Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-03 / 28. szám

Képviselők jelölése a Szovjeturvó Legfelső Tanácsába SOMOGYI NÉPLAP RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Szerda, ÍSSi február 3. i"ywroaww< Moszkva. (TASZSZ). A Szovjet- I r/ökónek első helyettesét, N. Sz. i ufó vámosiban, és fa^vciítaa to- lünuscsovot, a. SzctvjjeSunió Kcm- j muncsta Pártja Központi B'zo'.tsá- ( járnak eflső titkárát, K. J. VoxósS- lovoi, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségéinek elnökét'., N. Ä. BulganyinK, L. M. Ka­iMiíkojanit, M. G. unto váibfb fognak a jelöléseik a Szov felun/'ó Legelső Tanácsába. Azo­kon a népes választási gyüllé-se- kiin, awieltyiekelti czekíben a napak- íban a gyáraikban, ez Öpitkezése­íkjsu, a ikolho/zolklbam, a igé.p- és j ganicsovot, A, I, trakioa-áíioirésokon, szovltazclk- j M. Z. Száfaurovo', baji, a tladományos 'intézmények' ; Piervuhln't, a Szovjetunió Mi­iben és a főMooöálkoin /'.amtanaüc, a dolgozóik qgyilis.Tj|gú'"aig jelölik feép- viseK5jiülk.űfli a Szovjetunió Kom- nuralstia Pártija és a szovjet ikor- 'nnány vezctöiiU aiz ipar és a <me- zőga gátasáig étemt/áró dolgozóit, a .tudomány és a ikuDtúra kiváló mű" veOőd't, Az OSZSZSZK, az Ukrán SZSZK és a tÖbíbi szövetségei köztársaságok különbö:«“/ váüasz- tási Ikcnzetcilben az áuiamtaitaloan legfelső saervié&e G. M. MáL.nko- voli, a Szovjetunó Miniiszteirtainá- csáriak elnökét, V. M. McGo'.»vöt, a Szovje unió Min'szJer;;anácsa el­w’sz termán ácsa elnökiének h/eOlyette- seit ijelBÄ képviselőül. Tádzsikisztánban t'öfblb választá­si gyűlésein jelíöűtélk ké|pvi:se!liőo.eik a Szovjetunió Legfelső T-anács.á' iba Mírzo Turszun-Zade t'adízsák költőt és Robiija Dzsunaijeva ‘t-gná- tőnőí. Az alíma-átail vagongyár kcffieik- t'í vajának választási gyvués'én a Szovjetunió legfelső álöami szervé­be egyöntetűéin P. K. Ponomaren- kot, a Szovjetunió tkuTuráíIii/s ügyek minisaiterét jelölték iképvi- seöőiiCi. Megkezdődött a bolgár nemzetgyűlés ülésszaka Szófia (TASZSZ). Február 1 -én megnyílt a bolgár nemzeígyűlés aorcnikövetkező iÜlíásiszakia. A Bol­gár Népkőz' ár saság 1954, évi áTkv mj költségvetés tervezetéről Ki. r.:C Laczarov pénzügyminiszter tar­tott 'beszám'OilÓ'. Beszédéiben kanigsiSliyozta, hogy a (kormány áil'ai] leiliöterjeszifett áL- lamii kcií'lsétgvetés biztosítja/ ez or­szág új/albb gazid-asóigi és kuíJturáliis íefendüTJásót, valamint a doflgozők jólétének további fokozását. Az 1954. évi kőlteÉgvetié'Stervezet az állam bevetedét 18 milliárd 227 m'Qlió 235 ezer lávában, a kiadá­sokat pedig 17 .m'flliárd 27 míMó 235 ezer lávában irányozza ellő. A Ikiöl'iséigveitéisi 'eszközök túlnyo­mó tÖbbs/égjét — 9,461.119.000 dé­vai! — a mé/pgazdaság finanszíro­zására fordítják. Szocáális-'kiüMtu'rá- iis célclkira a ffiéjpí állam 3,629.069.000 űlévát fordít. Az lü-liéstszsik /következő ü3(é®eán az ádllami kölílségvetéstervezeit megvitatására kerül sor. WIRTH, NÉMETORSZÁG VOLT BIRODALMI KANCELLÁRJA NYILATKOZATOT ADOTT A BERLINI ÉRTEKEZLETTEL KAPCSOLATBAN j Berlin (ADN) Wirtb., vodtt biro- íjalmi: k anceTár a Iberffim ért ekez- íeLb'S kapcsolatban nyilálkozatoit *eít: Mi, azok a, németek, akik évek óíf. a" megegyez-3 és a békés iíj)rar egyesítés pcÖlftkáját fodiytatltuk és enúiek szolgád a'áfoan, minden 'erőn­ket 'és szem/ályiünlkcit harcba ve­tettük — men,dia a nyila tkozat — eréliverest követeljük, bogy astégy- hafalöni értekezlet megbaCfjgassa a kelet- és nywgal‘német /küldöttek véíDeiményéti a német kérdésről. Groteszk dolog és valósággal olyan, miküt a világ’örté.n'elKm va­lamely tiorz tréfája, bogy az osztrák Icüüldölftséig (szabadon iki- fejtlheiti véleményét nemzeti köve- fcléseköl' — ezti -egyébként joges­niaik ismerjük «fi ,és őrömmé,! üd- vöizölijük —- míg 70 nníüíjó németet me/g ekamak f»szítani e’itől a jogá­tól. Nem akarunlk loszltozni a bonni 'kormánynak ebben a súlyos bűné­ben. Ismételten és ünnepélyesen a német nép nemzeti jogának je­lentjük ki azt a 'követelésit,, bogy a szövetségi /köztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányának felihatalmazot1. kép­viselőit bevonják a négy küDügy* miniszter értek czl/etébe. Meggyözc-désrm, bogy a német nép nemcsak jóvákagyia 'azákat* a pozitív javaslatokat, ameb/eket a mámét kérdésről a Szovjetunió ikiül- ügyimim sztere ellöterjesztéitit,, iha- nem őrömmel üdvözli és támogatja is azokat. NEW YORK Az »’•Associated Press- hírügynök­ség tudósítójának jelentése szerint a guatcmalai szakszervezeti kongresz- szus határozatot hozott január 31-én, amelyben követeli, hogy a guatema- lai kormány vegye fel a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval és a népi demokra­tikus országokkal. BERLIN Mint az »ADN« hírügynökség tu­dósító,fa Düsseldorfból közli, a nyu- gatnémetországi demokratikus jogá­szok rtr ;;ikaközös3ége levelet intézett a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügymi­niszteréhez, amelyben a többi között ezeket írja: ►»A német kérdés megvitatásának figyeíembevéve minden nemzet önrendelkezési jogát — a német kép­viselők részvételével kell megtörtén­nie. Elvárjuk, hogy az értekezleten Németország mindkét része képvise­lőinek lehetőséget nyújtsanak a né­met nép álláspontjának kifejtésére«. PÁRIZS Patet-Lao északi részében nagy­fontosságú hadműveletek folynak. A francia expediciós hadtest parancs­noksága beismerte, hogy csapatai hátrálásra kényszerültek és kiürí­tették Muong-Khoua-t, amely az ex- pediciós. hadtest egyik fontos előre­tolt támaszpontja volt. A patetlaoi felszabadító hadsereg katonái előre­nyomulásuk során megközelítették Muong-Ngoi-t, amely mintegy száz kilométerre fekszik Luang Pragbang- tól, Patet-Lao fővárosa előtt. Muong- Khoua környékén a patetlaoi felsza­badító hadsereg csapatai átlépték a Nam Hou-folyót. BUENOS AIRES A béke chilei hűéi nemrégiben mozgalmat indítottak a világ minden országával folytatandó szabad keres­kedelem védelmében és as Egyesült Államokkal kötött katonai egyezmény felbontásáért a kormányhoz intézen­dő petíció aláírására. A mozgalom hatalmas méreteket öltött. Az »El Sigio« című lap jelentése szerint a mozgalomhoz több chilei parlamenti képviselő is csatlakozott. Ezek több chilei politikai pártot kép­viselnek. A petíciót többek között aláírta Jorge de la Fuento, az agrár munkáspárt képviselője, Ramon Ui- loa, a szocialista néppárt, Armado Mállót, a szocialista párt, Jose Cue- to, a munkáspárt képviselője és má­sok, x FaíiújságkióH'lás Kaposvárott A Magyar Doljnzók Pártja Városi Bizottsága február 3-án (szer­dán) este G érakor a Pártckíatás Házában faliújságkiállítást rendez, melynek megtekintésére szeretettel meghívja a város dolgozóit. Üjjáválaf zíották vezeíő éhüket a Kaposvári Va - és Fém pari Kombinat pária laps/er a esetének tagjai Szerte az országban, így megyénk- t ^ bírálat és önbírál" t kérdésénél ben is február 1-ével megkezdődtek ! hiányosságok voltak mind az alap- a pártvezetőségválasztó taggyűlések, szervezet vezetőségénél, mind a tag- amelyek ünnepnapnak számítanak , signal. A vezetőség tagjai nem bí- párttagjaink életében. Ezek a tag- j raJták egymást, elnéztek egymás hi­gyűlések pártalapszervezeteink éle­téljen döntő fordulatot jelentenek, mert ezeken választják meg a kom­munisták új vezetőiket. Kaposvárott az első vezetőségvá­lasztó taggyűlést megyénk egyik leg­nagyobb üzemében, a Vas- és Fém­ipari Kombinát pártszervezetében tartották. A taggyűlés megkezdése előtt egy elvtárs ellenőrizte a párttagok és tag­jelöltek könyveit, majd a taggyűlés megkezdését kul­túrműsor előzte meg: az üzem tánc­csoportja köszöntötte két tánccal a vezetőségválasztó taggyűlésre össze­jött elvtársakat és a meghívott ven­dég párttitkárokat. A taggyűlést Vörös elvtárs, az alap­szervezet titkára nyitotta meg. Üd­vözölte az elvtársakat és bejelentet­te, hogy a taggyűlés határozatképes, majd kérte az elvtársakat, hogy te­gyenek javaslatot az elnökre és az elnökség tagjaira. Az elnökségbe ja­vasolt elvtársak elfogadása után Ba­lázs elvtárs, Vörös elvtárs, Virovecz elvtárs és Magyar Sándor elvtárs el­foglalták helyüket, majd Balázs elv­társ, a taggyűlés elnöke köszöntötte az elvtársakat és röviden ismertette a taggyűlés jelentőségét. Utána ja­vaslatot tett a jelölőbizottság tagjai­ra: Miklós, Böröcz és Hegedűs elv­társakra, akiket a taggyűlés egyhan- gulag elfogadott. A szavazatszedő bizottság tagjait, Bogdán, Kanozsai és Decsner elvtár­sat és a jegyzőkönyvvezető Harmath Nándor elvtárs. jelölését is egyhangú­lag elfogadta a taggyűlés. A szavazás után Balázs elvtárs há­rom napirendi pontot javasolt: a ve­zetőség beszámolóját és ennek meg­vitatását, a vezetőségi tagok és kül­döttek megválasztását, valamint tag­jelöltfelvételt. A ' napirendi pontok elfogadása után felkérte Vörös elv­társat, az alapszervezet régi titkárát, hogy tartsa meg az alapszervezet vezetőségének beszámolóját. Vörös elvtárs beszámolója elején I hái felett és ennélfogva a tagság sem merte bírálni sem a vezetőséget, sem pedig egymás hibáit. Ez aztán oda­vezetett, hogy a pártvezetőség sok­szor semmibevette a dolgozók által felvetett nehézségeket, javaslatokat Értékelte a népnevelőmunka eredményeit és rámutatott annak hiányossá­gaira is. Megdicsérte a jól dolgozó népneve­lőket és bírálta a nemtörődöm, ha­nyag elvtársakat. A kommunisták j példamutatásával, a pártcsoportok munkájával és az oktatás kérdésével is részletesen foglalkozott a beszá­moló. A hozzászólásokban az elvtársak bátran bírálták az alapszervezet régi vezetőinek munkáját, hibáit. Feren- czi elvtárs, Végh elvtárs, Kanozsai elvtárs és a többi elvtárs felszólalá­sai feltárták a hiányosságokat és helyes javaslatokat tettek az új vezetőségnek a további feladatok megoldására. A vita lezárta után Vörös elvtárs válaszolt a felszólalásokra, majd fel­olvasta a határozati javaslatot, mely az alapszervezetben fennálló hiányos- ' ságok kiküszöbölésére irányult, ame­lyet a tagság Miklós elvtársnak * pártcsoportok rhunkájának megjaví­tására vonatkozó javaslatával kiegé­szítve elfogadott. Vörös elvtárs a régi pártvezetőség nevében lemondott, amelyet a tag­ság elfogadott, majd áttértek a má­sodik napirendi pontra: a taggyűlés elnöke bejelentette, hogy hánytagú vezetőséget és hány küldöttet vá­lasztanak. A jelölőbizottság elnöke ismertette névszerint, hogy kiket ja­vasolt a jelölőbizottság a pártszer­vezet vezetőségébe és a felsőbb párt­értekezletre küldöttnek. A jelölőbi­zottság elnöke, Miklós elvtárs a javasolt elvi ársarat egyénen­ként jellemezte és megindokolta, hogy kit, miért ja­vasolnak az új vezetőségbe és a kül­döttek javasolását is megindokolta. Az új vezetőségbe jelölték Vörös Európa nyugalmát és Németország f csak igazságos békeszerződés bi Berliki (MTI). A nétgy tatalom ■külügyminiszterei e Léten Berlin demokiraiUkius kürze lében, a Szov­beiBe a téike/szerető országok sorá­ba. A Sizovj|et IkíilMülfeéig ,a n/émeB' békeszerződés terveűsetémik beve­lét/umó ulám'et'orszá/gi íőibézto&ási'ak zetőjéíben Lanigsúil'yozza: .a Né.me*- sztikí.'iáizátani fotyta'lCalk tanácsko- •orszáigga!1 vívott háború befejezése zásarak/at. V. M. Mofllotov a hé; fői ülésen beterjesztette a Gzovjef kül­döttség német békeszerződés- tervezetét, amelyet vijágszertle,, minideaek- e'löfct az/onfbon Németiortazáglbatn fe­szüli!. érd'cíkö5’dés.sel és bizakodás­sal vártaik. A szovjet külügymi­niszter ezenkívül ha'ározatS javas- laíteit nyújtott fbé a NiÄmetorszäig- jgalí. kő'tonidlő ibékeszerződéis előké- szífés'érc és a name* békeszerző­dés megköttéséscí táuigyatti Ibéke- érSdkezleit összehívására. A szov­jet kűlldö'ti'iság határoiz-aéi javasla­tai és Micíiotov szavai, amelyek teljes mér télidben igazoülíák a hoz­zájuk fűzök váralkozáisokah, féíire- érthetj-d'eiíüfl és yiÜiáigoisan mupatjáik, hogy a szovjet kormány igyek­szik a/ nemeit kérdést, a második világháború utáni időszak ffiegége- tobb kérdéseinek 'egyikét, a vég­telen '.fejtegetések bizonytalan 'és terméke*len terü'l'e'tlérőO) a reális komkré* megőHdás viliágába hegyez­ni. Csak reális, konkrét, és igazsá­gos német bélkeszenzKÜdiés biztosít- tatja Európa nyuga'lnát, Német­ország 'függeTeniségét és azt, hogy az újraegyesített német állam egyenrangú félként ■ffiaszkedljék cka idestova 9 esziendia telt «£, de Németországgal még mindig nem í kö'öttek békeszerződést. A szét- szakitolit N'ámei'ioirszág más áXla- mo/kkeS sz ;.:nben nincs -egyenjogú bélyzeben. Enntelk a visszás állá- pótnak véget kell? vetni. Vafja- m ennyi bákeszerető népnek ez a kívánsága. A német békeszerződés mielőbbi megkötése '.nélkül Jcfce- tietfien. érvényre ijütílatni a német nép jogos nemzeti érdekeit. A Né- mietországgal kötendő békeszer­ződésnek az európai béke megszilárdí­tása szempontjából is nagy a je'eníősége, A német békeszerződés megköté­se lehetővé tenné a második vi­lágháború kővetkez’élben felvető­dött kérdések megoldását. Európa népeinek, amelyek = 'hitleri ag- resszóíó'l szenvedtek, különösen Németország szomszédainak, nagy érdekük füződlik e kérdések meg­oldásához. A német békeszerző­dés megkö'ésániek megvalósítását az teszi szükségessé, hogy a két viüágháborút kirobbantó német míWiairizmus felléledésének veszé- ilye nem szűnt meg, A Németor­szággá! kötendő békeszerződésnek biztosítania kell, hogy a német üggeHenségéf zfosíthatja míitilamirnns ne támadlliásson fel és lelhef-elllenné váljak a német agresszió. A Námetországgall kö­tött békeszerzőidlés a tartós béke élőtayieát. hozza majd a német1 nép- nek, elöscgí *, hogy Németország a potsdami határozaóok Széliemé­iben /egységes, független, demekra- tiilaus és b'álkieszeretö álfflaimként1 fejflfi'dl'ék 'tovább és a német nép békésen 'agyiüh’működhessék a többi néppé1!. A 'szovjet tervezetnek megfelelő békeszerződés blztósílanú Németország újraegyesítését, békéi'fii, szabad fejlődéséit, függetlenségét és békés fel- emelkedését, A bonni és a párizsi szerződés, amelyekre a nyugtai báláiknak a német kérdés megoldását építik, ■csak Németország kettészakított­ságának áElandósufiáisátt, testvér- hs/rcot, c 1 viselih eleff-en katonai ki­adásokat, a megszállás 50 /évvel való meghosszabbítását, a 'gyűlö'It német m.i/lf'criiZmus újabb basáisko- dásáf hozhatiják a némiet1 népnek. A szovjet1 tervezie/Jmek m-egfeüleHő német békeszerződés megvalósulá­sa Európa népeinek, közlők ma­gának a nemeit népnek is elsőren­dű érdeke. A berlini értekezlet keddi, 8. ülésén, amelyen Duüíes amorilkiai külügymmiszt'er elinökölh, megkez­dődött a szovjet küSIdőtíiség által •benyújtott határozati javaslla'.ok megvitatása. foglalkozott a vezetőségválasztó tag- elvtársat, Végh elvtársat, Borsosföl- gyűlés jelentőségével. — Ez a mai di József elvtársat, Babodi István és nap ünnep alapszervezetünk életében — mondotta — mert ma választja meg párttagságunk új vezetőségét, amely tovább fogja vezetni és irá­nyítani szervezetünk tagságának to­vábbi munkáját. Ma, amikor alap­Harmath Nándor elvtársat. A tag­gyűlés elnöke ismételten felolvasta a jelöltek, valamint a a küldöttek ne­vet, majd külön-külön mindegyik elv* társ elfogadását vitára bocsátotta. A jelölteket egyhangúlag elfogad-* szervezetünk tagsága vezetőségét új- jta a tagság, s a jelölt elvtársak és jáválasztja, él párttagsági jogával és a jelölt küldöttek neveit sorrendben beszámoltatja régi vezetőségét vég- j felvették a szavazólapokra. A sza* zett munkájáról. Kérem a tagságot, I vazólapok elkészítése után a taggyu- hogy bírálja meg a régi vezetőség lés részvevőinek kiosztották a sza- munkáját és minden párttag saját vazólapokat, a szavazás megkezdése lelkiismerete alapján döntsön, kire előtt az elnök ismertette a szavazás adja szavazatát. Erezzen felelősségét módját. Majd megkezdődött a titkos minden párttag a vezetőségválasztás iránt. A következőkben értékelte az alapszervezet 1851 óta vég­zett munkáját. Értékelte az alapszervezet pártépíté­szavazás. A szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szavazás eredményét: szám- és névszerint, hogy ki mennyi szavazatot kapott. Ennek alapján az új vezetőség tagjai lettek: Vörös elvtárs, a régi párttitkár, Végh elv­si munkáját, amely a két esztendő társ,- a régi vezetőség szervezőtitká- alatt eredményes volt, de mindemel- j Borsosföldi elvtárs, a DlSZ-szer- lett voltak a tag- és tagjeíöltfelvé- j vezet titkára, Babodi elvtárs, aki jó telnél hiányosságok is. Nem foglal-! pártmunkát végzett, jelenleg a há- kozótt az alapszervezet vezetősége romhónapos pártiskola hallgatója és megfelelően a becsületes pártonkí- vüli dolgozókkal. A pártszervezet vezetősége kéthe­tenként tartott vezetőségi ülést, ame­lyen mindig megtárgyalták a vezető­ség előtt álló feladatokat és az el- I végzett munkát. A vezetőségi érte­kezletre havonta egyszer meghívták Harmath Nándor elvtárs, az üzern munkaügyi előadója, a politikai is­kola propagandistája. Küldötteknek választották Virovecz József elvtársat, Vörös elvtársat, Ferenczi és Balázs elvtársakat sza­vazati joggal és Hegedűs Ferenc elv* társat tanácskozási joggal. A Vas- és Fémipari Kombinát a vállalat igazgatóját, beszámoltatták pártszervezetének taggyűlése lelkes végzett munkájáról. Bírálta Vörös elvtárs a vezetőség tagjait, akik nem segítették kellően a titkárt munká­jában. A következőkben arról számolt be Vörös elvtárs, hogy a Központi Ve­zetőség- határozata óta hogyan vál­totta fel a kollektív vezetés az alapszer­vezetben a titkár egyszemélyi vezetését. hangulatú volt. Érezték a kommunis­ták, hogy ez a nap döntő jelentőségű vala­mennyiük életében, további munkájukban. Valamennyien megfogadták, hogy ezután még sok­kal jobban segítik az alapszervezet vezetőinek munkáját, hogy közösen sikeresen végre tudják hajtani a Központi Vezetőség június 27—28-i és október 31-i határozatát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom