Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-27 / 49. szám
Szombat, 1954 február 27. SOMOGYI NÉPLAP 3 Nagy szorgalommal készülnek a tavaszi munkák megkezdésére a lábodi állami gazdaság dolgozói A lábodi állami gazdaság dolgozói a kedvezőtlen hideg időjárás ellenére is nagy szorgalommal készülnek a tavaszi munkák megkezdésére, különösen a gépjavító műhelyben nagy a forgalom. Szinte naponta kerül ki a műhelyből egy-egy traktor, vagy talajművelőgép, kultivátor, eke, borona. A javítóbrigádok között nemes vetélkedés folyik azért, hogy melyikük készül el előbb és milyen minőségben végzik el a javítást. A nemes verseny eredményeként vállalásukat a gépjavítás terén már február 5-ig teljesítették. Most célul ’tűzték ki, hogy február 28-ig valamennyi gépet kijavítják, hogy a tavaszt teljes felkészültségben várja a gazdaság. A gépjavító brigádok nemcsak a gyors és a minőségi munkát tűzték ki célul, hanem mintegy 75 ezer forint megtakarítást is, amit úgy akarnak elérni, hogy a hulla- dékanyagokat, illetve az eddig fel nem használt régi anyagokat felújítják. A lábodi állami gazdaság traktorosai a gépjavítás mellett már tervet készítenek a tavaszi munkákra is. Elhatározták, hogy egy 56 holdas Sztahanov-táblán a vetést, a növényápolást, a betakarítást is teljes egészében géppel végzik el. Futács János, megyeszerte ismert sztahanovista traktoros vállalta, hogy éves tervét május 1-re teljesíti és emellett védnökséget vállalt Tóth István segédvezető felett és elhatározta, hogy még ebben az évben okleveles sztahanovistát nevel belőle. Futács János vállalását követi a gazdaság többi sztahanovista traktorosa is, mint Derner Imre, Petronovics József, Csokonai István, akik szintén •május 1-re vállalták éves tervük teljesítését. Nagy a készülődés a tavaszi munkákra a növénytermelési brigádban is. Az elmúlt napokban megtartott /értekezleten részletesen kidolgozták a vetési és növényápolási munkák tervét. A terméshozam növelése érdekében elhatározták, hogy amint a talajra rá lehet menni, azonnal elvégzik a ve tósek-iej trágyázását. Mivel a tél elég h^Szú, úgy tervezik, a zabot jarovizálják és keresztsorosan vetik. De igen nagy gondot fordítanak a gazdaságban a burgonya- és kukoricatermelésre is. Ezért az ősszel mé- lyeniszántott, kapások alá készített táblákon, amint a fagy felenged, elkezdik a simítózást, hogy a téli csapadékot megőrizzék és tárolják a növények számára a nyári meleg időre. Tapasztalatuk azt mutatja, hogy csupán ezzel az eljárással mintegy 5—10 mázsával növelhetik a burgonya-, s mintegy 2.5—3 mázsával a kukoricaterméshozamot. A vetés előtt, ha a talaj megkívánja, kul- tivátorozzák és utána kerül a földbe a mag. A burgonyát az eddigi tapasztalatok alapján a kapálás előtt a sorok közt nitrogéntartalmú trágyával szórják be és egyszeri kapálás után háromszor töltögetik. A kukoricát négyzetesen vetik, hogy így alkalmazni tudják a gépi kapálást a munkaerő megtakarítása érdekében. A lábodi állami gazdaság dolgozói most a télen alaposan felkészülnek a tavaszi munkákra, mert amint mondják, ebben az évben a megye első gazdaságai közé akarnak kerülni. Még soha ilyen lelkes készülődés nem volt tapasztalható, mint most. Ezt a lelkesedést még fokozta a pártunk III. kongresszusára való készülődés. Párttagok és pártonkívüliek egyaránt megfogadták, hogy pártunk III. kongresszusát jó munkával ünnepelik meg, mert tudják, hogy ez a kongresszus *is jelentős állomás lesz pártunk és népi demokráciánk fejlődésében, a dolgozók életszínvonalának további javulásában. A lábodi állami gazdaság dolgozói tettekkel, a munka jobb elvégzésével és a terméshozamok jelentős növelésével nyilvánítják ki szeretetüket pártunk és dolgozó népünk állama iránt. KORPAJUTTATÁS TÖRZSKÖNYVEZETT TEHENEK UTÁN A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat rendelkezése érteimében a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek után tejhozamuk arányában a termelőszövetkezetek és az egyénileg sági áron abraktakarmányt kapnak abban az esetben, ha a termelt tejnek legalább 60 százalékát átadják a begyűjtő szervnek. E határozat értelmében az abraktakarmány juttatás mértéke a követgazdálkodó dolgozó parasztok ható- | kező: 6000 literes évi tejtermelés esetén évi 3600 liter beadás mellett 15 q 5000 „ „ „ „ „ 3000 „ „ „ 11 q 4000 „ „ „ „ „ 2400 „ „ 8 q »000... „ „ „ „ „ 1800 „ „ . 5 q Az egyénileg gazdálkodó termelők | tőcsarnokba szállították, akár kötelező, akár szabadáron, visszamenőleg megkapják a korpát. Bővebb tájékoztatás céljából ' a Tejipari Egyesülés, valamint az állattenyésztő állomások ellenőrei felkeresik azokat a termelőket, akik már törzskönyvezték, vagy törzskönyvezni kívánják teheneiket. a korpát havonta utólag kapják meg attól függően, hogy a termelt tejnek legalább 60 százalékát beszállították-e a csarnokba szabad-, vagy kötelező áron. Azok a termelők, akik már 1953 évben is rendelkeztek törzskönyvezett tehénnel és a fentiek szerint a termelt tejnek 60 százalékát a gyüjA tabi földműves szövetkezet küldöttgyűlése Tavaszt váró DlSZ-fiatalok Lengyeltótiban... A februárvégi korareggeli nap sugarai bearanyozzák a somogyi lankák vastag hótakaróját. A tavasznak kellene már közelegnie, de a lengyeltóti utcákon kerékpáron, gyalogosan munkájukba siető dolgozók velünk együtt feltűrik a kabát gallérját. «Foga van« a balatoni szélnek, tartják a lengyeltótiak, s a sok kipirult arcú dolgozó, köztük igen nagyszámú fiatal, velünk ’együtt belép a gépállomás kapuján. Hencz István igazgató már a munkahelyén van. Közel 6 éve vezeti a gépállomás munkáját. Minden fűszálat, téglát, gépet ismer, hisz az •ő jó munkája során fejlődött napról- napra, évről-évre ez a mezőgazdasági üzem, amely megyénk egyik nagy járásában, a fonyódiban teszi eleven valósággá a mezőgazdaság megsegítéséről szóló párt- és kormányhatározatot. — A fiatalok és idősek munkájának helyes összehangolása, az ifik lendülete, az öregek sokévi tapasztalata együttesen tették lehetővé, hogv eredményekben gazdag esztendőt hagytunk magunk mögött, s hogy bizalommal nézhetünk a jövő elébe — mondja a népszerű igazgató. Megtudjuk, hogy a lengyeltótiak multévi tervüket 113.3 százalékra teljesítették és ehhez nagymértékben segítséget nyújtottak a gépállomás diszistái, kü - lönösen Tóth József és Heint Margit fiatalok, kiknek neve állandóan ott szerepelt a gépállomás dicsőségtáo- láján. A kongresszusi versenyre is jól mozgósított a DISZ. Kosár Lajos DISZ-titkár felhívására valamennyi fiatal versenyvállalást tett. Es nemcsak felajánlások születtek, hanem eredmények is, melyekről díszes kongresszusi emléklapok tanúskodnak. Megtudjuk, hogy Szekér Éva és Bakonyi Erzsi traktorosok a cséplőgépjavításban és az elevátorok kijavításában párosversenyben voltak, s mindketten máris túlszárnyalták vállalásukat. A legközelebbi munkaértekezleten lesz a hivatalos értékelés, ahol bizony a diszisták büszkék lehetnek eddigi szép eredményeikre. Nyirádi Sándor főgépész tekintete végigsímogatja a szépen sorakozó traktorokat. Nyugodtan néz a tavasz elébe, hisz valamennyi erőgépe üzemképes állapotban van. Heint Margit boldogan törölget.i már kijavított gépét, mely a próbajáratot is elvégezte. Gondolatai valahol a pusz- taszentgyörgyi határban járnak, ahol dolgozni fog, mihelyt az időjárás megengedi. A fiatal lány két év ó*ta vezeti biztos kézzel a parasztság nagy segítőtársát, a traktort. Mint mondja, már kombájnt is vezetett és őt már el sem lehetne zavarni a'gépállomásról. Nem csoda, már 9 éves korában édesapja kovácsműhelyében barátságot kötött a különféle szerszámokkal és gépekkel. A vadonatúj esztergagépről vas- tag fémforgács kígyózik a földre. Fiatal fiúk és lányok figyelik árgus szemmel Mátrai Tibor esztergályos, budapesti DISZ-fiatal munkáját. A patronáló pesti brigád fiatal tagja leállítja a gépét, fogaskereket kapcsol, s máris menetet vált. Közben minden műveletet megmagyaráz az új eszterga jövő gazdáinak. Androki István fiatal szerelő maga is megpróbálja a menetvágást. Sikerrel . . . A szerelőcsarnokban serény munka folyik. Itt dolgozik a Budapesti Gyapjúfonó- és Szövőgyár DlSZ-bri- gádja, a lengyeltóti gépállomás pat- ronálói. Vezekényi Béla, Fajta Károly, Joszkin Antal, Mátrai Tibor a tagjai Kovács Antal diszista brigádjának. Egy »öreg« van közöttük, Sitkéi József, aki fiatalos hévvel segíti az ifik munkáját. Egy hónapja jöttek le Pestről a fiúk, de hamar otthon érezték magukat Lengyeltótiban, ahol igaz szeretettel fogadták őket a gépállomáson. Jó munkájukról a felsorakozó számos megjavított gép, meg a lengyeltóti gépállomás dolgozói tanúskodnak, -ú. Sokat tanultunk a pestiektől szakmailag és megismerkedtünk a nagyüzemi munkafegyelemmel — mondják többen a fiatalok közül. — A tízperces mozgalom, a pontos munkakezdés azelőtt »gyenge pontja« volt a gépállomásnak. A pestiek azonban meghonosították a munkafegyelem e két velejáróját. — Mi is sok tapasztalatot szereztünk ám azért — mondja Kovács elvtárs. a brigád yezetője. — Megismerkedtünk a gépállomások problémáival. Megszerettük a gépállomást, ahol eleven DISZ-élet folyik. — Cséplésre újra vissza fogunk jönni — toldja meg a szavakat Joszkin elvtárs, akitől megtudjuk azt is, hogy egy téli balatoni kiránduláson lesz a »búcsúztató«, ugyanis a pesti fiúk rövidesen befejezik munkájukat és visszatérnek üzemükhöz. — Minden szép volt itt és nehéz lesz elválni — mondják a fiatalok, j de megjegyzik azt is, hogy azért itt! is elkéne egy Loy Árpi bácsi, aki az ' alberttelepihez hasonlóan vizet varázsolna a gépállomás új épületeinek csöveibe. — Soha nem vártuk még így a tavaszt — mondják a lengyeltóti fiatalok. Több mint kétezer normálhold vár megmunkálásra, s ez a szám még folyton emelkedik. A tsz-ek és egyéni gazdák mindig újabb szerződés megkötésére kérik a gépállomást »A jó bornak nem kell cégér« — mondja a közmondás és ez áll a jó munkára is. Az egyik tanácsülésen özv. Túli Józsefné dolgozó parasztasszony felszólalásában elmondotta, hogy a gép által megmunkált földje 50 százalékkal nagyobb kukoricatermést hozott, mint a lóekével megművelt hasonló terület. A déli napsütés nyomán egyes •f*- helyeken felengedett a fagy. Az ebédszünetet tartó fiatalok hóvirágot kerestek a gyepű szélén, odébb pedig Kócián Gyuszi úttörő pajtás jóegynéhány társával még vígan siklik sítalpával a lejtőn. A kis úttörők nem bánnák, ha még nem távozna télapó. Az előbukkanó hóvirág azonban azt jelzi, hogy hiába tombol a tél, Gyuszi pajtás öröme már nem sokáig tart, hisz közeleg a tavasz, közeleg az idő, amikor a lengyeltóti gépállomásról éppúgy, mint a sokszáz más gépállomásról kigördülő traktorokon fiatal fiúk és lányok indulnak rohamra az új sikerek felé. A tabi járásban február 1—28 között megrendezésre kerülő szövetkezeti küldöttgyűlések célja az, hogy értékeljék az eddig elért eredményeket, felszínre hozzák a kijavítandó hiányosságokat és megbeszéljék a so- ronlévő feladatokat. A tabi földművesszövetkezetnél a vezetőség február 21-én tartotta a szövetkezet küldöttgyűlését, melyen megjelent Dögéi Imre elvtárs, a SZÖ- VOS’Z elnöke is, hogy meghallgassa a szövetkezet eredményeit, problémáik megoldásához pedig segítséget nyújtson. Részt vett az értekezleten a Magyar Rádió munkatársa is. BESZÁMOLÓ Az ünnepélyes megnyitó után Mihályi ügyvezető elvtárs beszámolt — a mintegy H50 küldött és meghívott előtt — a szövetkezet multévi működéséről. A mérlegbeszámoló azt tükrözi, hogy a földművesszövetkezet dolgozói és vezetősége jó munkát végeztek, mert az 1953-as gazdasági év 491.539 forint nyereséggel zárult. Azonban hiányosságok is mutatkoznak. így az 1653-as évben a szövetkezetét 101.377 foriijt károsodás érté,' melyből mindössze 43.394 forint térült meg. A károsodás legnagyobb részben egyes boltkezelők hanyag, lelkiismeretien gazdálkodásának következménye. De hozzájárult ehhez a felügyelőbizottság hiányos ellenőrző* munkája is. Mihályi elvtárs a továbbiakban a kereskedelem, az áruellátás, valamint a bolthálózat fejlesztése terén elért eredményekkel foglalkozott. HOZZÁSZÓLÁSOK Ezután a küldöttek felszólalásai következtek, melyekben szövetkezetük munkáját ismertették. Számosán kifogásolták azt, hogy a nagykereskedelmi vállalatok a megrendelt árut nem szállítják le pontosan és nem a kívánt mennyiségben. Mint Keserű István somogymeggyesi küldött mondotta: á rendszertelen szállítások nagyban akadályozzák a vidéki boltok tervteljesítését. Mészáros Józsefné kapolyi szövetkezeti boltvezető elmondotta, hogy a szövetkezet boltiéban hosszabb idő óta nincs tűzhely, patkóvas, varrótű, borotvapenge, gumipertli, s ezeket a vállalatok többszöri sürgetés ellenere sem szállítják le. Nagy hiányosság van még üvegáruban, úgyszintén rádióban is. A kenyér minősége ellen is kifogás van. s ezt már többször tudatták a sütőipari vállalattal, azonban eddig javulás nem mutatkozott. Hosszabb idő óta van papírhiány a földművesszövetkezetben. Törzsök Ferencné bálványosi, Szende László kapolyi, Pék Mátyás zalai küldöttek hasonló problémákat vetettek fel. Emellett a SZÖVOSZ küldöttgyűlés tiszteletére több új tag szervezését, valamint többszáz forint értékű részjegy befizetését vállalták. Nagy István községi tanácselnök foglalkozott a tabi földművesszövetkezet étkezdéjének hiányosságaival és sérelmezte, hogy a gépállomás dolgozói nem jutnak a földművesszövetkezetnél megfelelő élelmiszerhez, miután vacsorával sem szolgálják ki őket. Deák János elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője hozzászólásában kiemelte, hogy a mezőgazdaság* fejlesztésében milyen jelentős szerep vár a földművesszövetkezetekre a vetőmagellátás és a vetőmagcsere terén. Jelenleg még hiányosságok észlelhetők a műtrágyaeladásnál. A földművesszövetkezetek nem folytatnak megfelelő propagandát ezzel kapcsolatban és így a gazdák nincsenek tisztában azzal, I hogy miféle műtrágya, milyen meny- jnyiségben kapható. A továbbiakban i az ellenőrzés kérdésével foglalkozott jés felhívta a vezetőségek figyelmét : a fokozott éberségre, a kártevők azonnali leleplezésére és az ellenőrzési munka megjavítására. DÖGÉI ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Dögéi Imre elvtárs, a SZOVOSZ elnöke, nagy figyelemmel kísért hozzászólásában konkrét példákkal bizonyította, hogy a földművesszövetkezetek gazdasági és áruellátási tevékenységükkel hogyan mélyítik a munkás-paraszt szövetséget. Ahhoz, hogy a szövetkezetek eredményes munkát végezhessenek, elsőrendű feladat, hogy megjavítsák a falu és a városi dolgozók áruellátási viszonyait. Ismerni kell az egyes községek dolgozóinak igényeit, tudni kell azt, hogy a község lakóinak milyen áruféleségekre van szükségük. Dögéi elvtárs rámutatott a szövetkezeti bolthálózat fejlesztésének fontosságára. Javasolta, hogy a földművesszövetkezet vonja be a tömegszervezeti munkába az egész vezetőséget, az összes tagokat és a szövetkezet valamennyi dolgozóját, mert csak közös erővel tudnak megfelelő eredményeket elérni a tervteljesítés és az áru-: ellátás terén. JUTALMAZÁSOK Dögéi Imre elvtárs nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után került sor az élenjáró dolgozók megjutalma- zására és kitüntetésére. Szabó Győ- zőné beosztott könyvelő 400 forint, Sudár István boltkezelő 300 forint pénzjutalomban részesültek és a »Legjobb szövetkezeti dolgozó« című vándorzászlót kapták. Irányi Gyulá- né boltvezető és szövetkezete dolgozói 200 forint, Somogyi József felvásárló 300 forint, Fehér Lajos gyógynövényfelvásárló pedig 200 forintos pénzjutalomban részesültek. Ez a küldöttgyűlés hosszú időre megszabta a szövetkezetek feladatait a kormányprogramm megvalósításában. Bodor Károlyné Becsülettel do goznak vállalásai1' teljesítéséért a Textilművek dolgozói Kovács Sándor. A Kaposvári Textilművek dolgozói pártunk III. kongresszusa tiszteletére -értékes felajánlásokat tettek, s többek között döntő szerepet kapott vállalásukban az üzem termékei minőségének megjavítása. Erre vonatkozólag válla' lásuk így hangzik: »A textilipari termékek minőségének további megjavítására vállaljuk, hogy a korábbi 12 százalékos fonalegyenlőtlenségünket március 15-ig 11-9 százalékra, április 18-ig 11.8 százalékra csökkentjük.« Ennek a vállalásnak különösen nagy a szerepe, hisz nem kis része van abban, hogy dolgozóinkat, dolgozó parasztságunkat jobbminőségű, tartósabb textilanyaggal lássuk el. A Textilművek dolgozói ezen a területen máris beváltották pártunknak tett ígéretüket és április 18 helyett már február első 10 napjában 11.8 százalékra csökkentették az üzem termékeinek fonalegyenlőtlenségét. A minőség javításáért folytatott harc február második dekádjában tovább fokozódott és azt eredményezte, hogy a fonalegyenlőtlenség megszüntetésére tett vállalásukat máris túlteljesítették az üzem dolgozói: a fonalegyenlőtlenség 11.1 százalékra csökkent. Hasonló ereményt értek el a minőségi együttható emelésében is. Ennél a résznél így hangzik a vállalás: »Minőségi munkánk megjavításával vállaljuk, hogy átlagos együtthatónkat március 15- ig 0.56-ra, április 18ág 0.60-ra emeljük fel.« A február 1-től 10ig terjedő dekádban a minőségi együtthatót 0.57're emelték, a második dekádban már a vállalást is túlteljesítve, 0.67-re emelkedett fel az üzemben a minőségi együttható. , l A fonalegyenlőtlenségek csökkentésében és a minőségi együtthatók emelkedésében az. üzem számos dolgozója tűnt ki * példamutató munkájával, s nem egy dolgozó bizonyította be jó munkájával, hogy minőségi munka végzése mellett is lehet, sőt túl is lehet teljesíteni a tervet. Ezek közé a dolgozók közé tartozik Németh Anna, Horváth Anna és Fu- | tó Magda, akik 9.4, Szabó Lajosné és Pintér Magda, akik tervfelada- I taik túlteljesítése mellett is 9.6 százalékra csökkentették a fonalegyenlőtlenséget. Az üzemrészek és a műszakok közül a gyűrűsfonó üzemrész »C« műszaka érte el a minőség javításában a legkiemelkedőbb eredményt. Ennek a műszaknak a dolgozói a fonalegyenlőtlenséget 10.6 százalékra csökkentették. Kiemelkedő még az előfonó üzemrész »A« műszakának eredménye, ahol a fonalegyenlőtlenséget 10.7' százalékra csökkentették. A Textilművek minden üzemrésze, minden műszaka és minden dolgozója kövesse az élenjárók példáját és a jövőben is harcoljon a minőség javításáért. Emellett ne feledkezzenek meg az üzem többi vállalásának teljesítéséről sem.
