Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-06 / 81. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 április 6. A Szövetkezetek Országos Szövetségének III. országos küldöttgyűlése Péntéken és szombaton tartották a SZÖVOSZ III. országos küldöttgyűDégen Imre elv Dégen Imre elvtárs részletesen foglalkozott a SZÖVOSZ II. küldött- gyűlése óta eltelt időszakban végzett munkával. Rámutatott, hogy a dolgozó nép életszínvonalának emelésére irányuló kormányprogramm végrehajtásának kulcskérdése a mezőgazdasági termelés általános fellendítése. A kormányprogramm sikere azonban nemcsak a munkapad mellett és a földeken dől el — mondotta — hanem annak megvalósításában óriási feladat és felelősség hárul szocialista kereskedelmünkre mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelemre. A földművesszövetkezetek fejlődése nem volt egyenletes az eltelt három esztendő során. A begyűjtés eredményességét jelentős mértékben elősegítették ugyan, elhanyagolták azonban a dolgozó parasztság számára közvetlen gazdasági előnyt jelentő gazdasági ágazataik, az áruellátás és a szabadpiaci értékesítés fejlesztését. A földművesszövetkezetek szerepe a falu áruellátásában, különösen a jegyrendszer megszüntetését követő- leg, évről-évre növekedett. 1953-ra a földművesszövetkezetek az áruellátás jóformán kizárólagos szervei lettek a falun. A múlt év második felétől kezdve a földművesszövetkezetek szabadfelvásárlási tevékenysége mindinkább kiszélesült. és hozzájárult ahhoz, hogy a szabadpiac — amely 1951-ben még a spekuláció szabad vadászterülete volt — fokozatosan a városi dolgozóik ellátása megjavításának egyik forrása legyen. A tagságnak a szövetkezeti munkában saját anyagi eszközeivel való részvétele is csak 1953 II. felétől kezdve öltött nagyobb mértéket. Hibát követtünk el, hogy elhanyagoltuk a szövetkezeti tagság közvetlen anyagi érdekeltségét. Sok esetben nem került kifejezésre a részjegyek utáni térítés, a vásárlási visszatérítést eltöröltük. Ezt a hibát kijavítva, most a vásárlási visszatérítést, sőt az értékesítési visszatérítést is rendszeresítettük. Ahhoz, hogy a szocializmus a mezőgazdaságban győzedelmeskedjék és a szövetkezés legfelsőbb fokát, a termelésre való szövetkezést elérje — mutatott rá a továbbiakban Dégen Imre elvtárs — nélkülözhetetlen eszköz a földművesszövetkezetek fejlesztése. A földművesszövetkezetek — ha működésüket igazi szövetkezeti szellem hatja át és gazdaságilag is szilárd szervezetekké válnak — alkalmasak arra, hogy megmutassák az önkéntes társulás gazdasági előnyeit a beszerzés és az értékesítés területén, a szövetkezeti munkában való együttműködésre és összefogásra neveljék a dolgos parasztságot, elősegítsék áttérését a magasabb szövetkezeti formákra. Szükség van olyan áruforgalmi szervezetre, amely a kisárutermelő- ket és a termelőszövetkezeti parasztokat, mint fogyasztókat és termék- féleségeik értékesítésében érdekelt árueladókat egyesíti. A szövetkezeti kereskedelem jelentőségét népi demokráciánk új fejlődési szakaszában különösképpen megnöveli, hogy a mezőgazdasági tertnelés fellendítése a szocialista építés döntő láncszemévé vált. A szövetkezeti mozgalom fejlesztésénél négy főfeladat áll előttünk: az első — egyben mai küldöttgyűlésünk főjelszava: a falu jó áruellátásával, a felvásárlás megjavításával, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a kormányprogramm megváló- , sításáért. A második: tegyük földművesszö- ; vetkezeteinket a dolgozó parasztság tényleges fogyasztási és értékesítési ; társulásaivá. A harmadik: tegyük a szövetkezeti irányító szervezetet igazi szövetkezetekké, hogy azok a ben- , nük egyesült szövetkezetek tényleges társulásai, irányító szervei és . egyben a falusi áruforgalom szempontjából alapvető áruk tekintetében : tényleges gazdálkodó szervek is le- . gyenek. A negyedik: harcoljunk kö- , vetkezetesen az igazi szövetkezés legfőbb veszélye, a bürokratizmus ellen és fejlesszük a szövetkezetek önállóságát, a tömegeknek a szövet- 1 kezeti munkában való részvételét, a j szövetkezeti demokráciát. i i lését. A beszámolót Dégen Imre elv- - társ, a SZÖVOSZ főtitkára tartotta. itárs beszámolója I A szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma a legutóbbi küldöttgyű- : j lés óta eltelt időszakban jelentősen ■ növekedett, 1950-hez képest 1953-ra több mint kétszeresére emelkedett. A szövetkezeti kereskedelem munkájának megjavításában legfontosabb feladat — mondotta ezután — a bolti munka megjavítása. A boltban nyílik a legtöbb alkalom arra, hogy a la- ; kosság igényeit a kereskedelem fel- ■ mérje, szükségleteit rendszeresen tanulmányozza, óvja a vásárlók érdekeit. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói a falusi dolgozókkal való mindennapos kapcsolat során, továbbá szakmai és vevőankétokon, a panasz- és kívánságkönyvek vezetése útján ismerjék meg a lakosság ízlését, igényeit és az így szerzett tapasztalataikat használják fel megrendeléseiknél. De ne elégedjenek meg csupán ezzel, hanem legyenek a lakosság jogos érdekeinek képviselői a nagykereskedelem és az ipar felé is. Fejleszteni kell a szövetkezeti kereskedelem hálózatát, mely a magánkereskedelem gyorsütemű kiszorítását követőleg nem fejlődött kellő mértékben. A hálózatfejlesztés feladata a nagyobb településeken szaküzlet-háló- zat — textilruházati boltok, mező- gazdasági szaküzletek, építőanyagtelepek stb. — létesítése. Ez évben a földművesszövetkezetek 430 új szaküzletet létesítenek. A kisebb településeken, tanyabokrokban, kisebb állami gazdaságokban, ahol iaz állandó jellegű bolt gazdaságos fenntartásának előfeltétele nincs meg, mozgó árusítással szervezzék meg a földművesszövetkezetek a lakosság ellátását. A szövetkezeti kereskedelem jó működéséhez az is hozzátartozik, hogy közvetlenebb legyen a kapcsolata nemcsak a nagykereskedelemmel, hanem az iparral is, különösképpen azokban a cikkekben, ame-' lyeknek többségét a szövetkezeti kereskedelem hozza forgalomba. A földművesszövetkezetek begyűjtési és felvásárlási feladatai terén az állami begyüj tőszervek hálózatának fokozatos kiépülésével és a szabadpiaci forgalom kifejlődésével a földművesszövetkezetek erejüket mindinkább a szabadfelvásárlásra összpontosítják. 1954-ben a mezőgazdaság árutermelésének növekedésével, a beadási kötelezettség csökkentésével jelentős mértékben kiszélesedik a szabadpiaci forgalom, számottevően megnövekszenek a parasztság szabadpiaci termékfeleslegei. Ez lehetővé és egyben szükségessé teszi a földművesszövetkezetek felvásárlási munkájának erőteljes továbbfejlesztését. A szövetkezetek gazdálkodásának még eredményesebbé tétele terén három feladat áll előttünk — szögezte le a továbbiak során a SZÖVOSZ főtitkára: 1. Az áruforgalom terjedelmének fokozásával, a kereskedelmi munka jobb megszervezésével, a forgalmi költségek csökkentésével növelni kell a földművesszövetkezetek jövedelmezőségét. 2. A társadalmi tulajdon megszilárdítását tovább kell fokozni. 3. Állandóan növelni kell a szövetkezetek belső erőforrásait, saját eszközeit. El kell érni, hogy a tagság a részjegyeire jelenleg fennálló hátralékait még ez évben befizesse. A személyes anyagi érdekeltségnek a földművesszövetkezetek munkájában is érvényesülnie kell. Ezért hozott a tagság a most megtartott közgyűléseken olyan határozatokat, hogy az alapszabályszerű keretekben a tiszta jövedelem 20 ■ százalékának erejéig fizessenek vásárlási, illetve értékesítési visszatérítést tagjaiknak. A szervezeti irányítás kérdéseiről szólva Dégen Imre elvtárs rámutatott, hogy a szövetkezeti szervek vezetői az egyéni felelősség elve alapján irányítsák a szövetkezetek munkáját. A tömegekkel való kapcsolat megerősítésének legfőbb eszköze a szövetkezeti demokrácia és az alulról jövő bírálat érvényesítése. A vezetőségválasztás egyik hiányossága, hogy bár az új vezetőségeken belül növekedett a középparasztok száma, részarányuk jóval kisebb, mint amilyen szerepe és jelentősége a középparasztságnak a falu életében, a mezőgazdasági termelésben van. A földművesszövetkezetek nem feledkezhetnek meg egy pillanatra sem arról a feladatukról, hogy elősegítsék a termelőszövetkezetek fejlődését. A földművesszövetkezetek szervezeti kereteit fel kell használni a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok közötti együttműködés elmélyítésére, tapasztalataik kicserélésére. A főtitkári beszámoló után élénk vita indult meg. Számos földművesszövetkezeti tag, szövetkezeti dolgozó és más küldött szólt hozzá. Több felszólaló ismertette a földművesszövetkezetének eddigi munkáját és beszámolt eredményeiről. Erről beszélt Szabó István, a Kecskemét és környéke körzeti földművesszövetkezet vezetőségi tagja. Sza- I bó István versenyre szólította az ország összes földművesszövetkezetének igazgatósági tagjait, hogy minél eredményesebb munkát végezzenek a fémgyüjtési hónap során. A küldöttgyűlésen felszólalt Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter. Hegedűs András elvtárs, földművelésügyi miniszter felszólalása A földművesszövetkezetek szerepe a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata után jelentősen megnőtt — állapította meg. A dolgozó parasztok elsősorban azt várják a földművesszövetkezetektől, hogy ellássák őket a mező- gazdasági termeléshez szükséges árukkal. A mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat két csoportra kell osztani. Az egyik csoportba azokat a cikkeket kell sorolni, amelyekre a mezőgazdasági tér' melés szempontjából minden nap szükség van. Ilyen például a1 kocsikenőcs. Ezeket a cikkeket minden faluban árusítani kell. A másik csoportba a kisgépek jelentős részét és a műtrágyát, stb. kell sorolni. Ezekből legalább a járási székhelyeken elegendő mennyiséget kell tartani. A továbbiak során megállapította Hegedűs elvtárs, hogy miközben a szövetkezeti bolthálózat szélesen fejlődött és sok községben szövetkezeti áruházak nyíltak, egyes területeken csökkent a boltok száma, s ezért a dolgozó parasztoknak az ilyen helyeken nagy távolságokat kell bejárniok, hogy mindennapi szükségleteiket kielégíthessék. Ez nincs rendjén. Helyes, hogy fejlesztik az áruházakat és a szövetkezeti boltokban sok olyan cikket árusítanak, amelyet azelőtt falun nem lehetett kapni, de a szövetkezeti áruházak fejlesztése nem mehet a kis falvak és a tanyák bolthálózatának rovására. Azt is meg kell állapítani — folytatta —, hogy az ipar nem helyezett megfelelő súlyt a közszükségleti cikkek gyártására. Most iparunk előtt az a feladat áll, hogy biztosítsa a lakosságnak közszükségleti cikkekkel és különösen a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokkal, gépekkel való ellátását. Fejlett iparunk képes arra, hogy kiváló minőségben gyártson iparcikkeket. A felmerült minőségi kifogások oka részben hanyagság, nemtörődömség, részben a földművesszövetkezetek, vagy a földművelésügyi minisztérium hibája. Éppen ezért a SZÖVOSZ'nak és a földművesszövetkezeteknek, valamint a földművelésügyi minisztériumnak fontos feladatuk, hogy az ipartól megfelelő minőségű termékeket követeljenek és ugyanakkor segítséget is adjanak a minőség tekintetében felmerült tapasztalatok közlésével, a hibák feltárásával. Az új szakasz — mondotta a továbbiakban — a'földművesszövet- kezeti mozgalom számára újabb felvirágzás korszakát nyitotta meg. A földművesszövetkezetek akkor tudják igazán kamatoztatni a megnövekedett lehetőségeket, ha az eddiginél sokkal jobban bevonják munkájukba tagjaikat és teljesebben megvalósítják a szövetkezeti demokráciát. Nagyon fontos szerepük van a földművesszövetkezeteknek annak elősegítésében, hogy a termelési bizottságok megvalósíthassák közérdekű elgondolásaikat. De más szempont is megköveteli, hogy a földművesszövetkezetek szélesebb fronton kapcsolódjanak be a mezőgazdaság termelési igényeinek szolgálatába. A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatban be kell bizonyítaniok az egyénileg dolgozó parasztok előtt, hogy érdemes összefogniok és meg kell mutatni, hogyan kell a termelést nagyüzemi módon megszervezni. Soha népünk történelme során nem volt még ilyen lehetőség, mint most arra, hogy a népét, hazáját szerető dolgozó minden erejét és tehetségét népünk szolgálatába állíthassa — mondotta befejezésül Hegedűs elvtárs. Felszólalt a vitában Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter A kereskedelemnek el kell látnia a falut jóminőségű, a falu ízlésének, fejlődésének és hagyományainak, a parasztság fejlődésének és szükségleteinek megfelelő fogyasztási cikkekkel — mondotta a többi között. A szövetkezeti kereskedelemben 1954 első negyedében 1953 azonos időszakához viszonyítva a ruházati cikkeknél az értékesítés 148 százalék, vegyesiparcikkben pedig 180 százalék. A második negyedre ruházatban 1953 második negyedéhez képest 58 százalékos, a vegyesiparcikkben 50 százalékos forgalomnövekedést tervezünk. A szocialista kereskedelem a mező- gazdasági termelés fokozását szolgáló cikkekben az idén a múlt évekhez képest* többszörös mennyiséget hoz forgalomba, bár még mindig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az összes igényeket ki tudjuk elégíteni. így például 1953 első felében 1000, második felében 2000, 1954 első negyedében 3800 ekét értékesítettünk, a második negyedévben pedig már 8000 darabot fogunk értékesíteni. Még szembetűnőbb a fejlődés más cikkekben: vetőgépben, boronákban, lókapákban, permetező- gépekben, szecskavágókban és répavágókban. Hasonló fejlődés mutatkozik a falu élete és a termelés fejlődése szempontjából is fontos építőanyagok forgalmában. 1954 első felében 13'szorannyi téglát, három- szorannyi cserepet, három és fél- szerannyi cementet, kétszerannyi meszet, öt és félszerannyi fenyőfűrészárut adunk a lakosságnak, mint az elmúlt év első felében. Értünk el bizonyos javulást abból a szempontból is, hogy a parasztság, a falu hagyományainak megfelelőbb, speciális árukat tudunk a falun forgalombahozni. így néhány hónap óta újra megjelentek az úgynevezett tájviseleti kalapok, a csizmanadrágok, csizmák, különféle, a falu ízlésének jobban megfelelő választékú kartonáruk, delének. Feladataink ellátásában gátat jelent számunkra az a sok hiányosság, amelyekkel az állami és szövetkezeti kereskedelemben egyaránt meg kell küzdenünk. Az új szakasz gazdasági politikája az eddiginél sokkal nagyobb mozgékonyságot és rugalmasságot követel. Az új szakasz gazdasági politikájának megvalósítása során a kereskedelemben nagy súlyt helyezünk az állami és a földművesszövetkezeti kereskedelem és irányítószervei viszonyának megjavítására. ; Sok hiányosság van a nagykereskedelem és a szövetkezeti kereskedelem együttműködésében is. I. V. Borodin, a Centroszojuz elnökhelyettese a többi között elmondta, hogy a Szovjetunió egész népgazdaságának hatalmas fellendülésével együtt izmosodik és fejlődik a szovjet fogyasztási szövetkezeti rendszer. A szövetkezeti áruforgalom az 1953. évben az 1952. évhez viszonyítva 24 százalékkal emelkedett. Az évi tervet; túlteljesítették és az áruforgalom a folyó év első negyedében az 1953. év első negyedéhez viszonyítva több mint 30 százalékkal növekedett. Az 1954. évi áruforgalmi szintet jelentős mértékben túlteljesítjük és a fogyasztási szövetkezetek ötéves tervét négy év alatt teljesítjük. A szovjet fogyasztási szövetkezetek mindig arra törekedtek és törekszenek, hogy együttműködjenek valamennyi ország szövetkezeti szervezeteivel, tekintet nélkül azok társadalmi, szociális rendszerére. Edward Drozniak, a lengyel szövetkezeti főtanács elnöke, pénzügyminiszterhelyettes, a lengyel szövetkezeti dolgozók üdvözletét tolmácsolta. Jan Pistek, a Csehszlovák Köztársaság küldötte, a szövetkezetek központi tanácsa vezetőségének tagja rámutatott: A szocializmus felé vezető htunkon a szövetkezeti mozgalomra háruló feladatok teljesítésében fontos tényező a leghaladóbb szövetkezeti mozgalom, a szovjet szövetkezeti mozgalom gazdag tapasztalatainak felhasználása, valamint a szocialista munkaverseny kibontakozása. Georgi Videnov, a bolgár delegáció vezetője a többi között ezeket mondotta: A bolgár fogyasztási szövetkezetek további fejlődése és erősödése érdekében a kormány és a párt határozatot hozott. Ebben feladatként jelölte meg, hogy bővíteni kell az áruválasztékot, javítani kell a lakosság minőségi árukkal való ellátását, kultúrigényeinek kielégítését, erősíteni kell a pénzügyi fegyelmet, gondoskodni kell az áruknak a termelő vállalatoktól a lakossághoz való gyors eljutásáról. A külföldi küldöttek a felszólalásaik után értékes ajándékokat adtak át a küldöttgyűlés elnökségének. A küldöttgyűlés határozata A küldöttgyűlés határozati javaslatot fogadott el a földművesszövetkezetek előtt álló további feladatokról. Legfontosabb feladatként jelöli meg, hogy a falusi dolgozók a közszükségleti cikkeket és a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat és eszközöket a lakóhelyükhöz közeleső földművesszövetkezeti boltokban hiánytalanul beszerezhessék. A határozat a továbbiakban feladatul tűzi ki: A földművesszövetkezetek növeljék és javítsák meg a közétkeztetési és szolgáltatási tevékenységüket. A szövetkezeti kereskedelem áruellátásának megjavítása érdekében rövidíteni kell az áruk útját. Ebben az évben az elmúlt évihez képest háromszorosára kell növelni a felvásárlást, különösen gyümölcs- és zöldségfélékből, burgonyából, hízottsertésből, baromfiból, tojásból és borból. A tagság váljék anyagilag is közvetlen érdekeltté, ezért az évvégi mérlegmegállapító közgyűléseket követően minden földművesszövetkezet rendszeresen fizesse ki a tagságának a részjegyek után járó térítést, az idén bevezetett vásárlási és értékesítési visszatérítéseket, továbbá a vezetőségi tagok tiszteletdíját. Végül a határozat felszólítja a küldöttgyűlés részvevőit, hogy hazatérve ismertessék a küldöttgyűlésen hallottakart a szövetkezeti tagsággal.
