Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-05 / 3. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 január 5. AMjgyarNépköztársaság Miniszrerfanaciának határozata Anna"« érddkábem, ho®y a Ma­gyar Népköztársaság 'költségvetése a népgazdasági 'tertvivel t ljes ösez- •baragtoa® ikiésaüJhessen ed, a Magyar iVc^p,űj/.uar^;iiSag Ljnoki Tamacsa 1953 daoamibor 15ián töraényerejű rond'sletet 'hozott. amieynek értei- m'éhen 1954. évtől flfl.adődoen az ál­lami költségvetést az országgyűlés az év eM felében tárgyaljjá, az elő­ző évi költségvetés végnehajitásáról «20.0 érni jelsBütássél egyidőben. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeiete kimondja, hogy mindad­dig, amíg az országgyűlés a köílt- . égwt-tést meg nem áílapíHjai, az államháztartás viteléről — a nép- gazdasági tér;, ezen télül a költ­ségvetés tervezett előirányzatának keretében — a mMisztertamács go-ndosködik. A törvényerejű rendelet alapján a miniszt. .rtanáes 1953 december 30-i ülésén megtárgyalj. ás jóvá­hagyta a Magyar Népköztársaság 1954. I. negyedévi előzetes költ­ségvetését, valamint az 1954. évi népgazdasági; temet. MAGYAR NŐ KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT FINNORSZÁGBA A finn nőszöveisiég meghívására1 maigyar nő>k képvieieííetében Er­dei Lászlómé, az MNDSZ főtitkár- helyettese és Gyenge Valéria olim­piai bajnok hétfőn. Flirinioriszágibia utaztak!, hogy résiztvegyeniek a finn »ószövetség ..Jóakarat Stafétáján'4. Ez a staféta jelképes, azt jelenti, hogy a finn asszonyok iházról- liázra járva, csoportosam, .beszélget­nek békéről. A .magyar küldött,ek áted'jiáto a magyar nők üzenetét és ajándékát; két jelképes, stafétabo­tot. Nehru beszéde a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai ,,segélyről" Delhi (TASZSZ). Nehru indiai mi-! nisztcrelnök január 3-án Bangalere­ban egy nagygyűlésen kijelentette, ‘ hogy a Pakisztánnak nyújtandó ame- j rikai katonai segítség nemcsak a vi­lágháború felé vezető lépés, de egy-, ben olyan lépés is, amely közvetlen politikáját is. Éppen ezért nemcsak Indiában, hanem majdnem vala­mennyi ázsiai és középkeleti ország­ban elégedetlenséget keltett az a ja­vaslat, hogy Amerika katonai segít­séget szándékozik nyújtani Pakisz­Ir.dia határaihoz hozza a háborút. . A Pakisztánnak nyújtandó ameri­kai segítség — folytatta Nehru — komolyan befolyásolja nemcsak Tn­I tánnak. I Ezek az országok elégedetlenek a Pakisztánnak nyújtandó amerikai dia, hanem valamennyi ázsiai ország; katonai segítség perspektívájával. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK DELHI Január 3-án Ghest újra megvá­lasztották India Kommunista Párt­jának főtitkárává. TEHERÁN Mint a «-Teherans Meszawar« cí­mű iráni hetilap közii, Zafrullah khán pakisztáni külügyminiszter az iráni államférfiakkal való megbeszé­lése során kijelentette: «A középkeleti védelmi rendszer kérdése azok közé a kérdések közé tartozik, amelyeknek a pakisztáni kormány nagy figyelmet szentel«. «A pakisztáni kormány arra a meggyőződésre jut, hogy az iráni és a török kormány kívánja ilyen vé­delmi szervezet megteremtését«. PEKING A malájföldi brit hatóságok szóvi­vője beismerte, hogy január 2-án je­lentősen fokozódott a malájföldi nemzeti hadsereg harci tevékenysé­ge Jávoré és Negri Sembilan álla­mokban. SZÓFIA A Bolgár Távirati Iroda jelenti, hogy a Bolgár Népköztársaság nem­zetgyűlésének elnöksége rendeletet adott ki, amelynek értelmében ja­nuár 14-re összehívja a nemzetgyű­lés rendkívüli ülésszakát. TEHERAN A «Keihan« című iráni lap meg­írja, hogy az amerikai olajtársaságok és az angol-iráni olajtársaság között komoly nézeteltérések keletkeztek. Az amerikai társaságok maguknak követelik az iráni kőolaj 60 százalé­kát, míg az angol-iráni olajtársaság ragaszkodik ahhoz, hogy az iráni olajnak legalább a fele az övé legyen. Hírek Nyngaí-Berlinből és ]Vyugat-Németor§zágbóI Berlin (MTI). A nyugatberlini munkanélküliek érdekvédelmi szö­vetsége határozatban foglalt állást az Adenauer-kormány és a reakciós nyugatberlini szenátus népnyúzó po­litikája ellen. A határozat többek kö­zött a következőket emeli ki: 250 ezer nyugatberlini munkanél­küli aggódva kérdezi: mit hoz az ,1954-es év? A Szovjetunió javasla­tára összeülő négyhatalmi értekez­lettel és Berlin demokratikus kép­viselőtestületének a nyugatberlini képviselőtestülethez intézett felhívá­sával kapcsolatban követeli: «Néme­tek, üljetek végre közös tárgyaló­asztalhoz. Követeljük a bonni és párizsi militarista szerződések hatályta­lanítását és az újrafeifegyverzés megakadályozását. Nem akarunk újabb világháborút és német testvérháborút, hanem tárgya­lásokat és megegyezést, hogy végre 1 részt vehessünk a békés építőmun- j kában«. 1 Az újraegyesített Németország bé­két, munkát, emberhez méltó életet hozna a munkanélküliek százezrei­nek! * * * A nyugatnémetországi lapok bő­ven foglalkoznak a küszöbönálló ber­lini értekezlettel és a külügyminisz­terek határozatainak esélyével. A «Hamburger Volkszeitung« meg­állapítja: A berlini értekezlet csak olyan esetben végződik olyan határo­zatokkal, amelyek megakadályozzák az 1939—1945 közötti borzalmak megismétlődé­séi, ha sikerül kivívnunk, hogy a tár­gyalásokon a németek képviselői is megjelennek és véleményt nyilvání­tanak. A «Hamburger Echo« rámutat: Bonni kormánykörökben egy évvel ezelőtt bolondnak tartották azt, aki ja németországi négy megszálló ha- i talom képviselőinek értekezletében ■ látta a német kérdés békés megoldá­sának egyetlen útját. Ezek a körök ma már azt állítják, hogy mindig pártolták a négyhatalmi értekezlet gondolatát. Ez a szemérmetlen valót­lanság a politikai események meg­gyorsult ütemét mutatja. A Rambergben megjelenő «Fran- chische Tag« kiemeli: Németország biztonsága és Európa békéje szem­pontjából sokkal fontosabb, hogy a Szövetségi Köztársaság egyesüljön Kelet-Németországgal, mint az, hogy 12 hadosztályt állítson fel az európai hadsereg részére. Az «Allgemeine Zeitung« stuttgarti lap leszögezi: A német nép sorsa a berlini ér­tekezlet napirendjére kerül. A most következő hetekben mindent meg kell tennünk, minden lehetősé­get ki'kell emelnünk az egységes né­met álláspont kialakítására. Uj szigetelőanyagok az NDK elektromosiparában írtá : Franz Bändel, a HettstedH Hengerművek igazgatója A tüdőseik és szakembereik ihasz- sMs kutatámumikia) és (kíséri tezás «tán oílyam szigetelőanyagot álilí- tótjaik elő, amely telhetővé teszi, hogy az elektromos ipariban az ed­dig inélkülözketötflen vörösrezet na­gyobb mértékben he’yeti; sítsélk alumíniummal. Az új szigetelőanyag — amely az alumínium-huza lókat rendkívül díjénál ''óvá 'teszi, a hettstecSti szímesfémhemigerde. a .Walter Ulbricht’1 Leunai művek mérnökeiből és más tudósokból ailia- kujt koi'kktí.va munkájának eredmé­nye. Az űj szigetelőanyagot izo- perlonnaik nevezték el, * az NDK" ban eöőfordluiíó {nyersanyagokból, kőszóníkátTiánybóJ állítják elő. A vé­kony izoperloii szigetelőnek kiváló tulajdonságai vannak: hajlítható, ütésálló, fc.ttiát hidegem, is formáTJha­A külkereskedelem A termelés szüntelen növelése a lengyel külkereskedelmi forgattam állandó növekedésének alapja. Len- gyélomzág külker i kedielmi árufor- gaImámat növekedéséit ábrázolja a következő adat: ha Lengyelország 1937. évi kü kereskedelmi árufor­galmát száznak vesszük, akkor az 1952. évi Tnufatószám 203-mai egyenlő. A külkereákedsl m mére­teinek növekedésével párhuzamosam tó. Sem olaj, sem ibenzett, benzin, acetoní, sem széntetrakBorid nem oldja. Az izoperlont bosszú. ideiig Miét raktározni, nem Válik rideggé. Nagy a mechanikai szilárdsága is. A sodrott izoperIonnal szigeteit huzalt ©ncdefci átmérője feliéire llehet kalapálni anélkül hogy & vékony líaprébeig megsérülne,, vagy 'lényege­sen csökken© szigéfcetekiépassége. Az izoperlonnal bevont aluminiumihu- zaiclk jett bírják a hőmérsékleti különbségeket, s ellenállnak a ned­vességnek is. iAz NDK-ban már az üzemeik szá­zai alitaaiümazzák. az izoperlon-szige- ,telesü alumínium-huzalokat. Ennek is köszönhető, hogy a lakosság az utóbbi "időben korlátlan mennyiség­ben és választékban kap rádióké- szülékáket, villamos ház tartási be" magyjelentőségű változások mentek végbe a külkeresk 'deleim struktú­rájában. Ezek a változásaik annak a következményei, hogy Lengyelor­szág az egykori mezőgazdasági-iipa- ri államból ipari-mezőgazdasági ál­lammá fejlődött. Igen jellemző Lengyelország ipari fejlődésére, hogy isigyre nagyobb mértekben ex­porté ■ vasipari termékeket, vasúti kocsikat é hajókat, vaíamiht. gép­im diezéseköt, viffiányórákat, kerák- párlámpákat, kézi fúrógépieket és egyéb viliamcesági készülékeiket. Ezenkívül kisebb-nagyotob motorok gyártá ánáí is feihasználják az új huzalokat. Az NDK népgazdasága számára igen nagyjelentőségű ez az újítás, mert az izoperlomnszigetelflésű alti- míniumhuzalok felhasználáséval több vörösréz szabadul fel az ellk- trctmosiparbitn,, mint amennyit az ország jónéháhy új bányája ad. Ezzel' függetleníti az NDK dlektro- mosáparát á fcüäföödi vörösréz-mo- noipóMumoktóI. Az izoiperlon alkal­mazásával nemcsak az üzemek ka­pacitásának teljes kihasználása, ha­nem ezen felül motorok ás viflUlamos- bep adózás ek exportja is lehetővé válik. ipari cikk eket. A lengyel iipar az utóbbi időbern megkezdte ipl. a tel­jes gyári berendezések szállítását a külföldi építkezésiekhez, amelyek lengyel tervek alapján' létesülnek. Vegyük 100-nak azon ipari beren­dezések és szállítóeszközök mennyi­ségét, amelyet Lengyelország 1947- bon xpcrtált. A megfelelő mutató* szám 1952-ben: 3195-9! fejlődése a Lengyel Népköztársaságban A dolgozók javaslatai nyomán színesebbé, sokoldalúbbá, érdekesebbé tesszük lapunkat Szerkesztősérünk az elmúlt év vé­gén lapunk olvasóihoz, megyénk dol­gozóihoz .fordult és kérte ónét, írják meg, mit olvasna!; szívesen a lapban, mit hiányolnak a lapból, mit java­solnak, hogy érdekesebb, színesebb, változatosabb legyen a «Somogyi Néplap«. Az olvasók, a különböző területen dolgozók válasza nem késett. Mun­kások, tsz-tagok és egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok, párt- és ta- nácsfunkqionáriusok, tanítók, mű­szaki dolgozók, kereskedelmi dolgo­zók, kisiparosok írták meg észrevé­teleiket, javaslataikat. A beérkezett levelek azt. mutatják, hogy 'olvasóink érdeklődéssel kísérik megyei lapun­kat és javaslataikkal jobbá, érdeke­sebbé akarják tenni azt. A javaslatokból szerkesztőségünk máris sokat megvalósított. Gálos Magdolna balatonberányi tanácsdolgozó úttörőrovat beiktatását javasolta. A «Kis Pajtásoknak. Út­törőknek« heti rovatunk ezt a kíván­ságát kielégítette. Rövidesen meg­valósítjuk másik javaslatát is, me­lyet többen is kértek, hogy nyissunk «női rovatot« a lapban. Megvalósítottuk Sandrik Mihály szenyéri VB-titkár javaslatát is, aki a teljes heti rádióműsor közlését kér­te. Ugyancsak megvalósítjuk azt a javaslatát, hogy a propagandisták segítségére hetenként adjunk segéd­anyagot. Kovács József kaposvári dolgozó örömmel olvassa «Ismériük meg me­gyénk haladó hagyományait« című rovatunkat, amit ezután is rend­szeresen közlünk. Igen értékes az a javaslat, hogy a megjelent rendele­teket lapunkban a közlés után vilá­gosan magyarázzuk is meg, egyes részleteikre hívjuk fel a dolgozók fi­gyelmet. A lap érdekesebbé tételét kívánjuk elérni a keresztrejtvénnyel és a hu­mor-oldallal is, amelyek népsze­rűek olvasóink körében. Az olvasók észrevételei, javasla­tai nagy segítséget jelentenek munkánkhoz. Lapunk minden rovatának munkáját segítették jobbá tenni javaslataikkal olvasóink. A «Párt és pártépítés« cikkeitől több módszerbeli segítséget várnak a falusi pártszervezetek. A pártmunka időszerű föladatairól írjon többet a lap :— kérik a falusi pártszervezetek vezetői. Finsztor Sándor el.vtárs Va- rászlóról a kommunista magatartás­ról, a bírálat-önbírálat kérdéseiről szeretne több cikket olvasni. Szabó Istvánná elvtársnő, a kálmáncsai tsz tagja kéri, hogy több elméleti kérdé-' sekkel foglalkozó cikket jelentessünk meg a 'apban. Varga Gyula elvtárs Barcsról, propagandistamunkájához kér segítséget a lap cikkein keresz­tül. de ő maga is ír lapunknak ta­pasztalatairól. Cikke már meg is je­lent lapunkban. A mezőgazdasági kérdésekkel fog­lalkozó cikkektől azt várják a dolgo­zó parasztok, mint azt Visnyei János nágocsi tsz-tag is írja, hogy a mező- gazdasági dolgozók tanácsadója le­gyen. Olyan cikkeket írjunk, ame­lyekkel a mezőgazdaság termelé­kenységét nagymértékben emelhetik. Többet írjon a lap az egyénileg dol­gozó parasztokról — írja lapunk­nak «Egy régi olvasója«. A valóság­nak megfelelő cikkek jelenjenek meg a tsz-ekről — a mennyiség és időpont kérdéseiben — írja Szabó Istvánné, a kálmáncsai tsz tagja. Rácz István kányái tsz-tag azt kéri, hogy a tsz- ekben lévő hibákról is bátran írjon a lap, mert azok kijavításához így segítséget kapnak. Utasi András, a kapolyi tsz tagja arról ír, hogy he­lyesek a tsz-ek vezetőit bíráló cikkek, különösen azok. amelyek azért bírál­ják a vezetőket, mert elfojtják az alulról jövő bírálatot. Az ipar és kereskedelem kérdése­vei sokrétűen foglalkozzék a lap — írja egyik olvasónk. Egyes dolgozók életéről, problémáiról írjunk cikket. Bedő József pusztaszentgyörgyi kő­műves az építőipar kérdéseiről sze­retne többet olvasni. Az építkezések új módszereit, kiváló dolgozók mun­kamódszereit akarja megismerni la- | ' « púnkból. A kereskedelemről, a pia­cokról, vásárokról közöljünk ripor­tokat — írja többi jó javaslata kö­zött Szálkái Ferenc kaposvári MÁV dolgozó. Több cikket szeretne a ke- íeskedelemről olvasni Jávori Béla, a Kaposvári Kiskereskedelmi Válla­lat dolgozója is. Kulturális téren is nagyobb Idé­nyeket keil kielégítenie a lapnak. Fehér Mária mosdósi tanítónő több cikket szeretne olvasni zenéről, iro­dalomról. Egy olvasónk a művészet kérdéseivel való foglalkozást kéri. Megyénk képzőművészetének nép­szerűsítésével, művészeti problémák­kal nem foglalkozik a lap — írja. Igazat adunk olvasónknak s mivel neve s címe lemaradt a levélről, e cikken keresztül kérjük, vegye fel a kapcsolatot szerkesztőségünkkel, hogy segítségével e téren megjavít­suk munkánkat. A dolgozók leveleinek közlését he­lyeslik az olvasók. Sőt, mint Visnyei János nágocsi tsz-tag mondja, maga is szívesen ír levelet a szerkesztő­ségnek, beszámol tsz-ük eredményei­ről. Kiss Sándor szabadi VB-elnök is helyesli a bíráló cikkeket, melye­ket a dolgozók küldenek a lapnak, de egyben felhívja a szerkesztőség figyelmét: helyes volna ellenőrizni, hogy a levélben közöltek megfelel­nek-e a valóságnak. Külpolitikai cikkekben dolgozóink a napi híranyagokon túlmenően töb­bet szeretnének olvasni a tőkés or­szágok munkásainak, parasztjainak helyzetéről. Utasi András, a kapoiyi tsz tagja azért szeretne ilyen cikke­ket olvasni, hogy szélesebb politikai .átáköre legyen. Sporíközleményeiuk terjedelmének bővítését talán a legnagyobb szám­ban kérték olvasóink. Sportemberek, sportrajongók, a dolgozók széles ré­tegei kívánják a sportesemények szé- lesebbkörű ismertetését. Bedő József Pusztaszentgyörgyről azt írja, hogy legelőször az újságban a sportot né­zi. Molnár József Balatonbogiárról, Márton Géza, Angyal Péter Kapos­várról és még sokan, a mégyei spor­ton kívül az országos sportesemé­nyekről, a totóról is szeretnének ol­vasni lapunkban. Molnár József elv­társnak helyes a javaslata, hogy a íportegyesületekből legyenek levele­zők, akik tudósítják a lapot közsé­gük, egyesületük kiemelkedő sport- eseményeiről. /• A bíráló cikkekkel már a fen­tiekben foglalkoztunk, de ismételten vissza kell térnünk ezekre. Fehér Mária mosdósi tanítónő igen helye­sen azt javasolja, hogy ne nyugod­junk bele abba, hogy megírunk egy bíráló cikket valamely szervről, ha­nem nézzük meg azt is, és közöljük a lapban, hogyan javult meg a mun­ka a .bírálat után. Bagó Gyula len­gyeltóti VB-elnök arról ír, milyen nagy jelentősége van a bíráló cik­keknek. A tanácsok munkáját bíráló cikkekből a maga munkájára is le­vonja a tanulságot és kijavítja a hi­bákat. Helyesli, hogy a kormánypro­gramul nyomán bátran feltárjuk s lap hasábjain az egyes szervek fatal elkövetett hibákat és azok kijavítá­sához is segítséget adunk. •> A lap újságszerűségével is sok ol­vasónk foglalkozott. írják, hogy fog­lalkozzunk anyakönyvi hírekkel, bal­esetekről közöljünk nevelőjellegC cikkeket. Szaikai Ferenc kaposvári MÁV dolgozó egész sor helyes ja­vaslatot tett ennek megvalósítására Egy-egy község életéről, városunkról adjunk híreket. A városi könyvtár­ról. a színházról, a tanácsok fogadó óráiról és egyéb hírekről szeretni olvasni. Az olvasók, a dolgozók javaslata bírálata nyomán szerkesztőségünl' megtette az. első intézkedéseket, hog; a lap megyénk dolgozóinak igényei kielégítse.- A javaslatokat a továb biakban folyamatosan megValósítjul és olvasmányossá tesszük a > Somo gyi Néplap«-ot. Munkánkhoz kérjük az elvtársai segítségét, keressenek fel bennünke a továbbiakban is leveleikkel, javas lataikkal, hogy lapunkat sokoldalúb bá, színesebbé, érdekesebbé, a dől gozók ügyét jobban szolgáló lapp tegyük. JÓ MUNKÁT VÉGEZ A B4L4TONLELLEI MSZT-'iZERVEZET BalatomMJén .az MSZT-szerveze ! igen szép -eredményekéit ér el. Nemrég lkát MSZT-taniolyamot in_ dítotitaik — egy alap1 és egy na Hadd íokúit — de ezeken kívül havonta eívszier előadást is tartamaik. A községi pártlifkár eiVíérs a t.anfo- ! ’yamo-,ka> ellenőrzi és segíti. A1 pártvezetőségi üléseken aiz MSZ’i titkárt beszámoltatja és msnde esetiben komoly segítséget nyújt ti vabbj munkájához. Ennek aJapjá az MSZT is segítséget tud adni párt a ja pszerveze’é n ek; ,az MSZ1 -tagság 40—45 százaléka veszi 4 részét a méphevelőinunkábálr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom