Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-24 / 46. szám
Szerda, 1954 február 24. SOMOGYI NÉPLAP S Számos tsz cserélt tavaszi búzavetőmagot Az utóbbi napokban a somogyi ádi Augusztus 20 tsz 20, a szentbalázsi Zöldmező tsz 5, a somogydöröcskei Béke tsz 20 és a törökkoppányi Kop- pányvölgye tsz 10 mázsa tavaszi búzavetőmagot cserélt a Somogyme- gyei Terményforgalmi Vállalattól. A somogycsicsói községi tanács is elhatározta, hogy a község határában lévő tartalékterületen jóminőségű tavaszi búzát termel, hogy ezzel is növelje az ország gabonakészletét., Ezért kölcsönként 5 mázsa vetőmagot kapott. Több községi tanács azonban tétlenkedik és nem érti meg a vetőmag biztosításának fontosságát, Pl. január hónaptól Csurgón tárol Csurgó és Csurgónagymarton községek részére igényelt 178 mázsa vetőmag, de a községi tanácsok vezetői nem gondoskodnak a vetőmagvak elosztású- ( ról. Nem különb a helyzet a siófoki járásban sem, ahol Ádánd, Balaton- kiliti, Szabadi, Balatonszárszó, Bala- ' tonszemes, Kőröshegy, Ságvár, Siófok és Zamárdi községek tanácsai az ott tárolt 415 mázsa tavaszi búzavető- j mag kicserélését meg sem kezdték. A Terményforgalmi Vállalat azonnal leszállította a községi tanácsok által igényelt vetőmagot, s éppen ezért megengedhetetlen az a hanyag nemtörődömség, ahogy egyes tanács-1 vezetők a vetőmag szétosztásának : fontosságát lebecsülik. Megyénk j szorgos gazdái minden lehetőséget ki- j használnak, hogy a párt- és kormány- j határozatok szellemében biztosítsák a korai vetés feltételeit, ami alapja a gazdag termésnek. A jó gazda nem is tud addig nyugodni, amíg nincsenek elkészítve mindazok a szükséges kellékek — így a vetőmag is — melyek a koratavasszal meginduló mezőgazdasági munkákhoz nélkülözhetetlenek. Azok a gazdák, akik olyan növényeket akarnak termelni, amelyeket az elmúlt években nem termeltek és így vetőmaggal nem rendelkeznek, szomszédokkal, ismerősökkel szívesen cseréltek vetőmagot, hogy az általux tervezett növényeket meg tudják termelni és idejében elő tudják készíteni a vetéshez. Akkor, amikor államunk az egyik legfontosabb növénynek, a tavaszi búzának a vetőmagjáról megfelelő mennyiségben gondoskodott, a községi tanácsoknak nem szabad tovább tétlenkedniük, hanem azonnal hozzá kell látniok a cserevetőmag szétosztásához, hogy a vetőmag a gazdák kamrájában várja a vetés megkezdését. A segesdi gépállomás dolgozói felkészültek a tavaszi munkákra A segesdi gépállomás dolgozói megértették, hogy a gépállomásoknak milyen nagy szerepük van a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésében. A párt? és a minisztertanács határozata alapján lelkesen láttak hozzá a téli gépjavításhoz, hogy a mutatkozó lemaradást felszámolják és a javítás; tervet határidőre teljesítsék. A gépállomás pártszervezete mozgósította a gépállomás kommunistáit és mindig ott adott segítséget, ahol lemaradás mutatkozott. Amikor a gépállomás dolgozói tudomást szereztek arról, hogy április 18-án összeül pártunk III. kongresz- szusa, a gépállomás dolgozói lelkes versenyvállalásokat tettek. A gépállomás vezetősége nem hagyta, hogy ellaposodjék a munkaverseny. Ennek eredménye az, hogy a gépállomás dolgozói határidő előtt kijavították azokat a munka- és erőgépeket, melyekkel a tavaszi munkák megkezdésekor kimennek a területre, hogy ott a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok segítségére siessenek. A javítási munkában eredményesen dolgozott Kupái János érőgépjavító brigádja, amely az erőgépek javítását február 11-én befejezte. Nem maradt el mögöttük Szabó Ferenc eke javító brigádja sem: február 11-re ők is kijavították az ekéket, fogasokat és az utánfutó kocsikat. Herincs elvtárs brigádja szintén határidő előtt kijavította a tárcsákat, hengereket és a vetőgépjavítók segítségére sietett. A javítási munkák befejezése után a dolgozók vállalták, hogy a tavaszi munkákat határidő előtt elvégzik. Bihari Sándor vállalta, hogy tavaszi tervét április 18-ra befejezi és versenyre’ hívta a gépállomás többi traktorosát is. Miklós János a pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy tavaszi tervét 110 százalékra teljesíti és 10 százalékos üzemanyagmegtakarítást ér el. Csöndör János II. elvtárs vállalta, hogy tavaszi tervét. 105 százalékra, 2 százalékos üzemanyagmegtakarítással teljesíti. A cséplőjavító brigád vállalta, hogy április 15-re befejezi a cséplőgépek javítását. A gépállomás műhelymunkásai, szerelői, kovácsai is eredményesen dolgoznak. A kovácsok elhatározták, hogy az ekék után akasztott fogasokat megnagyobbítják, hogy fogasolatlan talajfelület ne maradjon az eke után. Vállalták, hogy minden eke után simítót készítenek, melyet — ha a talaj úgy kívánja — borona helyett is lehet alkalmazni. Ezenkívül 5 darab Viljamsz-féle simítót készítenek, hogy elősegítsék . a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósulását. Kónya Béláné politikai helyettes. A begyűjtési tervek teljesítésétől nagyban függ életszínvonalunk emelkedése Pártunk és kormányunk nagy' jelentőségű határozatot hozott a begyűjtés csökkentéséről, s ezzel jelentősen hozzájárult a dolgozó parasztok boldogulásának biztosításához. A begyűjtés új rendszerének bevezetése egymagában is nagyjelentőségű, mégis csak egy láncszeme annak a határozatsorozatnak, amely a mezőgazdaság fellendítését és az egész dolgozó nép életszínvonalának gyorsabb ütemű emelkedését jelenti. Ez a sor kedvezmény s köztük a begyűjtési rendelet, igen nagy mértékben megnövelte a dolgozó parasztok termelési kedvét és kiváltotta — nálunk a megyében is — a pártunkhoz való még szorosabb ragaszkodásukat és a pártunk iránti szeretetüket. Megyeszerte lelkes felajánlásokat tesznek dolgozó parasztjaink pártunk III. kongresszusának tiszteletére. A tavaszi munkákra való felkészülés mellett igen jelentősek azok a felajánlások, amelyekben megfogadják a beadások határidő előtti teljesítését. Ezeknek a vállalásoknak, a való- raváltása igen nagymértékben függ attól, hogyan segítik a termelőszövetkezeteket, dolgozó pa" rasztokat a tanácsok és a begyűjtő szervek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy tanácsaink jól mozgósítanak a begyűjtésre és nem véletlen az sem, hogy pl. a Baromfi- és Tojásbegyüjtő Válla" lat kongresszusi vállalást tett arra, hogy begyűjtési tervét határidő előtt teljesíti. Ennek a vállalásnak szilárd alapot ad a dolgozó parasztok lelkesedése, megnövekedett termelési kedve és az a felvilágosító munka, amelyen keresztül a tanácsok megmagyarázzák a határidő előtti beadás teljesítésével járó előnyöket. A begyűjtő vállalatoknak is új és jobb módszerekkel kell segíteniük a tanácsokat, a dolgozó parasztokat a begyűjtés sikerének előmozdításában.' Nem elégséges az, hogy »villámlátogatásokkal« lerohanják a tanácsokat és büro" kratikus módon »jelentéseket« kérnek a begyűjtés állásáról. Igen helyes vállalása volt a Baromfiés Tojásbegyüjtő Vállalat dolgozóinak, amikor elhatározták, hogy az első negyedévben 200 gazda- és kisgyűlést tartanak a megye számos községében, ahol elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal a beadás egyéni és népgazdasági jelentőségéről. Ezideig 114 ilyen kisgyűlést tar- . tottak és ahol a községi tanácsok is ! segítették az állandó-bizottságokon keresztül a vállalat dolgozói' nak munkáját, ott az eredmény sem maradt el. Pl. Taszár községben a népnevelők jó munkája nyomán egy nap alatt 102 kg baromfit és 15 kg tojást gyűjtöttek be, de voltak olyan gazdák, mint Horváth Gyula, Horváth István, Kelemen János, Juhász Mihály, Vigh Kálmán és Fürdős Mihály, akik egész évre teljesítették baromfibeadásukat. Kaposhomok községben a begyűjtési állandó-bizottság tagjai együtt mennek el a gazdákhoz a vállalat dolgozóival és ennek eredményeként a község 100 százalékig teljesítette az első negyedévi baromfi- és tojásbegyüjtési tervét. Ugyanezt el lehet mondani Kuntelep községről is, ahol a tanács a téli időt kihasználva a gazdákkal ismertette a beadás jelentősé" gét, de segítették azok az élenjáró gazdák is a begyűjtés sikerét, akik pártunk III. kongresszusának tiszteletére elsőként rótták le egész évi beadásukat, mint pl. Kertész Jánosné, vagy K. Kovács Jánosné dolgozó pa' rasztasszonyok. A községi tanács és a vállalat dolgozóinak jó együttműködését, de a gazdák becsületes helytállását dicsérik Tengőd község eredményei is, ahol egy nap alatt 70 kg baromfit és 32 kg tojást gyűjtöttek be. Tab község a múlt évben is 100 százalékig eleget tett baromfi- és tojásbeadásának, de ebben az évben is már teljesítette első negyedévi beadási tervét. Ott, ahol a termelőszövetkezetek segítik az egyénileg dolgozó parasztokat, és az érdekeiket nem választják szét, a jó eredmény sem marad el. így a somogyszobi Úttörő tsz tagjai amellett, hogy a saját beadási kötelezettségüket teljesítették, állandóan látogatták a község egyénileg dolgozó pa" rasztjait és ennek az lett az eredménye, hogy a község máris teljesítette első negyedévi begyűjtési tervétÁltalában elmondhatjuk, hogy ahol a tanácsok mindent megtesznek a begyűjtés sikere érdekében és a begyűjtő vállalat dolgozói aktív segítséget adnak ehhez a munkához, ott az »eredmények nem vá" ratnak magukra. Az eredmények mellett azonban nem mondhatjuk el, hogy minden községben »minden jól megy«. Pl. Nagybe- rényben a tanács nem foglalkozik kellőképpen a begyűjtés kérdésével és nem fordít megfelelő gondot a gazdák lelkes felajánlásaira, pedig 16 dolgozó paraszt tett vállalást a beadás határidő előtti teljesítésére. Ennek ellenére megtörtént az, hogy az átvevő nem gondoskodott szállító ládákról és emiatt nem vette át a gazdák által hozott tojást és baromfit. Varga Kálmánná tojás" és baromfiátvevő azt is megtette, hogy az egyik dolgozó parasztasszony által bevitt 40 darab tojást mérés nélkül 2 kg súlyban vette át és ha a Baromfi' és Tojásbegyüjtő Vállalat dolgozója nem méreti le, úgy 16 dekával becsapja a dolgozó parasztasszonyt. Hogy a nagyberényi tanács menynyire nem törődik az állatok és állati termékek begyűjtésével, azt bizonyítja az is, hogy mind a baromfi-, mind a tojásbeadást csak a IV. negyedévre ütemezte be a legtöbb gazdánál. A gazdák — igen helyesen — az első negyedévre kérték előre hozni beadásuk beütemezését. Meg kell érteniük a községi tanácsoknak, hogy a többi fontos feladat mellett a baromfi" és to- jásbegyüjtés eredményességétől is függ az életszínvonal emelkedése. Ezért az a feladatuk, hogy biztosítsák a begyűjtés sikerét, mert a Baromfi- és Tojásbegyüjtő Vállalat tervteljesítése egyet jelent a községek tervteljesítésével és ez a kettő együttvéve: a dől" gozó nép életszínvonalának gyorsabb emelkedésével. Horváth László Készüljünk fel a tavaszi talaj előkészítő munkákra A párt és a minisztertanács a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott^ határozatát csak úgy tudjuk maradéktalanul végrehajtani, ha az ezzel kapcsolatos feladatokra alaposan felkészülünk. Ez a felkészülés hatványozottan fontosabb ma, mint bármikor, mert a rendkívüli száraz őszi időjárás után a tavaszi talaj előkészítést nem lehet sablonosán megoldani, hanem egészen más módszereket kell alkalmazni, hogy a téli csapadékot megmentsük, tartalékoljuk kultúrnövényeink számára. A TÉLI CSAPADÉK MEGŐRZÉSE Megyénkben az elmúlt félév alatt kb. 150 mm csapadék hullott le. Ez az előző években lehullott mennyiségnek nem egészen egynegyedét teszi ki, tehát nagyon kevés. A tavaszi talajelőkészítő munkák legfőbb feladata tehát a téli csapadék megőrzése. A későnyári és őszi csapadékhiány következtében a talaj felszíne mintegy 15—20 cm-nyire ázott be. Éz alatt a nedves felszín alatt különösen a későn lekerült kukorica, répa stb. kultúra után mély, teljesen száraz réteg húzódik. Valamivel kedvezőbb a beázás — mintegy 25—40 cm-es — az olyan talajokon, amelyekről korán lekerült a kultúrnövény és a tarlóhántást idejében elvégezték. A tavaszi talajelőkészítést tehát úgy kell megszervezni és irányítani, hogy a felső talajszint csapadéktartalékát minél tökéletesebben megőrizzük és a várható tavaszi csapadék befogadására és megőrzésére alkalmassá tegyük. E célból mindent el kell követni, hogy a talaj előkészítését végző erőgépek kerekeikkel minél kisebb mértékben tömörítsék a talajt, mert azok nyomán fokozódik az elpárolgás és a talaj szerkezete tönkremegy. Különös megfontolást kíván a traktorok használata a legkorábbi talajelőkészítő munkáknál. A keréknyomás csökkentésére elsősorban gumikerekű erőgépeket használjunk és nagy gondot fordítsunk arra, hogy az erőgépek kapacitásukhoz mérten a legszélesebb munkasávon (munkaszélesség) dolgozhassanak. Ahol a viszonyok megengedik, a legkorábbi talajélőkészítést a talajszerkezet romlásának meggátlása céljából fogatos erővel végezzük. SZÁNTÁS Az elmaradt őszi szántásokat szikes és homoktalajok kivételével — az időjárástól és hőmérséklettől függően — már februárban meg kell kezdeni és lehetőleg befejezni, hogy az utófagy porhanyító hatása ezeken a szántásokon érvényesüljön. Itt a szántás mélysége 18—20 cm-nél mélyebb ne legyen A tavaszi, februárban elmaradt szántás mélységét az a tényező határozza meg, hogy a talaj felső rétege milyen mélyen ázott be és milyen növényt akarunk bele vetni. Fontos irányelv, hogy tavasszal nem szabad mélyen szántani. E szántás mélysége 15—18 cm legyen, de sohasem olyan mély, hogy az eke a száraz alsó réteget a. felszínre hozza. A szántást azonnal fogasolni kell, mert egy 24 órai száradás behozhatatlan károkat okoz. A traktorszántásnál ezt a munkát az eke után iktatott fogassal végezzük el. Az előbbi szántásokkal egyidőben kell a kihordott szervestrágyát a talajba munkálni, éspedig a komposztszerű aprótrágyát felszínesen, szántás nélkül, a szalmásabbat középmélyszántással kell a talajba juttatni. A szántást ez esetben szükség szerint hengerelni kell. Laza homoktalajokat közvetlenül a vetés előtt keli 15—20 cm-re felszántani, utána azonnal fogasolni kell. A talaj tömörítésére itt nagy szolgálatot tesz a gyűrűshenger használata. ŐSZI MÉLYSZÁNTÁSOK elmunkalása 1. A szántás alkalmával keletkezett osztó-barázdákat és bakhátakat még a felületi elmunkálás előtt be kell huzatni fogatos ekével. • 2. Az őszi mélyszántások felületének időben történő elrónázása érdekében meg kell szervezni a figyelő szolgálatot, melyet állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a növénytermelési brigádagronómusok végezzék’ el, míg az egyénileg dolgozó parasztság földjein a községi termelési bizottságnak kell ezt ellátnia. Szükséges ez azért, hogy a felületi el- munkálással egy félnapot se késsünk. (Az őszi mélyszántások elmunkálásá- nál szándékosan használom a simítózás helyett az elrónázás kifejezést, mert az elmúlt évi őszi időjárás, a száraz állapotban végzett mélyszántás, továbbá a talaj jelenlegi nedvességtartalma valószínűsítik, hogy a .talaj egyszerű simítózását sok esetben nem lehet tökéletesen elvégezni éppen a fenti okok miatt.) Az elrónázásra simafelületű szántásokon a Viljamsz-féle simítót, szekéroldalt, rögösebb felületű talajokon hátrafordított fogast, durvafelületű, kötöttebb talajokon, hó- és víznyo- másc-s szántáson pedig élezett és súlyozott fogast és végső esetben kul- tivátort, grubbert, extirpátort használjunk. Az alkalmazandó eszközök használata előtt tehát alaposan válasszák meg a brigádagronómusok? hogy melyik eszközt használják, mert egy helytelenül beiktatott si- mítóeszköz használata egész évre elrontja a talaj szerkezetét. Az elrónázási munkának minden egyéb munkát meg kell előznie. Bármilyen eszközzel végezzük is el az elrór,ázást, az elmunkálás mindig a szántás irányára rézsutosan történjék. A laza és tág talajokon az üle- pedettség helyreállítása céljából minden esetben használjunk nehéz gyűrűshengert a simítózás, illetve elrónázás után. A talajok ilymódon való előkészítése után a koraiak vetését azonnal el kell végezni. A későbben vetendő növények talaját azonban tovább is művelni kell az elgyomosodás meggátlása céljából, többszöri fogasolással. Ha e művelettel ezt megakadályozni nem tudjuk, használjunk kultivátort, vigyázva azonban arra, hogy a kultivátor munkája ne legyen mélyebb, mint a vetendő növény magjának vetési íjiély- sége. A talaj csekély vízkészletére való tekintettel ez év tavaszán a vetések után hengereznünk kell. Sima henger használata után tüskeboronát alkalmazunk, gyűrűshenger után ez mellőzhető. Erősen csapadékos tavasz esetében a vetés- utáni hengere- zést az egyes növények igényeinek megfelelően a körülmények óvatos mérlegelése után nagy körültekintéssel hajtsuk csak végre. Czirbus Endre állami gazdasági főagronómus, Tengőd. Határidő előtt szállít hengereltárut a mezőgazdaságnak a Lőrinci A Lőrinci Hengermű dolgozói jelentős mennyiségű hengerelt árut gyártanak mezőgazdasági gépgyárainknak. A kohó- és gépipari minisztérium nemrégiben felhívta az üzem vezetőit, hogy a mező- gazdasági gépgyártáshoz sürgősen szükséges több mint 350 tonna lemezt március 15-ig szállítsák le a megrendelő gyáraknak. A Lőrinci Hengermű dolgozói örömmel vállalták a feladatot, amelynek teljesítése meggyorsítja mezőgazdaságunk fejlődését. El" Hengermű határozták, hogy a kért lemezmennyiséget március 15-e helyett március 5-re elkészítik és el is szállítják. Vállalásukat gyors ütemben teljesítik. Eddig 323 tonna lemez készült a mezőgazdaságnak és ebből 302 tonna már el is hagyta a gyárat. A felajánlás teljesítésében a »Zója« ifjúsági hengerészbrigád jár az élen. A fiatal hengerészek február második harmadában 104.8 százalékra teljesítették tervüket. Vasipari KTSZ-elr sej! a mezősazíasápl A vasipari kisipari szövetkezetek kiterjesztik javító-hálózatukat, megkezdték a mezőgazdaság számára különböző szerszámok és kisgépek gyártását, emellett nagy- mennyiségű javítómunkát is végeznek. Az autóhűtőjavító vállalat ed" dig csak gépkocsihűtőket javított, most megkezdte traktor-hűtők javítását is. Az Óbudai Mezőgazdasági Gépjavító KTSZ nádprést készít. Ez j a hatalmas, nagyméretű automata ' gép a nádipari tröszt munkáját könnyíti meg. Ugyanez a szövet" kezet az első negyedévben 60 bo- l rónát és 60 egyéb talajművelő gépet gyárt. Készítenek sorvetőgépet, magtisztítót, kézipermetezőt is. A »Béke« kisipari szövetkezet már felemelte a vasszeg termelését havi 120 mázsára, a háztartási fémtömegcikk KTSZ 30 mázsa aDró vasszerei készít.