Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-02 / 78. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 április 2. f A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere már­cius 31-én fogadta L. Joxe urat, Fran­ciaország nagykövetét, W. Hayter urat, Nagy-Britannia nagykövetét és Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok nagykövetét. Átnyújtotta nekik a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Álla­mok kormányaihoz intézett azonos szövegű jegyzékeit. Á szovjet kormánynak Franciaor­szág kormányához intézett jegyzéke így hangzik: »A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kor­mányának figyelmét az alábbiakra: A Szovjetunió következetesen foly­tatta és folytatja a békének és az államok közötti kapcsolatok megjaví­tásának politikáját. Ez kifejezésre jutott azokban a javaslatokban, ame­lyeket a szovjet kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetében az államok fegyverzete általános csökkentésére, valamint az atomfegyver és egyéb tömeg­pusztító fegyverfajták eltiltására előterjesztett. A fegyverzet egyetemes csökkenté­sének, valamint az atomfegyver és a többi, legveszélyesebb tömegpusztító íegyverfajta eltiltásának megoldása hatalmas mértékben könnyítene azon a súlyos terhen, amely a folytatódó fegyverkezési hajsza következtében a népekre nehezedik,- megszüntetné annak veszélyét, hogy a rombolás céljaira alkalmaznak olyan nagy . tu­dományos felfedezéseket, mint az atomenergia felhasználása módoza­tainak felfedezése. E feladat megoldása igen nagyje­lentőségű lenne a békének és a né­pek biztonságának megszilárdítása szempontjából. Eddig, mint tudjuk, nem sikerült megfelelő nemzetközi megállapodá­sokra jutni az említett fontos kérdé­sekben, mert. nehézségek merültek fel. Ennek a körülménynek azonban nem szabad csökkentenie az államok és mindenekelőtt a nemzetközi béke fenntartásáért különösen felelős nagyhatalmak ilyen egyezmények el­érése érdekében tett erőfeszítéseinek jelentőségét. Ami a Szovjetuniót il­leti, továbbra is kitart amellett, hogy jelentékenyen csökken!eni kell az ál­lamok fegyverzetét és fegyveres erőit és olyan egyezményeket kell kötni, amelyek biztosítják, hogy az atom­energia nem lesz felhasználható rom­bolásra, az emberek tömeges pusztí­tására. Az államok ilyenirányú erő­feszítéseinek jelentősége egyre nö­vekszik, különösen azért, mert az atomfegyver romboló ereje állandóan nő és ezenkívül megjelent a hidro­génfegyver, amelynek hatóereje sok­szorosa az atomfegyverének. Kétség­telen, hogy az atom- és hidrogénfegy­ver háborús alkalmazása mérhetetlen szenvedéseket okozna a népeknek, a békés lakosság tömeges pusztítását, nagy városoknak, a modern ipar, kultúra és tudomány olyan központ­jainak — köztük a civilizáció legré­gibb központjainak — szétrombolását jelentené, amilyenek a világ államai­nak nagy fővárosai. A szovjet kor­mány megfelelő erőfeszítéseket tesz az említett fontos kérdésekben kö­tendő megállapodások lehetőségének • megkönnyítése céljából. Kiindulási alapnak tekinti azt is, hogy vannak még a béke megszilárdí­tásának más, eddig fel nem hasz­nált lehetőségei. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az európai biztonság megszilárdítása kérdésének jelentőségét kell megem­líteni. Az európai béke fenntartása ugyanis döntő jelentőségű az egyete­mes béke fenntartása és az új világ­háború megakadályozása szempontjá­ból. A szovjet kormány ettől vezérel­tetve Franciaország, Anglia, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kül­ügyminisztereinek berlini tanácsko­zásán javaslatot terjesztett elő az •»európai biztonság biztosításáról-« és ezzel kapcsolatban benyújtotta az «•összeurópai kollektív-biztonsági szerződés« alapjainak tervezetét. A szerződéstervezet összeurópai biztonsági rendszer megteremtését ír­ja elő valamennyi európai állam kol­lektív erőfeszítései alapján. A szer- < ződésben részt vehet minden európai állam, függetlenül társadalmi rend­jétől. Részt vehet benne tehát Né- , metország is. Németország egyesíté- , séig részt vehet a szerződésben a Német Demokratikus Köztársaság és . a Német Szövetségi Köztársaság. A szerződés előírja, hogy amennyi­ben a szerződés valamelyik aláíróját ! fegyveres támadás éri, a megtáma- dott államnak minden rendelkezésre 1 álló eszközzel, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is, segítséget kell nyújtani az európai nemzetközi béke és biztonság helyreállítása és fenn- 1 tartása céljából. Ilymódon az ossz- a európai szerződés alapjainak terve- 1 • zete arra irányul, hogy az Egyesült ■ Nemzetek Szervezete alapokmánya elveinek megfelelően megteremtőd- ’ jék Európában a kollektív biztonság hatékony rendszere. Az összeurópai kollektív biztonság '■ megteremtése véget vetne annak, • hogy Európában egymással szemben- ' álló katonai államcsoportosulások 1 alakulnak. Az ilyen csoportosulások alakulása elkerülhetetlenül kiélezi az államok közti viszonyt, fokozza köz- ' tűk az ellenséges érzületet és a bi­zalmatlanságot, nem is szólva arról, hogy fegyverkezési bajsza kíséri, an­nak a népekre kiható minden követ­kezményével együtt. Számolni kel' azzal is, hogy egyes államok katonai csoportosulásának megalakítása elkerülhetetlenül megfelelő in­tézkedéseket vált ki más államok részéről, biztonságuk megóvása érdekében. Ennek következtében olyan hely­zet alakul ki, hogy az államok közti kapcsolatok nem a béke fenntartása érdekében folyó kölcsönös együttmű­ködést szolgáló törekvéseken alapsza­nak, hanem egyes államoknak más államokkal való szembeállításán. Ez a helyzet elkerülhetetlenül a feszült­ség növelésére vezet az államok közti kapcsolatokban, azaz az új háború veszélyének fokozódására. Ezzel kap­csolatban feltétlenül számításba kell venni azt is, hogy mind az első, mind pedig a második világháborút meg­előzte egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakítása, Euró­pa két ellenséges táborra szakadása. Emellett nem szabad elfeledkezni ar­ról, hogy a német militarizmusnak különösen veszélyes szerepe volt az ilyen katonai csoportosulásokban, to­vábbá az első és második világhábo­rú kirobbantásában. Mindez kidomborítja annak a kér­désnek jelentőségét, hogy az egy­mással szembenálló katonai államcso­portosulások alakítását szolgáló po­litikával szembe kell állítani vala­mennyi európai állam hatékony együttműködésének politikáját a bé­ke fenntartásában és megszilárdítá­sában. Az összes európai ál’-.mok — na gyök és kicsinyek — ilyen együttmü-1 ködése, függetlenül társadalmi rend­jüktől, lehetővé tenné ;nn.. c a hel zetnek az elkerüli -t, bogi Európát időszakonként pusztító háborúba ta­szítják, amit az európai államok leg­utóbbi évszázadbeli történetének ta­pasztalatai mutatnak. A szovjet kormány éppen ezért többízben felhívta mind Francia- ország, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a veszélyre, amely a katonai államcsoportosulások alakításával kapcsolatos. A szovjet kormány a többi között felhívta a figyelmet ezzel kapcsolat­ban az úgynevezett »európai védelmi közösség« megalakításának terveire. E tervek a német militarizmus újjá- teremtésére vezetnek, annak az eu­rópai békét, különösen a Nyugat-Né- metországgal határos államok bizton­ságát fenyegető minden veszélyes következményével együtt. Mint ismeretes, az »európai védel­mi közösség« megalakításának tervei hat európai állam zárt katonai cso- portos'ulásának alakítását írják elő. ' E csoportosulás zászlaja alatt szerve­zik meg az úgynevezett »európai hadsereget«, amely Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, ( Luxemburg, valamint Nyugat-Német- . ország fegyveres erőiből áll. A főszerep ebben az »európai had- sereg«-ben a hitleri tábornokok ve­zette nyugatnémet fegyveres erőknek \ jut. Ez ellentétes azokkal a kötele­zettségekkel, amelyeket Franciaor­szág, Anglia és az Egyesült Államok a Szovjetunióval együtt vállalt, hogy megakadályozza a német militariz­mus újjászületését. Emellett már ma , többtucat nyugatnémet hadosztály . alakítását tervezik. Közismert az is, hogy Nyugat-Né- ; metország kormánykörei az »európai hadsereg« megszervezésének tervei- ] vei kapcsolatban nyíltan célul tűzik , ki Nyugat-Németország gyorsított re- militarizálását és a minden fegyver- ] nemet felölelő reguláris fegyveres \ erők alakítására irányuló intézkedő- , sek végrehajtását. Már nem is tart­ják szükségesnek titkolni a szomszé- dós államok ellen irányuló agresszív ‘ céljaikat. Európa békeszerető népei- ) nek és különösen Nyugat-Németor- ^ szág szomszédainak éppen ezért fel- ] tétlenül jogosan aggódniok kell biz- ^ tonságuk miatt, mert az újjászülető j német militarizmus és Nyugat-Né- metországnak az »európai védelmi közösségbe« való bevonása fenyegeti £ őket. A német militarizmus újjáterem- tésének és az európai kr onai csopor­tosulások alakításának útján járni nemcsak azt jelenti, hogy nem segí­tik elő a béke megszilárdítását, ha­t nem ellenkezőleg, azt, hogy az új t háború előkészítése felé viszik a dol- - gokat. ' Pedig mostanában minden eddigi­nél jobban szükség van arra, hogy > minden békeszerető állam és kivált- , képpen a nagyhatalmak az új háború . megakadályozására, arra irányítsák erőfeszítéseiket, hogy Európa népei, köztük a né­met nép, ne kerüljenek új hábo­rúba, ’ amely a mostani körülmények között különösen veszélyt jelent a népekre. Ez a feladat sikeresen megoldható, ha az európai államok egymással szembenálló katonai csoportosulása helyett Európában valamennyi euró­pai állam együttes erőfeszítésein ala­puló biztonsági rendszer létesül. Ilyen európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése egyben az egyetemes béke megszilárdításának érdekeit is szolgálja. Éppen ezért az európai kollektív biztonság eszméje, különösen a berlini tanácskozás után, már aktív támogatásra talált jóné- hány állam részéről, valamint széles nemzetközi körökben is. Az összeurópai szerződés megköté­séről szóló szovjet javaslat tárgyalá­sa során a berlini tanácskozáson né­zeteltérések merültek fel. Ezek meg­akadályozták, hogy megegyezéses döntés szülessék. A szovjet kormány azonban az e fontos kérdésben kö­tendő megfelelő megállapodás jelen­tőségére való tekintettel célszerűnek tartja e javaslat tárgyalásának foly­tatását. Az európai kollektív biztonság fenntartásáról szóló szovjet javaslat megvitatásával kapcsolatban e’hang- zottak olyan vélemények, amelyek szerint nem kívánatos, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok kívülmarad- jon az európai kollektív biztonsági szerződésen. A szovjet kormány szá­mításba veszi ezt a körülményt, figyelembeveszi, hogy az Egye- • sült Államok a második világhá­ború idején részt vett a hitleri agresszió elleni közös harcban, figyeiembeveszi, hogy az Egyesüli j j Államok a Szovjetunióval, Francia- országgal és Angliával együtt felelős­seget vállalt a háború utáni európai rendezésért és számol az Egyesült Ál­lamok kormányának a berlini ta­nácskozáson kifejtett álláspontjával, ezért a maga részéről nem látja aka­dályát, hogy pozitiven oldják meg az Egyesült Államoknak az »összeuró­pai kollektív biztonsági szerződés«- ben való részvétele kérdését. Ilyen módon el kellene esnie annak az európai kollektív biztonsági rend­szer megteremtése kérdésében törté­nő megállapodás útjában álló nehéz­ségnek, amelyre eddig hivatkoztak. A berlini tanácskozáson az összeu-. rópai szerződésről szóló szovjet ja- vaslat tárgyalása során érintették az »északatlanti szerződés szervezete« . helyének és szerepének kérdését is az európai kollektív biztonsági rend- 1 szer megalakításával kapcsolatban. 1 Ennek során Franciaország képvise- 1 lője, éppúgy, mint Anglia és az Egyesült Államok képviselője, han- ■ goztatta, hogy az északatlanti szerző- 1 dés védelmi jellegű és nem irányul semmiféle állam vagy államcsoport ' ellen. Hasonló kijelentések hangza­nak el mind Franciaország, mind pe­dig az Egyesült Államok és Anglia < hivatalos képviselői részéről az ossz- 1 európai kollektív biztonsági rendszer megalakítása kérdésében előterjesz- j tett szovjet javaslatra vonatkozóan,, a berlini tanácskozás után is. A szov­jet kormánynak az északatlanti szerződés tekintetében elfoglalt ál­láspontja közismert. A Szovjetunió kormánya nem osztotta és ma sem oszthatja azt az álláspontot, hogy az említett szerződés védelmi jellegű. A szovjet kormány e téren abból indul ki, hogy az északatlanti szerződés zárt államcsoportosulást létesít, fi­gyelmen kívül hagyja az új német agresszió elhárításának feladatát és minthogy a Hitler-ellenes koalíció­ban részt vett nagyhatalmak közül ebben a szerződésben csupán a Szov­jetunió nem vett részt, az északat- latni szerződést feltétlenül a Szovjet­unió ellen irányuló agresszív szerző- 1 désnek kell tekinteni. Teljesen világos, hogy az »észak- j atlanti szerződés szervezete« megfe- r lelő körülmények között elveszthet- 2 né agresszív jellegét abban az eset- f ben, ha részt venne benne minden 1 nagyhatalom, amely tagja volt a \ Hitler-ellenes koalíciónak. A szovjet { kormány ennek megfelelően, béke- szerető külpolitikájának rendületlen elveit követve és a nemzetközi fe- 8 szültség csökkentésére törekedve ki- v jelenti, hogy r kész az érdekelt kormányokkal a megtárgyalni a Szovjetuniónak az y északatlanti szerződésben való 1t< részvétele kérdését. " a A. somogytarnócai állami gazdaság dolgozói a tavaszi munkák sikeréért j Lelkes verseny folyik megyénk ■ állami gazdaságai, tsz-ei, gépállo­másai és dolgozó parasztjai között a Megyei Pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlajáért. Ebben a nagyszerű versenyben napról-nap- ra újabb eredmények születnek a tavaszi munkákban és a begyűj­tésben egyaránt. Ez a lelkes ver' senylendület megmutatkozik a so­mogytarnócai állami gazdaságban is. A burgonyán és kukoricán kívül minden tavaszi nö­vényféleséget elvetettek. A fejtrágyázást 1309 holdon, az istállótrágyázást 560) holdon vé­gezték el, a napokban fejezték be 220 hold napraforgó vetését és a cukorrépáét is. Megkezdték a hét elején a burgonya ültetését, amely ugyancsak gyors ütemben halad. A legutóbbi értékelés sze­rint az állami gazdaságok között folyó versenyben a gazdaság még nem zárkózott fel az élenjárók kö­zé, de a gazdaság dolgozóinak minden munkája, törekvése arra irányul, hogy az elsők között le­hessenek és elnyerhessék a Me' gyei Pártbizottság versenyzászla­ját. A dolgozók versenykedvének fokozásához és munkájukhoz sok segítséget ad a gazdaság pártszervezete. Az elmúlt héten megtartott tag­gyűlésen is erről beszéltek a gaz­daság kommunistái. A pártszer­vezet 45 tagja megígérte, hogy se­gítik a pártonkívüljeket és a ter­melésben példamutatásukkal ser­kentik őket még jobb munkára. A taggyűlés után a gazdaság dolgozóival röpgyűlésen beszélték meg további feladataikat, azt, hogy április 20 ig be akarják fe­jezni a vetést. A dolgozók lelke­sít fogadták és elmondták, hogy I mindent elkövetnek annak érdé- I kében, hogy a versenyből győzte- [ sen kerülhessenek ki. j^.. párt ^el­vezet legfontosabb feladatának tartotta a népnevelőmunka meg­javítását. Mindegyik üzemegység­ben népnevelőcsoportot szervez­nek és mindegyik népnevelőcso' port maga választ egy felelőst, aki irányítja a népnevelők munkáját. A verseny rendszeres értéke­lésére és tudatosítására is nagy gondot fordít a párt- szervezet és a gazdaság veze­tősége. Mindegyik üzemegységnek van faliújsága és ennek egy szerkesz­tőbizottsága'. A szerkesztőbizott­ságban három elvtárs dolgozik: egy faliújságfelelős, egy DISZ- és egy szakszervezeti tag, akik segí­tik a faliújságfelelős munkáját. A . verseny eredményeit, a vállalások teljesítését rendszeresen tudatosít­ják a faliújságon keresztül a dol­gozókkal. így a dolgozók látják, hogy milyen eredményeket érte el és a lemaradók igyekező- vállalásukat teljesíteni. A kongresszusi versenyben már­is szép eredmények születtek a • gazdaságban. A felajánlások telje­sítésében épúgy, mint a munkák­ban a párttagok járnak az élen és segítik a lemaradt dolgozókat. A traktorosok és a fogatosok mun­kájában mutatkoznak szép ered­mények. Szabó István, a gazdaság sztahanovista traktorosa elindí­totta az 1800 normálholdas moz' galmat, melyhez csatlakozott Mol­nár József váltótársával együtt és Szanyi István DISZ-fiatal. Jó munkát végeznek a von- tatós dolgozók is, akik eddig mintegy 28 ezer forin­tos megtakarítást értek el. Külö­nösen dicséretet érdemel Porrogi János DISZ-titkár, aki példát mu­tat a fiatalok előtt is. Élenjárnak felajánlásuk teljesí' tésében a növénytermelők is. Far­kas László és Bódis István foga­tosok 50—50 hold föld istállótrá­gyázását vállalták, amelyet már­cius 10-re teljesítettek is. Az ál­lattenyésztésben Horváth Imre végzett példamutató munkát, aki 5 literről 8 literre emelte a fejé- si átlagot. Hozzá hasonlóan Em" bersics József is jól dolgozik, aki 13 darab tehenet gondoz és ezek­nél a fejési átlagot 5.3 literről ugyancsak 8 literre emelte. A sertésgondozók közül Lackó Imre ért el szép eredményt a kongresszusi versenyben: a gondjá­ra bízott anyasertések ellési átla­ga 6-ról 7.2-re emelkedett. Ezek az eredmények is mutat­ják, hogy a gazdaság dolgozói lelkesen harcolnak adott szavuk való­raváltásáért, a kongresszusi versenyzászlóért. A gazdaság pártszervezetének a legfontosabb feladata az elkövet' kező nőben az, hogy továbbra is jó felvilágosító, népnevelő mun­kával segítse az időszerű fei&dü- -L ok végzését, hogy • .yérhessék jó munkájukkal a Megyei Párt- bizottság versenyzászlaját. Nép­szerűsítsék az élenjárókat, lelke­sítsék a lemaradókat és magya­rázzák meg nekik, hogy mit je­lent a pártnak fett fogadalom teljesítése. A pártszervezet vezetői egysége' sen vegyék ki részüket a munka bői, ne forduljon elő, hogy Sárr elvtárs a pártszervezet ügyei ht lyett csak személyes ügyeivel fog lalkozik. Ne azt várják a vezető ség tagjai, hogy a párttitkár máj minden munkát elvégiez helye tűk, segítsék munkáját, hisze- kollektív veze* * ~ pártszervez­A • * go t' A darányi gépállom befejezte tavaszi Gulyás József, a darányi gép: áranyospusztai Béke tsz határába! órákban befejezte tavaszi kampány te. hold földet készített elő vetésre s az elő ját mindig túlteljesítette. Váltótársa, Vo toros, aki szintén tervének befejezéséné. szabadulás ünnepére követi társa példáj; dat. Ecker Ferenc traktoros, aki a darányi parasztok földjein hasította a barázdákat, kampánytervét. Traktorostársa, Jovánovics lis 4-ét. ő is tervének maradéktalan teljesítés Franciaország kormánya, továbbá Anglia és az Egyesült Államok kor­mányai hangoztatják, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítésére és a béke megszilárdítására törekszenek. Elvárható volna tehát, hogy poziti­ven foglalnak állást abban a tekin­tetben, hogy intézkedések történje­nek olyan helyzet teremtése céljából, amelyben az északatlanti szerződés valóban védelmi jelleget nyerne és megteremtődnek azok a feltételek, amelyek kizárják Németország egyik, vagy másik részének katonai csőpor­tosul ásókba való bevonását. Ebben tz esetben az »északatlanti szerződés I szervezete zárt kator állana más kozása szárr. európai kollel megteremtése lentőségű v< megszilárdít A szovjet ja, hogy a? merülő kél kelt államot oldhatók lenné* biztonsága érdeke- A szovjet forrná jegyzéket intézett - Egyesült Államok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom