Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 március 14. G. M. Malenkov találkozása választóival Moszkva (TASZSZ). Nagy hazafias lelkesedés légkörében folyt le már­cius 12-én a Szakszervezetek Házá­Emeljük az iskolák, kórházak és gyermekintézmények építésére szánt előirányzatokat. A legutóbbi években ban a moszkvai Leningrád-választó- széles körben kifejlődött a lakásépít­kerületi választók gyűlése, a Szov jetunió Legfelső Tanácsának válasz­tása alkalmából. Az oszlopcsarnokot zsúfolásig meg­töltötték a munkásosztály és dolgozó értelmiség képviselői, kommunisták és pártonkívüliek. A megjelentek fel­állva, hosszantartó viharos tapssal üdvözölték az elnökség tagjai közt megjelenő küldött-jelöltjüket, G. M. Malenkovot, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökét. A gyűlésen Boriszov gépgyári mun­kezés, azonban még mindig igen sok lakásra van szükség. Fokozzuk a kórházak, iskolák építését, minden lehető módon kiterjesztjük a lakás- építkezést. A szovjet emberek joggal büszkék az elért sikerekre és szilárd meggyő­ződésük, hogy országunk eléri a gazdaság újabb, még hatalmasabb fellendülését. Be kell azonban ismernünk, hogy gyakorlati munkánkban még sok a kás, majd Panova tanítónő szólalt fel. hiányosság, olykor pedig lemaradás Oljsanev ismert Sztálin-díjas kőmű- és hanyagság, amely akadályozza az vés elmondotta, hogy a kommunista előrehaladást. A hiányosságok íel- párt és a szovjet kormány szilárdan ! számolása saját magunktól függ, a bízik a dolgozók alkotóerejében, min- j vezetőktől, a szovjet emberektől. Mi dig a népre támaszkodik. Zaharova,! feltártuk és fel fogjuk tárni ezeket az orvostudományok doktora azt a ! a hiányosságokat, tekintet nélkül ar- meggyőződését fejezte ki, hogy a vá- ; ra> hogy önkritikánkkal bizonyos lasztók egyöntetűen G. M. Malenkov- j időre örömet szerzünk a külföldi ra adják szavazatukat. i rosszindulatúaknak és ellenségeink­Ezután G. M. Malenkov kapott1 nek. Elszánt harcot vívunk a lema- szót. A gyűlés részvevői forró lelke- radás és a hanyagság ellen, szocia- sedéssel üdvözölték a szovjet kor- üsta építőmunkánk bármilyen sza­mánynak a szónoki emelvényen meg­jelenő vezetőjét. A hatalom legfelső szervének meg­választása demokratikus államunk­ban elsőrendű fontosságú esemény — mondotta Malenkov elvtárs. — A szovjet nép, mint országának gazdá­ja, a küszöbönálló választásokra ké­szülve áttekinti a Legfelső Tanács előző választásai óta eltelt négy esz­tendő alatt megtett utat. A szovjet gazdaság biztosan ha­lad a szakadatlan fellendülés út­ján. Pártunk Lenin ügye nagy folytatójá­nak, Sztálin elvtársnak vezetésével hosszú éveken át állhatatosan és kö­vetkezetesen folytatta az ország ipa­rosításának politikáját. Országunk most hatalmas nehéz­iparral rendelkezik, amelyet ezután is állandóan fejlesztünk, mint olyan alapot, amely biztosítja az egész nép­gazdaság szüntelen növekedését és fejlődését, mint az ország védelmé­nek biztos támaszát. Most azonban pártunk, élvezve az iparosítás gyümölcseit és eredmé­nyeit, azt a feladatot tűzte ki, hogy két-három év alatt elérjük a köz­szükségleti cikkek termelésének ro­hamos fellendítését. A közszükségleti cikkék gyártásá­ban az ötödik ötéves tervet négy év alatt teljesítjük. A közszükségleti cikkek gyártásá­nak fokozása érdekében különösen nagyjelentőségű a mezőgazdaság további rohamos fejlesztése. A mezőgazdaság rohamos fellendí­tésének feladata — a nép számára minden élelmicikkből és a könnyű­ipar számára mindenfajta nyers­anyagból az elegendő mennyiség, majd a bőség megteremtésének fel­adata — az egész nép ügye. Minden pártszervezetünknek, szovjet-, szak- szervezeti és Komszomol szerveze­tünknek, iparunknak és közlekedé­sünknek, minden vállalatnak és tu­dományos intézménynek napról-nap- ra gyakorlati gondoskodást kell tanú­sítania a mezőgazdaság minden ága­zatának felvirágzása iránt, segítenie kell azt a harcot, amelyet a kolho­zok, a gép- és traktorállomások, va­lamint a szovhozok a mezőgazdasági termelés növeléséért vívnak. Nem kétséges, hogy az általános fi­gyelemmel és gondoskodással körül­vett kolhozaink és szovhozaink, kol­hozparasztjaink, gép- é^ traktorállo­másaink, valamint a szovhozok dol­kaszán is mutatkozzék az meg. Valamennyiünknek tudnunk kell, hogy a munka termelékenységének komoly és állandó növelése nélkül nem lehet sikerrel kivívni a szovjet hép jólétének lényeges és gyors emelkedését. Kötelességünk kivívni a társadalmi munka termelékenységének jelentős növelését. Hatalmas technikai bázi­sunk van a népgazdaság minden ága­zatában, amelyet minden lehető mó­don tökéletesítenünk és fejleszte­nünk kell, szélesebb körben kell gé­pesítenünk a munkaigényes munká kát, minden lehető módon fejleszte­nünk kell a népgazdaság villamo­sítását, beleértve a mezőgazdaság villamosítását is. Továbbra is szüntelenül gondoskod­nunk kell a káderek kulturális-tech­nikai színvonalának emeléséről, új kádereket kell nevelnünk, állandóan fokoznunk kell a dolgozók fegyelmét és önfegyelmét építőmunkánk min­den szakaszán. A munka termelékenységének gyors emelése ügyében most döntő jelentőségű a termelés megszervezé­sének és a munka megszervezésének további javítása. Fontos népgazdasági jelentőségű az ipari termelés minőségének kérdése. Az iparnak jóminőségű és tetszetős árut kell gyártania népünk számára. Ami a külföldi piacot illeti, oda kell hatni, hogy a »Szovjetunióban ké­szült« jelzés az áru kitűnő minősé­gének teljes szavatolását szolgálja. Hazánk továbbhaladásának bizto­sításában nagy szerepet hivatott be­tölteni a szovjet tudomány. A Szovjetunió az újabb fellendülés útján halad. Szilárd és rendíthetetlen a szov­jet rendszer gránitalapja: a mun­kásosztálynak a parasztsággal való szövetsége, a népeknek a teljes egyenjogúságon, a kölcsönös megbecsülésen és testvéri együttműködésen felépült szilárd és megbonthatatlan barátsága. Ebben rejlik szocialista államunk hatalma és ereje. Elvtársak! Külpolitikai téren poli­tikánk változatlanul az, hogy békés feltételeket biztosítsunk a kommunis­ta társadalomnak országunkban való felépítésére, megvédj ük a békét az agresszív körök merényletével szemben. Ez a politika megfelel mind a szovjet nép, mind az egész embe­gozói becsülettel teljesítik az ország 1 riség alapvető létérdekeinek. • ' " ‘ ■ ■ ' -••• ■ Magától értetődik, hogy amíg a vi­lágon agresszív körök vannak, ame­lyek minduntalan — reménytelenül iránti kötelezettségüket. Jelentős sikereket értünk el a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalának további emelé­se terén. arról ábrándoznak, hogy tönkre­tegyék szocialista rendszerünket, a Szovjetunió olyan állapotban köteles Az elmúlt négy esztendőben meg- fegyveres erőit tartani, hogy azok növekedett a munkások és alkalma­zottak reálbére, gyarapodott a kol­hozparasztok jövedelme. A munká­sok és alkalmazottak jövedelmének, valamint a kolhozparasztok jövedel­mének együttes összege, tekintetbe véve az állami kiskereskedelmi árak leszállítását, négy év alatt 60 száza­lékkal- megnövekedett. Népünk anyagi jólétének emelke­dése megkövetelte a szovjet kereske­delem továbbfejlesztését. Az árufor­galomban éppúgy, mint a közszük­ségleti cikkek termelésében is, az ötödik ötéves tervet négy év alatt teljesítjük. csírájában elfojthassák az agresszo- rok esetleges kalandjait. A legutóbbi évek legfontosabb eredménye az, hogy a béke és a népek biztonsága védelmének ügyét milliók veszik kezükbe. Korunk jellegzetessége, hogy külön­böző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek, különböző politikai nézetű és vallású emberek egyesülnek a bé­ke és a nemzeti biztonság védelmé­nek alapján. Ezután G. M. Malenkov az európai népek izmosodó szolidaritásáról be­szélt abban a harcban, amely a szét­tagolás pusztító politikája ellen, a béke és a haladás védelmében folyik. Egyre erősödik a francia hazafiak el­tökélt szándéka, hogy megvédik ha­zájukat a nagy francia nemzet es­küdt ellensége, a német militarizmus újjászületésének fenyegető veszélyé­vel szemben. Olaszországban és más európai országokban egyre erősödik a népeknek az a törekvése, hogy meg­védjék a békét. A béke erőinek hatalmas arányú növekedése jegyében élnek ma Ázsia népei, amelyeknek eltökélt szándéka az, hogy Ázsiát a krónikus háborús tűzfészekből a nemzetközi béke meg­bízható erősségévé tegyék. Ezt az eltökélt szándékot minde­nekelőtt a Kínai Népköztársaság személyesíti meg. Értékesen hozzájárul a béke meg­szilárdításához a nagy indiai nép. Csak üdvözölni lehet azt az ébersé­get, amelyet India állami vezetői az agresszív amerikai körök fokozódó ázsiai mesterkedéseivel kapcsolatban tanúsítanak. Általánosan elismert tény, hogy 1953 a nemzetközi feszültség bizo­nyosfokú enyhülésének éve volt. A békeszerető emberiség kivívta a ko­reai háború beszüntetését. Most minden gondolkozó embernek el kell gondolkoznia azon, hogyan biztosítsuk a további lépést előre, ho­gyan találjuk meg a népek békéje és biztonsága tartós megszilárdításá­nak reális alapját. A mi álláspontunk világos. Mi hí­vei vagyunk annak, hogy a Szovjet­unió békés gazdasági versenyben áll­jon minden kapitalista országgal, kö­zöttük természetesen az Egyesült Ál­lamokkal is. A szovjet kormány következetesen kitart amellett az álláspontja mellett, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet bármely vitás kérdését, bármilyen nehéz legyen is, békés úton kell megoldani. A szovjet kormány helyesli az olyan nemzetközi értekezleteket, amelyeken a különböző országok képviselői az egyenjogúság alapján lelkiismerete­sen munkálkodnak a nemzetközi fe­szültség enyhítése érdekében, kere­sik és megtalálják a vitás kérdések megoldásának békés útját. A Szov­jetunió ennek az irányvonalnak meg­felelően tevékenyen részt vett a négy hatalom berlini értekezletén és — mint tudják — számos fontos nem­zetközi probléma hathatós megoldá­sára irányuló javaslatokat terjesztett elő. Jelentőséget tulajdonítunk a nagyhatalmak küszöbönálló genfi ér­tekezletének, amelyen más érdekelt államok is részt vesznek, s amelynek a Kínai Népköztársaság is egyenjogú részvevője. Feltétlenül el kell ismerni: a nem­zetközi feszültség további enyhítésé­nek útján a legfőbb akadály az, hogy a nyugati hatalmak olyan zárt kato­nai csoportosulásként fognak hozzá fontos nemzetközi kérdések megol­dásához, amely mindig, mindenekfölé helyezi az agresszív hadistratégiai el­gondolásokat. Nem kétséges, hogy ha meglenne az európai biztonság biztosítására irá­nyuló valódi törekvés, lehetséges len­ne leküzdeni az összeurópai kollek­tív biztonsági szerződés megkötése előtt álló akadályokat, lehetséges len­ne aprólékosan megvizsgálni az ezzel kapcsolatban felmerülő javaslatokat. G. M. Malenkov a továbbiakban rámutatott arra, hogy a szovjet kormány álláspontja az, hogy kiszélesíti gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatait a külföld országaival a kölcsönös előny alapján. Megelégedésünket nyilváníthatjuk azzal kapcsolatban, hogy Londonban kezdik felismerni a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének fontosságát. Minden szovjet embert méltán tölt el büszkeséggel, hogy mindjobban erősödik a hazánkat az összes népi demokratikus országokkal egybefűző nagy barátság. Ez a testvéri barátság nemcsak a demokratikus tábor erő­forrása, hanem a nemzetközi béke egyik legfontosabb támasza is. Elvtársak! A lángeszű Lenin al­kotta kommunista párt immár több mint fél évszázada szakadatlanul harcol népünk jobb életéért és bol­dogságáért. Pártunkat elszakíthatat­lan szálak fűzik a szovjet néphez. MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁGI-EST MOSZKVÁBAN Moszkva (TASZSZ). A magyar-szovjet barátság hónapja alkalmá­ból március 10-én Moszkvában ün népi estet tartottak. Az estet a po­litikai és tudományos ismereteket terjesztő össz-szövetségi társaság, a VOKSZ, valamint a Szovjet írók Szövetsége rendezte. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió állami lobogójával feldíszített moszkvai központi előadóteremben több mint másfélezer moszkvai munkás, tudós, író és egyetemi hallgató gyűlt össze. A hallgatóság meleg fogadtatásban ré szesítette az esten megjelent Bog­nár József bel- és külkereskedelmi minisztert, Szabó Ferenc Kos- suth-díjas zeneszerzőt, valamint Kovács Józsefet, a moszkvai ma­gyar nagykövetség tanácsosát. A bevezető beszédet Andrej Gyeniszov professzor, a VOKSZ vezetőségének elnöke tartotta. ; Az esten felszólalt még N. Go ncsarov, az OSZSZSZK pedagógiai tudományok akadémiájának levelező tagja és L. Osanyin író- Be­számoltak magyarországi utazásukról és élményeikről. Az est hangversennyel ért véget, amelyen a Szovjetunióban vendégszereplő magyar művészek, valamint szovjet művészek lép­tek fel. , A X. pánamerikai értekezlet New York (TASZSZ). Lapjelen­tések szerint Toriello, Guatemala külügyminisztere a pánamerikai értekezlet jogügyi és politikai kér­désekkel foglalkozó bizottságának március ll*i ülésén síkraszállt az Egyesült Államok határozati ja­vaslata ellen. Kijelentette, hogy Guatemala »-nem tűr el semmiféle beavatkozást belügyeibe semmifé­le ország, vagy szervezet részéről, semmiféle ürügy alatt«, ha pedig mégis történik ilyen beavatkozás, panasszal fordul az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Ha valamely ország vagy szer­vezet be fog avatkozni Guatemala ügyeibe — mondotta Toriello — »ez ellen panaszt teszünk az Egye- ' sült Nemzetek Szervezeténél és a beavatkozók majd meglátják, hogy Guatemala szívósan védi jo­gait.« Az »Associated Press« hírügy­nökség tudósítója rámutat arra, hogy Toriello kijelentését taps fo­gadta. A brazíliai és az uruguay-i sajtó X. pánamerikai értekezletről. A brazíliai és az uruguayi sajtó nagy figyelmet szentel a X. pán' amerikai értekezletnek. Sok lap elítéli az Egyesült Államoknak azt a kísérletét, hogy a »kommunista veszély« elleni harc ürügyével az értekezleten keresztül akarja vin­ni a latinamerikai országok bel­ügyeibe való beavatkozási tervét. Ezek a lapok együttérzéssel nyi­latkoznak a guatemalai küldött­ség álláspontjáról. Az »El Debate« című lap azt ír­ja, hogy Caracasban két irányzat bontakozott ki: az Egyesült Álla­mok irányzata, amelynek célja, hogy a »kommunizmus elleni harc« ürügyével megteremtse sár ját világuralmát és a latinamén' kai országok irányvonala, amelyek gazdasági és szociális problémáik haladéktalan megoldását kívánják­A haladó sajtó határozottan el­ítéli az Egyesült Államoknak a caracasi értekezleten elfoglalt ál­láspontját. A »New York Post«, az ameri­kai politika kudarcáról a páname­rikai értekezleten. A »New York Post« szerkesztő­ségi cikkében megjegyzéseket fűz a X. pánamerikai értekezlet mene­téhez. A lap a többi között ezeket írja: »Dulles azért ment el a caracasi értekezletre, hogy frontot alakít­son a kommunizmus ellen. Amikor visszautazik, az Egyesült Államok' kai szemben megszületőben lévő frontot hagy maga mögött. Sem­miféle szavakban aratott győzel­münk nem leplezheti az általunk elszenvedett mély ideológiai vere­séget. . .« H i r e Sven Allard rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Svéd | Királyság magyarországi követe, már­cius 13-án, szombaton látogatást tett Nagy Imre elvtársnál, a miniszter- tanács elnökénél. * * * Christian M. Randal rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter, az Amerikai Egyesült. Államok magyar- országi követe, március 13-án, szom­baton látogatást tett Nagy Imre elv­társnál, a minisztertanács elnökénél. * * *• Minszk (TASZSZ). Március 12-én a minszki városi választókerület vá­lasztóinak képviselői összegyűltek az opera- és balettszínházban, hogy találkozzanak Makszim Zaharovics Szaburowal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttjével, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesé­vel, az Állami Tervbizottság elnöké­vel. Több felszólalás után M. Z. Szabu- rov mondott beszédet. Szaburov be­szédét többízben szakították meg lel­kes tapsok. ! (MTI) Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma — mint a »Reuter« jelenti Washingtonból — közölte, hogy száz új nyomozót vesz fel, hogy ! »meggyorsítsa a külügyminisztériumi I alkalmazottak államhűségének felül- j vizsgálását«. j Eisenhower elnök ugyanakkor a 1 kongresszustól kérte, hogy »az állam- hűségi vizsgálatokra« szavazzanak meg 900 ezer dollárt a külügyminisz­tériumnak. Belgrád (TASZSZ). Az »Ekonom- szka Politika« című folyóirat adatai szerint Jugoszlávia ipari termelése 1954 januárjában az 1953 évi átlagos havi ipari termeléshez viszonyítva 13 százalékkal csökkent. A jugoszláv kohászati ipar termelése 11, a gép­gyártóiparé 42, a vegyiparé 14 száza­lékkal hanyatlott. A vasúti teher­szállítás januárban 23 százalékkal volt alacsonyabb, mint az 1953. évi havi átlag. A nép bízik szeretett pártjában és mind szorosabban tömörül kö­ré. Elvitathatatlan, hogy a párt és az ország vezetésének kollektivitása el­engedhetetlen biztosítéka az előttünk álló létfontosságú feladatok helyes és eredményes megoldásának. A nép bizalma és támogatása le­hetővé teszi pártunknak, hogy bátran és határozottan rávilágítson a köz­ponti és helyi pártszervek, szovjet szervek és gazdasági szervek munká­jában mutatkozó hibákra és fogyaté­kosságokra. Pártunk hozzászokott ahhoz, hogy megossza a néppel bá­natát és örömét, győzelmeit és vere­ségeit, sikereit és balsikereit. A Szovjetunió népei szeretett kom­munista pártunk vezetésével felépí­tették az új társadalmat, amelyben nincs embernek ember által való ki­zsákmányolása, nincs politikai és nemzetiségi elnyomás. Országunkban ezen az alapon újfajta kapcsolatok szilárdultak meg az emberek között: a munkások, a parasztok és az értelmiség, minden szovjet em­ber testvéri és baráti együttmű­ködésének kapcsolatai. Nekünk, országunk minden dolga-* zójának egy a célja, közösek a fel-* adataink: még jobban biztosítani ha­zánk hatalmát és felvirágzását, ki­vívni a nép jólétének és kultúrájá­nak gyorsütemű emelkedését, szün­telenül dolgozni azon, hogy minden szovjet ember egyre jobban és job-* ban éljen. Országunkban értékelik és becsü­lik a lelkiismeretes munkát, amely e nagyszerű és nemes célkitűzés á-* érésére irányul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom