Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 január 22. Emlékinnepssg az Operaházban V. I. Lenin halálának 30. éviorrialéjáa Vlagyimir Iljics Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa csütörtökön este emlékünnepséget rendezett Budapesten az Állami Operaházban. Az emlékünnepély elnökségében foglaltak helyet: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Im­re, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidas István, Zsofinyecz Mi­hály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Vég Béla, az MDP Köz­ponti Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, va­lamint az MDP Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak több más tagja, a termelőszövetkezeti vezetők, a tudomány, a' művészet, az irodalom, a szocialista termelőmunka kiváló képviselői. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az emlék­ünnepséget. Dobi István végül felkérte Gerő Ernő elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a minisztertanács első elnökhe­lyettesét, ünnepi beszédének megtartására. Gerő Ernő elvtárs beszéde Harminc évvel ezelőtt költözött el az élők sorából korunk legna­gyobb embere, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a szabadság' ra áhítozó, a függetlenségükért küzdő népek lángeszű vezére: Vlagyimir Iljics Lenin. És minél távolabbi a nap, amelyen a nagy Lenin eltávozott tőlünk, annál élőbb valóság Lenin. Lenin tovább él eszméiben, al­kotásaiban! Lenin él száz- és száz­milliók szívében: a Szovjetunió­ban és a hatalmas Kínai Népköz' társaságban, Korea népének az imperialista agresszió elleni har­cában, a népi demokráciákban- Lenin megtestesült a szocializ­mus és a demokrácia 800 milliós szabad táborában! Lenin él a ka' pitalista és gyarmati elnyomás, a kizsákmányolás igájában sínylődő milliók vágyaiban, harcaiban, leg­szentebb törekvéseiben! A legutóbbi fél évszázad törté­nelme kézzelfoghatóan bizonyítja, mennyire igaza volt Lenin nagy elődjének, a tudományos szocia­lizmus megalapítójának, Marx Károlynak, amikor azt mondotta, hogy az ekzmék tiírténelemformáló erővé válnak, ha áthatják a milliós tömegeket, ha a töme­gek magukévá teszik őket. Lenin eszméi azért válhattak és váltak valóban hatalmas történel­met formáló erővé, mert ezekben az eszmékben, a munkások és a parasztok igazsága, az elnyomot­tak és a kizsákmányoltak, a hazá­jukat és függetlenségüket szerető népek igazsága tudományos meg­alapozottsággal és ugyanekkor mindenki számára érthetően ju­tott kifejezésre. Lenin alapozta meg elméletileg, politikailag és szervezetileg és hozta létre azt a pártot, amelyhez fogható még nem volt a történelemben. A pár' tot, amely ma is minden forra­dalmi munkáspárt példaképe: a bolsevikok pártját, a Szovjetunió Kommunista Pártját, azt a pár­tot, amely Lenin szavaival élve: korunk dsze, becsülete, lelkiisme­rete! r A nagy Lenin győzhetetlen ta­nításának, a Lenin létrehozta ha­talmas Szovjetuniónak, a Szov" jetunió népei áldozatos harcának, a Lenin teremtette Szovjetunió Kommunista Pártjának köszön­hetjük, hogy szeretett magyar hazánk ma nem elmaradott szol­gaország, hogy Magyarország ma szabad, független és erős. Magyarország szabad ország! Ez azt jelenti, hogy országunkban népi demokratikus rendszer van, a dolgozó parasztsággal szövetsé­ges munkásosztály államhatalma, hogy az államhatalomban nin­csen többé helye a kizsákmányo- lóknak. Magyarország független ország! Ez azt jelenti-, hogy országunk bel- és külpolitiká­jában csakis és kizárólag a nép érdekei érvényesülnek, a nép érdekei határozzák meg államunk, kormányunk politiká­ját, nem pedig idegen érdekek, mint ahogy ez századokon át tör­tént. Párt, kormány és nép soha nem volt olyan egységes, soha nem forrott annyira ölssze Magyaror­szágon, mint éppen most, ami­kor Lenin tanításainak szellemé­ben, fejlődésünk új szakasza követelményeinek megfelelő­en építjük a szocializmust orszá­gunkban. És ha munkásosztályunk, né­pünk, országunk az utóbbi évek folyamán, hazánknak a fasiszta járom alól történt felszabadítása óta eltelt néhány esztendő lefor­gása alatt — pártunk vezetésével — hatalmas eredményeket ért el, ha megteremtettük munkásosztá­lyunk egységét, ha megszilárdí­tottuk a munkás-paraszt szövet­séget, ha sikeresen befejeztük az újjáépítést és ezután új üzemek tucatjait, új szocialista városokat hoztunk létre, ha országunkat ipari országgá fejlesztettük és ipari termelését a régi Magyar- ország ipari termelésének 3.5-sze" resére emeltük, ha sikeresen el­indítottuk útjára a kultúrforra- dalmat, úgy mindezt annak kö­szönhetjük, hogy hívek voltunk a nagy Lenin tanításához. Megér­tettük és alkotó módon tudtuk alkalmazni ezt a tanítást, és Le­nin ügye folytatójának, Sztálin­nak a tanítását a magyar valóság Sajátságos viszonyai közepette. A Magyar Dolgozók Pártja képes volt leleplezni és elszigetelni a munkásosztály, a magyar nép el­lenségeit, s maga köré gyűjteni, zászlaja alatt tömöríteni a dolgo­zó nép túlnyomó többségét. Ez a nyitja annak is, hogy munkás­osztályunk, pártunk vezetésével, Szövetségben a dolgozó paraszt­sággal megszerezte az osztatlan hatalmat országunkban és ezt a hatalmat hónapról-hónapra, évről" évre jobban megszilárdítja. Ez nem utolsó sorban magyarázata annak is, hogy a még nemrég le­nézett és elszigetelt Magyaror' szág ma a szabad népek nagy családjának megbecsült, egyen­rangú tagja! És ha elkövettünk hibákat, mint ahogy elkövettünk, és ezt nyíltan or­szág-világ előtt feltártuk, ez azért volt, mert olykor nem értettük meg elég mélyen és átfogóan a leninizmus szellemét, azt, hogy a marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Hogy nem egyes tételeket kell át­venni a marxizmusból, hanem a min­denkori helyzetet önállóan, konkré­ten kell elemezni, s az elemzés ered­ményétől függően, az összes megha­tározó elemeket mérlegelve, a lénye­gest a lényegtelentől megkülönböz­tetve, a helyzet különlegességét és sajátosságát kiemelve kell Marx, Engels, Lenin, Sztálin egyetemes ér­vényű tanítását alkalmazni 'és ki­dolgozni a párt, a munkásosztály po­litikáját. Vétettünk a marxizmus-le- ninizmus e követelménye ellen pél­dául akkor, amikor túlhajtva a szo­cialista iparosítás politikáját, elszi­getelten kezeltük a szocializmus épí­tésének kérdését a munkásosztály, a dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének kérdésétől. Vétettünk a leninizmus követelménye ellen ak­kor is, amikor elhanyagoltuk a me­zőgazdaság megfelelő fejlesztését és ezzel megsértettük a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét. Ugyanakkor nem vettük megfele­lően figyelembe Leninnek azt a taní­tását, hogy a szocializmus építése a mezőgazdaságban hasonlíthatatlanul lassabban kell, hogy előrehaladjon és haladhat előre, mint az iparban. Le­nin mondotta az Oroszországi Kom­munista (bolsevik) párt X. kongresz- szusán: »Ha a kommunisták közül bárki is arról álmodozott, hogy há­rom év alatt át lehet alakítani a kis- üzemű mezőgazdaság gazdasági alap­ját, gazdasági gyökereit, az termé­szetesen fantaszta volt«. De éppen a marxizmus-leninizmus, a nagy Lenin tanítása segített ben­nünket abban, hogy felismerjük, fel­tárjuk és gyorsan kijavítsuk a hi­bákat. Helyesen cselekedtünk s Le­nin tanításának szellemében jártunk el, amikor nem törődve azzal, hogy az imperialisták kihasználhatják a mi őszinte önbírálatunkat, bátran, nyíltan szembenéztünk az igazsággal.; Nem titkoltunk el semmit pártunk, munkásosztályunk, népünk előtt. Le­nin azt hirdette: »Nem kell eltitkol­nunk hibáinkat . . ha nyíltan meg­mondjuk a munkásoknak: igenis hi­bákat követtünk el — ez azt jelenti, hogy a hibák nem fognak megismét­lődni«. Lenin tanításának szellemében járt el pártunk és kormányunk, amikor a szocializmus építésének új szakaszá­ban a munkásosztályra, a népre tá­maszkodott és támaszkodik, s min­den rendelkezésére álló eszközzel igyekszik felkelteni a legszélesebb tö­megek aktivitását. »Mi azt akarjuk — mondotta Lenin — hogy a kor­mány saját országa közvéleményé­nek ellenőrzése alatt álljon«. Lenin azt tanította, hogy az állam ereje a tömegek öntudatában rejlik, hogy az állam akkor erős, ha a tömegek min­dent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek. Mi híven követtük és kö­vetjük a nagy Leninnek e bölcs ta­nítását.' Mi megtehetjük ezt, mert ál­lamunk a nép állama, mert kormá­nyunk a nép kormánya, mert pár­tunk a munkásosztály, a dolgozó nép pártja, mi megtehetjük azt, amit nem tehet meg semmiféle burzsoá kor­mány: nyíltan beszélhetünk népünkkel, egész munkánkat népünk ellen­őrzése alá helyezhetjük. Ezt megtettük és meg fogjuk tenni a jövőben is. Lenin tanításának szellemében járt el pártunk és kormányunk, ami­kor határozottan irányt véve az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknak mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben szigorúan önkéntes ala­pon való egyesítésére, teljes mérték­ben számolt azzal is, hogy a jelen­legi helyzetben (és még huzamos időn keresztül) mezőgazdaságunkban túl­súlyban vannak az egyéni (gazdálko­dást folytató parasztok és hogy pa­rasztságunk sorában különösen fon­tos szerepet tölt be a középparaszt­ság. A mi jelenlegi helyzetünkben teljes mértékben érvényes Leninnek az a nagyfontosságú útmutatása, hogy: »A szocialista államnak rend­szeresítenie kell a parasztság leg­messzebbmenő támogatását, főleg a középparasztoknak a városi ipar termékeivel, különösen pedig töké­letesített mezőgazdasági munkaesz­közökkel, vetőmagvakkal, a termelés fejlesztését, továbbá a parasztok éle­tének és munkájának biztosítását célzó mindenféle anyagokkal való ellátása terén«. A jelenlegi helyzetben, továbbá, feltétlenül figyelembe kell vennünk és figyelembe is vesszük Lenin taní­tását, amely szerint: »Kis földműve­lőnek, amíg kis földművelő marad, serkentésre, lökésre, bátorításra ván szüksége, amely megfelel gazdasági alapjának, vagyis a kisüzemi külön­álló gazdaságnak«. Pártunk és kor­mányunk Lenin e tanításának szel­lemében járt el, amikor számos in­tézkedést, az intézkedések egész rend­szerét valósította és valósítja meg, melyek nemcsak a termelőszövetke­zeti parasztság támogatását szolgál­ják, hanem serkentik, bátorítják az egyénileg gazdálkodó kis földművelő­ket is arra, hogy jobban, eredmé­nyesebben gazdálkodjanak, hogy többet termeljenek, mert több, jobb munkájuk gyümölcsét maguk fogják ; élvezni, ugyanakkor többtermelésük segít a városi lakosság jobb, bősége­sebb ellátásában is. Lenin tanításának szellemében járt munisták pártjának, a Magyar el pártunk és kormányunk, amikor j Dolgozók Pártjának, annak a országunkat a béke híveinek a Szov-' pártnak, amely a magyar fasiz- jetunió vezette hatalmas táborába j mus, a tőkés és nagybirtokos felsorakoztatta. Lenin politikája, a j reakció szörnyű évtizedei alatt Bolsevik Part és a szovjet kormány j áldozatokat nem kímélve, börtön­politikája, a Nagy Októberi Szocia- 1 nel, bitóval dacolva vezette a ma­lista Forradalom győzelmének pilla- , gyár munkásosztályt, a Lenin ki- natától kezdve a béke politikája volt: jelölte úton. Annak a- pártnak, és az is marad. A Szovjetunió mér- | ameiy hazánknak, a dicsőséges heteden népszerűségének magyará­zata az egész világon nem utolsó­sorban ez a következetes lenini-sztá­lini békepolitika. Lenin állapította meg, hogy » . . . a föld lakosságá­nak óriási többsége helyesli békepo- lit'kánkat. Ez azt jelenti, hogy szö­vetségeseink száma nőttön-nő, min­den országban«. Ki tagadhatja, hogy Leninnek igaza volt. E békepoliti­kának alapja az a lenini tétel, hogy a szocialista világ és a kapitalista államok békésen együttműköd­hetnek egymással, ha a kapitalista államok vezető kö­rei azt akarják, ha nem utasítják el ezt az együttműködést. De Lenin azt is hirdette, hogy a tőkés országokbah a kormányok és a népek között a béke és a háború kérdésében megha- sonlás van, s ezért segíteni kell a népeknek abban, hogy a háború és a béke kérdéseibe beleavatkozhassa­nak. A leninizmus, Lenin eszméi győ­zelmének egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka napjainkban, hogy a né­pek nem akarnák többé tétlen szem­lélői lenni a háborús uszító imperia­lista körökben a béke aláásását, a háború kirobbantását célzó mester­kedéseinél. Bele akarnak avatkozni és beleavatkoznak a háború , és a bé­ke kérdéseibe. Ezen az alapon jöhe­szovjet hadsereg által történt fel­szabadítása óta győzelemre vezette a magyar munkásosztályt, a magyar né­pet. Lenin mondotta: »A Szovjet-' unió és a kommunista párt győ­zelmeinek oka abban rejlik, hogy a kommunista párt és a szovjet hatalom mindig a dolgozó töme­gekhez fordultak és ha nehézsé­gek tornyosultak az úton, melyen áthaladtak, rámutattak a nehéz­ségekre és a megoldásra váró feladatokra, a kommunista párt mindig meg tudta magyarázni a dolgozó tömegeknek, miért kell az egyik, vagy másik pillanatban a szovjet munkának hol egyik, hol pedig a másik oldalra összponto­sítani minden erejét. A kommu­nista párt képés volt mindig fo­kozni a dolgozó tömegek energiá­ját, hősiességét, lelkesedését és az egész nép erőfeszítéseit a legfonto­sabb soronkövetkező feladat meg­oldására összpontosítani.« Elvtársak! A dolgok lényegét tekintve ugyanez volt a mi sike­reink rúgója, a mi eredményeink és győzelmeink mozgatója is. És most, amikor új megnövekedett tett és jött valóban létre a béke hí- feladatok előtt állunk, ugyanazt veinek az a hatalmas, világot átfogó j kell tennünk, amit nagy példaké- mozgalma, melyhez hasonlót kitérje- ! púnk, a Szovjetunió Kommunista désében, szervezettségében eddig nem ismert a történelem: Természe­tesen, a béke hívei távolról sem va­lamennyien leninisták, kommunisták. A világbékemozgalom hatalmas ere­je éppen abban rejlik, hogy benne egyesülnek, összeolvadnak, összefo­nódnak a béke híveinek sokszázmil- j liós tömegei, a legkülönfélébb társa­dalmi osztályok, politikai pártok, tár­sadalmi szervezetek, vallási feleke­zetek hívei és képviselői, a földke­rekség minden részéről. A Szovjetunió kormánya Lenin— Sztálin szellemében folytatott béke­politikájának, a szocialista és a de­mokratikus tábor országai békepo­litikájának és az erre támaszkodó nagy nemzetközi békemozgalomnak köszönhető, hogy az utóbbi években a nemzetközi feszültségben bizonyos enyhülés következett be. Ez kifejezésre jutott mindenekelőtt a véres koreai háború beszüntetésé­ben és abban, hogy az imperialista körök agressziós cselekedetei és a melegháborút előkészíteni hivatott hidegháborús szellem kénytelen-kel­letlen kezd hátrálni a népek akarata, a tárgyalások szelleme előtt. A Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének, Malenkov elvtársnak a szovjet kor­mány nevében közel egy évvel ezelőtt Pártja tett, és ahogyan cseleke­dett a mi pártunk is mindenkor, amikor politikánkat siker koro­názta. Pártunk Központi Vezető­sége é's kormányunk programmja feltárta a munkánkban előfordult hibákat és hiányosságokat. És megmutatta a további felemelke­dés útját. Meghatározta azt a leg­főbb soronkövetkező központi fel­adatot, amelyre most pártunk, ál­lamunk, munkásosztályunk, dolgo­zó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk erejét, szorgalmát, tudását, .lelkesedését összpontosí­tanunk kell: ez a mezőgazdasági termelés fellendítése annak érdekében, hogy biztosít­hassuk munkásdsztályunk, né­pünk bőséges ellátását élelmiszer­rel és minden egyéb fogyasztási cikkel, továbbfolytatva, az előző­nél lassúbb ütemben, a szocia­lista iparosítás politikáját. E feladat megoldása nem köny- nyű, de mi kétségtelenül megold­juk ezt a feladatot, megoldjuk azért, mert hála a szocialista ipa­rosítás politikája folytán eddig elért hatalmas eredményeinknek, van elsőrendű fejlett iparunk. Megoldjuk, mert van harcokban megedződött, öntudatos munkás­tett azon nagyjelentőségű nyilatko- j osztályunk, dolgos, szorgalmak zata, hogy nincsen olyan nemzetközi j parasztságunk, nagyszámú, tehet­séges értelmiségünk! Megoldjuk, mert Lenin tanításához híven, mint a szemünk fényét, úgy őriz­zük népi hatalmunk, népköztár­saságunk szilárd alapját, a mun­kás-paraszt szövetséget! Megoldjuk, mert van harcos, mind gazdagabb tapasztalatokkal rendelkező, Marx—Engels—Sztá­lin tanításának alkalmazásához mindjobban értő pártunk, amely számtalanszor megmutatta, hogy képes a nehézségek leküzdésére, képes győzelemre vezetni mun­kásosztályunkat! Megoldjuk, mert pártunkat a nagy Lenin szelleme vezérli. Éljen népünk győzelmeinek szervezője, munkásosztályunk, ál­lamunk, társadalmunk vezető ere­je, a Magyar Dolgozók Pártja! Lobogjon fennen és vezessen ben­nünket győzelemről-győzelemre Marx, Engels, Sztálin diadalmas zászlaja! Éljen a nagy Lenin halhatatlan tanítása! • , vitás kérdés, beleértve a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti vitás kérdéseket is, amelye­ket ne lehetne tárgyalások útján ren­dezni, mély hatást gyakorolt a nem­zetközi közvéleményre. Ez a nyilat­kozat, valamint a szovjet kormány és a Kínai Népköztársaság kormá­nyának további megnyilvánulásai és cselekedetei, a béke megszilárdítása és a nemzetközi feszültség csökkenté­se érdekében, új folyamatot indít el nemzetközi viszonylatban: hatalmas lökést és ösztönzést adtak a béke megvédéséért folytatott világküzde- lemnek. A Szovjetunió kormánya az­óta is számtalan bizonyítékát szol­gáltatta annak, hogy kész együttmű­ködni az Amerikai Egyesült Álla­mokkal, Nagy-Britanniával, Francia- országgal és valamennyi más ország­gal a béke megőrzése s a nemzetközi feszültség csökkentése ügyében. A magyar munkásosztály mér­hetetlenül sokat köszönhet Lenin­nek és Lenin tanításainak. És nem keveset köszönhet. annak a pártnak, amely minden tőle tel­hetőt elkövet azért, hogy a leni­nizmus eszméi, Lenin—Sztálin ta­nítása munkásosztályunk, népünk vezérlő csillaga legyen! A kom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom