Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-14 / 38. szám
6 •\ SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 február 14. Kertimagnövények magtermelése A kertimagnövények magtermelésével megyénk termelői szívesen foglalkoznak. Erre bizonyíték az, hogy a megyei Kertészeti Magtermeltető Vállalat 156 százalékra teljesítette az előírt szerződési tervét. Különösen szívesen szerződtek a termelők bokor- és karósbab, valamint cukor- dinnyemag termelésére, mert ezeknek a növényeknek a termelési módszerei általánosan ismertek. Van azonban néhány kerti növény, melynek magtermelése ugyancsak igen magas jövedelmet jelent, de termelésük nem általánosan ismert és ezért a leszerződéstől a termelők idegenkednek. E növények közé tartozik a saláta, sárgarépa, petrezselyem, hagyma és uborka. Ezeknek a növényeknek a termelése az elmúlt években csak állami gazdaságokban és tsz-ekben folyt. Az idei évben mód nyílott arra, hogy e növények magra történő termelését egyénileg dolgozó parasztok is végezhessék. Az egyénileg dolgozó parasztoknak is megéri a kertimag termelése, mert kifizető. Példa erre az, hogy tavaly az öreglaki gazdaságban 25 kh. területen termeltek sárgarépát magra. A beszállított termés 148 mázsa és 60 kg sárgarépamag volt, ami kh- ként 594 kg átlagtermésnek felel meg. 'Az 1954. évi'árakat figyelembevé- ve egy hold sárgarépamagtermésért fenti példa szerint az idén a következő összeg kerül kifizetésre: alapárként 5643 forint, prémiumként 3363 forint, összesen 9006 forint. A tengődi állami gazdaságban 32 holdon termeltek salátát, erről 8094 kg magot szállítottak be. Ez 252 kh- kénti átlagtermésnek felel meg, ígv 1 kh. salátamag termeléséért, ugyancsak a fenti példa szerint az idén alapárként 3528 forint, prémiumként 1568 forint, összesen 5096 forintot kap a termelő. A magtermelésért járó jövedelmen felül a sárgarépa a maghozó évben 2.5, a dugványnevelő évben kétszeres területet, a saláta ugyancsak kétszeres területet mentesít a terménybeadási kötelezettség alól. Bokorbabból a szerződtetés befejeződött, azonban karósbab. paprika, görögdinnye, uborka, saláta, virágmagvak, sárgarépa- és hagymamagra továbbra is lehet szerződést kötni. A szerződéskötés iránt a vállalat kaposvári kirendeltségénél, Berzse- nyi-u. 27. szám alatt lehet érdeklődni. A termelők érdeklődésére a vállalat szakfelügyelőit kiküldi, akik a helyszínen megadják a termelésre vonatkozó minden felvilágosítást. Kertimag Vállalat. Az apaállatok tartásának és gondozásának megjavításáért Apaállataink tartása és gondozása az elmúlt időben igen hátrányos és rendszertelen volt. Az állattenyésztési apparátus és községi tanácsaink a sokoldalú feladatok mellett nem törődtek úgy az apaállatokkal, mint ahogy azok jelentősége megkívánta. Sok esetben nem is szívesen végeztek ilyen vonatkozású munkát. Pedig a tenyésztői munka eredménye, ha számszerűleg kevesebb is az apaállat, mint az anyaállat, mégis 50 százalékban az apaállattól függ. Ezenkívül jó apaállatainktól állandó javítóhatást is várhatunk a nagyobb tejelékenységre, gyapjúhozam és a sertéseknél a nagyobb szaporaság elérésére. Tehát állattenyésztésünk minőségének megjavítása nagymértékben apaállatainktól függ. Ahogy azt a párt Központi Vezetősége és a minisztertanács határozata megállapítja, jelenleg megyénkben is igen alacsony a tenyésztői munka színvonala. Sok községben rosszul ta- karmányozzák, rosszul gondozzák az apaállatokat. így pl. Somogysárd községben nincs elég szalma a bikák alatt, a kanok sárban vannak, rossz az elhelyezés, Nagybajomban és Kis- asszond községben nem jártatják az apaállatokat és ezért történhetik meg az, ha kiszabadul egy bika, az megvadul, ami történik Kisasszond községben is. Somogysárd községben, amikor az állattenyésztési dolgozók szóvátették az apaállattartás körül tapasztalt tűrhetetlen állapotokat, a tanácstitkár azt válaszolta, hogy ez «•csak jelen pillanatban van így« — pedig ez már több mint három hónapja így van. Megyénkben fel kell számolni az apaállatokkal szemben azt. a nemtörődömséget, ami eddig volt. Erre a lehetőségeink megvannak. A községekben megalakítandó termelési bizottságokon belül az állattenyésztési szakbizottságoknak a legeltetési bizottságokkal együtt kell harcolniok az apaállatok gondozásának, tartásának megjavításáért. x Járásonként az állattenyésztő állomások tekintsék most legdöntőbb feladatuknak apaállataink tartásának és gondozásának megjavítását. Látogassák az apaállatgondozókat gyakrabban, adjanak szaktanácsot az apaállatok gondozása és takarmányozása tekintetében. Megyénk dolgozó parasztjai közül az élenjáró állattenyésztők javasolták, hogy az apaállatok tartását, gondozását fokozottabban ellenőrizni kell, s az apaállatok takarmánya megtermelésére fenntartott terület kerüljön vissza a legeltetési bizottságok kezelésébe, amelyek tagjai mint tenyésztők, becsületbeli kötelességüknek érzik az apaállatok gondozását, tartását és takarmányuk biztosítását. A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács e kérelmet megvizsgálva hozzájárult ahhoz, hogy az apaállatok gondozása és tartása a legeltetési bizottság kezelésébe menjen át azonnali hatállyal. A községi tanács továbbra is gondoskodik a szükséges takarmányok megtermeléséhez és egyéb költségekhez szükséges pénzösszegről, s ezt a költségvetésben előirányozza, majd azt a legeltetési bizottságnak elszámolásra átadja további gazdálkodás végett. Megyénk területén a törzskönyvvezetés elhanyagolása azt eredményezte, hogy igen sok olyan apaállat van köztenyésztésben, melyeknek a származása ismeretlen. Ezektől az ismeretlen származású apaállatoktól javító hatás kevésbbé várható. 2000 literes anyától származó tenyészbikánk jelenleg a megyében 96 darab van. Ha ezeknél az alacsony termelőképességű anyától származó tenyészbikákkal magasabb tejhozamú anyákat fedeztetnek be, a született utódokban javító hatás a termelésben kevésbbé tapasztalható. Az apaállat mindig nagyobb termelésű anyától származzon, mint amilyen termelésű anyaállatot fedeztetünk be, mert hibát hibával javítani nem lehet. A köztenyésztésben álló kanok 80 százaléka ismeretlen származású. Megyénkben mód és lehetőség van az ismert származású apaállatok legjavának a beállítására. Eddig azonban a fajtajelleget nem teljes mértékben vettük figyelembe. Ez leginkább a kanok leszállításánál mutatkozott meg: a külterjesebb körülményeket figyelmen kívül hagytuk és fehér hússertés fajtájú tenyészkanokat adtunk köztenyésztésbe, pedig ezeken a helyeken ezelőtt és jelenleg is közepes mangalicatenyészet folyik. A rossz tartás és gondozás következtében apaállataink egyrésze kiselejtezésre kerül aránylag rövid időn belül. Ennek elkerülése végett becsüljük, etessük, itassuk meg őket és jártatásukról is mindenkor gondoskodjunk. Az állattenyésztés fellendítése szempontjából igen nagy fontosságú az ivararány helyes megállapítása. Feltétlen alkalmazni kell az utópá- roztatást, 50—60 tehénre osszunk be l egy bikát, kocáknál kétszeri fiazta- tásnál 1 kanra 15—16 darabot, a juhoknál pedig 1 kosra 35—40 darabot. Az apaállatok gondozásának és tartásának megjavítása nagymértékben elősegíti a vemhesülési százalék növekedését, ezen keresztül a dolgozó parasztság jövedelmét, a párt Központi Vezetősége és a minisztertanács határozatának végrehajtását az állattenyésztés területén, valamint az egész dolgozó nép életszínvonalának emelését. Boszkovics János főállattenyésztő. Hogy előbbre jussunk a jólét útján. ^Jem is egyszerű dolog a kérges kezű dolgozó parasztoknak leülni az asztal mellé, hogy kezükbe vegyék az írótollat és leírják mindazt, amit éreznek és amit szívük diktál. Vájjon mi késztette a háromfai dolgozó parasztokat, hogy jjapi munkájuk után elővegyék a tintásüveget, a szép, tiszta fehér- lapokat és gon- dósán, minden betűt jól megfontolva írják megbízókat a gondolatokat, ámelyeknek lelkiismeretük szava ad életet, belső tartalmat Pedig az utóbbi napok késő esti óráiban is sok házból szűrődött ki a-villanyfény, amit szikrázva vert vissza a házak környékét elborító s ezüstösen csillogó hó. A fehér lapok fölé hajoló parasztok egyszerű írással, meleg szívvel és elhatározásuk szilárdságával vetik papírra a szót, melyet pártunknak adnak hálából azért a lelkesítő bizalomért, amit pártunktól kaptak a még boldogabb életükért és gazdagabb jövőjükért. Nem, nem akarnak hálátlan' ná válni pártunk szerető gondoskodásáért, de mivel is tudnák legjobban kifejezni hálájukat a párt iránt, mint alkotó munkával, új alkotó tervekkel, amelyekkel eleven életté válthatják az érettük hozott határozatokat. A tettek bizonyítani fogják szeretetüket, ra' gaszkodásukat, de egy belső erő, a szív melege és a jövő felismerése ellenállhatatlanul hajtotta Háromfa község szorgalmas lakóit, hogy mindezeket leírják, s eljutassák pártunkhoz. Legyen ?. III. pártkongresszus beszédes bizonyítéka annak, hogy megyénk déli határán, a titóista Jugoszlávia közelében délszlávok és magyarok, kéz a kézben küzdenek a szocialista mezőgazdaság megtemeté- séért, a jólét fokozásáért. ^ nagyatádi járási pártbizottságon is szeretettel olvassák az egyszerű, de annál többet mondó írásos üzenetet, amelyből megelevenedik a Háromfa községet jellemző pezsgő élet és az alkotó munka vágya. Nem is' meretlen a járásban, de megye- szerte sem Háromfa dolgozóinak szorgalma és hazaszeretete, hiszen az elmúlt években is derekasan megállták helyüket és dicsőséget szereztek mind a mezőgazdasági munkában, mind pedig a beadásban. Most nemcsak arról van,szó, hogy becsületesen teljesítik tervüket, mert azt vállalás nélkül eddig is megtették. Arról gondoskodnak, hogyan le' hét többet termelni és újat alkotni a gyorsabb felemelkedésért. Arról van szó, hogy Háromfa község dolgozói ezt megértették. Ahogy belelapozok a felajánlás sokaságába, megelevenedik előttem Kávás Ferenc ezüstkalászos gazda vállalása: »Én, Kávás Ferenc ezüstkalászos gazda pártunk III. kongresszusának tiszteletére felajánlom, hogy baromfibeadásomat február 15-ig, félévi tojásbeadásom március 1-ig és egész évi sertésbeadásomat már az első félévben teljesítem. A télen kihordott istállótrágyát amint a fagy felenged, alászántom és a zabot a minisztertanácsi határozatban előírt határidő előtt 8 nappal előbb vetem- Több burgonyát is szeretnék adni a dolgozó népnek, ezért a vetőgumót előcsiráztatom és 400 négyszögölet, amint csak az idő megengedi, kiültetem.« A papírlapokon sorban meg' szólalnak a község gazdái, a Nagy Józsefek, Györkös Imrék és a többiek. A papírlapok mögött ott az eleven község, Háromfa és ott van az eleven Kávás Ferenc többi társával együtt. Mit mond Kávás Ferenc 9 és fél holdas gazda? »Amint a rádióban napról Lovak takarmányozása Lovaink takarmányozásánál az a fontos, hogy munkaerejüket a kondíció megtartása mellett biztosítsuk és ezt gazdaságos takarmányozással érjük el. A takarmányozás helyességét legkönnyebben lovainknál tudjuk ellenőrizni, mivel ez a kondícióban igen hamar mutatkozik. A ló takarmányszükséglete annál nagyobb, minél nagyobb az élősúlya, minél nehezebb munkát végez és a szükséglet vemhesség és szoptatás alatt erősen emelkedik. A gazdaságos takarmányozás elve megkívánja, hogy hidegvérű lovainkkal nagyobb mennyiségű terméstakarmányt etessünk fel, így különösen a téli időszakban, heverő lovainknál abrakot tudunk megtakarítani. Helytelen az a gyakorlat, hogy télen a gazdák a tehenek elől a lovakkal etetik fel a lucernaszénát, amikor a jó rétiszéna természetesebb takarmánya a lónak. A ló fehérjeszükséglete kisebb és kevés fehérjetartalmú takarmányainkat elsősorban fejősteheneinkkel etessük fel. Szoptatós kancáinktól azonban ne sajnáljuk a jó lucernaszénát. A múltban a zöld- és tömegtakarmányok etetésének ellene voltak, mert petyhítő és izzasztó hatásúnak tartották. Pedig ezek a takarmányok tartalmazzák az ízanyagokat, vitaminokat és az emésztés munkáját elősegítik. Nehezebb munka, vemhesség és szoptatás esetén azonban csak abrakkiegészítéssel tudjuk fedezni a szükségletet. Nyáron hidegvérű ló megeszik 40—50 kg rétifüvet, pillangósokból ne adjunk 30 kg-nál többet, mert fehérjét pazarolunk. Ennyi zöldtakarmány csak könnyű munkára képesíti a lovat, nehezebb munka esetén 3—4 kg abrakpótlás szükséges. Télen 10—16 kg szálasat (széna, takarmányszalma) etetünk. Takarmányrépából 15—20 kg-ot etethetünk és 8—10 kg helyettesít 1 kg vegyes abrakot. Silótakarmányból 15—25 kg etethető, ha az jóminőségű. Földes, ecetes, romlott silót ne etessünk. A vemhesség második felében 1—1 1.5 kg vemhességi pótabrakot adjunk, ennek egyharmada olajpogácsa vagy hüvelyes legyen. Szoptatós kancának igen nagy a tápanyagszükséglete, ezért 4—5 kg pótabrakot is biztosítani kell. A zöld, vizenyős (répa, siló) takarmányok etetésével olyan vitaminokat biztosítunk, amelyek a rendszeres csikózáshoz feltétlenül szükségesek. Fontos azonban még az etetésnek és itatásnak mindenkori betartása is. Figyelemmel kell lenni arra, hogy etetésre mindig megfelelő idő álljon rendelkezésre. Délben legalább másfél-két óra. Etetés előtt akkor itassunk, ha sok szálast evett éjjel a ló. Puffasztó takarmányok után ne itassunk, mert így el tudjuk kerülni a kólikát. Nyáron négyszer, télen háromszor itassunk. Lovak etetésénél szénarácsot ne használjunk, mert az természetellenes és szemmegbetegedéseket okoz, hanem a jászolra fektessünk rácsot. +1097011 készüljünk fel a naposcsibék nevelésére A kiscsibék a kikelés után igen érzékenyek a hidegre, a fertőző betegségek egész sora veszélyének vannak kitéve és a takarmányozással szemben is komoly igényeket támasztanak. A tömegben való csibenevelés tehát igen nagy körültekintést kíván. Szükséges, hogy a csibe nevelését a tenyésztők megismerjék és a nevelésre felkészüljenek. Azokon a helyeken, ahol korszerű csibenevelőház van, ott lényegesen kevesebb fáradsággal, 5—10 százaié-, kos elhullási veszteséggel szép, egészséges állományt tudnak felnevelni. Természetesen, ha megfelelően képzett gondozóval is rendelkeznek. Ott, ahol nincs korszerű csibenevelőház, olyan tágas, világos és szellőztethető épületet, vagy épületrészt rendezzünk be, amelynek az ablakai délnek néznek. A.z épület belsejét osszuk el 4x4 méteres fülkékre dróthálóval, az elosztott fülkéket kössük össze egy közös folyosóval, hogy a gondozó az egyik fülkéből a másikba könnyen tudjon közlekedni. A 4x4 méteres fülkében 250 darab csibe helyezhető el, illetve nevelhető fel egyhónapos korig. Arra nagyon ügyeljünk, hogy egyidőben kelt és egyforma fejlettségű csibéket helyezzünk el egy-egy fülkében. A nevelőhelyiséget a csibék fogadása előtt 3—4 nappal fűtsük fel úgy, hogy napra hallgatom, hogy az ország különböző községeiben hogyan készülnek pártunk III. kongresz- szusának megünneplésére, azt gondoltam magamban, hát miért ne mondjam el pártunknak, hogy mit akarok tenni a párthatározat végrehajtására. Először elmondtam gazdagyűlésen, aztán leírtam, mint a községben sokan mások és oda adtuk a pártnak. Többet, sokkal többet akarok tenni, mint amit vállaltam. A február 15-re vállalt baromfibeadásomat már most teljesítettem 113 százalékra. Azt tartom, hogy aki az adott szavát nem tartja be, az nem mehet messzire. Mi pedig messzire akarunk eljutni, mert Háromfa a párt szavát követi. Van a községben néhány gazda, aki csak azért nem írta meg a felajánlást, mert úgy tartotta, hogy tettekkel csatlakozik mihozzánk, akik neki bátor' kodtunk az írásnak. Abban azon' ban egyöntetűen megállapodtunk, hogy fogadalmunkat valóravált- juk, kitűzött tervünket megvalósítjuk.« JJáromfa község becsületes dolgozó parasztjai odaadó munkájukkal vívják ki a párt és az ország megbecsülését, hogy előbbre jussanak a jólét útján. Horváth László a padlótól 160 cm-re 20—22 fok és a műanya ernyőiének szélénél 28—30 fok meleg hőmérsékletű legyen. Majd fokozatosan csökkenthetjük a hőmérsékletet. A harmadik héten a helyiség 16—17 fok (ez állandó), a műanya alatt 24—26 fok, a negyedik héten 22—24 fok legyen és az ötödik héten 18—22 fokra megyünk le a hőmérséklettel. Egyhetes kortól pedig a csibéket (természetesen meleg napokon) kiengedjük a kifutóba, ami igen előnyös a csibék edzésére. Legjobb, ha a csibenevelőházat az úgynevezett fekvőkéményes fűtési rendszerrel fűtjük. Az épület közepén, illetve a csibenevelőhelyiségen keresztül futó kéményt sátoralakban fedjük le úgy, hogy az alja a padlótól 15 cm-re legyen, amelynek a hősugárzó, hőirányító szerep jut. A helyiséget száraz homokkal, vagy rövidre vágott szalmával hintsük fel, amit naponta cseréljünk. Továbbá helyezzünk el egy favályueskába durvára tört faszenet (a bélben előforduló gázok lekötésére szolgál) és apróra tört kavicsot, esetleg folyami apró kavicsot (a később felvett takarmányok megzúzá- sára szolgál). Faszén, kavics, langyos, de friss víz állandóan legyen a csibék előtt. A csibék kikelésétől számított 24 óra elteltével etetünk először apróra darált, de kiszitált daraféleséget, úgy mint tengerit, árpát, vagy hántolt kölest. 3—t naptól főtt tojást, vagy fölözött tejet is etethetünk. 100 darab csibére 2—3 darab tojást számítunk. Fölözött tejet csak teljesen frissen, vagy altatva etetjük. A második héttől kezdve az alábbi keménytakarmányt kell etetnünk: 30 százalék árpa, 12 százalék tengeri, 10 százalék zabdara, 10 százalék napraforgópogácsa, 20 százalék búzakorpa, 14' százalék hús- vagy halliszt, 3 százalék takarmánymész és 1 százalék sóból álljon. A keveréket nedvesen etetjük. Az etetést az első héten minden két órában végezzük, majd fokozatosan két és fél óránként és » ■ hatodik héten naponta négyszer etetünk. A takarmányt 10—15 percig hagyjuk a csibék előtt, illetve addig, amíg abból jóízűen fogyasztanak. 3—4 napos kortól rendszeresen etessünk zöldtakarmányt. Reszelt sárgarépát (nagy a karotintartalma), apróra vágott zöldet. Igen jó zöldpótló a csíráztatott zab. Az etetés után az etetőedényeket mossuk ki, az itatóedényeket pedig hetenként egyszer mossuk ki és fertőtlenítsük. A nevelőházat mindea csoport felnevelése után meszeljük ki és fertőtlenítsük. Ha a csibenevelés alatt beteggyanús állatok mutatkoznak, azokat azonnal különítsük el a- többiektől. Fejlesszük baromfitenyésztésünket olyan nívóra, hogy minden dolgozó asztalára jusson bőven baromfihús és tojás az év minden szakáiban. ;V, y Pusztay József főállattenyésztő. v
