Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-24 / 46. szám

3 SOMOGYI NEPLAF Szerda, 1954 február 24. Ünnepi ülés a Szovjet Hadsereg és a haditengerészeti flotta fennállásának 36. évfordulója alkalmából Moszkva (TASZSZ). Február 22-én a Szovjet Hadsereg és a ha- ditengerészeti flotta' fennállásának 36. évfordulója alkalmából a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma, a párt, a szovjet és társa­dalmi szervezetek képviselőivel karöltve ünnepi ülést tartott. A Szovjet Hadsereg központi színházának nagytermét a szovjet hadsereg zászlói díszítették. A díszőrség tagjai — gyalogosok, ten­gerészek, repülősök, tüzérek, harckocsizok és lovasok — kemény vigyázban állnak. A megjelentek viharos ünneplése közepette foglaltak helyet az elnökségben K. J. Vorosilov, N. A. Bulganyin, N- M. Svemyik, va­lamint a Szovjet Hadsereg marsalljai és admirálisai, a szovjet tár­sadalmi élet képviselői. A ünnepi ülést rövid beszéddel N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere nyitotta meg. A szovjet főváros pártszervezeteinek és dolgozóinak nevében N. A. Mihajlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai szerve­zete területi bizottságának titkára üdvözölte a szovjet hadsereget. HOLLANDIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK FELHÍVÁSA Hága (TASZSZ). A »De Warheid« közölte Hollandia Kommunis­ta Pártjának a néphez intézett felhívását. A felhívás felszólítja a holland népet, hogy a leghatározottabban tiltakozzék az idegen megszálló csapatoknak holland területen tör­ténő elhelyezése ellen. A berlini értekezlet bebizonyí­totta, hogy a háború veszélyét megsokszorozó »európai hadsereg« helyett megteremthető Európában a ’’kollektív biztonság rendszere. V. M- Molotov javaslata lehetővé teszi Európa számára, hogy elhá­rítsa a háború rémét. Éppen ab­ban a pillanatban, amikor lehető­vé válna, hogy a béke útjára lép­jünk, közlik, hogy fegyveres ame­rikai csapatok érkeznek hazánk- | ba. Ezt a veszélyt azonban egysé­ges tiltakozással elháríthatjuk. A Koreai Központi Távirati Iroda a berlini értekezletről Phenjan (Uj-Kína). A »Koreai Központi Távirati Iroda« vasár­napi kommentárjában üdvözli a négy hatalom külügyminiszterei­nek azt az elhatározását, hogy összehívják Genfbe az öt hatalom és az érdekelt államok képviselőit a koreai és az indokínai kérdés megvitatására. A kommentár megállapítja: Az Egyesült Államokat, Nagy- Britanniát és Franciaországot ugyanazok az erők kényszerítették a berlini értekezlet megtartásához való hozzájárulásra, amelyek rá­bírták őket a genfi értekezlet megtartásának elhatározására. A koreai sajtó a berlini értekezlet eredményeiről Phenjan (TASZSZ). A »Nodon Színműn« című lap »A koreai kérdés békés rendezésének és a nemzetközi feszültség enyhülésének útja« című cikkében üdvözli a négy hatalom külügyminisztereinek döntését, mely szerint áprilisra összehívják Genfbe a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, a Kínai Népköztár­saság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Koreai Köz­társaság és más országok képviselőit, hogy megvitassák a koreai kérdés megoldásának, valamint az indokínai béke helyreállításá­nak lehetőségeit. A koreai nép — írja a lap — támogatja a berlini értekezleten hozott határozatot, mert úgy látja, hogy ez előrehaladást jelent a béke megszilárdításában, a Korea nemzeti egyesítésére es az indo­kínai béke helyreállítására vonatkozó kérdések megoldásában, vala­mint a nemzetközi feszültség enyhülésében. A »Nodon Színműn« és a »Mincsu Csoszon« hangsúlyozza, hogy ezek a koreai nép és minden békeszerető nép szempontjából nagyjelentőségű döntések a világbéke megszilárdításáért követke­zetesen és kitartóan harcoló Szovjetuniónak köszönhetők. __________ a francia közvélemény megemlékezett a Szovjet Hadsereg megalaknlásénak 36. évfordulójáról Párizs (TASZSZ). A párizsi dol­gozók vasárnap ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a Szovjet Hadse­reg és hadiflotta megszületésének 36- évfordulójáról. A gyűlésen, amelyet a francia­szovjet társaság országos bizott­sága rendezett, Petit tábornok, a köztársasági tanács tagja mondott beszédet. A gyűlés hangversennyel ért véget, amelyen francia művészek, valamint Emil Gilelsz szovjet zongoraművész lépett fel. Nehru az indokínai kérdésről (MTI). Az »AFP« hírügynökség jelentése szerint Nehru indiai mi­niszterelnök az indiai alsóházban hétfőn foglalkozott az indokínai háború kérdésével. Nehru a többi között a követ­kezőket mondotta: »A háború Ko­reában véget ért,' azonban az. . . indokínai háború sajnos nem ért véget. . . örömmel fogadnánk a háború befejezését, különös te­kintettel arra, hogy erről a kér­désről két hónap múlva értekez­letet tartanak Genfben.« Nem akarok beavatkozni — folytatta Nehru — de azt javaslom az érdekelt feleknek: tekintettel arra, hogy a kérdést két hónapon belül megvitatják, kívánatos len­ne a* 1 »tüzet szüntess« anélkül, hogy bármelyik fél is feladná po­zícióit. A pártszervezet a munkák motorja a somogyszobi Úttörő tsz-ben Súlyos éhínség a Missouri gyapottermö vidékén A St. Louss’i »Post Despatch« tudósítója helyszíni riportot készí­tett a Missouri gyapottermő vidé­kén. A riportban rámutatott, hogy a fokozódó munkanélküliség kö-, vetkeztében az államban hatalmas éhínség dúl­Missouriban, a gyapot országá­ban — írja a tudósító — az idén több az éhező ember, mint az 1932-es nagy gazdasági válság óta bármikor. Az állami tisztviselők az amerikai kormányhoz fordul­tak segítségért, kérve, hogy élel­miszersegéllyel mentse meg a la­kosokat az éhhaláltól. Hivatalos becslések szerint az államban 5 ezer ember éhezik, azonban a valóságban ez a szám jóval magasabb. Mit hoz a kolhozoknak a soküzemágú gazdaság írta: V. Korol A Szovjetunió élenjáró kolhozainak sokesztendős tapasztalatai meggyő­zően tanúskodnak arról, hogy a me­zőgazdasági termelés sokoldalú fej­lesztése lehetővé teszi a föld, a mun­kaerő, a termékek teljesebb és cél­szerűbb kihasználását. Ezek eredmé- nyekép jelentős mértékben fokozhat­juk a mezőgazdaság árutermelését, s emelhetjük a kolhozparasztság anya­gi ellátásának színvonalát. A mezőgazdaság sokoldalú fejlesz­tése mindenekelőtt a két alapvető termelési ág: a növénytermesztés és az állattenyésztés helyes összekap­csolását tételezi fel. Minden gazda­ságban befolyásolják egymást a nö­vénytermelés és állattenyésztés, kö­zöttük kölcsönhatás alakul ki.^A ta­laj termőerejének fokozása céljából a vetésforgóban jelentős helyet biz- tosítanak a takarmányozás céljára szolgáló hüvelyesnövények és here- fűfélék vetésére. Ugyancsak takar­mányozási célra szolgál az alapvető mezőgazdasági termékek — a gabo­nafélék, gyökérnövények, burgonya stb. — egyrésze is. Az állattenyésztés istállótrágyát ad a növénytermelésnek. A trágya fo­kozza a föld termőerejét s így igen Eontos szerepe van a mezőgazdasági növények terméshozamának fokozá­sában. A növénytermelés .és állattenyész­tés helyes együttműködése teszi le­hetővé a szocialista mezőgazdaság rejtett tartalékainak legteljesebb ki­használását. Igen sok kolhoz gyakorlata ta­núskodik a soküzemágú mezőgazda- sági termelés előnyeiről. Vegyük pél­dául a Kirov-kerületi ‘(BJejjO.russziaj Hajnal kolhozt. A növénytermelésen és állattenyésztésen kívül igen fej­lett gyümölcs-, zöldségtermelésük és méhészetük van. Ezen gazdasági ágak együttműködése a kolhoz meg­erősödésére vezetett. I — Arra törekszünk — mondotta a ‘ kolhoz elnöke, Kirill Orlovszkij — hogy ügyesen gazdálkodjunk, s a le­hető legnagyobb jövedelmet érjük el. Az a feladatunk, hogy mindazt ter­meljünk, amit csak lehetséges a fej­lett agrotechnika és gépesítés alkal­mazásával. A szántóterület minden hektárja 2200 rubel jövedelmet hoz. A Hajnal kolhoz tagjai évről-évre bővítik közös gazdaságukat, s egyre tBbbet termelnek eladásra. Míg 1951- ben a kolhoz összgabona-termése 14 ezer métermázsa volt, 1953-ban már meghaladta a 20 ezer métermázsát is. Burgonyából 26 ezer mázsáról 69 ezer mázsára emelkedett a kolhoz össz­termése, zöldségféléből 2400 mázsá­ról 9 ezer mázsára, lenmagból pedig 80 mázsáról 1750 mázsára. 1953. év elején a kolhoz szántóterü­letének minden 100 hektárjára 20 darab szarvasmarha, továbbá 16 ser­tés, számos ló, sok juh és baromfi jutott. Jelenleg 1000 darab szarvas- marháia, több mint 500 darabot számláló juhállománya. 1400 darab sertése és körülbelül 1500 darab kü­lönféle baromfija van a kolhoznak. Az állattenyésztés hozamának nö­velésével a kolhoznak egyre több tej, gyapjú, tojás, hús stb. áll ren­delkezésére. 1951-ben a kötelező, ál­lami beadásra, valamint'a piacra 840 mázsa húst szállított a kolhoz. 1953- ban 1520 mázsa húst adtak be az államnak, illetve vittek piacra el­adásra. A Hajnal kolhoz elnöke megemlí­tette azt is, hogy 1953-ban a kolhoz­ban a szántóterület minden 100 hek­tárjára több mint 220 ezer rubel jö­vedelem jutott. Négy év alatt több mint ötszörösére emelte a kolhoz pénzbevételét: 1,840.000 rubelről 10 millió rubelre. A kolhoz tagjai 20 rubel készpénzt, azonkívül sok ga­bonát, burgonyát, zöldségfélét és te­jet kaptak minden munkaegység után. A legszerényebb számítások szerint csak készpénzben több mint 6 millió rubelt osztottak ki a kolhoz tagjainak a teljesített munkaegysé­gek fejében. A közös gazdaság növekedése min­denütt a kolhoztagok egyre fokozódó jólétének és kulturális életének alap­jául szolgál. Nézzük meg például a berjozovoi kerület (Ogyessza terület) Bugyonnij kolhozát. Jó termésük volt mezőgazdasági növényekből, megnövelték állatállományuk hoza­mát lés a kolhoz pénzbevétele megha­ladta a 4 millió rubelt. A kolhoz tag­jainak 1953-ban 8 rubel 50 kopejka, 4.5 kilogramm gabona, továbbá sok egyéb termény részesedés jutott mun­kaegységenként. Nagyot változott a kolhozfalu képe is: van már kultúr­házuk, tízosztályos iskolájuk, színhá­zuk, parkjuk, stadionjuk. A kolhoz­parasztok házaiban villanyvilágítás és vízvezeték szolgálja a lakók ké­nyelmét. Majdnem minden család­nak van rádiója is. A felsoroltakon kívül sok más kolhoz gyakorlata is azt a tényt bi­zonyítja, hogy a szövetkezeti gazdál­kodás soküzemágúvá fejlesztése a legbiztosabb út a kolhozok áruter­melésének további növelésére, gaz­daságuk további megszilárdítására, valamint a kolhozparasztok jólété­nek és kulturális életének újabb fel­virágoztatására. A somogyszobi Úttörő termelő- szövetkezet tagjai jól felkészülve várják a tavaszt, azt a pillanatot, amikor majd teljes erővel meg­kezdhetik kint a földeken a ham cot. Az idei esztendő nagy fel­adatot ró mindenegyes termelő­szövetkezeti tagra. Valamennyi munkáskézre nagy szükség lesz- Végeredményben most dől el az, hogy a termelőszövetke­zet tagsága milyen sikerrel való­sítja meg a mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséről szóló határozat­ból a rájuk háruló részt. Tudják is ezt a tsz tagjai és éppen ez lelkesíti, búzdítja őket jó munká­ra, szorgalmas készülődésre. A III. pártkongresszus tiszteletére ér­tékes felajánlásokat tettek a ter­melőszövetkezet tagjai. Vállalása­ik egyrészét szorgalmas munká­val máris teljesítették. Ennek a szorgalmas, törekvő munkának az irányítója, mozgósítója az alig 5—6 tagot számláló pártszer­vezet. A tsz kommunistái a termelés él­harcosai. Harcolnak az újért, fel­karolják a jól bevált agrotechni­kai módszereket, azok alkalmazá­sára búzdítják a tagságot. A párt­taggyűlések — ahol a tsz élcsa­patának tagjai tanácskoznak — betöltik feladatukat, lendületet adnak a párttagoknak és a pár- tonkívüli tsztagoknak a soronlévő feladatok végrehajtására. A február 4-én megtartott alap­szervezeti vezetőségválasztó tag­gyűlés nagy esemény volt a tsz életében. Ezen a taggyűlésen ve­zetőt, irányítót választottak a kommunisták. Kerezsi Lajos elv­társra bízták a pártszervezet irá­nyítását, vezetését- Kerezsi elvtárs jó munkájával, példás magatartá­sával kiérdemelte a párttagok és pártonkívüli dolgozók bizalmát. A vezetőségválasztó taggyűlés feltárta a pártszervezet munkájá­nak fogyatékosságait és megszab­ta az utat, amelyen a pártszer­vezet tagjainak haladniok kell. A titkári beszámoló és a hoz­zászólások helyesen foglalkoz­tak a termelőszövetkezet éle­tével, a tsz-tagok nevelésének, mozgósí­tásának problémáival­A párttitkár elvtárs beszámoló­jában pontosan megszabta azokat a feladatokat, amelyeket a párt- szervezet tagjainak a tsz egész tagságával karöltve még kell való­sítania az elkövetkező hetekben és hónapokban. A hozzászólók értékes javasla­tokat tettek a tsz megszilárdításá­ra, a terméshozam növelésére, a tagság jövedelmének állandó eme­lésére. A taggyűlés után a párttagok azonnal hozzákezdtek a tag­gyűlésen elfogadott határoza­tok és tervek valóraváltásá" hoz. A pártszervezet munkájában na­gyon helyes az, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákra, a tsz- tagok jövedelmének emelésére ho­zott pártszervezeti határozatot megbeszélték a pártonkívüli tsz- tagokkal és kérték azok segítsé­gét annak megvalósításához. A pártonkívüli termelőszövetkezeti tagok ezt szívesen vették, sőt egy-két értékes javaslattal azt ki is egészítették. A taggyűlés után az összes tsz-tag egyaránt hozzá­kezdett a határozatok és tervek végrehajtásához, a tavaszi szán­tás-vetés előkészítéséhez. A tavaszi vetőmagvak tisztítá­sát már napokkal ezelőtt befejez­ték. Az előcsiráztatáshoz szükséges burgonya vetőgumót is idejében beszerezték, melynek csiráztatását már megkezdték és amikor meg­felelő lesz a talaj hőmérsék­lete, azonnal kirakják a korai ve­tésű burgonyát. Ezzel 8—10 ezer forint jövedelmet biztosítanak majd a tavasz folyamán a tagság­nak. A tsz tagjai egyik legfontosabb feladatuknak a talaj termőerejé­nek fokozását tartják. Ennek ér­dekében a tavaszi vetőmagvak alá minden földjüket megtrágyáz­ták. A mészhiányos földterületük 40 százalékát meszezték. 10 hold Őszi vetésüket szervestrágyával fej trá­gyázták, a többit pedig műtrágyá­val fogják fej trágyázni. Kertészetük fellendítésére is szép terveik vannak. Korai kerti veteményeket ültetnek, többek között salátát, spenó­tot és uborkát, amit majd szabad­piacon értékesítenek és az ebből származó jövedelmet munkaegysé­gekre szétosztják a tavasz folya­mán­A pártszervezet a tsz vezetősé­gével nemcsak a termelőszövetke­zet közös ügyeivel foglalkozik, nagy gondot fordítanak a tsz egyes tagjainak ügyeire, pro­blémáira is. A tsz-tagok szorgalmas munkája, a vezetőség gondoskodása a tag­ságról gazdagította a termelőszö­vetkezeti tagok háztáji gazdaságát is. Ma már a közös állatállomá­nyon kívül minden tsz'tag háztáji gazdaságában van egy jóltejelő szarvasmarha és két-három sertés. Téli tüzelővel is minden termelő­szövetkezeti tag bőségesen el van látva. A feladatok végrehajtásában különösen szorgalmas munkát vé­gez Dergecz György elvtárs,, a fo­ga tosbrigád vezetője, aki minden percet kihasznál azért, hogy erő­sítse szövetkezetüket és gyarapít­sa saját gazdaságát. Kertész Im­re elvtárs az állattenyésztésben végez jó munkát. Nagy gondos­sággal ápolja a rábízott állatokat. A párttagok példájáf a pártonkí- vüliek is követik jó termelőmun­kával. Kiss Gyura György foga" tos a múlt évben nagyon jó mun­kát végzett. Az idén is szorgalma­san készül a tavaszi szántás-ve­tésre. Jó munkája jutalmául két­hetes ingyenes üdülésben része­sült. A pártszervezet szép eredmé­nyeket ért el ezideig, de ez sem­miesetre sem azt jelenti, hogy megpihenhetnek és nincs tenni­valójuk. Van. Sokat kell foglal“ kozniok a termelőszövetkezet tag­jaival, állandóan és rendszeresen nevelni kell őket, fel kell lépni minden lazaság ellen, amelynek elharapódzása káros hatással len­ne a tsz további fejlődésére- A pártszervezet egyik legfonto­sabb feladata, hogy megszüntes­sék azt a helytelen viszonyt, ami kialakult a tsz-tagok és a termelő- szövetkezetből kilépett dolgozók között. A termelőszövetkezet tagjai munkájukkal bizonyítsák be a közös gazdálkodás fölényét. Bátran vegyék fel a harcot a tsz rágalmazóival szemben. Wirth Lajos " A Szovjetunió kereskedelmi kamarájának és a finn—szovjet kere-kedelmi kamarának kö/.ö* közleménye Moszkva (TASZSZ). Moszkvá­ban a napokban véget ért a Szovjetunió kereskedelmi kamará­ja és a finn-szovjet kereskedelmi kamara képviselőinek tanácskozá­sa-, amelyen a szovjet-finn keres­kedelem kibővítésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A tanácskozás azt bizonyította — hangzik a többi között a köz­lemény — hogy a felek kölcsönö­sen törekednek a szovjet-finn ke­reskedelem további fejlesztésére, ‘amire nagy, eddig még fel nem használt lehetőségek vannak. A kölcsönös áruszállítás lehető­ségeiről lefolyt tárgyalások, va­lamint a finn társaságok és a szovjet gazdasági szervezetek kép­viselői közötti személyes össze­köttetések megteremtése igen hasznos a Szovjetunió és Finnor­szág közötti hosszúlejárató keres­kedelmi egyezmény megkötésével kapcsolatos, küszöbönálló tárgya“ lások szempontjából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom