Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

Csütörtök, 1854 február 4. iwiBMiga SOMOGYI NÉPLAP Á szarvasmarha- és sertéstenyészl-és módszerei Kostyák eivtárs előadása a nagyberki ankéten Kaposvölgye tsz-einek vezetői és Állattenyésztői január 30-án Nagy­berki községben jöttek össze, hogy meghallgassák Kostyák József föld­művelésügyi minisztériumi főállat­orvos értékes előadását és átadják egymásnak az állattenyésztésben szerzett tapasztalataikat. Az ankétot Havasi elvtárs, a nagy­berki Győző tsz elnöke nyitotta meg, majd Szabados Dezső, a Kaposvári Cukorgyár célgazdaságának főagro- nómusa ismertette a növényterme­lés megjavításához szükséges néhány fontos módszert. Ezután Kostyák elvtárs emelkedett szólásra. Előadásában rámutatott ar­ra, hogy szarvasmarhatenyősztésünk meg­javítása ■és kívánt szintre emelése érdekében ■elsősorban a legszélesebb körben be kiéli vezetni a törzskönyvezést, hogy •ezáltal a párt- és kormányhatározat­ban előírt minőségi fejlesztés mi­előbb megvalósítható legyen. Ez az •egyik legfontosabb alapja a minőségi szarvasmarhatenyésztésnek. Á törzs- 1 könyv gyűjti össze azokat a tenyész­tési és termelési adatokat, amelyek­nek alapjára kell helyezni a tenyész­állatok kiválasztását és pároztatását. ■ Ha a törzskönyvezés állami szervei kellő időben nem tudnák •megkezdeni munkájukat, úgy azon­nal be kell indítani a házi törzsköny­vezést. készítése során mindent elkövetünk, abrakot találomra az állat elé rakni, hogy azoknak táplálóértéke minél Előbb több állati termékk^ alakulhasson át. Ezért fordítsunk különös gondot a szántóföldi zöldtakarmányok el­számításba kell venni az illető állat tápanyagszükségletét sősorban pillangósok — termesztő- szerint és a tőle várt termelés sére, a zöldtakarmányozás folyama- szerint: mennyi szárazanyagra, ke- tosságának biztosítására, a silózás j ményítőértékre, emészthető fehérjére idejében való megszervezésére és he- és amidokra, mennyi foszforsavra, lyes végrehajtására, a megfelelő niészre és konyhasóra van szüksége, mennyiségű és minőségű szálasta- Aztán isi kell számítanom, hogy a ré- karmány és gyökgumóskészlet bizto- szére összeállított takarmány emlí- sítására, s mindenekelőtt a jelenle- tett tápanyagai fedezik-e a szükség­ginéi sokkal fejlettebb legelőkultűra megteremtésére. Nem hagyhatom szó nélkül az előbbiek során a takarmányok elő­készítését említve a téli takarmá­nyozás idején a szalmafeltárás szük­ségességét, amelynek során köztudo­másúan a nyers szalma szárazanya- .................... g ainak 46 százaléka helyett a feltárt; termetes érdekében több fehérjét, szalmának 66 százaléka válik ; több ásványisot kell biztosítanunk. létet. Amennyiben nem, úgy a lét- fenntartás és a kívánt termelés táp­anyagszükséglete nincs fedezve, s hiába várunk 10 kg tejet, a számítás nélkül csak napi 4 kg tejmennyisé­get szolgálható takarmánytól. Tudnunk kell azt is, hogy a fejlő­dés, vehemépítés és a magasabb tej­Á házi törzskönyvezéssel a tényé ?z­emészthetővé. 100 kg szárazanyagnak a keményítőértéke nyers szalmában 14.42 kg, a feltárt szalmában 38.11 kg. A termelés lényeges feltétele az abraktakarmányozás. Azonban megfelelő legelőgazdálko­dással, gyengébb minőségű legelő esetén pedig szántóföldi zöldtakai- mánykiegészítéssel nyáron is bizto­sítható egy szem abrak nélkül is a napi 8—10 kg-os tejhozam. Igen fontos, hogy az etetett takar­mányok kellő étrendi hatását bizto­sítsuk, mert enélkül hiába etetünk bizonyos mennyiségű terményt, pl. a tej előállításához szükséges takar­mányokat, ha azok kihasználásánál a kellő étrendi hatás nincs biztosít­va. Még több iparcikket a falunak! ENNEK fcíkozottaibib vaJóraváTi- a itönökbálbná prés- és kovácsárp- .ásáert, küzd megyénkben .is több- gyár 2500—3000 darab eddiginél ezer fcUaművessiziöveJkezelJ diói- jobb minőségű ekéjj gyárt, gazó. Szükséges, meillS ezideig aj A főltíművesszövetkezetek íei- rou^uvesszovel.ikiezei'eitnknléli meg- készülik arra, hogy »rí,abmúl tartóit koz- ,é.s tlaggyufósekm a .korlátlan mennyiben ál.jyon mű. kozni nagyon sokan kertek, -IS ,a dougoz0 paílaszUág íe3U nogy a fol-dmuyesszovellaeze iont- ; deLUetósé,re. KijéJöiUk már -dk rendetlenek es t'artsainaik íme- .ir zőgatzdasági ikusgéipeiket és szerszá­möikait. Több eseíiben félve ílötték azt is, bogy ayüsisaintk jal . iíó'.idimüveisiszö- ve kezeieik mezőgazdasági kisgép leralkatokat, bővítsék ki vasam sz,aííüz,jei'eikeiL A földmű vessző vet­kezeti ihoűjkeizieűök igyekeztek ele­ge a 'tenni a tagság, ,a laiiusj. ilaikois- iság kertsenie'k. M.nüuni.iäjiain siür- ge ú.eik kisgépmegr endeíéseiket a Vas- és Műszaki 'NagykiereiskedieLu mi Váklalliáttnál, azonban eddig nem sok erieounientniyel, mintán miaiga a Nagykereskedelmi V áüljallait sem rendelkezel,tt az igényeiknek meg- feljélő árukészDétiél. Ma már azonban ezek a thiá- «yossáigollc mmdijclfclbian kiikíi-sziöiöö­sökkel (répa, siló) tudjuk biztosítani Azért nem termel a .kisberki Győző tsz tehenészete fél kg istállóátlagnál többet, mert az' egyébként több tej termelésére képes, tetszés szerinti A feleslegesen etetett abraktakar- ' mennyiségben etetett jóminőségű ré- rnány, amennyiben nem eredményez 5 tiszén-a és 2 kg abrak étrendi hatását többlet-tej termelést, zsírfelrakodást' a 8 kg répa nem fedezi. Ennél sok­eredményez, ami viszont tejelő álla- kai több, de legalább kétszerennyi tés szempontjából" sok olyan értékes j toknál egyrészt a nemi szervek mű- j répát kellene adni a teheneknek, ■adat gyűjtésére is mód nyílik, mint ködése, s ennek folytán a szaporo- j Ezután a sertéstenyésztésről be- rPl. az ivarzás nyíltsága, vagy rej- , das szempontjából is felette karos le- ;szélve hangsúlyozta Kostyák elvtárs, tettsége, az ivarzás időtartama, múló hét, azonkívül takarmanypocseko- : hogy nagy gondot kell fordítani ar­lődnetk. A kormányprogramul, a mezőgazdaság íe|/íeiszié®eről szóló párt- és ikoirmáinyhaitároz/at) során A kellő étrendi hatást vizenyő- mindjaéban érezhető támoga.ás­iban megbetegedések stb., amelyeknek iást, pénzpocsékolást is jelent. Ab- j ra, hogy a malacok mindig tiszta cse­• összegyűjtése és nyilvántartása az , raktakarmányt ezek_ szerint csak a eset szopjanak. Ha sétáltatás után állami törzskönyvező szervek számá­ra szinte lehetetlen. A törzskönyvi adatok felvételé­nél-elsősorban a termékenységről és a ■szaporaságról kell adatokat szerez­nünk, hiszen elsősorban az utódok teszik lehetővé-az állomány fejlesz­tését és állati termékeink legtöbbje is (tej, tojás, malac) a szaporítószer- *rek működésével van szerves össze­függésben. A fajtatisztaságot ne tekintsük ré­gi szemmel. Ne tartsunk meg állo­mányunkban egyes állatokat csak azért, mert azoknak származási lap­ját tiszta pirossal írták. Magyartarka szarvasmarhafajtánk több vonalon felülmúlja a telivér szimentáli fajta termelőképességét. Követhetjük ezt a szempontot annál is inkább, mert az apaállatvásárlások során az állat )k értékének megállapítása nem a teli- vér, vagy nem telivér alapon, hanem elsősorban az elődök termelőképes­ségének megítélése alapján történik, így tehát állományunk fejlesztése napi 8 10 kg-on felül produkáló te- koc£k szennyezett csecsekkel jönnek , Ezeknek is pkf\be, mielőtt a kutricákba beenged­csak o5 50 dkg gket; mossuk le csecseiket, meri ezáltal is könnyen elejét vehetjük a Fontosnak tartom megemlíteni a malacok bélgyulladásának és töme- téli takarmányozás során a takarmá­nyokban, illetve a takarmányokkal kilogrammonként abrakot adjunk. ges elhullásának. A malacokat 5—6 napos koruktól nyújtandó mész-, foszfor- és konyha- , fokozatosan rá kell SZQktatni a pör- sószükségletet. Tudvalévő,, hogy a költ> árpa etetésére, s feltétlen gon- mesznek, foszfornak és a konyhasó- doskodni kell gyomelem-ellátásukról. nak rendkívül fontos rendeltetése : A gyomelem-oldatot naponta frissen és eJjatiasiíjan részesülj a mező- gazdasági munka vai fogMkozó falus., 'Lakosság. EZ ÉV e'llső negyedéiben .több gyárba® készülnek az eddi|gieknié'l eröseiblb eikiék, jóikapálk, boronák, vetőgépeik, préseik, kisgépeik. Pl. a mu’ ragyaárusá [.assail foglalkozó egysé­geket, ahol aj lienméHőik időbe® szükség l e . ükn ek megfelelőien meg­rendelhetik a (Jermesá'tlagulkait lé­nyegesen növelő mütrágyaíéGeiaé- gekieti. ■Mindezek ziatvaríiaüain végréhalj- tá,sa nagy felada okait ró földmű­vé s®zö ve íikeaéteiinkre es megköve­teli a Ibol hálózat ícikoizoí|Jalb|b fej­lesztéséit. Éppen ezért ,a íöldimű- yesiszö vetkezel ti tiaigság. javaisillatánia többmilliós ibeirnházáissall vílj árnihá.- zőjkát, szu'küzieljeket1, vasáru- éa vegyes bóEolkat, növényvédiőszieír és műtrágya árusító boitckait, éjpü- iietainyag és tüaeliőszer leraikalokati kozunk létre 1954 első feléiben. A KORMÁNYPROGRAMM és a páriüi E;,áro za j ok marad'élk'.alaini véigrehaijtiáaávaíL megsizüni.iöfcjk főüd- műveisszöve-lkeziet&inik a faüusi ke- res'kedélem.ben mutiaí-kozó hiányos- sáigoka . Alliogy fcöninyűiparuinlk fej- “éduk, úgy szűnnek meg az egyes áruíéleségellciiél mutatkozó (hiá­nyok. Mindig 'több és ij-oiblb árait; ik.ap földműv'esszöveljkez.etieinikeia kerieiszfüli a falusi llakosiság. Vörös Laj<» Valasz Király István postás dolgozó msenyíeíliívására Szántó Sándor, Csíeskár Imre jmarcailií postás kézbesítőik eillfo- gad.áik Király István somogysám- soinii Ikézlbesítő versenykihívását azzal, hogy óik 50 Ibeílyeít 60 ellö- íizeliő't szerveznek a páirtisa(i|jó ol- vasóiinalk .tálborába. A III. párt­kongresszus l.,i;sz>éje,ére viáiüiadlt íeiL ajámiJásuika't fölk&njt' a dolgozó .pa­raszibolk köréiben lakarjiálk megvalÜó- sí.smii, hogy így minié'll tlöibib fallluisi doiligozó ismerje meg a saiftőn ke­resztül a meziogiazduisági haiároza- 'tolkat, s emeloet,. a „Szabadi Nép“, „Széjbad Föüd“, „Scmogya .Néplap“ cikkei alapján minél íjobban Ibüvíü- hassiéík ismerete,ilke|j, segíiiaégieiti kapjanialk napi murakáljiúkíhioz. Időben elvégezzük a tavaszi munkákat Országunk életiébe® a kormány- gun/k tevékenysége, jó mumiklájja pregramm megjelenése^ óta nagy ■ szük®éges. Fokozni kellll a földek , - ________ ______ —r----------------. váiltozá’sok töiféníek. Ennek az új termőerejét, hogy ‘fcöitlb élelmiszer a z. ,‘ar* szervezetben mind a kell készíteni dgy, hogy egy liter szakasznak a lényege, hogy a He- j jusson dolgozó niépünJk aisz.'aliána. et enntartasban, mind a tenne és- . feiforrait vízbfen egy’ gramm rézgá- j héttő legnagyobb jó:Je!,et- ibiz osít-j Községünk DISZ-szervezieite ás en’ pedlg 3 yeúemepitesben. licot ég 12 gramm vasgálicot oldunk, sulk dolgozó aápíiníkmiek. Ezért van kiveszi részét a (tavaszi mező­a. aliatamk cli mcarmanyozasa ^ s ezzel ecseteljük: be a kocák csecsét J szükség arra, hogy mtzőgazdasá- gazdasági munkáiból! Azt alkarjuk LSve’er^-váSszüSeletóT? rfd .naponta két-háromszor, vagy ennek | gumikat feltesszük. Nincs közsié-| elérni, hogy mindem DTSZ-ÍMalI s t ezet asvanyisoszuKsegteret,^ s e oldatnak két-három deciliternyi günikben ollyan ember, alki ne he- | ajiaposan megiisanerje a tótároza* mulasztjuk azoknak mtoterseges c-; mennyiségével locsoljuk meg a ko_ pártunk és kormányunk minden pomit!.ái,| és azt ismertesse ezitmenyekkel való pótlását, hanyag-: cák abraktakamlányát. • " '- - * - * ’ 1 ' ’ - ' 'ü - - -.................. S águnk miatt súlyos kárt szenved a ; szervezet. Ilyenkor a szervezet a sa­ját csontállományából vonja el a szükséges anyagokat, amelyek lét- fenntartásához, tejtermeléséhez és a vehemépítéshez szükségesek. Fellép Gondoskodni kell arról, hogy a malacok előtt állandóan le­gyen 12—15 fokos tiszta ivóvíz, s egy tálcán tört faszén. Nagyon kell ügyelni arra, hogy a szoptató koca haitároziatát a meziűgsizdaiság fej- : dolgozó parasztságunkkal. A kis­dim Ifi VI.t F^.T^i / nv a csontlágyulás, fejletlen, éretlen bor- í kellő mennyiségű és minőségű ta- jút szül a tehén, a szervezet fogéko- • karmányozásban részesüljön, mert a nyabbá válik a fertőző betegségek nem svájci importoktól, hanem saját j iránt, az újszülött borjú hamarabb állattenyésztési' tudásunktól, meglévő értékes állományunk megbecsülésé­től és a gazdasági üzem szervezésétől függ. Kezdjünk hozzá mielőbb a borjak itatásos, mesterséges felneveléséhez — mondotta Kostyák elvtárs. — De addig semmiképpen sem, amíg an­nak előfeltételeit: a megfelelő borjú- szállások létesítését, a tejelőkészítés­hez szükséges felszerelések beszerzé­sét és mindenekelőtt a megfelelő káderek tökéletes kioktatását nem biztosítják. A mesterséges borjúnevelés előnyt jelent a tenyész+és számára, elsősorban egészségügyi szempontból, hiszen a mesterséges nevelés tökéle­tes