig kö­zel 2500 mezőgazdasági szakértő lé­pett újonnan munkába a gépállomá­sokon és az állami gazdaságokban. A pénzügyminisztérium, a begyűj­tési minisztérium és a tanácsok ille­tékes szervei az I. negyedévben sok helyen nem teljesítették kielégítően adóbehajtási, valamint állat- és ter- ménybegyüjtési feladataikat. KÖZLEKEDÉS 1954 első negyedében a rendkí­vüli időjárás következtében vas­úton és tehergépkocsin kevesebb árut szállítottak, mint 1953 első negyedében, márciusban azonban a szállított áruk mennyisége már jelentősen emelkedett. A negyedév folyamán a közle­kedési hálózat új vasútvonalakkal, műutakkal bővült: megépült a Mezőfalva-rétszilasi 22 km-es új vasútvonal, két új völgyhíd üzem­behelyezésével teljes hosszában átadták a forgalomnak a Budapest- pécsi műutat. Miskolcon és Sztá- linvárosban a távbeszélőközpontok bővítésével többezer új állomás bekapcsolását tették lehetővé. ÁRUFORGALOM A kiskereskedelem 1954 első ne_ gyedévében 21.4 százalékkal több árut adott el, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Különösen so­kat vásárolt a lakosság a tartós fogyasztási cikkekből: rádióból 119 százalékkal, tűzhelyből 59 száza- lékkal, varrógépből 342 százalék­kal, kerékpárból 112 százalékkal vásároltak többet, mint 1953 első negyedévében. A dolgozók lakás- és házépítését elősegítő kormányhatározatok nyo­mán jelentősen emelkedett az épí­tőanyagok vásárlása: téglából több mint 17-szer, építési faárukból kö­zel hatszor többet vásároltak a dolgozók,- mint egy évvel ezelőtt, cserépből 64 százalékkal, mészből 188 százalékkal, cementből 341 szá­zalékkal vásároltak többet, mint a múlt év azonos időszakában. A la­kosság keresletét azonban így sem tudták teljes mértékben kielégíte­ni. Jelentősen emelkedett a ruháza_ ti cikkek és az élelmiszerek eladá­si forgalma is. A ruházati cikkek közül férfikabátból 34.200 darab­bal, női kabátból 17.500 darabbal, gyermekkabátból 42.800 darabbal, férfiöltönyből 62.800 darabbal, női ruhából 112.500 darabbal, gyapjú- szövetből 172.700 négyzetméterrel, pamutszövetből 3,423.000 négyzet- méterrel, férfi-, női és gyermek- cipőből 461.500 párral adott el töb­bet a kereskedelem, mint 1953 el­ső negyedévében. A fontosabb élelmiszerek közül cukorból 7 százalékkal, vajból 36 százalékkal, édesipari cikkekből 36 százalékkal adott el többet a ke­reskedelem, mint 1953 azonos idő­szakában. Egyes cikkekből — részben a nem megfelelő áruelosz­tás miatt — a kereskedelem a la­kosság keresletét nem tudta ki­elégíteni. ) A negyedév folyamán a piacok- ra több mezőgazdasági terméket hoztak fel, mint 1953 első negye­dében, például szalonnából közel kétszerannyit, baromfiból 33 szá­zalékkal, vajból 49 százalékkal, to­jásból 60 százalékkal, burgonyából 240 százalékkal, almából 47 száza­lékkal többet. Több termék piaci ára csökkent, például a vaj ára átlag kb. 12 százalékkal, a tojásé 24 százalékkal, a burgonyáé 56 százalékkal, az almáé 34 százalék­kal, zöldségféléké 63 százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év első negyedében. A vendéglátóipar és az üzem­élelmezési vállalatok forgalma a megelőző év azonos időszakához képest 28 százalékkal emelkedett. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK A negyedév folyamán tovább javult a lakosság egészségügyi el­látottsága. A kórházi ágyak száma 1800-zal, a rendelőintézeti szakor- vosi munkaórák száma 14 száza­lékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 15 százalékkal emelkedett egy év alatt. A dolgozók jobb egészségügyi és szociális ellátása érdekében Aj­kán és Tatabányán új rendelőin­tézeteket, Komlón 700 személyes fürdőt, a Landler Jenő Járműja­vító Vállalatnál 850 személyes, az RM Műveknél 100 személyes, az Ózdi Kohászati Üzemeknél 165 személyes öltözőt és mosdót adtak át a dolgozóknak. A bölcsődei há­lózat a negyedév folyamán 580 új férőhellyel bővült: új bölcsődét kapott többek között a Kontakta Villamosszerelési Anyagok Gyára, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Győri Gyapjúfonógyár, stb. Javult a dolgozók kulturális szükségleteiről való gondoskodás is. A negyedév folyamán közel 5 ezer mű jelent meg, összesen 11 millió példányszámban. Nagymér­tékben növekedett az ifjúsági mű­vek száma: az első negyedévben 53 ifjúsági mű háromnegyedmillió példányban jelent meg, ez az 1953 első negyedévi példányszámnak közel két és félszerese. A filmelőadásoknak 23 millió látogatója volt, 44 százalékkal több, mint a múlt év azonos idő­szakában. A rádióelőfizetők száma a negyedév alatt közel 6 százalék­kal nőtt, s ezzel az első negyedév végén túllépte az 1.1 milliót. 1954 március 15-én a tudomány, a termelés és a kultúra terén el­ért kiemelkedő eredményekért 97 tudóst, mérnököt, írót, művészt, élenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozót tüntettek ki Kossuth-díj- jal. Budapest, 1954. április 23. Központi Statisztikai Hivatal I A kapitalizmusban a szakszervezet és az állam viszonyát alapvetően az állam osztálytartalma határozza meg. A kapitalista állam a burzsoázia erő­szakszervezete, ezért a szakszerve­zet, amely a munkásosztály szerveze­te, szemben áll a kapitalista állam­mal. A kommunista pártok által ve­zetett szakszervezetek harcolnak a tőke ellen, gazdasági és politikai har­cot folytatnak, összekapcsolják a munkásosztály mindennapi gazdasá­gi érdekeiért folyó harcot a békéért folyó harccal. Végső fokon a kapi­talizmus megdöntéséért, a proletár­diktatúráért, a szocializmusért ví­vott harcban fontos feladata van a szakszervezeteknek. A szakszervezetek helyzete és sze­repe gyökeresen más ott, ahol már létrejött a népi hatalom. A szakszer­vezetek itt új módon viszonyulnak az államhatalomhoz. Erősítik, támo­gatják azt, ugyanakkor fellépnek az államszervek bürokratikus elfajulá­sai, hibái ellen. A szakszervezeteknek három döntő területen kell harcol- niok az államhatalom erősítése ér­dekében. 1. A termelésben A termelés gazdája, irányítója az állam. A szakszervezet feladata pe­dig a dolgozók aktivitását, kezdemé­nyezését a termelés terén fejleszte­ni, szervezni és összefogni. »Miért győzheti le, miért kell hogy legyőz­ze és miért fogja okvetlenül »le is győzni a szocializmus a gazdaság ka­pitalista rendszerét? Mert a munka magasabbrendű formáit tudja adni. magasabb munkatermelékenységet, mint a kapitalista gazdasági rend­szer« — tanítja Sztálin. Erről a sztá­lini tanításról a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak, szakszer­vezeti funkcionáriusoknak nem sza­bad megfeledkezniök. A szocialista termelés segítőjeként tehát a szak- szervezetek akkor töltik be hivatá­sukat, ha állandóan — és nemcsak bizonyos időközönként — foglalkoz­nak a szocialista munkaverseny szer­vezésével. 2. A nevelésben A nevelésben a szakszervezet fel­adata tudatosítani a dolgozókkal az államhoz való megváltozott új vi­szonyt. A szákszervezetek előtt álló feladatok között döntő a munkás- osztály önkéntes, szocialista munka- fegyelmének kialakítása. Lenin »A szovjethatalom soronkövetkező fel­adatai« című művében ezt. írta erről a kérdésről: »Meg kell szilárdítani azt, amit magunk vívtunk ki, amit elrendeltünk, amit törvényerőre emeltünk, megtárgyaltunk, szervez­tünk. Mindezeket a mindennapi munkafegyelem megszilárdításának formáiba kell rögzíteni; ez a legne­hezebb, de egyúttal a leghálásabb feladat, mert ennek a feladatnak a megoldása hozza meg számunkra a szocialista rendet«. A szakszervezetek megyei, területi és alapszervi funkcionáriusainak a nevelés kérdésével úgy kell foglal- kozniok, hogy az eszközzé váljon, hozzájáruljon a munkafegyelem megszilárdításához, a dolgozók poli­tikai, szakmai és kulturális színvo­l^erlin (TASZSZ). A Német Demo­kratikus Köztársaság Népi Kamará­ja szerdán ülést tartott. Az ülés elején Dieckmann, a Né­met Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának elnöke mondotta el nyilatkozatát, Dieckmann felolvasta a népi kamara elnökségének a nyu­gatnémet szövetségi gyűléshez inté­zett 1954 április 6-i levelét. Ebben a levélben a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája javasol­ja a szövetségi gyűlésnek, követeljék közös határozatban a tömegpusztító fegyverek eltiltását. Dieckmann el­mondotta, hogy a levélre eddig nem érkezett válasz. »Meggyőződésem — mondotta Dieckmann <■— hogy a Németország nalának emeléséhez. A szakszerveze­tek nevelőmunkájának elő keli segí­tenie a termelést és erősítenie a dol­gozók ragaszkodását üzemükhöz, ál­lamunkhoz. 3. Az érdekvédelemben A szakszervezetek érdekvédelmi szerepe más formák között nyilvánul meg a kapitalizmus idején, mint a szocializmus építésének időpontjá­ban. Az a harc is érdekvédelem, amit pártunk vezet a szocializmus felépítéséért, hisz a kizsákmányolás teljes • megszüntetéséről van szó, a dolgozók jólétének, szociális és kul­turális felemelkedésének biztosításá­ról, amelyhez az út a termelékeny­ség emelésén keresztül vezet. A szak- szervezeteknek természetesen úgy kell foglalkozniok a dolgozók érdek- védelmével, hogy jogaik biztosításá­val kötelességeikre is mozgósítsa­nak, a tervek teljesítésére és túltel­jesítésére nevelik őket. A szakszervezeteknek harcolniok kell a dolgozók egyéni és napi pro­blémáinak megoldásáért. Az ezekért folyó harc pedig egyet jelent az ál­lami törvények és rendeletek érvé­nyesüléséért és azok betartásáért fo­lyó küzdelemmel. A szakszervezetek feladata mozgó­sítani a dolgozókat és a vállalati igazgatókat is az állami törvények és rendeletek betartására, ugyanak­kor a szakszervezeteknek fel kell lépniök azok ellen, akik az állami törvényeket és rendeleteket megsze­gik. A szakszervezeteknek a szocia­lizmus építésének idején e hármas, de mégis egységes feladatot kell megoldaniok. Somogy megyében a szakszerveze­tek munkája sok kívánnivalót hagy maga után e feladatokban. A hibák okai abból erednek, hogy a szakszer­vezeti funkcionáriusok nem tanul­mányozzák és nem juttatják érvény­re munkájukban a párt és a SZOT határozatait. Megfeledkeznek az ál­lami törvények és rendeletek betar­tásáért folytatott harcról. Nem zár­kóztatják fel a dolgozók széles tö­megeit a soronlévő feladatok meg­oldására. A szakszervezeti munka hiányossá­gaihoz hozzájárul — bár, javulás van e téren — hogy a pártbizottságok és a pártszervezetek nem számoltatják be a szakszervezetek megyei, terüle­ti és üzemi szerveit, azok vezetőit az általuk végzett munkáról. A szak- szervezetek viszont nem fordulnak segítségért a párthoz. A gazdasági vezetők részéről nem egy esetben ta­pasztalható, hogy a szakszervezetre nem kellő mértékben támaszkodnak. S nem felesleges a párt- és szák­szervezeti funkcionáriusok és tagok, valamint a gazdasági vezetők emlé­kezetébe idézni Lenin szavait: »Ha nincs olyan alap, mint a szakszer­vezetek, nem lehet megvalósítani a diktatúrát, nem lehet gyakorolni az állami funkciókat«. Éppen ezért fon­tos feladatuk megyénk szakszerveze­teinek, hogy megjavítsák munkáju­kat, betöltsék'szerepüket a szocializ­mus építésében. Körtés Gábor SZMT elnöke. keleti és nyugati részén élő német nép túlnyomó többségének vélemé­nyét és akaratát fejezem ki, ha ma újból a bonni szövetségi gyűlés kül­dötteihez fordulok és sürgetően fel­hívom őket, hogy fogadják el velünk együtt a népi kamara április 6-i le­velében foglalt javaslatot. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Ka­marájának nevében kijelentem: Mi mindig a tárgyalások mellett voltunk, ma is a tárgyalások mellett vagyunk és ezután is a tárgyalások mellett leszünk. Segítse ez a nyilat­kozat a németeket abban, hogy vég­re egy asztalhoz üljenek«. Dieckmannak ezt a kijelentését a népi kamara tagjai lelkesen helye­selték. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom