Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-05 / 3. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 1954 ja*»ár 5. A MÉH pontrendszeres jutalmazásának sikere NOVEMBER hónapban. igen sok szeml'éliöje volt az egyik ikaposvAri Scirafcataak. Megálltak előtte a pi­ros nyakkendős úttörők, ,a DISZ- fiiatafok, de a felnőttek közül is sokam. Nézejgi ttiák a kirakatban) el­helyezett keréikipárokat, rádiókat, fényképezőgépeiket, futball okait, fi­gyelmesen elolvasták a kirakat fel­iratait, plakátjait. Az állami ke- resIkc-cSetem ,s®ebibné;li-s® ffclb kirakatni mellett szinte észrevétlenül suha» nninfc tova. Ez a MÉH jutalcmtárgy káraikat — mert hisz arról1 van szó -i- ázomlhrni úgy Vonzotta a látoga­tókat, mint a mágnes a -vasat. Né­ha egész nagy „csoportok álltak előtte. — Nem tudunk elmenni a sok s-z'ip jutalcmtárgy -előtt, bogy leg­alább ,-gy percre -meg ne álljunk — moniditn. Pánté,r E-re-si, a közpoiati Ä. iskola tanulója, aki hu-gával, Mártával! a legszorgataia-sabb űt- törö-főmigyüjtolt közé -tartozik. — Én igen -helyesnek -tartom ezt a' ipontrend?:zsres jutalmazást, meg hogy a papírért és a rongyért is pontot tkspunk — magyarázza pad- tásai-n-k —•, .mert most v-alóban a legjobb gyűjtőké lesznek a juták maik. — Több murikámért munkahe- üyem-en több bért, a fémgyűjtésben -több p-cnffoéiyegirt kapok — mond­ja Csordás Jóska építőipari tanulói, akinek a- mrillén diísíiiik a kiváló fémgyüjtő jelvény. Ott vare a képe ás a kirakatban., amint a Megyei Tanács dinébe éppen- átnyújtja ne­ki a miniszteri kitüntetést. Jóska ebben a v-eraernybem . rádiót, vagy fényképezőgépet sz.retne nyerni És nov-emiber első napjaiban m-egi-n-dult a fémgyűjtés az egész országban. Nem elősaör indultak -rohamra a fémgyűjtés siksréért magyánlk -fiataljai, nem első ízben v-er-íenyeztclk cigymáss-al iskolák, út­törő csapatok, de a pcmitibéilyegért .folly t-atcitt küzdelem ez alikaFJomm:-,!! kiül'ö-n lendületeit adott versenyük­nek. Naponta jött a Mr. Hcirválfbnak és Eljaue-rnak már -több mint '600 pontja van-. Nagy Feri- úttörő ed­dig is szorgalmasaot -gyűjtött. A köyetik zö vasárnapi gyűjtésnél azonlb&n, még jdblbam rákapcsolt hisz o még „csafe,‘ 480 pontnál -tar­tott. A kásliányofc sem hagyták ma­gukat -Siófokon- Tálas Mónika, Ka­pos'Váron- Horváth Anna és Bakos Judit úttörők 500 ponttal'az elsők között voltak. Könnyen értékeljük * , versenyt az osztályok és iskolák között, is a I pontvtnr: zer alapján — mondja ! Bakos eBvtáw, a Petőij-u teái ált. ! islkcía igazgató j-a. A KIK dolgozói j szintén szeretnének rósatvenni a • fémgyüjtőversenyben — -mondja, j Les-iné, a „Kiváló Fám-gyüj-tő”1 jel­vény ik§tsz.Tes tulajdonosa. . A „bélyegl-áz’1 a vasgyüjtőihónaip ■végefelé m.é,g c-sak fokozódott A versenyben élenjáró Horváth-—El- iau-er-pár egy romibadfflt vadász­iakat fedezett fel. A tölfclb mázsa- színesfém -értékes portokat jeten- t-eett n; kik s -még a rádió is be­mondta nevüket. Nagy Férj, egy beomlott homoikbányábói, ásott elő kisvasúti isinekat. Fiataljai-nk az egész megyében Ifc-élyeglázban“ ég­tek. AMIKOR a megyei fémgyüjtő bizottság a verseny értékelésbfcor -kiürítette a juta-tem-kirakatot, a telkes gyűjtők szeme még egyezer végigsimc-gaitta a sok értékes ju­talmat. Mindenki- szerette volna, tuldiniíi, vájjon -melyik tángyn-sk lesz ő a gazdáj a.-Megtörtént -a fcél-y/glíaipoik ellen- önzése, értékelése. M-cet már a ka­pó, sv-ári Liim-.Lom! Bolt -kiraka-tának -van íi- legtöbb szemiéiíőj-e. Ott és a járási telepeken van kilíiiggesztv-e a. pontverseny végeredménye. A ,,Somogyi Néplap*‘ is közölt-e- a legjobb gyűjtők ponitszámát, nye­reményét. Az i kólák 'fenyő-iünn^péliyét a fémgyüjtő k jutalmazása tette még ünnepélyesebbé. A pajtások hangos éljennel és taps&aül köszöntötték a kerékpárt nyerő Hciryátjh. Ödönt, Naigy Feri-t. Horváth Ama egy Potpj-eda-karónát toppot,t. A rádiók, futbail’iollc, légpuskáik -és a tobbszáz ju;ta:c,m mintd-minid -gazdára taiái- tsto. Tölbb -n miniszteri kitüntetést is kaptak. A DliSZifi-aitíálioík -sem, maradtak lie. Elji-u-er Imre, ,,Kiváló Fémgyüjtő” "jelvényt és egy fleeréto* párt kapott. Nedevics András rá­diót nyert. Teljesült Csordás Jós­ka vágya is: egy e-z ép -fányképe-ző- gép tett ,a. jutatom Jönnek -a- kö­szönő Szavak és tevéi k a ÜVIÉH- jbez Barcsról, Csurgóról-. Balatönu boglárról az iskola igazgatója- is aláírta- a levelet, melybe,n- a fiata­lok megígérik, hogy a jövőben is rendszeres -fémgyüjtó'k lesznek. MINDENKI lalégeidi tt a ponit- -rendszeres ju-tailim-azúss-aií, csak Zsoh/aii Tibi kaposvári úttörő „elégedetlen*’. 586 pontjává], nem (került az élmezőnybe. No, de majd fegkiö^el-rbb — .mondj:;, és azért ■nines mit szégyellnem, biz töblb mint 10 mázsa vasat gyű jtő ttom. — Több reklamáció -a jutalmazást i-fofcőan már nincs. Igazuk volt azoknak, akik bíztak .a, po nt rend­szeres jutalmazásban. A somogyi fiatalok megszerették, igazs ágas­nak tartják ezt a jutalmazási mód­szert. A f-en-ti példák isi -azt igazol­ják, hogy a főpróba sikeres volt. «SPORT® Képes beszámoló jelent meg az „évszázad mérkőzéséről“ „Az évszázad mérkőzése“ (6:8) címmel! az Ifjúsági Könyvkiadónál -megjeil; m-t Szepesi- György és Lu­kács László színes, képes -beszá-mo- ■]ój.s, a magyar váHcg-atolbt labdarú­góé capa-tn-aik a 90 éve veretlen an­gol -válogatodü felett ara-tott világ­raszóló diadalánál. A mintegy 40 fényikléipfe.Ivéte]icii- és Szepes Béla sparltktrite Muráival ta-rkiített füset- fce.ni -S-zí ipesi György, a Magyar Rá­dió riportere eleveníti- fel a 6:3 izgalmas piiifanábai-t, A szerzők Ibe- s-zámo inak ez előkészületekről!, a magyar válogatott csapat -utiéimé- nyeárőí, számos oiIya.ni, érdekes epi­zódról, -melly-ek sem -a rádióiban » m a sajtéban nem kerültek eddig a nyilván osság elé. Végűi idéizefe- | k-elt közölnek a nyugati ea-jtó lelkes dScsénetldotő] áradozó ciMceifoől. A füzetet. Zelk Zoltán ICossuijhidíja-si költőnknek Rimes üdvözlő fáv- 1 itat”-a zárja le. A 64 oídiailas ké­pes beszámoló igen olcsóm, 1j50-ics járón, 50 -eze-r'példányban, -keiül a 1 közönség kezébe. Az OTSB március 1-ig meghosszabbította a sportolók minősítési kérelmének beadási határidejét A minősítési kérelmek bead á sáv ad kapcso­latban az OTSB az alábbi közleményt ad la ki; Azok a sportolók, akik régi minősítési könyv ved rendelkeznek (az 1951 óla kiadott fekete fedelű, a helyi TSB-k által kiállított minősítési könyvvel) az OTSB utasítása ér­telmében kötelesek lettek volna az 1953. év folyamán/ az új minősítési szabályzat szerint a minősítésüket kérni, í Tekintettel a minősítés terén mutatkozó , nagyfokú lemaradásra, a sportkörök 1954 • március 1-ig kérhetik sportolóik minősíté­sét az 1953. évi eredményei alapján. Azok a sportolók, akik 1954 március 1-ig nem kérik minősítésüket, 1954 március 1 után csak rajt- illetve játékengedéllyel sze­repelhetnek a bajnokságokon és nyilvános versenyeken. 1954 március 1 után tehát csak i új minősítési könyvvel vagy rajt-, játéken­gedéllyel lehet bajnokságokban és hivatalos versenyeken részt venni. A sportkörök az év folyamán a gyakori figyelmeztetések ellenére igen elhanyagolták a minősítés munkát, nem törődlek azzal, hogy a sportolók részére idejében, de leg­később az év végéig* kérjék a minősítési,- az új szabályzatnak megfelelően az eleid ered­ményeik alapján. A határidő meghosszabbí­tásával az OTSB elsősorban a sportolók ér­dekeit tartja szem előtt és nem akarja azt, hogy a sportolók az év folyamán elért ered­ményeik ellenére a .sportköri vezetők hanyag­sága miatt elveszítsék minősítésüket. Különösen súlyos lemaradások vannak a j csapatsportokban, mindenekelőtt éppen a lcg- j nagyobb tömegeket megmozgató sportágban, | a labdarúgásban. j Igaz, hogy a csapatsportnál csak a bajnokság befejezése után lehet a sportolók minősítését kérni, de a megyei bajnokság október hónapban, a járási éá városi baj­nokságok még élőbb befejeződtek és' a spor­tol ók minősítését azután kellett volna kérni. A sportköri vezetők azonban az elért ered­ményekkel megelégedtek és a mérkőzések, illetve a bajnokságok befejezése után úgy Mondották, további feladatuk nincs és nyu­godtan várhatják az elkövetkező évet, az újabb bajnoki mérkőzések megindulását. A sportköri vezetők nagy része még min­dig nem 'vesz fáradságot arra, hogy a je­Beszélgetés a járási béketalálkozó egyik küldöttével W emrégiben Nagyberkiben jár- •*- * tam és mivel a dolog úgy adódott, hogy volt egy kis időm, gon­doltam, megkeresek valakit a járási béketaálkozó küldöttei közül, hogy megkérdezzem, mi a véleménye a találkozóról, hogy egy kicsit elbeszél­gessünk a békebizottságok munkájá­ról is. Persze, ami igaz, az igaz, egy kicsit arra is kiváncsi voltam, hogy a béketalálkczón tapasztaltakat, a béketalálkozó anyagát elmondják-e küldötteink ismerőseiknek, szomszé­daiknak. Ezt az elhatározásomat tett követte és ezért elindultam Nagy­berkiből Kisberkibe, hogy megláto­gassam Frank József elvtársat, aki novemberben a kaposvári járási bó- ketalálkozón a község küldötteként vett részt. Sokkal többet nem is tudtam Frank elvtársról, még csak annyit, hogy tagja a községi béke­bizottságnak. Még személyesen nem is találkoztam vele, még nem is be­szélgettünk, én mégis olyan érzéssel indultam el Kisberkibe Frank József elvtárs megkeresésére, mint aki na­gyon kedves ismerősét, vagy igen jó barátját indult el megkeresni, hogy vele elbeszélgessen. Tudtam, hogy Frank elvtárs is egy a sok-sok millió ember közül, akik a béke ügyéért dolgoznak, a béke fenntar­tásáért munkálkodnak. így gondolataimba mélyedve alig vettem észre, hogy a közel 2—3 kilo­méteres útnak a végére értem és már Kisberkiben vagyok. Az egyik háznál egy néni éppen a teheneket itatta. Gondoltam, tőle megkérde­zem, i.smer'-e Frank Józsefet, ügy is volt. Kérdésemre a néni elmondta, persze, hogy ismeri, majd még a biz­tonság kedvéért hozzátette: — Ugye azt keresi, aki nemrégen Kapósban volt valami békegyűlésen? — Ami­kor megnyugtattam, hogy azt kere­sem, a néni kedvesen megmagyaráz­ta, hol találom meg, merre lakik. Amint Frank Józsefek házába be- koDoelattam. azonnal láttam, hogy nem tévedtem, amikor olyan érzéssel indultam Frank József keresésére, mint ahogy egy kedves ismerősünket s-ekk-k; felkeresni. Beszélgetésünk közben sok minden szóba került, így többek között szó esett a járási bé­ketalálkozóról is, ahol Frank elvtárs mint küldött vett részt. Arra a kér­désemre, hogy neki mi a véleménye a béketalálkozóról, Frank elvtárs azt mondja: — .Tudja, elvtárs, én igen nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy köz­ségünk dolgozói megválasztottak kül­döttnek a járási találkozóra, őszin­tén mondva nem is bántam meg, hogy elmentem, hanem nagyon örül­tem, hogy részt vehettem a járási báketalálkozón. Tudja, nekem tet­szett az egész találkozó, azért mégis legjobban az a nagy lelkesedés tet­szett, amely ott minden küldöttet el­töltött. Ez úgy van, hogylia az em­ber ilyen helyen részt vesz, valamit mindig tanul. Én ott megtanultam azt, hogy nem elég csak a mi köz­ségünk, járásunk vagy éppen csak a mi országunk ügyes-bajos dolgait ismernünk, hanem nagyon jó, ha tudjuk azt is, mi történik más or­szágokban, mi történik a nagyvilág­ban. ]%/| ajd így fűzi tovább gondola- tait Frank elvtárs: — Én ma­gam is ott, azon a találkozón úgy fellelkesedtem, hogy nagyon szeret­tem volna utána egyszerre minden­kinek elmondani, amit ott láttam és hallottam. Amikor hazaértem, még aznap este elmentünk apósomékhoz. Apósoméknál akkor már ott voltak a szomszédok, meg több ismerősöm, akik mind figyelmesen hallgattak engem s egy kicsit csodálkoztak is, mert én nem igen szeretek sokat be­szélni — ezt ők is tudták. De akkor sok mondanivalóm volt, hiszen ar­ról beszélgettünk, ami legközelebb áll r.z én szívemhez is — a békéről, a béke fenntartásáról. Mi sok min­dent fontosnak tartunk, de legfon­tosabbnak a békét tartjuk. Ezt mondta el nekem Tormási Adám báopi is, meg Pásztó Imre is, meg a többiek is, akikkel akkor este be­szélgettem. Amit elmondtam, úgy láttam, tetszett az pttlévő szemszé- d'knak. és ismerősöknek. Hanem mi­kor arról beszéltem; hogyan harcol­nak az egyszerű emberek szerte a világon a bókéért és például meg­J említettem á marokkói dokkmunká- I sok harcát, Tormási Ádám bácsi j egyszerre csak közbeszólt: »Te, Jós- j ka, beszélj már erről egy kicsit töb­bet«. Igyekeztem mindent elmonda­ni, amit csak erről a dologról hal­lottam. Mért Csohány Gabriella a járási ’találkozón elmondta, hogy a marokkói nők vallási szokásból fá­tyol ozottan járnak és hogy tiltako­zásukat kifejezzék és a munkások mellett szolidaritást vállaljanak, fá­tyol nélkül vonultak fel a dokkmun­kásokat megtámadó rendőrök fel­tartóztatására. — De nemcsak ott este beszéltem ezekről a dolgokról, hanem ha me­gyünk a faluba, vagy jövünk a ta­nácsülésről, akkor is szoktunk ezek­ről a dolgokról beszélgetni. Persze, voltak, akik először nem akarták el­hinni, amit más országok dolgozói­nak békeharcáról elmondtam, amit például elmondtam a marokkói dokkmunkások és nők békeharcáról. Ezek a kételkedők ritkán olvasnak újságot — teszi hozzá magyarázólag. —• Én azokkal, akik először nem akarták ezt elhinni, többször is be­szélgettem és közülük sokan, miután több hasonló példát is elmondtam nekik, ma már sokkal inkább elhi­szik. A míg mi az egyszerű,. ízlésesen berendezett szobában elbe­szélgettünk, kint lassan leszállt az est. Az a másfél-két óra, amelyet Frank Józsefeknél eltöltöttem, úgy elszaladt, szinté észre sem vettük, mintha csak pár percet beszélget­tünk volna. Mivel az idő elég későre járt, elbúcsúztam Frank Józsefektől. Frank József búcsúzóul még hozzá­tette, hogy ő ezután is ugyanúgy, mint eddig mindenkinek, akivel csak beszélget, e’mondia azt, amit hal­lott a. járási találkozón, de nemcsak azt, hanem 3z újabb eseményeket is, amit az újságból olvas és azon lesz, hogy azt a harcos békeaíkaratot. amit a járási találkozón tapasztalt, át­ültesse az ismerősök és a szomszédok I telkébe is. Virányi István megyei békebizottsági titkár. ienleg érvényben lévő sporlSzabályekat és rendelkezéseket átiamdmányozzák és erniwk szellemében irányítsák a sportkörök búb? káját. Ennek következménye volit az, hogy az 1953. év .végén a későn • ébredt sportköri vezetők valósággal megrohan:ózták az illeló- kés TSí!-kot a különböző nyomtatványéképp pedig a «poriköri vezetőknek tudni ok keMowe, hogy nyomtatványokat a sportköraek beszerezni a Sportláp és Könyvkiadő Tátiba Lat­tól Budapest, Rákóczi-űl 50. A két hónap- h alá Ernő meghosszabbítás nem azt jeleívlft most, hogy a sportkörök ismét e«hiányágál­ják a minősítési munkát é« majd február utolsó napjaiban rohanják meg kéréseikkel 2a illetékes TSB-ket, hanem úgy kell végez ni ök munkájukat, hogy a hátiraíliévő időt jól haw- nálják ki, rniryj a bajnokságok mögindüLnaík, a sportolók rendelkezzenek új adnösrlásá! könyvvel, mert március 1 után csak azak a sportolók vehetnek részt a versenyeken, vagy mérkőzéseken, «kiknek birtokában van az új minősítési könyv. A minősítési kérelmieket osztályra való- tekintet nélkül az illetékes TSB-nek k<efi: benyújtani, az továbbítja az OTSB felé és ha. ormon vissza érkezik ^ akkor kapja- meg & sportoló az új minősítési könyvét. Az érdemes és I. osztályú minősítési kérel­meket az OTSB vizsgálja felül és adomáé iiyojcza, a második, harmadik és ifjúsági- mi nősí léseiket az illetékes megyei, járást és városi TSB adományozza az OTSB jóváha­gyása után. A még régi minősítési könyvvel rendeUfcező- sporfcoló minősítése az 1953. év elért eredmé­nyei alapján úgy történik, hogy a sportkör né^y nyilvántartási lapot állít ki, hár«»- fényképet mellékéi az elért eredményed igazolásával együtt, csatolj«0, a kérelemhez. A rajtengedélyes sportolók min ősi lésé n-ól nyilvántartási lapot nem kell kiáMitaaTá, csak a minősítést kérő jegyzéket kell két pél­dányban kiállítani ás az eredményt igazoló­jegy zőkönyvet kell csatolni. Azok a sportolók, akik 1953-ban »eari erő* sítetlék meg az előző minősítési, szintjüket* azoknak: egy osztállyá;! alacsonyabb minőid lé­süket kell kérni, mert ellenkező ero'ii««! el­veszíti minősítését és csak mint rajten^edé^ lyes sportoló vehet részt a vensK&vyoken. A III. osztályú sportoló, aki nem tudta mi­nősítési szintjét megerősíteni, olvesEítii ősz- tályminősítrését és számára rajlenged®H ke® kérni. Megyénk id gén forgalmi hírei A felszabadulás utáni gyors fejlő­dés idegenforgalmunkban is — mint minden más téren — hatalmas ered­ményeket hozott. Amíg azelőtt az idegenforgalomban részvevők csak­nem kizárólag a tőkések és a föld­birtokosok voltak, addig a felsza­badulás után a személyforgalom ke­retében a dolgozók hatalmas tömegei ismerték meg . hazánk természeti szépségekben, történelmi emlékek­ben, szebbnél-szebb, üdülőhelyekben gazdag vidékeit. Ennek megfelelően a közlekedés- és postaügyi miniszté­rium VIII. főosztálya, az Idegenfor­galmi Hivatalok és az IBUSZ fel­adata, egyrészt az idegenforgalom te­rén a dolgozók részéről jelentkező igények kielégítése, másrészt a dol­gozók minél szélesebb tömegeit be­vonni az »Ismerd meg hazádat« mozgalomba. Ez a mozgalom már ed­dig is nagy eredményeket ért el. Szükséges azonban, hogy dolgozóin­kat felhívjuk a hazánk távolabbi vi­dékein mindinkább kibontakozó szo­cialista eredmények megismerésére, természetvédelmi tájegységeink, tör­ténelmi emlékekben gazdag váro­saink, népművészeti tájaink felkere­sésére. Ezt a feladatot megyénkben ellátja és irányítja a Megyei Tanács siófoki idegenforgalmi hivatala. A hivatalt 1953 január 1-én vette át a Megyei Tanács közlekedési osztálya. A hi­vatal feladata a megye területén irá­nyítani az idegenforgalmi jelentő­séggel bíró helyek látogatottságát, új idegenforgalom lebonyolításéra al­kalmas helyek felkutatása és be­kapcsolása az idegenforgalomba, tu­ristautak kijelölése, diákszállók és turistaszállók létesítése, az üdülőhe­lyekre érkező dolgozók üdülésének tartalmasabbá tétele. Ezeket a fel­adatokat a hivatal a múlt évbes jól- oldotta meg és az idegenforgalmi hi­vatalok országos versenyében az cte ső, majd a második helyre került. Ezt a jó eredményt a párttal és & SZOT-tal, valamint a tömegszerveze­tekkel való jó együttműködés bizto­sította. Feladatainak elvégzésébe» a súlypont a Balaton somogyi partján lévő üdülőhelyekre irányult. Ezen. túlmenően azonban feladatául tűzte ki a megye belső területének bekap­csolását is az idegenforgalomba. E feladat megvalósítására már ebben az évben számos turistautat fog a- hiyatal kijelölni Kaposvár kői nyé­kén, a Zselicségben, a szelacskai: kelta sírokhoz stb. E munkák sike­réhez azonban nem elég csak a hi­vatal működése. A dolgozókra is fel­adatok hárulnak e munkában. Ka­posvárott is, de a megyében minde­nütt sok a történelmi emlék. Váro­sunk határában a szentjakabi templomrom, a vámosi templom­rom és sok egyéb műemlé­künk az idők folyamán annyira- megrongálódott, hogy további fenn­tartása végett javításra szorul. Amíg azonban ezek a munkák megkezdőd­nek, az 1949/13. sz. törvényerejű ren­delet szerint J.s — a dolgozók feb- adata gondosan vigyázni azok álla­potára. Dolgozóink közül sokan még szűkebte hazánk. »Sornogyország« történelmi emlékeit, érdekességeit sem ismerik Ezért ezúton ismertetjük meg So­mogy idegenforgalmi fontosságú he­lyeit és szeretnénk, ha ennek nyo­mán az »Ismerd meg hazádat« moz­galomba bekapcsolódva megismernék dolgozóink mindennapi életük szín­helyét és környékét. Molnár Sándor. helyreigazítás Lapunk január 4-i számának 2. oldalán olvasható »Az ifjúság neve­lőjévé és szervezőjévé vált a szöllős- györöki DISZ-szervezet« c. cikkben a DTSZ-titlcár neve helyesen: Túli Géza. Somogymegvei mozik műsora­Vüríis Csillag: Hajókkal a bástyák ellen' 6. Szabad Hiúság: Utolsó padban 5. Siófok: Ezred fia 5. Tab: Gyermekéveim 6—7. igái: ütközet békében 9. Lengyeltóti: Kis Katalin háza-ssága 9. Csurgó: Krons-tndli tengerészek 6—7. flares: Sze.leburdi tapsi füles ß—7. llalalonboglár: Teli Vilmos 6—7. Nagyatád: Heevi emberek 0—7. Eladó 32-es tangóiuirmonika kitűnő állapot­ban. Ripnt Hőnai-n. 3. Két személyre kihúzható lószőr rokonié el­adó, Dimitrov-u. Ró. Deccber 21—Sí-ig jelzett Iettározáisimkat 1954 január 3—8-ig barijuk meg, eron íd® alatt az árukiszo:|gá>!,ós szünetel. Somogvme gyei Va-s és Műszaki Vállalat. A Kaposvári Állami BeíegápoSónőképzfí is­kola január 11-én induló évlotyajnára kor­látolt számú helybeli,' vagy környéki jdlmt- kezőket elfogadunk Felvételi fehüeiefc n«eg tudhatok az rskolaveze-tőaógnél: Khpeavár. Közkórház Ápolónőképző Iskola. Jelenikezés* batáridő: január 4. A Kaposvári Textiinifivek fooőtanu'ókaS felvesz 16—28 éves korig, tel-, .bei Kindeu n2p van. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsnrakovszki Mihélv Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinba Sándor- n b Telefon: 901, 498. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utea fi Telefon: 899. Sernogymegyoi Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Izrtink-R Sándor--< 8 Telefon: Vlft. Nyomdáért felel: Hidas János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom