Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-04 / 29. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 február 4. Törvény a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről Az országgyűlés legutóbbi ülésén törvényt, hozott a bírósági szervezetről. Ez a törvény újabb fontos lépés alkotmányunk következetes, megvalósításának útján, s a törvényesség megszilárdításával a kormánypro- gramm végrehajtását segíti. 1949-ben született alkotmányunk már meghatározta a bírósági szervezet alapelveit. Ezek az alapelvek azonban — éppen a bírósági törvény híján — csak részben valósultak meg és a törvény hiánya a továbbiakban akadályozta volna igazságszolgáltatásunk szocialista irányú fejlődését. Az igazságszolgáltatás apparátusának népi demokratikus fejlődését a felszabadulás óta ugyan több jogszabály segítette elő, azonban bírói szervezetünk jelentős részben fel- seabadulás előtti, gyakran multszá- zadbeli törvények alapján működött. A toldozott-foldozott jogszabályok nehézkessé tették a bíróságok áttekintését, s a dolgozók számára úgyszólván lehetetlenné tették a bíróság intézményének megismerését. Az üj törvény jelentősége elsősorban mégsem abban áll, hogy egységes, köny- nycn áttekinthető, bárki számára megérthető szerkezetbe foglalja a bíróságok szervezeti elveit, hanem abban, hogy elmélyíti a bírói szervezet demokratizmusát : teljes összhangba hozza működési elveit az alkotmánnyal s így megteremti a népi demokratikus rendszerünk fejlettségi fokának megfelelő bírói szervezetet. A törvény mindenekelőtt meghatározza a bíróságok feladatait: «-A Magyar Népköztársaság bíróságai az igazságszolgáltatás gyakorlása során védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, valamint a társadalmi tulajdont; védik és biztosítják az állampolgárok részére az alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb személyi, valamint vagyoni jogokat és törvényes érdekeket; büntetik a dolgozó nép ellenségeit, a bűncselekmények elkövetőit; a haza és a szocializmus ügye iránti odaadásra, a társadalmi tulajdon iránti gondosságra, az állami és társadalmi kötelezettségek becsületes teljesítésére, a törvények következetes végrehajtására, a munkafegyelem szigorú megtartására, valamint a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására nevelik az állampolgárokat«. A törvény értelmében az igazságszolgáltatás egységes: minden állampolgár ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül arra, hogy az illető állampolgár milyen helyet foglal el a társadalomban, mi- i lyen' nemzetiségű, vagy milyen az anyagi helyzete. i Az eljáró bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. A tárgyalások nyilvánosak. A vádlott- ! nak joga van védelemre és arra is, i hogy — ha nem tudja a magyar nyelvet — saját anyanyelvén beszélhet a bíróság előtt. A bíróságokon hivatásos bírált és népi ülnökök működnek; I a törvény rendelkezése szerint a jövőben mind a bírákat, mind a népi ülnököket választani kell. A válasz- j tást. a törvény úgy rendezi, hogy az igazságügyminiszter jelölése alapján a városi, kerületi, járási és megyei tanácsok választják meg a területükön működő bírákat. A Legfelsőbb Bíróság bíráit és ülnökeit az országgyűlés fogja megválasztani. Az elsőfokú bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban ítélkeznek. Másodfokon, valamint a Legfelsőbb Bíróságnál három hivatásos bíróból alakított tanács jár el. A másodfokú bíróságnak az a feladata, hogy az elsőfokú iratok alapján — tehát újabb bizonyítási eljárás néíkül — jogilag vizsgálja felül az elsőfokú ítéletet: kellően megalapozott-e az, megfelel-e a törvényesség követelményeinek? Jelerítős új bíráskodási elvet tükröz a törvény a Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatban, amikor kimondja a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító szerepét a bíróságok felé. A Legfelsőbb Bíróságnak ez a kiemelkedő szerepe abban áll,’ hogy az általa hozott elvi döntések, mint Irányelvek, kötelezőek a bíróságokra. A Legfelsőbb Bíróság elnökének joga van bármelyik bíróság bármely ügyét az eljárás akármelyik szakaszában magához kérni, sőt kivételes esetben a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonni. Az elnöknek jogában áll bármely jogerős ítélet ellen jogorvoslattal élni, ha ezt a törvényesség érdeke megkívánja. A bírósági szervezetről szóló új törvény, ugyanakkor, amikor kifejezi az igazságszolgáltatás szocialista elveit, egyben kifejezésre juttatja a törvény megtorló szigorát is, amelyet a bíróságoknak a nép ellenségeivel, törvényes rend megsértőivel szemben kell alkalmazni. A törvény rendelkezései szilárd alapot adnak az igazságszolgáltatásnak, azt valóban népivé teszik . és hozzájárulnak a szocialista törvényesség további megszilárdításához. A német nép ismét e$yyhe akar forrni Berlin (MTI). Kedden dléMán már jóval! három óra efflőr.lt) több mint 1500 ifcteriKml: gytfüt össze a szovjet főbiztos qppi'Hete előtt, hogy (tanúja tegyen a (külügymintiis zter-eik megélik az isiéinek. Ez az érdeklődés nem egyszerű tó váncsi-sk adást jelent. Azt fejezi tó, hogy a némtet nép Deleidbe® OtV van az értekezleten, amely most a német (kérdést tárgyaljjal. Nem meglepő tehát, ha a német, főváros .becsületes Isikosai (körében féfeúdulási'j (kel lenek azok a módszereik, amelyekkel Adenauer bonni klikkje el alkarja vágni az értekezlet sikerének útját. Jellemző, hogy Mofottev elvtáris nagyjelentőségű hétfőd JavasDatl);, — amelyet miniden német, hazafi örömméj 'fogadott — bonni íkiorrriányik-önőkben egyszerűen „-elfőgadlhial'iait] annak“ minösí tették. A rev-amtsvágyó bonná körök az „AFP“ tudós it cljának jéSenl lésie szerint, amiatt’ aggódnak, hogy Molotov ,javallatai az „európai védelmi közösség megtorpedózását“ jelenítik. Adenauetriók másik féléim e az, hogy a szovjet küldö ttség által eiőttehjesztett javasltat „gyakorlatid lag semflagesítemá alkarja Németországát“, másszóval meg akarja akadályozni, hogy a német mil'tariznms erői újabb agresszióra készüljenek. Ilyen értelemben nyilatkozó't kedden Betrládba® a nyugatnémet kormány megbízót tiainák szóvivőiéi így foigllail't állási d a bonni Parlament külügyi bizottsága, vaíía- raint a hírhedt Von, Brentano, az újrafelfegyverzés egyik előbarco- sa, -aki egyébként a kenesz ény- demökraitia un ó és a keresztény szocialista unió együttes parla- rnen/iá csoportjának elnöke. A ke- reszitény-demokrata unió által kiadott sajtótájé/koz iatóban még más „aggodalmak“ is találhatók. A tájékoztató hétfői sz-áma nyiű’an el(- l'enzi a békieszerziőd'és megkötését Németor,szaggat, mer,;' úgymond, ez „béklyókait rakna“ az országra. Látható tehát, hogy a bonni körök az „európai hadsereg“ minél' előbbi megteremtése érdekéiben el; akarják fűrészelni a tanácskozások folytatása ti. A berlini értekezletről Küllőn adalék ehhez az a télle- foribeszélgetéa, '.amelly a napokban zajlóit le Adenauer, valamánlt Blankenborn, a Berliniben tiairtóz- koidó nyugatnémet küJ-döitség vezetője közötl.,. Az emCátietit: küldöttséghez közelálló köröikből származó értesülés szerint 'Blanken^ hóm utasításit kapott, forduljon Difieshoz azzaj a kéréssel, hogy az amerikai külügyminiszter ,sem- mies-etre se fogadja' el a leszerelési vi'lágértekezlet összehívására lirányuló _ szovjet)) javaslatot. Adenauer indoka: egy ilyen értekezlet hosszú időre elhalllasz ianá az ú jr af e if eg y verz ésre lirányuló tervek megvalósítását. S hogy a, boinmii mtffiiairísták még az európai hadsereget is csak ugródeszkának tekintik, arra igen je Elemző Georges Bér finnek, ai „La Tribune des Nations“ című párizsi heljllap ibonm] tudósi ójának iegújahb cikké, Bertán bonni hivatal! as kőnöíkbőii1 kiszivárgoliit értesülésekre biva'kozva megíijjia, hogy Adenauer titkos érrtekez,le;et ,:ártó ;it a keresztény-demokrata unió vezell'őivel, s kljeleníé*. te, hogy mihelyt a „megfejelő Időpont. bekö- vatlkezáik, a bonni kormány szét fogja 'télpni a bonni és párizsi szerződéseket is.“ A francia újságíró szerint Adenauer síkraszáffit a későbbiekben falálldjandó önálilő nyugatnémet Wehrmacht melliett. Csakhogy Adenauer és 'társai valójában csupán egy szűk réteget képviselnek. Hadd lildlézzük a „Le Monde“ című francia lap /(jaláilló megjegyzését!; „ A Nyugat tragéjdl'ójjia ablka® ál, hoigy ,a szovjet elgondoláson ra;1[ía van a potsdami egyezmény vízjele, azé az egyezményé, amelyet annakidején Anglia és -az Egyesült Állam-ok is aláírt. Márpedig a német hazafiak továbbra is ragaszkodnak a potsdami egyezmény szelleméhez s ezért üdvözlik őszintén a Szovjetunió javaslatait. A Nyug-at-Némteiországból származó hírek arról tanúskodnak, hogy a tömegek éppen -dllenfcező áFjásponiiot, foglalnak élj mint az Adenaiu-er-kormány. Wuppertal város fiaitafjai levelet intézitek az NDK kormányához, kijelentve: „Azért kell dolgoznunk, hogy minél több laktanyát, repülőteret; és gyakorlóterét lehessen építeni, It'e- bá't hogy saját sírunkat ássák meg. Ezt nem akarjuk, mint, ahogy nem akarfluk ,az olyan hadsereget sem, amelyben keleten élő testvéreinkre kellene lőnünk. Elii('ásítjuk az •európai védelmi közösség politikájú;. Azt kérjük a négy nagyhatalom külügyminisztereitől, hogy a dolgozó emberek érdekében hozzanak döntést.“ ■Bréma lakossága nagygyűlést Martot', s ezen felhívást! intézett a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájához, hogy az vállEi- i-a a német- nép nemzeti követeléseinek védelmét & külügyminiszteri érttekez’e en. A gyűllés elítélte az Adenauer-kormány magaltar'ásált. Reutílimganből a gyermekek védelmére alakult német közösség azzal a kéréssel foxdu'llt' ai Német Demokratikus Köztársaság kormányához, hagy fképviisellje az egész német népe,1 a berlini küliigymúnisz- leri ériefcezflteíe®. A polgári savóban is jelennek mieg hasooíló hangú cikkek. A „Hagener Neues T-age- blalfc:“ például nyíltan felteszi a kérdést-: „Vájjon nem különös-e, hogy Németországban Németországról 'tárgyaiknak és magát Némepoirszá- got meg sem hallgatják?“ A német nép igazi érdekeit a szovjet javaslat képviseli. A-szerda délutáni 9. ülés jelentőségét az adja, hogy Molotov e31v/;árs ez -aJkáliommiail válaszolt azokra az efftenveli-ósekre, amelyeket a nyűgeiül külüigymiiniisztierek a német békeszerződést erveztetüel kap-csola't- ban ((ettek. A német főváros képe is az>;l tanús hja, hagy a mes;erségesie® kettészakított német nép ismét egybe akar forrni. A kelet- és nyugati- berliniek -együtt tárgyalják az értekezlet híreit, s a brandenburgi kapunál annak is tanúja lehet a járókelő, hogy az őrt álló népi rendőrök, valamint a nyugatberlini rendőrök beszédbe elegyednek egymással, megvita/iják azt a problémát, amely ma minden német' szemporijábói sorsdöntő. Az egység magában a népben érik meg, hiába próbálják ezt! -elgáncsolni Adenauerék. ELŐADÁS A PÁR!OKTATÁS HÁZÁBAN Ma es'e 6 órakor a Pártokta ’ás Házában „A pírtdemok ácia a pórtélét törvénye“ címmel előadást tanunk. Előadó Tóth Zoltán elv társ, a Központ i Előadó Iroda (tagja. Az előadáson vegyenek részt a párt- és tömegszervezettí vezetők, párütitkárok, a politikai iskolák I. és II. éves hrllgalóL A dísz-élet hírei A kaposvári járás DSSZ-szerveze- teinek vezetői titkári értekezleten beszélték meg a. fiatalok előtt élló feladatokat, amelyek a párt Központi Vezetősége december 19-i határozatának megvalósítását, a mezőgazdasági termelés fejlesztését segítik elő. Értékes javaslatokat tettek a fiatalok Kaposvölgye állattenyésztésének fejlesztésére és vállalásokat tettek a' III. pártkongresszus tiszteletére, amelyek mind pártunk KV határozatának megvalósítására irányulnak. A heíesi DISZ-szervezet fiataljai vállalták a pártkongresszus tiszteletére, hogy egy készenléti brigádot szerveznek a díszesekből, amelynek tagjai a. tavaszi munkáknál segítséget nyújtanak azoknak a dolgozó parasztcsaládoknak, ahol férfimunkaerőhiány van, özvegyasszonyoknak, vagy akiknek a férjük katona. Ilyen készenléti brigád már az elmúlt évben is dolgozott a faluban jó eredménnyel — a dolgozó parasztoknak sokat segítettek a tavaszi vetési és növényápolási munkáknál. Egy másik brigádot is alakítanak fiatalokból, akik a fejtrágyázáshoz szükséges fahamut, tyúktrágyát ösz- szegyüjtik a községben a tél folyamán és a tavasszal majd felhasználják fejtrágyázásra, azoknak a gazdáknak a földjeire, ahol szükség van rá, hogy ezzel is elősegíthessék a terméshozam növelését. A várdai DISZ-fiatalok elhatározták, hogy a legelőket és az utak mentét beültetik facsemetékkel. A községi tanáccsal közösen megbeszélték tervüket és a tanács ígéretet is tett, hogy biztosítják számukra a szükséges mennyiségű facsemetéket, amelyeknek elültetését a tavasszal meg is kezdik. A répáspusztai Első ötéves Terv tsz DISZ-szervezefe az elmúlt évbe» is a kaposvári járás, sőt a megye legjobb tsz DISZ-szervezetei közé tartozott. A fiatalok mindig kivették részüket a közös munkából, jó munkájukkal hozzájárultak a termelőszövetkezet szép eredményeinek eléréséhez. A fiatalok nagyrésze már az elmúlt évben is csatlakozott a ?00 munkaegység eléréséért indított mozgalomhoz, amelyet nagyrészük el is ért. A termelőszövetkezet szép állatállománnyal rendelkezik, amelyet még tovább akarnak növelni. Ehhez a fiatalok is hozzájárulnak jó munkájukkal. A szervezet fiataljai elhatározták, hogy egy 8 tagú DISZ-leánybrigádot alakítanak, amely kihordja a tél folyamán a trágyát a földekre. Úgy döntöttek, hogy kihívják versenyre a megye összes tsz DISZ-szervezetát a munkaegység növelésére. A versenyfelhívás szempontjai szerint, a lányok 300, a fiúk 400 munkaegység elérésére tettek vállalást. Vállalták azt. is, hogy április 15-ig legelőiket gyomtalanítják, kimeszelik és kitakarítják az istállókat, rendbehozzák azokat most á tél folyamán. Csikós Rózsi DISZ-fiatal, aki az állattenyésztésben dolgozik, vállalta, hogy a pártkongresszus tiszteletére az eddigi 6 literes fejési átlagot 9.8 literre emeli a szarvasmarháknál. KÖVETELJÜK A BÉKÉS MEGEGYEZÉST Mi, Gyékényes köKséig dóiig02 ói — közvetlen -a (jugoszláv határ szélén — követeljük a vpátgbéke meig|sizíi1ái'dítá,sánák érdekébe® a négy nagyhalt,alom nemzetközi kérdéseikben való békés megegyezését. Köve telijük Kína fe3vé';:ei’Jé(t' az Egyesült Nemze dk Szövetségébe, valamint aiz a'omerő héikiés célokra való felhasizmáilásélti. A Magyar Dolgozók Pár!|ja gyékérayesi alápszervezete -és Gyékényes község dolgozóit nevében; Horváth Imre MDP-titkár, Győríi István VB-ellnők. Nem akarunk A csurgói (járási -bókéiba zottság tagjai, az egész járás dolgozói egyhEffigúan ikiövetd’íik azt, Ihcgy a Berlinbe® ülésező négy magyhalla- liom 'képviselői kövessenek el mim« demit, 'hogy a'miémeM kérdésben mielőbb megfejelő megegyezés ijölíjőn léiké. A n érme;' kérdés rendezetOen- sége a háború egyik veszélyes It űz- i fésűkét jelentené. Mi -nem alkai- numik újabb háborút, ml: nem akarunk újabb áldozatokat. Mi békében akarunk dolgozni, békében akarunk élni. Ennek pedig egyik alapfeltétele a német' kérdés rendezése. Kövei.'©Vük azt, hogy a berlini t-anácstko-záson kerekedjék feliül az emberi helá ás és jóakarat, hogy .a ainácskozó felek (liiEsák he az alomnak feigyvertként való felhasználását. Felháborító az, hogy egyesek , egy szűk csoport-ezt a borzalmas tömegipus'zl.ífcó fegyvert használni akarja a népek százmME óinak kiáll ő ififskozása ellenére. Ezzel a fegyverrel romhalmaz, pusztulás árasztaná eil a világot, minden nagyszerű emberi alkotás megsemmisülne néhány bru’áPiisan önző, 'szadista hatalom vágya miatt. Követetjük az atomfegyver sürgős b e tiltását. A népek az egész világon -élénk figyelemmé] kísérik -a berlini -tanácskozást s annak eredményeit- Tudják azt, hogy Európa, sőt a viliág jövendő sorsa- -ott dől eh Tudnák azt, hogy ez a találkozás h-ol- dogságoit, békéig építést, az 'emberiség nyuga&tnáti jel-en-íhelti, de azzal is tisztában -vagyunk, hogy ennek az ellenkezője is hekövetkezhet. Nyugtalanság, háborús feszültség, fegyverkezési verseny a dolgozók fokozott elnyomorodása, elszegényedése, faji és nemzeti gyűlölet. Mi ezt, ne,m ’^arjuk. Mi harcolunk a háború újabb háborút ellen, mi követeljük azoktól, akik B-erfínb-en a népek nevében tárgyalnak, — a nemzetközi bélke meg, éremtéséit. és bSztosíjásáft. Köve (telijük a- tartós és zavartalan békét! Ennek egyik, aülapf elf léteié a Ki* nai Népköztársaság nemzetközi elismerése és felvétele az ENSZ-be. Egy olyan hatalmas és -erőis áffilá- xn-ot, mint a Kínai Népköz ársa- ság, kizárni a- békét alkarok hatalmas táborából — nem tehe t,. Követeljük a Kínai Népköztársaság azonnali él''ismerését', kő vételijük a Kínai Népköz társaságnak az ENSZ-ibe való haladék),.alan felvégemét. A koreai fegyverszüneti tárgyalások eredményre vezettek ®ok huza’v-ona után. Ezek a tárgyalások m-egmU'-ait ' ák, hogy á népek az egész vi’ágon békére vágynak, Mindieirüflt! -örömm-eí üdvözölték a dolgozók a tárgyalások megkez- dósé-V de a fgyverszüneti líárgyailá- sclkfcal! az ügy még ninc-s elintézve. A világ becsületes többségé mielőbbi bókét -akar Koreában. Kövef'eÜijük mi is az Egyesült Ári liamo-k és Korea közölt a hélketár- gyalás-oik m-eigjmidítását, köv-e-teljük -a (koreai békét! A mi járási bék-eb-izo'! (Ságunk mindent elkövet, hogy elömozditó- ,fa Jegyen a nemzetközi megegyezésnek, a béke m-íeÜlőbibi magíte- reml;ésének, a berlini tanácskozások sikerének. Ezért -minden községünket felkeressük, a járásba» és ibéke csoport ok at szervezünk, hogy járásunk minden dolgozója világosan lássa a nemze közi helyzetet és aktívan h-arcclljon a világ-' -béke mielőbbi m agvaÜós ulásáérí. Csurgói Járási Békebízoítság
