Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-07 / 56. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 március 7. HÍREK A VILÁG MINDEN A Francia Kommunista Párt- Központi Bizottságának teljes ülése MOSZKVA A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a napokban teljes ülést tartott. A teljes ülés meghallgatta és megvitatta H. Sz. Hruscsov beszámolóját a gabonatermelés további növeléséről és a szűztalajú, valamint töretlen földek megműveléséről. A beszámolóban felvetett kérdésekről a Központi Bizottság megfelelő határozatot hozott. Az említett kérdések megvitatásában helyi párt-, szovjet-., mező- gazdasági és begyűjtő szervek funkcionáriusai, valamint kolhoz- elnökök és szovhozfunkcionáriu- sok vettek részt. MOSZKVA * * * A moszkvai dolgozók az egész szovjet néppel és a haladó emberiséggel együtt kegyelettel őrzik J. V- Sztálinnak, a kommunista párt és a szovjet nép vezérének, V. I. Lenin halhatatlan ügye nagy folytatójának emlékét. A moszkvai gyárakban, üzemekben, hivatalokban és tanintézetekben március 5-én beszélgetéseken emlékeztek meg J. V. Sztálin emlékéről. Sokan keresték fel március 5" én a Forradalmi Múzeumot, a Szovjet Hadsereg Központi Múzeumát, továbbá a J. V. Sztálin életét és forradalmi munkásságát ismertető kiállításokat. Sok moszkvai dolgozó és külföldi vendég tekintette meg a V. I. Lenin— J. V. Sztálin mauzóleumot. A külföldi küldöttségek koszorúkat helyeztek el a mauzóleumnál. Volhovban ünnepélyes keretek között leplezték le a volhovi „V. I. Lenin*’ vízierőmű épületén elhelyezett emléktáblát. J. V. Sztálin 1928 nyarán kereste fel ezt az épületet. Rigában, a lett SZSZK állami könyvtárában kiállítás nyilt meg, amelyen bemutatják J. V. Sztálin lett nyelvű fordításban megjelent műveit. * % BEIRUT Libanonban a' parasztok és mezőgazdasági munkások képviselői értekezletet tartottak. Megvitatták a parasztok és mezőgazdasági munkások helyzetéről szóló beszámolót. A beszámoló rámutat, hogy a földesurak egy kis csoportja magához ragadta az ország legjobb földterületeit és kíméletlenül kizsákmányolja a parasztokat- Több faluban a földesurak továbbra is szedik az úgynevezett „Asra*'" adót, a parasztok termésének tizedrészét, sőt valójában nem tizedet szednek, hanem ennél többet. Ezenkívül a parasztoknak több más adót is kell fizetniük. A természetbeni és pénzadóbefizetés után a parasztoknak saját szükségleteire a termésnek alig 30 százaléka marad. , Minden parasztnak évente 20 napot kell ingyen dolgoznia a földesúr földjén. A parasztok szánalmas viskókban élnek — együtt az állatokkal. A parasztgyermekek nagyrésze nem járhat iskolába. A mostani értekezletnek az a célja — hangsúlyozza a beszámoló —, hogy biztosítsa a parasztok és mezőgazdasági munkások védelmét, szervezze meg harcukat, követeléseik kielégítéséért. Libanon parasztságának követelései a következők: Az ,,Asra“ és egyéb adóterhek megszüntetése, a mezőgazdasági munkások bérének emelése, a parasztgyermekek iskolai oktatásának felkarolása, a parasztok életfeltételeinek megjavítása. Íj! ti j* * * * HELSINKI Finnországban március 7'én és 8-án képviselőházi választás lesz. 1953 novemberében Tuomioja kisebbségi kormányt, vagyis — mint ahogy Helsinkiben nevezik — „hivatalnok kormányt*1 alakított, amely nem tükrözi vissza az igazi képviselőházi erőviszonyokat. Ezért a köztársasági elnök kitűzte a képviselőházi választásokat. A választásokat élénk választási kampány előzte meg, amelyben a következő nagyobb pártok vettek részt: a finn nép demokratikus szövetsége, amely a kommunista pártból és több más haladószervezetből áll, az agrár szövetség, a koalíciós párt, az úgynevezett finn néppárt és a svéd néppárt. A választásokon 200 képviselői mandátum felett döntenekA burzsoá pártok frontjával szemben áll a finn nép demokratikus szövetsége. A finn nép demokratikus szövetsége síkraszáfl az ellen, hogy még nagyobb mértékben súlyosbítsák a dolgozók helyzetét és gyarapítsák a tőkések jövedelmét — amire a burzsoá csoport törekszik. * * * DELHI A Delhi közelében lévő Gurga- on városban tüntetést rendeztek----—— —----wejmaiiMii R ÉSZÉBŐL tiltakozásul az ázsiai országok ügyeibe való amerikai beavatkozás, s így az amerikai-pakisztáni szövetség ellen is. A tüntetés a következő jelszavak jegyében zajlott le: „Ázsia az ázsiaiaké!‘‘, „Ki az amerikai megfigyelőkkel Kasmírból!“ A tüntetés után gyűlést tartottak. A gyűlés részvevői egyöntetűen jóváhagyták Nehrunak, India miniszterelnökének a közelmúltban a parlamentben tett nyilatkozatát. * * * ÚJDELHI Az ázsiai sajtó központi helyen foglalkozik Nehru indiai miniszterelnök javaslatával, amely tűzszünetre hívja fel az Indokínában harcoló feleket. A ranguni „Hamthavaddi** szerint Nehru felhívása „olyan javaslat, amelyet a béke minden igaz barátjának örömmel kell fogad" • c f ma. A „Szin Po“ című kínai nyelven írt dzsakartai napilap megállapítja, hogy „ez a legnagyobb figyelmet érdemli a genfi értekezlet sikerét óhajtó országok részé- ről.‘‘ A teheráni „Etteaat** is megjegyzi: „Ha a nagyhatalmak valóban megállapodásra akarnak jutni a genfi értekezleten, akkor haladéktalanul be kell szüntetni a harcot Indokínában.“ * * * Párizs A tuniszi Bej március 4-én megerősített hat dekrétumot olyan úgynevezett „reformokról*1, amelyeket a tuniszi francia főbiztos készített elő. A dekrétumok a végrehajtó hatalom működésére, tuniszi tanácskozó gyűlés megteremtésére, a városi tanácsok és egyéb helyi önkormányzati szervek tevékenységére vonatkoznak. A francia uralkadó körök régóta igyekeznek megvalósítani ezeket a „reformokat*-, amelyek Tuniszban — mint a párizsi lapok «kiemelik — a gyarmati uralom ' fenntartását és megszilárdítását célozzák. E „reformok“ ugyanakkor a helyi hatóságok „önállóságá- nak‘‘ látszatát hivatottak kelteniA lapok az új „reformokat*1 elemezve kiemelik, hogy azok a francia közigazgatás számára tartanak fenn minden fontosabb posztot az ország igazgatásában és lehetővé teszik, hogy a francia közigazgatás ellenőrizze a tuniszi kormány cselekedeteit. Párizs (MTI). Arcueilben, Párizs külvárosában március 5-én megkezdődött a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése. A teljés ülésen Jacques Duclos beszédet mondott a Francia Kommunista Párt feladatairól a német militarizmus újjáélesztésének megakadályozásáért és Franciaország függetlenségének és biztonságának biztosításáért folyó harcbanDuclos beszédében felhívással fordult az összes franciákhoz, hogy „harcoljanak a parlamentben és az országban a bonni és párizsi egyezmények ellen.*‘ Jacques Duclos hangsúlyozta, hogy azonnal fegyverszünetet kell kötni Indokínában, mert ez nagymértékben hozzájárulna a genfi értekezlet sikeréhez. A VIETNAMI NÉPHADSEREG SIKEREI Párizs (MTI). A vietnami néphadsereg osztagai a március 3-ról 4-re virradó éjjel Hanoi egyik külvárosának repülőterén sikeres rajtaütést hajtottak végre és a francia expediciós hadtest több szállítórepülőgépét elpusztították. A francia hatóságok becslése szerint az okozott kár 2 milliárd frankra tehető. A francia gyarmatosítók között nagy idegességet okozott ez a váratlan rajtaütés. A városban nagyszabású razziát tartottak és mintegy 200 vietnamit letartóztattak. Jugoszlávia 1954. évi költségvetése — a háborús előkészületek költségvetése Moszkva. Most tárgyalták a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés költségvetési bizottságaiban az ez évi állami költségvetés tervezetét, amelyet a szövetségi nemzetgyűlésnek kell elfogadnia. A jugoszláv kormány az előző évihez hasonlóan az idén is óriási összegeket szándékozik népellenes célokra fo rdítani. Tekintet nélkül arra, hogy az állam pénzügyi zavarokkal, évről-évre növekvő költségvetési deficittel küzd, az idei költségvetés összegét 262 milliárd dinárban állapította meg. Az 1954. évi költségvetési deficit előreláthatólag túl fogja szárnyalni az 50 milliárd dinárt A 262 milliárd összegű költségvetésből 164 milliárd dinárt szántak nyiltan katonai célokra, körülbelül 65 milliárdot „a gazdaság, fejlesztésére*1, 32 milliárd dinárt pedig az államapparátus fenntartására és az ország többi szükségleteinek fedezésére. Az állami költségvetésnek ez a szerkezete világosan bizonyítja, hogy a jugoszláv kormány továbbra i$ háborús előkészületeket akar folytatni. / j! > :r>v. I Az olasz képviselőházban az ellenzék képviselői a sorozatos botrányok miatt támadják a kormányt Róma (MTI). Az olasz képviselő- , tünetekkel kórházba kelleti szál" házban folyó bizalmi vitában a kommunista és szocialista képvilítani. A Giuliano-banda tagjait nyilselők keményen bírálják a kor" ván azért tették el láb alól, ne- mányt. Belpolitikai vonatkozásban hogy vallomást tehessenek a ban- különösen azokkal a botrányokkal diták és a keresztény-depiokrata kapcsolatban intéznek heves támadásokat a kormány ellen, amelyek az utóbbi napokban szinte politikusok titkos kapcsolatairól. A kommunista képviselők a palermói börtönben lejátszódott megtöltik a lapokat. A botrá- 1 titokzatos bűnesetekkel kapcsolatnyokban mágasállású burzsoá politikusok neve is szerepel. Mint ismeretes, Gaspare Pis- ciotta szicíliai banditát egy hónappal ezelőtt a palermói börtönben megmérgezték. A napokban ugyanabban a börtönben szintén mérgezés áldozata lett Giuliano bandájának egy másik tagja, Angelo Russo is. A banda börtönben lévő hét másik tagját mérgezési ban interpellációt terjesztettek a képviselőház elé. A másik botrányos; ügy az úgynevezett Montesi'eset. Az ügy tár-? gyalása pénteken kezdődött- A Montesi-ügy iránt olyan nagy az érdeklődé?, hogy a tárgyaló termet a közönség zsúfolásig megtöltötte. A hatóságok a tárgyalást igyekeznek a lehető legrövidebb úton lefolytatni. NEMZETKÖZI SZEMLE _________________________ __________________________ ' «V AZ EURÓPAI VÉDELMI KÖZÖSSÉG SORSA FOROG KOCKÁN Dulles amerikai külügyminiszter és társai aggodalommal figyelik a „hidegháború“ hőmérőjét. Ijedten látják, hogy a higanyszál a berlini értekezlet óta egyre magasabbra emelkedik, világszerte olvadozik az a jégpáncél, amelybe a békés tárgyalások gondolatát akarták befagyasztani, s ezzel együtt mindinkább meglazul a talaj az amerikai politika európai és ázsiai háborús építményei alatt. Dulles és nyugati csatlósai, ha a népek békeakaratának nyomására le is ültek a berlini tárgyalóasztalhoz, az értekezletet arra akarták felhasználni, hogy a tárgyalások meghiúsításával közelebb hozzák az „európai védelmi közös- ség‘‘-ről szóló szerződés ratifikálásának időpontját, s bebizonyítsák, hogy a nemzetközi kapcsolatban a legtágabb teret kell biztosítani a hírhedt „erő-politika“ valóra- váltásának. Ezzel magyarázható a nyugati külügyminiszterek — elsősorban Dulles — makacs, elutasító magatartása minden szovjet javaslattal szemben. A berlini értekezlet lefolyása és eredményei az imperialista szándékok kudarcát jelentik: az „európai védelmi közösségiről szóló szerződés ratifikálásának közelebb hozása helyett — a ratifikálás bizonytalanná vált és mindenképpen távolabbi időpontra tolódott ki. Eisenhower az amerikai kongresz- szus márciusi ülésszaka elé már tarsolyában a ratifikált „védelmi közösségről*1 akart lépni — most azonban az ellenkezőjét kell tudomásul vennie: Európában elmélyültek az ellentétek a ratifikálás és a nyugatnémet új raf elf egy vérzés körül, s a mérleg nyelve az újrafelfegyverzés ellenzőinek oldalára billent. Nagy-Britanniában az alsóházban lezajlott a külügyi vita, amelynek során napvilágra kerültek az Angliát megosztó mély ellentétek. A munkáspárt parlamenti csoportja kis különbséggel 113 szavazattal 101 ellenében — szavazta csak meg a pártnak a német újrafelfegyverzést helyeslő nyilatkozatát, s amint Attlee mondotta: „ez, a munkáspárton belül jelentkező őszinte vélemény- különbség a német fegyverkezéssel kapcsolatban egész Angliában tapasztalható-“ Ez az ellentét nem korlátozódik a munkáspártra, hanem megosztja a konzervatívok sorait is. Ha pedig e pártok vezetőségében ilyen a hangulat, világos, milyen ellenzéssel találkoznak az amerikai háborús tervek az egyszerű angol dolgozók millióinak körében. Franciaországban az jellemzi a helyzetet, hogy — - bár Bidauft külügyminiszter szeretné sietve elérni a ratifikálást — a francia nemzetgyűlés az erre vonatkozó vitát előreláthatóan a genfi értekezlet utáni időre fogja halasztani. Nos, erre üzembehelyezték az amerikai cselszövések szervezetét. Adenauer — meglepő módon — haladéktalan tárgyalásokat javasolt e napokban a Saar-kérdésről. A jelenleg francia igazgatás alatt álló Saar-vidék gazdag iparvidék, amelynek kincseiért hosszú idő óta folyik a német és francia imperialisták harca. A Saar-vidék szén- és acéltermelése olyan tényező, amelynek birtoklása döntő módon befolyásolná a két ország erőviszonyait. Mi áll Adenauer tárgyalási készsége mögött? A jobboldali „Le Figaro“ helyesen tapint rá a lényegre, amikor azt írja, hogy Adenauer akciójában „benne van Dulles keze.*1 A lap emlékeztet arra, hogy „Dulles amerikai külügyminiszier a berlini négyhatalmi értekezletet követően a szövetségi kancellárral Kölnben folytatott megbeszélése során megvitatta az európai egységtörekvések útjában álló nehézségeket. Ezek után a kancellár „szükségét látta annak, hogy gyorsan visszatérjen a Saar-kérdésre és megkísérelje a francia ellenállás felszámolását.“ Adenauer tárgyalási készsége tehát semmi mást nem rejt, mint a Saar-kérdésben adott várható német eredményekkel port hinteni a franciák szemébe, elérni a „védelmi közösség*1 ratifikálását — hiszen a nyugatnémet militaristáknak mindez semmibe sem kerül: ha a ratifikálás után fegyverben áll majd a 12 német hadosztály — úgyis ők diktálnak Nyugat-Éurópának. . . A szitán azonban keresztüllátnak a népek, s amint Berlinben, úgy ezután is diadalra viszik az erő politikájával szemben a tárgyalások eszméjét. A „Reuter*1 iroda kommentárja is úgy rajzolja meg a való helyzetet, hogy „az európai védelmi közösség tervének sorsa forog kockán“, mert a „a német újrafelfegyverzés kérdésében felmerült ellentétek a jelek szerint elmélyültek a nyugateurópai országokban.“ A népek tárgyalásokat követelnek és eredményt is szereznek a tárgyalások gondolatának. Nem úgy az imperialisták, akik Berlinben vereséget szenvedtek a genfi értekezlet összehívásának kérdésében is. Az amerikai politikusok beszédei és irányított sajtójuk hangjai azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok agresszív körei továbbra is akadályokat szándékoznak gördíteni a nemzetközi feszültség enyhítésének útjába. Ezért van az, hogy az amerikai reakciós kommentátorok szántszándékkal kétséget keltenek a genfi tanácskozás sikerét illetően. Walter H. Judd, amerikai szenátor például nyiltan kijelentette, hogy nem örül az értekezletnek és úgy véli, hogy az »•lélektanilag rossz eredményt-« fog hozni. Az »United Press« hírügynökség már a berlini értekezlet befejezése utáni napokban igyekezett borúlátást kelteni és egy február 19-i tudósításában hangoztatta, hogy »a jelek egyáltalában nem mutatnak sikerre«. Könnyen látható, hogy ezek a szavak azoknak az amerikai köröknek a nevében hangzanak el, amelyek félnek attól a lehetőségtől, hogy Koreában a fegyverszünetet békeszerződés követi és Indokínában megteremtik a békét. Minthogy azonban az imperialistáknak most már mindenképpen el kell menniök a genfi értekezletre — a maguk amerikai módján legalábbis megkísérlik, a genfi tanácskozás »előkészítését«. Fokozzák a nyomást a közel- és középkeleti országokra, Pakisztánt szerződésileg hozzáláncoljak támadó támaszpont-sorozatukhoz, Vietnamba hadianyagot és embert küldenek, Li Szin Man délkoreai bábelnökkel provokáló nyilatkozatokat tétetnek — egyszóval: előzetes mesterkedésekkel kátyúba akarják szorítani a genfi értekezletet, még annak megnyitása előtt. Politikájuk kudarcai azonban azt is bizonyítják, hogy a népek nem amerikai módra akarják megoldani a kérdéseket. Nehru indiai miniszter- elnök minapi nagyjelentőségű nyilatkozata, amelyben elítélte a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai segélyt és visszautasította az Indiának felajánlott »segélyt«, ebből a forrásból táplálkozott. Nehru az indiai nép követeléseinek tett eleget, a nép hangjának adott kifejezést. »Az Egyesült Államok politikája — amint ezzel kapcsolatban írta a »Daily Worker« — leplezetlen imper rialista készülődés amerikai támadásra és amerikai uralomra a Kelet felé. És ha helyes dolog, hogy Nehru elutasította a szövetséget Amerikával Keleten, mennyivel helyesebb lenne végetvetni az amerikai szövetségnek Nyugaton is...« Ezt követelik a népek, ilyen a népek akarata, amely az imperialistákat a berlini tárgyaló- asztalhoz kényszerítette, s asztalhoz ülteti őket Genfben is.
