Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Péntek, 1954. évi január hó 1 SOMOGYI NÉPLAP 5 Nagyberek — hajdan mocsárvilág, ma mezőgazdaságunk büszkesége B alatonna gybe reik a muiMbatn hatalmas többezer holdnyi tenülie- tével nagybiritdk<xs keaém volt, a «eniri világ „kiváltságosai” csu­pán szónaik ozásra, vadlkacsavadá­szatra használtak. Igazi, hogy ö hatalmas terület nagyrészt ßäsos, nádas .és vadvizei wollt, De ahogy ma ezt népi darndkiiaitikusi álla­munk intézkedésével termőtalajjá változtatta^ nem tudták megtenni ezt az akkori „uxi Maigyarorszáig; vezetői»’1 Hosszú évtizedeken át, sdkszáz mezőgazdasági dO|gozó muníijai nélkül nyiomorgotití a Nagy­berek környékén. Ma a Naigyiberek a fbuzsákiaknflk, a soimogyszent- páliiatonák és a környék (többi köz­ségié 'dolgozóinak nalgysizerű rnum- kailehetőséget és gazdag megélhetést nyújt. A .népgazdasági tanács har tározatára itt több mamit 20 ezer hdlldas állami gazdaság lesz. Ez a gazdaság ma már szépen fejlődik, több mint 10 ízer holdon ‘termel értékes mezőgazdasági és iparii nö­vényeket. • A vadvizek Otecsaipoliáeiái- val. csaitomák építésével évrői-évre nagyobb területet hódít meg kul­túrnövények >terimelié=ére a sziocte- lizmust épitő emlber, s n .imcs-ak hogy termővé, hanem oily an termő- földiáié iváltik a Nagytereik, amiely- iyeil- országunkban], bevés verseny­társ alkadhpit. Az idén pl. kender­ből, amely a gazdag termőterületben -igen hasznos gyomirtó növény, 28—30 mázsát takarították be hol­danként Nagyterekben. Dohány- bói 14—15 mázsát, mustárból 6— *1 ■ mázsát termelnek holdamként ezen a területen. Takarmányrépá­ból 600—700 máizsát kát. holdam­ként. De van, olyan terület, ame­lyen holdanikfánt 1000 mázsát Is termelitek. A nagybeirak valóságos prainythányáija országunknak A eagyfeeréklben ma már egymás után emelkednek a szebbnéil-saelbb épületek, munkás családit házak, kultúrbáz, istállók, korszerű dö- hányszá,ríbók. A növiényterméllás melk itt egyre bővül és korszerűb­bé válik az állattenyésztés. Ahogy népi demokráciánk pártunk vezeté­sével mérföldes léptekkel halad előre a fejlődés útján, úgy váltoo- , zik a htj’Latoini nagyterek képe lés I szépül az itt dolgozóik élete iis. E nagykiterjedéisű terület' hasz- | nosiítáaa tölbbezer vagon' mezögaz- j öaisági terméket és ipari növényt I ad népgazdaságunknak Ilyen nádas és sás, vadvíz borította valamikor a Balatonnagyberek íöhbezer holdját, amely csak a „kiváltságosok“ szórakozását szolgálta. A gazdaság tejgyűjtőjében naponta 1600—1700 liter tejet gyűjtenek össze. Itt állítják elő korszerű gépe kkel a borjak neveléséhez szüksé­ges pasztőrözött tejet. De naponta átlagosan 1200 litert adnak ki közélelmc zésre. A zsíros termőföldön jól bevált a dohánytermelés is: egy-egy hold­ról 14—15 mázsa dohányt takarított be a gazdaság az idén. 1953- ban 150 holdon termelt a gazdaság dohányt és a dohánytermésnek megfelelően már 19 korszerű dohányszárogató van a gazdaságban. Korszerűen, az élenjáró zootechnikai módszerek alkalmazásával hi­degen nevelik a borjakat a gazdaságban. Szántó Gizella 110 borjú szakszerű nevelését irányítja. Képünkön: déli itatást végzik a bor j uknál. Bognár Lajos, a nagybare'-d áll. gazdaság „Kiváló állattenyésztő" érdeméremmel kitüntetett tehenésze A nagybereki állami gazdaság tehenészetében villanygéppel fejik a teheneket, naponta háromszor. Cár István elvtárs, a „Steinmann“ tehenész-brigád vezetője büszkén beszél brigádja egyik tagjáról, Bognár Lajosról, aki az idén kap­ta meg a „Kiváló állattenyésztő“ érdemérmet. Bognár Lajos már az első félévben sokkal több tejet fejt, mint amennyit a terv előírt. A teheneket rendesen gondozza, naponta háromszor eteti, itatja és feji. A tisztaságra is nagy gondot fordít Bognár Lajos, az istállót mindig rendben tartja és az elő­írás szerint fehérköpenyben dol­gozik a teheneknél. Fejés előtt alaposan megvizsgálja a tejeskan­nát és az egész villanyfejőgépet, nehogy a fejősnél valami rendelle­nesség álljon be. így 10—15 perc alatt elvégzi egy tehénnél a fejest. Különösen amióta kitüntették, vi­gyáz arra, hogy kifogás ne merül­jön fel munkájában. Most a tél idején is 7.2 literes istálléátlaga van a gondjára bízott teheneknél. Bognár Lajos jó mun­kát végez, de munkája után be­csületes bért is kap a tehenészet­ben. Az átlagos havi keresete 1000—1200 forint. így aztán csa­ládjának is meg an minden, meg­találja a számítását a gazdaságban. A jó kereset, a munkájuk után még kijáró megbecsülés még na­gyobb eredmények elérésére ser­kenti. Az állami gazdaságban szép, egészséges lakást is biztosítanak a do- gozóknak. Eddig már 19 új családi házat építettek. Egyik-egyik ház­ban két családnak külön egy konyha, 2 szoba, kamra, fürdőszoba áll rendel kezésére. Korszerű főzőberendezéssel ellátott üzemi konyhában főznek a gaz­daság dolgozói részére. Naponta háromszori bőséges étkezést 8.70 forintért biztosít a gazdaság. Belényesi Jenőné a konyha vezetője, mindig gondoskodik arról, hogy pontos időben elkészüljön az ízle­tes étel. A gazdaság dolgozóinak nagy lehetőségük van a kulturális fejlődés­hez és a szórakozáshoz is. Tavaly épült egy szép 500 személyt be­fogadó kultúrterem több mint egymillió forint értékben. Hetenként 2 mozielődás és többször egyéb kultúrműsor szórakoztatja itt a gazdaság dolgozóit. A gazdaságban olyan nagyszerű emberek tűnnek ki jó munkájuk­kal, mint Jánosházi József kétszeres sztahanovista traktoros, aki már az 1956 évi tervét is teljesítette és országosan első helyre került a versenyben. A havi keresete meghaladta az elmúlt évben átlago­san a 3500 forintot. Novemberben például 6300 forint volt a kere­sete. Jánosházi József családjának mindene megvan. A tavasszal házat akar építeni, már a megvette a házhelyet és az építkezési költsé­get is félretette. Most a karácsonyi és újévi ünnepeket a szabadsága ideje alatt boldogan tölti el otthon családja körében. Nemrégen kér te a párt soraiba való felvételét és megfogadta, hogy az új évben még jobb eredményeket ér el, mint az elmúlt évben. Jánosházi Józsefre büszke a nagybereki állami gazdaság, de az egész ország, ő pedig arra büszke, hogy Nagybereken dolgozhat mint traktoros. A nagybereki állami gazdaság megyénk és az egész ország büsz­kesége. Szűcs Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom