Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Péntek, 1954. évi január hó 1 SOMOGYI NÉPLAP 3 Pártszervezeteink fordítsanak nagyobi) gondot a nők között végzendő politikai munkára A felszabadulás óta eltelt 8 esz-' zandó politikai munka nagy jelentő- tendő alatt számos példa bizonyítja, > ségét. Vannak kommunisták, akik hogy pártunk következetes'* harca a' húzódoznak attól, hogy a nők között nők egyenjogúságáért, munkájuk kelljen végezni pártmunkájukat, megbecsüléséért alapvető változást Mindezek a hibák jelentősen hozzá­hozott a magyar nők életében, nagy- járultak ahhoz, hogy a megyében szerű eredményeket értünk el az al­kotmányban lefektetett jogaik meg­valósításában. A magyar nők — köz­tük a mi megyénk asszonyai és leá­nyai is — nem egy esetben bizonyí­tották be, hogy az élet bármely te­rületén, a párt, állami, gazdasági ve­zető helyeken, vagy a termelésben ugyanúgy megállják a helyüket, mint a férfiak. A példák egész sora iga­zolja ezt: Keszericze Ferencné elv­társnő, az egyszerű parasztasszonyból lett megyei tanácselnökhelyettes, köztiszteletben áll a dolgozók előtt. Amióta Kéthelyen Surugli Györgyné lett a tsz elnöke, azóta megjavult a munkafegyelem, megszilárdult a ve­zetés a tsz-ben. Alig pár napja hírt adott a «-Somogyi Néplap« arról, hogy Molnár Györgyné, Kocsics Ella és Szili Ilona gyűrűsfonónők december 17-én befejezték évi tervüket, ezzel kivívták a többi dolgozó elismerését. Mindez azt mutatja, hogy a nők min­denütt örömmel veszik ki részüket a szocializmus építéséből. Ennek ellenére még komoly fogya­tékosságok vannak megyénkben el­sősorban a nők között végzett poli­tikai munka területén. Nem jut el a nők minden rétegéhez a párt poli­tikája, következésképpen nincsenek mozgósítva a párt politikájának vég­rehajtására. Több éven keresztül a Megyei Pártbizottságtól egészen az alapszervezetekig elhanyagolt volt a nők, különösen a kis- és középpa- rasztasszonyok között végzendő po­litikai munka. Pártfunkcionáriusaink, pári vezet ősegeink úgy gondolták, hogy ezt a feladatot csupán az MNDSZ-nek kell megoldania, de eh­hez semmi támogatást, segítséget nem p^'nk. így nem csoda: ahelyett, hogy nőtt volna a társadalmi és po- litiKai életben a nők aktivitása, in­kább csökkent. Ennek hatása az el­múlt évek során leginkább a ter­melőmunkában volt lemérhető. Pártszervezeteink nem éreztek fe­lelősséget az MNDSZ-szervezetek munkájáért, legfeljebb egyes kam­pányfeladatok megoldásába — be­gyűjtés, békekölcsönjegyzés stb. — vonták be őket. Politikailag azonban nem készítették fél az asszonyokat még ezeknek a feladatoknak a sike­res megoldására sem. Nem ellen- j őrizték menetközben munkájukat,! olyan súlyosan meglazult a párt es a tömegek kapcsolata, hiszen me­gyénk lakosságának több mint 50 százaléka nő. Az MNDSZ sem állt hivatása ma­gaslatán, elhanyagolta legfontosabb feladatát: a nők politikai és kultu­rális nevelését, sok esetben a dolgo­zó nők érdekeinek védelmét. Különö­sen súlyos hibák vannak megyénk­ben a nőket érintő párt- és kormány­határozatok végrehajtásában az ál­lami, gazdasági és tömegszervezetek részéről. Nem biztosítják a nők ré­szére a. pórt és a kormány által meg­szabott jogokat, kedvezményeket. Számos helyen, ahol lehetőség volna bölcsőde, napközi otthon létesítésére, nem hozzák létre, ezzel akadályoz­zák a nőknek a termelésbe való na­gyobb méretű bevonását. Nem egy helyen, mint a kányái tsz-ben, indo­kolatlanul kiszorítják a nőket a ve­zetésből. Mindezeknek a hibáknak a felszá­molása érdekében, a párt és a női tö­megek közötti kapcsolat megjavítá­sa végett pártszervezeteinknek sok­kal nagyobb gondot kell fordítaniuk a nők között végzendő politikai munkára. Járási, városi pártbizottsá­gainknak biztosítaniuk kell, hogy az alapszervezeteit érezzenek felelőssé­get az MNDSZ munkájáért, állan­dóan segítsék, ellenőrizzék azt. Külö­nösen fontos ez. most, amikor az MNDSZ-szervezetek azt a célt tűz­ték maguk elé. hogy megyénk asszo­nyaival és leányaival megismertes­sék a Központi Vezetőség egyik ’eg- utó’-bi határozatát, mely megszabja a nők között végzendő politikai mun­ka irányvonalát. Minden kommunistának meg kell értenie, hogy a nők között végzett nautikái munka nem lebecsülendő feladat, ellenkezőleg, igen fontos pártpolitikai kérdés. Éppen ezért pártszervezeteink akkor nyújtanak megfelelő segítséget az MNDSZ szá­mára. ha oda a lehetőségekhez mér­ten megfelelő politikai képzettséggel rendo’kező a dolgozók körében meg­becsülésnek örvendő kommunista nőt küldenek vezetőnek. Ez azon­ban még mindig nem elégséges. < Ezen túlmenően nártszervezeteink- ’ nem törődtek ügyes-bajos problé- I nek állandóan foglalkoznak kell a i máikkal. Egyes pártszervezetek még nők sajátos problémáival, meg kell j ma sem értik meg a nők között vég-1 ismerniök ezeket a oroblémákat, bi-• szén csak így lehet intézkedni nyo­mukban. Az MNDSZ a párt és a tömegek között olyan hajtószíj szerepét tölti be, mely képes hatalmas tömegeket mozgósítani az előttünk álló fel­adatokra. De az MNDSZ jó munká­ja feltételezi a pártszervezet jó ú'á- nyítását. Gyakrabban meg kell tár­gyalni tehát .pártvezetőségi ülésen az MNDSZ munkáját, segítséget kell nyújtani számára, hogy sajátos fel­adatait jól oldja meg. Rendkívül fon­tos, pártszervezeteink mind a falun, mind az üzemekben biztosítsák, hogy állami és gazdasági vezetőink szakít­va eddigi helytelen módszerükkel, a kormányprogramra szellemében meg­valósítsák a dolgozó nőkről való gondoskodást. Csakis ezen keresztül érhető el a nők fokozottabb bevoná­sa a kormányprogramm végrehajtá­sába. Szakítani kell párttagjainknak, el­sősorban pártfunkcionáriusainknak azzal a helytelen nézettel, hogy le­becsülik a nők körében végzett politikai munka jelentőségét. Ez a legfontosabb alapja annak, hogy az MNDSE az új szakasz politikájának megvalósításáért folyó" harcban jól oldja meg feladatait, ismertesse a nők körében a párt és a kormány ha­tározatait, küzdjön a nők részére biztosított jogok megvalósításáért. Másrészt elősegíti, hogy az MNDSZ szervezetek- taglétszáma megnőve? kedjék, elsősorban becsületes kis- 6s középparasztasszonyokkal úgy, hogy ezek az asszonyok aktiv harco­sai legyének a párt és a kormány határozatai megvalósításának. Mindössze egy hónap választ el bennünket a Budapes­ten megtartandó Országos Nőkonfe­renciától, amely nemcsak az MNDSZ asszonyok, hanem a szervezeten kí­vülálló nők tanácskozása is lesz. A mi megyénkből 38 küldött és <10 meg­hívott asszony és leány vesz részt a konferencián, akiknek most- az a feladatuk, hogy a konferenciáig is tanácskozzanak községükben, üze­műkben a nők széles rétegeivel, is­merjék meg problémáikat, javasla­taikat és azokat majd továbbítsák a konferencián. Utána pedig majd gaz­dag tapasztalatokkal, hazatérve úgy dolgozzanak, hogy elősegítsék me­gyénkben a nők közötti politikai és kulturális nevelőmunkát, hogy ré­szesei legyenek a párt és a női tö­megek közötti kapcsolat megszilárdí­tásának megyénkben. Váljék a DISZ-szervezet az ifjúság vezetőjévé a barcsi Vörös Csillag tsz>ben A barcsi Vörös Csillag termelő- szövetkezet DISZ-szervezete so­káig nem tudott a fiatalok nevelő­jévé, vezetőjévé és irányítójává válni. Ennek nagyrészben az volt az oka, hogy egészen ez - év augusztusáig olyan vezetője volt a szervezetnek, äki nem tudta meg­felelően ellátni a titkári teendő­ket és a vezetőség többi tagja sem volt képes arra, hogy a 64 tagú szervezetet át tudja fog­ni és irányítani. Á vezetőség tag­jai tapasztalatlanok voltak. Több hónapon keresztül nem tartottak taggyűlést, a fiatalok nem éltek egyáltalán szervezeti életet. Mind a kultúr-, mind a sportmunkát el­hanyagolták. Augusztus hónapban új vezetőséget választottak Ekkor került a szervezet élére Pressing Margit elvtársnő, a ter­melőszövetkezet becsületes, jól dolgozó fiatalja. Pressing Margit­nak nem volt könnyű dolga, ami­kor a szervezet titkára lett. Egy rossz szervezeti életet élő, kultúr- és sportvonalon elhanyagolt szer­vezetet kellett felélesztenie és jól működő ifjúsági szervezetté vál­toztatnia. Első és legfontosabb feladata volt a fiatalokat a termelésben való helytállásra, jó munkára ne­velni. A fiatalok nagyrésze csat­lakozott a 200 • munkaegységes mozgalomhoz. Keményen küzdöt­tek e cél eléréséért. Volt olyan fiatal, aki még túl is szárnyalta a 200 munkaegységet, mint Tóth Rózsa, Gulácsi Erzsébet. Jó mun­kájuk eredményeként szép jöve­delmük volt a fiataloknak, vala­mennyien meg vannak elégedve, mert látják, hogy szorgalmas munkájuk gazdag gyümölcsöt hozott. egész család felruházkodott. Vet­tek egy új takaréktűzhelyet is. De nemcsak Pressing Margit vitt haza ennyit, hanem a többi fiatal is. A szervezeti élet is javult a tsz- ben. A taggyűlések megtartása és megszervezése még most is ko­moly nevelő és szervező munkát kíván, de a fiatalok nagyrésze már rendszeresen résztvesz a tag­gyűléseken, ifjúsági napokon. Nagy javulás tapasztalható a tag- díjfizetésnél is; mig augusztus hó­napban a fiatalok 10 százaléka vett mindössze bélyeget, most á tagdíjfizetés 50 százalékon felül van. Természetesen ez az ered­mény még nem kielégítő és en­nek a megjavítása egyik legfon­tosabb feladata a szervezet veze­tőinek. A kultúráiét is javult, a tánccsopört mellé sikerült egy szinjátszócsoportot is szervezni. Sportfelszerelést is kapott a DISZ szervezet, amelyet majd a tavasz- szal és a nyáron jól fel tudnak használni a munka utáni szórako­zásban. Hogy a szervezet élete teljesen megjavulhasson és jól működő szervezetté válhasson a DISZ a tsz-ben, ahhoz feltétlenül szüksé­ges, hogy a pártszervezet és a tsz veze- tői több segítséget nyújtsanak a DISZ-szervezet új vezetőinek. Vegyék figyelembe a fiatalok kéréseit, kívánságait és adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy a DISZ-szervezet *a tsz fiataljainak vezetőjévé váljék. MEGJELENT a «Pártépítés« decemberi száma, i mely közli: i A falusi pártpolitikai munka föl* Pressing Margit büszkén mutatta ! adatairól. (Részlet a KV és a .minisz- kis füzetét, melybe beleírta kerese­tét: 9.60 mázsa búzát, 2 mázsa ár­pát, 3.96 mázsa burgonyát, 3.5 má­zsa szénát vitt haza. Édesapja is szépen kapott munkaegységei után. Ketten 11.680 forint kész­Vucsák Magda. pénzt kaptak. Elmondta, hogy az zatot?--- —---. >; ■!*&*#* ntíWP« t ertanács határozatából.) — Komó­csin Zoltán: A kőzéppsra&ztsag-kö­zötti munka kérdéséhez. — L. Sz!e- pov: A form"1 izmusról és az alkotó módon végzeít munkáról. — Dezső József: Hogyan hajtják végre a bkjai járás tanácsszervei a júniusi határo­A káderképző tanfolyamok és po­litikai iskolák hallgatói az utóbbi hó­napok folyamán felmerült és vitatott két kérdésre kértek feleletet. I. A NÉP a hadikommunizmussal szemben visszavonulást jelentett-e a Szovjetunióban? II A Szovjetunióban és Magyar- országon a NÉP alkalmazása tartal­mában és sajátosságaiban mennyiben azonos, illetőleg mennyiben tér el egymástól? Először is tisztáznunk kell az alap­fogaimat, hogy mit is értünk NÉP alatt? A proletárdiktatúra kivívása után egy egész történelmi korszakra van szükség, amely alatt. a , munkásosz­tálynak meg kell teremtenie a szo­cializmus teljes győzelmének gazda­sági előfeltételeit is. Hogy e teltéte­leket sikeresein megteremthesse, sa­játos politikai módszerekre van szük­sége. A Szovjetunióban e különleges po­litikai módszerek alkalmazása a NÉP, az új gazdaságpolitika formá­jában történt meg. Azonban már itt le kell szögeznünk, hegy nemcsak a Szovjetuniónak, hanem minden or­szágnak, ahol a proletárdiktatúra győzelemre jut, a szocializmus fel­építéséhez szüksége van ilyen űj gazdasági politikára, az illető ország sajátos jellegének megfelelően. Ä NÉP a proletáriátus államának a szocializmus felépítésére irányuló különleges politikája, amely az áru­forgalom és pénzkapcsolatok fenn­tartásával, a piac kihasználásával bizonyosfokú lehetőséget nyújt a ka­pitalizmus létezésének, hogy a piac útján küzdje le a kapitalista eleme- r t és építse fel a szocialista gazda­ságot. A szocializmus felépítésének alap v«f5 kérdése a proletáriátus és a pa rásztság közötti helyes viszony meg- j teremtése és megerősítése Ezt az új : gazdasági politika Íőfek.dcíának te- j irintette. Minden olyan ország, amely ' jelentős kisárutermelő réteggel ren­delkezik, a NÉP alkalmazásét nem kerülheti o), m°rt a hatalom birtoká­ba jutott munkásosztály nem léphet ugyanarra ez útra a meglévő kis- és középtermelőkkel szemben, mint ahogyan a burzsoáziával szemben fel­lép. ELMÉI ÉTI TANÁCSADÓ * A NÉP ALKALMAZÁSÁRÓL A NÉP alkalmazása tehát a k’s- árutermelés meglétéből, a kis­árutermelő parasztsággal való helyes viszony' megteremtésének szükségességéből folyik. A NÉP a piaci kapcsolatok és ke­reskedelem fenntartásával talajt ad ugyan a tőkés elemeknek, a tőke- képződés veszélyének, de döntően .biztosítja egyúttal a maga számára a kisárutermelő parasztság tömegét, hogy ezáltal a szocializmus és kapi­talizmus harcában a szocialista gaz­daság kerüljön ki győztesen. A NÉP lényegét a NÉP két ol­dala fejezi ki: az, hogy egyrészt lehetővé teszi a ka- pite.’izmus bizonycsfokú létezését, a magánkereskedelem bizonyosfokú szabadságát, másrészt korlátozza, megfelelő keretek közé szorítja, sza­bad fejlődésében gátolja a kapitalis­ta törekvések érvényesülését. A NÉP alkalmazásával teremti meg a prole­tárállam a munkás-paraszt szövetség gazdasági alapját, e szövetség erősí­tésének érdekeltségét a parasztság számára. A NÉP tehát az átmeneti időszak gazdaságpolitikája, melynek célja a szocializmus felépítése, a pia­ci kapcsolatok erősítése, a pénz és a kereskedelem fenntartása és fel- használása mellett. I. A hadikommunizmus a -proletárdiktatúra hadihelyzetének szükségszerű politikája volt a Szov­jetunióban, amely a város és a falu között nem a piac útján, hanem a p*ac megkerülésével, részben kato-1 r.ai rendszabályokkal közvetlen ter- j mé&cserét létesített, hogy a termékek j elvan elosztását biztosítsa, amiből a forradalmi hadseregnek és a hátor­szág munkásainak ellátását fedezni hídja A hadikommunizmus politiká­ja gazdasági kényszerpolitika volt. A szocialista építésnek elkerülhe­tetlen gazdasági alapelveit Lenin már 191C-ban meghatározta, de az inter-1 vehető a hadikommunizmus politiká-í iát követelte meg. Az intervenciós háború befejezésével azután az SZKP Központi Bizottsága a X. kon­gresszuson határozatot hozott az űj gazdasági politikára, a NEP-re való rátérésre, mert nincs többé ok a háború és blokád viszonyai közt ki­alakult hadikommunizmus rendszeré­nek további fenntartására. A hatá­rozat megszüntette az egész gabona­felesleg kötelező beadását, bevezette a terményadót. és az ezen felüli mennyiségre biztosította a szabadke­reskedelmet. A NÉP bevezetése a Szovjetunió­ban ilyen érte’emben bizonyos »ha­tározott« mértékű visszalépést je­lent a. hadikommunizmussal szemben, bükért a kisárutermelők és a magán­kereskedelem javára, de kizárva a tőkés feilődés lehetőségét, fontos cé­lul tűzve ki a mezőgazdaság fellen­dítését. termelékenységének növelé­sét, a «munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság életszínvonalának emelését, hogv ezzel a parasztság a munkás­osztálynak elszakíthatatlan szövetsé­geseként építse a szocializmus gaz­dasági és társadalmi rendjét. Fz a visszavonulás nem a kapita­lizmus előtti meghátrálást jeippri, han“m a hadikommunizmus ideién előállott túlságos előretörésből való visszalépést, A Szovjetunióban a NFP-ről szóló lenini tanítás alkalmazásával érte el a proletáriátus, hogy az átmeneti kor­szak sokformáiú gazdaságát egvséees szo-'a’ista gazdasággá alakíthatta át. EzeVnek a módszereknek alkalmazá­sával épült fel először a Szovjetunió­ban a szocialista társadalom és ezek a tanítások szolgálnak alapul a népi üemekratikus országokban — köztük Magvarországon ;s — a kapitaliz­musból a szerint izmusba való átme­net megvalósításához. n. A NrP a^kalmazasa terén Magyarországon vannak megkülönböztető vonások a Szovjetunióban alkalmazott új gaz- ^ dasági politikával szelőben'. Bár sa- {• játosságaiban bizonyosfokú eltérések vannak, de a lényeg azonos. Az új gazdasági politikát hazánk­ban a fordulat éve óta alkalmazzuk. E gazdasági politika alkalmazásának előfeltétele a proletáriátus osztatlan uralma, a kulcspozíciók feletti ren­delkezési joga. Nálunk ezek a felté­telek a fordulat évével teremtődtek meg, bár a NÉP elemei már_ 1947 előtt is megvoltak, s oly mértékben fejlődtek és erősödtek, amilyen mér­tékben nőtt a munkásosztály súlya az államvezetésben, amilyen mérték­ben erősödtek a proletárdiktatúra elemei. A fordulat éve előtt azonban a NÉP elemei mindenekelőtt a tőkés törekvések fékezésére, a kizsákmá­nyolás teljes szabadságának korláto­zására, . s a kizsákmányolok fel- használására irányultak. A NÉP alkalmazását mi sok te­kintetben előnyösebb helyzetben kezdtük, mint annakidején a Szovjetunió. Ennek magyarázatát népi demokrá­ciánk létrejöttének körülményei ad­ják. Hazánk nem robbanásszerű for­radalommal lépett a szocializmus építésének útiára, nem voltunk ipa­rilag és mezőgazdaságilag sem any- nyira elmaradott ország, mint a cári Oroszország, bár a kapitalizmus fej­lettsége terén a nyugati államokhoz viszonyítva hátrányban voltunk. De előnyösebb helyzetben kezdhettük meg a NÉP alkalmazását azért is, mert nem küzdöttünk egyedül, ha­nem a baráti Szovjetunió és a test­véri népi demokráciák támogatását élveztük. Nem volt intervenciós be­avatkozás sem, ami a hadikommuniz­mus'bevezetésének elkerülését tette lehetővé. Az előnyösebb feltételek rnellett azonban voltak nehezítő kö­rülmények is. így például a munkás­paraszt szövetség nem ment kérész,-, tül a forradalom nevelőiskoláján, 3 földreform növelte a parasztság'rá? gaszkodásál a föld magántulajdoná­hoz, s ez nehezíti a mezőgazdaság­nak egységes szocialista alapra való helyezését-.' • Lő ;<■; ~ ií A NEP-nek arra kell irányulnia, hogy előmozdítsa a kisárutermelés- ben rejlő lehetőségek kihasználását, hogy. személyileg érdekeltté tegye ,a kisárutermelő parasztok tömegét a termelés fokozásában. Ezt követeli meg a népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődésének törvénye is. Pár­tunk gazdaságpolitikájában, mint ahogy azt a Központi Vezetőség jú­nius 27—28-i határozata megállapí­totta, az elmúlt években komoly hi­bákat követtünk el a NÉP alkalma­zásával kapcsolatban. Pártunk Köz­ponti Vezetőségének határozata föl­tárta a hibákat, melyeknek alapja az iparosítás túlzott üteme volt, ami akadályoztam dolgozók életszínvona­lának emelkedését. E hibák a NÉP alkalmazásának leszűkítésével, a piaci kapcsolatok túlzott korlátozásá­val, á mezőgazdaság, főként' a kis­paraszti gazdaság felé irányuló ter­melési kapcsolatok elhanyagolásával jártak. A kisparaszti gazdaságok el­hanyagolása aztán a termelésben való érdekeltségük csökkenéséhez, eze» keresztül az általuk termelt javak csökkenéséhez vezetett. Mindezen hi­bák végső- fokon lazították a mun­kás-paraszt -szövetséget, és gátolták a dolgozók életszínvonalának emelé­sét. y ~y Partunk Központi Vezetősége ,jú- $ niusi és októberi :: határozataival e hibák kiküszöbölé­sére és fejlődésünk meggyorsítására tett közvetlen intézkedéseket. Lát­nunk kell tehát: a Központi Vezető­ség határozatai, s az e határozatokon alapuló kormányprogramm nem ? NÉP bevezetését, hanem a NÉP kör vetkezetesebb alkalmazását, az e té­ren elkövetett_hibák kijavítását je­lentik. -Az új Kormányprogramm á szocializmus építése szempontjából semmi esetre sem jelent visszavonu­lást. mint ahogyan az élkövetett hi­bák sem jelentenek előrenyomulást. A kormányprogramm elsősorban á fö.’pr és r várná közötti gazdasági kap­csolatok. erősítését:, az áruforgalom feijesídését. ezeken keresztül a dpl- gogó/pép életszínvonalának az eme- TésCT segíti elő. Ezért fő félsdátúnej; njpst és az elkövetkezendő években "a mezőgazdasági termelés fokozásának;. k vSíös és a falu- közötti termeiéi! kkpes ólat óknak az erősítése, .; t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom