Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

■e \ A ü > v. £y;!*v Emlékünnepség az Operaházban V. I. Lenin halálának 30. évfortlalóján Pártbizottságunk a vezetőségválasztások sikeréért Megjegyzések: Csak félmillió forint.... Az országgyűlés tanácskozásainak első napja Az országgyűlés csütörtökön dél­előtt új ülésszakra összeült. Néhány perccel 11 óra előtt foglalták el he­lyüket az ülésteremben a képvise­lők. Részt vett az ülésen Rákosi Má­tyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titká­ra, Nagy Imre, a minisztertanács el­nöke. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ei- nő, a minisztertanács első elnökhe­lyettese, Apró Antal, a miniszterta­nács elnökhelyettese, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bi­zottságának tagjai, Bata István hon­védelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Po­litikai Bizottság póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének tit­kára, Boldoczki János külügyminisz­ter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomare Iván élelmiszeripari mi­niszter, Tisza József begyűjtési mi­niszter, Szijártó Lajos építésügyi mi­niszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. A diplomata-páholyokban foglal­tak helyet: J. D. Kiszeljov, a Szov­jetunió nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság nagykövete, Henryk Mine, a Lengyel Népköztársaság kö­vete, ' Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság követe, Markó Temnja- lov, a Bolgár Népköztársaság köve­te, Jacob Farlandaschi, a Román Népköztársaság követe, George Pe­ter Laboueheré, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság követe, An Jen, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság követe, Pi­ro Koci, az Albán Népköztársaság követe, Daliber Soldatió, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság követe, Poul Poulsen, a Dán Király­ság ideiglenes ügyvivője, Salah Sa­ber, az Egyiptomi Köztársaság ideig­lenes ügyvivője, Osten Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, Katriel Katz, Izrael ideiglenes ügy­vivője, Bernhard G. Peyra, a Holland Királyság ideiglenes ügyvivője, Sid­ney K. Lafoon, az Amerikai Egye­sült Államok követségének tanácso­sa, Jan Kolasa, a Német Demokra­tikus Köztársaság nagykövetségének titkára, Lucien Guillaume, Svájc kö­vetségének titkára, Jean-Louis Lata- pie, a Francia Köztársaság követsé­gének attaséja, Adalberto Struzziero, az Olasz Köztársaság követségének sajtóattaséja, továbbá a diplomáciai képviseletek számos más tagja. Meg­jelent a megnyitáson Mihail Flores- cu, a Román Népköztársaság vegy­ipari minisztere, a Budapesten tar­tózkodó román kormányküldöttség vezetője, Mauriciu Novae, a Román Népköztársaság külkereskedelmi mi­niszterének első helyettese és a kor­mányküldöttség több tagja. szilárdulását, mert három évre előre állapítja meg a beadási kötelezettsé­geket. A begyűjtés új rendszere — egyik legdöntőbb feltétele a mezőgazdasá­gi terme1 és növekedésének, ami egész dolgozó népünk életszínvonalának hathatós emelkedéséhez fog vezetni. Állami és társadalmi rendszerünk szilárdságának bizonyítéka a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapszik, amelyeket eddig állami és társadalmi rendszerünk megerősíté­sében és megszilárdításában elér­tünk. Pártunk és államunk nevelő és fel- világosító munkája következtében megnőtt dolgozóink öntudata, szoro­sabb lett a kormánnyal való kapcso­lat. A május 17-én megtartott or­szággyűlési választásokon egész né­pünk egységesen foglalt állást népi demokratikus államrendünk mel­lett, szilárdan követi pártunkat és kormányunkat. A közkegyelem gyakorlásával a Népköztársaság Elnöki Tanácsa le­hetőséget adott, hogy a közkegye­lemben részesültek az alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal tel­jes mértékben éljenek és munkájuk­kal részt vegyenek hazánk építésé­ben és erősítésében. Jelentős helyet foglal el a hozott törvényerejű rendeletek sorában a Munka Törvénykönyvének mó­I. RÓNAI SÁNDOR ELNÖKI MEGNYITÓJA Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Elnöki megnyitójában megemlékezett Lenin halálának 30. évfordulójáról: Ma harminc éve halt meg Vlagyi­mir Iljics Lenin — mondotta — Marx és Engels ügyének lángeszű továbbfolytató ja, a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom nagy stra­tégája, akinek vezetése alatt az orosz munkásosztály megteremtette nagy kommunista pártját és a dol­gozó parasztsággal szövetségben győ­zelemre vitte a szocialista forrada­lom ügyét, megteremtette a dolgozók első szocialista államát, a felszaba­dító Szovjetuniót. Lenin tanításai legyőzhetetlen fegyvert adtak a tőkés kizsákmányo­lás, a gyarmati elnyomás ellen, a szo­cializmusért és a békéért harcoló dol­gozók kezébe. Eszméi világítótorony­ként mutatják az űtat a kapitalista kizsákmányolás és az idegen elnyo­más alól örökre felszabadult népi ] demokratikus országok népei számá- ’ ra a szocializmus felé. Mi, magyar dolgozók, soha el nem ■ múló hálával zártuk szívünkbe a 1 nagy. Lenint, az ö nyomdokain haladó szovjet népet, amelynek felszabadu- j lásunkat, nemzeti függetlenségünket ' és békénket köszönhetjük. Javaslom, j hogy halála harmincadik évforduló- i ján felállással adózzunk a nagy Le­nin emlékének. (Az országgyűlés tag­jai felállással emlékeztek meg a nagy Leninről.) II. BESZÁMOLÓK Ezután Darabos Iván, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az alkotmány rendelkezé­sének megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről, me­lyet az országgyűlés 1953. évi július 4-én berekesztett és a most megnyi­tott új ülésszak közti időben fejtett ki. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mondotta a többi között — a két ülésszak közötti időben kilenc ülést tartott és 19 törvényerejű rendeletet alkotott, amelyeket a Magyar Köz­lönyben való közzététel útján kihir­detett. Szükségesnek tartom, hogy néhány törvényerejű rendelettel azok jelentőségénél fogva külön foglal­kozzak. Az 1953. évi 10. számú törvény- erejű rendelet a beadás elmulasz­tása miatt kivetett kártérítések tör­lését, a beadási hátralékok elenge­dését és a termelőszövetkezetek be­adási kötelezettségének 10 százalé- k s csökkentését írja elő. A 18. számú törvényerejű rendelet kimondja az egyénileg gazdálkodó parasztok őszi termésű kapásnövé­nyekből fennálló beadási kötelezett­ségének 10 százalékos csökkentését. Mindkét törvényerejű rendelet gyors és hathatós segítség volt az egész pa­rasztság anyagi jólétének emelése érdekében. Egyben komolyan fellen­dítette a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok termelési kedvét is, ami a nyárvégi és az őszi mező­dosííása. Ez a törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének júniusi határozata és a kor- mányprogramm alapján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait és biztosítja e jogok törvényes védelmét. Jelenlegi formájában a Munka Törvénykönyve nagy lépésekkel vi­szi előbbre fejlődésünket, a kor- mányprogrammban lefektetett alap­elvek gyakorlati megvalósításával — mondotta befejezésül Darabos Iván. Az országgyűlés a beszámolóban foglaltakat tudomásul vette. III. BEJELENTÉSEK, JAVASLATOK Rónai Sándor elnök közölte, hogy Apró Antalnak a minisztertanács el­nökhelyettesévé történt megválasz­tása folytán az alkotmány 19. sza­kasza értelmében az Elnöki Tanács­ban megüresedett helyre új tagot i kell választani. Bejelentette, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront El­nöksége az Elnöki Tanácsban meg­üresedett helyre Szekfű Gyula kép­viselőt javasolja. Az országgyűlés a Magyar Függet­lenségi Népfront Elnökségének ja­vaslatára Szekfű Gyula képviselőt az Elnöki Tanács tagjává egyhangúlag megválasztotta. Ezután Erdei Ferenc igazságügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről, továbbá a város- és községgazdálkodási minisztérium fel­állításáról szóló törvényjavaslatokat. A szocialista építés új szakaszának legfőbb célkitűzését, egész dolgozó népünk életszínvonalának szakadat­lanul növekvő kielégítését jelenleg elsősorban azzal tudjuk elérni, hogy megvalósítjuk mezőgazdasági terme­lésünk általános fellendítését. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tése fejlődésünk jelenlegi kulcskér­dése, melynek sikeres megoldása te­rén igen nagy jelentősége van a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több rendeletének, elsősorban az 1953. évi 1B. számú, 18. számú és 27. számú törvényerejű rendeleteknek. gazdasági munkákban, a munka gyorsabb és gondosabb elvégzésében kézzelfoghatóan kifejezésre is jutott. Nagyjelentőségű határozatot ho­zott a Népköztársaság Elnöki Taná­csa az állami begyűjtés többéves rendszeréről, melyet az 1953. évi 27. számú tör­vényerejű rendelet foglal magában. Az állami begyűjtés többéves rend­szerének megalkotása a mezőgazda­Az országgyűlés elrendelte a ja­vaslatok kinyomtatását és szétosztá­sát, s előzetes tárgyalás és jelentés céljából mindkét törvényjavaslatot az országgyűlés jogi bizottsága elé utalta. Házi Árpád, az ÁEK elnöke be­nyújtotta a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elrendelte a javas­lat kinyomtatását és szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a javaslatot kiadta a jogi sági termelés fokozásának egyik leg­fontosabb feltételét biztosítja, előse­gíti a termelés biztonságának meg- bizottságnak. Lenin emlékünnepély a Kaposvári Városi Színházban A Magyar Dolgozók Pártja Kaposvári Bizottsága január 21-én este G órai kezdettel Lenin elvtárs halálának 30. évfordulója alkalmával em­lékünnepélyt tartott a Városi Színházban. Az ünnepélyt Virovecz József elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára nyitotta meg, majd dr. Sivó József, a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával kitünteti szü­lészfőorvos tartott ünnepi beszédet. Dr. S ivó -József beszéde Kedves Elvtársak! Tisztelt Hallga­tóság! Annak a csodálatosan nagy ember­nek halála 30. évfordulójára jöttünk itt ma össze, akiről Henry Barbusse, a nagy francia író mondotta: »Nálá­nál senki nem tett többet az embe­rekért«. Vlagyimir Iljics Lenin ma 30 éve, 1924 január 21-én távozott az élők sorából. Alakja esztendőről esztendő­re egyre hatalmasabbra nő a világ dolgozói előtt. 30 évvel ezelőtt ezen a napon Moszkvában és New York­ban, a londoni dokkokban és a dél­afrikai gyémántbányákban, a pári­zsi Renault-gyárban és a chilei sa­létromtelepeken és mindenütt szerte a világon, ahol munkások élnek, né­hány percre megállt a munka. A vi­lág dolgozói kegyelettel adóztak már akkor is Lenin emlékének, annak a géniusznak, aki a proletárinternacio­nalizmus törhetetlen harcosa, a pro- letáriátus nagy hadvezére, a Bolse­vik Párt megteremtője, a szovjet ál­lam megalapítója és első irányítója, lánglelkű marxista tudós és a népek közötti béke nagy harcosa volt. Vlagyimir Iljics Lenin 1870-ben született Szimbirszkben, a mai Ulja- novszkban. Fiatal diák kora óta a forradalom zászlóvivője, törhetetlen harcosa volt. A marxizmus kiváló is­merője lett mihamar és 23 éves ko­rában már Pétervúrott szervezte a marxista köröket. Két év múlva eze­ket a forradalmi harci szövetségbe tömörítve kezdte meg a munkásosz­tály, a proletáriátus szervezését, s a tudományos szocializmus egyesíté­sét a munkásmozgalommal. Minden percét, teljes energiáját a kizsákmá­nyolt dolgozók felszabadításának, a kizsákmányoló osztályok elleni kér­lelhetetlen harcnak áldozta. Hatal­mas tudományos filozófiai munkássá­ga, amelyben Marxnak és Engelsnek a feltörekvő kapitalizmus idején alko­tott vüágnézetét alkalmazta az im­perializmus korára, a dialektikus és történelmi materializmus következe­tességével világította meg elméleti síkon is azokat a kérdéseket, ame­lyek az elnyomottak problémáinak megoldását segítették elő s alkalmaz­ta gyakorlati vonalon az elméleti kérdéseket olyan vaskövetkezetes­séggel, amilyenre előtte példa nem volt. A dicsőséges Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme a vi­lág egyhatodán, a szocialista állam megteremtése Lenin műve volt. Az, hogy a Szovjetunió olyan ellenállha­tatlan sikerrel teljesítette ötéves terveit, az, hogy a fasiszta rablók el­leni Nagy Honvédő Háború e fene­vad megfőj fásával végződhetett, az, hogy a Szovjetunió nemcsak újjáépít­hette lerombolt városait és gyárait, hanem áttérhetett már a szocializ­musból a kommunizmus felé haladó útra, s emellett felszabadíthatta és megalapozni segíthette a népi demo­kratikus országokat és ezek felvi­rágzásához állandó segítő kezet ad­hat, mindez Lenin heroikus munká­jának alapján cptil fel. A halála óta eltelt évek olyanok voltak, amelyek alatt az emberiség ügye óriásit és egyre nagyobbat ha­ladt előre. Lenin volt az, aki ennek a haladásnak az útján az emberiség történelme legnagyobb fordulatának útját, Marx és Engels tanítására tá­maszkodva, Sztálin elvtárssal együtt megvilágította. Leninnek új és új halhatatlan emlékművet állított ne­veltje, a nagy szovjet nép a szocia­lizmus felépítésével, a kommuniz­mus diadalmas útjára téréssel. Az imperialisták minden ellenakciója ellenére, egyre magasabban leng a lenini zászló, a népek szabadságának és függetlenségének zászlaja, amely alatt nincsen fehér és fekete, nin­csen sárga és rézbőrű, nincsen el­nyomott és elnyomó. Ez a lenini zászló leng a felszabadított népi de-* mokratikus országok győzelmeinél? ormán is. Lenin tanításait újabb száz és százmilliók ismerik meg, erősöd­nek azokon, s csatlakoznak az ő for­radalmi seregéhez. »A leninizmus — tanítja Sztálin elvtárs — az imperializmus és pro- letárforradalöm korszakának marxiz­musa«. Hozzátehetjük, hogy a lenin­izmus a hatalmon lévő, s a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás­osztály alkotó munkájának eszmei alapja és iránytűje._ Fegyvere a* egész világ munkásosztályának, a győzelem fegyvere a monopoltőke el­len vívott harcában. Ma olyan időket élünk, amikor a, marxizmus-leninizmus eszméi a vi­lág valamennyi országában a dolgo­zók mind szélesebb tömegeit hódít­ják meg. Gondoljunk csak az olasz és francia kommunista párt hatal­mas győzelmeire. Nézzük a haladó erők harcát a középafrikai választá­sokon, a brit-guyanai vagy guate- malai politikai életben, a koreai nép hősi életében vagy a vietnami és in­donéziai felszabadító harcokban. Lenin már a bolsevizmus hajnalán megírta, hogy . forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozga­lom sem, hogy az élenjáró harcos szerepét csakis az a párt töiheti be, amelyet élenjáró elmélet vezet. Lenin világtörténelmi jelentőségű érdeme az, hogy az újtípusú párt, a szocia­lista forradalom opportunizmus nél­küli pártjának létrehozásával egy­idejűleg felvértezte azt az élenjáró elmélettel és így valóban legyőzhe­tetlen fegyvert adott a párt kezébe. A Bolsevik Párt belenevelte a szovjet népbe azt a tudatot és ér­zést, hogy ő az ország gazdája. A párt fejlesztette ki e népben az ön­zetlen odaadást a szocialista állam iránt, kifejlesztette annak megérté­sét és azt a képességét, hogy egyéni érdekei mellett kellőképpen értékel­je a társadalom és állam érdekeit. A leninizmus eszméi fáradhatatlan hir­detésének eredményeképpen a szov­jet nép milliós tömegeinek kommu­nista öntudata páratlan magasságra emelkedett. A leninizmus eszméje lelkesíti a szocializmust építő népi demokra­tikus államokat is. Az a kölcsönös segítség, önzetlen támogatás, amely a szovjet nép részéről ezek felé az államok felé, de nem kevésbbé ezek között az államok között egymás iránt is megmutatkozik, a leninizmus eszméjéből meríti erejét s abban gyökerezik. A felszabadult hatalmas Kína, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Magyar Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország egyetlen hatalmas- táborrá kovácso- lödott össze a ‘ lenini eszme szelle­mében. Ez adja meg az erőt ezeknek az államoknak ahhoz; hogy függetlensé­gük büszke tudatában folyton izmo­sodó erejük érzésében, biztosan áll­janak azon a poszton, amely hivaí- V van az emberiségnek, a népek százmillióinak meghozni az annyira kívánt békét. Az emlékünnepély kultúrműsorral ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom