Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-05 / 3. szám
iKedd, 1954 január 5. SOMOGYI NÉPLAP nrt^mxKtaxKx mn 3 Megyénk m ezőgazdas á §?i termeléséinek fejlesztéséről tárgyaltak mezőgazdasági szakembereink Megyénk -mezőgazdasági -szakemberei, mezőgazdasági termelésben élenjáró termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai december 30- án. megyei értekezletre jöttek össze, amelyen Bajcsy Ede megyei főagro- Mőmus értékes előadásban méltatta •a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló KV és MT határozatot és rámutatott arra, hogy a megyAszak- ■err,hereinek, valamint a termmőszö- vetkezetekneü és az egyénileg dolgoz© parasztoknak mit kell tenniük a határozat végrehajtása érekében. — Pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata — kezdte ■előadását Bajcsy elvtárs — amely új szakaszt nyitott meg népi demokráciánk fejlődésében, alapvető feliadatként a dolgozók életkörülményeinek megjavítását jelölte meg. A ■mezőgazdaság fejlesztésének programme a megvalósításával fokozatosnegíeremíjük a jómódú életet, a virágzó mezőgazdaságot, a város és a falu bőséges éleímiszer- -«ilátósát, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdulását. — Bajcsy elvtárs arról is beszélt, hogy a kormányprogramul megjelenése óta a párt és a kormány által hozott határozatok nyomán nagymértékben 'megnövekedett megyénk dolgozói- inak, különösen a dolgozó parasztságnak a termelési kedve. Ezt mutatja az is, hogy míg a múlt év elején és az azt megelőző időben a falu »dolgozó parasztjai közül többen igyekeztek szabadulni a földtől, felajánlották földjeiket az államnak és az iparban helyezkedtek el, most ezek ■közül a kormányprogramm megjelenése óta egyre többen térnek vissza a faluba és kérik földjüket vissza, -sőt a saját földjük mellett szívesen vesznék bérbe az állami tartalékterületekből is. Bajcsy elvtárs felhívta a megye l mezőgazdasági szakembereinek figyelmét arra: nem lehet csupán azt várni, hogy az állam által nyújtott kedvezmények serkentsék a mezőigazdasági termelésre, a hozam növelésére a dolgozó parasztságot, a tsz-eket, hanem a mezőgazdasági szakemberek tudásuk legjavával segítsenek 3 gazdálkodóknak, tanítsák meg őket új módon, élenjáró módszerekkel termelni. — Nézzük meg pontról-pontra — hangsúlyozta Bajcsy elvtárs — hogy -nekünk, mezőgazdasági szakembereknek és termelőknek mit kell tennünk mezőgazdaságunk elmaradottságának. felszámolása, mezőgazdasági termelésünk fejlesztése érdekében. A magasabb terméshozamok alapja a helyes talajművelés. * Megyénkben e téren minden évben nagy lemaradás volt. A tarlóhántási ’ tervünket soha nem teljesítettük, az őszi mélyszántást sem tudtuk 100 " százalékra egy esztendőben sem elvégezni. Ennek oka kisrészben az, hogy a rendelkezésre álló gépi- és íogaterő kevésnek bizonyult, nagyobb részben az volt az oka, hogy ' .a szakemberek nem magyarázták meg. a termelőknek a helyes talajművelés jelentőségét, de oka volt a termelők némi hanyagsága is. Az őszi vetőmélyszántási munkákat a száraz talajon nehezen tudtuk elvégezni. Azokon a területeken, ahol a tarlóhántást időben elvégezték, könnyebb volt vetés alá szántani. Szakembereink nem mutattak rá minden esetben erre a körülményre. Sőt nem egyszer el gkarták hitetni a termelőkkel azt, hogy nem száraz- a fökT, lehet szántani, ahelyett, hogy azt magyarázták volna meg, mi módon lehet száraz talajon 1 szántást elvégezni (ekével keskenyebben fogatni stb). A helyes tala műveléssel kapcsolatban arra kérünk^ minden termelőt, hogy a tarló- . "hántást a termény letakarítása után azonnal végezze el és szükség szerint simitóval, fogassal, vagy hen- gerrel azonnal munkálja is el. A vetőmélyszántást vetés előtt legalább három, héttel végezzék el, az őszi mélyszántást pedig legkésőbb november 20-ig fejezzék be. Tavasszal a talaj pinkadásával egyidejűleg el kell végezni az őszi mélyszántás simitó- zását, a tavaszi szántást lehetőség szerint mellőzzük. — A talaj termőereiének fokozása alapvetően megköveteli aa istállótrágya helyes kezelését, annak szakszerű felhasználását. A terméshozamot 25—30 százalékkal lehet emelni egyedül azzal, ha az istállótrágyát helyesen kezeljük és azt jól használjuk fel. Tsz-eink és" az egyénileg gazdálkodók is kevés gondot fordítanak erre. A trágya az j •■udvarokon szerte-szét hever, vagy j kihordva a földre kupacokba, vagy szétterítve van hosszú ideig. A helytelen kezelés, rossz felhasználás erősen csökkenti a trágya értékét és éppen ezért nem mutatkozik meg, vagy csak- igen kis mértékben mutatkozik meg annak termést fokozó hatása. Tsz-eink, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink is vezessék be a szakaszos trágyakezelést. Erre a módszerre szakembereink tanítsák meg a termelőket. Bajcsy elvtárs arra is kérte a mezőgazdasági szakembereket, hogy a műtrágya helyes alkalmazási módját . is ismertessék meg a termelőkkel, i hogy miljmn talajra, milyen növény j alá mikor, mennyi és milyen fajta műtrágyát kell használni. Ennek érdekében az agronómusok működésük területén egy tsz-nél és egy egyéni gazdánál létesítsenek műtrágyabemutató parcellát*-. A műtrágyázás mellett tervbe van véve megyénkben 15 ezer kát. hold zöldtrágyázása részben fővetésű, részben másik vetésű növényekkel — hangzott tovább a beszámoló. — . Megyénk talajának egvrésze mész- ; ben szegény. E talajokat meszezéssel kívánjuk megjavítani. Ehhez is nagy ■ kedvezményeket nyújt kormányzatunk. 1954-re 500 hold föld meszesíté- sét irányoztuk elő, de ezt a tervet megyénk mezőgazdasági szakembereinek és 3 termelő- j szövetkezetek együttes jó munkájú- ! val túl akarjuk és túl is fogjuk tel- I jesíteni — hangsúlyozta az előadó, j Rámutatott Bajcsy elvtórs, hogy a I mezőgazdasági osztály a talajjavító# I érdekében minden járás területén nagyobb tsz-nél talajlaboratóriumot j állít fel. Javasolta Bajcsy elvtárs, hogy az öntözéses gazdálkodást, a zöldségtermelést minél nágyobb területen vezessék be megyénk ter- i melőszövetkezetei és egyéni gazdái j a lehetőségek teljes kihasználásával. Példának említette meg a kötcsei Előre termelőszövetkezetet, amely a múlt évben zöldpaprikából az öntözés segítségével 150.5 mázsát termelt kát. holdanként. Arról is beszélt. Bajcsy elvtárs előadásában, hogy a falai tanerejének fenntartása és fokozása érdekében a megyei mezőgazdasági osztály az Agrártudományi Egyetem és a Tér-: í mészetfudományi. Társulat szakem- j j hereinek bevonásával, vaiamint a j területen dolgozó agronómusok 'se-j gítségével minden aon holdnál na-1 gyobb területtel rendelkező termelő- ! szövetkezet számára még ebben az! évben elkészíti a helves vetésforgót. Ugyanakkor a megyei termelési terv j lebontásánál most már nagyobb fi- j gveWnmel lesznek arra, hogy melyik j területeken milyen növényféleséget j lehet legiobban, legnagyobb hozammal termelni. A takarmánytermeléssel kapcsolatban arra kérte a termeiő- ; két Bajcsy elvtárs, hogy lucerna ve- j tésterületüknek 40 százalékán, vörös- ' here és baltacím vetésterületüknek legalább 70 százalékán az első kaszálás alkalmával hagyjanak magot, hogy többet vethessünk a jövő évben, hogy még jobban tudjuk bizto-j sítani állatállományunk takarmányellátását. Megemlítette azt is, hogy j a rétek gondozása, a réti takarmány- hozam növelése érdekében a megyei mezőgazdasági osztály két-két darab rétgyalut állít be megyénk mindenegyes gépállomására. A szőlő- és gyümölcstelepítés kérdéseinek tárgyalása után az állattenyésztés kérdésével foglalkozott a beszámoló. Kiemelte Bajcsy elvtárs, hogy mind az állami gazdaságok, mind a tsz-ek tehenészetében, valamint a szoptatós kocáknál vezessék be az egyedi takarmányozást. S ugyanakkor az állami gazdaságokban, a tsz-ekben minden állatfajra kiterjedően havi ütemezésben készítsenek részletes takarmányozási tervet és azt tartsák is be. — A tenyésztői munka megiavítá- sa és a hozam növelése érdekében — mondta Bajcsy elvtárs — szélesebb a'apckra fektetjük a törzskönyvi ellenőrzést. Tervbe vettük, hogy 1954. év végére 10 ezer darab tehenet. 5 ezer darab anyakocát, 8 ezer darab anyajuhot és 12 ezer darab baromfit veszünk törzskönyvi ellenőrzés alá. Végül a megye . mezőgazdasági gépesítésével foglalkozva így fejezte be Bajcsy elvtárs: — Felmérjük, hogy megyénk tsz-einek és egyénileg dolgozó parasztjainak milyen gépszükséglete van, itt súllyal a fogatos ekékre, fogatos vetőgépre, lókapákra, boronákra, szecskavágókra, kézi répavágókra, tengerimorzsolókra és háti permetezőkre, valamint a Deyl- kapákra és a kézi tolókapákra gondolok. Felsőbb szerveink felé e gépek igénylését már benyújtottuk. .Javaslom, hogy minden 500 holdon felüli tsz állítson be egy gépi tengeri- morzsolót és darálót. A beszámolót értékes HOZZÁSZÓLÁSOK követték. Horváth István (Csurgó) többek között azt mondta: — A kormányintézkedések nyomán a mi járásunkban is megnőtt a dolgozó parasztság termelési kedve. Az ősszel mindenki igyekezett időben elvetni, most arra kell gondot fordítanunk, hogy a korán vexett őszi gabonafélék fejlődését, amelyeknek kelése hiányos, tavasszal korai fejtr ágy áfással segítsük elő. Ez egyéni érdekünk, de országos érdekünk is. Nagy Vendel (Öreglak) azt mondta hozzászólásában: —■ örömmel vettük tudomásul pártunknak és a minisztertanácsnak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatát és ígérem, hogy községünk valamennyi dolgozója becsülettel harcol annak végrehajtásáért. Lóállomá- nyunk fejlesztése érdekében kérem, hogy községünk is kapjon mént. Mezei János (Somogysárd) így szólt hozzá: — Azt hiszem, mindenki helyesli a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatot. Feltétlen szükséges, hogy jobb körülmények között termelhessünk, mert érdeke mind a falunak, mind a városnál::, hogy több termény jusson népünk élelmezésére. Minden dolgozó parasztnak résen kell most állnia, hogy a gyenge őszi vetéseket -tavasszal időben fejtrágyázza es a tavasziakat is időben elvesse. Tóth József (Segesd) gazda kérte, hogy községük kapjon kanokat. Sára József (Honickszentgyorgy) az újburgonya termelésének fontosságáról és kifizetődöttségéről” szólva azt mondta: — Az idén csak 400 öl földön Termeltem burgonyát, de ebből is mintegy 9800 forint volt a bevételem. Az ú:: burgonya termelésével szép pénzbevételt biztosít magának a termelő és burgonyabeadásának is előbb eleget tehet, ugyanakkor jobban biztosíthatjuk a városi dolgozóknak a burgonyaellátását is. Nagy Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit.-prop. titkára hozzászólásában a többi között ezeket mondta: — Több felszólaló érintette, hogy a KV és MT együttes határozata nemcsak a mezőgazdaság, hanem egész népgazdaságunk szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. Ezt a határozatot a. dolgozó parasztság, tsz-eink helyeslik és lelkesen fogadták, mert látják, hogy a kormány sokat törődik velük. A mi feladatunk, hogy ezen irányelvek alapján véglegesen kidolgozzuk megyénkre vonatkozólag a szükséges intézkedéseket és Somogy megye dolgozó parasztsága is ezeknek megfelelően csatasorba álljon a célkitűzések megvalósításáért. . — Meg kell győzni a dolgozó parasztságot arról, hogy ne féljen az újtól és bátran alkalmazza az állat- tenyésztésben és 3 növénytermelésben az úi módszereket. Az biztos, hogy ennek a határozatnak a végrehajtása nem lesz' könnyű feladat, lesz ellenállás, bürokrácia, de azt ne felejtsük el, hogy a párt és az állami szervek és a becsületesen dolgozók segítenek a határozat végrehajtásában — fejezte be hozzászólását Nagy elvtárs. Az értekezlet végén a jelenlévők egy bizottságot alakítottak, amelynek [ az lesz a feladata, hogy a KV és az I MT határozata alapján kidolgozza Somogy megye mezőgazdasága fej-! lesztésénék hárorpéves tervét. A bi-! zottság tagjai: Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag tsz elnöke, Kleméit Árpád, a kastélyosdombói Felszabadulás tsz elnöke, Papp József, a szentbalázsi Zöldmez'ő tsz elnöke, Dombi Lajos állattenyésztési előadó, dr. Takács József állatorvos, Stark Ferenc gépállomási főagronómus, Cajdi Imre állattenyésztői állomásvezető, Manninger Sándor állami gazdasági agronómus, Szabados Dezső célgazdasági főagronómus, Horváth Gyula egyéni gazda, Taszár, Virág József egyéni gazda, Toponár, Bajcsy Ede, .a Megyei Tanács fő- agronómusa. Új sikerek eléréséért indultai« harcba a Csurgói Lenüzem dolgozói A Csurgói Lenézem dolgozói vidáman, -harcos munkaver,sennyei fogtak inuiökáíh'OZi az áj1 terv-év .első napjaiban, hogy -az 1954-as -tiarvév fél-adatait még, joffcíb sikerrel1 még .gazdagabb eredményekkel; teljesíthessék. Az tizem -dblgozóiínak örÖ- ffl? és vidámsága megéirdemellt veit, hisz az 1:953-as tervet jóval a határidő előtt, december 14-én tfer (jfesítettök és az év -végéig több mint 573 ezer forint értékű mumlká't végeztek el terven felül, decemberi tervfe’ladataiikat is 121.6 százalékra teljesítették. Az üzem -éves tervének határidő -előtti teljesítéséért, a -fenvén- felülit termelés fokozásáért és a zavartalan; átmenet biztosításáért folytatott küzdelemből az üzem- minden I dolgozója becsületes -munkával vetít© ki -részét. Számos -dolgozó tűn-t j ki az eltouÄ tervévbeái kimagasló teljesítmények feifeésóvífe számos dolgozó bizctoyStotfci ’.be jó munkájával!, s az %em termékei minőségének javításévá', hogy -he-- ly-eslíi (pártunk politikáját és mindén erő veil harcol pártunk célkitűzéseinek, a kormány pr.ograimmjá- -naík megval-csítás álárt. Efoben a nemos küzdéüsmbein a 1 gkiémelkedőbb teljesítményt .az el|J múlt évben- a tiliol-ó üzemrész dolgozói- -érték el -és kiváló minőségű munkájuk mellett a tervet j& minidig magasan 1-00 százalék fejtett , -teljesítették. Példamutató munkájával és harcos versenyl-endiülétével) la® emuit évben mindig -az éte’njárió : dolgozók kiűzött emlegették az üzemben Szabó Jánpsné sizíbahainó- viís-ta tiiieüó nevét. Szabó Ján-oimé felsőnek tért át az üzemnél! a nagy- mar k-os tilol-ási módszerről a kismairk-os tilolás-i módszerre. mfe|yeL nemcsak a -termelési fojliyaMaitot gyorsította meg, hanem jelíeentős mértek!'©:-, jav-ult a feldolgozott anyag minősége ág, és a hulladékot is jelentős mértékben csökkentette. E -módszer alkalmazásának eredményeként -Szabó jámostóé sztahanovista tiloló átlagos íteilijesátmé- ,nye az egész év folymán 130—140. a -többiek közül Táncsics Júnoené sztahanovista, telbY gítménye 125— 135, Kismarton Józsefnéé 117— 130, NoVotgradécz Jiáfnosflé és Günter Istvánná teljesítménye pedig 110 és 120 százalék között-1 iVá-Mao- zott. Az üzem év-es tervének határidő előtti tfejesítéaéh-ez nagymértékben hozzájárult az üzem ve-/e- tő'égéní'lk, üzemi: bizottságának és pártszerve*étének jó vers'enyszerve- ző és .irányító munkálja1 és a rend- szeges, jól megszervezett anyageM- tás is. Mindemnek iíÍ lenére -még mindig vrn javítanivaló, a® -üBesm- v-ezetés munkájában:- Az felmadit évben- 'többször volt tapasztalható a® üzemiben -lazaság mind aé üzemve-- zsefés és a mu-nkafegyfefem, mind a lh;-.,]iesetellháinítás és bate tt- védieóam tarülsitén. Ezeket a még felmerülő hiányosságokat fefcfnen a tervóvfcen a legrövidebb' időin beliül fel kell -s-zámo’tmick az üzem-v-e® tői'* nsk. Flokiozottábbam kel!], gendb«- kodniok a dolgozók éndie'kiVádfelma!, saoai-ális és kulturális igén-yeiméto kielégítéséről, >s akkor bízunk éa ők is1 bízhatnak abban, ihogy- a® 1954-©s teirvévet, ötéves tervünk utolsó 6sz;te,nldejét még j-obb, -még gaz-dagaibb eredméinyekkél zá-r’aat- ják, Okuljon az elmúlt év hibáin a Gyékényesi Kavicsbánya Vállalat Az 1953-as ti tvsv -alig n-'hány -nappal ezelőtt -fejeződött he. Megyénk üzemednek és váfeMai-nafc többsége sikeresen- teljesítette a reá bízott ■£• ladlatcfe. maradéictala- nut tejjerttatte tervét -s újult, enő- 'vél fogott munkához. ih-o,giy iSáikere- s-en vigye győzelemre az új, 1954- es terrrévet. Miindrz !azo,n!ban nem mondható |e]i a Gyékényeai Kavicsbánya Vál- * lia-liatró-l, -mely' -az 19-53, évi tartme- ' légi tervét -mindössae 91 százalékra teljesítette -a ezzel jeíetn-tcei mér-ték- ben- megnehezSfet-te épáítüceaési terveink valióraváitá-sá-t. -Ez a lemaradás an-ná] is ánkáífcíb súlyos, mert ezaei épltkeizfeeiailktőll a -szinte nélú külSzületettén- ainyagoti, iái kavicsot vonták el. Vajj-oin mi okozta a Gyekény-asi Kaviicábánya VáLlalátnál! (a- feirv feäh jesítésében mutatkezó 1 mar. .dú't? IIi=;z a V,általat miitndan- dolgozója ielkáiam anelte®en dloülgozott és a vállalat vezetősége is m-inidtot imog- ■tetit a ferv te(5jesáté»:i érdokéjben. Ez a lemaradás eKsárban a MÁV felielotllen, -munkájából' adíó-dtetti, hiába kért -a viáElalát veaetőEége a lvIÁV-tóI üres vaigoínokat a kitermelt kavics elszáll fásához. Soksz or csak ígéretet, du ad elmúlt év negyedik, -negyedévében a legtöbb esetben még -ígéretet -sem kaptak erre. Ez természutes'en bomolly károkat okozott a Kávic (hiánya Vá-lu lailatnia-k, de jeWfős kárt -okozeitt qépgiazdáságiunteak -is és akadiáJ I-yczt'ai építkezésié,inken a tervszerűséget, a teu'vfeígyefem febartésát. Ha figyteemJbevesszük, hogy- a® elmúlt év -utolsó nieigyiedelbett» ^ 2400-cél kevesebb üiros- vagont ka- J ipott -a vál’l;Kait, tehát al% 51' s®á- )®a lékát a terv izeüt menniyiiséginök, I akkor m-egáíliapáthatjuk. eCBősooiban I a MAY felelős azért), ho-gy több * mint 48 ezer köbméter kaviccsal I keveséhbett. tudoit-t a vállsfet híz új üzemek és -llakóiháaa/k, építésébe® el1* sBáMbEdM. ' Ha- m idő ailatb, míg vag-cmihi'ánny-ail 'küzdött .a- váüi- jlaiiH-t, t, iljes. ka pacit ás sáli termelheti és .ezáfáshatja, a kav-icsfetí, akkor tervét nem 91', hsmem 109 iszá- zaMkra teljesíthette volna. Mitnidiez azonlba.n, n-am szoiligáll — és -nem is szaígálhst — mianit-s-égüí -a válla atpak. A jövőben sízorosalbto kapásokit-o-t kell kiiápábéniiök a vál- ta’isit vez-etőiiDi k a vasúttal, s alkÜKxr -remélhefilki, hogy az 19’54-es tervév fei-aidatainak teljesítése mfe:]iett töri-eszitik ,a-z elm-ult év a-dós-ág-aitt is. Erre vonatkozólag már tettek _ is kezdeti lépéseket és ígiérét-et tett j a MÁV árrá, bogy minden ,niap 50 vagiocnit biztosát a yáffiaíat részére. E-z azonban még lüoránlts-em etegen-ctő Ä terv -teiijeBÍtésáhess,, ezért a ffeadat az, mind a MÁV, mind a Kavicsbánya Váljal-alt r-és:ziérői, hegy iólcsönösen segítsék .egymást és akkor' bizto-s, elmara-dlhat-atlan, tes-z a sák r ,is. Megteremtették a bő termés alapját a hajmásiak Hajmás község szorgalmas Parasztjai f-eiliameriék, hegy a . gazdáig termés állapja az időben tel1 jeritett vetés és a tavasziak ailá maradÉktaianiul elvégzett őszé mélyszántás. Ezért a községben egyetlen -olyaii- gazdá nincs, aki ne végezte volna el ezt mi fontos- munkát. Nem várták e-em eső-re, tem ibiiztatásra és enn- k -aa lett aiz ered- m-ánye!, hegy a vetés és a mélyszántás 100 százalékig fekészüdtt a kiözságfben. Ezzel ditesőáéiget- ezrarez- tek f-ailiijulcnak és magabilzitipsan tekintenek az új esztendő elé, Á KORMÁNYPROGRAMM NYOMÁN A VASTÖMEGCIKKIPARI VÁLLALAT doígazói az -újév felső munikainiapjóm- a régitek m-elfettt újabb ikiöz-sziüksiéglteti cikloek gyártását kezidtak m-ag, k-özitük konyha- rerzfeiőt-, -gaj-uskaszäiggatot, jeves- sízűrőt, szeinesiádát, vasjá(btörí5- -kat, mos-ófazek-at és egyéb cikdúikett késziítenek. *- * * A RÁKOSI MÜVEK 'Szerkezetes Emiplőgépgyárának dolgozói is kiveszik réezük-et a mező-gaz d)as ág gépesítésévé]: 'ka-pcsoSatoe -feladtatok végrehajtásából- Jamuá-r 3-án elkészít fjek -a vefőgéipek gyáirtiáeá- hoiz szinkss-ges safol-an-oikat •. -még e hó folya-mán elkészül az felső vető- g'ép prototípusa és haladéSctafeniuiI megkezdik az elsői, 50 daralbból! ál- ]ió vetőgépsorazat gyárfását. A RM' Szeifceaat- és Emfeőgápgyár dolgozód az felső negyedévben 250- vtefő- I gép.it -gyár-fanak.
