Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-22 / 95. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 április 32. AZ ORSZÁGOS BEKETANÁCS ÜLÉSE Az Országos Béketanács szerdán délután kibővített ülést tartott az Országház épületében. Az ülésen a Béke-Világtanács Irodájának legutóbbi bécsi ülésén kiadott okmányok alapján megvitatták a nemzetközi politika legfontosabb időszerű kérdéseit. Az üléSen megjelentek az Országos Béketanács tagjai, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, az egyházak képviselői, Kossuth-díjas írók, művészek, sztahanovisták, a termelésben kitűnt dolgozó parasztok. Jelen volt soraikban Lukács György Kossuth-díjas akadémikus és Péter János református püspök, a Béke-Vi- lágtanács tagjai, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelnöke, Senke Valéria, az Országos Béketanács titkára, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Czapik Gyula egri érsek, Bereczky Albert református püspök, Vető Lajos és Dezséry László evangélikus püspökök, Jánossy Lajos, Németh Gyula, Pais Dezső Kossuth-díjas akadémikusok, Veres Péter, Illyés Gyula Kossuth-díjas írók, Csók István, Kis- faludi-Strobl Zsigmond, Vedres Márk, Mészáros Ági, Palló Imre Kossuth-díjas kiváló művészek, Pór Bertalan Kossuth-díjas' érdemes művész, Rózsahegyi Kálmán színművész, Taj-kov András, Deák János, Szőczey Sándor Kossuth-díjas sztahanovisták, Hostyánszky József ten- gelici Kossuth-díjas termelőszövetkezeti elnök, Andriska Jánosné kiskőrösi dolgozó parasztasszony. Jelen volt az ülésen az Országos Béketanács vendégeként Zekeria Szertel török újságíró, a Béke-Világtanács tagja, valamint Guilelme Óvandó Ariola guatemalai parlamenti képviselő és Mario Antonio, a guatemalai békebizottság tagja. Az ülést Nánási László, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg, majd Parragi György ország- gyűlési képviselő, Kossuth-díjas újságíró, az Országos Béketanács Elnökségének tagja tartott beszámolót. Parragi György beszéde Parragi György, az Országos Béketanács ülésén mondott beszédében egyebek közt ezeket mondotta : Az Országos Béketanács mari ülése olyan időpontban ült össze, amelyben nagy reménységek éltetik, de ugyanakkor nagy veszélyek is fenyegetik az egész emberisé" get. A reménységeknek és a veszélyeknek reális felismerése, latba- vetése, mérlegelése egyik fontos feladata mai ülésünknek. Minden magyar békeharcosnak, aki állandóan és cselekvőleg vesz részt békemozgalmunkban, most az a legfontosabb kötelessége, hogy népünket felvilágosítsa a világpolitika mai helyzetéről, kilátásairól, a béke és a háború erői között folyamatban lévő sorsdöntő mérkőzésről. Parragi György ezután azzal a hatalmas méretű ellenállással fog" lalkozott, amely az amerikai háborús tervekkel, a német militariz- mus újjáélesztésével szemben egész Európában megnyilvánul. Kétségtelen, hogy ennek az új európai ellenállásnak, amelyet joggal nevezhetünk a szabadságszerető európai népek tavaszi viharának, a nemzetközi békemozgalom adott szárnyat, lendületet és erőt — mondotta. — A betolakodott amerikai imperializmussal, a német militarizmus feltámasztásával, Nyugat-Európának beláthatatlan időre szóló amerikai megszállásával és az európai egységnek mesterséges szétszakításával szembeforduló európai ellenállásnak új erőt, elszántságot és hatalmas táv" latokat kölcsönzött a berlini értekezleten Molotov szovjet külügyminiszter javaslata az összeurópai kollektív biztonsági szerződés megkötéséről. Ez a javaslat még nagyobb vonalú, még átfogóbb formát öltött a szovjet kormánynak a három nagyhatalomhoz intézett március 31-i jegyzékében. A Béke-Világtanács Irodájának március 28—-30-i bécsi üléséről Európa népeihez intézett felhívás az európai népek szívének legforróbb és legőszintébb érzéseit tolmácsolja akkor, amidőn többek között ezeket írja:-,Az európai védelmi közösség halálos veszedelem Európa minden lakosára. Ez a vészé" delem lerombolással fenyeget minden otthont. . Nem természetes-e, nem a leg- ; mélyebb életösztönnek megnyilat- < kozása-e, ha minden európai ember, akár keleten, akár nyugaton él és iszonyattal fordul el a jövő- | nek egy olyan képétől, amelyben elpusztulnának a kis családi, otthonok, éppúgy, mint az építészeknek csodálatos remekei, halálmezőkké alakulnának át a kenyeret, 1 gyümölcsöt termő földek, dómból- ' dalak. , Az európai népeknek közös érdekük, hogy közösen védekezze- f nek az Európát fenyegető halálos j veszélyek, a német militarizmus | feltámasztása, a náci barbárizmus i visszatérése, a bonni és párizsi há- i borús szerződések ratifikálása, az úgynevezett „európai védelmi közösség“ megteremtése ellen. De közös életérdekük az is, hogy megszerezzék Európa békéjének megszilárdítását, az európai népeknek békés együttműködését, kis és nagy népek nemzeti függetlenségének tiszteletben tartását. Ennek a legegyenesebb, legbiztosabb útja az európai kollektív biztonságról szóló szovjet javaslatoknak megtárgyalása és megváló" sítása. Minden becsületes magyar hazafi a legnagyobb megelégedéssel fogadta a Magyar Nép- köztársaság kormányának március 21-i nyilatkozatát, amelyben- csatlakozik a szovjet javaslatokhoz. A békemozgalomnak ebben az időszakában a legfontosabb feladata, hogy megerősítsen minden embert békeakaratában. A magyar békemozgalomnak is ki kell vennie részét az európai kollektív biztonság megvalósításáért elindított óriási jelentőségű küzdelemben. Ez a magyar békemozgalomnak is ez idő szerinti legfontosabb feladata. A berlini külügyminiszteri értekezlet egyik legnagyobb eredménye, hogy igazolta a budapesti felhívás kezdő mondatát: „Nagy reménység született“ és főleg az, hogy sikerült megvalósítani e felhívás követelését, a nemzetközi feszültség tárgyalások útján történő enyhítését. A tárgyalások szellemének nagy győzelme volt a berlini külügyminiszteri értekezlet és ennek az értekezletnek ugyancsak ebben a szellemben történt legkonkrétabb és legnagyobb eredménye az április 26-i genfi nemzetközi konferencia össze- ülése. Az összehívás jelentősége nemcsak abban áll, hogy mr Dulles kénytelen egy asztalhoz leülni a hatalmas Kínai Népköztársaság ötszáz milliós népének és kormányának képviselőivel, s ezze' maga kényte* len bebizonyítani annak az afrikai közmondásnak az igazságát, hogy az ember a tenyerével nem takarhatja el a felkelő napot. A másik óriási jelentősége a genfi konferenciának abban áll, hogy ezúttal elsőízben ülnek le, mint egyenrangú felek a hosszú időn át elnyomott, a gyarmatosítók által kizsákmányolt népek képviselői a gőgös gyarmati urakkal. Az amerikai külügyminiszter, az amerikai monopolkapitalizmus feke- tepéterje, hogy várható erkölcsi vereségét, az imperialista elvek zá- tonyrafutását már előre szépíthesse, elkezdte elméletben és gyakorlatban egyaránt az amerikai atomdiplomácia eddigi legnagyobb hadműveletét, az indokínai háború kiterjesztésére és a hidrogénbombarobbantási kísérletekkel párosult atomzsarolásra vonatkozó mesterkedéseit. Egyelőre az amerikai imperializmus mephistoja által kínált véres alkut a francia és az angol kormány nem merte saját népe vérével aláírni. Dulles azonban folytatja a genfi konferencia felrobbantására irányuló aknamunkáját. A francia és a brit békeharcosok együttes fellépése akadályozta meg, hogy az indokínai háború kiterjesztésére vonatkozó washingtoni tervet, különösen a Kínai Népköztársasághoz intézendő közös ultimátum javaslatát nem sikerült megvalósítani. Amíg Dulles úrnak és Nixen amerikai alelnöknek az indokínai háború kiterjesztésére irányuló tervei a genfi konferenciát már eleve kudarcra szeretnék ítélni, addig az amerikai atomdiplomácia az atomzsarolásnak minden eddiginél agresszívebb és kihívóbb manővereit valósította meg közvetlenül a. genfi tárgyalások előtt a csendesóceáni Marshall-szigete- ken. Az amerikai atomdiplomácia és az amerikai hidrogénbomba lelkiismeretlen mániákusai azonban, eddigi legnagyobb diplomáciai és1 erkölcsi vereségüket szenvedték el hidrogénbombarobbantási kísérleteik által. Nemcsak a japán nép, nemcsak a hindu nép, nemcsak Ázsia összes népei, de a világ minden tisztességes embere felháborodással ítélte el, gyűlölettel nézte ezeket az amerikai atomzsarolási manővereket. A stockholmi felhívás követelése most erejében megsokszorozódott az egész világon. Ma már a világ minden részében ,a legkülönbözőbb politikai világnézetű emberek százmilliói teszik magukévá ezt a követelést a római pápa húsvéti üzenetétől kezdve a német protestáns lelkészekig. Az emberiség tiszta lelkiismeretének hangja nyilatkozik meg most világszerte. Befejezésül egy kis hírt akarok idézni a mai lapokból. Abból az alkalomból, hogy öt éve ült össze Párizsban és Prágában a béke híveinek világkongresszusa, a Hortobágyon 2 holdnyi területen békeligetet ültettek. Nem is a hírnek ez a tartalma kapott meg, hanem az, hogy a békeligetben a hortobágyi puszta erdőmérnöke, a 75 éves László János mérte ki a csemeték helyét. íme a különbség köztünk, a béke reménységében élő emberek, a békét szerető emberek és a hidrogénbomba árnyékában élő önkéntes öngyilkosjelöltek és szellemi páriák között. Nálunk a 75 éves és 80 éves emberek is fákat ültetnek, mert hisznek az élet győzelmében, ott pedig az ifjak is elsorvadnak, elveszítik hitüket a hidrogénbomba, árnyékában, az életben. A magyar békemozgalom- nák feladata, hogy hirdesse az élet örömhimnuszát, a békének győzelmét — fejezte be előadását Parragi György. Parragi György beszámolója után Sőtér István Kossuth-díjas irodalom- történész, az irodalomtudományok doktora szólalt fel. A francia irodalomból vett példákkal jellemezte a francia értelmiség válságát. Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus felszólalásában leszögezte: a hidrogénbomba pusztító hatásáról Amerikában is sokat, beszélnek. Éppen ezért meg van a lehetősége annak, hogy Amerikában is indítsanak olyan mozgalmat, amely az imperialistákat e pusztító fegyverek gyártásának beszüntetésére kényszeríti. A békemozgalomnak most az a feladata, hogy azokat az erőket, amelyek a hitlrogénbomba ellen fellépnek, összefogja a tömeg- pusztító fegyverek eltiltása elleni harcra. Ezután dr. Czapik Gyula érsek, az Országos Béketanács tagja szólalt fel. A leniniznms nagy eszméi élnek a szovjet emberek tetteiben írta: M. Jakovlev | ENIN NEVÉT írják zászló: jukra az egész világ dolgozói a békéért^ a demokráciáért, a szocializmusért, a boldog jövőért folyó harcban. Lenin alapította és nevelte a kommunisták pártját, a forradalmi marxisták nagy pártját, a dolgozó nép harcos élcsapatát. Lenin eszméitől áthatva a Szovjetunió dolgozói a kommunista párt vezetésével felépítették a szocialista társadalmat. A szovjet nép Lenin útmutatásai«, követve sikeresen valósította meg a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálásának tervét, s az egykor gazdaságilag elmaradt Oroszországot élenjáró hatalmas szocialista állammá tette. A kommunista párt és a szovjet kormány, Lenin végakaratát teljesítve, messzemenően fejleszti a nehézipart, a Szovjetunió békés gazdaságának alapját. A kommunista párt és a szovjet kormány tevékenységének legmagasabb törvénye a nép anyagi jólétéről, a szocialista társadalom ^állampolgárainak állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei kielégítéséről való gondoskodás. A Szovjetunióban egyre újabb gyárak, üzemek, erőművek, vasútvonalak épülnek, a mezőgazdaság egyre újabb gépekkel gazdagszik. Mindez azért történik, hogy a munkások, kolhoz- parasztok, az értelmiség, az összes szakemberek minél jobban éljenek, anyagi és kulturális színvonaluk állandóan emelkedjék. E hatalmas iparra támaszkodva a szovjet állam most megvalósítja a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztésének gyors- ütemű programmját, hogy az elkövetkező két-három év folyamán az ország lakosságát fokozottan ellássák élelmiszerrel és iparcikkekkel. * * » A NAGY LENIN rámutatott, hogy a szovjet állam megszilárdulásának és a kommunizmus felépítésének egyik legfontosabb feltétele a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetsége. 1917-ben a szovjetek összoroszor- szági kongresszusa elfogadta a földről szóló dekrétumot, amelynek értelmében az egész föld össznépi tulajdonba ment át, a földet átadták használatra a parasztságnak, azaz azoknak, akik a földet megművelik. A föld nacionalizálása megteremtette egyik előfeltételét a szovjet hatalom megszilárdításának, s annak, hogy a dolgozó parasztság a szovjet hatalom köré tömörüljön a szocializmus felépítésére. A szocializmus építésének évei folyamán a munkás- osztály és a parasztság szövetsége állandóan szilárdult. A kommunista párt és a szovjet kormány Lenin útmutatásait követve ma is állandóan szilárdítja a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A szocialista mezőgazdaság további gyorsütemű fejlesztésében az egész szovjet .nép lelkesen részt vesz. Csupán 1953 negyedik negyedévében a szocialista ipar mintegy 42 ezer traktort, több mint, 11 ezer gabona- kombájnt, több mint 22 ezer trak- torvontatású vetőgépet, sokezer trak- torvontatású szénakaszálógépet és más kitűnő gépet adott a mezőgazdaságnak. A gazdaság fejlődésével állandóan emelkedik a parasztság jövedelme. 1953-ban például több mint 13 milliárd rubellel- növekedett a kolhozok és kolhozparasztok jövedelme. A munkásosztály és a dolgozó parasztság tartós szövetsége biztosította 1917-ben az Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, majd a szocializmus felépítését a Szovjetunióban. Ma ez a nagy szövetség biztosítja a kommunizmus építésének további sikereit. 4 KOMMUNISTA PART a lenini eszméket követve egyetlen testvéri családba tömörítette a Szovjetunió összes népeit és hatalmas, soknemzetiségű szocialista államot hozott létre. A párt úgy őrzi a szovjet nép barátságát, mint ázeme- fényét és a dolgozókat állandóan a proletár-internacionalizmus szellemében neveli. A kommunista párt és a szovjet kormány likvidálták a cárizmus egyik örökségét: a gazdasági és kulturális fejlettségben meglévő különbséget Oroszország népei és a nemzetiségi területek elmaradott népei között. Az ötéves tervek eredményes teljesítése folytán a nemzeti köztársaságokban hatalmas, ipar és élenjáró gépesített mezőgazdaság jött létre. Ezen az alapon virágzott ki a tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra, fejlődik^ a tudomány, az irodalom és a művészet. A szovjet népek megbonthatatlan barátságának nagyszerű megnyilvánulásai napjainkban az Ukrajna és Oroszország egyesülésének 300. évfordulójával kapcsolatos össznépi ünnepségek. * * * A szovjet állam következetesen válóraváltja a dolgozók kulturális színvonalának szakadatlan emelésére vonatkozó lenini tanítást. A párt és a kormány most az ötéves terv végéig feladatul tűzi ki az áttérést a Szovjetunió nagyvárosaiban az általános hétosztályos oktatásról az általános tízosztályos oktatásra. A következő ötéves terv folyamán ezt az áttérést az egész országban meg kell valósítani. A szovjet országban megvan minden feltétel a tudomány fejlesztésére. A szovjet tudósok az ismeretek minden területén jelentős felfedezések sorával gazdagították a tudományt. Elsajátították az atomenergia előállításának módszereit, s ezzel megszüntették az Egyesült Államok monopóliumát ezen a téren. A szovjet tudomány fontos feladatokat old meg a mezőgazdaság gyorsütemű továbbfejlesztése érdekében, a Szovjetunióban égyre jobban kibontakozik a tudomány és a gyakorlat alkotó együttműködése. * * * A KÜLPOLITIKA TERÉN a kommunista párt és a szovjet kormány legfőbb törekvése, hogy biztosítsák a Szovjetunió népei- számára a békés munkát, megőrizzék a békét és megakadályozzák egy _ új háború kirobbantását. A kommunista párt és a szovjet kormány állandóan 'szem előtt tartja a nagy Lenin útmutatásait a szovjet állam és a kapitalista országok tartós, békés^ egymás mellett létezésének lehetőségerői. Ezen a téren a lenini_ tanítás az elvi alapja annak a következetes harcnak, amelyet a szovjet kormány a tartós és szilárd békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytat. A, szovjet kormánynak ezt a harcát az egész haladó emberiség támogatja. A leninizmus az egész haladó emberiség harci lobogója az imperializmus ellen, a világ összeg népeinek barátságáért, szebb jövőjéért folytatott küzdelemben. ’ A hidrogén- és atombomba léte, amely nemcsak a hadrakelt sereget éri és pusztítja, alapjában és elvében ellenkezik a háború erkölcsi törvényeivel. Ha valaki azt kérdezné tőlem, megengedhetőnek tartom-e a hidrogén- és atombombát, sértésnek venném, mert ez ugyanannyi volna, mintha azt kérdeznék tőlem, hogy én, mint főpap, hiszek-e az isteiiben, vagy nem. Állásfoglalásom szerint tehát a hidrogén- és atombombát mindenképpen megengedhetetlen eszköznek tartom. Garai László mérnök, a XIII. kerület békebizottságának titkára felszólalása után Nizsalovszky Endre egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy az emberi érzés, amely a tömegpusztító fegyverek eltiltását követeli, egyre erősbödő kötelékkel fűzi össze a világ népeit. Az atombomba borzalmaival szemben megnyilvánuló tiltakozás hatalmas erő, amely lefogja azoknak a kezét, akik azt használni kívánnák. Bereczky Albert református püspök felszólalásában foglalkozott azzal a veszéllyel, amelyet Nyugat-Németor- szág újrafelfegyverzése és a német imperializmus feltámasztása jelent az emberiségnek. A továbbiakban arról beszélt, hogy öt évvel ezelőtt ült össze az első békevilágkongresszus. — Boldog vagyok — mondotta — hogy ezen részt vehettem. Boldog vagyok, hogy nem most kezdek el a béke ügyéért küzdeni, mellette helytállni otthon és külföldön, egyházi és nem egyházi fórumokon. Ezután felszólalt Májkut Tibor, a hajdumegyei békebizottság titkára. Mag Béla kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának titkára, Jó István ráckevei dolgozó paraszt. Kiss Ferenc Kossuth-díjas egyetemi tanár felszólalása után Bulla El- ma színművésznő felolvasta az ülés határozati javaslatát, amelyet a részvevők egyhangúan elfogadtak. Az Országos Béketahács ülése Nánási László zárószavaival ért véget.
