Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954. évi január hó I .a»**?.-* Állatállományának növelését tervezi Zomi Ferenc dolgozó* o ra zt Zomi Ferenc tízholdas zselic- ’ években azonban a nehéz takar- szentpáli dolgozó paraszt mindig mányozási viszonyok között le­igyekezett jól gazdálkodni. Föld- í r omlott az állatállománya. Most jeit alaposan megművelte, állató- ' azonban, miután olvasta a K. Y kát is tartott, hogy elegendő és az M. T. mezőgazdaság fej­trágyát tudjon biztosítani földjé- lesztésérői szóló határozatát, nek. Munkájáért mindig hálás j mindjárt új tervezéshez fogott. volt a föld. 1953-ban például cu korrépából 800 négyszögölön több mint 66 mázsát, takarmányrépából pedig 400 négyszögölön 70 má­zsát termelt. Most is szerződött cukorrépára, mert megéri vele foglalkozni. Az állattenyésztéssel mindig szeretett foglalkozni. Zomi Ferenc szép állatokat tartott. Az utóbbi Nagyon örül annak, hogy a köz­ség most a hússertés-kanok he­lyett mangalica-kanokat kap, mert a község dolgozó parasztjai és ő maga is mangalica anyakocát tart. Elhatározta, hogy a tavasz- szal elcseréli az anyakocát fia­talabbért és a most meglévő heréit és egy idősebb kanca lova he­lyett két jófajta kancát állít be az istállóba. Ugyanakkor az egy tehene mellé még megtartja tehe­nének a már ellés előtt álló hasas üszőt. Ezzel elősegíti Zomi Ferenc a mezőgazdaság fejlesztéséről, az állattenyésztés fellendítéséről szó­ló határozat megvalósítását és saját jövedelmének gyarapodását. Zomi Ferenc azt mondta: „Még sosem tűztem ki magam elé olyan nagy terveket, mint most a jövőre nézve, de ma bátran és biztosan tervezek, mert államunk nagy lehetőségeket adott.“ Zavartalan átmenettel az 1954-es tervíeladatok megvalósításáért az üzemrészek vezetői ismertet­ték az üzemrészre háruló januári feladatokat, Az 1953-as tervév befejeződött, s! nap mint nap olvashattuk azokat a győzelmi jelentéseket, melyekben a dolgozók népünk tudomására hozták, hogy 1953. éves termelési feladatai- j s ugyanakkor gépekre kiterjedően is kát jóval az év befejezése előtt vég-; megadták a tervkövetelményeket, lehajtották ° i Ezeken a termelési értekezleteken Ezekben' a napokban, december j dolgozóink értékes javaslatokat tet­Ebben az évben 6 új malom létesül megyénkben Megyénk több községének dol­gozó parasztjai sokat panaszkod­tak, hogy gabonájukat és takar­mánygabonájukat messze vidékre kell elszállítani megőrlés végett, mivel a községben lévő darálókat és malmokat nem üzemeltetik. Pl. Teleki községből, de ugyanúgy Nagycsepelyről, Szóládról, Köt­éséről Balatonszemesre, vagy Ba­Pártunk határozata orvosolta a dolgozó parasztok sérelmét. Kor­mányunk 600.000 Ft-ot juttatott a Malomipari Egyesülésnek, hogy ezekben a községekben azonnal helyreállíthassák az üzemen kívüli malmokat, illetve darálókat. 15 malomipari műszaki dolgozó meg is kezdte a helyreállítási munkát. Ezenkívül 6 új malmot, 15 cse­latonszárszóra, 10—15 km-t kell retelepet és számos darálót létesí­rnegtenni, hogy állataik részére darát biztosítsanak a község gaz­dái. tenek megyénkben az 1954-es esz­karítanak meg. Szólád községben máris megjavították a darálót, azonban a Megyei Tanács Ipari Osztálya nem gondoskodik az üzemanyagellátásról, amit joggal sérelmeznek a község dolgozó pa rasztjai. Amilyen örömmel fogad­ják dolgozóink a kormány intéz­kedéseit, ugyanúgy elvárják, hogy a megyei szervek segítsék, ne tendőben. Ezzel az intézkedéssel akadályozzák az intézkedés vég­dolgozó parasztjaink sok időt ta- I rehajtását. Több mint félmillió mázsa tőzeget ad mezőgazdaságunknak a fekeíebézsenyi tőzegtelep feji (intéséről píep dofeorói örömmel! olvasták a 80 miSiló fom®rttaS lesz gazdágialbib abadpiaooini érité­A mezőgazdaság szóló párt- és kormányhatározat rájuk vonatkozó részt iós akkor lát-j doósrozó parasztságunk, ha ©zt o a talaj termőerejének fokozáséban tóik -igazén feladatuk .jeütemtfiöaégiét.! többlkittermésit sziaíbadipai nagy sz- Tápért juttat a fefcetebé-, amikor Szörényi Béla számokkal. kesíti. zisenyi tőzegte’ep dolgozóinak is. A , bizonyította be, hogy a. határozati. j A jelenlegi tőzegtelep mellett régi mocsárviiág többszázbo-ldo :■ te-^ ban megjelent évi 2 millió mázsa.! jövőre Mbrcafáibain is rül'etén Szörényi Béla főmérnök ! jőminős-ágű .tőzegből 1954-ben. töbib ] üzemet irányítása mellett értékes tőzeget \ mint féímillót ők adnak me- * * bányászunk elő a telep dolgozM, j zőgaztdaságunkniak.1 Az ebiben az t melyből szárítás után a jól bevált; évben ’kit'ermeíésre konülő 540 ezer j **** ’hizifcosítani. kalapácsos darálóval naponta1 13—; mázsa főz igkoiijpálhoiz kevert fékéül-j 14 vagon jóminőségű tőzegkcrpét trálgyamennyü:éggel (agy .mázsa’kies l'áipimész ir? vám, minrteyy ”SÖ késdten' k el. 1953-as évi 5000 var < tőzeghez két mázak fekáü) 30 ezer • or „ „ goinos tervük teljesítése után már I ho]d föld termaerejét jdhef fo, i,loMinyi * va' dec-emhierf>0ni megkezdték az ezévi I kozni. Ez a niűtrágyázo-tt t rrifcrt *-nn m'ennyl ' U 1 oí 3&00 v?­tea-vük tclijesátésót. jósak egy .mázsa gabonává! adjonjgannal termeinek ki- -és adhafc árt A -határozla-t meg jelenése után a! több termést holdamként, akkor is la moz-ö,gazdaságink 1954-íben Mterttentik ! egy üzemet s ezzel a* évű eJőírit , tőzegmennyieág felét -már iScmogy­a napokban, utolsó napjáiban dőlt el az a kérdés, hogyan készültünk lel az 1954. éves népgazdasági tervből ránk háruló feladatok elvégzésére. Napjainkban minden vállalat és üzem megkezdi az ötéves terv utolsó évének teljesí­tését. Ezért a tervező szerveknek olyan munkát kell végezniük, hogy a kiadott feladatok biztosítsák az első ötéves tervben lefektetett cél­kitűzések megvalósítását, ugyanak­kor az 1954. éves tervidőszak már előkészítse egy következő többéves terv reális megalapozását. Pártunk Központi Vezetősége is kiemelte az 1954. évi terv jelentősé­gét, amikor októberi határozatában leszögezte: . biztosítani kell az iparban az 1953. évi népgazdasági terv sike­res teljesítését és az 1954. évi népgazdasági terv alapos, átgon­dolt előkészítését annak érdeké­ben, hogy az átmenet 1953-ról 1954-re zökkenőmentes legyei!.« A Kaposvári Textilművek dolgozói ;s örömmel jelentették pártunknak, hogy december 28-án befejezték 1953 évi termelési tervüket és ígéretet tettek, hogy az év végéig 280 000 méter női ruhaanyag előállításához szükséges fonalat adnak terven felül népgazdaságunknak. Az elmúlt hónapban az 1954. első negyedévi termelési terv megállapí­tása után hozzáfogtunk az 1953. év­ről történő átmenet előkészítéséhez. Vállalatunk főmérnöke elkészítette intézkedési tervét, amelyben olyan feladatokat tűzött ki, melyeknek el­végzésé feltétlenül szükséges a za­vartalan átmenet biztosításához. In­tézkedési tervében határidő és fele­ős kijelölésével megállapította pl. az első negyedévi alap- és segédanyag- felhasználás . ismételt felüivizsgálá- 1 abból á célból, hogy a szükséges tek a termelés megjavítására; jobb- minőségű termék előállítására. Az 1954. éves tervfeladat megálla­pításában és - végrehajtásának ellen­őrzésében felelősségteljes munka há­rul a vállalat tervmunkásaira. Bizto-. sítaniok kell a vállalatra háruló termelési, munkaügyi és önköltségi tervek alapos, az előző időszakokhoz képest fejlődő, haladó normák fi­gyelembevételével történő részletes kimutatását nemcsak az egész vál­lalatra kiterjedően, hanem a ter­melőegységekre történő megállapítás­ban is. A tervmunkásoknak feltét­lenül szem előtt kell tartamok a kormányprogrammban lefektetett célkitűzéseket, gondosan kell meg­szervezniük a szükséges mennyiségi és minőségi fonal előállításának minden adottságát és lehetőségét. A tervezőmunka mellett gondoskod­nak kell az operatív ellenőrzés meg­valósításáról. 1954. éves tervünk,, amely 1953 utolsó negyedévéhez viszo­nyítva közel 10 százalékos fejlő­dést szab meg, a new«, m «uat ««sä Jó lenne többször is beszélgetni a többiekkel... ^lcmszínű köd ülte meg a pusztát Az épületeknek és a takarmánykazlaknak csak elmosódott körvonalai látszanak. Itt-ott egy hal­vány fény pislog, amely az épületek­ből szűrődik ki, de messzire nem jut el, mert a sűrű köd az ablakok­ra telepszik és elállja a fény útját. Az egyik istállóban a termelőszövet­kezet birkái fekszenek összebújva egycsomóba. Még a fejüket is befur- ják a jó gyapjas társaik közé és úgy tűnik az egész birkanyáj, mint­ha egy nagy halom gyapjú volna odarakva. Heresznyei bácsi, a. tsz juhásza su­bájába burkolózva az abrakos ládán üldögél és jólesően szívja pipáját. Csak akkor emeli fel a fejét, ha egy- egy birka fészkelőévé megmozdul. Szinte együtt él a rábízott juhokkal. Ismeri azoknak minden mozdulatát. Hogyne ismerné, mikor kisgyermek kora óta a juhok mellett él. Büszke is rá, hogy híres juhászcsaládból származik, mert nemcsak ő. hanem az. apja, de még a nagyapja is ju­hász volt. Nem szereti, ha juharnak békés csendjét valaki is megzavarja. Ezért nem igen barátkozik senkivel, mert jól érzi magát kedves állatai körében. A 67 hátrahagyott éve alatt több uradalmat szolgált mint juhász. Megszokta, hogy hónapokig senki sem szólt hozzá, csak olykor találko­zott az uradalom intézőjével, aki nem egyszer hangoskodott vele és az ilyen eset hosszú időre feldúlta jámbor, gyermekes lelkét. Na, meg akkor kellett emberek közé mennie, amikor a szűkös konvencióját oda­lökték. mint egy kutyának. A felszabadulás után kapott egy­két hold földet és azon gazdálkodott, de a gazdálkodás mindig nehezebbé vált számára és különösen akkor lett súlyos teher, amikor felesége annyira legyengült, hogy ágyban ÍVfcvő beteg lett. Nrm találta soha a helyét, nem elégítette ki a mindennapos munka, mert a juhok után vágyott. Amikor beszélgetés közben a juhokról kerü’t a szó. akkor széinmeüáthatóan fel­frissült és egv-eey régi juhásztörté- netet mesélt. Egyszer arról hallott a faluban, hogy a tsz egy nyájra való juhot vásárol, örömmel mesélte az ágybanfekvő. beteg feleségének és mindjárt hozzátette: — Elmegyek, ta­’án felfogadnak juhásznak. — Nem sokat töprengett, hanem egy szép napon felkerekedett, felkereste a tsz 'rodáját. Félszegen elmondta, mi já­ratban van. Amikor a tsz-elnök nyomban nem válaszolt, mert monda­nivalóját rendszerezte, akkor He­resznyei bácsi arra gondolt, talán nagyon öregnek tartják és nem fo­gadják be. Szerette volna elmondani, hogy úgy senki sem tud juhokkal bánni, mint ő, hiszen a megyében ta­lán nincs annyi juh, mint amennyi a keze alatt megfordult. Nem került rá sor, hogy elmondja, mert az el­nök elvtárs. így szólt: —■. Felvesszük közénk, Heresznyei bácsi. Egy esztendő telt el azóta. He­resznyei bácsi a jól idomított kutyá­jával nap mint nap kihajtotta a bir­kákat a legelőre. Esténként, amikor nár mindenki lefeküdt, bement ju­hai közé az istállóba s egyenként át­vizsgálta azok körmeit, majd szé­pen kitisztította, nehogy büdös sán- ‘aságot kapjon akár csak egy is. Tudna ő annak a módját, hogyan kell az á'latot a betegségtől megóvni. Egyetlen egy juh sem hullott el, an­nál ő sokkal jobban vigyázott rájuk. — Nem igazi jjjhász, akinek a nyája beteg — szokta mondogatni. A juhok jóllaktak és békésen ™ elfeküdtek, amikor leült egy pipányi dohányt elszívni. Azon gon­dolkodott. mit vásároljon abból a készpénzből, amit zárszámadáskor i() munkaegysége után kapott, ami­kor gondolataiból felriasztotta á tsz egyik foga tógának hirtelen rá köszön­te-,« Nem a gondolatainak megsza­kítását sajnálta, hanem az bosszan­totta, hogy birkái, ijedten felugrot­tak. ­— Heresznyei bácsi, hallotta-e, mi isá.g van? ; — Mondd, öcsém, ha engem is ér- ekei : —- rt-it hogyne érdekelné, amikor zt bőszé1 Ik, hogy csak az maradhat isz-tág. akinek legalább egy család­apja is el 5ön dolgozni a szövetkezet­be. — Nem lehet ez igaz, öcsém. — Pedig így van ez, Heresznyei '.ácsi. Többen voltak a tsz-irodában, . amikor az elnök elvtárs megmondta. Máris többen otthagyták a szövetke­zetei, mint Takács Gyurka, meg a Hermann Gyuri. — Hát ha így van, nem jól van, bíz’ nem jól van ez, öcsém. Igaz, mindenkinek itt a helye, aki már egy­szer belépett, mert nem lehet két­felé húzni. De aki egyszer nem tud családtagot hozni . — s beteg fe­leségére gondolt. Sokáig töprengett ezen, amíg rá­szánta magát, hogy bemegy a tsz irodába és megkérdezi. Egész úton azon töprengett, mi lesz a juhokkal, ha ő nem maradhat itt. Nem, nem lehet igaz, hogy őt elszakítsák ked­ves állataitól. Bátortalanul lépett a tsz-irodába, kucsmáját két kezében forgatta, s nem tudta, hogyan is kér­dezze meg. önkénytelenül is kibugy- gyant belőle a kérdés: — Mi lesz velem, köllök-e a bir­kák mellé, ha az asszony egyszer be­teg és nem tud iön.ni dolgozni. Csak ezt szeretném tudni. — Hát szeretne maradni. Heresz­nyei bácsi? — kérdezte a tsz-elnök egy kicsit kötekedve. — Hogy szeretnék-e? Hát a birkák nélkül mit is tudnék kezdeni? — Jól van. Heresznyei bácsi, men­jen csak vissza a nyálhoz — szólt, a tsz-elnök. amikor látta, hogy He­resznyei bácsi mennyire elérzékenve- dett. — Nem akarunk mi elküldeni senkit, csak azt nem akarjuk, hogy egyes tsz-tagok egyedül legyenek itt a sok fölöd»), a családtagok pedig szanaszét dolgozzanak, vagy otthon tétlenkedjenek. Nem bírunk a sok munkával, ha a föld sok, a dolgos meg kevés. A mi közös érdekünk, hogy sokat termeljünk és időben vé­gezzünk a dologgal, mert akkor több lesz a jövedelmünk. Akkor magának sem kell félni, hegy mit adjon a bir­káknak, amikor nem tudja őket ki­hajtani. — Ez igaz. ezt már értem — mond- ia Heresznyei bácsi kissé elfogódot- tan ;— mert ha' sokan leszünk na­gyobb lesz a nyálunk is Köszönöm, fiam hogy így áll a dolog. D oldogan indult vissza a nvá­^ inn r\r? A c mortóKon .iához és magában azt gon­dolta: jó lenne, ha többször beszélget­ne vele az elnök és ő is a többiekkel, mert ; akkor jobban tudná, hogyan is áll a szövetkezet dolga ... — Horváth László — kezésre álljanak, ugyanakkor a ta­karékosság szempontjai is figyelem- bevételre kerüljenek. Tartalmazza az intézkedési terv minden termelő üzemrészre kiterjedően a január ha­vi 1 ervkö vet élmények gépekre tör­ténő megállapítását. Intézkedéseket hozott a Sztahanov komplex-moz­galom üzemrészenkénti, szakmá- rjyonkénti terveinek elkészítésére, azoknak rendszeres ismertetésére. Az 1953. évről történő átmenet, biztosítása elképzelhetetlen a párt- szervezet és a tömegszervezetek tá­mogatása nélkül. Éppen ezért csak ’úgy valósítható meg minden részre kiterjedően, ha a rendszeres ellenőrzőmunkát, a hiányosságok fel­tárásával, javaslatok megtételével a tervmunkások ellátják. 1954. év januárjától kezdve tovább fejlesztjük a 10 napos vállalati tevé­kenységünk teljes egészére kiterjedő ellenőrzést oly módon, hogy az ön­költségcsökkentés legfontosabb tété—: leinek, mint például a bér, közvetett anyag, különféle .költség rövid idő­közi alakulását is elemezzük. A műszaki dolgozók munkájának elősegítésére a Sztahanov komplex tervek végrehajtásának naptárszerű i ellenőrzését rrtegvalósítjuk, tehát & Sztahanov komplex-tervek küiönbö- ■ ző területén történő vállalásainak teljesítését nap mint nap figyelem-’! mel kísérhetjük. Megvalósítjuk a termelőegységek-, ra kiterjedő önelszámoló* további ki-.,, terjesztését, -úgy, hogy a termelőegy­ségek termelési. és munkaügyi fel-"' adatain kívül a teljes termelési, ön- költségcsökkentési feladatokat is ki­jelöljük. Vállalatunk tervosztálya minden . dolgozójának, de mindenegyes válla­lat és üzem tervmunkásainak ezek-, ben a napokban az a legfőbb felada­tuk, hogy üzemünk pártszervezete kibőví­tett vezetőségi ülésen tárgyalta meg az' első negyedév feladatait is vállalta, hogy az alapszervezetek vezetőségén és népnevelőin kérész­iül a# termelési terv végrehajtására, a múnkaverseny szervezésére segít­séget nyújt. A vállalat műszaki dolgozói közös megbeszélésen vitatták meg az 1954. ivre történő • átmenet biztosításának kérdéseit. Az eredmények megvita­tása mellett rámutattunk a hiányos­ságokra is, amelyeket semmiképpen sem' szabad 1954 évre átvinni. A mű­szaki értekezlet megállapította, hogy semmi, körülmények között nem en­gedhető meg a technológiai fegyelem bárki részéről történő megsértése, a kiadott utasítások végrehajtásának elmulasztása, a termelés és a mun­kafegyelem rendszeres ellenőrzésé­nek elhanyagolása. Megszabta, hogy minden műszaki vezetőnek többet kell foglalkoznia üzemrészében a dolgozókkal, brztc - sítani kell a műszaki feltét »’ok meg­teremtését, a munka zavartalan el­látására A műszaki értekezlet irányt mutatott a Sztahanov-kom- »x-mnzaalcm fellendítésére, s an­nak vállalatunk minden területén történő kiterjesztésére. A napokban minden üzemrészünk­ben megtartottuk a termelési érte­kezletet, ahol feltárják az 1953. évben megmu­tatkozott hiányosságok okait, ja­vaslatot tegyenek, a hibák kikü­szöbölésére, a párt- és kormányhatározatok szem­el őtt tartásával készítsék el vállala­tuk 1954. évi részletterveit. Nem kis- jelentőségű munka ez, amelyet csak. akkor lehet elvégezni, ha.a tervmun­kások bátran alkalmazzák a Szovjet­unió tervgazdaságának és a magyar népgazdaság tervezésének eddig el­ért eredményeit Mindez nem kép­zelhető el anélkül, hogy a tervmun- kások rendszeresen ne tanulmányoz­zák a tervezés szovjet és magyar- országi irodalmát, ne vegyenek részt szakmai tudásuk továbbfejlesztésé­ben. Ha rendszeresen végrehajtjuk az:; 1954. éves népgazdasági tervidőszak­ra való zavartalan átmenet biztosí­tásának intézkedéseit, rendszeressé, tesszük ellenőrző munkánkat, el ke--, rülhető lesz a munkában való visz- szaesés, az 1953, éves terv befejező-. , sén.ek. lendületét átvihetiük az 1954., éves feladataink megvalósításába. Győzelemmel befejezve ötéves • tervünk 4. esztendejét, sikerrel kéz-1 deni a következő tervévet., egyet jelent a kormányprogramm megva­lósításának meggyorsításával. Ha er­re gondol és ezért harcol napjaink- ban minden dolgozó, biztosak lehe­tünk hogy végrehajtjuk a kormány— programm megvalósításából reánk . háruló feladatokat. Bencze József a Kaposvári Textüművek tervosztályának vezetője. Felhívó* A Kaposvári Városi Tanács VB , mokozzák le, vagy für észporral,, felhívja a háztulajdonosokat, hogy 1 hamuval hintsék be. a síkosság miatt a járdákat ho- I A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy 1954 január hó 4-től egyes vasútvonalakon a személyszállító vonalok közlekedésében menet­rendváltozás lép életbe. A válto­zásokat a hivatalos menetrend- I könyvhöz kiadott 2-es számú pót- . lék tartalmazza. Felvilágosításokat; a pályaudvarok és a menetjegy- irodák adnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom