Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-22 / 95. szám
Csütörtök, 1951 április 22. SOMOGYI NÉPLAP Adják meg tartozásukat az államnak a háromfai kötelességmulasztó gazdák Az elmúlt hét egyik estéjén pártnapra gyűltek össze Háromfa dolgozó parasztjai. Ezen Horváth János •elvtárs, a Megyei Pártbizottság munkatársa kiosztotta a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács dicsérő okleveleit azoknak az élenjáró dolgozó parasztoknak, akik pártunk III. kongresszusa tiszteletére tett. vállalásukat elsőnek teljesítették. Ennek során oklevelet kapott Koósz János, Kávás Ferenc, Bán Imre, Svégel József, Györkös Imre és még több más dolgozó paraszt. A' kitüntetettek nevében Svégel József köszönte meg az elismerést s egyúttal újabb vállalást tett a párt- kongresszus tiszteletére. Megfogadta, hogy április 30-ig egész évi tojás- és baromfibeadását rendezi, azonkívül befizeti félévi adóját is. Hasonló felajánlást tett Bernát Károly, a község egyik legjobb gazdája is. Háromfa község a tavaszi mező- gazdasági munkákban a második helyen áll a nagyatádi járásban. Mindössze 10—15 holdnyi "gazdátlan« terület van még műveletlenül. Háromfa azonban könnyen első lehet, ha ezeket a területeket is gondjaiba veszi. Az állam iránti kötelezettség teljesítése terén szintén van még tennivaló. Sok dolgozó paraszt teljesítette beadási kötelezettségét — mint pl. a kitüntetett Koósz János és Kávás Ferenc dolgozó parasztok — azonban több olyan gazda van a községben, akik elhanyagolják a beadást és baromfi-, valamint tojáskészletüket inkább szabadpiacon értékesítik. Ezeknek a gazdáknak úgylátszik mindegy, hogy községük első vagy utolsó a járásban. Ide tartozik pl. Németh Imre, aki 7 kg tojással és 6 kg baromfival adósa az államnak. Trátnyek József 8.5 kg tojással és 8 kg baromfival adós még az első negyedévről. Ha jól összeszámoljuk, több mázsát tesz ki az a tojás- és baromfimennyiség, amit a kötelességmulasztó gazdáknak már az elmúlt negyedévben be kellett volna adniok. Éppen ezért ideje, hogy változtassanak eddigi magatartásukon és rendezzék elmaradásukat. Dorcsi Sándor levelező, Háromfa. Újfajta cipőket és szandálokat gyártanak a kisipari szövetkezetek Az ország különböző részein lévő kisipari szövetkezetek a kongresszus tiszteletére 230 ezer pár női és gyermekszandált, illetve férficsizmát készítenek terven felül. A nők részére nyárra fekete, szürke, drapp és barna félcipők készülnek a legkülönbözőbb fazonban, s nagymennyiségű .férfiszandált is gyártanak. Különleges újdonság: a pulykalábbőrből készült cipő. A dolgozó parasztok kívánságára a l szövetkezetek sokkal több csizmát készítenek a második negyedévbe, mint eddig. A csizmák vikszos tehénbőrből és fekete marhabőrből készülnek. A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE indult versenyből a Finommechanikai Vállalat dolgozói is lelkesen vették ki részüket. Az írógéprészleg dolgozói munkahelyeik világítási berendezésének felszerelését vállalták s ezt el is végezték. A "heti egy géppel több« javítási feladatot is teljesítették, így a részleg 5 százalékkal emelte teljesítményét. A tekercselő-részleg a vállalásának megfelelően a költözködés idejét 2 nappal megrövidítette, a munkahelyek világító berendezését ugyancsak h'atáridő előtt elkészítette. A dolgozók vállalásokat tettek a minőség további javítására, ugyanakkor az önköltség csökkentésére is. E téren a mérlegrészleg dolgozói vezetnek, ahol •100 százalékos minőség mellett teljesen selejtmentes munkát végeznek. Szép eredményeket ért el a nik- kelező-részleg is, amely 100 százalékos minőségi munkát végez és a selejtet is csökkentette. Selejtmentesen dolgozik Pelcz György, az autóvillamosság szakmunkása, aki felajánlásához híven 10 százalékkal teljesítette túl tervét. Ugyancsak selejtmentesen dolgozik Bertalan Sándor forgácsoló, aki tervét 7 százalékkal emelte. Az anyagtakarékossági mozgalomban az autójavító-részleg dolgozói vezetnek. A beadott és elfogadott újítások alkalmazásával a felajánlásukban megadott összeget túlteljesítették. Külön ki kell emelni forgácsolóinknak a mezőgazdaság megsegítésére irányuló vállalását. A gépállomások részére az előírt munkadarabokat határidő előtt készítették el. Szilágyi Árpád igazgató, Törlesszék le adósságukat Bábonymegyer hátralékos gazdái Bábonymegyer község dolgozói nagy lelkesedéssel csatlakoztak a megyénk községei közt indított kongresszusi versenyhez. Megfogadták, hogy mind a tavaszi munkákban, mind a begyűjtés és adófizetés teljesítésében példásan helytállnak. Amint rá lehetett menni a földekre, azonnal munkához is láttak. Fejtrágyázták őszi gabonavetéseiket, elvetették az aprómagvakat, a tavaszi kalászosokat, a répát, a burgonyát, s a kukorica vetése is a befejezéshez közeledik. Nemcsak a növénytermelésre, hanem az állattenyésztés fejlesztésére is nagy gondot fordítanak a község dolgozó parasztjai. Megteremtik a legelőntairtás előfeltételét: 60 hold legelőt újrafüvesítenek, 9 holdon erdősávot létesítenek mintegy 2700 csemete elültetésével, 60 diófát és 150 darab eperfát máris elültettek. Az apaállatok rétjén 280 m-es vízlevezető árkot húztak, hogy a füvet megóvják a vízelöntés velyom József, a tanács mezőgazdasági előadója egész évi baromfibeadásának, Horváth Sándorné VB-tag egész évi tojásbeadásának eleget tett. A sertés gyors beadásával kapcsolatos kukoricabeadási kedvezmény arra ösztönözte Varga István, Győré Sándor és Rostás József gazdákat, hogy mielőbb átadják sertéseiket a begyüjtőszervnek. Ezeknek a dolgozó parasztoknak a nevei mellett olvashatjuk Bartos Mihály, Dobos János, Szűcs Lajos, Bruncvik József és Keresztes Bálint nevét, akik szintén megértették, hogy a beadás teljesítése hazafias kötelesség. Vannak azonban olyan gazdák is, mint Budai István, Németh József, G. Szabó István, Guzslo- vány József, akik adósai népi államunknak. Putyinka István is arra hivatkozik, hogy messze még az év vége, lesz még idő a beadás teljesítésére. Ezzel a helytelen nézettel szemben a párt- szervezetnek és a tanácsnak hátáro- zottan fel kell lépnie s nem szabad engedniök, hogy községük a hanyag gazdák miatt hátul kullogjon. Számos begyűjtésben élenjáró község és a bábonymegyeri kötelesség- tudó gazdák példája is igazolja, hogy be lehet tartani az állami fegyelmet. Ehhez elsősorban a felvilágosító munka megjavítására van szükség. A beadás teljesítését szándékosan elmulasztókkal szemben pedig alkalmazni kell a törvény szigorát. Itt az ideje, hogy Bábonymegyer hátralékos gazdái is megtegyék a magukét, haladéktalanul törlesszék le a begyűjtésben mutatkozó adósságukat. Fokozzuk a fémgyűjtés ütemét A fémgyüjtési hónap eddig eltelt három hete alatt megyénk legtöbb üzemében, a községekben a DISZ- fiatalok, de a földművesszövetkezetek dolgozói is eredményes munkát végeztek, hogy mind több vasat és hulladékfémet adjanak iparunknak. Kaposvár üzemeiben a második negyedévi hulladékvasgyüjtési előirányzatot a fémgyüjtési hónap alatt nagyrészt teljesítették is. A 3. sz. Mélyépítő Vállalat központi telepén mind a telepvezető elvtárs, mind a telep többi dolgozója lelkesen kivette részét a fémgyűjtésből. Eddig 54 mázsa hulladékvasat adtak át a gyűjtőhelynek. A központi telep a munkahelyekről összegyűlt, selejtes gép- alkatrészeket, szerszámokat összegyűjtötte a telepen s most a fém- gyüj tőhónap alatt csaknem egész félévi hulladékvasgyüjtési előirányzatukat . teljesítették. Tervük az, hogy ezen a héten még 30 mázsa vasat gyűjtenek össze. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat DISZ-fiataljai nemcsak a kongresszusi versenyben, de a fémgyűjtésben is élenjárnak. Az MTH-ta- nulók, az ifjúmunkások a segédmunkásokkal karöltve kutatták át az üzem területét s gyűjtötték össze a hulladékvasat, a színesfémet. Eddig már 90 mázsa hulladékvasat adtak át a begyűjtőknek. Az üzem ifjúmunkásai Horváth igazgató elvtárs kezdeményezésére csütörtökön ismét fémgyüjtönapot rendeznek. Tervük az, hogy most ismét legalább egy vagon ócskavasat összegyűjtenek, hogy ezzel is segítsék elsősorban szocialista iparunkat, s ugyanakkor megyénket az országos versenyben. Az elhatározás előzménye: az üzem dolgozói .szégyelik, hogy a megye és Kaposvár alaposan elmaradt az országos versenyben. A Kaposvári Cukorgyárban értek el eredményeket a fémgyűjtésben. .Eddig 18.120 kilogramm vasat gyűjtöttek össze. Van azonban a cukorgyáriak fémgyüjtési versenyének egy szépséghibája: ez az eredmény nem az üzem kollektívájának, de még csak nem is a DISZ-fiatalok munkájának az eredménye. Az elért eredményért egyedül Kiss Dániel műszakvezetőt illeti dicséret, aki ugyan már nem tekinthető DISZ-fiatalnak, de szorgalmasan összegyűjtötte a hulladékvasat. Jogosan tehető fel a kérdés: vájjon a Cukorgyárban egyedül csak Kiss Dániel elvtárs kötelessége a fémgyűjtés? A DISZ hol maradt? A fiatalok ugyanis tavaly sem vettek részt a fémgyűjtésben. A másik hibája a cukorgyáriak fémgyüjtési mozgalmának: szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy j csak any- nyit gyűjtsenek, amennyit április hónapra a hulladékvasgyüjtési terv az üzemnek előírt. Ezt aztán igazán nem lehet fémgyüjtési versenynek nevezni. A Kaposvári Cukorgyárban most az a feladat, hogy a DISZ-szervezet váljék gazdájává a fémgyűjtésnek Szomorúbb a helyzet a Kaposvári Nagymalomban. Hegedűs igazgató elvtárs ugyan már a fémgyüjtési hónap megkezdése előtt figyelmeztette az UB-t, a műszaki vezetőséget és a DISZ-szervezetet, hogy a fémgyüjtő- hónapban nekik is jó munkát kell végezniök. A figyelmeztetés azóta már többször elhangzott — de a fémgyüjtési hónap harmadik hetében a Nagymalomban még semmiféle eredményt nem tudnak felmutatni, ugyanis Hegedűs igazgató elvtárson kívül senkinek sem jutott eszébe eddig, hogy április: fémgyüjtési hónap. Ugylátszik, a Nagymalomban csupa csukott szemmel járó ember van, akik még újságot sem olvasnak, mert máskülönben nem kerülte volna el figyelmüket ez az országos mozgalom. A lehetőségek pedig a Nagymalomban is megvannak, ‘ csak ki kell őket használni. Az ÜB-elnök elvtársnak is csak most, a fémgyüjtési hónap 21. napján jutott eszébe, hogy van egy használhatatlan, közel 35 mázsás gőzkazánja az üzemnek. Ezzel 40 mázsás fémgyüjtési előirányzatukat majdnem teljesíteni tudnák. Sok elfekvő vasanyag van még a malom területén, melyet ha összegyüjtenének — előirányzatukat nemcsak teljesíthetnék, de jelentősen túl is szárnyalnák. A feladat most az, hogy sürgősen mozgósítsák az üzemi DISZ-szervezetet a fémgyűjtés megkezdésére s tekintve az alapos lemaradást — az üzem minden becsületes dolgozója segítsen, hogy a Nagymalom is teljesíthesse kötelezettségét, amit a fémgyüj tőhónap reá rótt. * * * Hegedűs elvtárs, a Nagymalom igazgatója lapzártakor jelentette, hogy a sajtó szerda délelőtti látogatása után délután megkezdték a fémgyűjtést. A délutáni gyűjtés eredménye: 30 mázsa hulladékvas. A DISZ április 25-én, vasárnap fémgyijlönapol tart A DISZ Somogymegyeí Bizottságának kezdeményezésére április 25-én, vasárnap városokban és falvakon egyaránt, a fiatalok nagy fémgyűjtést rendeznek. Az úttörőcsapatok és DISZ-szervezetek már megkezdték az előkészületeket a vasárnapi gyűjtésre. Mindenütt szervezik a brigádokat, hogy minden lakóház és üzem területén az ócskavas és a fémhulladék összegyűjthető legyen. A kaposvári DISZ-bizottság 1800 fiatal mozgósítását vette tervbe és biztosak vagyunk, hogy megyénkben sokezer fiatal vesz részt a vasárnapi gyűjtésben. A földművesszövetkezetek e napon ugyancsak nagyszámú aktívával gyűjtik a fémet. Nekünk minden kisgyermek egyformán kedves... szélyétől. A begyűjtésben is mutatkoznak eredmények a községben. Bata József egyéni gazda, párttag, kongresszusi vállalásának megfelelően teljesítette évi tojás-, baromfi- és szabadválasztású húsbeadási kötelezettségét. A tanács vezetőinek és a tanácstagoknak a példamutatásában sincs hiba. Zsiga István tanácselnökhelyettes egész évi tojásbeadásának, Só'/Omá&óa vaj/tu féa//éfi/w£ 400*, J HÚSDARÁLÓ áéó&ülf Hófehér falak, kicsiny gyermekágyak, gyermekbútorok, halkszavú, pi^Jiakezű gondozónők világában nyiladozik a gyermeki öntudat a kaposvári csecsemőotthon falai között. Ez a rend, tisztaság mind csak azért van, hogy társadalmunk legféltettebb kincsét, a gyermeket nevelje és belőlük bátor embereket, derék, becsületes dolgozókat, formáljon. Nagy gond, nagy felelősség van itt minden dolgozó vállán. A kis apróságok, akik itt élik életüknek egy rövid szakaszát, abban a korban kerülnek ide, amikor a legnagyobb szükségük) van a szülői szeretetre, az édesanya oltalmat adó illatos karjára. Mindezt nekik, szakképzett, és nem szakképzett gyermekgondozónőknek kell adniok. Ölt pótolják az édesapát, édesanyát. Az ő feladatuk apránként beleoltani a sarjadzó gyermeki értelembe a szeretetet, tiszteletet, a mások és maguk becsülését, a munka szeretetét. Itt kell elhinteni a szocialista ember értékes tulajdonságainak aprómagvait. Ezt a nagy-nagy felelősséget csak növeli az, hogy sok mulasztást kell a ma gyermekgondozónőjének jóvá- tennie — egy egész társadalom, s múlt társadalmának a bűnét. Mert ki ne emlékezne Dickens Twist Olivérjére és többszáznyi magyar kistestvérére, akik gyermekéveiket jóllakottság helyett koplalással, játék helyett kegyetlen bántalmazásban élték le. S ha a könyöradományként juttatott korpalevesen és a megnevezhetetlen pépeken felcseperedett gyermek elhagyta börtönének kapuit, várta a kulákiga, az éheztetés- sel párosuló megalázó agyondolgoz- tatás. A mi társadalmunk óvó keze kiterjed minden csecsemő ágyacskája- ra, habos babakelengyével fogadja az életbe érkezőt, hogy élete végéig figyelemmel, szerető gondoskodással kísérje. E nagyszerű segítés egyik legszebb példája az, ahogyan olyan csecsemőkről gondoskodik, akiknek élete veszélyeztetett, ha nem részesül állami nevelésben. Sok ilyen kisgyermek van még nálunk. Vannak árvák, fertőző betegségben lévő szülők gyermekei, de vannak még néhányan lelkiismeretlen szülők, anyák is, akik nem kérnek részt gyermekeik neveléséből és sorsukra hagyják -őket. Nekünk minden _ élet egyformán kedves és nem sajnálunk semilyen áldozatot a ridegen, hivatalosan "elhagyottá nyilvánított« gyermekek gondos felneveléséért. Ezt az elve! tükrözi a húsz éve működő, alapvetően megváltozott kaposvári csecsemőotthon egész levegője. Mint életünk minden területén, itt sem volt könnyű létrehozni ezt a változást. Súlyos gondokat okozott az anyagi nehézség, az elavult nevelési elv egyaránt. Két éve azonban állandóan javul a helyzet- az otthonban. Ebben, nehéz volna megállapítani, kié a fő érdem: Elsősorban az egészségügyi kormányzat adta tanujelét a gondoskodásnak. Évről-évre emelkedő költségvetés tette lehetővé, hogy az otthon mind csinosabb, a követelményeknek jobban megfelelő legyen. Fő gond a textilneműekkel való ellátás volt. Ez évben már ez is megszűnt. Tavaly 5700, ez évben 63 ezer forintért vásárolhatnak ruhaneműt a kicsiknek. Eddig játékot csak az »egyéb ellátmány« terhére vásárolhattak, most évente minden kisgyermeknek 100 forintért vásárolhatnak játékot. Bőséges az élelmiszerellátás is. A »nagyok«, a 2—3 évesek reggelire hol mézes tejet, kakaót, kávét, tízóraira almát és kekszet kapnak. A kicsiknek bőségesen jut tápszer, kinek mit rendel az orvos. Mert naponta látogatja őket a kórház gyermekosztályának főorvosa. Másként is nevelik most őket, mint régen. Most az egykori "lelenc« hideg, rideg levegője helyett barátságos meleg, tizenkilenc, egyformán mosolygós, lelkiismeretes dolgozó szeretete veszi körül itt az első naptól kezdve az újonnan érkezőket. Ma itt mindenki — gyermekgondozónő, szakácsnő vagy takarítónő — egyképpen otthont, igazi otthont altar adni az apróságoknak. S ez elsősorban Fekete Mátyásne vezetőnő érdeme. ő honosította /meg a már igen eredményesen alkalmazott pedagógiai módszereket, az ő példamutató munkája nyomán vált Szíjártó Vilma gyermekgondozónő a régi nevelési elveket valló, ridegszivű teremtés helyett anyává, az egész csecsemő- otthon apróságainak mamájává. Végvári Teréz közel harminc apróság egyformán gondos mamája. Egyformán szereti mindegyik "gyermekét« s ha különbséget tesz közöttük, csak annyit, hogy mindig pontosan tudja, melyiknek van nagyobb szüksége a fokozott gondosságra. Tormási Erzsébet a "nagyok« gondos mamája. Az ő segítségével tanulnak meg önállóan enni, kollektiven játszani a kis fiúk, leányok. Kotnyek Mária nem közvetlenül foglalkozik a kicsikkel, munkája azonban igen lényeges gyarapodásukban. Ö a tejkonyha vezetője. Napi munkája nyomán 45 liter tej vándorol át mint tápszer az apró üvegekbe, lábosokba és naponta a gyarapodó, dekákban, pirosló kis arcocskákban jut kifejezésre. Ez az otthon azonban csak átmeneti állomása az apróságoknak. Hároméves koruk után átkerülnek egy másik otthonba, a gyermekotthonba. Legtöbbjük azonban ritkán éri itt meg harmadik születésnapját. Vannak dolgozók, gyermekes és gyermektelen házaspárok, akik gyakran keresik fel az otthon kedvessza- vú vezetőnőjét és legtöbbször egy buksi kisfiúval vagy kisleánnyal távoznak. "Igazi« otthonba, "igazi« családba kerülnek a gyermekek. Ilyenkor búcsúztatásukra összesereg- lenek az otthon dolgozói és fájdalommal vegyes örömkönnyekkel bocsátják útnak védenceiket. Szívük, letilt, hogy már másnap, ismét kitárul, mert új gyermek érkezik és most már őrá ruházzák azt a szeretetet. amivel szegényebbek lettek az eltávozottal. így van ez rendjén, nekünk minden kisgyermek egyformán kedves . . . Pócza Jánosné. 3
