Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

Vasárnap, 1954 március 7. SOMOGYI NÉPLAP A tsz felvirágoztatásáért harcol a répáspusztai Első Ötéves Terv tsz pártszervezete A répáspusztai Első ötéves Terv termelőszövetkezet kommunistái feb­ruár 23-án választották meg "új párt­vezetőségüket. A párttitkár újra Szántó János elvtárs lett, aki a tsz régi harcosa, szeretik a tagok, jól irányítja és vezeti a termelőszövet­kezet - motorját, a pártszervezetet. A vezetőség tagja lett Szőlősi elvtárs is, aki nemrégen jött vissza a termelő- szövetkezetbe dolgozni a járási ta­nácstól. Halasi András elvtárs, a tsz Munkaérdemrendes sertésgondozója is a vezetőség tagja, akinek nagy ér­deme van abban, hogy a termelőszö­vetkezet szép állatállománnyal ren­delkezik. Szép és felemelő érzést ad a párttagság bizalma, érzik ezt az új pártvezetőség tagjai is. Most arra törekednek, hogy megfelel­jenek a tagság bizalmának. Pontosan akarják teljesíteni a tag­gyűlés utasítását: jól és lelkiismerete­sen vezetik a kommunistákat és a pártonkívüli dolgozókat a termelő- szövetkezet felvirágoztatásáért. Az új pártvezetőség szerdán este tartotta első vezetőségi ülését. A ve­zetőségi ülésen munkatervet dolgoz­tak ki a pártszervezet munkájának megjavítására. A munkaterv két fon­tos feladat megvalósítását tűzi ki célul: az egyik a mezőgazdasági mun­kák jó irányítása, a másik pedig a kollektív vezetés megszilárdítása. Ezek megvalósítását segíti elő a mun- katerv többi pontja is. Első és legfontosabb feladatuknak tartják a pártszervezet vezetői a pártélet megjavítását. Elhatározták, hogy minden héten szerdán tartanak vezetőségi ülést, amelyeken a mező- gazdasági munkák menete állandóan napirenden lesz. A termelési felada­tok1 megvitatására M»rndig meghívják a tömegszervezetek vezetőit is. Fontos feladatokat szabott meg a munkaterv a pártépítési munka meg­javítása érdekében. Első fontos fel­adata a párt vezet őségnek á pártszer- ygzet megerősítése jól dolgozó, be- cs&fetes tsz-tagokkal. Április 1-ig 2 tagjelöltet és 2 tagot vesznek fel a párt soraiba. Ezekkel az elvtársakkal már hosszabb idő óta foglalkozott a pártvezetőség, nevelte őket és mind­egyikük jó munkával, termelőszövet­kezetük megszilárdításáért folytatott harcával is bebizonyította a párthoz és népi demokráciánkhoz való hűsé­gét. Erősödik velük a pártszervezet, szilárdabb, ütőképesebb lesz. A pártoktatás megjavítására is hozott határozatot a pártvezető­ség. Egy elsőéves SZKP története tan­folyam működik 16 hallgatóval. A beosztott elvtársak rendszeresen el­járnak a foglalkozásokra, a propa­gandista elvt.árs is jól vezeti a szemi­náriumokat. Hiányosság azonban a hallgatók felkészülésében van. Hatá­rozatlanok és bátortalanok. Néhány elvtárs nem mer felszólalni. Hiányoz­nak az élénk viták, amelyek színvo­nalasabbá tennék ji foglalkozásokat. Ennek megjavítását akarja elősegí­teni a pártvezetőség azzal, hogy sok­kal többet foglalkozik a hallgatókkal, segítséget nyújt tanulásukhoz. A pártszervezetnek a szántás-vetés napjaiban sokat és gyakrabban kell beszélgetnie a tsz valamennyi dolgo­zójával. Ebben nagy szerepük van a népnevelőknek. A népnevelőmunka megjavítására elhatározták, hogy »helyhezkötik« a népnevelőket, olyan formában, hogy egy-egy népnevelő­párra 7—8 család jut és ezek az elv­társak mindig ezeket a családokat lá­togatják, itt végeznek állandó népne­velőmunkát. Ugyanígy kint a terü­leten is munkacsapatonként osztják be a népnevelőket, mindegyik nép­nevelőt abba a munkacsapatba, ame­lyikben dolgozik. így azok kint a te­rületen, munkaközben is nevelni tud­ják a dolgozókat. A tömegszervezetek közül a DISZ- szervezet dolgozik legjobban a ter­melőszövetkezetben. A pártszervezet három fiatal tagja átmegy a DT.SZ-be dolgozni, ott végeznek párt- munkát, hogy a szervezet életét még jobbít tegyék és a DISZ valóban a termelés rohamcsapatává és a párt segédcsapatává váljék. A pártépítést szorosan összekötik a termelés feladataival a pártszervezet vezetői. A kettő el­választhatatlan egymástól, szorosan összefügg. Ennek érdekében a veze­tőségi üléseken megvitatják a tsz munkáját és a tsz elnökét beszámol­tatják a munkáról. Ügyel a pártszer­vezet az alapszabály szerinti műkö­dés, a szövetkezeti demokrácia pon­tos betartására. Harcol a munkafe­gyelem megszilárdításáért, amelyet elsősorban is azzal biztosíthat, hogy a párttagok a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul, pontosan teljesítik, példamutatásuk mindenkor érvénye­sül. Ezzel nevelni és serkenteni tud­ják a pártonkívüli dolgozókat. A pártkongresszus tiszteletére in­dított versenyben máris szép ered­mények mutatkoznak a tsz-ben. A ta­vaszi magvakat már kitisztították, a mezőgazdasági gépeket is kijavítot­ták, most már csak a jó időre vár­nak, hogy megkezdhessék a vetést. Az állattenyésztésben dolgozók vál­lalták, hogy a fejési átlagot 9 kilóról 13 kilóra emelik. 1.5 kilós emelkedést máris elértek. A termelőszövetkezet tagjai elha­tározták, hogy harcot indítanak az ország első, legjobb termelőszövetkezete cí­mért ' . és ennek elnyeréséért keményen küz­denek is. Ennek érdekében mind az állattenyésztésben, mind a növény­termelésben minden munkát ponto­san elvégeznek, a legjobb módszerek alkalmazásával növelik termésered­ményeiket. Nehéz, de szép feladat, amelyet az új pártvezetőség maga elé tűzött. Megvalósítása kemény munkát kö­vetel. A vezetőség nem áll egyedül. Mellettük van a pártszervezet min­ién tagja, s a becsületes pártonkívüli dolgozók. Kezdjék meg tehát a mun­kát a terv végrehajtásáért, a tsz fel­virágoztatásáért. A PÁRTÉLET HÍREI Zseli cszentpálon a községi pártszervezet népnevelői rendszeresenmsmertetik a párt határozatait és a kormány rende­letéit a dolgozó parasztokkal. A határosatokat és a rendeleteket úgy magyarázzák meg, hogy az ösztönzőleg hat a soronléyő fel­adatok elvégzésére, a beadási kö­telezettségek teljesítésére. Most a tavaszi mezőgazdasági munkákra mozgósítják a község dolgozóit. A felvilágosító ínunkának szép ered­ményei vannak: valamennyi dol­gozó paraszt felkészülve várja azt a pillanatot, amikor majd teljes erővel meg lehet kezdeni a több­termelésért folytatott harcot kint a földeken- A község dolgozó pa­rasztjai idejében beszerezték a ta­vaszi vetegetésekhez szükséges magvakat. A gépállomás szelekto­rával elvégezték a magtisztítást. — Tiszta magot teszünk a földbe, hogy bőséges termésünk legyen — mondja Kovács Ferenc elv­társ, a községi tanács tagja. — Tavaly is ezt tettük és ennek is köszönhettük, hogy gazdag aratá- tásunk volt. A trágyakihordással már végeztünk. 160 holdat trá­gyáztunk meg. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák előkészületei mellett nem fe­ledkeznek meg a népnevelők a beadási kötelezettség teljesítésére való mozgósításról sem. Most kü­lönösképpen a hízottsertés gyors beadására ösztönzik a gazdákat. Ezen a területen is eredmény kí­séri munkájukat. Több dolgozó paraszt teljesítette 1954. évi ser­tésbeadási kötelezettségét. Például Ujvajda Ferencné 10 holdas dol­gozó parasztasszony a májusra be­ütemezett hízottsertését már feb­ruár hónapban leadta 132 kg-os súlyban. A kormány rendelete ér­telmében 300 kg-mal csökkentet­ték kukoricabeadási kötelezettsé­gét- Az a dolgozó paraszt, aki tö­rekszik idejében teljesíteni be­adását, jól jár, kedvezményben részesül. Berta János 9 holdas dolgozó paraszt ugyancsak teljesí­tette hízottsertésbeadási kötele­zettségét, 5 hónappal a beüteme- zés előtt. Ő is 300 kg kukorica­beadási kedvezményben részesült. Szabó István elvtárs, a községi pártszervezet titkára a népneve­lőknek rendszeresen tart értekez­letet, ahol megvitatják az új kor­mányrendeleteket és a község dol­gozóinak problémáit. • A simonfai pártszervezet vezetősége a közsé­gi tanáccsal karöltve gyűléseken és háziagitáció formájában beszél­get a dolgozó parasztokkal a párt- kongresszus jelentőségéről. A" dolgozó parasztok látják azt, hogy a pártszervezet törődik ve­lük, elintézi ügyeiket, s ezt jó munkával, beadási kötelezettsége­ik pontos teljesítésével viszonoz­zák. Kiss Ferenc 11 holdas dolgozó paraszt a múlt évben adósa ma­radt államunknak. A pártkon­gresszus tiszteletére felajánlotta, hogy rendezi múlt évi tojás- és baromfibeaclási hátralékát és tel­jesíti az 1954-es évre eső első fél­évi beadását. Vállalását már telje­sítette is- 3.20 kg baromfival töb­bet beadott, mint amit vállalt.^ Sterl József dolgozó paraszt is teljesítette vállalását: 5.30 kg ba­romfit vitt a begyüjtőhelyre, ezzel eleget tett első félévi baromfibe­adásának. Köttő József, Valler Antal, Mór István dolgozó parasz­tok is megteremtették vállalásaik teljesítésének feltételeit. Ezek a dolgozó parasztok azt vállalták, hogy határidő előtt elvetik a ta­vaszi árpát és a zabot. A vetőmag­vakat elkészítették, most azt vár­ják, hogy szikkadjon a föld és azonnal megkezdik a munkát. A pártszervezet célul tűzte ki, hogy azoknak a dolgozó parasztoknak, akik még nem teljesítették a kon­gresszus tiszteletére tett vállalásai­kat, segítséget ad. Az i^ali pártszervezet felvilágosító munkával segítse, hogy minél több dolgozó paraszthoz eljusson a „Somogyi Néplap“ A kaposvári járási pártbizottság Igáiban »Somogyi Néplap« ankétot szervezett azzal a céllal, hogy a község dolgozói megbeszéljék a sajtó munkatársával, mit szeretnek olvas­ni a lapban, milyen hibát találnak annak munkájában, elmondják, mit kell tenni azért, hogy minél több dolgozó paraszt asztalára eljusson a »Somogyi Néplap«. Az ankéton — ha nem is nagyszámban — aktívan részt vettek a falu dolgozói. Beszél­getés közben elmondták, hogy' a lap tükrözi megváltozott életünket és foglalkozik mindazokkal a kérdések­kel, amelyek a dolgozó parasztságot érdeklik. Sok dolgozó paraszt például kezében az újsággal ment a tanács­házhoz, hogy ezt és ezt olvasta a lap­ban, így és így intézkedjen a tanács az ő ügyében. Skiba'’elvtárs, á tanács begyűjtési állandó bizottsága elnöke elmondta, hogy az emberek nehezen szokják meg az újat. Meg kell győzni, "ne­velni kell őket. és ebben segít a sajtó olvasása. Elniondta, hogy községük­ben is nagyot változott az emberek élete. Bizonyítja ezt az is, hogy so­kan házat vásárolnak, új bútorral rendezik be otthonukat. Pl. Jakab János egyszerű napszámos ember 22 ezer forintért házat vett. A földmű­vesszövetkezetben 5 nap óta van bú­tor, de két hálószobaberendezést, melynek darabja 8 ezer forint, vásá­roltak már a dolgozók. A beszélgetésből azonban az is ki­derült, hogy kevesen olvassák a »So­mogyi Néplap«-ot. Nagy Lajos elv­társnak, a községi pártszervezet tit­kárának jár ugyan a »Somogyi Nép­lap«, de a pártépítésről szóló cikke­ket nem nagyon olvasta el. Ebből kö­vetkezik a feladat, hogy a község ve­zetőinek kell ismerniük elsősorban a sajtót, akkor tudják a dolgozó pa­rasztokkal is megszerettetni. A párt­titkár elvtárs ígéretet tett, hogy a pártszervezet vezetősége ezután fog­lalkozik a megyei sajtóval és segítsé­get ad ahhoz, hogy a »Somogyi Nép­lap« eljusson azokhoz, akiknek azt írják. Ezt a feladatot rendszeresen napirendre tűzi a vezetőség. Tudják a pártszervezet vezetői, hogy a sajtó segíti munkájukat, hisz ismerteti a párt és a kormány határozatait, fog­lalkozik a falu, a mezőgazdaság pro­blémáival, pártmunkások, dolgozó parasztok, mezőgazdasági szakembe­rek írnak a lapban és ezeket az írá­sokat munkájukban hasznosítani tud­ják. Az ankéton Skiba elvtárs is> ígére­tet tett, hogy elősegíti a »Somogyi Néplap« olvasótáborának növekedé­sét és maga is ír cikket a lapba. A PÁRTOKTATÁSI MUNKA TAPASZTALATAIBÓL * Konferenciánk munkájáról Én a Kaposvári Városi Pártbi’ zottságtól az 1953/54-es pártokta­tási év megkezdése előtt azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy az SZKP története II. évfo­lyamán vezessek konferenciát. E megbízatást örömmel vettem és átérezve megbízatásom jelentő- gét, igyekeztem már az oktatási év beindulása előtt jól felkészülni propagandista munkámra Elérkezett az oktatás beindí­tásának napja. 25 elvtársat osz­tottak be az általam vezetett kon’ ferenciára, akik közül az első fog­lalkozáson 23-an vettek részt. A hiányzó két elvtárs igazoltan volt távol­Az első foglalkozáson igyekeztem különös hangsúllyal kiemelni az oktatás jelentőségét és fontosságát — az eszmei, poli­tikai képzést. Előre bocsátottam azt, hogy tanulásunk csak akkor lesz eredményes, ha a konferenci­ánk fegyelme szilárd. Felhívtam a hallgatók figyelmét arra is, hogy én nem kívánok a fegyelem fenn­tartása érdekében mást, mint azt, hogy mindenki érezze át annak szükségességét, hogy tanulnia és egyben nevelnie is kell. A konfe­rencia fegyelme, de egyben min’ den hallgató tanulmányi fegyelme érdekében, mint öntudatos elv­társaktól, azt kértem, hogy a fog­lalkozásokon minden esetben — az anyagból való jó felkészülés­sel — vegyenek részt. Okulva az előző oktatási év ta­pasztalataiból — amikor az akko­ri konferenciánk vezetője úgy akarta a konferencia fegyelmét megszilárdítani, hogy állandóan fenyegetőzött — új módon igye­keztem a pontos megjelenést biz­tosítani. El kell mondanom azt, hogy fenyegetés nem hat meggyő’ ző módon a konferencia hallga­tóira. Éppen ezért én kizárólag a hallgatók politikai öntudatára hi­vatkoztam. Igyekeztem már az el­ső foglalkozáson közelebb kerülni a hallgatókhoz, hogy ne legyen feszélyezettség köztünk, s ezt sike­rült is elérnem. A bevezető előadásokra, vala­mint a konferencia levezetésére az útmutatók alapján, a kötelező és javasolt irodalom felhasználá­sával készülök fel. A vitavezetési vázlat elkészítéséhez igen hatha­tós segítséget nyújtott Mészáros elvtársnő, aki a Megyei Pártbi' zottság megbízásából ellenőrizte foglalkozásunkat. A foglalkozás rendje a következő: Minden második hétfőn, dél­után 5 órától tartjuk foglalkozása­inkat. A hallgatók mindig ponto­san megjelennek. A foglalkozás megkezdésekor, mielőtt az anya­got felölelő kérdéseket ismertet­ném, megkérdezem a hallgatóktól, hogy voltje, vagy van-e a leadott, illetve átvett anyaggal kapcsolat^ ban kérdésük, melynek a tisztázá­sa szükséges mielőtt megkezdjük az anyag vitáját. Amennyiben van. úgy azt tisztázzuk. Ezt követőleg rátérünk az anyag tárgyalására, amikor a hallgatók önkéntes jelentkezéssel szólnak hozzá a kérdésekhez. Az első idők­ben bizony bátorítani kellett né­hány elvtársat a hozzászólásra, de ma már nem fordul elő az, hogy fel kellene szólítani valakit, mert mindenki belekapcsolódik a hozzá­szólásokba, a vitákba. Minden kérdés megtárgyalása során annak a gyakorlati összefüggéseit, továb­bá a magyar vonatkozásait is megtárgyaljuk. Ilyenkor igen élénk, aktív vita alakul ki. Egy-egy kérdés vitája után rö­vid összefoglalót tartok, amikor értékelem a hozzászólásokat, rá’ mutatok arra, hogy melyik elv­társ szólt helyesen hozzá az anyag­hoz, kinek volt téves nézete, stb. A foglalkozás befejeztével érté­keljük konferenciánk munkáját, ilyenkor kölcsönösen hangzanak el bírálatok részemről és a hall­gatók részéről is. Milyen jelenleg konferenciánk fegyelme ? Az egyes foglalkozásokon a hallgatók 80—85 százaléka jelenik meg. A hiányzások abból adód­nak, hogy egyes elvtársak kikül­detésben, vagy betegség miatt vannak távol, igazolatlan hiányzá­sok nem fordulnak elő. Azok az elvtársak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak rész tvenni a foglalkozásokon, minden esetben bejelentik előzetesen azt, hogy miért nem jelenhetnek meg. El kell mondanom azt is: annak ellenére, hogy konferenciánk fe’ gyelme jó, mégis volt egy eset január 11-én —, amikor a foglal­kozáson csupán 9 elvtárs jelent meg. Tekintettel a hallgatók cse­kély létszámára, a foglalkozást nem tartottam meg, hanem egy — a következő héten — soronkí- vüli konferencia megtartását ha« tároztam el, amit közöltem az elv­társakkal. Persze, ezzel nem mindegyik elvtárs értett egyéT.. Ekkor mindjárt ki is jelöltem a jelenlévő elvtársak közül azt, hogy ki melyik hiányzó elvtársat fogja értesíteni a soronkívüli konferen­cia megtartásának időpontjáról Elhatározásom helyes volt, mert a következő foglalkozáson a hall gatók 95 százaléka megjelent­összefoglalva konferenciánk munkáját: meg kell állapítani, hogy a hallgatók kiválasztása kö­rültekintően történt, amit bizonyít a konferencia fegyelme, tanulmá­nyi színvonala. Bizonyít továbbá az, hogy lemorzsolódás konferen­ciánkon nincs. Öröm ilyen elvtár­sakkal foglalkozni, tanulni. Rajta Mihály, SZKP története II. évfolyam konferencia-vezető. c Felhívjuk a propagandista elv társak figyelmét, hogy Rajta elv- társ cikkéhez hasonlóan írják meg szerkesztőségünknek konferenciá­juk, politikai iskolájuk numkájának eredményeit, hiányosságait, írják meg propagandista módsze rüket. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy megjavítsuk megyénkben a pártoktatási munkát és széleskö rű tapasztalatcserét folytassunk a lapon keresztül. — Szerkesztőség — Kapospulán a propagidista és a hallgatók is jól felkészülnek a politikai iskola loglalkozásaira Kapospulán 15 hallgatóval indult be az ősszel az első . évfolyamú politikai iskola. A hallgatók döntő többsége dolgozó paraszt, akik szí­vesen járnak el a foglalkozásokra és tehetségükhöz mérten jól fel is készülnek a szemináriumokra. A politikai iskola propagandistája Tóth János elvtárs, aki maga is sokat foglalkozik a hallgatókkal. Tóth elvtárs tanácstitkár a köz­ségben és alkalma is van rá, hogy rendszeresen beszélgessen a hozzá beosztott elvtársakkal és segítséget nyújtson tanulásukhoz. A 15 be­osztott hallgató közül 12—13 rendszeresen megjelenik a politi­kai iskolán. A hiányzó elvtársa’ kát mindig felkeresi és megkérde­zi, hogy miért nem jönnek el a politikai oktatásra, milyen problé­májuk van. Beszélgetései,1 látoga­tásai mindig eredményesek voltak, a hiányzó elvtársak a következő órára és utána is megjelentek. A hallgatókkal való jó kapcso­latnak köszönhető az, hogy lemor­zsolódás nem volt a politikai is­koláról és a hallgatók felkészülése is egyik hétről a másikra javult. Jó és értékes viták -alakulnak ki a legtöbb anyagnál. így például a legutóbbi anyag megvitatásánál komolyan vitatták, hány osztály van nálunk, Magyarországon. Ezt, az elvtársak azután helyesen tisz­tázták. , ;...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom