Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 január 23. t Az 1954. évi népgazdasági terv ismertetése (Folytatás az 1. oldalról.) Takarékoskodni kell a beruhá­zásokkal. Minden felesleges beru­házás azok elől a beruházások elől vonja el az eszközöket, melyek a kormányprogramra megvalósítá­sát, dolgozó népünk életszínvona­lának emelését célozzák. Minthogy országunk nyersanya­gokkal nem bővelkedik, különás jelentőséggel bír az anyagtakaré­kosság. Takarékoskodni kell min­denekelőtt a fűtőanyagokkal és a villamosenergiával. Az 1954. évi terv a rejtett be­ruházási és anyagtartalékok foko­zott feltárását követeli meg. Az 1954. évi terv bátor és nagyszerű célkitűzéseket tartal­maz a nép jólétének fokozott emelésére, életviszonyainak meg­javítására, szeretett hazánk gazda­ságának fejlesztésére és honvédel­münk erősítésére. E célkitűzések megvalósításáért minden dolgozó szívesen és lelkesen harcol, mert tudja, hogy munkája eredményét maga élvezheti. — mondotta befejezésül Szalai elvtárs. Az 1954., évi népgazdasági terv­hez többen hozzászóltak. Közöttük Lósonczi Pál, országgyűlési képviselő, a bar­csi Vörös Csillag tsz elnöke felszólalásában az 1954. évi nép- gazdasági terv mezőgazdasági pro­blémáival foglalkozott. Elmondotta, hogy kormányunk Programm ja e?s az ezt követő, a mezőgazdaságot érintő miniszter- tanácsi határozatok nagymérték­ben fokozták a parasztság érde­keltségét a mezőgazdasági terme­lésben. A határozatok nyomán a dolgozó parasztok nagy kedvvel láttak munkához. Az egész lakosság növekvő igé­nyeinek kielégítése érdekében döntő feladat a mezőgazdaság ter­méshozamának emelése —' mon­dotta. — Élenjáró termelőszövet­kezeteink és állami gazdaságaink jóval felülmúlják a körülöttünk lévő egyénileg dolgozó paraszt- gazdaságok termésátlagait. Jól működő termelőszövetkezeteink példája bizonyítja, hogy a dolgozó parasztság számára az egyedüli helyes út a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek útja. Losonczi Pál ezután az 1954. évi népgazdásági terv mezőgazdasági beruházásait vizsgálta. A mezőgazdaság az idén a terv szerint jóval több gépet kap, mint eddig bármelyik esztendőben. A gépesítés mennyiségi növelése mellett azonban nagyobb gondot kell fordítani annak minőségére is. • A gépállomások bérezési rend­szerével kapcsolatban javasolta, hogy a traktorosok ezentúl ne a Végzett munka mennyisége, ha­nem az általuk megmunkált föl­dön elért terméstöbblet után' kap­janak jutalmat. Dolgozó parasztságunk ezekben a napokban beszélte meg ország­szerte a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló párt- és kormányhatáro­zatot — mondotta. — A gyűlése­ken megmutatkozott, hogy a falu dolgozó népe egyönte­tűen magáévá teszi a mező­gazdaság fejlesztését szolgáló intézkedéseket és azok végrehajtásában tevéke­nyen részt akar venni. A mező- gazdaságot irányító szerveinknek most az legyen a feladata, hogy a dolgozó parasztok kezdeményezé­sét tovább fokozzák, jó irányító é's szervező munkával segítsék elő a tavaszi mezőgazdasági munkák időben történő és jó elvégzését. Losonczi Pál befejezésül elfo­gadta az 1954- évi népgazdasági tervet. Az országgyűlés legközelebbi ülését január 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjére tűzte ki: 1. Nagy Imre elvtársnak, a mi­nisztertanács elnökének beszámo­lóját. 2. A város- és községgazdálko­dási minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat megtárgya­lását. Az országgyűlés a napirendi ja­vaslatot elfogadta. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA Január 21-én az OSZSZSZK köz- oktatásügyi minisztériumának és a pedagógiai tudományok akadémiá­jának meghívására Moszkvába ér­kezett Szokolszky István, a magyar népoktatás neves vezetője, a Köz­ponti Pedagógiai Továbbképző Inté­zet igazgatója. Szokolszky István a szovjet általános iskolák munkáját és a pedagógus káderek képzését tanulmányozza a Szovjetunióban. PEKING A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága szerdán este gyű­lésen emlékezett meg Vlagyimir Iljics Lenin halálának 30. évforduló­járól. BERLIN . A három nyugati nagyhatalom külügyminisztere a hét végén »tak­tikai megbeszélést» tart Berlinben a négyhatalmi külügyminiszteri érte­kezlet megnyitása előtt — jelenti a »Reuter«. KESZON A semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottság csü­törtökön az indiai, leágyel és cseh­szlovák tagok többségi szavazatával határozatot fogadott el, amely fi­gyelmezteti az amerikai felet, hogy a koreai és kínai hadifoglyok »sza- badonbocsátása« a koreai fegyver­szüneti egyezmény megszegését je­lentené. Svédország és Svájc képvi­selői a határozat ellen szavaztak. NEW YORK Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Országos Bizottsága nyi­latkozatot adott ki Eisenhower el­nöknek azzal a fenyegetésével kap­csolatban, hogy a kommunistákat megfosztják állampolgárságuktól. A nyilatkozat hangsúlyozza: A kommunista pártot nem félem­lítik meg Eisenhower elnök alkot­mányellenes fenyegetései. Továbbra is küzdeni fog polgári jogaiért, a le­tartóztatott haladó hazafiak szaba- donbocsátásáért és arra törekszik, hogy harcra szólítsa az amerikai né­pet a háborúra uszító mccarthyzmus | fenyegető veszélye ellen. WILHELM PIECK A BERLINI ÉRTEKEZLET ELŐESTÉJÉN FELHÍVÁST INTÉZEl T A NÉMET NÉPHEZ Berlin (MTI). Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke a hétfőn kezdődő négyha­talmi értekezlet alkalmából tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a német nép túlnyomó több­sége őszinte szívvel üdvözli a kül­ügyminiszterek berlini tanácsko­zását és reméli, hogy az értekez­let közelebb hozza nagy nemzeti céljához, a békéhez, hazája egy­ségéhez és függetlenségéhez. Azonban vannak olyan erők is, amelyek fegyverkezésre és új há­borúra törekszenek: ezek Nyugat- Nérúetország militarista és impe­rialista körei, amelyeknek szóvi­vője és képviselője Adenauer bonni kormányelnök — jelenti ki a Német Demokratikus Köztársa­ság elnöke nyilatkozata további során. . Népünknek tudnia kell: létét és jövőjét kockáztatja, ha megenge­di, hogy még egyszer arra az út­ra tereljék, amely egy emberöltő alatt két .ízben vitte szerencsét­lenségbe. A négyhatalmi értekez­let lehetővé teszi, hogy Németor­szág a másik útra, a tartós, béké­hez vezető útra lépjen. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a német nép felismerje a régi militarista erők zavartkeltő mesterkedéseit és a nagy nemzeti célokat, amelyek ma minden bé­keszerető németet együttes fellé­pésre ösztönöznek. A négyhatal­mi értekezlet küszöbén nemzeti felelősségérzettől áthatva még egyszer felhívom hazám keleti és nyugati részének lakosságát, hogy össznémet megegyezés útján te­remtse meg a német nemzet lét­érdekeinek közös képviseletét. A németek első együttes követelése az, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és I^yugat-Németor- szág képviselői a négyhatalmi ér­tekezleten hangot adhassanak a német nép akaratának. A német nép elvárja a nagyhatalmaktól, amelyeknek külügyminiszterei Berlinben tárgyalóasztalhoz ül­nek, hogy belássák: A német nép csaknem 9 éve a hadműveletek befejezése után joggal kér szót egy olyan értekezleten, amely a német kérdéssel foglalkozik. Wil­helm Pieck végül felhívással for­dul Nyugat-Németország minden békeszerető és felelősségtudattól áthatott lakosához, a politikusok­hoz, parlamenti képviselőkhöz és állami funkcionáriusokhoz, hogy közös erővel minden akadály el­lenére tegyék szabaddá a meg­egyezés útját Németország mind­két részének képviselői számára. Április i-én lépnek hatályba az áj kollektív szerződések Az 1954. évi üzemi kollektív szer­ződéseket a párt politikájának, az új kormányprogrammnak útmutatá­sai alapján a dolgozó emberről tör­ténő fokozott gondoskodás jegyében kötik meg az üzemi bizottságok és a vállalatok igazgatói. Az új kollektív szerződések :— szem előtt tartva a mezőgazdaság gyors fejlesztését, a lakosság köz­szükségleti cikkekkel való mind jobb ellátását, a termékek minőségének megjavítását — tartalmazni fogják az önköltségcsökkentésre, a takaré­kosságra, a legfejlettebb munkamód­szerek elterjesztésére, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítá­sára, az újítók és észszerűsítők tö­megmozgalmának továbbfejlesztésé­re, a nehéz fizikai munkák gépesí­tésére, a dolgozók szakmai képzett­ségének emelésére vonatkozó kétol­dalú kötelezettségeket. Emellett — a többi között — a kollektív szerző­dések majd az üzemre vonatkozó tör­vényes bértételeket is tartalmazzák. Különös figyelmet fordítanak az új üzemi kollektív szerződések meg­kötésénél a munkavédelmi, munkás­ellátási, szociális és kulturális kér­désekre. A dolgozó emberről való gondoskodás nyilvánul meg abban is, hogy az új kollektív szerződésekben igen jelentős helyet foglalnak el a balesetek és a megbetegedések meg­előzésére, a munka- és egészségügyi körülmények további javítására, az üzemi étkezdék, a munkásszállások, a bölcsődék és napközi otthonok fej­lesztésére irányuló vállalások, a kul­turális igények kielégítését, vala­mint a sport és testnevelés fejleszté­sét szolgáló kötelezettségvállalások is. A Munka Törvénykönyve rendel­kezéseinek megfelelően, már január közepén megkezdték az 1954. évi üzemi kollektív szerződések megkö­tésének munkáit a vállalatoknál. A kollektív szerződés tervezetét megvi­tató üzemi gyűléseken . a dolgozók a javaslatok ezreivel segítik elő, hogy j a kollektív szerződésbe' a legfonto- j sabb, az üzem munkáját legjobban j szolgáló pontok kerüljenek', hiszen ; látják, hogy mindenekelőtt az ő ér­dekeik szolgálatáról, a munka- és egészségügyi körülményeik, szociális és kulturális igényeik még jobb ki­elégítéséről van szó. A dolgozok megnövekedett figyelme és érdeklő­dése a kollektív szerződések iránt az eddiginél gondosabb és felelősebb el­járást követel a kollektív szerződések megkötésében és betartásában, mind a gazdasági, mind pedig a szakszer­vezeti vezetőktől. Az új kollektív szerződéseket a mi­niszter és a szakszervezetek elnöksé­gei hagyják jóvá és azok 1954 ápri­lis 1-én lépnek hatályba. A hivatali pártszervezetek feladata a mezőgazdasági határozat megvalósításában A KV október 31-i ülésének hatá­rozata leszögezte, hogy Magyarorszá- !gon a szocializmus építésének kulcs- j kérdése és egész fejlődésünk döntő [láncszeme a mezőgazdasági termelés | fejlesztése. E fontos megállapítás | alapján született meg a KV és az MT együttes határozata a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséről.' Ez párt-, állami és tanácsszer­veink elé bonyolultabb feladatot ál­lít, mert behatóan meg kell ismer- kedniök a gazdálkodás kérdéseivel. A programm végrehajtásában a fel­adat nem utasítások tömkelegének a kiadása, hanem a város és falu kö­zötti kapcsolat tényleges fejlesztése gazdasági szervezéssel és politikai tö­megmunkával. Feladataink sikeres megoldásá­nak alapja: a pártmunka általá­nos megerősítése. Ez a tétel nemcsak a pártbizottsá­gokra és falusi pártszervezetekre ér­vényes, ez vonatkozik a hivatali pártszervezetekre is. A KV júniusi határozata óta hi­vatali pártszervezeteink kommunis­tái munkájában is javulás mutatko­zik. De ez a javulás a legtöbb eset­ben a pártszervezeteken belül ma­radt. Eddigi munkánk során több esetben megfeledkeztünk a párton­kívüli dolgozók vezetéséről, az állam- igazgatás előtt álló hatalmas fel­adatok végrehajtására való mozgósí­tásról. Pártmunkánk főkérdése most: a pártszervezetek megnövekedett ere­jével a szocialista építés nagy fel­adatai felé fordulni. A hivatali pártszervezetekben ez sajátos módon történik, mivel pár­tunk szervezeti szabályzata szerint a hivatali pártszervezetek a hivatalve­zetés fölött ellenőrzést nem gyako­rolhatnak. Ez természetesen nem je­lenti ’ azt, mint ahogy egyes párttit­káraink helytelenül elképzelik, hogy a pártszervezeteknek semmi közük a hivatal munkájához. A KV október 31-i határozata harc­ba hív minden kommunistát, hogy odaadóan, képességeinek legjavát ad­va küzdjön a párthatározatok végre­hajtásáért'. Az állami szervekben, a tanácsokban és minden egyéb hiva­talban dolgozó kommunistának mun­katerületén érvényesítenie kell a párt irányvonalát. Ez elsősorban azt jelenti, hogy meg kell javítani a pártonkívű- liek közötti munkát. Hivatali pártszervezeteink — ez kü­lönösen a járási tanácsok és egyéb hivatali pártszervezetekre vonatko­zik — teljesen elhanyagolták a y-há- zon belüli népnevelőmunkát«. Sőt nem egy járási tanács párttitkára ezt feleslegesnek is tartja, mondván, hogy a hivatal dolgozói a területen kivétel nélkül mind népnevelők. Hogy ez mennyire téves nézet, azt a hivatal egyes dolgozóinak terüle­ten végzett munkája bizonyítja leg­jobban. A pártszervezetek munkája eredménytelenné válik, ha nem a dolgozók érdekében, a dolgozók kí­vánságainak, javaslatainak figye­lembevételével történik. A Megyei Tanács népnevelői a közelmúltban a pártszervezethez a pártonkívüli dol­gozóknak egy egész sor jó javaslatát juttatták el; mely javaslatok mun­kánk megjavítását nagyban ’elősegí­tik. A hivatali pártszervezetekben olyan szellemet kell teremtenünk, hogy a. pártszervezet tagjai lelkesen segítsenek falun a problémák 1 meg­oldásában, ne »hivatalból« végezzék ezt a munkát. A hivatali pártszervezeteknek fo­kozniuk kell a harcot a hivatali ap­parátus bürokratizmusa ellen. Fel kell deríteni és meg kell szüntetni minden olyan akadályt, mely egyes osztályokon, vagy szervekben a de­cember 19-i határozat végrehajtását gátolja. Fel kell rázni minden dol­gozót és meg kell velük értétni, hogy most gyors, bürokráciamentes intézkedésekre van szükség, akár iparengedély kiadásáról, akár utak javításáról, vagy bármi egyéb­ről van is szó. A KV és az MT határozata alapján dolgozó parasztságunk kezdeménye­zése kibontakozott. A falu dolgozói "terveznek, s azon töprengenek, hogy í mit tegyenek a határozat nyomán ' saját és az egész dolgozó nép jobb- : létének elősegítéséért. Egymásután I születnek tervek szőlő, gyümölcsös telepítésére, állatok szakszerű tartá­sára és egy sor egyéb dologra. A hi­vatalokban, elsősorban tanácsaink­ban működő pártszervezetek felada­ta úgy nevelni az apparátus dolgo­zóit, hogy eme kezdeményezések mellett ne menjenek el közömbösen, hanem maguk a hivatal dolgozói áll­janak e kezdeményezések élére, bá­torítsák a falu dolgozóit, segítsék kezdeményezéseik kibontakozását, a helyi erőforrások kihasználását s mu­tassák meg a kezdeményezések meg­valósulásának módját. Természetesen, ehhez pártszerveze­teinknek alaposan meg kell ismer­niük és ismertetniük a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határozatot. A határozat végrehajtásában fon­tos szerepük van mezőgazdasági szak­embereinknek. Mezőgazdasági szakembereink zöme idáig is becsületté! meg­állta helyét, s ma lelkesen küzd a határozat si­keres megvalósításáért. Azonban e dolgozóink zöme pártonkívüli. Ezek­kel a dolgozókkal — a mezőgazdasági szakemberekkel, bárhol is dolgoznak — az elkövetkezendő időben fokozot­tan kell pártszervezeteinknek foglal- kozniok. Lelkesíteni, támogatni kell őket a munkában, igyekezni kell az esetleges egyéni problémáikat meg­oldani, hogy munkájukat zavartala­nul végezhessék, s ha a feladatok végrehajtásában nehézségük van, bá­torítani, segíteni kell őket. Ahhoz, hogy dolgozóink igazán magukévá tegyék a határozatot és jelentőségét ténylegesen megértessék ■ja falu dolgozóival, elengedhetetlen, »hogy a szakszerű felvilágosítással j együtt megismertessük pártunk po- i litikájának azon elveit, melyekre a (mezőgazdaság fejlesztésének pro- j grammja épül, mely egyben biztosí- I ték is e határozatok valóraváltására. ' Ezért hivatali pártszervezeteinknek i halaszthatatlan feladata, hogy a párt- •; oktatás színvonalát emeljék és küzd­őjének a pártoktatásban való lemor- l zsolódás ellen. Nemcsak a pártokta- I tást, hanem minden előadásos propa­gandát, elsősorban a Pártoktatás Há­zában megtartott ilyenirányú előadá­sokat kell nagy figyelemmel kísérni, melyek a dolgozóinkban felmerülő el­vi problémákra magyarázatul szolgál­nak. Pártszervezeteinknek harcolniok kell a dolgozók mindennapod tájéko­zódó ttságának biztosításáért, a sajtóolvasás rendszeressé tételéért. Ha pártszervezeteink a határozatnak szak- és ideológiai kérdéseit alapo­san megismerik, akkor tudnak a hi­vatalvezetésnek, a hivatal dolgozói­nak, s ezen keresztül a falunak se­gítséget adni a soronkövetkező fel­adatok megszervezésében és megol­dásában. Mindez azonban nem jelenti . és nem jelentheti a belső pártélet el­hanyagolását. A pártvezetőségek újjáválasztá­sának előkészületeit fel kell hasz­nálni a párt belső életének meg­javítására: a kollektív vezetés, a pártdemokrá­cia, a bírálat-önbírálat továbbfejlesz­tésére. Az előkészületek alatt meg kell értetnünk a párttagokkal és a pártonkívüli dolgozókkal, hogy a ve­zetőségválasztás minden dolgozó ügye. Hiszen a pártvezetőségeken múlik elsősorban az, hogy milyen lesz a pártvezetés munkája. A pártszer­vezet munkája viszont nagyban be­folyásolja a hivatal munkáját. Tanácsaink, hivatalaink előtt gyö­nyörű és hatalmas feladat áll: a dol­gozók jóléte emelésének elősegítése. Ez a feladat nem könnyű- De a sok harcban győzedelmeskedő magyar kommunisták győzelemre viszik pár­tunk politikáját. S hogy e dicső harc­ból tanácsaink, hivatalaink is mél­tóan kivehessék részüket, a hivatali pártszervezeteknek a hivatal tény­leges motorjává, a dolgozók lelkesí­tőjévé kell válniok. Kerekes Andrásné

Next

/
Oldalképek
Tartalom