Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-11 / 35. szám
? II AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.] t i vezetőséget választottak a teá'széníai Lenin tsz kommunistái Tükrözze a balatonkiliti tsz terve a magasabb terméseredményekért vívott harcot ft MAGYAR BOt< 1- - ^ • " ' . 4* A “*> ... ' 30ZÉ U< PART JA ftft EGYE 1 PÄRT BIZO-TTS-A'GÁN Al' 1 •*• • XI. évfolyam, 35. szám. ÁR* 50 FILLÉR ‘ (/ •:birtok, 1951 február 11. A TÖRVÉNYESSÉG BETARTÁSA EGÉSZ NÉPONK ÜGYE A párt határozata, a kormány pro- grammja és az azóta hozott intézkedések, melyek mind a mezőgazdasági termelés hozamának növelését célozzák. nagy lelkesedést váltottak ki a dolgozó parasztságból, egész dolgozó népünkből. A kormányprogramm és a határozatok a legszélesebb körben ismertté váltak. Nincs megyénkben olyan község, olyan ház, ahol valamilyen formában ne foglalkoztak volna a nagyjelentőségű határozatokkal. A megtartott gazdagyűlések látogatottsága, az ott elhangzott hozzászólások fényesen bizonyítják: megyénk dolgozó parasztsága megértette, hogy a kormányprogramm végrehajtása az ő munkájától, helytállásától is függ. A kormányprogramm végrehajtása nemcsak azt jelenti, hogy többet termeljünk, nemcsak azt jeleníti, hogy növeljük az állatállományt, nemcsak azt jelenti, hogy szőlőt, gyümölcsöst telepítsünk, hogy időben végrehajtsuk mindazokat a feladatokat, ameiyek a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni és gyors elvégzésének elengedhetetlen biztosítékai. Nem. A kormányprogramm ennél sokkal többet jelent. Nagy célt, a nép, az ország dolgozói jólétének emelését jelenti, ezt tűzi ki célul e nagyszerű Programm. A dolgozók életkörülményeinek állandó javítása: ez népi demokratikus kormányzatunk programmjának fő törekvése. S ez egyben magyarázatot is ad arra, hogy miért váltott ki egész dolgozó népünkből, megyénk minden dolgozójából olyan nagy érdeklődést. A kormányprogramm megjelenése után mintha megváltozott volna a megye kepe. Dolgozó parasztságunk igyekezett időben elvégezni az őszi szántás-vetés munkáját, a gépállomások dolgozói nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a gépek kijavításához, h'ógy felkészülten induljanak a tavaszi mezőgazdasági munkák nagy csatájának megnyerésére. Ez a felkészülés és lázas munka egybeesik a III. pártkongresszusra való felkészülés időpontjával. S a levelek százai, a községek fogadalmai bizonyítják, hogy a dolgozó tömegek töretlen lelkesedéssel és hittel a párt iránt veszik ki részüket a munkából. A lengyeltótiak gazdagyűlésen hívták ki versenyre öreglak község dolgozó parasztságát. A III. pártkongresszus tiszteletére indított versenyben nemcsak a mezőgazdasági termelés fejlesztését tűzték ki célul, hanem jól tudják: ahhoz, hogy a kor- mányprogrammot győzelemre vigyék, arra van szükség, hogy minden község dolgozó parasztsága, megyénk minden dolgozója megértse: a mező- gazdasági termelés fokozása, s a törvényesség betartása egy és ugyanazon dolog két oldala. Ahol megsértik a törvényességet akár a tanács, akár valamilyen vállalat részéről, az ellenállást vált ki a dolgozókból, jogos felháborodást, amely rontja a párt, az állam és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatot. A kormányprogramm megjelenése óta számos községben javult a törvényesség, a tanácsok tiszteletben tartják a dolgozók jogait, igyekeznek azonnal elintézni a dolgozók ügyes-bajos dolgait. Nem egy községből jelentették büszkén, hogy teljesítették a baromfi-, tej- és tojásbeadási kötelezettséget. Egyre több községi tanács érti meg: a törvényesség megszilárdítása csak akkor lehetséges, ha azt a dolgozó tömegekkel együtt közösen viszik. Semmiesetre sem járul hozzá a törvényesség megszilárdításához az olyan jelenség, ami pl. január 4-én Memyébon történt. Az Állat- és Zsirbegyűjtő Vállalat dolgozója, BáI lint István sertéseket vett átt a dolgozó parasztoktól és a beszolgáltatás súlykilogrammját 10 százalékkal felemelte azzal az indokkal, hogy négy nappal később adták be a sertést. Vájjon helyes-e a Zsírbegyüjtő Vállalat dolgozójának e cselekedete? Két okból is helytelen. Egyrészt felemelést végrehajtani csak a tanácsnak van joga, másrészt a dolgozó parasz- ’ tok joggal vetik fel, hogy az a ser- ' tés négy nappal azelőtt is megvolt, S de nem mentek érte, nem vették át és négy nap alatt nem lehet 126 kg- ra sertéseket felhizlalni, tehát semmiesetre sem ők, hanem a vállalat a hibás. öreglak község dolgozó parasztsága is joggal háborodott fel, mert annak ellenére, hogy a megyében — mint ismeretes — mindenből, így borból is 100 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket és ezért megkapták a szabadpiaci árusítás jogát is, a Zaiamegyei Borforgalmi Vállalat borbeadásban hátralékosként tünteti fel a községet. A MEZÖKER V. szerződést kötött az ötvöskónyi Alkotmány tsz-el, amelynek értelmében a burgonyacsírázíatáshoz a vállalat biztosít ládákat. A tsz ezeket még mind a mai napig nem kapta meg. Nyilván az ilyen és az ehhez hasonló jelenségek sértik a dolgozó parasztok önérzetét és joggal követelik mind a ta- nácsszervektől, mind a különböző vállalatoktól, hogy változtassák meg magatartásukat. Hogy megyénk dolgozói harcolnak a törvényesség megszilárdításáért, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kormányprogramjai megjelenése óta csak a "Somogyi Néplap« szerkesztőségéhez több mint 500 dolgozó fordult jogos panaszával és az 1953 június óta beérkezett levelek nagy többsége mind azt bizonyítja, hogy a dolgozók mélyen átérzik a felelősségei a törvényesség megszilárdításáért. Tudják azt, hogy a törvényesség betartása egész népünk ügye. Ahhoz, hogy több hús, zsír, kenyér kerüljön a dolgozók asztalára, ahhoz, hogy növelni tudjuk a mezőgazdaság terméshozamát, ahhoz, hogy egész megyénk dolgozóit érdekeltté tegyük a nagy cél, a dolgozók jóléte növeléséért vívott harcban, arra van szükség, hogy tovább mélyítsük és erősítsük a kapcsolatot a dolgozó tömegekkel. Tanuljunk a dolgozó tömegektől, fogadjuk meg egészséges, építő bírálatukat és úgy bánjunk a dolgozó parasztsággal, megyénk minden dolgozójával, hogy ebből is megértsék: pártunk célkitűzése a nép életszínvonalának állandó növelése. i A párt december 19-i határozata után nagy beszélgetés Indult meg a párt és a dolgozó tömegek között. A párt javaslatára a »Somogyi Néplap« szerkesztősege, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályával közösen, hat helyen szervezett ankétet. Ezeken az ankétokon is a mezőgazdasági terméshozam növelése, az állattenyész- ' tás fejlesztése mellett a legvitatottabb kérdés a törvényesség betartása volt. A dolgozó parasztok elmondották, hogy nem egy esetben sértették meg durván a törvényességet egyes községi tanácsok és különböző vállalatok. A nagy feladatok végrehajtása mellett nem látták meg az egyes embereket, s ez nem kis mértékben hozzájárult a tanács tömeg- kapcsolatának lazulásához, a törvé- jnyesség megsértéséhez. Döntő jelentősége van tehát annak, hogy tanácsaink a megjavult tömegkapcsolatot tovább szilárdítsák és együtt a dolgozókkal, éberen őrködjenek a törvé- . nyesség betartása felett. SZÖLLŐSKISLAK DOLGOZÓ PARASZTJAI GAZDAGYŰLÉSEN TETTEK VÁLLALÁST A TERMELÉS NÖVELÉSÉRE Szöllőskislak község dolgozó parasztjai gazdagyűlést tartottak, ahol értékes javaslatokat tettek és számos gazda elmondta egyéni terveit, amelyekkel részt akar vállalni a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Jáger György 5 holdas dolgozó paraszt elmondta, hogy ebben az évben 400 négyszögöl területet csíráztatott burgonyával vet be, mert a beadáson és a háztartási szükségleten kívül bőven jut szabadpiacra. Horváth József javasolta, hogy a legelőkön és utak mentén diófákat ültessenek. Vállalta, hogy az iskolás gyermekeknek fenntartott 600 négyszögöl területen faiskolát létesít és a felsőbb osztályú tanulókat megtanítja a facsemeték ápolására és kezelésére. Azt is elhatározta, hogy fél holdon zöldtrágyázást végez, hogy talajjavítással növelhesse terméshozamát. Szíjártó Imre megállapította, hogy az őszi búzavetése gyenge, ezért fejtrágyázással fogja megjavítani. Javasolta gazdatársainak, hogy a rozsnál, kukoricánál és lucernánál majd a pótbeporzást alkalmazzák, mert ő szép eredményt ért el a múlt évben. Kurucz István bejelentette, hogy 8ö0 négyszögöl területre csíráztatott burgonyát vet és az istállótrágyáját . 1 mázsa nyersfoszfáttal teszi értékeI sebbé. Durcsán József vállalta, hogy egy holdon szőlőt telepít, egy holdon . pedig pótolja a hiányokat. | Istvándi Gyula apaállatfelelős ja- ' vasolta, hogy építsenek istállót a ' községi apaállatok számára, mert az f állattenyésztés rovására megy az, . hogy az apaállatoknak nincs megfe- | lelő helyük. j A javaslatokhoz számosán hozzá- i szóltak és 120 egyéni gazda elhatározta, hogy alkalmazza a szakaszos trágyakezelést, 3 gazda pedig * nyersfoszfátos trágyakezelést is alkalmazza. Több gazda zöldtrágyázással növeli a talaj tápereját. 120 gazda csatlakozott a pótbeporz.ás alkalmazására történő felhíváshoz. A községben 3 holdon vetnek csíráztatott burgonyát és 5 holdon pótolják a kiöregedett szőlőt, egy holdon új telepítést végeznek. Istvándi Gyula javaslatára elhatározták, hogy egy romépület anyagának felhasználásával társadalmi • munkával megépítik az új apaállat- : istállót. A község gazdái 1000 mun- ■ kanapot és 500 fogatot ajánlottak fel . ennek megvalósításához. | Szöllőskislak dolgozó parasztjai , nemcsak tervezik jövőjüket, hanem | tettekkel is harcolnak érte. A gazdagyűlés jó munkára lelkesítette őket, boldogan látnak munkához. A TANÁCSOK ÉS BEGYÜJ IŐSZER\EK JÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL SEGÍTSÉK Á TOJÁS- ÉS BAROMFI BEGYŰJTI ST begyűjtési Megyénk dolgozó parasztjai mindjobban felismerik a pártunk és kormányuk által nyújtott kedvezmények jelentőségét a beadási kötelezettség teljesítése terén is és ezért sietnek teljesíteni az I. negyedévi baromfi- és tojásbeadást. Takács Sándor 2 holdas kaposvári gazda már januárban telje* sítette egész évi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét, A barcsi járásban, a járási ta- ! nács begyűjtési osztályvezetője, 1 Hollósi elvtárs sok segítséget ad a j községi tanácsok begyűjtési mun- j kajához, ami megmutatkozik abban, hogy a baromfi- és tojásbe- ! gyűjtésben a legjobb járások közé sorakozott fel a barcsi járás. Pl- Szentborbás község 31 százalékra teljesítette egész évi , tervét. j Jó munkát végez Győréi elvtárs | is, a fonyódi járás begyűjtési ősz* j tályvezetője, aki felvilágosító munkával is segíti a baromfi- és tojásbeadási terv teljesítését. Ismerteti a járás dolgozó parasztjai* val a beadás jelentőségét,, s így a fonyódi járás'a tervét legjobban teljesítő járások között van. A baromfi- és íojásbegyüjtés terén a kaposvári és csurgói járás kissé elmaradt a többi járások mögött. A kaposvári járásban az I is oka a lemaradásnak, hogy a járási MÉSZÖV nem tart megfelelő kapcsolatot a - járási tanáccsal és ezért a felmerült hiányosságokat nem tudják időben felszámolni. Fontos feladat, hogy a járási tanácsok begyűjtési osztályai minden segítséget megadjanak a községi tanácsoknak és figyelemmel kísérjék .a begyüjtőszervek, a baromfi* és tojásfelvásárlók munkáját. Az a helytelen eset is előfordult ugyanis, hogy egyes átvevők nem jelentek meg a meghirdetett átvételi helyen, vagy pedig azért nem vették át a földművesszö* vetkezetek a beadásra vitt baromfit és tojást, mert nem kapták meg időben a felvásárláshoz szükséges pénzellátmányt. Államunk joggal megköveteli az állampolgári fegyelem betartását a beadás terén, de szigorúan megköveteli azt is, hogy egyes szervek mulasztásai miatt feleslegesen ne zaklassák a dolgozó parasztokat. Tóth Fonai György, Baromfi- és Tojásbegyüjtő Vállalat. Versenyre hívjuk járásunk valamennyi dolgozó parasztját Barcs község dolgozó parasztsága nevében a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tiszteletére versenyre hívjuk a barcsi járás összes, községeinek dolgozó parasztságát, az alábbi versenypontok szerint: 1. Községünkben a még rende* zetlen földterületeket rendezzük, hogy ezzel biztosítsuk a tavaszi vetés, valamint az ezt megelőző talaj munkák zavartalanságát. 2. Vállaljuk, hogy a mezőgazda- sági szerszámokat, szerszámgépeket megjavítjuk és biztosítjuk, hogy az üzletekben legyen megfelelő mennyiségben mezőgazdasági kézi- és egyéb szerszám. Bizto* sítjuk továbbá, hogy legyen a dolgozó parasztok részére megfelelő mennyiségben vetőmagcsávázószer. 3. Vállaljuk, hogy a vetőmagot községünkben minden dolgozó paraszt előre beszerzi és a vetőmagvak csiraképesen és tisztán kerülnek vetésre. 4. Vállaljuk, hogy a tavaszi | trágyázást, a helyes trágyakezelési j módnak megfelelően időben elvé* gezzük, minden trágyát kihor- j dunk földjeinkre. I 5. Vállaljuk, hogy a tavaszi ve- j t.ések alá jó talajt, vetőágyat ké- i szítünk és ehhez biztosítjuk a gép* ’ állomás segítségét is. G. A fenti pontok betartása mellett vállaljuk, hogy növényeinket a minisztertanács által előirt határidőre elvetjük. Tudatában vagyunk annak, hogy növénytermelésünk fokozásával dolgozó népünk életszínvonalának emelését szolgáljuk. Felhívjuk a barcsi járás valamennyi községét, hogy vállalá* sunkhoz csatlakozzanak. Előre a jó termés sikeréért! Kovács Gábor VB-elnök, Tóth Gábor MDP-titkár, Rendek László VB-titkár, Csenki Lajos mezőgazdasági állandó‘bizottság elnöke, Henézi Lajos, Kálló Istvánná, Veszner János dolgozó parasztok. Gazdagvűiést tart a Kaposvári Városi Tonács A kaposvári dolgozó parasztok közt is nagy az érdeklődés a mező- gazdasági termelés fejlesztését célzó párt- és kormányhatározat iránt. Annak érdekében, hogy a gazdák még közelebbről megismerjék a határozatot és az azzal kapcsolatos teendőket, a Városi Tanács Végrehajtó Bi- . ben jöjjenek el. zottsága február 14-én délelőtt 101 órakor a Városi Tanács nagytermében gazdagyűlést tart. A gazdagyűlésen Dudás Lajos VB-elnökhelyettes tart előadást. A Városi Tanács VB kéri Kaposvár város dolgozó parasztjait, hogy a gazdagyűlésre minél töbSzabé Károly. MIKOR AKARJA ELCSÉPELNI VÁRDÁN A LÓHERT A MERNYEI GÉPÁLLOMÁS? A mernyei gépállomás igazgatója telefonon felhívott bennünket, a várdai községi tanácsot és saj* nálattal közölte velünk, hogy nem tud eljönni a gazdagyűlésre, mert disznóját le kell vágni. Egy kicsit csodálkozott méltatlankodásomon az igazgató elvtárs és »ki* kérte magának«. Hát jó, letettem a hallgatót. Pár perc és a telefon újra cseng. Az igazgató elvtárs újra jelentkezik, hogy még nem végeztünk, miért tettem le a kagylót. Azt feleltem: csupán azért voltam bátor letenni a hallgatót, mert telefonon úgysem lehet elintézni a várdai dolgozók panaszát. Az ősz óta vár ugyanis a kazlakban álló maglóher községünkben. Vájjon gondoltáé a gépállomásigazgató elvtárs arra, hogy milyen értéket hagy veszendőbe menni a mernyei gépállomás azzal, hogy csépeletlenül hagyja a lóhert? Pedig a pillangós virágú takarmány fehérjében dús tápanyagot tartalmaz és elengedhetetlenül szükséges állatállományunk takarmányozásához, fejlesztéséhez, a tejhozám növeléséhez, ugyanakkor a magra is nagy szükség van. Most csupán arra kérjük az S igazgató elvtársat, hogy hallgassa meg a várdai dolgozó parasztok panaszát és végre intézkedjék a lóher kicséplésére. Sovány Ede, Várda.