végzésével biztosíthatjuk legjob­ban az utódok gümökórmemtességét. De nem utolsó szempont az sem, hogy így sokkal több tejet és tejter­méket értékesíthet a tsz emberi fo­gyasztás céljára, mint a szoptatásos módszer alkalmazásával. A tenyésztésre kiválasztott állatok elhelyezésénél nagy gondot kell for­dít-.nunk az egészséges, világos, Pa­rlamentes, nem túl hideg, de nem is túl meleg istállóra és a tágas kifu­tóra. A kitűzött célt a helyesen kivá­lasztott tenyészállatokkal csak akkor érhetjük el, ha kellő időben gondos­kodunk azoknak takarmány szükség­letéről, a rendelkezésre álló takar­mányokat a termelés arányában he­lyesen osztjuk el és a takarmány elő­megbetegszik és elpusztul, a tejter­melés elapad, s a nemi szervek hiá­nyos működése folytán nem indul meg az ivarzás, egyszóval egy egész sereg kellemetlen, káros következ­mény származik, hanyagságunkból. Rendkívül fontos, különösen a téli takarmányozás idején a takarmányok vitamintartalma. E tekintetben igen fontos kellő mennyiségű és minőségű A vitamin- tartalmú téli takarmányról gondos­kodni. Legfontosabb A vitamin-, he­lyesebben karotin-tartalmú téli ta­karmányaink a zöldszínű szénák, kü­lönösen a levéldús pillangósszénák, a sárga-, murok- és vörösrépa, va­lamint a jóminőségű szilázs. Igen fontos a szervezet D vitamin- szükséglete is, ami viszont aránylag csak kis mennyiségben található mag a takarmányokban. Még legtöbb van belőle a napon szárított szénában. De tárolás alkalmával a D vitamin- tartalom rohamosan csökken. Mind az A, mind a D vitamin mesterséges pótlását szolgálja a Pekk-injekció, mely kb. 3 havi időtartamra fedezi a szervezet A, D vitaminszükségletét. A takarmányozás egyik legalapve­tőbb feltétele az ok- és szarvasmarhatenyésztésnek, egy szarvasmarhát el megfelelő mennyiségű és tápanyaggal, nem elégséges egy cso­mó szénát, szalmát, pelyvát, répát és hiányos takarmányozást a kocán kí­vül a malac is erősen megsínyli. A koca teje a harmadik héten rendes takarmányozási viszonyok között N apadóban van. Ilyenkor szokott a malac hirtelen megcsökni, s a bőr hirtelen megráncosodása, a szőr bor- zoltsága, a homlok roegsárgulása jel­zi, hogy súlyos változások játszódnak le szervezetében, amelyek végzetesek lehetnek a fiatal állatra, ha a koca megcsökkent tejét a malac második­harmadik hetében nem pótoljuk kel­lő mennyiségű és minőségű abrak­kal és állati fehérjével. A tavaszi és nyári hónapokban meg kell szervezni a szabadszállásokon való fialta­tást Ös malacnevelést. A szabadszállások megépítése akár szalmából, vagy kukoricaszárból is ; történhet, s a ráfordított munkadíjon kívül jóformán alig kerül valamibe. ■ Ajánlom ilyen szempontból az alsó- . bogátl állami gazdaságban üzemel­tetett Hulinai-féle szabadszállások megszemlélését. Ezek elmondása után így fejezte be előadását Kostyák elvtárs: A magyar parasztot fogékonyeszű, ieszillésf-áviel1 ikaipcsolla/Jbaini Községünk idioigozó parasztjai a hosszú fedi estéken öSiSiZieljönumelk ■egymáislhio'z, uerveizgatneik, Ibei&zeil- geimeik a tavaszi amuin'kiálkróiL De bármilyen, sotkal! ibesziélinieik a ha­tározatról, az öinmagáiióii nem va­ló sül meg. Ehhez áJlamumk segít­sége mébetj,' dolgozó pairajsztsá­gyaíiáni DlSZ-szervezet mi-mde® 'becsületes • agjja megállja helyét a tavaszi mezőgazdasági munkába®. Községünk djoClgozó piairaisztsaga és DlSZ-szervezeie a mezőgazda sági miunikák ihatáii dőlbe® valió eŰ— végzésével ünneipilli meg parlunlk III. kongresszusát, Ifj. Major Károly Kisgya'Mn SOMOGYSIMONYI DOLGOZO PARASZTJAINAK VERSENYVÁLLALÁSA .Somogysimonyi község gazdái j Az áFilalitényé®’.és térién válLlal— gszdiaigyülésen vitatljáik meg azokat ' [iák, hogy 3 éven belül bonyhádi a teminivallóikat, amelyelkkieij a koir- j vörös taiika szarvasmarha fajtává! mányprógramm célkitűzései! akar. íjá'k vátáraváilít'aini, A megjbeszélks- nelk igen 'éúlélkes 'eredménye Hetit: komoly határozatokat hoaitHik köz­ségük ielilenldíljése érdekében. Eli- ihatár ózták, hogy pártunk III. .kongresszusának 'fez életére fel­javítják a közös flegledőt. Vállalják, hogy a llegeulőre kilhajlbt'lt m.nden szarvasmarha után egy szekér hu­muszos trágyát hordáinak ki, hogy ezzel biizljoisítsálk á’illatállíományuk. részére a több és * jobb takar­mány!. Továbbiakban vállalták, hogy a jó idő beáQljávaJ azonnali e'livetik a zabod és a vetés t sűrű sorok­ban), géppel végzik s ezáltal hol­danként 2—3 mázsával iniöveßk a tlerm'éslhozamot a múlt évi erad1­taTuST -Tyel szemben VáM iák azt- ! is, hogy a 'legszakszerulbfo muntea alkalmazásával 2 mázsával több íiermésmennyííséget énnek el bol1- dan!kén.t a kukoricadermieiésnlél. A bő aratás bdzl‘Josídása érd’eké- bea eihiátározták, hotgy a megfelle- llő idő beálltával Itóhengerezi.k, majd utána m^gfoi^ais'olj'ájk és faj­it'ágyazzák az őszi vetésű gaboná­kat és 'holdadként -1 mázsával! emelik a lerméseredlményí. lénynek ismerik az egés2 világon. ,E tekintetben nem marad mögötte a világ egyetlen nemzete fiának sem. Nem igaz, hogy a tudományos ala- célszerű pon nyugvó állattenyésztés elsgjátí- Ha én tására és megvalósítására nem' al- , , ... . kalmas, csak sáív és akarat kell hoz­3 KurfiK 'íitni zá — s ez a somogyi népben megvan, minőségű (j\ hozzászólásokat lapunk holnapi számában; közökiVM <:->• ‘ ^ sz. f. tti ~y í-----------^ c sieráiik ki eddigi vegye® sízarva's- maxha-áiliományulkat. Ezzel egyide­jűleg ikitenyésztiik 'községükben a lerobban bevált berkisbilrei sértésit. Az álüa.állom'ájny miinöségl. megja- vításáb és me-nnyiségd fokozását már mo®t eJkea-Jk .és 3 .éven belül minden gazdának minőségi szarvasmairlhia, illetve sertésáHo- mánya Ilesz. A község dolgozó parasztijai ver­senyre hívják a marcali járás va'lá- mennyi kö'zsiégéít ai 'tiermiésihozam növelése és az álilattenyéisztife. faj- ilesz’tése erdiekäben. BÉKEÜZENET címmel az Országos Béke tanács képes füzetet ad ki, amely G. M. Mallerkovmak, a Szioyj'eüumiLó Mi­nisztertanácsa elinöikiének újévi nyilatkozatát ismeriiietii, A füzet té­nyekkel, adalokka'i, féoiyképekkél mutatja be azokat az eiseménye- Ikietl, amelyek hoizzáljáruflttak a nem­zetközi feszültség enyhüléséhez, a népek köizdd barátság — közlte a, szovjet és az amerikai úép Ibarád- s ágának elmiélyülléséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom