Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

i SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 március 7. Országos viszonylatban második helyre került megyénk a begyűjtésben A magánfogyasztásra kéri sertés, marha, borjú és levágásának szabályozásáról Megyénk dolgozó parasztságának ezrei és tízezrei csatlakoztak a kon­gresszusi versenyhez. Nincs olyan község megyénkben, ahol a dolgozó parasztok legjobbjai nem tettek vol­na fogadalmat pártunk III. kongresz- szusánaik tiszteletére. Soha még nem volt ilyen széleskörű és tartalmas ver­seny, mint éppen most. Községi párt- és tanácsszerveink, járási pártbizottságaink és a taná­csok jó munkát végeztek a kongresz- szusi verseny szervezésében, öreglak község versenyfelhívásához több mint 170 község és mintegy 120 ter­melőszövetkezet jelentette be csatla­kozását. Termelőszövetkezeteink kö­zül mintegy '36 szövetkezet máris tel­jesítette kongresszusi vállalását. — A balatonszárszói Béke tsz már beadta az egész évre járó hízottser­tést. Egyénileg dolgozó parasztjaink mintegy 4304-en tettek vállalást, eb­ből eddig már 150-en teljesítették is fogadalmukat. Például Frank János öreglaki dolgozó paraszt mindenből egész évre teljesítette az állam iránti kötelezettségét. Ezenkívül egész évi adóját is befizette. Ezeknek az eredményeknek alap­ján — amelyek a dolgozó parasztság ! egyre fokozódó öntudatának fényes 1 bizonyítékai — megyénk országosan a , második helyre került a begyűjtési minisztérium kongresszusi verseny- zászlajáért folytatott nemes verseny- j ben. A járások közt is egyre élénkül a * kongresszusi verseny. A Megyei Ta­nács legutóbbi értékelése alapján hí- zottsertésbegyüjtésben első helyre a kaposvári járás került, második a barcsi, harmadik a tabi, utolsók a nagyatádi és a siófoki járások. Vágó- marhabegyüjtésben első a marcali, második a siófoki, harmadik a fonyó- di járás. Utolsók közt haladnak a nagyatádi és a barcsi járások. Az el­maradt járásokban pártbizottságaink­nak és tanácsainknak fokozniuk kell a verseny szervezését, népszerűsíteni kell az élenjárókat. Ne legyen olyan község, olyan dolgozó paraszt me- > gyénkben, aki ne venne részt e ne­mes versenyben. , Az elkövetkező napokban el kell érni, hogy megyénk az első helyre kerüljön a kongresszusi versenyben. Eredményekben gazdag kongresszusi verseny a Somogymegyei Nyomdaipari Vállalatnál A Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói eredményes munkát végeztek a kongresszusi verseny eddigi versenyszakaszai­ban. A dolgozók nagyrésze máris jelentősen túlszárnyalta a kon­gresszus tiszteletére tett vállaláso­kat. Mayer Géza gépszedő 177 száza­lékos teljesítést vállalt, s ezzel szemben már 181 százalékot telje­sít. 99.8 százalékos minőségi mun­kát végez. Mayer Géza egyike az ország legjobb gépszedőinek, át­lagteljesítménye állandóan 175 százalék fölött van. Kongresszusi vállalásában versenyre hívta, az ország harmadik legjobb gépszedő­jét.’ A kéziszedők közül Mautner Jó' zsef emelkedett ki eddigi eredmé­nyével. Ö is kiváló minőségű munkát végez. Kongresszusi vál­lalása az volt, hogy eddigi ered­ményét 135 százalékra növeli. Most 143 százalékot teljesít. Ugyancsak a szedőteremben dol­gozik Horváth József, aki 135 százalékos vállalásával szemben 138 százalékot teljesített. A nyomda üzemrészeinek mun­kája szoros összhangban van egy' mással, s így minden dolgozónak egyformán jó munkát kell végez­ni, hogy a nyomda vállalását tel­jesíteni tudja. A gépmesterek munkájától is függ az, hogy mi­lyen a készítmények minősége. Az egyik legjobb gépmester Felczán Gyula, aki 120 százalékos teljesít­ményt vállalt, s ezzel szemben 126 százalékot teljesít. Különösen nagy gondot fordít a gépek kar­bantartására, a gépek munkájára. A gépteremben még Knoch Má' ria berakónő emélkedik ki 109 százalékos eredményével. Jó munkát végeznek a nyomda műszaki dolgozói is. Az ő kon­gresszusi vállalásuk a minőség ál­landó javítása volt. A megállapí­tott pontok alapján a minőségi versenyben a műszaki dolgozók között Farkas Béla vezet, aki 95 százalékos vállalása helyett 99.7 százalékra javította a minőséget. Mindezek az eredmények lehe­tővé tették, hogy a Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat a vidéki nyomdák közt az elsők között ha­lad a versenyben. A nyomda dolgozói a tervtelje' sítés terén egyre jobb eredménye­ket érnek el. Januárban 108.7 szá­zalékra teljesítették tervüket, a februári terv teljesítése már 111-1 százalék volt. Megfogadták, hogy most, a kongresszusi verseny alatt még szebb eredményeket érnek el, még jobb minőségű munkát végeznek. Jól sikerült áss első tavasai vásár Karódon Karúd község híres vásározó hely megyénkben. Minden esztendőben négy vásárt tartanak itt. Idén a múlt héten tartották meg az első karádi vásárt, amely jól sikerült. Mintegy 9oo szarvasmarhát és 200 lovat haj­lottak fel a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok eladásra. Az állatok ára azonban a növekvő termelési és vásárlási kedv miatt magas volt. A Karúd—Ráki-pusztai Rákosi tsz 19 ezer forintért vásárolt két gyönyörű 3 éves lovat. Mint Keszthelyi Lajos, a tsz elnöke mondotta, még így is megérte nekik, mert ezzel is gyorsabb m végezhetik már most a tavaszi munkákat. A magas árak miatt a feltrozott állatokból csak 68 szarvasmar­ha és ló cserélt gazdát. 1 Nemcsak az állatvásár képe volt forgalmas. Tavaly például mindössze 'négy sátorban árulták a ruhát, cipőt és egyéb iparcikket. Idén több mint [ hiisz sátor várta a vásárlókat. Valóraváltja terveit a keresel! ff éti Búzakalász tsz A kercseligeti „Búzakalász“ ter­melőszövetkezet tagjainak sok nehézséggel kellett megküzdeniük, mert nem volt megfelelő gazdasági épületük, s főleg az istállók hiá­nya1 gátolta az állatállomány nö' velését- A párt és az állam gondoskodása folytán kaptak sertésfiaztatót, sertéshizlaldát, ló­istállót, magtárt és egyéb épülete­ket. Ma már nagy örömmel mutat­ja id. Kovács István sertésgondo­zó azt a gyönyörű 30 anyát, ame­lyek jól élkésziteit kuiricákban szoptatják az ezévben fialt 131 db malacaikat. Büszkén meséli, de mások is megerősítik, hogy amióta id. Kovács István gondozza a ser­téseket, nem is lehet rájuk ismer ni, olyanok, mintha hízóba lenné­nek fogva. Kovács elvtárs lelkesedve mond­ja el terveiket. A malacokat felne­velik és meghagyják továbbte- nyésztésre, csupán azokat válogat­ják ki belőlük és állítják hízóba amelyek nem felelnek meg törzs­könyvezés követelményeinek. Ar­ra is gondoltak — mondja — hogy az állam iránti kötelességé két már most teljesítik és ezért még e hónap tizedikéig 5 db hízót adnak át az állami be­gyűjtőnek s így 15 q májusi morzsolt kuko­rica beadása alól mentesülnek. Ezzel a kukoricával 4 db sertést hizlalnak meg, ami jelentősen nö­veli a tagság ezévi jövedelmét. Jövedelmüket a szarvasmarha­tenyésztéssel is emelni akarják. 3? db szarvasmarhájukból 10 db te­jelő tehén törzskönyvezett, de ne­velnek 4 db törzskönyvezett bikát is, szerződésesen és ezért 2400 lit­ter tej beadási kedvezményben ré' szesülnek. Május végéig telejsítik az egséz évi tejbeadást és június­tól a szabad tej után — számítá­suk szerint — napi 120 Ft jövedel­mük lesz. Pártunk III. kongresszusának tiszteletére azt is elhatározták hogy a jelenlegi 5.5 literes fejési istállótálagot még a tavasz folya­mán 8 literre emelik, s így több szabadtejet adhatnak a dolgozók­nak, de több lesz a saját jövedel­mük is. Baromfiból teljesítették az I félévi beadást, de a jó tervezésük nyomán könnyűszerrel tesznek eleget a II. félévi beadásuknak is. Jelenlegi baromfiállományukat még ebben a hónapban 500 darab­bal növelik, de 500 naposcsibét ? tagok egyéni szükségletére is vá' sárolnak. Nagy gondot fordítanak a takar­mányszükséglet biztosítására- 10 holdon lucernát telepítenek, 10 hold bükkönyöszabot Vetnek és 10 hold fehér-here termelésére szerződést kötöttek, amelynek el­ső termésével növelik takarmány7 készletüket, majd a' sarjút magho­zásra meghagyják és a magot át­adják a szerződtető vállalatnak amiért magas árat kapnak. Az eddigi gazdálkodásuk mu­tatja, hogy terveiket valóravált' ják. Korán elvetették az őszi kalá szosokat és talán a környékbe!’ nincs olyan szép vetés, mint ami­vel a Búzakalász tsz büszkélkedj, hét. Igaz, hogy a földjük jó talaj- munkát kapott, s jóJ megtrágvázott földbe ke­r>"H a vetőmag, aminek 25 százalékát keresztsorosan ve­tették. A tavaszi vetésekre is jól felké' szültek. 3000 q istállótrágyát hord­tak ki és úgy tervezik, hogy hol­danként 120 q-át teregetnek el el sősorban a 20 hold kukoricavetés alá. Kovács János tsz-elnök elvtár; türelmetlenül járja a határt s alig várja azt a napot, a mikor megkezdhetik a simítózást és az őszi kalászosok fejtrágyázását Joggal szeretné, ha már elkezdhet­nék a tavaszi munkát, mert 60 q műtrágyát beszereztek és a ve­tések megkezdését jól kitisztított vetőmag várja. A jó felkészülés bizonyítja, hogy a tsz- tagjai nem tétlenkedtek a télen, de Annek meg is lett az ered' ménye. Merényi Endre könyvelő elvtárs jólesően mutatja1 a mun- kaegység'nyilvántartást és abból kiderült, hogy Rab István, id Hollósi Mátyás, de mások is mór több mint 100 munkaegységet sze­reztek és Kovács István sertésgon­dozó csaknem 200 munkaegységgel dicsekedhet. A hízók eladásából 20.000 Ft jövedelmük lett és a ta­gok 10 Ft előleget kapnak egy- egy munkaegységre. A termelőszövetkezet eredmé­nyes működését nagymértékben segíti az üzemi pártszervezet tag' jainak jó példamutatása. Az üze­mi pártszervezet titkára, Takács János elvtárs jár elsősorban az élen. Minden évben több mint 300 munkaegységet szerzett s az el­múlt évben 396 munkaegysége lett szorgalmas és példamutató munkája nyomán. A tagság közösen beszéli meg a tennivalókat és ügyes-bajos dolgaikkal szívesen fordulnak Takács elvtárshoz. A kercseligeti Búzakalász termelő- szövetkezet jó munkát végez s jó híre túljutott már a kaposvári já­ráson is. Az újonnan belépett hat család éppen úgy tudja, mint a még kívülállók, hogy ez a termelő- szövetkezet valóravált ja terveit amely a jólétet jelenti számukra­A begyűjtési miniszter rendeletet adott ki a magánfogyasztásra kerülő sertés, marha, borjú és juh levágá­sának szabályozásáról. A rendelet szerint magánfogyasztás céljaira vá­gási engedély alapján sertést korlát­lan mértékben vághatnak azok az egyénileg gazdálkodó termelők, akik az arra a naptári évre megállapított sertésbeadási kötelezettségüket telje­sítették, valamint a sertésbeadási kötelezettség alá nem eső állattartók, vagy vágatók. Az egyénileg gazdál­kodó termelő beadásának teljesítése előtt egy hízottsertés levágására kaphat engedélyt, amennyiben a vágás idején sertésbe­adási hátraléka nincsen. Hátralékos termelő nem kaphat vá­gási engedélyt. Társulás esetén, ha a beadás teljesítésére megállapított ha­táridőt a sertésbeadásért felelős ter­melő elmulasztja, vágási engedélyt a beadásra társult termelők részére sem szabad kiadni mindaddig, amíg a hátralék fennáll. Ha a termelő hátraléka 30 kilónál kisebb, egy ser­tés levágására az engedélyt ki kell adni, de ebben az esetben a hátralé­kot a termelőnek 3 napon belül ser­tészsírral kell teljesítenie. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek tagjai háztáji gazdaságukból származó sertések levágására korlát­lan mértékben kaphatnak engedélyt. Ugyanúgy korlátlanul kaphatnak en­gedélyt a termelőszövetkezetek is a beadási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mennyiségen felül hízóba állított sertésekre, amennyiben a vá­gás időpontjáig esedékes kötelezett­ségüket teljesítették. Malacot, süldőt magánfogyasztás céljára levágni nem szabad. Minden magánfogyasztásra levá­gott sertés után zsírbeadást kell teljesíteni. A mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek tagjai, az egyénileg gazdálkodó termelők és a sertésbeadási kötele­zettség alá nem eső egyéni állattar­tók zsírbeadási kötelezettsége azonos a tavalyival. A rendeletben meghatározott zsír- mennyiséget a vágást követő öt na­pon belül kell beadni. I A magánháztartásban kényszervá- 'gott minden olyan sertést, amelynek tulajdonosa, mint hátralékos, sertés- vágási engedélyt nem kaphat, közfo­gyasztásra kell bocsátani. A magán­háztartásban felhasznált kényszervá­gott sertés után ugyanolyan mennyi­ségű zsírt kell beadni, mint az egyéb­ként levágott sertés után. A 80 kilón aluli súlyban, hatósági állatorvosi igazolás alapján kényszervágott ser­tés után a zsírbeadást el lehet en­gedni. A termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó termelők és egyéni állat­tartók a kényszervágott szarvasmarhát és borjút, az állategészségügyi szabályok figyelembevételével, a földművesszövetkezetek útján közfogyasztásra kötelesek bocsá­tani. Tenyésztésre, vagy továbbtartásra al­kalmatlan selejtborjúra, valamint 3 éven felüli ürüre a juhtartó terme­lők, termelőszövetkezetek, valamint a beadási kötelezettség alá nem eső juhtartók korlátlanul kaphatnak vá­gási engedélyt. A beadásra kötelezett termelők részére a juhvágási enge­délyt az évi szabadválasztású hús­beadási kötelezettség teljesítésétől függetlenül ki kell adni. A vágási engedélyek kiadására jo­gosult a lakóhely szerint illetékes ta­nács végrehajtó bizottsága. A vága­tok vágási engedélyt csak akkor kap­nak, ha marhalevél felmutatásával igazolják, hogy a vágásra szánt ál­lat a tulajdonuk. A második és min­den további sertés levágására enge­dély csak akkor adható, ha az előző vágások után előírt zsírbeadásnak a vágatók eleget tettek. A vágási en­gedély csak egy állat levágására jo­gosítás a kiállítástól számított öt na­pig érvényes. A termelők és állattartók bármi­lyen súlyú sertést, marhát és juhot eladhatnak és továbbtartás, vala­mint tenyésztés céljából saját szük­ségletük mértékéig szabadon vásá­rolhatnak. Hízottsertést levágás céljából az e rendeletben felsorolt személyek szabadon vásárolhatnak. Sertést, szarvasmarhát és juhot -az- egész ország területén m: idén teher­szállításra alkalmas közlekedési esz­közön, az állategészségügyi korláto­zások szem előtt tartásával, szabadon lehet szállítani. Feketevágásért jogerősen elítélt,«il­letőleg a vele közös háztartásban élő­hozzátartozója a fekétevágás napjá­tól számított egy évig nem kaphat vágási engedélyt. HAMAROSAN FELSZÁMOLJÁK A LEMARADÁST A HŰTŐHÁZ DOLGOZÓI Részletesen kidolgozott ütem­terv szerint kezdte meg a 73/4-es Építőipari Vállalat ez évben a Hűtőház-építkezés hátralévő mun' káinak végzését. Január és febru­ár hónapokban a rossz idő miatt lemaradtak ugyan, de az építke­zés dolgozói most megfogadták, hogy a lemaradást hamarosan fel­számolják. Ez kongresszusi válla­lásuk első pontjaként szerépeit. A munka ismét teljes ütemben megindult, s máris komoly ered­mények mutatkoznak. Simon Fe­renc segédmunkás brigádja példá\ ul 184 százalékos eredményt ért el. A brigád csaknem minden tagja sztahanovista. Az ő munká­juk nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a lemaradást mi­előbb felszámolhassák. Vajda Ferenc ácsbrigádja is jó munkát végez. Vállalták azt, hogy 300 órát takarítanak meg a. kongresszusi verseny alatt. Febru­árban ebből már 216 órát teljesí­tettek. Farkas Péter segédmunkás bri­gádja 164 százalékos eredményt ért el. Székelyfi József kőműves- ! brigádja 144, Tálas István állvá­nyozó 140 százalékos eredményt ért el. A dolgozók jó munkájának eredményekép emelkedett az épít­kezés átlaga. Most 130.4 százalék­nál tartanak, de a munkahely?1 átlagot a kongreszusi verseny alatt még emelni fogják. Üvegházakot és melegágyakat fűtenek hőforrások vizével Szakemberek becslése szerint napi 40 millió literre tehető az a meleg­vízmennyiség, amely hőforrásainkból és ipari üzemeinkből felhasználatla­nul elfolyik. Évi 130 ezer tonna szén értékét kitevő hőmennyiségről van szó. Maga ez a szám mutatja, milyen jelentősége van népgazdaságunk szempontjából a melegvizek haszno­sításának. Különösen az Afiöldön számos hőforrás van, amelyek kör­nyékén aránylag kis befektetéssel melegágyi, vagy üvegházi termelést lehetne folytatni és ez lehetővé ten­né, hogy a dolgozók télen is friss zöldséghez jussanak. Az ipari váro­sok dolgozóinak ellátását javítaná, ha a felhasználatlanul elfolyó ipari vizeket is befognák a mezőgazdasági termelés szolgálatába. A bel- és külkereskedelmi minisz­térium állami gazdaságainak termelő­trösztje Budapesten három nagy üvegházból és nyolc melegágyból álló kísérleti telepet épít. A Fűtés- technikai Gazdasági Iroda szakem­berei tervezték és az ő vezetésükkel épül ez a zöldségtermelő üzem, mely a Széchenyi-fürdő 76 fokos vizét hasznosítja. A távvezeték rövidesen kiépül és március közepére 300 négy­zetméter területű melegágyakban és 350 négyzetméter területű üveghá­zakban megindul a primőrök terme­lése. A budapesti’mintaüzem még félig- kész állapotban van és máris újabb építkezés kezdődik. A cserkeszöllői 85.5 fokos forrásvíz hasznosítására a nagyrév! Haladás tsz és a cibakházi Vörös Csillag tsz 3 ezer négyzetméter területen kíván melegágyi , telepet építeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom