Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 április Árleszállítás Csehszlovákiában Prága (TASZSZ). Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága március 29-én teljes ülést tartott A t>lénum megvitatta és jó­váhagyta azt a párt- és kormányha­tározat-tervezetet, amely az élelmi­szerek és iparcikkek kiskereskedelmi árainaa harmadik csökkentésére vo­natkozik. A kérdéssel kapcsolatban Viliam Siroky tartott beszámolót. Március 30-án este közzétették Csehszlovákia Kommuni- Pártja és Ja kormány határozatát az 1954 apri lis elsején életbelépő űjabb árleszál- ‘ lításról. Az 53 ezer árucikkre vonat­kozó árcsökkentés eredményeként a j lakosság egy év alatt 5.6 milliárd i koronát takarít meg. Az élelmiszer- árak — ezen belül a kenyér, a dar ., a tej és a tejtermékek, a tojás, a cu­kor és a cukrászati készítmények ára — 8—25 százalékkal, az iparcik­kek ára — ezen belül a szövet, a cipő stb. ára — 9—45 százalékkal csökken. A gyarmatok népei békét és nemzeti függetlenséget követelnek Moszkva. A »-Pravda« vezércikket közöl -A gyarmatok népei békét és nemzeti függetlenséget követelnek« címmel. , Világszerte — hangzik a vezércikk - százm Uiók harcolnak rendűbe tét­én elszántsággal a gyarmati rabság ellen, a „ynrmatok népeinek nemzeti iicgetlenségéért, a bék- -ért és a de- vráciáért. Egyesült Áüamok, Anglia és U-italista országok politikai ve- ■Jrimeiethurit elfojtanak minden kísérletet, amellyel a gyarma- a függő országok iakos; iga a di jármot igyekszik Lerázni.- tanúskodik az Egyesült Álla­ndó-kínai pülilik.ija is. Az Egye- llamok uralkodokörei az indo- háború folytatására és kiter- törekednek. natok és fél gyarmatok né- mzeti felszabadító mozpal­-— . *"» ■ ir:f. in­g. Mi radban! zándéka, ^______ /zfés/.kek Ázsiáját a nemzetközi béke biztos bástyájává változtassák. Az akció tömeges volta az, ami különösen jellemzi a nemzeti felsza­badító mozgalom mostani szakaszát. Az a harc, amelyet a Vietnami De­mokratikus Köztársaság népe sza­badságáért és nemzeti függetlenségé­ért vív, ragyogó példája az arcvonal és a hátország hősiességének. Az ázsiai országok és más országok né­pei a koreai kérdés békés rendezését és az indokínai béke helyreállítását követelik. A »Pravda« rámutat, hogy ma már nincs olyan gyarmat, vagy félgyar­mat, amelynek népe valamilyen mér­tékben, vagy valamilyen formában ne kelne harcra felszabadulásáért. A gyarmatok és félgyarmatok nemzeti felszabadító erői abból a harcból me­rítenek lelkesedést és a jövőjükbe vetett szilárd hitet, amelyet a népek világszerte a békéért, vívnak, abból a testvéri támogatásból és együttér­zésből, amelyet az egész világ dol­gozóinál találnak. A „l’Uniíá“ leleplezései Piccioni és Spataro hamis adóbevallásairól Róma (MTI). Az olasz minisz­tertanács kedden rendeletet ho' zott, amelynek értelmében hat hónapig terjedő elzárással bünte­tik azokat, akik a valóságnak meg nem felelő adóbevallást tettek és évi jövedelmük meghaladja' a 6 millió lírát. A „PUnitá” keddi szá­ma • leleplező cikket közöl arról, hogy milyen kiváltságos elbánás­ban részesülnek a klerikális veze­tők a kincstár részéről. Az Olasz Kommunista Párt lapja hivatalos adatok alapján köz' li, hogy Piccioni külügyminiszter 1951-ben és 1952-ben 38 ezer lira adót fizetett, 1953-ban pedig 54 ezer lírát, vagyis kevesebbet, mint amennyit egy átlagos tiszt' viselő fizet. A külügyminiszter adóbevallása szerint leánya jöve­delme havi 12 ezer lira, vagyis amennyi egy háztartási alkalma­zotté és két fia kevesebb mint 30 ezer lírát, vagyis annyit keres, mint egy építőmunkás. A kincs­tár Piccioni adóbevallását becsü­letesnek, a valósággal megegyező­nek találta és ezen az alapon adóztatta meg. Spataro, a keresztény-demokra­ta párt titkárhelyettese hasonlóan alacsony adót fizet. Mint ismere' tes, Spataro fia Montagna márki üzlettársa és a számítások szerint a legutóbbi években többmilliárd lira volt a jövedelme. IRAK mintegy négymillió lakosa közül több mint 800 ezer irakit sújtott az árvíz — közölték Bagdadban. ícgy az >gban le- mintájú íkodott. A repülőgép egv katonai .arakiáborra zuhant. Öt pilóta életét vesztette, 13 személy pedig ú.yosan megsebesült.­PEKING A Vietnami Demokratikus Köz- *«sár' Minisztertanácsa március '"o Si Minh elnök elnök­it tartott — jelenti a Tájékoztató Iroda’4, mi Demokratikus Köz- nisztertanácsa ezen az súlyozta, hogy a gen- ke/.lcí összehívására vonat- i tál ozás Vietnam, Khmer ‘Lao népe ellenállási har- kerét jelenti. A genfi ér- vanakkor a Szovjet­ekké és demokrácia vi- v <> ''tábora békepolhiká ■ -nye is.- 7iap tábornok, a vi- “g főparancsnoka-ilA»*' • *-eszá- .crán nök­ísen---- --------------ben Rövid külföldi hírek miként mozgósítják a tömegeket a j z földreform végrehajtására Viet- j _ namban. | r ú A minisztertanács jóváhagyta a 1 'ietuam nép oldalára átállott -M •<>.■■■ i-i 1 'mák és polgári köz­li I alkalmazottak iráhyában folyta- § irt J lőtt politikát. s ÚJDELHI Nehru miniszterelnök — mint a.-. „Indinfo“ jelenti — március 29-én Uj-Delhiben az indiai köz­igazgatási intézet felavatása alkal­mát a i mondott beszédében felhív- a az Egyesült Államokat és azo' kar a hatalmakat, amelyek hidro- 'nbombával rendelkeznek, hogy kísérletezzenek vele. „Teljes mértekben együí térzek azzal az igliaban és több más országban . .Hangzott kéréssel és követeléssel mondotta Nehru —, hogy hagyjanak fel az ilyesfajta kísérle- . " Néhru elmondotta, hogy Jr pártban és több más országban, tgy Antth <ban <• ? Ausztráliában erélyes javaslat k hangzottak el, hogy ne folytassanak többé hidro- gfcnbomba-kíséi l 'tekét és ne sza­badítsanak el i -an gonosz erőket, amelyekről nem tudni, hová ve­zetnek. Nehru emlékeztetett a pa­lackból kiszaba ült szellem mesé' íjére. majd a?f , reményét fejezte ki. hoev az . tékes hatalmak fi­íogv a: gyelemre méltatják azt a kívánsá­got, hogy hagyják abba a borzal­mas hidrogénfegyverrel folytatott kísérleteket. * * * Pandit asszony, az ENSZ köz­gyűlésének elnöké rnaícíus ' 29-en az újdelhi nőszövet-.ég fogadásán mondott beszédében felhívta a nagyhatalmakat, hogy haladékta­lanul szüntessék meg a tömegirtó atomfegyverek gyártását. Pandit asszony felszólította a nagyhatal­makat, hogy bélyís célokra hasz" nálják fel az atomerőt. * * *­BERN Lausanneban március 29-én megkezdődött André Bonnard professzor, ismert svájci közéleti személyiség, a svájci békebizottság elnöke és két más békeharcos, Charles Affolter és Fanny Greter ügyének" tárgyalása. Az említett személyeket „Svájcnak kárt okozó kémtevékenység’‘-gel vádolják. A „Bonnard professzor és a de­mokratikus szabadságjogok védel- mezésére irányuló mozgalom“ részvevői rámutatnak, hogy a ha­tóságok valójában meggyőződése miatt akarják elítélni Bonnard professzort. A burzsoá körök több képviselője is osztja ezt a véle' ményt. Makarenko, a nagy szovjet pedagógus 1lower üzenete a kongresszushoz illantok külkereskedelmi politikájáról lián vámkorlatozásokait« — ugyanak­kor azont.in hozzáfűzi: »De nem egy- pásr.i és íig. iembevéve saját ér­őinket«. Az -Inök üzenete a to­kiakban bt llja. az úgynevezett •ly-rendszer<- kudarcát. Az iize- zerint »a ti lláradományok nem lenek tartós megoldást . . . ab- i zsákutcában, amelyet a dollár­hozott ’étre . . . « üiower a továbbiakban kifejti anmjánat különbőz j pontjait, gyesült Államok és nyugateuró- partnerei k eskedelmi kapcsol a- '\m oly sok e entétet okozó ameri- vámtsrifa-tr-vénnyel kapcsolat- Eisenhower megígér bizonyos lé­len módo ításoka+. de h zzá- z vámcsökken­______ ft * *"*NlMMdi be­üzenet szerint »abból a célból, hogy a külföldi amerikai beruházásokat méltányosan kezeljék«. Eisenhower — utalva az amerikai válság-jelen­ségekre — kijelenti: »Az Egyesült Államok kormányának korlátoznia kell az amerikai gazdaság hullámzá­sát . . . « Az amerikai gazdasági és techni­kai segély-programmal kapcsolatban az elnök kijelenti: »Helyeslem azt az elvet, amely szerint a lehető legrö­videbb időn belül végét kell érnie az adomány formájában nyújtott, gazda­sági segélynek, figyelembevéve nem­zeti érdekeinket« Az üzenet utal ar­ra hogy »a külföldnek nyújtott ame­nta segély csökkentése foltozni íog- íi. a Kelet és a Nyugat közötti ke- ' em újrafelvélelére irányi’’ zzel kapcsolatban F' _____ iondja TIZENÖT évvel ezelőtt, 1939 áp­rilis 1-én ragadta el váratlanul, al­kotó tevékenysége teljében a halál Anton Szemjonovics Makarenkót, a szovjet pedagógia kimagasló egyéniségét, ezt a kivételes tehet­ségű, nagyszerű embert. 1888'ban született az ukrajnai Bjelopoljeban, vagongyári mázoló­mester fiaként és 1903-ban, egy kis kétosztályos falusi iskolában kezdi meg az ember nevelésének gyönyörű munkáját, amelyben 3 és fél évtized alatt csodálatosat alkotott. Két évvel később, az el­ső oroszországi forradalom évében kerül a krjukovoi iskolába, amely abban az időben a helyi forradal­mi tevékenység központja. A dél- oroszországi vasúti munkások kö­rében ismerkedik meg a marxiz^ mus eszméivel, amelyeknek alkotó felhasználása életművét jelentik. „Pedagógiai hősköltemény“ az ,.Uj ember kovácsa” eredeti címe. Ez a pedagógia történetében új korszakot nyitó hősköltemeny 1920—27 között játszódott le a Gorkij nevét viselő munkatelepem ahol az októberi forradalom éltető levhgőjében kibontakozik Maka­renko kivételes pedagógiai tehet­sége 500 elzüllött kis csavargóból nevel szívével és tehetségével „igazi embert“ — ahogy úja. Munkája nyomán a lelki-testi pusztulás felé haladó fiatalok o a szovjet haza odaadó, erkölcsös, munkás fiai és leányai nevelőd­nek. Maxim Gorkij neve és szeme lye nem kis szerepet játszott eb­ben a munkában. Hosszú időn at leveleztek a gorkijisták névadó­jukkal, aki a Szovjetunióba visz- szatérve meg is látogatta oké . írja egy levelében Makarenkonak: „Csodálatraméltó ember ön Anton Szemjonovics. Abból a fajtabo való, amelyre Oroszországnak a I legnagyobb szüksége van. I És ez a nagyszerű fajtájú em­ber, a ^Gorkij'telep sikerei után fáradhatatlanul dolgozik tovább. 1928-tól 35-ig vezetője a Pzfr. zsinszkijről elnevezett ifjúsági kommunának, ahol magasfokú er­kölcsi és anyagi feltételek kozott nevelődnek új emberek százai. 1935-től Makarenko — Gorkij régi sürgető ösztönzésére is végleg a pedagógiát szolgáló iro­dalmi tevékenységének szentelí magát. Ekkor fejezi be munka után — az „Uj ember ko­vácsáét, ezt az életörömöt, az emberbe vetett hitet sugárzó gyö­nyörű alkotást, amelyben magas művészi színvonalon ad képet ele- te céljáról és tartalmáról — az ember neveléséről. Gorkij a köny­vet a szovjet szépirodalom egyik legkiválóbb alkotásának nevezte. Jelentőségét nehéz felmerni: hány nyelven szól ma mar mil i­őkhöz az emberi élet szepsegero , hány ezer ifjú és megifjodott ne­velőnek adott és ad erőt munkájá­hoz! Két évre rá jelenik meg a ..Szü­lők könyve”, egy négy kötetre tervezett sorozat első kotetp rne ^ nek folytatását a sors megadta tőle. E művében ismét utto munkát végez: a szocialista j£rsa dalom családi életenek, a gjc" nevelésének problémaival_ ad sok éves tapasztalatával, felbecsu tetlen értékű tanácsokat. ^ Halála előtt egy ^el lat W kacag­£S hol a meghatottság könnyért fakasztó története, a szovjet ped gógia tapasztalatainak újabb kin csesbányája. A nagyobblélekzetű művek mel­lett fáradhatatlanul ír a lapok b. előadásokat tart a rádióban, be­szélget emberek százaival, hogy minél többet tegyen azokért, aki­ket mindennél jobban szeret — a szovjet haza embereiért. MAKARENKO pedagógiai mód­szere, amely a Szovjetunió és a szocializmust építő népek ember- formálásának alapja —• nem vala­mi különleges módszer, ö maga is hangsúlyozta: módszere,, Marx- Engels—Leni n—Sztál i n tanításai­ban gyökeredzik, az Októberi for­radalom, a szovjet pedagógia vív­mánya, amely a polgári és kispol gári nevelési elméletek elleni ál­landó harcban született meg. Pedagógiai rendszere három alaptételen nyugszik. A nevelő el­ső feladatának a közösség meg e- remtését tartja — a közösség ere­je hat az egyénre a legerősebben Háromezer fiatalt nevelt „igazi emberré” közösségeiben — számo­sán az építőmunka vezető posztjá ra kerültek, sokan hősiesen helvt- álltak a honvédő háborúban bi­zonyságaként a közösségi neve1- erejének. A NEVELESI tevékenység má­sik alapeleme Makarenko éh* ben és. tanításaiban a munka. Örömteli tevékenységének, a : egyéniség, tehetség legfőbb meg­nyilvánulási formájának tartja és gyakorlatban bizonyságát adta, ho­gyan formálhat át embereket a szeretet és jól végzett munka Rendszerének harmadik sári;' latos pontja a fegyelem, amely a szocialista társadalomban gyökeim sen más tartalmat kap, mint a pol­gáriban. A szocialista ember fe­gyelme a kötelességtudás, becsi - letérzés, az akarat kifejlesztője. Előbb eredménynek nevezhetj i — később eszközzé válik, mely: ek segítségével az emberi helytállás olyan páratlan példái születnek, mist Zója, Matroszov, az Ifjú gár- cüt hőse' — és hozzájuk haso - ezrek ésSi?rek. Művésze a pedagógiának, nem tűri a sablont, átlagot és élesen kikel az ellen hogy „receptként“ használj ,s. pedagógiai tevékenysége nagy e rületet fog át. Fogla'kozii;' esztétikai nevelés kérdéséi "el. as tartja, hogy a zen*- fialom. ;> színház és filmművészt t. i képző­művészet szépségein túl sajátítsa el a szocialista ember a ruhádon dás, a beszéd, a mozgás, a maga tartás, a munka és a pihenő * szépségeit is Ez az esztétikai n. velés a szocialista ember erkölcs, arculata k alakításának fontos ré­sze. A kommunista nevelés mindent legyőző erejébe vetett hitével a szocialista optimizmust tartja a nevelői m m ka alapkövének is. „Az élet nehéz, de megörvendez­teti azokat, akik a nehézségeket el tudják hárítani” — tanítja, a pedagógus munkája nehéz, de „boldogsá. aal teli“ munka. Ezt a boldogság al teli munkát az ő pL- dája nyomán sok m ’álasú' ’ hivatásul, az ő taníta lival g godva végzi munkáját haza és a népi demok a K. tűk hazánk sokezer p» lagogt. Pedagógiai hagyatékának mányozására intézet alakú Szovjetunióban, művei tue nyelven szolgálják az új ern.be velősének nagyszerű ügyét. ABBAN, hogy az „ember új, gyönyörű értelmet kapót nem csekély része van / Szemjonovics Makarenkónak. Novobátzky Sándor — Nenn* Gycrgv Berlin; jelentés a négyhatalmi tanácskozásitl Á -; Országos Béketanács külpo­litikai füzetsorozatában március­ban „Berlini jelentés a négyhatal­mi tanácskozásról” címmel Novo' Ibátzky Sándor és Nemes György 'számolnak be berlini élményeik- ’»Airvhatp1 •* tanácskozás | it, a tanácskozás néhány r eseményét* amelyről a sajtó ideig nem emlékezett meg. / zetben a szemtanú élményei jón elénk tárul a mai Léi Berlin Siete, a béke és há erőinek nap megi

Next

/
Oldalképek
Tartalom