Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-03 / 28. szám
Szerda, 1354 február 2. wy. /■1--yjasruasaK -r^gar.'gs-z-ySOMOGYI NÉPLAP Kssaseaa osJWKTtSsaß; A balatonszentgyörgyi legeltetési bizottság oz állattenyésztés fellendítés ért A Kaposvári Cukorgyár üzemi bizottságának munkájáról BaVtonszentgyörgy legeltetési 'bizottsága január 26-án jgyüíés-t tartóit, melyem, ismertetlek Tolna ■.miegye legeltetési bizottságainak ’ felhívását a legetek kanban tartásával 'kapcsolatosan és az alábbi ka!: árazaitoíi hozták: A legeltetési 'bizottság csatlakozik Tolna megye legel'etési ibi- izoiUs ágainak ieEhívásához és vállalja, kogy: 1. A legelőivel!! 20 Icait. holdalt ■február tó 10-ig apró, morzsalakos istálló tráigy á val betr ágyaz z a. 2. Legelőinken lövő gyomokat ki- Üaijtás eteti, de Öagjkésöbb április 15-ig leífeztitijuk, a gyomokat! folyamatosan június 'és augusztus hón apókban kiirtjuk. A vízfeveze- "tő árkokat könagtás elIM1! kitisztítjuk. 3. A legelőkön Hivő kutakat1, ■vályúkat kihiaj’ás ellőtt rendfee- '.boiz.zuk, a íouták könnyekét föld- idei féltők,iűk. 4. A szakaszos Hegellieüiist és a •fek+ekéses trágyázást bieveze'ljük. 5. Mim tégy 30 kait. hoQd Tegel'ő- ■ terül e teí) ntrcjgénértailmú műtrágyával február hó végién, már- <cúts hó ólején fej kágyáziunk. 6, A legelőkön istaElótrágyázást 1954 november káváiban tovább foiiy'iaitiník és 15 lkak holdat, fogunk betrágyázni december hó 31-ig. 7. Négy pásztorunk részére fejeaikíánó 1600 négyszögöl kukorica- földiét és 200 négyszögöl! kerti földet, fél kait. hoM rétet) adtunk, és egyben kötelezzük őket a gyom rendszeres irtására, ennek érdekében ed! ártjuk őikeö íe esfcefairíkú gyomir lóval!'. S, A legeltetési bizottság január hó 25-én. >az á'lüami apaállatot salját kezelésibe vette á't ós ezért a községi tanács által az apaállatok fenntartására rendelkezésre bocsátóit éts a fflegelUetléisi bíczoit'tsájg kezelésében lévő szántó- éls rét- területeiken, úigy gazdálkodunk, hogy azon az apaállatok évi takarmányszükségletén falu] még 10 százalékkal több termést érjünk el, amit állandóan tartalékolunk. 9, Az apaállatok jó gondozását, szakszerű takarmányozását hetenként legalább háromszor <aiz aj>a- állafelállónál ellenőrizzük. 10, Az apaállatok jobb gondozásai, lelkiismeretes kezelése. érdekében a legeltetési bizottság az apaááktgon uozub te egy ka TicJíd! ku- t-oricaföldet és 200 négyszögöd rétet ad. 11, Az spaáttíaitistáŰlót minden negyedévben k 'rneszelte'jüik. 12, Gondoskodunk arról, hogy a minded’-,cri apaáCiíatgcndo-zól'> és a pásztorokat állategészségügyi ok- t,diósban részesítse az illetékes áll lai'orvcs. 13, A fedezieliési naplló pontos vezetésért biztosiítjuk. 14, Gomdoskcidunk róla, bogy ai kiváló apaáillatiok hosszú időn keresztül, de legalább is az edld'igi- réií két évvel tovább ikőztemyész- téislben maradjanak. Gsatlakozásunjckaíl egyiídlőben feQhávjuk me- gyiémik minden egyes ÜegeS'Jetési hizoltEiágá.t, csalSdkoezék. e .feflhí- váshoz, hogy áfllalltenyészjésünket mielőbb magasait b színvonalra emelhessük és ezen kérésziül népünk éls színvonaljának emeléséhez hozzájárulhassunk, Győré József, Kincsesházi József, Simon Jenő, Sima Ferenc, legelhet ési bízóit,ság elnöke. Állattenyésztési a isiiétől tartottak iledegkéreii A tabi járás dolgozói között már -napokkal előbb nagy volt az érdek- ! iődés a Bedegkéren, január 29-én -megtartott állattenyésztési ankét írért. Az élenjáró állattenyésztő tsz- tagok, egyénileg dolgozó parasztok közül egyre többen fordultak a tanácsokhoz, hgy részt vehessenek a bedug,kéri ankéten. Január 29-én reggel a tabi járási tanács előtt ott volt már 7 szán Bedegkérről, amelyek -vitték a környékből megjelent élenjáró állattenyésztőket az ankétra. Az ankétot Csizmadia Gábor elvtárs, községi tanácselnök nyitotta meg, majd Orosz Sándor elvtárs, a tabi állattenyésztőállomás vezetője tartott értékes előadást. Orosz elvtárs ismertet te a jelenlévőkkel a •párt és a kormány által biztosított lehetőségeket és az élenjáró állat- tenyésztők feladatait az állattenyésztés fellendítése érdekében. Az előadást több lelkes hozzászólás követte. Bprsa József andocsi -egyénileg dolgozó paraszt azt mondta: »-Kormányunk biztosította a lehetőségeket, most mi rajtunk a sor, hogy — élve a lehetőségekkel — fellendítsük állattenyésztésünket. A szarvasmarhatenyésztés megjavításához szükséges, hogy a községi legelők gondozásával többet törődjünk. Mi Andocs községben a kopár legelőket fásítjuk, azért, mert úgy jobban megnő rajta a fű és nyáron szárazabb ■időjárásban is tudunk rajta legeltetni«. | Rózsa József azt javasolta, hogy a sertések részére több zöld- és nedvdús takarmányt kell biztosítani, s ennek érdekében silót kell készíteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy etessenek az állattenyésztők lucernadarát a sertésekkel. Városi János kányái dolgozó paraszt azt javasolta, hogy az állatte- j nyésztésben a tsz-eknél hozzáértő ! embereknek kell dolgozni és gondos- ■ Íródni kell az állatgondozók szakmai : képzéséről. Jakab Lajos somogymeggyesi egyénileg dolgozó paraszt elmondta, hogy tavaly 20 köbméteres silógödröt épí- ! tett, amelynek költsége a megtöltéssel együtt mindössze 3200 forint volt, de most nem adná oda 4 ezer forintért a silógödörben lévő silótakarmányt, mert amióta azt eszik tehenei, azóta 2—2 liter tejjel többet adnak naponta. Majd arról beszélt, hogy a sertéshízlalásnál 33 százalékos hizlalást átlagot ért e! azzal, hogy a sertések abrakját szakszerűen állította össze, s a dara- és korpakeveréket előzőleg élesztősítette. Javasolta a jelenlévőknek, hogy több silótakarmányt készítsenek a szarvasmarhák részére, a sertéshízlalásnál pedig élesztősítsék a darakeveréket, mert úgy a sertések jobb étvággyal fogyasztják a darát és emésztésük is könnyebb. A hozzászólók legtöbben azt kérték, hogy állataikat törzskönyvezzek és a tapasztalatcserék megtartása mellett esti tanfolyamokat szervezzenek részükre, amelyeken szakmai képzettségüket növelhetik. Deák János elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője az állattenyésztés és a hozam minőségi fejlesztésére hívta fel a figyelmet. Végül Slifer József, a járási pártbizottság tagja záróbeszédében sok sikert kívánt az állattenyésztőknek. Miután az ankét részvevői megtekintették a bedegkéri Petőfi tsz sertésállományát, megelégedetten indultak haza községükbe, hogy ott ismertessék az ankéton szerzett tapasztalataikat dolgozó paraszttársaikkal, a közös cél érdekében. Megjutalmazfák legjobb tsz-tagjainkat MEGYÉNK legjobb tsz-tagjait, akilk tevékeny lés következetes harcosai vcJiak szövetkezed mozgalmunk megszilárdításának, a ‘kormányprogramm m eg valós irtás á - fiaik; a földművelésügyi minisztétri- am u’utailotmlbE.n ‘és dicsérő oklievélu ben részesítette. A kitíiünrte tettek között ott találjuk ia 'Segjoíbb tsz- ellncttcöket, agr cnómusokait, aHabte- uyésztőket, könyvelőikét. A jutalmat a Megyei Tanácsom adták át január 30-án. Ilomícszld József, a batetoofoiJSíi Dózsa tsz agronómu- s;a a növénytermesztésiben végzett kiváltó munkájáért 500 íoxinit pénzjutalmat, Kisdeák József, az ádám- di Petőfi tsz elnöke „Kiváló nö- vlénylermesztői“ jeli vényt, Takács Pál, a magyaratádii Búzakalász tsz áfctiemyész'ője „Kiváló állattenyésztő“ jelvényt, Szőlősí László, a répáspuszi ai Első ötéves Terv ts.z állattenyésztője „Kiváltó áűla'*- te.nyészlő“ jelvényt, Sebők László, a ib öltönyei Szabadság Ű'sz áOltat- gondozója miniszteri dicsére tét, Őszi József, a somogyszili Kossuth tsz könyvelője „Somogy megye és a járás legjc/bib könyveltójje“ ’Oklevelet', valami nt k étkeiül ingyen es üdülési beutalást Mátrafüredre, Magyar Sándorné, az iiharosiberé- n-jd Úttörő tsz könyvelője j,Somogy megye második és a csüngői járás legjobb könyvelője“ oklevelet, Bencsházi Aranka „Somogy megye ■’harmadik, a barcsi járás legjobb könyveíöije“ okl'eveoet, Bé- keli I’ona „A fonyódi járás legjobb kőnyveülőjje“ okleveleit:, Somogyi Irén „A tabi járás itegljcihb könyvelője“ okleveTiefi, Lőczí József nA niagyaltádi járás legjobb könyveilője“ ck’leveliet kaipta, A jü'aloinikioszitás után. számos fogadalom than gzott él. A megju- tahnázottiaík megfog adták, hogy ezután, még fokozottabb miuidkávaií harcolnak ®zővi£,tke,ze'iük megerősítéséért, tagságuk életlszíiiivcinialá- i mák emeléséért. •Hominszki József, a fealaíonkíilati Dózsa tsz agronómusa felszólalás álban a 'következőkét mondot'la: „Edd g erőnk oroszlánirésze a ma- radiság elfienl harc volt. Tavaly előtt alkalmazbuk élő,szőr a ke- résztsorc® vetést • veitéstiedíkttühik egyrászén, ami nem voöti kőmnyű, mert a tiagolc nem akarták elfogadni, A tennéseredmények azonban meggyőzték a taságcit ennek eDőnyéről és tavally már Iteirméinye- ink 70 százaOákát keresz'tsorosan vetettük. A burgonya f é szék'.rág váz ás á- naik bevezetése sem volt köny- nyebb. De az eredményeik i’fo is bebízonyíto'ttáik ennek célszerűségét és a tagok már örömmel! föle és alkalmazzák a szoviet agro'.echinika módszereit. Az elkövetkezendő években nagy gondolt fordítunk az állattenyésztésre is. A rossz álltatáSományt kicseréljük, 'törzstenyiisze'tet lifitiesitiinik. Mndez a koaimányprogramm meg- vaLtóisftását, ? tagság jövedelmének fokozását szolgálja. Ugyancsak 50 fénahelyeis tehémí'S- táillóit1, 10 Icai’.', hold,' ‘ erülletcn ha- Üas tavai) és 150 'családos- méhészeteit állítunk te“ — mondía Ho- minszki eflvtárs. Szcftósi László, ,a réjpáspusziaii E'iső ölévé* Terv fisz lállatlien.yé'sz- t’ől'ie éimonáitai, hogy a szövetkezeit megalakulásakor m’rjdös'Sze egy tdhénmeü rendelkeztek és szorgalmas munkájuk, az áll’la’iokiróli való ■gcndoiskodiásuk leredlményielkéint! in® egyik 3eg:citb áHaitálHománnyaü! rendelkező szövöíikazel'j az övék. Takács Pál, a unaigyaratádi iBúzia- ka-Hász tsz eälnöke megígérte,, hogy a ikormányproigramm megvalósítása, 3 magasabb terméshozam eüéné- ®e érd ekében telje®, mér'.élkjben felhasználják a szovjet agrotechnika ví vmányait és áttémieík a szakszerű tudományos áCláttemyész'lésíre a zoo ecbiiikai módszerek alkiaillroa- zásával. AZ ÉLENJÁRÓ iterme’lő'Sizövet- keze ti dolgozó' mk psé'Mája lieüikiesít- se meigyénlk valamenmyii 'tiermieíő- szöve'íkczetérek dolgozóit a kor- mánypregramm megvaL'csíl'ására, a mezőgazdasági határozat sikeres végrehajtására. A párt Központi Vezetősége, a minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata a szocialista munkaverseny szervezésének néhány kérdéséről, megjelöli a szakszervezet feladatát a munkaverseny szervezése és ellenőrzése területén. A párt a szak- szervezetre bízta a munkaverseny szervezését és azt a verseny gazdájául jelölte meg. A szakszervezet . egyik döntő feladata a párthatározatok végrehajtása, feladata, hogy mozgósítsa aktívahálózatát a verseny szervezésére, adjon konkrét feladatokat a bizalmiaknak a dolgozók versenylendületének fokozásához, mozgósításához. A jó szakszervezeti bizalmi gazdája csoportjának, vezeti a dolgozók versenyvállalását, csoportértekezleten megdicséri az élenjárókat, s bírálja a lemaradókat. A párthatározat alapján a Kaposvári Cukorgyár üzemi bizottsága az elmúlt év folyamán nem volt. teljes egészében gazdája a munka versenynek, mert a bizalmiaknak csak egész kis része szervezte a munkaversenyt, s így ez a feladat csaknem teljes mértékben az üzemi bizottság elnökére hárult. Az üzemi pártszervezet vezetősége szeptemberi ülésén feltárta a szakszervezet versenyszervező munkájának hiányosságait és konkrét segítséget adott azok felszámolásához. Az üzemi bizottság a hiányosságok feltárása után megszívlelte a bírálatot, s azt üzemi bizottsági ülésen megtárgyalta és a párt üzemi szervezetének javaslatára új szakaszt kezdett a versenyszervező munkában. Míg az előző időszakban sok esetben a versenyt bürokratikusán, az íróasztal mellől szervezték, a répafeldolgozási kampány ideje alatt a bizalmiak és a műszaki dolgozók is már. minden dolgozót személyesen felkerestek, elbeszélgettek velük a munkaverseny jelentőségéről, s csak azután tették meg a dolgozók szocialista kötelezettségvállalásaikat. Ma már teljes mértékben az üzemi szak- szervezet, a szakszervezeti aktívahálózattal karöltve végzi a versehy- J szervező munkát üzemünkben, ehhez , irányítással és ellenőrzéssel ad segítséget az üzemi pártszervezet. A pártvezetőség tagjai és a párt- csoportbizalmiak politikailag megmagyarázzák a verseny jelentőségét, s ezzel segítik a szakszervezeti bizalmiakat a verseny szervezésében. Ebben a munkában a legjobban Sza- recz László elvtárs — műszakvezető, pártvezetőségi tag — tűnt ki. Sze- recz elvtárs amellett, hogy jó politikai felvilágosító munkájával is segíti a verseny szervezését, biztosítja a vállalások teljesítéséhez a műszaki feltételeket is és így elérte, hogy műszakjában minden dolgozó versenyez. Az ÜB termelési bizottságának elnöke, Écsy elvtárs irányítja üzemünkben a versenyszervező munkát és a műszaki dolgozók bevonását a versenybe. Ö maga is, mint műszaki értelmiségi dolgozó, nagyban segíti a dolgozókat vállalásaik teljesítésében. A szakszervezeti bizalmiak közül Vajda Ferenc elvtárs végez legjobb munkát. Vajda elvtárs rámutat arra, hogy a dolgozók életszínvonala csak úgy emelkedhet, ha nap mint nap 'öbbet termelünk, ha emeljük üzemünkben a termelékenységet és szüntelenül csökkentjük az önköltséget. Vajda elvtárs jó versenyszervező munkájához nagymértékben hozzájárul az is, hogy állandóan számon- tartja csoportjának eredményeit és azt mindenkor tudatosítja a csoport tagjaival. Ak elmúlt hónapok során jelentős lépéseket tett az üzemi bizottság a versenymozgalom kiszélesítése cs fejlesztése érdekében. Versenyt indított a legjobb dolgozó, a legjobb brigád és a legjobb üzemrész cím elnyeréséért, melyet havonként értékelt és a legjobbakat versenyzászlóval jutalmazta meg. Ahhoz, hogy s verseny szocialista munkaversennyé váljék, feltétlenül szükséges a verseny rendszeres ellenőrzése és értékelése, s az élenjáró dolgozók népszerűsítése is. Ezt az elmúlt hónapok során megvalósítottuk, rendszeresen értékeltük a dolgozók napi teljesítményeit és vállalásaik teljesítését. Ez újabb lendületet vitt a versenybe, S így elérhettük azt, hogy a rendkívüli nehézségek ellenére is G.6 százalékkal túlteljesítettük tervünket. Bizonyos az, hogy a dolgozók még lelkesebben küzdöttek volna a szocialista munkaverseny célkitűzéseiért, ha érzik azt, hogy a munkahelyükön előforduló igazságtalanságokkal szemben megvédik őket, ha látják, hogy a termelés emelkedése nyomán a munka- és életfeltételük is megfelelően javul és az életszínvonaluk is állandóan emelkedik. Üzemünkben az elmúlt hónapok során számtalan esetben voltak hiányosságok. Nem biztosítottuk hiinden esetben dolgozóinknak a kollektív szerződésben biztosított jogaikat, sok eseáben nem k.aiptáik meg a védőételt és a védőruhát. Hiányosságok voltak a munkásé!látás és a munkásszállás biztosításának területén Is, melyre a szakszervezet a legtöbb esetben csak későn figyelt fel. A szakszervezet semmiképpen sem nézhet el az igazgató, vagy a munkaügyi előadó mulasztása felett. A párt és a kormány nemcsak kéri, de el is várja a szakszervezettől, hogy megalkuvás nélkül küzdjön a dolgozók jogos igényeinek kielégítéséért, hisz a szakszervezet jogkörének ki- szélesítésével biztosították e küzdelem sikerének előfeltételeit is. Az elmúlt napok során szép feladat hárult üzemünk szakszervezeti bizottságára: megszervezte és sikeresen beindította a kongresz- szusi versenyt. Most már azon kell dolgoznunk, hogy ez eredményesen is végződjék. Hevesi Lajos, a cukorgyári pártszervezet titkára. Naay gondol fordítok szón tóföld em termősrejénsk fokozására A kormányprogramm megváiló- sítását mag am résziéről földem tennökép ességéneik floilcozás álban íáitoun» Mindössze 6 bellid földem van, mélyítek mindén xöigjét úgy .művelem meg, luícgy a,z mamiéi Hiöbb .{i£irmiéisit adjon. Ehhez viszont az szükséges, begy álÜsfáTlotnányo- mat megsziapo,ritkám. Van egy ‘lovaim, egy teheiniem és egy üszőm. Tervem az, begy mér a jövő évben miniden hold1 főSidre egy sízá- mosáHati ijussoni a kléscblbi években még több áGatioit akarok ‘tartani. Tudom, hogy a iflöOd! teirmölkatpes- séjg'ánek fokozása elsősorham az álDaJblenyésztéS'en, nyugszik, mivel az állatállomány biztofifitja a pó- toiKhataililian isbáliíótrágyát. Ha több ■az állat, több a trágya:. Ebből viszont az következik, hogy több lesz a termés. Ha több a termés, több jut az álöaitclk tartására. Ezt már az «CimuHt évek tapasztalatai •is beíbiiz-onyíto'tiláik. Rlétjeimat is rendszeresen trágyáztam: így te-r- méshoizamvk ké tszeresére emelkedett'. Sokkal sűrűbb és magasabb voijit .rétjeimen a fű, minit másokén. A szántóföld trágyázására különösen nagy gondot fordítok. Ezenfelüli műtrágyát is adok a föLldnek. A tavasszal is műtrágyáit szónok az ősziekre, meg ,a burgonyára. A műtrágya aLkaimazása után újra is' átiótrágyát .adok a ícűdheik,. hegy póioíjjaim euzfc a oíí- rogént, melyet a műtrágya úgyszólván teljesen kihiajtot ,a Midiből,. így elérem azt, hogy minden évben jó termést takarítok be. A mezőgazdasági munkákban iirányaidtómeik veszem: több óidat, * jobb född, több termés, magasabb éfjetiszínvona®, jómódú parasztság, megelégedett munkás és szilárd munkáis-paraszf szöveteiig. Gschvfndt Lajos, Marcali
