Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

Vasárnap, 1954 március 1. SOMOGYI NÉPLAP 7 "> A OGYI KARIKAS KAPOSVÁROTT Kik haragszanak a mindenható KIK-re s.. ezt bizony nehéz íenne felsorolni. Harag­szanak mindenekelőtt az állami kezelésben lévő, de elhanyagolt lakóhá­zak, a többi között pél­dául a Damjanich-u. 3. számú ház lakói, de ha­ragszanak rá a kaposvá­ri vállalatok is. Azok, akik tervbevették, hogy az irodaházba költöz­nek. Csak költöztek volna — mert az iroda­házat különféle aktato­logatások miatt még nem hozták használható állapotba. A vállalatok tehát régi helyükön ma­radtak. A KIK azonban napról-napra újabb •meglepetéseket tartogat. Március első napjaiban az irodaház bérleti díját -egyszerűen leemeltette azoknak a vállalatoknak egyszámlájáról, ame­lyeknek az irodaházba kell majd költözniük. Még csak nem is- egy hó­napot, hanem egyszerre hármat fizettetett azzal (QiwidíUt az Erdőgazdaság könyvelési osztályén NAPPAL [ ... avagy válasz arra, méntélén, havonta több- íhogy miből adódik a ezer forintos túlórázása, ■könyvelési osztály tö­ZAVARÓREPÜLÉS — Zavarórepülés! — hangzik a vészes kiáltás és ebben a pillanatban elcsitul minden zaj, szét­rebbennek a hosszúnyelvű pletykások, a leg­újabb divatot tárgyalók, s mindenki fontoskodó arccal hajol asztala fölé. Hivatalvezető jön, ahogy a megfigyelő jelentette. Aztán elvonul a vész, ismét megindul a plety­ka, előkerülnek a divatlapok, megstoppolják a harisnyákat, s nyugodt mederben folyik ismét a hangulatos csicsergés, csacsogás, csevegés, kuncogás és lógás. Nem kell félni, a megfigyelő éberen vigyáz a társaságra, s a vállalat hírne­vére. / (Elleste: a «-Somogyi Karikás« a Terményfor- galmi Vállalatnál.) A Mélyépítő V. igazgatójának aág,y,a-Gyakran vagyok »házon kívül«, Mert vidékre járok, S bizony, ahol jó bor terem, Ott sokáig állok. Egy álmom van, édes álom, E vágyamért élek; Bár a benzinkutak is mind Borkutak lennének. Megpihennék ott sokáig, Megöntözném torkom, S igy borissza barátimnak A kedvét nem rontom. Felharsanna ott ajkunkon Az a kedves nóta: Gyere velem munka helyett Egy kiadós kortyra. Kedves Megyei Ta­nács! Engedjék meg, hogy kimutatások he­lyett most egy rövidke levelet küldjünk önök­nek, s értesítsük arról, hogy ha továbbra is emelik a hozzánk kül­dött körlevelek számát — s még több kimuta­tást, jelentést követel­nek tőlünk — akkor a nyáron nem búzát, ha­nem papírt fogunk arat­ni. Üdvözlettel: • Somogy megye községi tanácsai és termelőszövetkezetei. A ZÁRKÓZOTT ember (A Vas- és Fémipari Kombinát mérnöke sen­kitől sem kér, de nem is fogad el tanácsot.) a jelszóval, hogy az iro­daház bérleti díját vala­kivel meg kell fizettet­ni, s miért ne fizessék meg a vállalatok? S megfizettette velük, mégpedig a fentebb em­lített módon. A válla­latok most mit tehet­nek? — Fizetik a lak­bért ott, ahol most van­nak —- s kifizettették velük három hónapra ott, ahol még nem vol­tak. Igen, mert a KIK mindenható. Megteszi, hogy leemelteti a pénzt az egyszámláról — de könnyen lehet, hogy ha nem lesz mit leemelni — küldi a végrehajtókat s elviszik a dolgozók elől az asztalt, alóluk a szé­két. Fizessenek, mind­egy, hogy miért. Fizes­sék meg, hogy voltak olyan merészek, hogy az irodaházról álmodtak. S ha úgy tetszik, ha­ragudjanak csak a KIK-re, legfeljebb majd azt is megfizetteti velük. Munkások: Halló, mérnök elvtárs! Igazán ideje már, hogy lejjebb költözzön abból az ele­fántcsonttoronyból! Világító­TORONY Nem, nem tengeri vi­lágítótoronyról van Ht szó, hanem a Városi Ta­nácsháza tornyáról. A toronyban van egy