Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

G. M. Malenkov találkozása választóival A minisztertanács határozata a hús- és zsiradékárak leszállításáról Megyénk dolgozó parasztjai a tavaszi munkák és a begyűjtés sikeréért A kaposvári téglavár története és sorsa A MAGVAR DO IGOZÓK PÁRTJA MEGYEI . P Á. R T .9-f Z.O T T S Ä G Ä N A ' L A (>J I XI. évfolyam, 62. szám. ARA 50 FILLÉR. Vasárnap, 1B54 március 14. Vigyük győzelemre a tavaszi szántás-verés nagy csatáját Legyenek gépállomásaink a falun a munkás-paraszt szövetség szilárd bázisai Amint beköszöntött a napsüté­ses tavaszi időjárás, megyénk dol­gozó parasztjainak többsége azon­nal hozzáfogott a tavaszi mezőgaz­dasági munkákhoz, az őszi veté­sek felültrágyázásához, a simító­záshoz és a . szántás-vetéshez. E munkák lendületét még fokozta a Megyei Pártbizottság felhívása, amelyben néhány nappal ezelőtt kiadta a jelszót: »ki a földekre szántani, vetni«. Ez a jelszó arra serkenti parasztjainkat, mind a termelőszövetkezeti, mind az egyé­nileg dolgozó parasztokat, hogy sürgősen fogjanak munkához és azt gyors ütemben, de jó minő­ségben végezzék el, mert döntő mértékben azon múlik az idei bő termés, az ország idei kenyerének biztosítása, hogy időben elvetjük a tavasziakat és gondosan ápoljuk az őszi vetéseket. Rendkívül nagy jelentősége van évi kenyerünk bőséges biztosítása érdekében annak, hogy mielőbb elvessük a tavaszi búzát, teljesít­se minden község, minden járás a tavaszi búzavetési tervét. Ha ké­sőn vetjük el a tavaszi búzát, ak­kor nem várhatunk olyan ter­méseredményt, mintha korán föld- betesszük a magot. Számos ter­melőszövetkezet és egyénileg dol­gozó paraszt van már megyénk­ben, aki korán és jól elkészített magágyba el is vetette a tavaszi búzát. A somogygeszti Uj Barázda tsz 18 holdon vetette el a tavaszi búzát és 12 holdon a tavaszi ár­pát­Nagy lendülettel haladnak a ta­vaszi munkákkal a lengyeltóti termelőszövetkezetek is. A len­gyeltóti Táncsics, az Uj Élet tsz eddig már mintegy 80 hold őszi vetést fejtrágyázott. Ugyanezt a munkát a somogyvári Törekvés tsz 15 holdon végezte el. Jó ered­ményt ért el a tavaszi szántásban Buzsák község is, ahol már több mint 105 holdat szántottak fel ed­dig. A községi tanácsoknak, a mező- gazdasági állandó-bizottságoknak elsőrendű feladata, hogy gondos­kodjanak arról — ahol ez még nem történt meg —, hogy mi­előbb megkapják a termelők a ta­vaszi búzavetőmagot, lebonyolít­sák gyorsan a vetőmagcserét és kiosszák a gazdáknak az általuk igényelt műtrágyát. A termelési bizottságok tagjai személyes példamutatással és meg­győző szóval serkentsék a közsé­gek dolgozó parasztjait az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkák el­végzésére. Meg kell magyarázniok a termelőknek, hogy annál is in­kább igyekezniök kell a szántás­vetéssel, mivel a hosszú tél miatt késve tudtunk kimenni a földekre, s most már minden percnyi késés­sel kárt okozhat a termelő először is saját magának, de egész nép­gazdaságunknak, egész népünk­nek. Fonó községben például igen vontatottan indult meg a tavaszi munkák végzése, s ezt látva a ta­nács és a termelési bizottság kö­zös elhatározással számot vetett, hogy mit jelenthet a községnek és egyes termelőknek, ha időben, vagy későn végzik el a szántás­vetést és az őszi vetések fejtrá­gyázását. A fonói tanács és a ter­melési bizottság számvetése sze­rint a községnek 8.5 vagon gabo­nával terem több, ha most nem késlekednek, de ugyanennyivel kevesebb, ha nem használják ki a jó idő minden percét a tavaszi munkák elvégzésére. Tehát ez azt jelenti, hogy saját érdeke minden gazdának, egyénileg dolgozó pa­rasztnak és termelőszövetkezeti tagnak, hogy jó munkával növel­je terméshozamát, gyarapítsa jö­vedelmét. így számolt Végh György fonói egyénileg dolgozó paraszt is, aki a községben első­nek vetette el egy holdon a tava­szi búzát. A fonói termelési bi­zottság konkrét, kézzelfogható adatokkal bizonyítja be a gazdák­nak, hogy érdemes törekedni. A legtöbb községben és különö­sen a barcsi és a nagyatádi járás községeiben nem harcolnak a ta­nácsok és a termelési bizottságok a tavaszi munkák meggyorsításá­ért. Ezekben a járásokban még több helyen kint éktelenkedik a földön a tavalyi kukoricaszár is. A péterhidai és a komiósdi tanács minden lekiismeretfurdalás nélkül tűri, hogy egyes hanyag gazdák­nak a földjén lábon áll a tavalyi kukoricaszár, amely kárára van a talajnak és veszélyezteti az idei termést, mert a kukoricaszár kü­lönböző kártevő rovarokat terjeszt el a földön. Helytelen és bűnök cselekedet az, hogy a legtöbb he­lyen nem hogy letakarííanák a ku- koricaszárt a tábláról szántás előtt és elégetnék azt, hanem le­szántják a földbe. Az ilyen és ha­sonló hibákért és a tavaszi mun­kák halogatásáért felelősség ter­heli a községi és a járási tanácso­kat. De felelősek a járási pártbi­zottságok is, mert nem mutatnak rá kellő határozottsággal a taná­csok hibáira és nem adnak meg minden segítséget a feladatok végrehajtásához. Eddig a fonyódi járási pártbi­zottság és a fonyódi járás kom­munistái tettek legtöbbet a tava­szi munkákra való mozgósításban, amelynek nyomán, a járás dolgo­zó parasztjainak lelkes, szorgalmas munkája eredményeként a járás elnyerte a Megyei Pártbizottság kongresszusi vándorzászlaját. Per­sze, ez nem adhat megelégedésre okot a fonyódi járás párt- és ta­nácsvezetőinek, sem termelőszö­vetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjainak, mert a marcali já­rás a nyomukban jár és ha nem fokozzák az iramot, könnyen a marcaliaké lehet egy hét múlva a Megyei Pártbizottság vándorzász­laja. A községi pártszervezetek a ta­vaszi szántás-vetés sikeres végre­hajtása érdekében az eddiginél jó­val nagyobb mértékben támasz­kodjanak a falusi termelési bizott­ságokra, támogassák azok helyes kezdeményezéseit és segítségükkel mozgósítsák a dolgozó parasztsá­got, elsősorban is a tavaszi búza­vetésre és az ősziek ápolására. A járási pártbizottságok és a já­rási tanácsok munkájának közép­pontjában a tavaszi szántás-vetés­re való mozgósítás legyen. Ellen­őrizzék rendszeresen a gépállomá­sokat, hogy azok két váltással dolgozva maximális segítséget ad­janak a késői kitavaszodás miatt összetorlódott szántás-vetési mun­kák elvégzéséhez mind a tsz-ek' nek, mind az egyénileg dolgozó parasztoknak. Biztosítani kell min­den ísz-ben és községben, hogy a rendelkezésre álló igaerő is teljes egészében a szántás-vetést végez­ze. Megyénk valamennyi mezőgaz­dasági dolgozójának szem előtt kell tartania, hogy most a kenyé­rért, az idei bő termésért folyik a harc. Ebben a harcban járjanak az élen megyénk kommunistái és ragadják magukkal a falu dolgozói­nak tömegét. Vigyük győzelemre a tavaszi szántás-vetés nagy csa­táját, mert ezzel köszönthetjük legméltóbban a III. pártkongresz- szust és ezzel járulhatunk hozzá a párt és a kormány határozatá­nak megvalósításához, egész né­pünk jólétének növeléséhez­Tegnapi számunkban közöltük He­gedűs András elvtársnak a gépállo­mások élenjáró dolgozói országos ta- náeskozásán elmondott beszámolóját. Hegedűs András elvtárs beszámoló­ját vita követte. __ A vita során felszólaltak 'Gyulai György, az egyeki gépállomás szta­hanovista brigádvezetője, Tóth Lajos, az ásványrárói gépállomás sztahano­vista traktorvezetője, Király József, a kaposvári gépállomás várttitkára, Viáa Lajos, a karcagi gépállomás vezetőagronómusa, Töttössi Antal, a naki termelőszövetkezet elnöke, Ta­kács Gyula tápiószelei egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt, Nagy Mária hódmezővásárhelyi tre.ktoroslány, Csillag Miklós, a földművelésügyi mi­nisztérium gépesítési igazgatóságának vezetője. A tanácskozáson felszólalt Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a gépállomások élenjáró dolgozóinak március 12-i, pénteki ülésén A gépállomások élenjáró dolgo­zóinak országos tanácskozását azért hívtuk össze most, közvet­lenül a tavaszi munkák megkezdé­se előtt, hogy így húzzuk alá a gépállomások munkájának fontos­ságát és még egyszer felhívjuk figyelmüket ennek a feladatnak fontosságára, mely előttünk áll — mondotta Rákosi elvtárs. Pártunk és kormányunk határo­zata a mezőgazdaság fejlesztésére, a legközelebbi esztendőkben nép­gazdaságunk kulcskérdése, egész további fejlődésünk egyik legfon­tosabb feladata, hogy a mezőgaz­daság hozamának emelésével is növeljük népünk anyagi jólétét. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban nagy feladat hárul a gépállomásokra. Jelentékeny rész­ben az ő munkájuktól függ ter­veink megvalósulásának sikere. A gépállomások munkájának jelen­tőségét emeli az a körülmény, hogy a késői tavasz miatt rövid időre toriódnak össze a tavaszi mezőgazdasági munkák és el­végzésükben sokkal nagyobb szerep vár a gépállomásokra, mint a megelőző esztendőkben. A decemberben elhatározott me­zőgazdasági fejlesztés végrehajtása valójában most a tavaszi munkák­kal veszi kezdetét, s a gépállomá­sok eredményes munkájától függ, hogy a végrehajtás jól kezdődjék. Pártunk és kormányunk határoza­tainak megfelelően a gépállomások az idén hétszerannyi munkát fog­nak végezni az égyénileg dolgozó parasztok számára, mint tavaly. Ebből viszont az következik, hogy sok tíz- és százezer egyénileg dol­gozó paraszt az idén veszi először igénybe a gépállomások segítsé­gét, s nem szabad megtörténnie, hogy a paraszti tömegek rossz ta­pasztalatokat szerezzenek, hogy csalódjanak: ellenkezőleg, mindent meg kell tenni arra, hogy jó mun­kával meggyőzzük őket arról, hogy érdemes és hasznos igénybe­venni a gépállomások munkáját. Ez a körülmény is arra kötelez, hogy gépállomásaink minden dol­gozója feszítse meg erejét és biz­tosítsa, hogy a várakozásnak a gépállomás meg is tud felelni- A jobb munka előfeltételei ezen a tavaszon kedvezőbbek, mint bár­mikor ezelőtt, hála a gépállomá­sok erősödésének és az ipari üze­mek patronázsának, a munkás-pa­raszt szövetség ez eleven, lelkes megnyilatkozásának. így minden lehetőség megvan arra, hogy a gépállomások a rájuk váró fokozott követelményeknek meg tudjanak felelni. Szeretném ezzel kapcsolatban aláhúzni a gépállomások munkájának politikai jelentőségét: ha a gépállomások jól végzik munkájukat és megnyerik a dol­gozó parasztság bizalmát, akkor ezzel fontos politikai munkát is végeznek. Hozzászoktatják a falu népét, a dolgozó parasztokat, a termelőszövetkezetek tagjait, hogy necsak akkor vegyék igénybe a gépállomásokat, amikor közvetle­nül gazdasági segítségre van szük­ségük, hanem tekintsék politikai és kulturális központjuknak, aho­vá mindenkor bizalommal és bát­ran fordulhatnak tanácsért és út­mutatásért. A gépállomás legyen népszerű, a falu dolgozó népe te­kintse legjobb segítőjének és ba­rátjának. Az ilyen gépállomások egyben a legjobb támogatói lesz­nek a szocialista építésnek a fa­lun, mert jó munkájuk eredmé­nyeképpen megerősödnek a ter­melőszövetkezetek és az egyéni­leg dolgozó parasztok is közelebb kerülnek, szorosabban tömörülnek a népi demokrácia állama köré, mely számukra ilyen hasznos se­gítséget biztosít. A gépállomás minden dolgozója legyen tudatában annak, hogy a legjobb politikai munka a mezőgazdasági munkának jó elvégzése és megfordítva: a rossz, hanyag, pontatlan munka nagy politikai károkat okoz, visszaveti egész fej­lődésünket a falun. Mindnyájan tudjuk, hogy növekszik a jól dol­gozó, jól fejlődő gépállomások száma. De a múlt évben, amikor a termelőszövetkezetek megerősí­téséért folyt a harc, sokszor hal­lottuk azt a panaszt, hogy meny­nyi gazdasági és politikai kár szár­mazott egyes gépállomások rossz munkájából. Erről itt eddig kevés sző esett. Pedig tavaly hányszor mondották el, hogy a szövetkezet várta a szerződésben meghatáro­zott időre a szántótraktorokat, a növényápoláshoz szükséges gépe­ket, vagy a cséplőgépet. S ezek a gépek vagy egyáltalán nem érkéz- j tek meg, vagy egy-két órai mun­ka után meghibásodtak. És néha napokig tartott, amíg újból rend­behozták őket. Ez a termelőszövet­kezeteknek nemcsak anyagi kárt jelentett, de elkeserítette, elked­vetlenítette a tagságot és széles támadási felületet nyújtott a ku‘ lákoknak, a termelőszövetkezetek minden ellenségének. Ismétlem: a jólvégzett gazdasági munka egy­ben a legjobb politikai munka- Az idén külön feladatot jelent a gépállomások számára a gyenge termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csopor­tok segítése. A termelőszövetkezetek zöme az­zal, hogy kiléptek belőle az elé­gedetlen tagok — megerősödött. De van egy sor termelőszövetke­zet, amely a kilépés miatt meg­gyengült. Ezeknek a szövetkeze­teknek fokozott segítségre van szükségük, mert gyakraO nagy a földterületük, kevés hozzá a mun­kaerejük és emiatt különösen a növényápolásnál a gépállomá­sok fokozott segítségére szorul­nak. Gépállomási igazgatóink, pártszervezeteink ezért szentelje­nek külön figyelmet annak az egy-kettő vagy három legyengült termelőszövetkezetnek, mely hoz­zájuk tartozik. Pártunk, megfelelően annak a fokozott jelentőségnek, melyet mezőgazdaságunk fejlesztésével kapcsolatban a gépállomások nyertek, megerősíti a gépállomá­sok pártszervezeteit. Ezért minden gépállomás pártszervezetének tit­kárát függetlenítettük abból a meggondolásból kiindulva, hogy így jobban fog menni a munka, mint amikor a gépállomáson po­litikai helyettesek dolgoztak. Ugyanakkor a gépállomások jó munkájáért felelőssé tettük járási pártbizottságainkat is és határozat­ba vettük, hogy a járási pártbi­zottságok egyik titkára felelős a gépállomások munkájáért. Külön fel kell hívni a járási és gépállo­mási pártszervezeteinket, hogy ők is legyenek tudatában azon fel­adatok fontosságának, melyek a ta­vaszi munka megindulásával, de különösen a legközelebbi hetek­ben a gépállomásokra várnak és mozgósítsák minden erejüket e feladatok jó megoldására. Mozgósítsák necsak saját párt- szervezetüket, de a DISZ lelkes ifjait is, akiknek jó munkájáról nem egy felszólaló már a tanács­kozás folyamán elismerően emlé­kezett meg. Mozgósítsák a Mező- gazdasági Dolgozók Szakszerveze­tét, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, a tanácsok mezőgaz­dasági osztályait, a termelőbizott­ságokat. Pártszervezeteink segítsenek biztosítani, hogy meglegyen a gépállomásokon a sikeres munka minden technikai elő­feltétele: a gépek jó előkészítése és karban­tartása, a szükséges üzemanyag, a pótalkatrész. De nem kevésbbé fontos, hogy a gépállomások min­den dolgozója legyen tudatában munkája jelentőségének, vegyen részt a munkaversenyben, dolgoz­zon lelkesen, fegyelmezetten, pon­tosan és érezze, hogy rajta van nemcsak a falu, de az egész dol­gozó nép szeme. Ennek viszont az az előfeltétele, hogy a gépállomá­sok pártszervezeteinek kommu­nistái, népnevelői, titkárai világo­san lássák feladatuk fontosságát és különösen azt tartsák szem előtt, hogy most, a tavaszi mun­kák beindításánál a legközelebbi hetekben milyen jelentős a gépál­lomások jó munkája. Sok elvtár­sunk ezt még nem ismerte fel és ezért innen szólunk hozzájuk, hogy mozgósítsák a gépállomások dolgozóit, gondoskodjanak róla, hogy a gépállomások olyan jó mun­kát végezzenek, mely növeli az egész mezőgazdaság hoza­mát, erősíti a temelőszövetkezeteket és megkedvelteti az egyénileg dolgo­zó parasztsággal a gépállomáso­kat, a falu szocialista építésének e fontos szerveit­A legközelebbi hetekben a gép­állomások vizsgáznak. Most fog megmutatkozni a munkájukon keresztül, mennyit fejlődtek, mennyit javultak és mennyivel já­rulnak hozzá mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. De vizsgáznak gép­állomásaink pártszervezetei, párt­titkárai, népnevelői, kommunistái és diszistái is, akiknek lelkes, áldozatkész, fegyelmezett példa- mutatásától függ a munka sikere. Álljanak elvtársaink mindenütt az első sorban, ahol legnehezebb a munka és segítsék győzelemre a mezőgazdaság fejlesztéséért vívott harcnak a tavaszi munkával most kezdődő első nagy csatáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom