Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-23 / 19. szám
Szombat, 1954 január 23. SOMOGYI NÉPLAP Szabad Föld Téli Estén vitatták meg a mezőgazdasági határozatot Kapospula dolgozó parasztjai Kapospula dolgozó parasztjai mindig szívesen látogatták új kultúrott- íionukban a megtartott Szabad Föld Téli Estéket. Munkájukhoz sok hasznos tanácsot kaptak. De annyian még •egyszer sem voltak, mint amikor a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozatát vitatták meg. A község 100 gazdálkodójából 70 'hallgatta végig a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya kiküldöttje, valamint a Gölle községből hazaérkezett élenjáró állattenyésztő gazdák közül Gulyás Antal beszámolóját. Az elmondottakon több mint 3- •ára hosszat vitatkoztak. Csaknem minden gazdának volt valami megjegyzése, kérdése. De értékes javaslatok is hangzottak el. Kocsis József felszólalásában a növénytermesztéssel foglalkozott. — Ki kell cserélnünk a burgonyavetőgumót — mondta — mert ami van a községben, az már satnya. Javasolom azt is, hogy kérjünk szakelőadást a heterózis kukorica termeléséről. Próbáljuk meg mi is a termesztését — fejezte be felszólalását Kocsis József. A .sokak közül Kovács Máté élenjáró állattenyésztő gazda a következőket mondta: — E megbeszélésünk előtt már kétízben vitatkoztunk állattenyésztésünk fejlesztéséről. Eredmény máris van. A község szarvasmarhaállományából már 63-at törzskönyveztek. Amellett vagyok, hogy az arra megfelelő teheneket mind törzskönyveztessük. Ugyanígy a sertéseket és juhainkat is. Községünk régebben híres volt a muraközi fajtájú ló tenyésztéséről, ma azonban csak néhány van belőlük. Ezeket törzskönyvezni kellene és újra tenyészteni ezt a fajtát. Minden elhangzott javaslatot nagy tetszéssel fogadtak a jelenlévők. A kapospulaiak érzik, hogy a párt és a kormány határozatára biztosan támaszkodhatnak, s azért terveznek bátran. Varga Lajos bussáki dolgozó paraszt a mezőgazdasági határozat végrehajtásáért Vatina Lajcsáikmáli most a iegrna- jgyofeib 'téli ideijén sem szünetéi a mimika. A irata] .gazdia a trágya- iiordáissal van íbisz 'erre 'dííig íkadivéziő a mostani időjárási. És amint Varga1 •Lagos .mondja, -amist megtehetünk ma, nie bafasz- *ízuík halwaipna, mert itavaisszail úgy is bőven teszi tnuükai. — Én eddig már 4 hoi|drai bond- 1am Iki ai trágyát, de amíg ilyani idő fflesz,, valamennyi trágyát Tti- fhondotn ,a mezőre — mondja —, snert én úgy .szeretem, ha ' tiszta -az .ndvamam. Világ® Lajost minid'en/ki úgy ismeri Buzsák/on, miit a Tiegjolbíb gazdák egyikét, aki míndeniko.r mégtaSálja a miegíeíMő módját annak, hogyan liehet több termést ■©líéipai, Igaz, hogy az újság, a könyv sem hiányzik a Ikezétóll, gyá'kodl'afi itapaisztalatát tudományos módszerekkel! !is gazdagítja. Nem is kel® néki szágyeaikeznie terméseredményei miatti, mert a jó ■talajerőiben lévő földben mindig a legnagyobb termést éri é'J: 14 mázsa volt az átlagtermése kenyér- gabonából, kukoricáiból 44 mázis'át •takarító át (be egy-egy ihollld'róil. Varga Lajos szívesen termeli!*(konyhakerti nővé nyékéig mert amint tnorudja!, ebből is jó haszna 'származhat és a népgazdaságnak is nagy szüksége van ezekre a növényekre. A múlt évben ,p(í. 400 ölön sárgarépát termelt. A jó ta- íajeiiliíikészílés, .a meigfeüeíő nö'Vény- ápolás itt is meghiozta a várt eredményt: 400 cDrolll 20 mázsa sárgarépái takarított he. A növénytermelés mellett álíLalá- á'iiioimánya fejlesztésére is nagy gom'doit fiordít Varga Lajos. Most is olyan két szép lova van, hogy a .környékiben is megcsodálják. Gondozza is őket,, mám restelkedik korán fei’ik'ellni, mert tudja, hogy, aki jó állatokat .akar tartami, elsiődllegeis 'feladatának iaiz állatok pontos 'etetését és gondozását kefiíi! tekintenie. Nemcsak két Tójáé! áll1 Vargáék állatáCBoimánya, híamem o'tfc van a 10 darab .sértés,, 4 szarva-smarha is. — Ezek gondozása igiem komoly ammikát igényel .a 15 hold föld meigműve.Iiásie mellett, de mit is .érnie a föld1 álatok ndökiil — mondja Varga. Lajos -—•, hisz ez aiz 'alapja a növénytemmeöldsmek is, mert a fiaiiatjeriő feijejvitásához llleg- jciblb az iistáljólíuágya, éhhez pedig megjlélíh'főj mennyiségű iát Dalt kiéli. Most, amint olvas'a,m a. parit és a minisztertanács hatiáiroziatáL úgy döntötitem, hogy tovább növelem áSatálTlományomat, im'ert a tunméshoiz'amot is csak úgy tudom nö~ vetlnij ha jó erőiben Tlesz a| föfid. Megéri, Ihcigy több .áülatbt tartsak, hisz számos kedvezményt biztosít áíDamiunik az á.Oaititar'tó igiazdálk- nák pllt, a tejbieadás cisöklkientlésé- vei) is. A .nudlit éviben 1530 liter tejet fceíReltb beadnom a 15 hold fáid és a ik'ét telkén után. Ebiben ■az éviben viszont 1100 liter a beadási köteGezettsägem., a többit szalbaldon értiökissáthietam, ami mintegy 1200 forinttal1 növeli ,jövedelmemét. A tojás-,, 'baromi i- besidás csökkeinéS'évél járó jövedelem iszínitén közel 10 ezer forint többletjövedelme';, jelenti ia család számára,. Ugv határoztam, hogy a ik'éti tekén im.elié a növendék ékből még egy táhenief meigtartiok ma- igunfenlEik. Nem lesz iprobCléimia az áiialttar- tás Varg'áéíknáíí, mert mint jó gazda, már előne gandosikodott a szükséges tlaikanm’ányróüi, most is SÍÓval 'állatait,, de íavaiszszaj még tovább növeli; tiakar- mányké'szletá.t. Varga Lnjjofs látja, hogy .a párt és a kormány ha:tá.ro- zaltiáti csalk úgy fluidjuk végrehajtani!, ha minden dolgozó paraszt tudása lieigjavává! hairooCi a iter- imléshoziaim inövéllásiáérii éis b'eicsü- le'lteOl tejjjesíiíii állam iránili kötelezettségét. A oiezogazdasági határozat szellemében készítsen tervet a somogygeszti ÍJj Barázda termelőszövetkezet A somogygeszti Uj Barázda tsz tagjai szorgalmas munkával töltik el a téli napokat is. A férfiak többsége .a trágyahordásnál foglalatoskodik. A jó szánúton már annyi trágyát kiszállítottak a mezőre, szarvasokba, hogy az többek szerint 50 hold területre is elég lesz. Ezt a tavasszal, mihelyt rá lehet menni a szántásra, csak szét kell hordani és teregetni, majd alászántani. Az asszonyok és leányok pedig a círokcséplést végzik. A tsz egy ócska, régi kukoricamorzsolóból olyan gépet szerkesztett, amellyel egy hattagú munkacsapat naponta legkevesebb 8 mázsa cirokmagot tud kicsépelni, így a munkacsapat minden tagja egy-egy nap 0.8 munkaegységet szerez. Jól jövedelmez a tsz-nek a multévi ciroktermés. A 15 holdról betakarított cirok legalább 150 mázsa magot ad és a cirokszakállból több mint 15 ezer seprőt tudnak készíteni, amelyeket a budapesti vállalatok részére fognak szállítani. Úgy számolják, hogy az egy-egy seprő utáni tiszta hasznuk 10 forint lesz, így csak a cirokszakáll 150 ezer forintot jövedelmez. A múlt pvben más egyéb növényből is szép termése volt a tsz-nek. Búzából a tervezett 10 mázsa helyett 12 mázsa volt az átlagtermésük, míg az ősziárpa 17 mázsát adott holdanként, bár ennek csak egyrészét vetették keresztsorosan. Szép osztalék jutott a tagoknak a bő termésből. Egy-egy munkaegység után osztottak az ősszel 4.4 kg búzát, 1.08 kg árpát, 2.3 kg burgonyát, 2.4 kg kukoricát, 25 dkg cukorborsót, 31 dkg szénát, 80 dkg takarmányrépát, 20 dkg zabot, 5 dl étolajat es 10 forint készpénzt. Kovács István növénytermelő brigádtag csak prémiumként kapott 320 kg búzát és 230 kg árpát. Az idén már az állattenyésztés jövedelmezőségét is növelni akarja a tsz. A tehenészetben bevezetik a háromszori fejést, a tőgymasszázst és az egyedi takarmányozást. A takarmányozást a zöldfutószalag rendszerrel biztosítják. Ennek érdekében már az ősszel vetettek 10 hold szöszös- rozsot, melyet tavasszal elkezdenek etetni, majd később csalamádét, őszszel és télen pedig zöldsilót etetnek a tehenekkel. ,Igy a fejésnél elérik rövid idő alatt a 10 literes istállóátlagot. Emellett 6 szerződéses bikát nevelnek továbbtenyésztésre. A sertéstenyésztésben az anyakocák számát a jelenlegi 18-ról 30-ra növelik és az évvégi zárszámadásig 350 darab hízót akarnak eladni; 165 darabot máris hizlalnak szerződésesen. Pénzügyi tervük szerint csak a hízókból 600 ezer forint bevételt várnak. Ezenkívül 20 darab kant nevelnek továbbtenyésztésre, amelyek szintén eladásra kerülnek az őszig. A növénytermelésben az idén is alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket. A kalászosokat a tavasszal két részben fejtrágyázzák, acatolják. Keresztsorosan azonban csak 50 hold ősziárpát vetettek, mert az ősszel fogat- és géphiánnyal kellett küzdeniök. Ennek ellenére azonban, ha a tsz 1954. évi üzemtervét nézzük, azt láthatjuk, hogy az eddigi termésátlaghoz viszonyítva alacsony termésátlag elérését tűzték ki célul erre az évre; Az üzemtervből az tűnik ki, hogy ez évben nem akarja a tsz növelni a növénytermesztésben a hozamot, sőt még a múlt évinél is kisebb hozamra terveztek. Míg pl. tavaly ősziárpából 17 mázsát termeltek egy-egy holdon, az idén .12 mázsás termést terveztek. Vagy ha nézzük a burgonyát, amelyből a múlt évben 90 mázsánál is több termett átlagosan a tsz-ben, most ez évre 80 mázsás átlagtermést vettek tervbe. Ugyanígy van ez a többi növényféleség hozamának tervezésénél is. Balogh elnökhelyettes elv(társ szerint jobb, ha az ember többet termel, mint amennyit számol, mintsem fordítva. Nem kétséges az, hogy jobb érzés és hasznosabb is, ha több a termés, mint amennyit az ember vár. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne állítsunk elénk nagyobb célokat, amikor mód és lehetőség van nagyobb eredmény elérésére. De mi is most a cél? Ezt mindenki tudhatja a mezőgazdasági termelés fejlesztését célzó határozatból, mely előírja, hogy első feladat a mező- gazdasági termelés 'hozamának állandó növelése. Ezért a lehetőségeket. felhasználva, harcolni kell, hogy a múlt évben elért eredményeket a jövőben túlszárnyaljuk. Ezt tartsák szem előtt a somogygeszti Uj Barázda tsz-ben is, mert ezzel saját jobblétüket és egész népünk boldogulását.segítik elő. 3 i GYÜMÖLCS- ÉS SZŐLŐTERMELÉSI ANKÉT LESZ KŐRÖSHEGYEN A Megyei Pártbizottság javaslatára a »Somogyi Néplap« szerkesztő« sége és a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya január 24-én Kőröshegyen ankétot tart a járás élenjáró gyümölcs- és szőlőtermelő gazdáinak és szakembereinek. Az ankét célja, hogy a kiváló szakemberek és gazdák megtárgyalják gyümölcs- és szőlőtermelésünk hibáit, s a KV és az MT határozata alapján megvitassák a soronlévő tennivalókat. A gyakorlatban bevált jó módszereket a termelők átadják egymásnak és a szakemberek tanácsait megfigyelik, azokat a saját termelőszövetkezetükben, vagy gazdaságukban alkalmazzák. Nagy jelentősége van ennek az ankétnak, mert a részvevők megtárgyalják a gyümölcs- és szőlőtermelésünkben mutatkozó legnagyobb hibákat, de egyúttal azok orvoslását is megvitatják. Arról is lesz szó: hogyan tudjuk;megyénkben a gyümölcsösök területét növelni, új területeken meghonosítani az egyes gyümölcsösöket, új faiskolákat hol lehet létesíteni. A határozat szerint nagy gondot kell fordítanunk a szőlőterületek fokozatos felújítására és a helyes szőlőápolásra és permetezésre. Az ankét úgy sikerül a legjobban és úgy lesz a legértékesebb, ha valamennyi szakember és. dolgozó előre kigondolt és elhatározott javaslatokkal, tanácsokkal vesz részt az értekezleten. Elmondom tapasztalataimat az an keton Örömmel olvasok szakkönyveket, • melyek mezőgazdasági munkámhoz eddig is nagy segítséget adtak. Legjobban a szőlőműveléssel szeretek foglalkozni — sok tapasztalatot gyűjtöttem e téren munkám folyamán. A kőrcLhegyi ankéton bizonyára kapok olyan hasznos útmutatást, amit én is fel tudok használni a szőlő; terméshozamának növelése érdeké- j ben és a szőlő szakszerű kezelésében. ’ S nekem is van számos olyan tapasztalatom, amit ott elmondok más szőlőtermelő gazdáknak, akik azt felhasználhatják munkájukban. Ezzel elősegíthetjük környékünk szőlő- termesztésének fejlődését. Bizom abban, hogy ez az ankét válaszol azokra a kérdésekre is, melyek a gyümölcsös létesítésével kapcsolatban merülnek fel. Petrus Antal, Balatonszemes. Nagy segítséget várok az onkéttói Megörültem a »Somogyi Néplap« meghívásának a kőrdshegyi ankétra., Már többször gondoltam arra, miért nem kérdezik meg a dolgozó parasztoktól, mi a véleményük a gazdálkodás problémáival kapcsolatban. Most annál inkább örülök annak, hogy eddigi tapasztalataimat a többi gazdatársaméval az ankéton kicserélhettem. Gyakorlati tapasztalataimat örömmel adom át gazdatársaimnak. 40 éve gazdálkodom, a felszabadulásig 4 kát. hold földem volt és a földosztáskor kaptam még 3 kát. holdot hozzá. Úgy akarok gazdálkodni, hogy az jövedelmező legyen. A jó vetésforgó alkalmazásával, a talaj helyes művelésével mindig elértem célomat^ Beadási kötelezettségemet mindenkor teljesítettem és teljesíteni is akarom. Az elmúlt esztendőben elég szép termést értem el, az j idén még jobbat akarok. Nyárádi Jánöjs Balatonszemes. férjül íüször is a íé fi A tahi íöldművesszövetkezet föfdmOvosszövelkezeí (elles kultúrmunkásait közel 50 fős kultúrcsoportja január 9-én este a honvédség tiszti klubjában műsoros estet ' tartott. A műsorban változatos énekszámok, szavalatok, népballada és két egyfelvonásos jelenet került bemutatásra a hatalmas termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt. A közel két és fél órás kultúrműsor után tánc volt, ahol egészen záróráig együtt szórakoztak a kultúrcsoport tagjai és a közönség, nagyszámban a honvédség tisztjei. Dicséret illeti a kultúrcsoport minden tagját, akik előadásukkal bebizonyították, milyen sokra képes az a kultúrcsoport, amelyik szívvel-lélekkel azon dolgozik, hogy dolgozótársaikat színvonalas, művészi szórakoztatásban részesítse. Minden szereplő tudásának legjavát adta. Nagyon kedves volt egy alig 8 éves »ifjú kultú- ros« szereplése, aki magyar katonanótákkal tette még színesebbé a műsort. Külön ki kell emelni a kacér asszonyt, valamint a múlt rendszer özvegy tanácsosnéját alakító elvtársnőket, akiket méltán lehet a földművesszövetkezet Kis Manyijának nevezni. Az énekkar egységes hangjával aratott nagy sikert. A tiszti klub elismerését és - köszönetét tolmácsolta a kultúrfelelős elvtárs azzal a gyönyörű szekfűcsokorral, melyet a kultúrcsoportnak nyújtott át. Várjuk többször is a lelkes kultúrmunkásokat! • D. L. Jelentősen növeltük forgalmunkat a kormányprogramm megjelenése utón Általában népnevelőink csak a termelő népgazdasági ágak: az ipar és a mezőgazdaság eredményeiről szoktak beszélni. De megfeledkeznek arról, hogy a szocialista népgazdaság másik két ága: a közlekedés és a kereskedelem is fontos tényezőként jön számításba a szocializmus építése során. A kereskedelem szerepe az ‘új. mezőgazdasági politika megvalósítása során egyre inkább kidomborodik, amikor irányt veszünk arra, hogy a piaci kapcsolatokat tovább szélesítsük, amikor arra törekszünk, hogy a falu és város közötti termelési kapcsolatok is egyre inkább bővüljenek. Ha a városunk kereskedelmi életében fontos helyet betöltő Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat munkáját vizsgáljuk, akkor azt kell látnunk, hogy a vállalat munkája a kormányprogramm nyilvánosságra hozatala óta igen jelentősen, javult, ami a Kereskedelmi dolgozók jó munkáján kívül főleg az áruforgalom emelkedésében nyilvánult meg. A forgalom emelkedése a számok tükrében a következő képet mutatja: A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat az 1953-as évi tervét 105.8 százalékra teljesítette. Igen szembetűnő a forgalom emelkedése az év IV. negyedében, arhikoris tervét 122.2 százalékra teljesítette. Érdemes összehasonlítani az 1952. és az 1953. év utolsó negyedeinek forgalmát. Az 1952-es év IV. negyedév forgalmát 100 százaléknak véve, az 1953-as év hasonló időszakában a forgalom,á ruházati főárucsoportnál 31 százalékos, míg az iparcikk főárucsoportnál 33 százalékos emelkedést mutat. A kereskedelem dolgozói az 1953- as esztendőben igen jó munkát végeztek. Munkájukkal segítették va- lóraváltani a kormányprogramm célkitűzéseinek a kereskedelemre vonatkozó részét, igyekeztek biztosítani a dolgozók zavartalan áruellátását. Az 1953-as évben hozott párt- és 'kormányhatározatok a többi között a kereskedelemre is fontos feladatot rónak. A kereskedelemnek nemcsak az a feladata, hogy az árut eljuttassa a termeléstől a fogyasztókig, hanem az is, hogy a fogyasztói kereslet tar nulmányozásán keresztül befolyást gyakoroljon az ipari termelésre, mert csak ezen keresztül tud a kereskedelem is jelentős szerepet betölteni a dolgozók életszínvonalának minden eszközzel való emelésében. Rajta Mihály vállalati igazgató.
