Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-17 / 40. szám
Szerda, 1954 február 17. SOMOGYI NÉPLAP 3 A tavaszi munkákra való felkészülésről tárgyaltak megyénk élenjáró gépállomási dolgozói Helyenként még vastag hótakaró borítja a szántóföldeket, de máris lelkesen készülődnek gépállomásaink, a tsz-ek, az állami gazdaságok a tavaszi munkákra. Számos helyről már arról adtak hírt, hogy akár holnap is megkezdhetnék a munkát. Különösen nagy lendületet adott a felkészülésnek a párt III. kongresszusára indított munkaverseny, mely a gépállomásokon bontakozott ki legjobban. A nemes versengés nem is maradt eredménytelen: a megye gépállomásainak többségében befejezés felé közeledik a gépjavítás. Gépállomásaink legjobb dolgozói vasárnap a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács rendezésében éppen a tavaszi munkákra való felkészülésről tárgyaltak. E tanácskozáson részt vett Szőke Mátyás, a földművelés- ügyi miniszter helyettese, Nemes János élvtárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Dani Imre, a Megyei Tanács elnöke, Takács András, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetője, Nagy Árpád politikai osztályvezető és még számosán a megyei vezetők közül. . Takács András megnyitója után Dani Imre, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke beszámolt gépállomásaink eddigi munkájáról és rámutatott az elkövetkezendő feladatokra. Megyénk gépállomásai — mondotta Dani evtárs — az elmúlt években bebizonyították, hogy tudnak jól dolgozni és ennek eredményeként gépállomásaink országosan harmadiknak fejezték be a kampány- és évi terveiket. 'Gépállomási dolgozóink közül egyesek országos viszonylatban is komoly eredményeket értek el. Ennek az .értekezetnek az összehívása azért vált szükségessé — folytatta Dani elvtárs — hogy megyénk gépállomásainak élenjáró dolgozói ismertessék jó munkamódszereiket és egyben felvessék azokat a hiányosságokat, amelyek kerékkötői a termelésnek, a terméseredmények növelésének. Ez fontos és égető kérdés, mert a kormányprogramm a mező- gazdasági termelés fellendítését tűz- te ki célul. Ennek megvalósításában igen nagy fe’adat vár a gépállomásokra, azok dolgozóira. A párt és a kormány már eddig is számos intézkedést hozott. Ezeknek az intézkedéseknek a nyomán termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk termelési kedve napról- napra növekedett és lelkesedéssel készülnek a tavaszi munkákra. A párt és a kormány nem utolsósorban számos intézkedést hozott a mező- gazdasági dolgozók és ezen belül a gépállomási dolgozók munkakörülményeinek és szociális helyzetének a megjavítására. így többek között a javítási idényben időbérben dolgozói?: fizetésének rendezésére, annak javítására. A gépállomás dolgozói szociális helyzetének megjavítását célozzák az utóbbi időben rendszeresített védőruhák, munkaruhák, a dolgozók meleg étellel való ellátása, a védőital biztosítása. Dani elvtárs ezután arról beszélt, hogy a párthatározat és a kormányprogramm milyen sokrétű feladat eié állítja a gépállomásokat. Ma minden ember, de főleg munkásosztályunk figyelemmel kíséri a mezőgazdaság területén megindult nagy harcot, segítséget is ad ehhez, de elvárja a párt és a munkásosztály a gépállomások dolgozóitól, hogy munkájukat gyökeresen megja vítsák és maradéktalanul végrehajtsák a nagyjelentőségű határozat minden pontját. Ebben egyik legfontosabb feladat az idei munkákra való alapos felkészülés. gépállomásaink a most folyó gépjavításokkal igen sokat tehetnek ennek érdekében. Ezen a területen még bőven van tennivaló. Számos gépállomáson nem kielégítő a minőség, mégis a gépállomás vezetői, minőségi ellenőrei minden alaposabb ellenőrzés nélkül átveszik a gépeket. Például a tabi gépállomáson a minőségi ellenőr átvette az ekéket, de nem vette észre, hogy a csavarok lazán voltak felcsavarozva, vagy kész erőgépet jelentettek be és ugyanakkor világítóberendezése nem voit felszerelve. Az a feladata most gépállomásaink dolgozóinak, hogy minden olyan házilag elkészíthető, munkagépet, amely az agrotechnikai eljárások alkalmazását van hivatva biztosítani, például mint a simítok, a négyzetes ültetéshez szükséges sorvonalzók stb., sürgősen készítsenek el. Végül foglalkozott Dani elvtárs azokkal az agrotechnikai- eljárásokkal, amelyeket most a tavaszi munkáknál kell alkalmazni. Dani elvtárs beszámolóját értékes hozzászólások követték. HOZZÁSZÓLÁSOK Csöndör Lajos, a csurgói gépállomás igazgatója hozzászólásában elmondta, hogy 1953-ban a körzetükhöz tartozó 10 községben 20.463 kát. holdon, a 13 tsz-ben 2735 kát. holdon végeztek talajmunkát. A talajmunkák termelékenysége az 1952. évihez viszonyítva gépállomásukon 14 százalékkal emelkedett 1953-ban, egy traktoros teljesítménye átlagosan 591 n. holdat tett ki. A gépállomás jó munkája nyorrlán a tsz-ekben emelkedett a terméseredmény. De nem lehet elmondani minden traktorosról, hogy kiváló minőségű munkát végzett. A téli gépjavításokkal kapcsolatban elmondta, hogy volt lemaradásuk, de azt már behozták'. A dolgozók olyan mozgalmat indítottak el, hogy a tsz-ek mezőgazdasági gépeit is kijavítják. Pl. a csurgói Zrínyi tsz- nek 6 boronát máris kijavítottak. Eddig 650 kh-ra tettek előjegyzést a tavaszi munkára, ebből 100 kh. egyénileg dolgozó parasztoké. A szerződéskötést teljes ütemben tovább folytatják. A szerződéskötést hátráltatja az, mint pl. Alsókon, hogy a tsz-ből kilépett egyénileg dolgozó parasztok nem tudják, hol van a földjük és hol szántassanak. De hiány van nyomtatványban is, így csak előjegyzéseket tudnak tenni a szerződésekre. A gépállomás segítséget ad a trágyahordáshoz is: eddig 600 mázsa trágyát hordtak ki 87 kh-ra. A tsz- nél 114 kh-ra hordták ki a trágyát. A gépállomásnak egy szelektora dolgozik, amely eddig 37 mázsa gabonát tisztított ki. E téren súlyos lemaradásuk van és a »Somogyi Néplap« bírálata után javították meg munkájukat, biztosították a szelektor állandó üzemeltetését. A gépállomás agronómusai előadást tartanak a műtrágyázással és a fej trágyázással kapcsolatban, hogy elősegítsék a magasabb terméshozamot. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy a tavaszi tervet a pártkongresszus tiszteletére 110 százalékra teljesítik és párosversenyre hívják az "iharosberényi gépállomást. Pece Lajos, a megyei igazgatóság körzeti agronómpsa elmondta, hogy a párt és a minisztertanács határozata megszabta azokat a feladatokat, melyek a mezőgazdaság fejlődéséhez szükségesek. Ezt a határozatot ter- ! melőszövetkezeteink, dolgozó parasztságunk nagy örömmel fogadta, így kellett volna ennek lennie gépállomásainkon is. Egyes gépállomási dolgozók, beleértve a vezetőket is, nem tulajdonítottak olyan jelentőséget a határozatnak, mint a dolgozo parasztok, csupán elolvasták, de komolyabb intézkedést nem tettek annak megvalósítása érdekében. A határozat azonban néhány szakemberüket nagy lelkesedéssel töltötte el és tudásuk legjavával láttak annak megvalósításához. i A továbbiakban elmondta, hogy most a legfontosabb feladatok egyike a gyengén áttelelt gabonák ápolása. Ugyanakkor beszélt arról, hogy milyen eszközök használata szükséges most a tavaszi növényápolásnál, a simító, vagy a fogas. Véleménye szerint a simítót jobb alkalmazni. A tavaszi szél ugyanis egy-két nap alatt kiszárítja a talajt és ez káros hatást idézhet elő a talaj szerkezetében. A négyzetes vetéssel kapcsolatban elmondta, hogy egyes tsz-ek- nél és egyénileg dolgozó parasztoknál is károsnak találták a négyzetes vetést, ezeket meggyőzte arról, hogy ennek ellenkezője az igaz és előnye is van, mert keresztben-hosszában gépi művelést tesz lehetővé. A továbbiakban arról beszélt, hogy. minden évben súlyos lemaradás volt a tarlóhántásban. Helyes az az elv,j hogy az aratógép után azonnal menjen a tarlóhántó eke. Ennek megoldása szervezési kérdés. Kapcsoljanak össze két ekét és ha nem akar borítani 12 cm-es szántásnál, akkor használjanak hengert is utána. Csizmadia elvtárs, a karádi gépállomás agronómusa elmoncfta, hogy 4—5 gazdából álló szakkört szervezett, akik mintatehénállományt létesítenék és tapasztalataikat a többi gazdával is ismertetik. Javasolta az agronómusoknak, hogy minél több mintagazdaság szervezését támogassák. Elmondta a továbbiakban, hogy helyes az, hogy agronómusok jönnek le a faluba, de az illetékes szervek gondoskodjanak a fizetésükről és lakást is juttassanak nekik, mert csak tikkor tudnak jó munkát végezni. Az irányító szervek munkájával kapcsolatban elmondta, hogy sok esetben helytelen utasításokat adtak pl. az aratás megkezdésére a helyi viszonyok figyelembevétele nélkül. A merev irányítás következtében azonban súlyos károkat okoztak helytelen intézkedéseikkel. Beszélt az agronómusok továbbképzéséről és az egymás közti tapasztalatcseréről. Segíteni kell egymást, mert nem lehet jó agronómus az, aki látja, hogy az eke megáll, s az agronómus tudománya is megáll. A versennyel kapcsolatban az a kívánsága, hogy az értékelés, a nyilvántartás sokkal pontosabb legyen. Balatonkilitin ugyanis az összes tsz-eket bejárta és a legalacsonyabb búzaátlag 10 és fél mázsa volt. A tervet valamennyien túlteljesítették. Ugyanakkor a kaposvári járásban 8.5 mázsa volt az átlagtermés, mégis itt több prémiumot kaptak, mert túlteljesítették a tervet.. Ezt azért, kapták, mert kevesebbet terveztek, mint a balatonkilitiek, ahol alig párszáz forint prémiumot osztottak. Magyar Sándor elvtárs, az iharosberényi gépállomás brigádvezetője elmondta, hogy nem ért egyet azokkal az elvtársakkal, akik azt mondják, hogy, a munkaverseny ellaposodott megyénkben a gépállomásokon. Gép- álomásuk 1949 óta fennáll, de ilyen lelkesedést, lendületet nem tapasztalt, mint amilyen most van a kormányprogramm megjelenése óta a dolgozók körében. A gépjavítást február 13-án befejezték. Szerződésileg 1050 kh. talajmunkát kötöttek le, a traktoristák pedig versenyvállalást tették és vállalták, hogy a 180 nh. talajmunka helyett, ami egy gépre esik, 240 nh-at teljesítenek és 130 százalékra teljesítik tavaszi tervüket. Elmondta, hogy a csurgói gépállomás versenykihívását elfogadják. Körzetükben 3 szelektor működik, hogy tiszta vetőmaggal lássák el a dolgozókat. Befejezésül arról beszélt, hogy a dolgozók nagjr lelkesedéssel indulnak a tavaszi tervek teljesítésére, becsülettel helyt állnak a kormányprogramm valóraváltásában. Kovács János, a fonói gépállomás vezető agronómusa is elmondta, hogy nagyon fontos most az. elgyengült vetések fejtrágyázása. Fennáll a felfagyás veszélye is és az azonnali boro- nálás az egész növényzet kipusztulásához vezethet. Éppen ezért elsősorban hengerezni kell és nagyon meg kell választani a boronálás idejét. Elmondta, hogy tájegységenként kidolgozták a járás tervét a növénytermelés és az állattenyésztés vonalán és megállapították, hogy hiányzik a megfelelő takarmánybázis. A szántóterületnek mintegy 9 százaléka van bevetve pillangósnövénnyel, holott 20 százalékának kellene bevetve lennie. A továbbiakban a gépállomások és a járási szervek kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a munkák nincsenek összehangolva, ajánlatos volna éppen ezért, ha sokkal nagyobb egyetértéssel végeznék a munkát, s ez sokkal jobb eredményeket szülne. Keserű Sándor elvtárs, a tabi gépállomás kétszeres sztahanovista traktorosa hozzászólásában a traktorosok feladatáról beszélt. Elmondta, hogy az ő jó munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a nágocsi Szabadság tsz- ben 76 forint volt az egy munkaegységre eső érték. 1954. évben úgy dolgozik, hogy nagyobb terméseredményt tudjanak biztosítani, több jusson a munkaegységekre. — A múlt évben éves tervemet 236 százalékra teljesítettem — mondta. — Ebben az évben 835 nh-as .tervemmel szemben 2000 nh-at fogok teljesíteni. Vállalom, hogy két sztahanovistát nevelek brigádomban tapasztalataim átadásával. Április 18-ig a pártkongresszus tiszteletére már 700 nh. talajmunkát végzek és versenyre hívom Ángyai László sztahanovista traktorost. Sok még a tennivaló, hogy eredményes legyen a Vas- és Fémipari Kombinát munkája A szocialista termelés fő tényezője a jól kibontakozott, a dolgozók kezdeményezésére alapult munkaverseny. Az igazi munkaversenynek azonban nem szabad csupán a tervek mennyiségi teljesítésére korlátozódnia. Ki kell, hogy terjedjen az önköltségi tervek teljesítésére, az önköltség csökkentésére, az anyagtakarékosság fokozására, a hulladék csökkentésére, az elfekvő anyagok: feltárására, s nem utolsósorban a minőség javítására, a selejt csökkentésére is. Mindezt népgazdaságunk kötelezően előírja - minden üzemünkre, vállalatunkra, de ezt szabja meg fontos feladatként .kormányunk pro- grammja és pártunk Központi Vezetőségének határozata is. Bár a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói az elmúlt napokban megtették vállalásaikat pártunk III. kongresszusa tiszteletére, a vállalat üzemi bizottságának rossz, mondhatnánk felületes versenyszervező munkája következtében a vállalások legnagyobbrészt csak a tervek mennyiségi túlteljesítésére korlátozódtak, csak egynéhány dolgozó, vagy brigád tett vállalást a minőség javítására, a selejt csökkentésére. kiég kevesebb szó esett az üzem önköltségcsökkentési tervének teljesítéséről, az anyagtakarékosságról. El kell ismernünk azt, hogy az üzem dolgozói, főleg a forgácsoló- és lakatosüzem dolgozói legnagyobbrészt hulladékanyaggal dolgoznak — ez azonban semmikép sem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy van takarékossági mozgalom az üzemben, s már semmi szükség nincs arra, hogy takarékoskodjanak. Nem mondható például takarékosságnak az, hogy a dolgozók lelkiismeretlenül bánnak a raktárból kihozott szerszámokkal. Többízben előfordul, hogy a nyersvas fúrásánál nem alkalmazzák a vízhűtést, így a fúrók oldaléléi lekopnak, s használhatatlanná válnak. Ez természetesen önköltségcsökkentésnek sem mondható — ugyanúgy, mint az sem, i hogy a magkészítőknél a magpadok nincsenek lemezzel lefedve s így a nyílásokon keresztül rengeteg homok vész kárba. Nem tartozik az önköltségcsökkentéshez az sem, hogy feleslegesen járatják a villanymotorokat. Hogy mennyire fontos a villanyenergiával- való takarékosság, illetve annak gazdaságos felhasználása, azt az alábbi példa is igazolja: csupán januárban 37 ezer forintos lemaradást okozott az áramkorlátozás az üzemnek. Ez elkerülhető lett volna, ha mind a Vasipari Kombinát, mind megyénk üzemei gazdaságosan bánnak és takarékoskodnak a villamosenergiával. Az üzem vezetősége többízben fel- hívta a dolgozók figyelmét az anyag- takarékosság és az önköltségcsökkentés fontosságára, mégsem tapasztalható változás ezen a területen. Ez érthető is, hiszen nem elég csak felhívni a dolgozókat ebeknek a kérdéseknek fontosságára, hanem jó munkaszervezéssel, a műszaki feltételek biztosításával, fokozottabb ellenőrzéssel kell küzdeni ezek megvalósításáért. A tervteljesítés területén- is nehézségekkel küzdenek. Az üzem az elmúlt években nagy fejlődésnek indult, agy munkadarabok készítésére volt beállítva. A kormányprogramul után, s különösen most az új tervévben .az üzem előtt is az a feladat állt, hogy áttérjen ■ a nagyobb gépalkatrészek s egyebek gyártásáról közszükségleti cikkek, mezőgazdasági gépalkatrészek, szerszámok gyártására. Természetesen, ez az áttérés átmeneti nehézségeket okozott a tervteljesítésben, de ezt még csak fokozna az áttérés rossz előkészítése, a műszaki szervezés hiányossága. Hozzájárult a lemaradáshoz a munkafegyelem lazulása is. Különösen a segédmunkások körében lazult meg az elmúlt hetekben a munkafegyelem. | Ez ' akadályozta a szakmunkásokat munkájuk légzésében, hiszen sokszor a segédmunkások feladatait is nekik kellett végezniük, s így nem fordíthattak elegendő gondot a minőségre. Az üzem vezetőségének az a feladata, hogy az elkövetkezendő időben — a fegyelmezett dolgozókkal karöltve — mindent megtegyen a munkafegyelem megszilárdítására, Ha ezt a munkát eredményesen elvégzik, megjavul a munka minősége is. Ne feledjék el, hogy csak fegyelmezett dolgozókkal tudnak eleget tenni megnövekedett feladataiknak. De tűzzék napirendre mielőbb a takarékosság és az önköltségcsökkentés kérdését is, mint a kongresszusi verseny győzelmének egyik alapfeltételét. — Berkics — Befejeződtek az agrártudományi Egyetem téli növénytermelési továbbképző előadásai A gyakorlati munkában részvevő mezőgazdasági szakemberek továbbképzését szolgálják az agrártudományi egyetem továbbképző tanfolyamai, A növénytermelési tanfolyam' egyhónapos bennlakásos tanfolyamát eddig 150 agronómus végezte el és most 11 hónapon át az agrártudományi egyetem irányításával egyénileg tanulnak és dolgoznak. Idén sok állami gazdaságban végeznek nagyüzemi kísérleteket új agrotechnikai eljárások kipróbálására Idén sok állami gazdaságban új termelési módszerekkel, agrotechnikai eljárások nagyüzemi kipróbálásával kísérleteznek. Ilyen új eljárás többek között — amelyet idén a legtöbb cukorrépatermelő állami gazdaság egy-egy tábláján kísérletképpen alkalmaznák — a cukorrépa keresztezett, ikersorös vetése. Ennek egyik nagy előnye, hogy a széles sorközó- ket keresztben-hosszában géppel könnyen lehet megművelni. A mező- hegyesi állami gazdaságban már a múlt évben kísérleteztek az új módszerrel, s a kísérleti táblán 28 százalékos terméstöbbletet értek el. Hasonló jó eredménnyel járt a kísérlet a medgyespusztai állami gazdaságban is, ahol idén az új módszerrel vetik el a répa 30 százalékát. Az állami gazdaságok sok kísérlethez fognak hozzp annak megállapítására is, hogyan lehet a műtrá- | gyát a leghatékonyabban és a, leg- I gazdaságosabban felhasználni. Kiállítás Nagyatádon, amiről Megyénk, országunk büszkesége a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet. Fejlődéséről, a tagság gazdagf jövedelméről, 1954 évi terveiről kiállításon győződhetnek meg megyénk dolgozó parasztjai. Járási székhelyeken, községekben állítják fel a színes, képes kiállítási anyagot, hogy minél többen meggyőződjenek a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, a Vörös Csillag tsz kiváló eredményeiről. A kiállítás jelenleg vagy két' hét óta már Nagyatádon van. De ha megkérdezzük a nagyatádiakat, tudnak-e róla, nemmel válaszolnak. De hogy is tudhatnának róla, mikor a a nagyatádiak nem tudnak helyiségnél — ahol a kiállítás van — nincs kiírva, hogy itt a kiállítás. A rendezőség úgy gondolta, hogy aki bemegy a kultúrházba, az • meglátja, aztán felesleges is kiírni, mert úgyis ott értekeznek a község és járás szervei 'és megláthatják. Hogy a nagyatádiaknak és a járás dolgozóinak 'tudomásuk legyen a kiállításról és megláthassák azt, a rendezőség a helyiség előtt és Nagyatád forgalmasabb helyein tüntesse fel, hogy milyen kiállítás van a községben. A kiállításról akkor biztosan tudnak majd és meg is tekintik azt.
