Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

Vasárnap, 1954 március 14. SOMOGYI NÉPLAP 3 MÁRCIUS 15. ÉVFORDULÓJÁRA A magyar történelem egyik legra­gyogóbb napjára emlékezik március 15-én dolgozó népünk. Arra a napra, amelyen az 1848-as márciusi ifjúság Petőfivel, Vasvárival az élen összefo­gott Pest népével és forradalmi esz­közökkel az európai haladás élcsapa­tává tette hazánkat. Ekkor lobbant fel az a »lámpafény« — ahogy Pe­tőfi nevezte a szabadságharcot — amely a legtisztább fénnyel világította be 1848 összes forradalmai közül a kor történetét és amely utolszor hunyt ki hősi csatában a sötétség, a reakció roppan túlerőben lévő hatal­mai ellen. Március 15 szerepe, hiva­tása azonban nemcsak az volt törté­nelmünkben, hogy útjára indította népünk legnagyszerűbb harcát a sza­badságért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi fejlődésért. Petőfi a népek hajnalcsillagának nevezte az 1848-as esztendőt. S a mi népünk szá­mára 1848—49, a szabadságharc és március 15-e, amely e dicső küzde­lem jelképévé vált — hajnalcsillag maradt azután is, hogy a szabadság- harc elbukott. Hajnalcsillag maradt, amely büszkén hirdette a látó sze­meknek, hogy fel kell virradnia a szabadság napjának, el kell jönnie annak a nagy győzelemnek, amely végleg és örökre eldönti azt az ezer­éves harcot, amelynek 1848 március 15-e egyik legdicsőbb csatája volt. Március 15-e évfordulóját köszönt­jük. Népünk újra leteszi a kegyelet és hála koszorúit a felejthetetlen hő­sök emlékműveire. Méltó módon ün­nepelünk, mert tettekkel bizonyítjuk hűségünket 1848 eszméihez. Tizedik éve immár, hogy szabad hazában ün­nepeljük március 15-ét és becsület­tel elmondhatjuk: népünk pártunk vezetésével megvalósította 1848 örök­ségét. A Szovjet Hadsereg által felszaba­dított magyar hazát urak országából a nép országává, elmaradott ország­ból rohamosan fejlődő, erős ipari or­szággá tettük. Pártunk vezetésével népünk valóraváltotta Kossuth, Tán­csics, Petőfi ügyét. A magyar nem­zeti függetlenséget fennen őrizzük, a magyar parasztság véglegesen fel­szabadult a feudális, a tőkés elnyo­más alól és Petőfi nagyszerű álmai­nak megvalósításához haladunk, ah­hoz az időhöz, a kommunizmushoz, amelyben mindenki egyaránt vehet a bőség kosarából, amelyben mindenki helyet foglalhat a jognak asztalánál, s amelyben a szellem napvilága egy­aránt beragyog minden ház ablakán. Ma a magyar nép nem magános lámpafény, mint Petőfi írta, »mely, amidőn a többi alszik, ég a sötétség éjjelén«. A magyar történelmet, a bukott forradalmak, vérbefagyott szabadságharcok szenvedésteli törté­netét a Szovjetunió segítségével pár­tunk változtatta át a feltartóztatha­tatlan haladás győzelmes folyamatá­vá. A viiágreakcióval egyedül szem­benálló magyarság helyén ma olyan nép áll, amelyet eltéphetetlen test­véri szövetség fűz össze a világ leg­erősebb államával, a hatalmas Szov­jetunióval, olyan nép, amely a sza­bad (országok legyőzhetetlen világ­frontjának hadseregéhez tartozik. Ma, a felszabadult Magyarorszá­gon, pártunk nagyszerű győzelmei nyomán olyan szilárd népi-nemzeti egység kovácsolódott ki, mint soha azelőtt történelmünk fo­lyamán. Ennek az egységnek meg­dönthetetlen alapja a munkások és parasztok szövetsége, amelyet a mun­kásosztály vezet, az egész nép érde­keltsége hazánk függetlenségének megvédésében, országunk gazdaságá­nak, a dolgozók jólétének és kultúrá­jának emelésében. Szakadatlanul erősíteni kell ezt az egységet, min­den hazáját szerető magyar hatal­mas összefogását történelmi céljaink megvalósítására. Akkor vagyunk hűek 1848-hoz, ha a forradalom hő­seinek példáját követve tettekké vált­juk hazaszeretetünket, szüntelenül erősítjük népköztársaságunkat. A márciusi ifjak elévülhetetlen törté­nelmi érdeme, hogy — mint Petőfi írta ■ — a szolgaság idejében, amikor »minden ember csak beszélt«, az el­sők voltak, akik »tenni mertek a honért«. Tettekkel szeretni a hazát — erre tanítanak a márciusi ifjak. Az a lelkesedés, amellyel egész né­pünk fogadta pártunk és kormá­nyunk utóbbi időben megjelent ha­tározatait és rendeletéit, tettekben nyilvánul meg. Petőfi, Kossuth, Tán­csics utódai, a 48-as honvédek uno­kái ma azzal harcolnak hazájukért, hogy több szenet, gépet, fogyasztási cikket termelnek, időben elvégzik a vérrel megszentelt földön az új ter­mést biztosító tavaszi szántást-vetést. Abban a versenymozgalomban, mely pártunk III. kongresszusára kibonta­kozott, megmutatkozik, ki szereti iga­zán hazáját, ki ápolja tetteivel is 1848 emlékét. Tetteiddel szeresd a hazát — erre tanítanak a márciusi hősök. Úgy szeresd a hazát, hogy építed, erősíted, újjá alkotod — ilyen hazaszeretetre, történelmünkhöz, né­pünkhöz egyedül méltó alkotó haza­szeretetre tanít 1848. Ez az alkotó hazaszeretet különös erővel kötelezi áldozatos munkára if­júságunkat, a márciusi ifjúság utó­dát. A márciusi ifjak a feudális Ma­gyarország radikális, polgári demo­kratikus átalakulását akarták. Meg­szüntetni az úrbéri terheket, felsza­badítani a jobbágyságot, népképvise­letet követeltek. Mi, pártunk vezeté­sével, a Szovjetunió példája és ál­landó segítsége nyomán a félfeudális Magyarországon szocialista átalaku­lást, a magyar történelem legjelentő­sebb átalakulását hajtottuk végre. Március 15-e célkitűzései és követe­lései között nincs egy sem, amelyet a megváltozott történelmi helyzetnek megfelelően meg ne valósítottunk volna* túl ne haladtunk volna. A magyar ifjúság számára hatalmas le­hetőséget teremtettünk: szélesre tár­tuk a tudás várának kapuit előttük. A magyar ifjaknak emlékezniük kell arra, hogy elődeik ragadták meg a szabadság zászlaját 1848 március ló­én. Ezekhez a hősi tettekhez egyet­len magyar ifjúnak sem szabad mél­tatlannak lenni. Példás tanulással, a szocialista építés hőstetteivel le­gyen méltó ifjúságunk a márciusi hősök utódainak nevére. Március 15-ének 106. évfordulóján népünk büszkén emlékszik vissza a nagy nap hőseire. Erőt merít dicső­séges tetteikből, még szorosabban tö­mörül pártunk és kormányunk körül, a Szovjetunió iránti hűség, népünk egységének, az alkotó hazaszeretet­nek zászlaja körül. Kaposvár ifjúsága március 15-ét ünnepi A DISZ Somogymegyei Bizottsága az 1848-as forradalom és szabad­ságharc 106. évfordulója alkalmából a Városi Színházban március 14-én, vasárnap este 7 órakor nagygyűlést tart. A nagygyűlés műsora: Himnusz. Játssza a Rendőrzenekar. Ünnepi beszéd. Elmondja Boros Dezső. Petöfi-nyitány. Játssza a Rendőrzenekar. Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger. Vers. Drákszéli friss kétugrós. Né­pi tánc, táncolja az MSZT tánccsoportja. Kossuth Lajos emlékére — nyi­tány. Játssza a Rendőrzenekar. Petőfi Sándor: Pusztán születtem. Vers. A Tanítóképző énekkara énekel. Petőfi Sándor: ítélet. Vers. Kossuth. Történelmi induló. Játssza a Rendőr zenekar. Városunk ifjúságát szeretettel várja a DISZ Somogymegyei Bizott­sága. Fekete Gyula: Bulgáriai emlék A Békebizottságok Kiskönyvtá' ra' legközelebbi száma kitűnő fia­tal írónk, Fekete Gyula bulgáriai utinaplója lesz. A magyar Írók az utóbbi években egyre nagyobb számban járják be a külföldet, kü­lönösen a baráti népi demokrá­ciák országait, hogy megismerked­jenek az ott élő népekkel és elvi­gyék nekik a magyar nép békés üzenetét. Az író, az igazi író, né‘ pének szeme és füle és különösen, ha messzi tájakon jár, gondolnia kell arra, hogy amit lát és hall, nemcsak magának látja és hallja, hanem egész népe számára is. így utazott Fekete IGyula a testvéri bolgár nép hazájába, hogy egész j népe számára lásson és halljon, je- ’ gyezze fel egy testvéri nép jelleg- i zetességeit. A minisztertanács határozata a hús- és zsiradékárak leszállításáról A lakosság életszínvonalának ál­landó és fokozatos emelése célkitű­zését szem előtt tartva, a miniszter- tanács a hús- és zsiradékárakat már­cius 15-től leszállítja. Az árleszállítás az összes tőkehúso­kat, hústermékeket, zsírt, olajat, margarint érinti, továbbá kiterjed a hús-készételekre és a húskonzervek­re. A hús és zsír árának leszállítása egy évre számítva mintegy 500 millió forint tiszta megtakarítást biztosít az ország lakosságának. Az üzemi élel­mezésnél az árleszállítás következ­tében jelentkező megtakarítást — változatlan étkezési árak mellett — a minőség javítására kell fordítani. Ez további mintegy 60 millió forint közvetett megtakarítást jelent a dol­gozóknak. Az árleszállítás mértéke — amely sok más áruféleséget érint — a leg­fontosabb árucikkeknél a következő: A zsiradékfélék közül: zsír 14 3 százalék (kg-ként 5 forint), étolaj 10.5 százalék, margarin 10 százalék. Sertéshúsnál: rövidkaraj 7.8 száza­lék, oldalas 14.8 százalék. Marhahúsoknál: vesepecsenye 94 százalék, leveshús 13.5 százalék. A borjúhúsok közül: borjúcomb 7.8 százalék. A tartósított töltelékáruféleségek közül: krakkói, móriadéba, lengyel- kolbász, csabai paprikás 13 százalék, csabai, gyulai kolbászok 4.8 százalék, csemege szalámi 9.1 százalék. Vörösáruknál: nyári szalámi 8.2 százalék, párizsi 10 százalék. Szalonnaféléknél: angolszalonna 9 százalék. Egyéb hentesáruknál: füstölt tarja 10 százalék, füstölt oldalas 14.3 száza­lék, főtt gépsonka 3.6 százalék, disz­nósajt 12.1 százalék, thüringiai hur­ka 21.4 százalék, bácskai hurka 10.7 százalék, zsíros tepertő 15 százalék. Konzerveknél: húsos készételek 4 —6 százalék. A bel- és külkereskedelmi minisz­ter a fenti árak alapján — az érde­kelt miniszterekkel egyetértésben — gondoskodjék az árleszállításba be­vont valamennyi árucikk új árának megállapításáról és a leszállított árak közzétételéről. A bel- és külkereskedelmi minisz­ter és az illetékes miniszterek bizto­sítsák, hogy az árleszállítás március 15-től az ország egész területén vég­rehajtásra kerüljön. A minisztertanács határozata a hús- és zsiradékárak leszállításáról újabb fontos láncszeme a párt Köz­ponti Vezetősége június 28-i határo­zata és az erre épülő kormánypro- gramm célkitűzései végrehajtásának. A hús- és zsiradékárak leszállítása a minisztertanács elnökének az or­szággyűlés január 23-i ülésén tett bejelentése szellemében kerül végre­hajtásra és a dolgozók háztartásában komoly megtakarítást jelent. Az életszínvonal fokozatos és terv­szerű emelésének előfeltétele az ipa­ri és mezőgazdasági termelés állandó emelkedése. A termelés emelésén be­lül a központi kérdés, amelyre min­den rendelkezésre álló erőt összpon­tosítani kell, a mezőgazdaság fejlesz­téséről hozott párt- és kormányhatá­rozat eredményes végrehajtása, a me­zőgazdasági terméseredmények ál­landó emelése. Az életszínvonal ár- leszállítások útján is történő emelé­sének — amely a múlt év ősze ><ta a párt és a kormány gazdaságpoliti­kájának szerves része — szilárd alap­ja a munkateljesítmények és a mun­ka termelékenységének állandó eme­lése. A minisztertanácsnak a hús- és zsiradékárak leszállításáról hozott nagyjelentőségű határozatát ipari dolgozóink az 1954. évi tervek telje­sítésével és túlteljesítésével, a kon-“ gresszusi versenyben vállalt kötele­zettségeikért vívott mindennapos harcukkal; a népgazdaság egyéb ágai­ban dolgozók feladataik lelkiismere­tes végrehajtásával, dolgozó paraszt­ságunk pedig a tavaszi mezőgazda- sági munkák gyors és jó elvégzésé­vel, állampolgári kötelezettségeik, el­sősorban a beadás időbeni és pontos teljesítésével vigyék sikerre. Forradalmi harcunk történetében feledhetetlen emlék március idusa Nincs olyan ember hazánkban, akinek ne vésődött volna szívébe 1848 március 15-ének, ennek a nagyszerű napnak örök dicsősége. Százhat évvel ezelőtt ezen a napon a pesti ég felhőiből hiába szakadt a sűrű eső, a hatalmas tömeg ön­feledten, örömmámorban bolyon­gott, nyüzsgött a Nemzeti Múze­um előtt. A múzeum lépcsőjén az ifjúság legjobbjai, élükön Petőfi­vel, Vasvárival. És a nagy magyar költő, a halhatatlan hazafi szaval­ni kezdett a népről a népnek­»Talpra, magyar« — reszketet­te meg izzó hangja a szíveket. És a magyar talpraállt. Jogot, életet követelt az elnyomó Habsburgok­tól. Letépte rozsdás láncát és kar" dot ragadott. S ez a kard, amely hosszú idők óta porosodott, rozs­dásodott hüvelyében, a szabadság- harc dicsőséges csatáiban hamar fényesre csiszolódott, a nagysarlói, isaszegi és budavári hősök dicső tettei nyomán. Forradalmi harcunk történeté­ben feledhetetlen emlék március idusa. Igaz, a hatalmas külső reakció letiporta Kossuth és Pető­fi hősi szabadságharcát, de eszmé­jük, a független, szabad haza gon­dolata1 tovább élt népünkben, to­vább forrott, edződött az elnyoma" tás hosszú évtizedeiben. És március 15-e után, majdnem száz évvel később jött a másik örökemlékű nap — 1945 áprilisá­nak 4-éje. A szovjet nép ezen a napon elhozta azt, amiért a már­ciusi ifjak drága’ vérüket hullajtot- ták. Újra szabad, örökre szabad lett hazánk. A magyar nép azóta tettekkel, hősi helytállással bizo­nyította be, hogy méltó utóda a szabadságharc nagyszerű hőseinek: szabad hazában új, boldog életet teremtett. De nemcsak 1848-ban, napjaink­ban is szövetkeznek a rabszolga­tartók, hogy ismét elnyomják, újra rabigába döntsék a felszabadult népeket, köztük hazánk dolgos né­pét is. Azonban tévednek, mert nincs olyan hatalom, nincs olyan reakció, amely le tudna téríteni bennünket ragyogó jövőnk, a szo­cializmus építésének útjáról. A 48-as szabadságharc hősei egyedül küzdöttek. Mi viszont már nem vagyunk egyedül. Bizton támasz­kodhatunk a Szovjetunió baráti, erős, segítő kezére, bizton vethet­jük össze vállainkat a testvéri népi demokráciákkal. Most százegynéhány évvel 1848 után megvalósítjuk mindazt, amit Petőfi, Kossuth és a márciusi if­jak követeltek és Petőfi álmát is valóraváltjuk: gazdagabb életet, szabadabb, boldogabb hazát épí­tünk. Büszkeség és öröm tölt el bennünket, hogy dicső elődeink, a forradalmi márciusi ifjak útját jár­juk, büszkék vagyunk arra, hogy hűek vagyunk Petőfi szelleméhez. Most, ezen a napon, amikor ismét meghajtjuk emlékük előtt zászlón­kat, megfogadjuk, hogy továbbra is elszánt harcosai maradunk a béke és a szabadság, a népek test­vérisége szent ügyének. így leszünk méltó folytatói, be­fejezői annak a nagyszerű ügynek, amelyért március hősei és példá­juk nyomán egy évszázadon át annyian ontották vérüket és ame lyek fényénél most szabad ha­zánkban, pártunk vezetésével győ­zelmesen harcolunk. 71 éne halt meg Jllaex Dtáenlg évvel ezelőtt, 1883 március li­án hunyta le örökre szemét a német nép legnagyobb fia, a tudomá­nyos kommunizmus megalapítója, a nemzetközi pro'etáriátus nagy tanító­ja, és vezére, az I. In'ernacionálé kéz- deményezöje és szervezője, Marx Ká­roly. Amikor Marx Károly és harcostár­sa, Engels Frigyes a XIX, században megkezdték é'etműviiket, Németor­szágban fejedelmek és földbirtokosok uralkodtak. Az ország több tucat különállómból állt. Németország fej­lődése az ország demokratikus alapo­kon történő egyesítését, a feudális erők megdöntését követelte. De a ne­me burzsoázia félt a sok kis állam egyesítésé'öl, fé’t, hogy ebben az eset­ben megerősödik a pro'etáriátus. Ezért inkább elárulta a nép nemzeti érdekeit. Marx és Engels ilyen kö- rü'mények között folytatták harcukat a munkásosztály felvilágosításáért, azért, hogy megértessék a dolgozók­kal: saját maguknak kell kezükbe- venniök sorsuk intézését. Marx Károly az emberi társadalom fejlődési törvényének felfedezésével legyőzhetetlen fegyvert adott nem­csak Németország, hanem az egész vi­lág prolctáriálusának kezébe. Marx és harcostársa, Engels felismerte a munkásosztályban azt a társada'mi erőt, amely képes a kapitalizmust megdöntőm és a szociaHzmust felépí­teni. Marx és Engels muta'ott rá elő­ször arra, hogy a pro'etáriá'usnak történelmi feladata mcgvalósí'ásáhos olyan vezető erőre van szüksége, amely tisztában van a társada'om fejlődés'örvényeivel és hogy ez a ve- ze*ő csakis a munkásosztály pártja lehet. Marx és Engels munkássága nyo­mán új korszak kezdődött az emberi­ség történelmében: az elnyomott, el­csigázott tömegek megértve a marxiz­mus tanításait, tudatosan szervezked­ni kezdtek. Először csak jogaik meg­védéséért, helyzetük megjavításáért szálltak síkra, de nem tévesztették szem elől a távolabbi nagy célt sem: az osztályiársadalom megdöntését. Marx történelmi jelentőségű műveit ma már az egész világon ismerik. Arról azonban kevesen tudnak, mi­lyen nagy áldozatokat hozott, meny­nyit nélkülözött, mialatt halhatatlan müveit alkotta. Marx, korának legna­gyobb elméje, nyomorgóit. Marx és Engels 1813-tól kezdve teljesen ingyen bocsátotta rendelkezésre cikkeit, egész sor angol, francia, német, belga és más lapnak. Ezzel szemben Marx és felesége mindenüket a munkásmozga­lom céljaira költötték. 71J arx és Engels halála után Né- metországban olyan opportu­nisták, mint Berns'ein és Kautsky megkisére'ték, hogy meghamisítsák Marx és Engels tanításait, hogy meg­fosszák azokat forradalmi tartalmuk­tól. Polgári ideológiájuk terjedése je­lentősen megakasztotta a német nép forradalmi lendületét. De ugyanakkor megkezdte forradal­mi munkásságát Marx és Engels leg­nagyobb követője: Vlagyimir Iljics Lenin. Lenin az opportunisták minden vál Ifaja eüen harcolva nemcsak meg­védte a marxista tanok egységét és tisztaságát, hanem tovább is fejlesz­tette a marxizmust. Lenin és legjobb tanítványa: J. V. Sztálin forradalmi munkássága nyomán megnyílt a tör­ténetem legragyogóbb korszaka: a Szovjetunióban megvalósult az embe­riség évszázados álma. az a cél melyért n tudományos szocializmus megterem­tése, Marx és Engels Kommunista Kiáltványának megjelenése óta a munkásosztály legjobb fiai harcoltak, szenvedtek és életüket áldozták: a régi, osztályokra és osztály ellentét eh­re tagolt polgári társadalom helyébe szocialista társadalom lépett. A tudományos szocializmus győzel­me alapjaiban ingatta meg a kapi­talista világot. Ma, 37 évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme után már a Föld egynegyedén szűnt meg az embernek ember által való kizsákmányolása. A munkásmoz­galomban „Kínától és Koreától Cseh- szlpvákiáig *és Magyarországig új „rohambrigádok“ jelentek meg a népi demokratikus országok képében“ ahogyan azt J. V. Sztálin a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán meghatározta. ■— Ez a tény a legmeggyőzőbb bizonyítéka Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanai diadalának. mikor a dicsőséges Szovjet Had­sereg kitűzte a Reichstag rom­jaira. a hitleri hordák felett aratott győzelem zászlaját, Marx és Engels tanai is beható'haltak Németország­ba, de most már tovább fejlesztve, gazdagítva Marx és Engels legjobb tanítványai: Lenin és Sztálin által. Németországnak az imperialisták el­nyomása alól felszabadult részén megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, a munkás ősz* á'y és pa­rasztság kezébe került a hatalom. A nemet mv.nkásosz*álynak és pártjá­nak: Németország Szoeialis*a Egység- pártjának győzelmes harcát a marx- izmus—deninizmus irányítja, Marx és Engels, Lenin és Sztálin tanai nyúj­tanak biztosítékot arra, hogy a német nép harca a békéért, az egységes, de­mokratikus Németországért győzni fog.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom