Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954. évi január hó 1 A NÖVEKEDÉS ÖSZTÖNZŐI írta: J. V. Rakityin professzor, a biológiai tudomány doktora H. G. Wells angol író egyik fan­tasztikus regényében olvashatunk az •♦istenek eledelérő'«: emberek, növé­nyek, állatok, madarak, rovarok óriásira nőttek tőle. A csodálatos ►•eledel« a szervezetet példátlanul gyors növekedésre serkentette. Természetesen, az a csodálatos szer az író fantáziájának szüleménye volt. De bármilyen fantasztikus is, ma már ismer a tudomány olyan anyago­kat, amelyek alkalmazásával döntően szabályozni lehet a növények fejlő­dését. Hogyan? Az alapgondolat igen egy­szerű. A tudósok számára az volt a kiinduló pont, hogy pl. az emberi szervezetet bizonyos idegen anyagok, gyakran erős mérgek, adott feltéte­lek mellett védekezésre késztetik a betegségek ellen. — Ezek a gyógy­szerek. A gyógyszerek az emberi szervezet bizonyos folyamataira ser­kentő, más folyamataira gátló ha­tással vannak: gyógyítanak. Ilyes­féle kísérletek a növényvilágban is történtek. Bizonyos, növényi táplá­lására alkalmatlan vegyületekkel serkenteni vagy lassítani lehet a nö­vények növekedését és egyéb élet- tevékenységét, sőt meg is lehet azt szüntetni. Hogyan hatnak a növényekre ezek a vegyületek? A normális növényi élettevékenységhez szükséges anya­gokkal ellentétben zavarokat okoz­nak az anyagcserében. A növény vé­dekezik, mégpedig az idegen anyag mennyiségétől függően más és más módon. Kis adag esetén növekedése gyorsul, nagyobb adagnál lassul és még nagyobb adag esetén elpusztul a növény. Ezek a hatások felhasznál­hatók a növénytermelés gyakorlatá­ban. A növények élettani folyamatainak serkentése Rég bebizonyított tény, hogy éter- és kéksav gőzével vagy füstjével a nyugalmi időszakban is növekedésre > lehet serkenteni olyan növényeket,. amelyek egyébként jóval később in­dulnának növekedésnek. Ezzel a mód­szerrel például korán lehet rügyez- tetni orgonát, gyöngyvirágot, gladio- lust. Klóretilalkohollal, tiokarbamid- dal meg lehet indítani a nyári ülte­tésre szánt friss vetgburgonya csírá­zását. Történelmi tény, hogy az ősi Kí­nában már jóval időszámításunk előtt zárt agyagedényben tömjén­füsttel siettették a körte érését. Vi­szonylag nemrég derűit csak ki, hogy a tömjénfüstben etüén van, amely gyorsítja az érést. Ma ugyancsak eti­lén segítségével érlelik meg koráb­ban a paradicsomot, a dinnyét és a citromféleket. A klini kertészek füstöléssel siet­tetik az uborka beérését. A meleg­házban szénnel fűthető kemencék vannak. A szénre hántott nyírfahasá­bokat tesznek, majd elzárják a füst­vezető csövet és minden nyílást be­tapasztanak agyaggal. Az oxigén­hiány következtében tökéletlen lesz az égés és gázok képződnek, ame­lyek a tégla pórusain át hagyják el a kemencét. Ezektől a gázoktól az uborka levele először halványzöld színű lesz, szélei legörbülnek, rövide­sen azonban magához tér a növény, gyorsan fejlődik, s a szokottnál egy­két héttel korábhan hoz termést. Ez a széngáz és az etilén hatáséira kö­vetkezik be.. A gyökér képződését a heteos bauxin és a bétainindolinvajsav ser­kenti. Meggy, szilva, berkenye, cit­rom, orgona, rózsa, szőlő dugványo­zásánál igen eredményesen alkal­mazható ilyen kezelés. Jó eredmé­nyeket érhetünk el ezzel a módszer­rel kifejlett fák és bokrok átülteté­sénél is. A paradicsomot virágzáskor egy igen bonyolult szerves sav — nát­rium 2-, 4-, 5- triklorfenoxiecetsav — sójának gyenge oldatával szokták permetezni. Szép, nagy paradicsomot nyerhetünk így, amelynek alig van, vagy egyáltalában nincs is mag­ja. Természetesen trágyázásra, mű­trágyázásra és általában az agrotech­nikai előírások 'betartására éppúgy szükség van most is, mint egyébként. Ezeket a serkentőszer nem helyette­síti. A növényélettani folyamatok gátlása Az airna- és körtefák szedés előtt 10—'15 nappal hullatni kezdik gyü­mölcseiket. Ez sokszor súlyos károkat okoz. Meg lehet előzni ezt a jelensé- j get, ha a gyümölcsfákat bepermetez­zük gyenge (0.001 százalékos) alfa- naftilecetsavas oldattal. Igen fontos gátolni a tárolt burgo­nya csírázását. Ez megoldható az al- fanaftilecetsav metilészterével. Agyagporral keverik ezt a szert és behintik vele télen a burgonyát. A csírázás megakadályozásához szüksé­ges mennyiségben ez a szer ártalmat­lan az emberre és a háziállatokra. A későtavaszi fagyok gyakran a gyümölcsfák virágzásakor köszönté­nek be. Ilyen években kevés gyü­mölcs terem. Nincs más védekezés: késleltetni kell a gyümölcsfák virág­zását. Ilyen hatású anyag is van, A kálium-alfanaftilecetsav sójának 0.05—0.25 százalékos oldatával per­metezett rügyező gyümölcsfák 7—10 nappal később virágzanak. Érdekes jelenség: ha ugyanezzel az anyaggal nyáron permetezünk, előbb érik be a gyümölcs és lényegesen Ke­vesebb hullik le a fáról. A virágzást késleltető szer tehát sietteti a be- érést Ez a körülmény meggyőzően bizonyítja, hogy a növény különböző szervei élettevékenységük különböző szakaszaiban másként reagálnak ugyanannak a szernek azonos adago­lására is. Alekszandr Fagyejev, a békeharc katonája SZOVJET IRÖ. Egyszerű, de sokatmondó meghatározás. A ha­ladó emberek tudatában a szov­jet író az igazság hirdetője és harcosa. Alekszandr Fagyejev a népből származik és művészeté­vel a népet szolgálja. Majakovsz­kij, Osztrovszkij, Tyihonov, Fur­manov, Fegyin, Szurkov nemze­dékéhez tartozik. E nemzedék írói — Gorkij után — megalapo­zói voltak a szovjet irodalomnak, amely visszatükrözte az új hős megjelenését a történelem szín­padán és megmutatta a Szovjet­unióban végbementi mély forra­dalmi változásokat. Alekszandr Fagyejev a szovjet irodalom első nemzedékének jel­legzetes képviselője. Szülei kap­csolatban álltak a cári Oroszor­szágban megindult forradalmi mozgalommal. Gyermekkora Tá­vol-Keleten, a délusszuriai ha­tárvidéken telt el. A vele egyko- rúakkal együtt dolgozott a me­zőn: szántott, aratott, füvet ka­szált. Fagyejev világnézete két uno­kafivérének, a kommunista Vsze- volod és Igor Szibircevnek ha­tása alatt alakult ki. A Szibircev fivérek hősiesen harcoltak az amerikai és japán intervenciósok ellen. A japánok 1920 nyarán Vszevolod Szibircevet barátjával, a távolkeleti partizánmozgalom és a vörösgárdista egységek ve­zetőjével, Szergej Lazóval együtt egy mozdony kazánjában eléget­ték. A fiatal Fagyejevre mély be­nyomást tettek a japán és az amerikai intervenciósok vadállati kegyetlenkedései. Fagyejev saját szavai szerint a nép eszményei­ért hősiesen harcoló unokafivé­reinek példája korán hozzásegítet­te őt ahhoz, hogy megtalálja he­lyét a dolgozók első soraiban. A 17 éves ifjú Fagyejev belépett Lenin—Sztálin pártjába. Vladi- vosztokból a tajgára küldték, hogy együtt harcoljon a partizá­nokkal. Három esztendőt töltött a tajgán. ötezer kilométert járt be a munkásokkal és partizánok­kal. 1921-ben Moszkvába küldték a Kommunista Párt X. kongresz- szusára. Ott látta először Lenint Irta: K. Zelinszkij és Sztálint. Röviddel a kongresz- szus előtt tört ki a fehérgárdis­ták lázadása a kronstadti erőd­ben, Leningrad közelében. A X. kongresszus küldöttei közül so­kan odasiettek, hogy résztvegye- nek a zendülés letörésében. Köz­tük volt Alekszandr Fagyejev is. Ad erőd közelében, a Finn-öböl jegén súlyosan megsebesült, ez­úttal már másodszor. Első sebét egy japán golyótól kapta még 1920-ban. A seb igen súlyosnak bizonyult. Fagyejev felgyógyulá­sa után Moszkvában maradt es beiratkozott a bányászati főisko­lára. Ebben az időben kezdte meg irodalmi tevékenységét. Kezdet­ben csak tanulással és pártmun­kájával foglalkozott, de 1927-től kezdve teljesen az irodalmi mun­kára tért át. Ekkor jelent meg el­ső regénye, a »Tizenkilencen«. Fagyejev személyében nagy kom­munista író jelent meg az iro­dalomban. Ebben a művében a művészi szó mesterének és nagy pszichológusnak bizonyult. Híven ábrázolta a nép életét, történel­mének egyik döntő szakaszában. FAGYEJEV másik nagy művé­ben, az »Utolsó udege«-ben az ol­vasót a távolkeleti tengermelléki tajgába vezeti. Különböző társa­dalmi csoportokat mutat be. A regénynek az a nagy jelentősége, hogy Fagyejev benne — Gorkij nyomán — művészi formában mutatja meg, hogyan fajzanak el szellemileg azok, akik a kapita­lizmust szolgálják és hogyan emelkednek fel azok, akik a dol­gozók boldogságáért vívott for­radalmi harc útjára lépnek. Ezt a művét Fagyejev még nem fe­jezte be: a három kötetből csak kettő jelent meg. Fagyejev művei közül a legis­mertebb az »Ifjú Gárda«. E regé­nyében Fagyejev a Komszomol nevelte fiatal szovjet embereket rajzolta meg. Megmutatta mé­lyen gyökerező szeretetüket a haza iránt, bátor készségüket, hogy életükkel is megvédelmez­zék a szovjet rendszert. Fagyejev nemcsak az »Ifjú Gárda« föld­alatti szervezetének keletkezését és pusztulását rajzolta meg re­gényében, hanem ideológiai, pszichológiai szempontból jellem­zését adta a szovjet ifjúságnak és az idősebb nemzedéknek. Fagyejev csaknem minden mű­vének hősei az igaz ügy harcosai, békés természetű dolgozó embe­rek. A munkát szeretik. Háborút csak akkor viselnek, ha ellenség támadja meg őket. Az egyik ifjú gárdista a felgyújtott szalmakaz­lak láttán azt mondja: »Tanul­tunk, az élet tágas, napsugaras útja állt előttünk. És most mivel kell foglalkozni! De nincs más kiút...« Fagyajev műveit nagyon szere­tik a szovjet olvasók. A munka és a dolgozó emberek dalnoká­nak művészetét elismeri az egész szovjet társadalom. 1952 októbe­rében a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XIX. kongresszusa Fagyaj evet a Központi Bizottság tagjai közé választotta. Alekszandr Fagyejev tevékeny békeharcos. Gyakran hallatja sza­vát az új háborús gyújtogatok ellen. Fagyejev a béke és kultú­ra kérdéseiről tárgyaló világkon­gresszusok szovjet küldöttségé­nek állandó tagja. Amikor a wroclawi, newyorki, párizsi, stockholmi, varsói és más kon­gresszusokon felszólalt, mindig szívéből beszélt. A béke védelmé­ben elmondott szavai a szovjet nép szavai voltak. Fagyejev egész művészetével, egész életé­vel hitet tett e szavak mellett. A szovjet irodalom büszke arra, hogy képviselői ma a békeharco­sok első soraiban haladnak. Alekszandr Fagyejev a Béke Vi­lágtanács egyik alelnöke. A DOLGOZÓK! az egész, vilá­gon, különösen a népi demokra­tikus országokban jól megértik, hogy minden szovjet könyvben ott van egy része a Lenin—Sztá­lin zászlaja alatt a kommuniz­mus felé haladó szovjet nép ha­talmas erejének. Ez az erő jel­lemzi a békéért, munk áért és sza­badságért, a világ dolgozóinak boldogságáért harcoló tehetséges orosz művész, Alekszandr Fagye­jev műveit is. ÉRDEKESSÉGEK Az év első napjának története „Boldog újévet!“ — köszöntik egymást az emberek ezen a napon a világ nagy részén. Ment nem mindenütt ikmep'iik ma az úijév első napját és a 'történetem fótyai- mán sem minidig ez a malp volt az évkezdés napja. A január 1-i évkezdést a ró­maiaktól vettük át. A középkor­ban azonban más 'évkezdő napok is voltak d vatiban. így pl. hosszú évszázadokon át december 25-ike volt az újév első napja. Francia- országban 1556-lg hiusv-ét vasár­napját ünnepelték az újév efliső napja gyanánt, Angliáiban 1752-ig március 2ó-íka volt az évkezdés napja. Az egyiptomi lkcpt-v,állású keresztények augusztus 1-én, a szína! keresztények pedig szep­tember 1-éa kezdik az élveit. A zsidóknál Tisri hó (szeptember-G-k- tóbiex hó között) 1-én volt az új­év, melyet Aidám teremtése napjá­nak tartották. J{í * Jjí „A sírásó boldog újévet kíván“ Ez a címe annak a íelháborodott- bangú cikknek, ame yben „arról van szó, hogy a különben is töb- bé-kevésbbé babonás emberek ré­mületére, egy sírásó újév napján útnak indult és boldog újévet kí­vánva, sorra kilincselte az úri há­zakat“ — olvassuk a „Népjog“ cí­mű kaposvári újság ötven évvel ezelőttj újévi számában, A cikk ezzel ,s mondattal fejeződik be: „Helyesen tenné a rendőrség, ha a következő újévben gondja lenne arra, hogv a sírásó ne rontsa el az év első napja? ostoba tréfáival.“ * * * Ugyanebben az újságban „Ku- íyakorbács“ címmel arról tudósíta­nak, hogy két csurgói „úr“ között nézeteltérés támadt amiatt, hogy a bíróság előtt — közös megegye­zés ellenére — másként vallói talk. Ezért az egyik úr ,a máskait fcutya- korbáccsa: aka.rja megfenyíteni. Táviratilag -egy tucat eisiömijnő'S'é- gű, „durvafonatú kiutyaiko-rlbácsot“ rendeltek Csurgóra. A megyei kőz- védeményt izgalomban tartó eset- rő] szóló beszámolót így fejezi be a cikkíró; „A csurgói -elbeik pedig boldogok, mert jelenleg nem raj­tuk csattog a korbács“. •T -V. se „Drága a piac“ — panaszolja a cikkíró ugyanennek az újságnak a hasábjain, s többek között ezeket írja.- „A kaposvári piac cikkei oly drágák, hogy maholnap a pol­gárság zöme kénytelen lesz Succi koplalást metódusához jfclyamod- ni, ha anyagilag teljesen tönkre nem akar menni.“ A cikkíró a nagy drágaságért a város vezetősé­gét teszi felelőssé, mondván, hogy ahol a 1 síkosság 65 százalékos pót­lói fizet, ott a város vezetősége többet tehetne a piac jobb és ol­csóbb áruellátásáért. (NÉPJOG, 1904. január 3.) HAZÁNK HÍREI Az országiban több helyien fej­lesztik a tejlbiegyüj-tő hálózatot. Ez­által a termelők lakhely- ükhöz kö­ze leblb adihLtjálk 'be a tejet ée a tej minősége is javul, mert a gyüj-tő- háló'zatdk új áülo-máaaiim rögltön hü- tik lés így a telj í-rrsseiblben kerül a városi feldolgozó üzemiekbe. * * „DOLGOZNAK A GANZ­GYÁRBAN“ A magyarországi munkásmozgal­mak egyik epizódjáról is hírt ad az újság. Budapesti, december 31-i je­lentés alapján írja: „A Ganz-gyári kizárás hétfőn véget ért és meg­kezdődik « munka“ („Somogyi Hírlap“ 1914. január L) * * A LEGRÉGIBB MAGYAR KALENDÁRIUM A leigiéigiiibíb magyar kalendáriu­munk ? XVI. század első felében jelent még, amelyet a zsoJárfor- -ditó és történetíró Benczédi Szé­k-e,ly István szerkesztett. Emnieik a ikönyvndk egyetlen teljes ipenooinya ■a 'kolozsvárii: Erdélyi Múzeaim tu­lajdona. Ennék a példánynak is a tizenkettedik levele kéziraté má­solat. Még egy példány van belőle a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában, amelyből összesen 4 levéli hiányzik. Az irodalomtörténészeik -sokat vitatkoztak -e naptár meigjj-eiienésé- nelk Időpontja felől. Kazinczy Fe­renc a kalendárium -eiiiőhesziédiéb-ől következtetve kétség telemnek tart­ja, hogy ez az első nyomtatott ma­gyar naptár, nyomtatási évét azonban -csak hoz,zá-vetc.! egese,n ha­tározza meg. Szabó Károly és T-ofldy F-er-emc bizonyosra veszik, hogy ez a gyermekek számára .számi, legelső örökös kalendárium 1538 -ellőtt-, de legalábbis 1538 leg­elejém jelent meg -Krakkóiban. E naptártban érdekesek a -hóna­pok elé írt kétsoros verts-ek, ame­lyekben -a vers-elésnek ml-ág igen -kezdeítóeiges formáival találkozunk. J-amuár havára pl. ezt- áijja: „Vígan lakik Boldog-as-szony ha­va hő pecsenyével, Vígan tartja az ü vendégét e meleg háziba.“ Időrendben ezután Bécsiben (1571), Galgócon (1582), Nagy­szombatban (1579) és Váradon (1585) j-eilent-eik meg magyar kaiem- dárLumok. * "X* * KALENDÁRIUMI BÖLCSESÉGEK Kettőt nem tanácsos venni: vén­asszonyt pénzért, ó-kocsit vasáért Kettő nyilatkoztai ja ki a tudat­lanságot: a hallgatás, amidőn kel­lene szólni; a fecsegés, amikor kel­lene hallgatni. Három üti ki az álmot az ember szeméből: a szükség, as adósság és a pör. Három dolog még az okos em­bert is megvesztegeti: pénz, bor és szerelem. Három dologban lehet az embert leginkább megismerni: midőn ha­ragszik, mikor megrészegszik és ha valamely jószágban mással oszto­zik. Négyre haszontalan haragudni: farkasra a bárányért, a macskára a tejfelért, ebre a hájéit, gyermek­re a kárért. Négy dolgok nem engedik mago­kat eltitkolni: a tűz, a szeretet, a köhögés és a szegénység, Négy dolog vagyon, melyet az ember óhajt, de soha tökéletesen el nem érhet; örömet szomorúság nélkül, egészséget betegség nél­kül, aratást munka nélkül, hivatalt baj nélkül. * * * BORBAN AZ IGAZSÁG A budapesti .szálllítéberiinidezésék 'gyára 1954 első felében ezer EMAG 42 típusú cséplőgépet gyárit meEŐgazdasáigPnkniaík. Ez a munka ko-moly föladat elé állítja a gyár dolgozóit, mert először gyártanák üzemükben cséplőgépeit. Az élőké- saülieteSkst -már megkezdték * * * A falusi f ö klm ü v e.s s z-övertlkezetok a távul yánál jóval nagyabb meny- nyiséigben szállítanak élelmiszert- a 'budapesti vásárcsarnokokba és a piacokon lévő elárusltótellyelkre. A* ország -különböző tájairól hajlított sertést, füstölt és sózott szalonnát, sonkát, házikolhászt, lisztet, cuk­rot, babot, hagymát, zöldséget, gyümölcsöt és más egyéb élelmi­szert hoznak a teherautóik. Míg 1952 december 23-án pél­dául' -másfél vagon élelmiszert hoz­tak Budapestre, tavaly -ugyanezen a napon négy vagonnal szállítottak. A szilveszteri' vidám hangulat­hoz alkalmazkodva, régi könyvek­ből' a borra vonatkozó néhány igazságot jegyeztünk ki. A francia így szól: Idd a vizet, mint -az ölkör, De a bort, mint egy király. Az el'asE így szól: Jobb a zavaros bor a tiszta víz­nél-. A beír jó, még h,a földhöz vág A -szerb így szól1: Több ember belev-ész -a Ikancsó- ba, mint a Dumába. A német így szól: Bort -a sörre, idd egyszerre, Sört a borra, hagyd máskorra. (Sárossy Gyula fordítása.) A magyar így vélekedik: Borban az igazság. („Hazánk és külföld'“ 1872.) Sz. Gy

Next

/
Oldalképek
Tartalom