Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

r SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1951 április 13. Az Egyesült Államok és az európai kollektív biztonság A „Pravda“ cikke Moszkva (TASZSZ). A „Pravda“ O. Ratjani cikkét közli Az Egye­sült Államok és az európai kollek' tív biztonság“ címmel, amelyben az összeurópai kollektív biztonság megteremtésére vonatkozó újabb javaslatokkal kapcsolatban — amelyeket a Szovjetunió március 31-i jegyzékében terjesztett elő —- a cikkíró felveti a kérdést: Miért burkolóznak továbbra is hallgatás­ba a nyugati hatalmak? Az ame­rikai külügyminisztériumnak az a sürgősen tett nyilatkozata — amely szerint az újabb szovjet ja­vaslatok állítólag éppen úgy elfo­gadhatatlanok az Egyesült Álla­mok számára, mint a korábbiak — csak az európai kollektív biz­tonság megteremtésére irányuló (MTI)., A hétfői angol és francia lapok továbbra is részletesen kommentálják Dulles európai „vil­lám-látogatását.“ Az angol burzsoá sajtó nem tit­kolja aggodalmát Dulles tervei miatt. A konzervatív „Daily Te­legraph“ — ugyanakkor, amikor Dulles látogatása kapcsán „a nyu' gáti hatalmak egységének“ fontos­ságát ecseteli — kiemeli: „Téve- dés lenne, ha a nyugati politika merevvé válna a genfi értekezlet előtt és így nem engedne elég mozgási szabadságot a tárgyalá­sokra.“ A „Yorkshire Post“ köntörfala­zás nélkül kijelenti: Dulles londo­ni és párizsi tárgyalásai több kár­ral járnának, mint haszonnal, ha e tárgyalások eredménye olyan fi­gyelmeztetés lenne, amely már megkezdődése előtt sötét felhőt Bern (MTI). A svájci „Bemer Tagblatt“ hosszabb cikkben foglal­kozik a francia népnek az indokí­nai háborúval szembeni fokozott ellenszenvével. A lap a többi kö­zött így ír: A hét éve és három hónapja tar­tó indokínai háborúból Franciaor­szágnak már régóta elege van. Nemcsak a kommunisták követe­lik határozottan, hogy vessenek véget annak, hanem a lakosság óriási többsége is osztja ezt a né­zetet. A ház portása, az utcai rendőr, a fodrász, anélkül, hogy kommunisták lennének, követelik, hogy vessenek véget ennek a pisz­kos háborúnak, ennek a remény­telen állapotnak, amely rengeteg ember életét követeli, rengeteg pénzbe kerül és csak arra való, borítana a genfi értekezletre. A francia sajtó az óvatos vára­kozás hangján ír. A jobboldali „Figaro“ egyfelől olyan véleményt nyilvánít, hogy az indokínai „kö­zös front“ kialakítása feltétlenül szükséges, ugyanakkor azonban kijelenti: Londonban Dullest bi­zonyos tartózkodással fogadják. Párizsban pedig kiváltképpen arra törekszenek, hogy ne veszélyeztes­sék már előre az ázsiai konferen­cia (vagyis a genfi értekezlet) eredményeit fenyegető jellegű nyilatkozattal. A „Populaire“ cikkírójának sza­vaiba komoly aggodalom vegyül: — Ez a hét — hangsúlyozza — súlyos következményeket rejt ma­gában az indokínai háború törté­nete számára és következésképpen az egész szabad világ (értsd: a ka­pitalista tábor) számára. hogy egy pár gazdag siber még jobban meggazdagodjék- Harc a kommunisták ellen? -— Ugyan, ne nevettessenek — mondja a kis boltos. — Azt biztos, hogy Ho Si Minh kommunista, de hazafi is. Nálunk megszámlálhatatlan kom­munista volt, aki ugyanakkor ha­zafi is volt és harcolt az ellenállá­si mozgalomban a németek ellen. Mi együtt élünk a kommunisták­kal, együtt dolgozunk velük a gyá­rakban és a parlamentben, ahol száz képviselőjük van. Ök ugyan­olyan emberek, mint mi vagyunk. A kommunistákkal együtt is zaj­lik az élet. Mit érdekel engem a kommunisták elleni harc Indokí­nában?“ RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK ROMA Április 11-én Firenzében meg­kezdődött a nemzetközi szövetke­zeti szövetség központi bizottságá­nak ülésszaka. Az ülésszakon 24 ország — köztük a Szovjetunió, Anglia, Hollandia, Olaszország, Belgium, Nyugat-Németország és több más ország -— képviselői vesznek részt. A szovjet küldöttség vezetője D. Sz. Tyimofejev, a Centroszojuz elnökhelyettese. •x- * * RÓMA Április 11-én Rómában megkez­dődött a villamos-, autóbusz' és trolibusz-alkalmazottak 48 órás sztrájkja. A sztrájkot az Olasz Ál­talános Szakszervezeti Szövetség, az Olasz Munkásszövetség és más szakszervezeti szövetségek hirdet­ték meg tiltakozásul az ellen, hogy a villamos, autóbusz és trolibusz forgalmi vállalat igazgatósága el­utasította a dolgozók béremelési követelését. •x- * SANGHAJ A „Kiodo Cuszin“ hírügynökség jelenti, hogy Dzsiotaro Kavakami, a japán jobboldali szocialista párt elnöke vasárnap felhívással for­dult valamennyi országhoz. Köve­telte, hogy tiltsák el az atomfegy­ver használatát és vessenek véget a fegyverkezési hajszának. X- * X MOSZKVA Visszaérkezett Moszkvába a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak küldöttsége, amely résztvett Németország Szocialista Egység­pártja IV. kongresszusán.-!f * * LONDON Április-1 l'én az angol béke vé­delmi bizottság szervezésében gyű­lést tartottak a londoni Heyde- parkban. A gyűlésen beszédet mondott Burhop neves tudós és D. N. Pritt jogász, a Béke-Világta- nács tagja. A gyűlés részvevői határozatot hoztak, amelyben követelik az atomfegyver minden fajtájának eltiltását és a négyhatalmi tárgya­lások megújítását a német kérdés békés megoldása érdekében. A gyűlés részvevői ezután felvo­nultak a város utcáin. A felvonu­lók élén a második világháború frontharcosai — mellükön harci kitüntetésekkel és ér dem jelekkel —- a következő feliratú táblákkal haladtak: „Tiltsák el a szörnyű fegyvert!“ Később London központi város- kerületének egyikében újabb tö­meggyűlést tartottak, amelyen Wainwright, a Béke-Világtanács tagja és Dixon, a Coventry-i vá­rosi tanács tagja szállt síkra beszé­dében a tömegpusztító fegyverek eltiltása mellett. Svájci lap az indokínai háborúról Lovrits Kálmán festőművész kiállításáról EGY HETE nyitották meg a Má­jus 1-utcában, a Népbolt-központ MDP-alapszervezetének helyiségében Lovrits Kálmán festőművész képki- állítását. Ez alatt az egy hét alatt a látogatók száma egyáltalán nem ad­ta azt, amit a kiállítás megérdemelt volna. Ennek egyik fő oka, hogy bár a Népbolt-központ dolgozói szívesen bocsátották a művész rendelkezésére a helyiséget, sőt ők kérték, hogy rendezze meg ezt a kiállítást a hely annyira eldugott, hogy kevesen találnak rá. Hozzájárul ehhez az is, hogy az illetékesek, akiknek felada­tuk volna felkarolni a művészetet, korántsem népszerűsítették olyan mértékben ezt a kiállítást, mint azt más — kevésbbé tehetséges, de sok­kal nagyobb »befolyással« rendelke­ző kiállítóknál tették. A kiállított anyag pedig minden elismerést megérdemel. Lovrits Kál­mán egyike azoknak a tehetséges so­mogyi festőművészeknek, akik sok­kal nagyobb figyelmet és pártolást érdemelnek. A képek legnagyobb ré­sze pasztellkép, alig egy-két olajfest­mény mutatja csali, hogy Lovrits Kálmán — bár a pasztellképek te­rületén otthonosabban mozog — a festőművészet más terén sem ide­gen. Erre vall a »Kemence mellett« c. sötéttónusú, technikájában Mun- kácsyra emlékeztető olajfestmény is. Ceruza- és szénrajzai, tanulmányfe­jei — mint pl. az »Apáim« c. kép — sokoldalú és igen tehetséges, finom­kezű művészt ismertetnek meg a látogatókkal. Pasztellképeiben legnagyobbrészt a természetábrázolás, különöskép a Balaton ábrázolása a minduntalan visszatérő téma. A balatoni partok, a balatoni naplemente, a hullámzó Balaton — s a természet legkisebb változásai is megragadták a mű­vészt s kitűnő színtechnikával, nagy­szerű pasztellkezeléssel adja vissza azokat. A »Pihenő csónak«, az »Üdülő úttörők« c. 'képek egy-egy gyöngyszemei a kiállításnak —- de ezekben a gyöngyszemekben vissza­tükröződik Lovrits Kálmán egész művészete. Különösen kiemelkedik a »Fúj a szél« c. kép, amely azt mu­tatja, hogy a művész a természet hangulatát sokszor egy-egy jelenték­telen motívum — hajladozó, ág, fa­levél — hangsúlyozásával adja visz- sza. DE A TÖBBI KÉP IS bizonyítéka annak, hogy Lovrits Kálmán kerüli a felületi hatásokat, s mindent belül­ről, a kép eszmei magvából old meg. A kép előtt állva, szinte érezni a szelet, amely a leveleket mozgatja — s a csaknem naturalista részletesség­gel kidolgozott fatörzs, a művész valóságérzetének nagyszerűségére utal. Kitűnő kidolgozású a derűshangu­latú »Tarka virágok« c. csendélet is, amelynek gyengéd színei a nyár fé­nyét, pompáját, finom rezdüléseit érzékeltetik impresszionisztikus könnyedséggel — ami itt teljesen in­dokolt. Lovrits Kálmán tájképeivel példát mutat a táj igazi szépségei­nek megragadására, feldolgozására anélkül, hogy azok giccsszerűség ha­tását keltenék. A kiállításról azonban csak egy I hiányzik: az ember ábrázolása. Lov­rits Kálmán még nem jutott el odáig, hogy megragadva az új élet jelensé­geit, felfedezze a táj és a dolgozó ember viszonyát. Nem említenénk ezt, ha Lovrits Kálmán csak szoro­sanvett tájképfestő lenne — de a »Vasöntők« c. kép arra mutat, hogy a művész nemcsak tájképfestő, aki a táj szépségei mellett megfeledkezik az emberről. A kiállítás sokkal több nyomot hagyna a látogatókban, ha a csaknem mindvégig balatoni témá­jú képek között előfordulna olyan is, amelyen megjelenik végre az em­ber. A »Vasöntők« c. képen sikerült a művésznek minden alakot harmo­nikus egységbe, egészbe forrasztania. Minden egyszerű, közvetlenül embe­ri ezen a képen — s mindamellett nem nélkülözi a festőiséget sem. Ez a kép a kiállított képek közül Lov­rits Kálmán legjobb alkotása, nem­csak témájában, de megoldásában, kidolgozásában is. REMÉLJÜK, hogy Lovrits Kálmán képei hamarosan méltóbb kiállítási környezetben kerülhetnek Kaposvár dolgozói elé, főként akkor, ha a mú­zeum kiállításokra fenntartott helyi­ségeiben nemcsak a »tűzhöz közel­ülő« művészek — s esetleg egy-egy pesti művész — hanem a megye töb­bi tehetséges festője is kiállíthatja képeit. — nt — A párt ok tatás munkájáról A vezetőségválasztó taggyűléseken, a járási és megyei pártértekezlete­ken élesen felvetődött a pártpropa­gandamunka hiányossága. Pártszer­veink és pártszervezeteink többsé­gükben — a soronlévő feladatok végrehajtása mellett — elhanyagol­ták a pártoktatási munkát. Megfe­ledkeztek arról, hogy a kormánypro- gramm végrehajtásában még sokkal nagyobb jelentősége van a pártpro­pagandának az oktatási munka szín­vonala emelésének. Az elhangzott fi­gyelmeztetések a hiányosságok meg­szüntetésére ösztönözték pártszer­veinket, kommunistáinkat. A Megyei Pártbizottság nagyobb segítséget ad a járási pártbizottsá­goknak, ugyanakkor közvetlen se­gítséget is nyújt az alapszervezetek­nek. E héten már széleskörű konzul­tációs napokat tart, amelyeken kü­lönösképpen az új szakasz elvi és gyakorlati kérdéseinek tisztázására ferdít gondot. A járási pártbizottsá­gok is jobban foglalkoznak a propa­gandista-szemináriumok megtartásá­val, színvonaluk emelésével. Ugyan­akkor az alapszervezetek is elhatá­rozták, hogy állami és tanácsfunk­cióban lévő elvtársakat oktatási mun­kával, ellenőrzéssel bízzák meg. Igen fontos, hogy megszilárdítsák a tanulási fegyelmet, mind a politi­kai iskolákon, mind a párttörténeti tanfolyamokon ezekben a hetekben. Megkezdődnek ugyanis az ismétlé­sek, az oktatási évet lezáró, össze­foglalók. Az ismétlések és összefog­lalók a pártoktatási év sikeres be­fejezését segítik elő és egyben azt is, hogy elkezdik az új pártoktatási év előkészítését. Az elvi kérdéseket vitassák meg alaposan a simoni'ai politikai i kólán Simonién a politikai iskolának 13 hallgatója van. A hallgatók többsé­gükben rendszeresen megjelennek a foglalkozásokon és felkészülésük is kielégítő. A viták színvonalával azon­ban nem lehetnek megelégedettek, mert: nem tud kibontakozni egészsé­ges elvi vita. Gyakran a történelmi események elbeszélésével töltik a; foglalkozást. Pl. az Októberi Szocia­lista Forradalom anyagánál az egyik hallgató személyes élményeit mond­ta el, ami helyes, azonban nem ma­radt idő az ■ elvi kérdések tisztázá­sára. Az a feladatuk a simonfai po­litikai iskola hallgatóinak és propa­gandistájának, hogy az elvi kérdé­sekben vitát bontakoztassanak ki. A magyarvonatkozású kérdéseket is dolgozzák fel a Barcsi Fűrészüzem SZKP-törí. tanfolyamán A Barcsi Fűrészüzem pártszerve­zete fontos feladatnak tartja a párt­oktatási munkát, gondot fordít a po­litikai iskolák és az SZKP története tanfolyam munkájára. Az SZKP tör­ténete tanfolyamnak 11 hallgatója van, ebből rendszeresen 7—8 elvtárs jelenik meg. A hiányzás oka, hogy 3—4 elvtárs éjszakai műszakban dol­gozik és ezek csak minden második héten tudnak megjelenni a foglalko­záson. A tanfolyam propagandistája, Szabó elvtárs, aki igyekszik jól fel­készülni foglalkozásokra, segítsé­get adni a hallgatóknak a jegyzete­léshez, az anyag feldolgozásához. Aktív hallgatói a tanfolyamnak: Ha- raga János, Krisztián Gyula, Kaiser Mihály és Stájer József elvtársak, akik jó hozzászólásaikkal emelik a tanfolyam színvonalát. A legutóbbi foglalkozáson az SZKP története VI. fejezetének két utolsó pontját vitatták meg a hall­gatók Helyesen látták az elvtársak a februári forradalom jelentőségét és azt, hogy a bolsevikoknak a polgári forradalmat szocialista forradalom­má kellett fejleszteniük. Ennek a tanfolyamnak is az volt azonban a hiányossága, hogy az elvtársak az elvi kérdéseket a háttérbe szorítot­ták és főleg a történelmi események tárgyalására törekedtek. A tanfo­lyam munkájában az ismétlések so­rán majd arra kell törekedniük a hallgatóknak és a propagandistának, hogy valamennyi elvi kérdésben a helyes álláspontot megismerjék. Hiá­nyosan vitatták a tanfolyamon az új­típusú forradalmi párt létrejöttének történelmi körülményeit, a párt meg­teremtésének elvi kérdéseit. Az elv­társaknak pedig tisztán kell látniok a párt szervezeti, ideológiai és tak­tikai alapelveit, ezért az ismétlések­nél a kérdésekre térjenek ki alapo­san. Igyekezzenek az elmélet és gya­korlat egységét biztosítani és ami eddig hiányzott, a magyar vonatko­zású kérdéseket is dolgozzák fel. Eh­hez segítséget ad számukra a nem­rég megjelent »Segédanyag az SZKP történetéhez« című könyv. A tanfo­lyam sikere érdekében a hallgatók nagyobb szorgalommal készüljenek fel a foglalkozásokra és azokon ak­tívan vegyenek részt. Ügyeljünk a helyes, magyaros beszédre a pártoktatásban Kaposvárott a Pártoktatás Házá­ban az SZKP története III. évfolyam konferenciáinak értékelésekor né­hány jó javaslat hangzott el az ok­tatási munka megjavítására. Az egyik konferencia, amelyiknek Ko­vács Mátyásné elvtársnő volt a ve­zetője, sok fontos kérdésre irányí­totta rá a konferenciavezetők és a hallgatók figyelmét. A konferencia értékelésekor Sivó József elvtárs a helyes, magyaros beszédre hívta fei a hallgatók figyelmét. S ez igen fon­tos, mivel éppen a pártoktatásban terjedt el széleskörben a pártzsargon, a bürokrata-nyelv. A konferenciave­zetés módszerét bírálva, Fenyvesi elvtárs javasolta, hogy a konferen­ciavezető előre ismertesse a kérdé­seket, és azt a gondolatmenetet, me­lyet az egyes kérdések alatt meg kell vitatni. így a hallgatók csopor­tosítani tudják mondanivalóikat és tudják, miről beszéljenek egy-egy kérdésben. Hiányosság volt ezen a konferencián, de a többin is, hogy nem eléggé figyelték egymás hozzá­szólásait az elvtársak. Ha fel is is­merik a téves nézetet, nem szállnak vitába azonnal, s így előfordulhat, hogy a téves nézeteket nem tisztáz­zák. Több elvtárs készületlenül jelent meg a konferencián és készületlen- ségüket útmutató irodalom hiányá­val magyarázták. A Megyei Pártbi­zottság ebből azt a következtetést vonta le, sokkal nagyabb gondot kell fordítania az irodalom kiosztására hogy azt a hallgatók megkapják. Azonban meg kell mondanunk, hogy a hallgatók igénybevehetik a Párt­oktatás Háza könyvtárát is, ahol minden irodalom rendelkezésükre áll. A pártoktatási év befejezéséhez közeledve, mind a politikai iskolák, mind a párttörténeti tanfolyamok hallgatóinak, propagandistáinak az a feladatuk, hogy a tanulmányi fe­gyelem megszilárdításával küzdje­nek az oktatási munka színvonala emeléséért, a pártoktatási év sike­res befejezéséért. Üj szovjet lexikon A Szovjetunióban a »Nagy szov­jet enciklopédia« kiadónál három- kötetes lexikon jelenik meg, köteten­ként körülbelül 1500 oldal terjede­lemben. A lexikon tájékoztató adato­kat tartalmaz a szövetséges autonom köztársaságokról, a Szovjetunió vidé­keiről, kerületeiről, városairól, tör­ténelmi eseményekről, a tudomány és technika különböző ágaiból, politiku­sokról, az irodalom, a tudomány és a művészet kiválóságairól. A lexikon megmagyarázza a filozófiai, közgaz­dasági, természettudományi, orvos- tudományi és egyéb tudományos szakkifejezéseket. Az I. kötet 1954 első felében, a III. 1955 első felében jelenik meg. Magyarországon a lexi­kon a Horizont üzletekben rendelhető meg. Dulles európai látogatásának angol és francia sajtóvisszhangja szovjet tervezet ellenzői helyzeté' nek gyengeségét árulja el, mint­hogy ezek nem képesek a legcse­kélyebb mértékben is meggyőző érvekkel előhozakodni. Befejezésül Ratjani ezeket írja: Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányának a március 31-i szovjet jegyzékre adandó válaszában szint kell val­lania és világosan ki kell fejtenie, hogy az európai kollektív bizton­ság mellett, vagy ellene foglal ál­lást. Arra a kérdésre, amelyet a szovjet küldöttség már február : 10-én a berlini négyhatalmi kül' ügyminiszteri értekezleten , felve- ! tett, még mindig nem érkezett vá- ' lasz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom