Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-03 / 52. szám
Szerda, 1954 március 3. SOMOGYI NÉPLAP Felkészültek a tavaszi munkákra a darányi gépállomás dolgoséi A darányi gépállomás megyénk gépállomásai közül az elsők között tette meg vállalását pártunk III. kongresszusa tiszteletére. A gépállomás dolgozói megfogadták, hogy a gépjavítást határidő előtt 10 nappal, tehái február 15-re befejezik. A téli gépjavítások elvégzésére versenyre hívták a csokonyavisontai gépállomás dolgozóit. Ennek eredményeként mindkét gépállomáson lelkes versenymozgalom bontakozott ki, melynek eredménye sem maradt el. Mindkét gépállomás dolgozói becsülettel tettek eleget vállalásaiknak és azokat túlteljesítve határidő előtt javították ki gépállomásaik erő- és egyéb mező- gazdasági gépeit. A nemes vetélkedés eredményeként a darányi gépállomás dolgozói a vállalt február 15-i határidő helyett már február 9-én befejezték a 22 erőgép, 33 eke helyett pedig 36 eke javítását, ezenkívül 24 tárcsát, 20 vetőgépet, 4 kultivátort, 16 cséplőgépet és terven felül február 20-ig még 4 arató-cséplőgépet javítottak ki. E nagyszerű eredmény eléréséért a gépállomás dolgozói ió munkát végeztek. Helytelen lenne azt mondani, hogy a javítási munkában nem voltak nehézségeik. Komoly akadályokat kellett elhárítaniok, hogy leküzdhes- sék az alkatrészhiányt. A Barcsi Fűrészüzem dolgozóinak segítségével e2 szaktudásával és példamutató műn sikerült is, akik önzetlenül segítették kájával számos esetben készített el patronálásukkal a gépállomás dói- olyan hiányzó gépalkatrészt, mely- gozóinak munkáját. nek beszerzése nehézségekbe ütköSak segítséget kaptak a Bu- zöt^ a dapesti Utigépjavító Vállalat dolgozóitól is, akik hasznos tanácsokkal és nehezen beszerezhető alkatrészek leszállításával járultak hozzá, hogy a gépállomás a vállalt határidő előtt fejezhesse be a téli gépjavításokat. Természetesen, a gépállomás dől-: gozói mindezt nem nézték ölhetett kézzel és sokat tettek a hiányzó és nehezen beszerezhető alkatrészek biztosítására. Vállalásukban az is szerepelt, hogy a nehezen beszerezhető alkatrészeket a lehetőségek szerint házilag készítik el és ezzel 44 ezer forintot takarítanak meg népgazdaságunknak. E. vállalásukat nagyrészt megvalósították és közel 20 ezer forintos megtakarítást értek el. Ezen a területen a gépállomás számos dolgozója tűnt ki példamutató munkájával, de a Gelencsér elvtárs elmondja, hogy a javítás ideje alatt sokszor gondolkozott azon, vájjon hogyan tudnák beszerezni az egyik traktor üzembehelyezéséhez szükséges szíjtárcsát. Kérték ezt a megyei, a központi és a budapesti javítóműhelytől is, de nem kapták meg, márpedig a gépjavítási határidő gyorsan közeledett. Némi, de jogos büszkeséggel mondja Gelencsér élvtárs: — A leszakadt szíjtárcsát házilag készítettük el, illetve újítottuk fel, hisz nem várhattunk tovább, mert a gépek javítását időben el kellett végeznünk, hogy a tavaszi talajmunkákat rövid időn belül megkezdhessük és mi ebben is az elsők akarunk lenni a megye gépállomásai között és túl akarjuk szárnyalni versenytársunkat, a csokonyavisontai gépállomást. Ennek valóraváltása nem is kétséges, hisz a darányi gépállomás erőgépei kijavítva, példás rendben állnak már február 10 óta a területen i- „ . , . - . es a dolgozok mar csak arra varnak, legnagyobb elismerés mégis Gelen- , ' í ha arra lehetőség nyílik, azonnal csei Béla elvtársat, a j avítóműhely | megkezdhessék a tavaszi talajmun- vezető főgépészét illeti, aki kiváló ' kát, a szántás-vetés munkáját. Mintegy 56 lioidnyi területen termelnek szerződéses rostlent és rostkendert a balaíonszabadiak HETEK múltak el azóta, amikor a balatonszabadi dolgozó parasztok először hallottak arról, hogy államunk milyen nagyjelentőségű kedvezményeket biztosít a rostlen és kender szerződéses termeléséhez a termelőknek. Antal elvtárs, a Rostkikészítő Vállalat körzeti megbízottja és a tanácsvezetők nap mint nap felkeresték a dolgozó parasztokat és megmagyarázták nekik: az idén a multévihez viszonyítva jobban kifizetődik a szerződéses rostlen- és kendertermelés, mivel az átvételi árak is jóval magasabbak, a prémium is több az idén. mint tavaly volt. Be elmondták azt is, hogy több és olcsóbb ruha jut mind a városi, mind a falusi dolgozóknak, ha elegendő kendert és lent termelünk. Tehát egyéni és közérdek a szerződéses rostlen- és kendertermelés. Az első időben azonban nem sok foganatja volt ezeknek az érveléseknek. — Csak ezzel a kendertermeléssel ne szekálnának — mondogatja egyik-másik gazda a Rostkikészítő Vállalat megbízottjának és a tanácsvezetőknek — még hallani sem szeretek róla. A múlt évben is ígértek magas árat és aztán mikor átvette a vállalat megbízottja a kendert, akkor agyonbecsmérelte azt és alacsony árat fizettek érte. — Igaz, hogy a múlt évben mi a vállalat részéről is követtünk el hibát — ismeri be Antal Imre — de okultunk a hibákból. JÖNEHÄNY nap, vagy talán egy hét is eltelt, mire egy gazda egy hold kender termelésére szerződést kötött. Ezután aztán a többi gazda is jobban számolni kezdett a rostkender- és rostlentermeléshez biztosított kedvezményekkel. Az idén 120 forintot fizet a vállalat egy mázsa elsőosztályú rostlenért, a tavalyi 62 forinttal szemben — latolgatta ifjú Molnár József dolgozó paraszt. A szerződéskötéskor természetben előlegként kát. holdanként 200 forint értékű textiláru vásórlásáVágómarháért tenyészüszőt kaphatnak cserébe a tsz-ek és egyénileg termelő dolgozó parasztok A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat^ nak megfelelően termelőszövetkezeteink és egyéni dolgozó parasztjaink állatállományának minőségi megjavítása érdekében az Allat- és Zsírbegyüjtő Vállalat útján vágómarha-tenyészüsző csereakció indult be. Azok a tsz-ek és egyéni termelők, akik legalább 320 kg-os I., II-, III. osztályzatú minőségnek megfelelő vágómarhával rendelkeznek, az Állatbegyüjtő Vállalattól selejt vágómarháikért 250 kg-on felüli tenyészüszőt kaphatnak. A vállalat a cserevágómarhákért az állat ivarénak és osztályzatának megfelelő szabad árat fizeti a tsz-nek, vagy egyéni termelőnek. A tenyészüszőt kg-onként 5 forintos áron adja át a cserevágómarha akció keretében. (A tenyészüsző kg-on- kénti ára nem sokkal magasabb tehát, mint a cserében átadott vá* gómarha szabad ára!) \ A tenyészüszők az egyénileg dolgozó parasztok szerződéses neveléséből származnak, melyeket lehetőség szerint ugyanabban a községben cserevágóállat ellenében helyben át is ad a vállalat.; Amennyiben nincs a községben az igénylésnek megfelelő mennyiségben szerződéses tenyészüsző, a vállalat hízlalóteiepein (Csorna, Szőlősgyörök, Ságvár, Lulla, Kisbajom, Ujkút, Ádánd, Kaposmé- rő), vagy szükség esetén felhajtó napokon fogja a cserét lebonyolítani. , I dolgozókért, a mozőgazdaság fejlesztéséért az állami és szövetkezeti boltokban megkapják a textilárut. Emellett a leszerződött +erület mentesül a tojás-, állat-, baromfi- és • terménybeadási kötelezettség alól. Ezenkívül a kamatmentes hitelen biztosított gépszántás, a műtrágya, a művelési előleg is nagy kedvezmény a gazdának. így aztán ifj. Molnár József egy hold rostlen termelésére kötött szerződést, amely után azon nyomban megkapta a 200 forint értékű textilre az utalványt. Ifj. Molnár Józse- i ha'tá7id&-e' teijesítették télf gépja- fet csakhamar -több dolgozó paraszt I vítási tervüket. Az élelmiszeripar a lakosság jobb ellátásáért az eddigi mintaboltok mellett 1954-ben 8 új mintaboltot nyit az ország különböző részeiben. így Komlón tej', konzerv- és édesipari mintaboltot létesítenek. * * * Á Telefongyár dolgozói a nagy- szénási és a mezőkovácsházi gépállomások részére nagymennyiségű szerszámot és számos pótalkatrészt készítettek. Ezenkívül műszaki segítséggel járultak hozzá, hogy a gépállomások időben befejezzék a téli gép javítási munkákat. * -x- * Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat a medgyesegyházi és a kunágotai gépállomások felett állalt védnökséget. A zavartalan munkához szükséges 529 különféle szerszámot — köztük golyóscsapágyakat, villanyvezetéket, re- szelőt és sok egyéb hiányzó munkaeszközt — küldött a vállalat. Együttműködésük eredménye: a medgyesegyháziak két nappal határidő előtt, a kunágotaiak pedig követte.. Illés Mátyás 800, Vecsei Lajos 400 öl rostlen termelésére kötött szerződést. MOST már szívesen keresik fel a gazdák a tanácsot a rostlen- és kendertermelési szerződés ügyében: Eddig már több mint 56 holdnyi rostlen és kender termelésére kötöttek szerződést a balatonszabadi dolgozó parasztok, mert belátták, hogy ez ra kap a termelő utalványt, amelyre I egyéni érdekük, de közös ügy is. * * * A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalathoz küldte el kiváló szakmunkásokból álló patronáló brigádját. Hamarosan eljuttatják a gépjavító vállalathoz a hiányzó anyagokat is. így nagy- mennyiségű sziluminhulladékot, 1 mázsa bronzhulladékot és 1 teli erautórakomány gömbvas- és lemezhulladékot küldenek Szolnokra. < * * * A nagyarányú erdősítéshez és fásításhoz sokmillió csemetét nevelnek az erdőgazdaságok csemetekertjeiben. A parányi fácskák ápolása nagy gondot okozott a csemetekertek dolgozóinak, mivel fafajoktól függően 45—80 centiméterig, különböző sortávolságban vetik a magot. Eddig minden sortávolságra külön gépet alkalmaztak. Az erdőgazdasági szerszám- gyárban most olyan csemeteművelő gépet gyártanak, amely 45—í 80 centiméter sortávolságra kívánság szerint szabályozható. A késeket úgy lehet szabályozni, hogy 2—14 cm mélyen dolgozzanak s így sarabolásnál és mélykapálásnál egyaránt jól használható a gép, amely mindössze 56 kiló, s egy ló könnyen húzza egy ember irányítása mellett. Az új csemetekerti sorközi művelőt homokon, kötött és kemény talajon is kipróbálták, s mindenütt igen jól bevált. Az eddigi gépek teljesítésénél másfélszer nagyobb területet lehet vele egy műszak alatt megkapálni. A tavaszi csemeteápoláshoz 250 ilyen gépet kapnak az erdőgazdaságok. A gépek nagyrésze már elkészült. * * * A kongresszusi verseny lendület te a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban is szép eredmények eléréséhez segíti a dolgozókat. Az üzem első negyedévi tervében többek között 20 ipari mosógép elkészítése szerepel. Ezeket vegytisztító üzemek, kórházak és nagyobb intézmények számára gyártják. A hosszúra nyúlt téli estén Molnár József vacsora után mélyen elmerült az újságolvasásban. Arcát, vörösesszőke, tömött bajuszát és mélyenülő, világoskék szemét teljesen elfedték a feketebetűs papírhasábok: csak időnként, amikor cigarettára gyújtott, lehetett látni ábrázatát. A család többi tagja már lefeküdt s őt is biztogatta felesége: — Feküdj már le, ne rontsd a szemedet — zsörtölődött az asszony. — Nem tudom, mit tudsz olyan sokat olvasni abból az újságból? —• Mindjárt fekszem — válaszolt megnyugtató hangon az ember — már csak néhány sor van vissza. Egy pillanatra az asztalra tette az újságot, két öklével megdörzsölte fáradtan mozgó pilláit, s alattomban a vekkerórára pillantott, aztán sietve vetette bele tekintetét ismét az újság hasábjai közé. Az asszony csak nem hagyta annyiban, s kissé gúnyosan odabökte férjének: — Ugylátszik, nagyon meg akarsz okosodni ... Ennyi idő alatt már akár kétszer is elolvashattál volna egy újságot!... Feküdj már le!... — Hagyjál békén! "— vágott vissza az ember most már kissé indulatosan —■ te csak aludj nyugodtan... En tudom, hogy mit csinálok! Mély csend ülte meg a szobát. Az asszony álomba merült. Molnár József letette az újságot, s két kezébe temetve redős homlokát, az asztalra könyökölt és egy vastagbetűs című cikkre szegezve tekintetét, hosszan elgondolkozott. »-Jó munkával, s az állam iránti kötelezettséMolnár József becsületszava... í günk teljesítésével köszöntjük a Hl. | pártkongresszust«. Ez a két. sor ! valami különös érzést keltett ben- I ne. — Igen, a párt és az állam J megtette a magáét — fűzte hosszan , gondolatait — vájjon mit tettem én? (Vagy mit tehetek? Eh, de minek töröm ilyesmin magam, jobb, ha lefekszem. Csak ne olvastam volna ezt az újságot. Nem izgatott engem az újság valamikor — kalandozott vissza a régi cselédidőre. — Igaz, hogy akkor nem is olvashattam. Az uraság, meg az intéző gondoskodtak arról, hogy ne jusson a cseléd újsághoz — most hirtelen libabőrös lett a háta, amint eliszonyodott — dehogy kívánom vissza azt az időt. Csak parancsoltak, mint a barmot, hajtották e dolgozó embert. Amint megint a vekkerre tekintett, meglepetten állapította meg, hogy már éjfélre iár az idő. Megropogtatta erős karjait és csendben lefeküdt. * * * ]V| ásnap időben felkelt, nehogy az asszony szólhasson a késői lefekvés miatt és befogott a szánkóba: trágyát hordott a mezőre. Egész nap munka közben is még azoknak a gondolatoknak volt rabja, amiket az éjszaka fejében forgatott. Még este, amint a kultúrház nagytermében az egyik sarokba behúzódva hallgatta a tanácselnök beszámolóját, akkor is ugyanazt hajtogatta magában, mint előző este: mit tettem én és mit tehetek ... Az állam megtette a magáét. Aztán egyszercsak egy újabb — szinte úgy érezte végső elhatározásra késztető —- gondolat ütött fejébe s majd hogy el nem vörösödött a szégyenérzéstől. — Ugyan, mit tehetek én... Csak kinevetnének talán _ a többiek, ha itt most én is vállalnék valamit. Jobb lesz hallgatni. Amint ott ült küszködve határozatlanságával, kétirányú gondolatával, olyasvalamit hallott, amiről ő is olvasott. — Pártunk és kormányunk megtette a magáét, most rajtunk, dolgozókon a sor — csengett a tanácselnök érces hangja. — Közeleg a III. pártkongresszus és azt hiszem, nemes cselekedet lenne, ha kötelességvállalást tennénk, illetve tennének Jut község dolgozó parasztjai is a pártkongresszus tiszteletére ... De mindenki csak annyit vállaljon, amennyit teljesíteni is tud, mert a becsületszó kötelez. A beszámoló után több egyénileg dolgozó paraszt szólalt fel és tett fogadalmat a pártkongresszus tiszteletére. Molnár József izgatottan ült a székén, homloka tüzelt, mellén erős szorongást érzett. Már-már úgy látszott, nincs több hozzászólás. Molnár József még mindig küzdött a gondolatokkal. Egyszercsak reszkető inaival felegyenesedett és keresetlen szavakkal gyorsan elmondta, amit kigondolt. — Én, Molnár József, aki 6 és fél holdon gazdálkodom, becsületszavam adom rá, hogy a párt III. kongresz- szusának tiszteletére — most egy pillanatra elakadt a hangja, nagyot nyelt, s aztán tovább fűzte a mondó- káiát — még az első negyedévben teljesítem egész évi hízottsertés- beadási kötelezettségemet... Aztán meg a tavaszi munkákat határidő előtt elvégzem és versenyre hívom Farkas János gazdatársamat... Csak ... csak ennyit akartam. Aztán ismét visszaült a helyére s egy pillanatig zavartan tekintett a mellette ülő emberek felé, akik barátságos mosollyal néztek rá. * ífc A lig telt el két hét, amikor Nagy J * Károly községi tanácstitkár beállított Molnárék portájára. Molnár József éppen az istállóból tolta , ki a trágyával megrakott targoncát, amikor ráköszöntött a tanácstitkár. Miután Molnár gazda a trágyatelepen elrakta a friss trágyát, betessékelte a titkárt a szobába. — Mi az, mikor vezették be a villanyt? — kérdezte a tanácstitkár, amint szemébe csapódott a szobát elárasztó fény. — Hát mostanában — válaszé11 mosolyogva Molnárné — mert hogy leadtunk egy 170 kilós hízót, s a kötelezőn felüli súly után szabadárat fizettek és így a villanyra is jutott pénz. — A tavaszra, amikor már korábban kell az istállóban etetni, este meg későn — az istállóba is beköttetjük a villanyt — vágott közbe Molnár József, majd megint az asszony vette át a szót. — Még édesapámnak is nagyon tetszik a villany — mutatott oda az öreg János bácsira, aki az ágy szélén üldögélt — pedig ő 97 éves már és villanyfénynél is köveset lát. Azt mondta: »Én sok éjszaka zsíros pipicslámpánál dolgoztam, jól esik, hogy megértem, amikor villany , világít a mi házunkban is«. — Hát igen — mondta vontatottan a tanácstitkár — többszörös előnyük van, hogy már beadták a hízottser- tést egész évre. Egyrészt nincs gondjuk a sertésbeadásra, másrészt 300 kiló kukoricabeadás alól mentesültek, harmadszor meg a villanyt is bevezették a sertés árából... — most egy pillanatra elgondolkozott, majd felemelte fejét és elismerő mosollyal Molnár József szemébe nézett. — Ami azt illeti — mondta határozottan Molnár gazda — én már a tavaszi munkát végzem, megkezdtem a gyengébb őszi vetések kom- poszttrágyázását. így aztán időben tudom végezni az egyéb tavaszi munkákat is, ahogy jönnek sorba. — Egy pillanatra elhallgatott, gondolatait rendezgette, majd így fűzte to-1 vább a szót: — A múlt évben 12 mázsát termeltem búzából holdanként, s ennél többet nem igen • termeltek a juti gazdák. De az idén úgy ápolom vetéseimet, hogy több teremjen, mint tavaly. 1 holdon kendert is termelek, 400 ölön meg cukorrépát ... mert ez is érdekem. — Én biztos vagyok abban, hogy Molnár gazda a tavaszi munkáknál és a továbbiakban is- teljesíti, amit vállalt — mondta a tanácstitkár és kezet szorított Molnár Józseffel, aki barátságos mosollyal csak eny- nyit mondott: — Nekem mindennél drágább a becsületszavam. Szűcs Ferenc.