óra, amelynek az a jellegze­tessége, hogy hol jár, hol nem jár, leggyak­rabban azonban nem jár. Az elmúlt héten sem járt, ennek ellenére is a világ négy tája felé intve, mind a négy óra­lap nemcsak éjjel, de még délelőtt 10 órakor is ki volt világítva. A világítótorony záto­nyokra figyelmezteti a hajósokat. A kaposvári »világítótorony« is fi­gyelmeztet. Sajnos nem az idő múlására, a pon­tos időre, mert az óra nem jár, de arra, hogy így is lehet az árammal »takarékoskodni«. UTÖPU Mérnök: Nem lehet, mert ha lejjebb megyek, akarva, nem akarva, de meg kell hallanom a maguk véleményét is. tettem műteremben, be­állítással egy fénykép­sorozatot arról, hogy a kaposvári vállalatok köl­töznek az irodaházba. Szerkesztő: (dühösen) Hányszor mondtam már magának, hogy ne utó­piát fényképezzen, ha­nem a valóságot. 3Cúfbe(hiiíés (A túlórázás megszün­tetése érdekében a mi­nisztertanács határozata kimondja, hogy hasz­nálják ki mindenütt a 8 órás munkaidőt.) Tévedés ne,, essék, a kép nem egy fodrászüz­letet ábrázol, hanem a Kaposvári 73/4-es sz. Építőipari Vállalat mű­szaki osztályát, ahol a hölgyek így értelmezik a munkaidő kihasználását. Mert valóban, ők a mun­kaidő minden percét ki­használják, percig sem ülnek tétlenül. Vagy fé­sülik egymást, vagy ma­nikűröznek — körbe- körbe, aztán ismét elöl­ről. Kihasználják a mun­kaidőt ... ÓRA­BÖLCSŐDE Elromlott órát vittek nemrégiben a Finomme­chanikai Vállalat óraja­vító részlegéhez. Átvet­ték a rendelést s négy nap múlva eljött érte az óratulajdonos. Fizetett 30 forintot. Hazamegy, felhúzza az órát, az azonban állt, hallgatott, a kis •tik-takolfűs nem akart felhangzani. Dühö­sen rohant vissza az üz­letbe. — De kérem — kiabált — hiszen ez az óra most is ugyanúgy áll, mint amikor behoztam. Hát akkor mit javították raj­ta? — De hiszen ön egy szóval sem, mondta, hogy javítani is kell — hang­zott a nyugodt válasz. (Csodálatos! Eddig úgy tudtuk, hogy az órát csak javítás céljából és nem megőrzésre adják óraja­vítóhoz. Négynapi meg­őrzésért viszont túl ma­gas a 30 forint. Nem le­hetne engedni belőle, ha már mindenképpen óra­megőrzéssel és nem javí­tással akarnák foglal­kozni? Ebben az esetben azonban javasoljuk, hogy az „órajavító részleg” elnevezést változtassák „órabölcsőde részleg” el­nevezésre.) rOárailan meglepetés II és a liberális ítélőbirák (Gál Lászlót, a Hús­üzem egyik adminisztra­tív dolgozóját többízben kolbászlopáson kapták rajt.) A Textilművek egyik dolgozója: Nézd csak, fehér holló! Ez nagyon ritkán fordul elő. Másik dolgozó: Akár csak Róna igazgató elv­társ az üzemben. HETI ROVÁS Trafikról trafikra Járok, hol be, hol ki, Elém kerül sorban Minden dohány holmi. Keresem, sehol sincs. Boltokba berontok, Ott sincs, hej megnőttek Most a férfigondok. Elszívom a Tervet, Szívom, ha más nincsen. Jó a Harmónia, De a Kossuth — minden! A düh vesz most erőt S ok-sok emberi ián: Immár hetek óta Tart a Kossuth-hiány. Nem a legjobb, dehát Az ember megszokta. Mondják meg. hova lett? Ki hova osztotta!!! És hogyha a Tervből Sok van most raktáron: Hagyják ott nyugodtan, S szívják el a nyáron! Gál László: Menj a fe­nébe Kutyus, csak nem gondolod, hogy azért lo­pom a kolbászt, hogy ne­ked adjam. Kell az ne­kem, ami marad, az meg a disznónak. Aztán miért ne vigyem. Leg­feljebb a vállalatvezető­ség még egy napot el­von a fizetett szabadság- időmből, én meg egy újabb adagot elvonok az ■üzem kolbászkészleté­ből. Ha ilyen liberálisak, igazán megéri.., (A Május 1-utcai Hús­bolt esténként úgy ta­karít, hogy felönti az üz­letet több vödör vízzel, s a vizet seprűvel ki­fröcsköli az utcára.) Járókelő: Disznóság! Add tovább! Nagyjelentőségű hatá­rozat jelent meg nemré­giben a lakosság bejelen­téseinek intézéséről. Úgy látszik, hogy ezt a Me­gyei Tanács is kellőkép­pen értékeltté. Ugyanis azokat a panaszokat, amelyeket a város lakói a Városi Tanács munká­jával kapcsolatban a Központi Ellenőrző Bi­zottsághoz, vagy a kü­lönféle minisztériumok­hoz küldtek — s amelye­ket megvizsgálás végett Budapestről visszaküld­ték a Megyei Tanácshoz — a Megyei Tanács ugyancsak megvizsgálás végett tovább küldi a Városi Tanácshoz. A Vá­rosi Tanács, mint vád­lott, nem óhajt önmaga ellen vizsgálatot indíta­ni, hát visszaküldi a Megyei Tanácshoz, mire a Megyei Tanács ismét visszaküldi azt... a Városi Tanácshoz. A panaszos közben várhat, mert ügye közkézen van: hol a Városi, hol a Me­gyei Tanács kezén. In­tézni azonban egyik sem intézi. Hasonlít ez a já­ték nagyon a gyermekek „add tovább, mert sza­már leszel” játékához, azzal a különbséggel, hogy felnőttek játsszák, s nem ütést, hanem a dolgozók ügyes-bajos dolgait adogatják. A já­ték vége is más; akinél az ügy marad, nem „sza­már” lesz, mint a gye­rekek játékában, hanem rosszabb: feie'ős. Mert bizony, így ját­szanak a bácsik. Nem tudnak vigyázni?! Takarító: Mit képzel?! Nem elég, ha a bolt tisztaságára vigyázunk, még a járókelők ruhájá­ra is mi ügyeljünk..,? Hangulat-kép Kaposvárról t ... avagy így néz ki az az utca, amelyikre a Köztisztasági Vállalat különös gondot fordít, tekintve, hogy az utca a belvárosban van. Elkép­zelhető, hogy milyen az, amelyre kevesebb gon­dot fordít: az felülmúl minden fantáziát, de az is, ahogy a járókelők a Köztisztasági Vállalatot emlegetik. HAMLET dán királyfi a Tejüzemben (Az utóbbi időben bű­zös vajat bocsát forga­lomba a Teiüzem.) tervező (A Csemegebolt ter­vezésénél - elfeledtek mosdókat tervezni.) 7,, A hét H csodája Kaposvárott 1. A Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat el­szállította a kapuja alatt több hétig tétlenül áll­dogáló motort. 2. A Cukorgyár ÜB- titkára elfogadta a bí­rálatot. 3. Elhangzott a hetven- hetedik ígéret, hogy a patikában ismét lehet majd gyermektápszert kapni. 4. A Tanítóképző igazgatója szóbaállt a gyakorló iskola szülői munkaközösségének tag­jaival. 5. Megígérték ja Ru­házati Áruház dolgozói­nak, hogy megkapják a lábrácsot. 6. Ébren volt az éj­jeliőr a Tanítóképző építkezésénél. 7. Az Áramszolgáltató Vállalat »takarékosko­dik« az árammal. Szom­baton délelőtt csak 9- től 11 óráig égették az Április 4-utcában a vil­lanyokat. — Látod, milyen jó volt beszerezni azt a vizeskannát. így mi is moshatjuk a kezünket, nemcsak az áruház terr vezői, mert azok az utó­lagos kézmosáshoz ér­tenek, de a tervezéshez annál kevesebbet. Apróhirdetés Csókálló rúzs. Kérem azt a hölgyet, aki ajka lenyomatát rajthagyta az elmúlt héten a Bé­ke Szálló egyik poharán, jelentkezzék, s árulja el, hol vette ajakfesté­két. Jelige: Figyelmetlen mosogatónő, figyelmetle­nebb pincér. Hamlet: (miközben szimatol) Ha jól em­lékszem, velem mondat­ta valamikor Shakes­peare, hogy »valami bűz­lik Dániában«. Akkor mindketten tévedtünk, de enyhítő körülmény, hogy akkor még nem is­mertük a kaposvári vaj­gyárat, mert Shakes­peare abban az esetben bizonyára ezt mondatta volna velem: »Valami bűzlik a vajgyárban....« Marha rossz vakard Jóminőségű marhavaka- rókat vásárolnék, te­kintve, hogy a Finom- mechanikai Vállalat ál­tal készítettek hajkefé­nek is gyengék. Jelige: Elsőrendű mi­nőség. Viszontlátásra a jövő héten Csurgón! »SOMOGYI KARIKÁS-» — Nagy Tamás—«

Next

/
Oldalképek
Tartalom