Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-02 / 78. szám

Péntek. 1954 április 2. SOMOGYI NÉPLAP A tsz-elnök képző iskolán tanultakat a gyakorlatban gyümölcsöztetem A somogygeszti Uj Barázda tsz dgjai 1953 őszén a zsámbéki tsz- elnökképző iskolára küldtek, hogy tanuljam meg az élenjáró nagy­üzemi mezőgazdaság vezetésének módszereit, az agrotechnika he­lyes alkalmazását. A bizalmat, melyet a tsz tagjai irántam tanú­sítottak, azzal akarom meghálálni, ogy magamévá teszem az isko­lán tanultakat és az elméleti tu" *1 ásómat a gyakorlatban gyümöl- söztetem. Valahányszor kezembe veszem könyveim, önkénytelenül is a múlt elevenedik meg előttem. Én is nagyon szerettem volna ta­nulni a múlt rendszerben, de sze­gény voltam ahhoz." Hisz azért is fizetni kellett, ha inasnak vették fel a szegényember gyermekét és inasnak is csak akkor volt jó, ha elvégezte a házi munkát, dajkálta a gyereket, mosogatott a meste­reknek. 12 éves koromban az is­kolai szünetben fakihordó vol­tam. 13 éves koromban pedig cse- lédkedtem a kuláknál és nem gon­dolhattam tanulásra. Az akkori rendszer urai mondották: minek az iskola a cselédnek, a szegény ember gyerekének. Csak annyit tudjon, hogy az ökröt a barázdá­ban el tudja hajtani. Elég neki, ha négyig tud számolni, mert csak annyi ökröt hajt. A felszabadulás meghozta szá­munkra azt a lehetőséget, hogy mindenki tanulhat. A felszabadu­lás után pártunk felszámolta a régi uralkodó osztályok műveltsé­gi monopóliumát és közkinccsé tette a tudományt minden műve­lődni vágyó dolgozó számára. Minket, tsz-vezetőket a dolgozó nép iránti hűség különösképpen kötelez szakmai tudásunk fejlesz­tésére. A kormányprogramm meg­valósítása is ezt kívánja tőlünk. Minden tsz'vezető csak úgy tudja feladatát ellátni, ha tanul, amit pedig megtanult, azt a nép jólété­nek emelésére használja fel. Minden tsz vezetéséhez, a szocia­lista mezőgazdaság megterem­téséhez képzett dolgozókra van szükség. Ezért küldjék el a szö­vetkezetek legjobb dolgozóikat a? ősszel induló iskolára. Tartsák szem előtt a tsz-ek, hogy minél több iskolát végzett dolgozójuk van, annál könnyebben oldják meg a feladatokat, annál jobban felvirágzik a szövetkezeti élet, an­nál boldogabb tagjai lesznek a szö­vetkezetnek. Ha mindezeket szem előtt tart­ják és ennek szellemében jönnek az iskojára, akkor a dolgozó nép bizalmához méltóan hozzájárul­nak mindnyájunk nagy ügyéhez, a szocialista mezőgazdaság megte­remtéséhez. Bohátka Gyula tsz-elnök Jóminőségű fonalat gyártott az első negyedévben a Nagyatádi Fonalgyár A Nagyatádi Fonalgyár dolgozói már az új tervév beindításakor nagy igyekezettel fogtak munkához, hogy hiánytalanul eleget tegyenek előírt tervüknek, a terv által kiszabott fel­adataiknak. Munkájuk az új tervév '.só negyedében meg is hozta gyü­mölcsét, hisz januárban 102.6, feb- uárban 103 és március hónapban 102 százalékra teljesítették havi ter­vüket. így az első negyedéves tervet, Int azt a pártkongresszus tiszteié­ire tett vállalásukban is megfogad­ták, , egy nappal a határidő előtt, már­cius 30-án 100 százalékra telje­sítették. Ennek az eredménynek elérésében .niIonosképpen nagy szerepe van az !. erűben /. olyan dolgozóknak, mint Doboz Ferenc, aki 198.2 századokra, Tóth Irén, aki 179.5, Horváth Antal- n.", aki 173.7, vagy Papp Ferencné, aki 170.3, Antal Imre, aki 169.4 és-Jralai Józ^ycrfnxS, aki 1 fit?áz«lóko.c teljesítményével járult hozzá a ver­seny sikerének biztosításához, az első negyedéves terv és a vállalások ha- t irldő előtti teljesítéséhez. Amellett, hogy az üzem dolgozói becsülettel beváltották a pártkon­gresszus tiszteletére tett vállalásuk­nak azt a részét, hogy az első negyed­éves tervüket 98 százalékos tervsze­rűség mellett a határidő előtt egy nappal teljesítik, nem feledkeztek meg többi vállalásuk teljesítéséről sem. Vállalták a dolgozók, hogy az első negyedév folyamán tovább javít­ják a minőséget és 100 százalékos mi­nőségű fonalat készítenek. Ezt a vál­lalást is tett, a minőség javításáért folytatott kemény küzdelem követte, melynek az lett az eredménye, hogy az első negyedévben 100 száza­lékos minőségű fonalat gyártott az üzem. A minőség javításáért folytatott küz­delemben nagy gondot fordítottak az üzem dolgozói a selejt- és a hulladék­anyagok csökkentéire, s az anyag- takarékosságra is. Az erre vonatkozó vállalás így hangzik: »az üzemi se- lojtot 0.05 százalékról 0.02 százalékra csökkentjük, s az anyagtakarékosság területén 10 ezer forintot takarítunk meg az első negyedévben«. Az üzem dolgozóinak ezek a vállalásai nem maradtak csupán vállalások, ezeknek megvalósításáért is kemény harcot kellett folytatniok, de a dolgozók ön­tudatos munkája, a vállalások telje­sítéséért vívott harca itt is meghozta gyümölcsét. A selejt csökkentésére tett vállalásokat becsülettel teljesí­tették és a negyedév végéig közel 11 ezer forint értékű anyagot takarítot­tak meg népgazdaságunknak. A kikészítő üzemrész dolgozói jelentős vállalást tettek pártunk III. kongresszusa tiszteletére. Azt vállalták, hogy a negyedév vé­géig p. 0.5 százalékos returpartik szá­mát 0.4 százalékra csökkentik, válla­lásukat becsülettel, a vállalt határ­idő előtt megvalósították. Bár az üzemnek az első negyedév folyamár elég nagy export kötele- zeü'égei voltak, de a dolgozók lel­kes. öntudatos munkával küzdöttek exporttervük teljesítésért. Az üzem dolgozóinak most az a feladatuk, hogy továbbra is minden időt használjanak ki a terv teljesíté­séhez, s fokozzák a munkaverseny lendületét, hogy elnyerhessék a Me­gyei Pártbizottság kongresszusi ver­senyzászlaját. FELEDHETETLEN MŰVÉSZI ÉLMÉNYT NYÚJTOTT VAROSUNK DOLGOZÓINAK A SZOVJETUNIÓ ÁLLAMI NÉPI TÁNCEGYÜITESÉNEK SZEREPLÉSE A négyzetes vetés a kapásnövények fejlettebb vetési módja Mezőgazdaságunk fejlődése el­kerülhetetlenné teszi, hogy a mezőgazdasági munkákat fo­kozott mértékben gépekkel vé­gezzük el. Ezt a célt szolgálja a négyzetes vetés is. Egyre több mezőgazdasági nagyüzemünkben vetik ma már a kukoricát, napra­forgót és a burgonyát négyzete­sen. De előnyeit a dolgozó paraszt­ság is felismerte és az eddig elért jó eredmények példáján okulva a többtermelés érdekében a legfej" re tebb agrotechnikát ebben a vo­natkozásban is igyekszik mindna- líyobb mértékben megvalósítani. A négyzetes vetés alkamazásá- nak több előnye van: így lényeges vetőmag- és munkaerőmegtakarí- tást jelent és lehetővé teszi a keresztben-hosszában végezhető ogatos, vagy gépi kapálást. Ezen" 1 ívül a sorbavetéssel szemben a Ti ó vények az egyenletes elosztás révén nagyobb tenyészterülethez jutnak. A négyzetes vetésnél a nö­vények minden irányban egyfor­ma távolságra vannak egymástól. Ezt úgy lehet elérni, ha az elve­tésre kerülő táblát a vetés előtt simára hengerezzük, utána a kí­vánt sor- és tőtávolságra sor jelző­vel keresztbenhosszában megvo­nalazzuk és pontosan a vonal metszési pontjaira vetjük a ma­got. A négyzetes vetést nagyüzemi gazdaságokban géppel végzik. A négyzetbevetőgép ma használat­ban lévő formáját a Szovjetunió­ban' dolgozták ki. . Egyéni gazdaságokban a vetés történhet kézzel, vagy kézi ültet ő- készülékkel. A gépi vetésnek igen nagy előnye, hogy a vetőmagvak egyenlő mélységre kerülnek és ez­zel biztosítjuk az egyenletes és erőteljes kelést. Az elmúlt termelési évben szá" mos termelőszövetkezet ért el ki­váló terméseredményt a kapás­növények négyzetes vetése révén. Ezek közül megemlíthetjük a zá- káriyi Alkotmány termelőszövet­kezetet, amely 1 kát. holdon 120 mázsa burgonyát termelt. A ten’ gödi Szabadság tsz kát. holdan­ként ugyancsak a négyzetes vetés eredményeként 13 mázsa napra­forgót, valamint a nágocsi Sza­badság termelőszövetkezet kát. holdanként 38 mázsa kukoricát termelt szintén a fejlett négyzetes vetés alkalmazásával. Elsősorban dolgozó parasztjaink vegyenek példát a fenti szép ered­ményekről és igyekezzenek kuko­ricájukat, napraforgójukat és bur­gonyájukat minél nagyobb terüle’ fen négyzetesen vetni. Á talaj meszezése lomogy.v/' bon es környékén lését is lehetővé tegye. A r évek; óta nem sikerül a gaz- másznék igen fontos szerepe van •nak lucernát termelni. Ez igen a talaj összetételében. A mész se- fy veszteséget jelent állatállo- gíti elő az elmálást és a szerves nyuk fejlesztésében, különösen anyagok elkorhadását. A bomlási /endékállataik fejlődésében, termékek maróhatását megszün’ vei állatállományunk fehérje- feti, fokozza a felmelegedést és ez- :isát az évelő pillangósvirágú által a talaj termékenységét eme- armánynövények szolgáltatják, li. A mész mint finom eloszlású az oka, hogy ezen a talajon por, egyenletesen ivódik be a ta- : n terem meg a lucerna? Az, lajszemcsék közé és a talaj kötött- , jomogy.s-zobon es környékén r évek óta nem sikerül a gaz- .nak lucernát termelni. Ez igen n; gy veszteséget jelent állatállo- m nyuk fejlesztésében, különösen no Tendékállataik fejlődésében, mivel állatállományunk fehérje- :isát az évelő pillangósvirágú armánynövények szolgáltatják. Mi az oka, hogy ezen a talajon hogy ezek a talajok mészben sze­gények és a talajvíz magasan van. A feladat az, hogy minél előbb alkarlmassá tegyük talaj unka f ta­karmánynövények termelésére a mészhiány pótlásával. A somogyszobi Úttörő tsz volt az első, amelyik kora tavasszal 10 holdon cukorgyári mesziszappal meszezést hajtott végié. hogy mé zigényes növények terme ségét mérsékli. Számolnunk kell azzal is, hogy a meszezés talajzsaroló hatású, mert minden korhadási és oldási folyamatot gyorsít. Éppen ezért meszezett talajon a tápláló anya­gok pótlásáról gondoskodnunk kell. A meszezés iránt leghálásabbak 1 pi langósvirágu takarmánynövé’ i nyék és a répafélék, kevésbbé a tengeri, kalászosok, kender, réti- és legelőfű. Nem helyes közvetlen rozs, burgonya vetése előtt mesze­zést Végrehajtani. Határozottan hátrányos frissen meszezett talaj­ba csillagfürtöt és lent vetni. A meszezést ősszel vagy tavasz- szctl a talajelőkészítési és vetési munkák előtt kell elvégezni, szá­raz, szélcsendes időben. Mészisza- pot a tél folyamán kell kihordani és elteregetni. Az alátakarással várhatunk tavaszig. Az alátakarás mélysége 8—10 cm . legyen. Az ősziek előtt kihordott meszet vető’ szántással, a tavasziak alá elszór- tat pedig fogassal keverjük a ta­lajba. Bajor Lajos ag mus KÖZEL két hete közölte az ország- . gal, városunk dolgozóival a rádió a . nagy kulturális eseményt, hogy hoz- L zánk is ellátogat a Szovjetunió Ál- . lami Népi Táncegyüttese, a világhí- . rű Mojszejev-együttes. S ahogy köze­ledett a nagy nap, március 31, úgy hágott mindjobban tetőfokára az iz­galom, hogy kedves vendégeinket, drága barátainkat, népünk régi, jó- ismerőséit méltóan fogadhassuk. Üzemi, vállalati, hivatali dolgozók . ezrei reménykedtek az utolsó napig, hogy jegyhez juthatnak és végignéz­hetik a kiváló együttes világszerte ismert műsorát. És ha színházunk nézőtere tízszernyi, akkor sem fogad- 1 halta volna be az érdeklődők mind­egyikét. Mire az együttes, városunk szeretve tisztelt vendégeinek érkezé­sére került sor, sokan már azzal is megelégedtek, hogy láthassák őket és tapsukkal köszönthessék az együttes Sztálin-díjas vezetőjét, a Szovjetunió népművészét, Igor Mojszejevet, a Sztálin-díjas szólistákat, az együttes minden tagját. A Városi Színház feljáróján szín- pompás kép fogadta az érkezőket. Közel 200 népviseletbe öltözött tán­cos, városunk üzemeinek táncosai és egy csapat úttörő, kezükben virág­gal, a belügyminisztérium Somogy- megyei Főosztályának fúvószenekara, városunk politikai életének vezetői és többszázfőnyi közönség lelkes tap­sa köszöntötte kedves vendégeinket. Köszöntünk, drága barátaink! Kö­szöntünk benneteket, akik immár harmadízben jöttetek hazánkba, hogy tanítsátok, neveljétek népünket a szocialista kultúra elsajátításában! Fogadjatok szívetekbe bennünket úgy, olyan szeretettel, mint ahogy mi vártunk benneteket, eseménydús életetekben emlékezzetek ránk, mert nekünk életünk egyik legnagyobb él­ménye lesz a ti ittlétetek! Erről szólt az üdvözlés, ezt sugározták a szem­párok, miközben gazdát cseréltek az ibolya- és szekfűcsokrok néhány ügyetlenül k:*nondott »tessék« es »köszönöm« közben. ESTE hét után pár perccel a ros- kaöásig r.iej it nézőtéren mintegy vezényszóra verődtek össze a tenye­rek, amikor a szovjet, majd a ma­gyar műsorközlő bejelentette az első számot, a több képből álló »Tánc- szvit«-et. A színpompás ruhák le­nyűgöző látványa alól még fel sem ocsúdhattak a nézők, máris megtelt a színpad keringő, játékos fiúkkal, lányokkal. Lírai és szilajhangulatú táncok váltják egymást. A jutalma: dörgő tapsvihar a közönségtől. Fris­sen peregnek a műsorszámok. A »Grúz' tánc« dobpergése, a villám­gyors mozdulatok tökéletes harmó­niája lélekzetelállító perceket vará­zsol a nézőtérre. A következő tánc ütemére minden muzsikát, szerető lá­ba dobban. Fürge lábakkal, utolér­hetetlen technikával magyar párost táncol egy pár. A következő tánc, mint mindegyik, az együttes nagyszerű vezetője, Igor Mojszejev remek kompozíciója. »Ké­pek a múltból« címet kapta ez a négy pár által táncolt kifejező koreo­gráfia. És most nincs szükség a magyar műsorközlőre sem. A szovjet elvtárs első szavaira dördül a taps. Magyar 1 tánc, a ványai csárdás következik. 1 S a mi színpadjainkon gyakran tán- ; colt, élettől duzzadó csárdás zenéjére 1 szovjet emberek hibátlanul, kristály- i tiszta lépésekkel, 'magyar csárdást i táncolnak. Se vége, se hossza az is- 1 métlést kérő tapsnak, amikor össze- t csapódik a vörös bársonyfüggöny .. . Pezsgő ritmusú zenére »Ukrán kör« i tánc« bontakozik ki a színen. Bravú­■ ros ugrások, másodpercnyi ütemek- váltják egymást a fürgelábú tánco­- sóik művészi előadásában, majd egy ■ humoros tánckép következik a »Győ« ■ zelmes május l«-ből, »A rendőr és ■ a matróz«. Az egyszerű, mindenki , által közérthető tematikus tánc ■ élénk derűt vált ki a nézőkből. Ismét felcsattan a hatalmas taps a »Fut« ballmeccs« bejelentésekor. Ki ne is« mprné ezt a nagysikerű, humoros . táncot? Ki filmen, ki pedig korábbi ittlétükkor látta a fővárosban. Most a mi színpadunkon játszódik a mér- . kőzés, s képzeletben repül a labda, drukkol a néző, s az egyik »játékos« elcsúszása következtében pillanatok alatt egyetlen mesterien megkompo« nált gúlává gabalyodik a »csapat«. FELEDHETETLEN művészi él« rnényt adó volt az együttes új, Bu« dapesten bemutatott műsorából való »Szancsakou« (Keresztútnál) című, ősi kínai pantomim. A kifejező, min­den európai néző számára közérthető ősi pantomimot L. Golovanov, V. Szavin Sztálin-díjasok és V. Noszkov színművész adta elő. Ugyancsak a »Béke és barátság« című műsorból mutatták be a »Koreai pásztor« tánc«-ot. A két táncost foglalkoztató, szíwídámítóan kedve- táncot V. Nyi- kityina és O. Gubanova táncolta. Humorban a műsor második felé« ben sem volt hiány. E téren különö« sen a nanáji népi játék, a »Kamaszok vetélkedése« emelkedett ki. Felgör­dül a függöny és két vastag bundába öltözött gyermek viaskodik a színpa­don. Nem bírnak egymással, de azért egyik sem mond le a győzelemről. Humoros és lélekzetelállító párharc bontakozik ki, s végül egy szempil­lantás alatt oldódik meg a harc ki­menetele. A két bundából kibújik egy ölestermetű táncos. Ö volt az a csodálatos művész, aki önmagával birkózott a színpadon. Ide kell so­rolni a legendáshírű »Partizán« tánc«-ot is, amelyben a kiváló fel­készültségű táncosok tánca nyomán száguldó lovasok, csatázó, pihenő partizánok életével ismerkedünk meg. Ugyancsak sok. lelkes ' Ju­talmazta az »Ünnep a kolhozban« cí­mű tánckompozició két képének tán­cosait a közönség. Különösen meg­kapó volt a lírai hangulatú »Boldog anya« című tánckép. AZ ELŐADÁS befejeztével perce­kig tartó taps a forró hálát tolmá­csolta a nagyszerű élményért Igor Mojszejevnek, az együttes szólistái­nak és táncosainak. Akiknek sikerült végignézni a nagyszerű előadást, vá­rosunk minden dolgozójának nevében köszönték meg a világhirű együttes­nek a vendégszereplést. Bizony sok­ezer dolgozó szeretett volna velük lelkesedni, egy életre szóló élményt szerezni a nagyszerű estén. Városunk vezetői — figyelembevéve a nagy­fokú érdeklődést — az utolsó percig mindent elkövettek, hogy szabadtéri előadást tarthassanak. Ez azonban az idő rövidsége és a technikai eszközök hiányában nem sikerült. A Szovjet­unió Állami Népi Táncegyüttesének vendégszereplése azonban így is mér­hetetlen sokat adott városunk kul­turális fejlődésének. Útmutatást adott a kultúra önzetlen és fáradha­tatlan munkásainak, hogyan, milyen irányban fejlesszék tovább a tánc­művészetet. Köszönjük, drága elv­társak, a nagyszerű élményt, a taní­tást! Pócza Jánosné. Nagyszabású ünnepségek lesznek országszerte Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából Jókai Mórra emlékezik — halá­lának 50. évfordulója alkalmából i— az ország népe. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Irodalom­történeti Társasági, a Társadalom- és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat és a Budapesti Városi Tanács az emlékünnepségek rendezői. Ebből az alkalomból a baráti államok irodalmi életének több képviselője is hazánkba ér­kezik. Május 4-én délelőtt megkoszo­rúznák Jókai Mór síremlékét és a Kerepesi-temetőben, május 5-én, halálának 50. évfordulóján ünne­pélyes keretek között helyezik el az emlékezés koszorúit a nagy író budapesti Jókai-téri szobrán. Ugyanezen a napon nyitják meg a Nemzeti Múzeum dísztermében a Jókai-emlékkiállítást. Az évfor­duló napjának estéjén a Néphad­sereg Színházában ünnepségen méltatják irodalmunk kimagasló alakjának jelentőségét. Vidéken, a többi között Debre­cenben, Győrött, Kecskeméten, Kaposvárott, Miskolcon, Pécsett és Szegeden rendeznek Jókai-ün- nepségeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom