Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-11 / 35. szám
2 Csütörtök, 1954 február 11. SOMOGYI NÉPLAP A berlini értekezletről Berlin (MTI). A külügyminiszte- fék szerda délután — immár ismét nyílt — ülését nagy érdeklődés előzte meg. Világszerte figyelemmel várták azt a javaslatot, amelyet ezen az értekezleten tei- jesztett elő Molotov az európai biztonság megőrzésének kérdésében. Feltehetjük a kérdést: hogyan várták e javaslatot a nyugati küT döttségek körében? Ami az amerikai álláspontot illeti, arra fényt vet Dullesnak egy keddi kijelentése. Dulles ugyanis már eleve azzal az »érvvel« fordult Molotov- hoz, hogy ha javaslata a régi érveket tartalmazza, akkor helye* sebb,»ha nem vesztegetnek rá időt« Ez a mondvacsinált »türelmetlenség« rányomja bélyegét az amerikai delegáció egész magatartására. Az Egyesült Államok képviselőinek körében már most sűrűn hangoztatják, hogy rövidé’ sen pánamerikai konferencia kezdődik Caracasban, azt pedig Dul- Iesnek kell majd megnyitnia, tehát a berlini értekezletet előbb- utóbb be kell fejezni. Biztató tény, hogy a Dulles-féle »türelmetlenség« nincs hatással Edenre és munkatársaira. A brit külügyminiszter megőrizte a hagyományos angol hidegvért, de persze, nem csupán hidegvérről volt szó, amikor — az »AFP« egyik munkatársa szerint — az angol küldöttség úgy vélekedett: Idő van, s ha kell, akár 5 héten keresztül is folytatni lehet a tárgyalásokat. Mi több, Churchill kedden felszólalt az angol alsóházban s külön kiemelte: Ha szükséges, a berlini konferencia folyományaként még egy külön’ értekezletet is össze lehetne hívni a távolkeleti kérdések megvitatására. ) || . Az angol hivatalos körök a berlini értekezleten ’— mint láttuk — az »európaizálás« mellett kardos- kodnak, az ülésen kívüli kijelentésekben azonban jóval béküléke- nyebb húrokat pengetnek. Erre a felemás magatartásra vet fényt a kormányhoz közelálló »Yorkshire Post« egyik keddi cikke. A lap ugyan kijelenti, hogy Anglia »nem adhatja fel védekezési szolidaritását Nyugat-Németország- gal«, de tüstént hozzá teszi: »Senki sem hiszi, hogy a Szovjetunió háborút akarna ellenünk indítani. . . és eljöhet az az idő, amikor keservesen megbánjuk majd a né’ metek- felvegyverzését.« A cikkíró maga is elismeri, hogy »ezeket a politikai elgondolásokat igen nehéz összeegyezteni« s mintegy ön* maga tisztázására fűzi hozzá: »Molotov hajlékony lett, barátságos és kedélyes- Kiderülhet, hogy az értekezlet bizonyos hasznos eredményeket is hoz.« Lássuk ezekután, milyen magatartást tanúsít a francia küldöttség, élén Bidault-val. Az »AFP« munkatársa szerint »a francia küldöttség körében türelmetlenség tapasztalható«. Bidault-ra tehát, akinek nincs önálló véleménye, erősen hat Dulles idegessége. S itt mindjárt megállapíthatjuk, Bidault általában Dulles nézetét képviseli, nem pedig a francia közvéleményt. Bidault kedden köszönetét kapott Adenauertől, ami* ért olyan szívósan áll ki az értekezleten a bonni klikk érdekeiért, s elégedettségét fejezte ki a francia külügyminiszternek a »Diplomatische Korrespondenz«, a bonni kormány hivatalos lapja is. Annál kevésbbé örülnek Bidault ténykedésének Franciaországban. A »Journal de Geneve« c. svájci lap 9-i vezércikke leszögezi, hogy míg Dulles és Eden bizonyosak abban, hogy parlamentjük nem hazuttolj a meg őket, »Párizsban a Laniel" kormány nem tudja, vájjon túléli-e a következő napot, mivel a nemzetgyűlés nem ért egyet az európai védelmi közösség kérdésében. A védelmi közösség ellenfelei figyelemmel kísérik Bidault berlini tevékenységét.« Francia- országban enyhülésre számítanak, ellentétben a makacs külügyminiszter borúlátó nézeteivel. Félreérthetetlenül tükrözi ezt a »Fran- ce-Soir« kedd esti cikke. A »konferencia még ha nem is jár konkrét eredménnyel, akkor is az enyhülés konferenciája lesz. A három nyugati küldöttségnek az utóbbi napokban kifejezésre juttatott pesszimizmusa és a hétfői zárt ülés után kifejezett csalódása ellenére is állítani lehet, hogy a nemzetközi helyzet nem fog súlyosbodni, ellenkezőleg, a négyha- ! talmi konferencia eredményeként megjavul majd.« Érthető, hogy a szerda délutáni értekezletet követő sajtókonferenciákat nagy izgalommal várják a német fővárosban egybesereglett sajtótudósítók. És ha már a sajtó- konferenciáról . szólunk, említsük meg Nyugat-Berlinnek egy sötét »színfoltját«, amelyet eddig igyekeztek homályba burkolni- Kidé’ riilt ugyanis, hogy Adenauer Nyu- gat-Berlinbe küldte sajtófőnökét, Eckardt-ot, aki az »Am Zoo« szállodában különleges sajtóirodát rendezett be, ahol naponta értekezletet tart az Egyesült Államok »Lélektani Hadviselési Hivatalának« szakértőivel. Innen azután olyan értelmű utasításokat küldenek a nyugatnémet lapoknak, hogy még az amerikai sajtónál is keményebb kifejezésekkel támadják a szovjet javaslatokat. Ez a kísérlet a sajtóhangok irányítására azonban korántsem jár teljes sikerrel. íme néhány idézet: A »Neue Presse« című coburgi lap nyíltan kijelentette: »A berlini értekezlet szfinksze Dulles amerikai külügyminiszter, aki mindenre nemet mond. Dulles ed’ dig nem mondott Berlinben semmi olyat, amit konkrét javaslatnak lehetne tekinteni«. A »Fuldär Volkszeitung« gúnyosan írja: »Úgy látszik, Bonnak nincs észszerű, realitásokkal számoló elképzelése Németország újraegyesítéséről, ha csak Kelet-Német- ország fegyveres meghódítására nem gondol.« A »Mittelbayrische Zeitung« lakonikus tömörséggel így vélekedik: »Száz szónak is egy a vége: a német egység érdekében fel kell számolni az európai védelmi közösséget.« A nyugatberlini »Der Tag« pfedig amiatt kel ki, hogy egyes nyugati körök szerint a német kérdés már meg’ oldhatatlannak látszik: »Egy problémát sem lehet kielégítő módon megoldani, ha a második pontot (már mint a német kérdés tárgyalását) egyszerűen ad acta teszik. Németország valamilyen formában továbbra is a szőnyegen marad. Addig pedig alaptalan a remény elvesztése.« Látható tehát, hogy még a nyugatnémet sajtó józanabb munkatársai is egészen másként vélekednek, mint az »Am Zoo« lakói. Sőt Berlinben sokan azon a nézeten vannak, hogy az említett szálloda nevéből az »Am« szócskát nyugodtan el is hagyhatnák. És akkor egyszerűen »Zoo« marad, ami magyarul tudvalevőleg állatkertet jelent. • . * 1 KÜLPOLITIKAI HÍREK KAIRO Az »Al Gumhurija« című lap jelentése szerint az egyiptomi kormány elutasította Anglia tiltakozását a portsaidi egyiptomi bíróság döntése ellen. Az említett bírósági ítélet ugyanis arra kötelezi az angol katonai hatóságokat, hogy fizessék meg azokat a károkat, amelyeket a Szuez város közelében lévő Kafr-Abdu falu 1951- ben történt szétrombolásával okoztak. BERLIN Adenauer a múlt év szeptember 6-án megtartott parlamenti választá- ! sok előtt a többi között azt a hazug kijelentést tette, hogy Heinrich Schroth, a szociáldemokrata párt solingeni helyi szervezetének elnöke és Hugo Scharley, a nyugatnémet szakszervezeti szövetség gelsenkir- cheni csoportjának vezetője többezer márkát kapott a Német Demokratikus Köztársaság szakszervezeteitől. A két »megvesztegetett« funkcionárius — Adenauer állítása szerint — pénzért vállalkozott arra, hogy [elősegíti Max Reimannak, Németország Kommunista Pártja elnökének megválasztását a solingeni választó- kerületben. Schroth és Scharley rágalmazás címén feljelentést tett a bonni kancellár ellen. Adenauer, aki nem volt hajlandó a vádlottak padjára ülni és többízben elhalasztatta a bűnper tárgyalását, most kénytelen volt a bonni tartományi bírósághoz intézett beadványában visszavonni a két funkcionáriusról terjesztett rágalmait. Adenauer kijelentette, hogy állításai »téves információkon« alapultak 1 és »sajnálkozását« fejezte ki Schroth- nak és Scharleynak. Politikai botrány Olaszországban Maga»rangú kormányzati személyiségek a gyanúsítottak között Róma (MTI). Az olasz sajtót — pártállásra való tekintet nélkül — a kormányválság eseményeivel párhuzamosan már napok óta egy politikai botrány foglalkoztatja. Ez az ügy fényt vet a Vatikánnal összefonódott klerikális uralkodó körök korruptságára és rothadtságára. Az elmúlt év áprilisában Ostia közelében, Rómától nem messze a tengerparton holtan találták Vilma Montesi fiatal leányt- A rendőrség nyomozást indított azzal, hogy »a leány fürdés közben a tengerbe fulladt és ez okozta halálát«. Egyes újságirók nem talál’ ták kielégítőnek a rendőri nyomozás eredményét és kiderítették, hogy egyes csoportok érdekében áll, hogy ne derítsenek fényt ViT ma Montesi halálának igazi okaira. A rendőrség ahelyett, hogy tovább folytatta volna á nyomozást, hajszát indított az igazság kiderítéséért küzdő újságírók ellen, akik közül az egyiket hamarosan perbefogták. A többi újságíró nem nyugodott bele kollégájuk alaptalan üldözésébe és továbbfolytatta a nyomozást. Ennek során megdöbbentő tények kerültek napvilágra. Kiderült, hogy a rómakörnyéki birtokon, amely részben a Vatikán tulajdona, magasállású kábítószer- csempészéssel foglalkozó arisz’ tokraták és vezető politikusok rendszeresen erkölcstelen mulatozásokon vettek részt és az egyik ilyen mulatozáson halt meg Vilma Montesi, kábítószer túlzott élveze: te következtében. A holttestet azután kivitték a tengerpartra. Az újságírók nyomozása azt is kiderítette, hogy az ügyben olyan magasállású politikai személyiségek is érintettek, mint Piccioni, volt keresztény-demokrata miniszter* elnökjelölt és Tupini, volt miniszterelnökségi államtitkár, aki éppen a Montesi-ügy következtében a közelmúltban lemondott. A Montesi-ügy kipattanása után a keresztény-demokrata párt ve’ zető köreiben fokozódtak az amúgyis éles személyi és klikkellentétek. A »L'Unitá« rámutat arra, hogy a Montesi’ügy igen jellemző a jelenlegi uralkodó rendszer tarthatatlanságára. Azt is kifejti, hogy ez a gyalázatos politikai botrány milyen szerepet játszik a kormányválság körüli machinációkban. Ugyanakkor — írja az Olasz Kommunista Párt központi lapja — amikor a jogos követeléseikért harcban álló, munkát és kenyeret követelő olasz dolgozókat letartóztatják, »nincs rendőrség a kábítószerkereskedelem, a kéjelgés, a politikai korrupció leleplezésére. A Montesi-ügy most már több mint egyszerű rendőri hír és egy régi bűnös problémát vet fel: a közélet korruptságá.nak problémáját és a gazdagok és hatalmasok Olaszországában a magasállású cinkostársak problémáját«. Uj vezetőséget választottak a bftszéofai Lenin tsz kommunistái Hides: téli este van. A bőszénfai Lenin termelőszövetkezet szépen feldíszített párthelyiségében barátságos meleget áraszt a csendesen duruzsoló kályha. Mire az óra mutatója elért a hatot, a kis helyiség benépesedik, hangos lesz a termelőszövetkezet kommunistáinak beszélgetésétől. Ünnep van ma a termelőszövetkezetben. Ünnepelnek a párttagok és ünnepelnek a tsz pártonkívüli dolgozói egyaránt. A derűs, mosolygós arcokból, a várakozó tekintetekből azt. lehet kiolvasni, hogy ma este nagy dolog történik, a mai este sikerétől nagymértékben függ az egész termelőszövetkezet további fejlődése, a tagság életének szépülése. A mai taggyűlés nagy esemény. A termelőszövetkezet kommunistái ezen ,a taggyűlésen új vezetőséget Választanak pártszervezetük élére. Ez nem kis dolog, a párttagoknak jól meg kell gondolniuk, hogy kikot tisztelnek meg bizalmukkal. A párttagok a pártszervezetük és egész termelőszövetkezetük ügye iránti mélysége:; felelősségérzettel jöttek el a mai taggyűlésre. Fél 7-kor, a kitűzött időpontban a tsz mindenegyes kommunistája megjelent a taggyűlésen. A beszámolót Nyikos István elvtárs, az alapszervezet titkára tartotta meg. A vezetőség nevében beszámolt az elmúlt vezetőség választás óta eltelt időszak eredményeiről és hiányosságairól. Nyikos elvtárs elmondta, hogy a termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben küzdelmes utat tett meg. A harc élvonalában a tsz kommunistái haladtak. Tántoríthatatlanul munkálkodtak a tsz megerősítésén, a tagság ■jólétének növelésén. A párttagok a legtöbb munkaegységet szerezték és ezzel példát mutattak a tsz többi tagjának. Jobb eredményt is el tudtunk volna érni — hangsúlyozta Nyikos elvtárs — ha pártszervezetünk munkája nemcsak befelé irányult volna, hanem a pártonkívüli tsz-tagok felé is. Súlyos hiba volt az, hogy pártszervezetünk magába zárkózott, hogy egyedül akartunk minden munkát elvégezni, lebecsültük a pártonkívüliek munkáját, nem hallgattuk meg azok véleményét, javaslatait. Megsértettük a párt- és a szövetkezeti demokráciát is. A vezetés sokszor kiskirályos- kodássá fajult. Ebből' a helytelen munkából az következett, hogy 1952- ben több jól dolgozó parasztcsalád kilépett a tsz-ből. Ekkor gondolkozni kezdtünk, hogy a mi hibánkból, a termelőszövetkezeti tagok jogainak megcsonkításából, a pártdemokrácia megsértéséből fakadnak a hiányosságok. Nem sok segítséget kaptunk a hibák kijavításához a járási pártbizottságtól sem. Több esetben előfordult, hogy a felsőbb pártszervektől kiküldött elvtársak szinte jelszó- szerűen mondogatták, hogy a tsz párttitkára és az elnöke az egész termelőszövetkezet gazdája. ’ Azonban ahhoz, hogy ez valóban így legyen, nem sok segítséget adták. Mi pedig ezt tévesen úgy értelmeztük, hogy a termelőszövetkezetben mindennek úgy kell történnie, ahogy a párttitkár és a tsz elnöke akarja. A kormányprogramul megjelenése után és főleg a Központi Vezetőség október 31-i határozata óta hatalmas változás történt pártszervezetünk életében, az egész termelőszövetkezetben. Megjavítottuk a vezetés módszerét. . Minden esetben meghallgatjuk a pártonkívüliek véleményét is. Tanácskozásainkba, megbeszéléseinkbe bevonjuk őket, kikérjük javaslataikat és felhasználjuk tapasztalataikat. A párttagokat az őszi munkák idején elosztottuk brigádokba és munkacsapatokba. Ez valósággal megelevenítette az egész termelőszövetkezet életét. Pártszervezetünk közelebb került a dolgozókhoz, ennek eredményeképpen az elmúlt két hónap alatt két tagjelölttel tudtuk erősíteni pártszervezetünket. Pártszerveze'tünk munkájának megjavulása jótékonyan hatott termelőszövetkezetünk egész fejlődésére és a tsz-en kívülálló dolgozókra is, aminek nyomán 5 család kérte felvételét tsz-ünkbe. Az ősz folyamán már sikeresen megbirkóztunk a termelési feladatokkal, szilárdult, fejlődött szövetkezetünk. A beszámoló ezután foglalkozott a Központi Vezetőség december 19-i határozatával és a pártszervezet előtt álló közvetlen feladatokkal, a III. pártkongresszus jelentőségével. A vezetőség beszámolója helyesen [megszabta azokat a feladatokat, me- , Iveket a pártszervezet tagjainak meg kell valósítaniok a pártmunka megjavításában, a tavaszi munkák előkészületeiben és általában az idei gazdasági -év folyamán. A beszámolót követő vitában mindenegyes elvtárs elmondta véleményét a pártszervezet eddigi munkájáról, felszabadultan bírálták az alapszervezet vezetőségének tevékenységét és javaslatokat tettek a hibák kijavítására. Vajda István elvtárs el mond hí, hogy legfontosabb feladat most az, hogy mindenegyes párttag harcoljon a munkafegyelem megszilárdításáért és a terméshozam növeléséért. Ennek érdekében ió politikai felvilágosító munkát kell végezni és mindenegyes párttagnak élen kell járnia a termelésben. Javasolta a pártszervezet felé, hogy szervezzék újjá a népnevelőcsoportot c-s javítsák meg a most folyó politikai oktatást, ami nagyon alkalmas a párttagok és pártonkívü- liek alapos felkészítésére. Vaida elvtárs javasolta, hogy a tsz párt- és gazdasági vezetői dolgozzanak ki egy tervet a tsz terméshozamának növelésére és ennek végrehajtására mozgósítsák a termelőszövetkezet tagjait. Dudák István elvtárs a III. párt- kongresszus jelentőségével foglalkozott hozzászólásában. Elmondta, ha a pártkongresszus tiszteletére széleskörű versenymozgalom bontakozik ki a termelőszövetkezetben, az nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat sikeresen végrehajtsák. Felajánlotta, hogy a pártkongresszus megnyitásáig a felesi átlagot 4 literről 6 literre emeli. Nógeli elvtárs hozzászólásában főleg a párt december 19-i határozatával foglalkozott. Javasolta, hogy a légsürgősebben szaporítsák fel a tsz állatállományát. A selejt- és tovább- íenyésztésre alkalmatlan szarvasmarhák helyett jóminőségű szarvasmarhákat kell beállítani és nevelni. A földek megművelését pedig sokkal lelkiismeretesebben kell elvégezni, mint eddig tették. Felajánlotta, hogy brigádjával a 80 mázsás holdanként! burgonvatermésátlagot 100 mázsára, a 12 mázsás holdanként! búzatermést pedig 15 mázsára emeli. Potó János elvtárs a termelőszövetkezet fiatalságának neveléséről beszélt. — A termelőszövetkezetben lévő fiatalok aagy erőt képviselnek — mondta. — Ha a pártszervezet törődik velük és neveli őket, akkor a mezőgazdasági munkák ideje alatt valóságos forradalmat tudunk csinálni termelőszövetkezetünkben. Persze ehhez türelmes, segítőkész pártmunkára van szükség. A hozzászólások után megvitatták a pártszervezet vezetőségének határozati javaslatát, ami a politikai és termelőmunka megjavítására irányult. Meg lehet állapítani azt, hogy a taggyűlés betöltötte feladatát. Feltárta azokat a hiányosságokat, amik gátolták a pártszervezet, a termelő- szövetkezet fejlődését, a nagyobb eredmények elérését. A taggyűlésen megmutatkozott az, hogy a kollektiven elkészített beszámoló, amely az egész tagság véleményét tükrözi, jó hozzászólásokat, javaslatokat . és egészséges vitát eredményez. A bírálat és önbírálat kibontakozása is utat tört magának ezen a taggyűlésen. Valamennyi párttag bátran elmondhatta véleményét a pártszervezet és a tsz vezetésével kapcsolatban. — Ezen a taggyűlésen megkönv- nyehbültünk, új életet kezdünk —* mondta Baumgartner József elvtárs — leráztuk a két év nyomasztó gondjait, most friss erővel, felszabadultan látunk hozzá új életünk szépítéséhez. A pártszervezet feladata valóban az, hogy új módon, a taggyűlés szellemében végezze munkáját, harcoljon a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Bizonyítsák be a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Tegyék vonzóvá termelőszövetkezetüket. Az elmúlt napokban termelőszövetkezetükbe belépett 5 dolgozó parasztcsalád azt bizonyítja, hogy ha egyetértésben dolgoznak, figyelembeveszik a párt- és kormányhatározatokat, akkor napról-napra több és több dolgozó paraszt kéri felvételét tsz-ük- be. Wirth Lajos.
