Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

Vasárnap, 1954 január 31. SOMOGYI NÉPLAP A TERMELŐSZÖVETKEZETI TANÁCS ÜLÉSE A Termelioszövetkezetii Tanács január 30-án Dobi István elnökle­tével összeült, htoigy megvitassa a Magyar Do igaz ók Pár Íja Központi Vezetőségének és a miniszterta­nácsnak a mezőgazdaság fiejjLeszté- síére koizoitlt határoziai'á't éis ai <ter- m e lősz öveik eze tek <&b'l>ö.’Ii követ­kező feladatait.. Az ülíés napirend­jén sízerepeilt még a min szterta­nács vándorzászlójáért folyó ver­seny •érltékeJlés'e. Az üliésieni) Dobi István, iá terme- lőszövetkezeü tanács élinöke mon­dott beszédet. Bevezetőben beszámolt arról, bogy o termelőszövetkezetek és a gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos kainiácslkaziása óta megvalósult a harmadik országos tanácskozás számos nagyjelentősé­gű határozata. Működésbe lépett a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek új alapszabálya. A párt Iránymuta ása alapján foganatosí­tott kormányhatározatok gyorsan és hatékonyan növelték hermejlő- szöve ikezeti tagságunk életszínvo- nsliált. A termelőszövetkezeti pa­rasztság a falu jobb áruellátása és a sokoldiaillú tenmelésd segítségen keresztül nap mint nap érzi bará­ti sző vetséges éneik, (szoiciaOi/rnust építő társadalmunk vezető erejé­nek, a munkásosztálynak támoga­tását. Az azóta eltelt időben a munkásosztály és a termelő­szövetkezeti parasztok kap­csolata erősödött, mélyült. A harmadik országos tenóosiko- zás óta él 'alt id!ő termelő szövet­kezeteink számára a komoly erő­próba ideje vcllt. A term.előszövet- kezetek nagy többsége és a szö­vetkezeti tagok zöme a kezdeti nehézségek és a roisszsizánd'ékiú eíli- leniséiges etemteik hínverése effilemére kitartott a közős gazdálkodás meiitett1, amely kitéphéétöen, mély gyökereiket eresztett -az újjáfor­málódó magyar faluban, A párt és a kormány áütial nyuj­Itott komoly anyagi támogatás, va­lamint termelőszövetkezeti tagja­ink íjobb munkája mutatkozik meg a zárszámadások adataiban: 1953 végén a termelőszövetkezetek tiszta vagyona lényegesen emelke­dett. Megnőtt, az elmúlt gazdasági éviben a tagok jövedelme is. A 'termelőszövetkezeti tagok á‘legos jövedelme 1953-ban meghaladta nemcsak az 1952., hanem az 1951. évit/ is. A kiemelkedő eredményeket azonb an t erme lősz ö vetke z e.'ekik jelentős része még meg sem köze­lítette, A termelőszövetikezeitek vonz­ereje mieUla't tanúskodik, hogy az élmuiHt 'időkben is — amikor voi- éak kilépések is a termeJőszövet- kezeitekbőt — iszámos dolgozó pa­raszt lépett be a 'termiellőszövet- kez-efcekbe, ' ■ I j új termelőszövetkezetek ala­kúnak, a kilépett tagok egy­része ped g visszavételét kér­te. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről! ad számot iaz is, hogy ä mult év őiszén az előző évinél gyorsabban és sízierv-eze'itebb-en ha- iiadltiák az őszi be! takarít ás éis szán­tás-vetés muirjkáfíai'iai. T ermefflőszö- vetkez-eteiink két százalékkal túl is teljje-sít'efti'.iéik 1953. évi őszi ke- nyérgabona vetésüket. Az őszi mumikiákk-aJ. azonban számos szö­vetkezetiben megkéstek, különö­sen otT.i, ahol naigyob barányú kilé­pések voltiák. Az elimaradáscíkat/ t ermeülő'S zöve't k ez eteiniknek tavas z - szál! gyors és körülltékini'ő munká­val kell behozniuk. T lermelőszö vetke réti mpzgalL munik fejlődése azt muT'atija, hogy termelőszö ve'tlkezeitesnlk sikerrel tesznek majd eßeget azoknak a nsgyszalbású és felemelő felada­toknak, amelyek rájuk szocialista építésünk jelenlegi új szakaszában várnak. Termelőszövetkezeteink feladotai El kell érni min/den óermeliőszö- velkezetüb'en a termelési színvonal gyors és nagyarányú -emeflését, az árutermelés növetését, ezzel1 ter- me'Jüsz öve 'ike.ze teirnkmelk az eddi­ginél nagyobb mértekben keiül hoz- zájámlmii'Oik népünk ‘éfeimiszieiriEilílá- oásáinaik és könnyűiparunk nyers- anyiageÜllálásánaik meg j a vitásához. Termel'őisz-ö vetke zete inlkben a terméüésii színvonal hatékony eme- léséveill együtt! lés ennek kövei! kéz­iéiben meg ke® vaílőisíittani a szö­vetkezeti tagság jövEidelmének, anyagi, szociális és ktfftaádis etUá* to'itlsiágának nagyarányú, a jómódú kőzépparasztiolk jővedbllmét és életmódiját js túllszárnyaOó emeiké- dését. E feladatok megoldásához a, termelőszövé'kezeii vezetlek és a termelőszövetkezeti tagok szá­mára szintén a Központi Vezető­ség és a minisz'ied emács meze,ga z- dasisgfepeszllésii ,határozata mutatja az utat. A mezőga'zdaságfejDesztési hatá­rozat megvaílósításának ezévi sor­sa termeißsziövetkezeteinkb-en nagymértékben altitól1 függ, hogyan vetik meg éppen napjainkban az ezévi gazdálkodás alapját: hogyan készítik el a terveket — mondot­ta a továbbiakban Dobi István. — Különösen nagy szerepe van a tervkészítésnek és a jó iteirvnek ab­ban, hogy mindenegyes termelőszövetke­zeti tag gazdának érezze ma­gát a szövetkezetben, A tervkészítéssel egyidőben ke?! term elősz ö v etk ez eteinkn ek 'ki ala­kítani ok a szilárd, állítandó munka- szervezetet, ,a növénytermelésben és az álialtt enyésztésben egyaránt. Fokozni kelül ,a családtagiak bevo­nását a közös miunkába, elő kell segíteni és öröimimieSl fcellj fogadini az ell távozott sző vetik eze ti ' lésgok visszatérését az iparból! és a ikilé- pétá, egyébként b-ecsüifetes dolgo­zó parasztok visszaf.lápését a szö- ve’ikezetbe. A szükséges mértékig lie fceM száí'iítani a függe/Klení-ett szövetkezeti tagok számát. Ter- tnetiöszövetkezeeink íőrekedjienek axrai, Ihoigy az eddiginél szorosabb kapcsolatot (létesítsenek a szövet­kezet és a geépáliomások között. Gondoák obijainak a termllöszöve*- kezeteinik arról, hogy a szővetike­ízet ®ajját erejéből biztosíthassa a , tagok számára a rendszeres pénz- ' előleget. A bcvéteí-kiadási elő­irányzat elkészülése során már elő­re fel tehet hívni a figyelmet min­den termelősizövé'kezeiben a leg­messzebbmenő 'takarékosságra. Dobi István a következőkben rész­letesen megjelölte azokat a felada­tokat, amelyeket a termelőszövetke­zeteknek a párt és a minisztertanács mezőgazdaságfejlesztési határozata alapján meg kell oldaniok. A legfontosabb és egyben legsür­gősebb feladat, hogy a felgyülemlett és őszi trágyázásra fel nem használt istállótrágyát minden termelőszövet­kezet még a tavaszi munkák megkez­dése előtt, március 15-ig hordja tri azokra a területekre, ahová tavasz- szal istállótrágyát kívánó növénye­ket fognak vetni. A talajművelés terén jelenleg a fel­adat az őszi mélyszántások jó el- munkálása, ápolása. A talajerő fokozása és ezen keresz­tül a terméseredmények növelése céljából minden termelőszövetkezet­beit a lehető legjobban kell kihasz­nálni az öntözésre kínálkozó lehető­ségeket. A termelőszövetkezetek termelési színvonalának fokozása — éppen úgy, mint egész mezőgaz­dasági termelésünk fellendítése — fontos feladatként tűzi a kenyérga- bonaíélék terméseredményének nö­velését. A rizstermelésről szólva, Dobi Ist­ván megállapította, hogy ez a ter­melőszövetkezeti termelés egyik leg­jobban jövedelmező ága. Ezért a ter­melőszövetkezetek éljenek a párt és a kormány által nyújtott nagyarányú támogatással és használják ki az ön­tözési lehetőségeket a rizstermelés fejlesztése, ennek révén jövedelmük fokozása és népünk jobb ellátása ér- ■ dekében. I Részletesen szólt ezután a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermelés terü­letén a termelőszövetkezetekre váró feladatokról. A növénytermelés és az állatte­nyésztés közötti aránytalanság meg­szüntetéséről szólva megállapította, hogy a növénytermelés — jelentős részben az állami szervek helytelen tervezése miatt — nem tudta ellátni megfelelő mennyiségű takarmánnyal az állattenyésztést. Növelni kell a legértékesebb éve­lő, pillangóstakarmányok és ezek ke­verékeinek a vetésterületét. A szilárd takarmányalap megte­remtése érdekében nagyabb gondot kell fordítani termelőszövetkeze­teinknek az abraktakarmányok ter­mesztésére. Dobi István foglalkozott a kukori­ca agrotechnikájának kérdésével, s felhívta a figyelmet a pótbeporzásra, majd a nedvdús takarmányok, első­sorban a takarmányrépa, valamint a zöldtakarmányok folyamatos termete­sének és etetésének kérdéseiről, a takarmánykésztetek gazdaságosabb felhasználásáról, a silözásról szólt. Megállapította, hogy a legeltetés, a legelőgazdálkodás terén is van mit javítaniuk a termelőszövetkezetek­nek. A szilárd takarmány bázis meg­teremtése és a szükséges férőhelyek biztosítása kialakítja a legfontosabb feltételeket az állattenyésztés nagyarányú fej­lesztése számára. Az elkövetkezendő néhány éven belül el kell érni, hogy minden ter­melőszövetkezetnek tegyen jóminősé­gű, közös szarvasmarpaállománya. Komoly feladatok várnak termelő- szövetkezeteinkre a nagymultú ma­gyar lótenyésztés fejlesztésében. A sertéstenyésztés terén olyan ko­caállományra van szükség, amelynek szaporulatából nemcsak a hízottser- tésbeadási kötelezettséget lehet fe­dezni, hanem bőven jut szabadpiaci eladásra és a tagok közötti szétosz­tásra. A juhtenyésztés és baromfitenyész­tés feladataira tért rá ezután Dobi István, majd az 1954. évi terv ada­tairól beszélt. Komoly segítséget jelent termelő- szövetkezeteink számára az állami begyűjtés új, többéves rendszere — folytatta — amely nemcsak a terme­lés biztonságát erősíti meg, hanem nagymértékben megkönnyíti a gon­dos, körültekintő, több évre előre­mutató tervezést is termelőszövetke­zeteinkben. A szerződéses termeltetés új rend­szere előmozdítja a termelés jöve­delmezőségét. I A termelőszövetkezetek tehát je­lentős támogatásra számíthatnak a kormány részéről, rajtuk a sor, hogy jó munkát végezzenek. Ehhez mindenekelőtt meg kell i -i- vítani a vezetés munkáját termelő- szövetkezeteinkben. A vezetők meg­választását a szövetkezeti demokrá­cia elvének maradéktalan érvényre- juttátása alapján kell végrehajtani. Különösen nagy felelősség hárul az elnökökre. A szövetkezet eredményes mun­kája, jövedelmezősége azonban elsősorban magán a tagságon múlik. Egész dolgozó népünk nagy ese­ményre, a Magyar Dolgozók Pártjá­nak III. kongresszusára készül. Leg­jobb dolgozóink kezdeményezésére lelkes mozgalom van kialakulóban a III. pártkongresszus tiszteletére. Eb­ben a mozgalomban mezőgazdasági dolgozóink is erejük és tudásuk leg­javát adva, vesznek részt. Termelőszövetkezeti parasztságunk : végtelenül sokat köszönhet a párt- j nak. Ezért kívánnak termelőszövet­kezeti tagjaink az első sorokban ha- ' iadni és új munkasikereket elérni a kongresszusi versenyben. Termelő­szövetkezeti vezetőink és termelő­szövetkezeti tagságunk lelkes mun­kája a kongresszusi verseny során — meggyőződésem szerint — komoly te- pésekkel viszi előre termelőszövetke­zeteinkben a Központi Vezetőség és a minisztertanács mezőgazdaságfej- ilesztési határozatának megvalósítá­sát. E határozat megvalósításának útja egyben az az út is, melyen si­keresen előrehaladva termelőszövet- , kezeteink be tudják mutatni a kö­zös gazdálkodás fölényét és előnyös voltát egész dolgozó parasztságunk előtt. i Dobi István nagy tapssal fogadott t beszédét élénk vita követte. Megkezdődött az Országos Nőkonferencű Szombaton délután az "épülőik Rózsa Ferenc küi'túrotthonában megkezdődött az országos nőkon­ferencia. Az ország minden tájáról mintegy 800 küldíötti és 350 ven­dég: üzemi munkásnőik, termelő­szövetkezeti tagok, állami gazda­ságok, gépállomások dolgozói, -ér- te.mistigiek, háziasszonyok gyűltek össze, hogy megtárgyalják a .ma­gyar nők feladatait! a korm,ányp!r>o- gramm végrehajtásában. A konferencia elnökségében a magyar nők teigkivállóblbljial foglal­tak helyet, köztük Andics Erzsé­bet Kossuth-díj as akadémikus, aiz országos Béike'ianács elnöke, a Nemzetközi Demokra’ilkus Nőazö- vel'ség atelnöke, Vasis 1st vaumé, az MNDSZ főt, itkárhelyettese, Béniké Valéria, az Országos Béketamács ti «kára, Ra'kó Anna, Nagy József- né, az Országos Tervhivatia,j el- nökhíefiyetítese, Őszi Józsefeié egri egyénileg dolgozó parasztasszony, Szűcs Istvánná szövőmunkás, Lé- czi Jánosné tótikomíósi tsz-'ag, E/ker Mihály né 10 gyermekes édesanya, Szigeti Lívia gyermekor­vos, Erdős Pétemé szentesi peda­gógus, özv. Csuhaj Imrémé, a Bor- sodmádasdi Lemezművek szlabano- vistája, Gyenge Valéria olimpiai íbiajjnolk. íMegjelemt az országos nőkonife- rencián Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke, Altomare Iván élel­miszeripari miniszter, Hollós Ervin, a DISZ Közipontj Vezetőségének titkára, vaílamimt számos miniszté­rium képviselője. A konferenciáit! Andics Erzsébet nyitotta meg. Engedjék meg — mondotta töb­bek 'között —, hogy felhasználjam az allkailimiait és mint ai Nemezei közi Demokratikus Nőszövetség Végre­hajtó Bizottsága a most lezajlott genfi üteáénék részvevője, ezú án j tolmács aljam a nemzetközi végre- ! hajtó bízó tság elismeréséti és me- . feg üdvöztetét a magyar nőiknek.’ . Hassa át ezért 1-anáeskozásaink a't annak tudata — foíty'ía'.ta —, hogy azzal, hogy feltárjuk a Bubákat, kijelöltük n tennivalókat és mozgósítjuk a magyar asszo­nyok és leányok millióit azok megvalósítására, olyan nagyjelentőségű munkáit vég­zünk, amilyen még soka a ma­gyar nolle egyénien nemzedékének nem vált osztályrészévé. Ezután Vasis Istvánná, az MNDSZ főtitkára tartotta meg 'be­számolóját!. Vass Istvánná a főibibi közültt a kövelkeizőkef mondotta; A Nemzetközi Demokratikus Nószövetség végrehajtó bizottsága a világ asszonyainak miililiói ne­vében levelet intézett a iberlüni tanácskozáshoz, kifejezve tíz- és tízmillió asszony kéke óháj át és azlti a reményét, hogy a tanácskozás sikerhez vezeit. A végrehajtó bi­zottság isméi'elitem fetemeiil e t.lta- kozó szavát' a tömegpusztító fegy­verek be tiltásáéit.', és egységes ak­cióra hívja fal a világ asszonyait a cél elérése érdekében. Szükséges­nek találja a nők egyséig/éneik to­vábbi szélesítését mind az egyes országokban, mind a világ összes női között, A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség határozata minket, magyar asszonyokat ils harcba hív. Mi úgy küzdünk a békéért, hogy erősítjük, oltalmazzuk népi demokráciánkat, amelynek 'Sízafoiadságlunkalb, emiber- séges étet'ür.ket köszörJhe’ijük, Nálunk, Magyarországon a nő azóta megy emberszámba, amióta. a szovjeit nép hős fiai felszabadí­tották népünket, amióltia a, párt 'letemette értünk szavát. Nálunk a nőknek, mint dolgozóknak, azóta van becsüle'ük, arnió a ,a párt ve­zet; az országot. Nálunk a nőket, mint édesanyákat!, mint aiz új ma­gyar nemzedék Szülőjét és fei'lne- velőjét, azót.a övezi igazi megbe­csülés és szeré'ef, amióta a párt tanítja erre dolgozó népűnkéit Érthető, hogy a nők milliói zárták szívükbe, vallják magukénak a pártolt, s forrtak össze vele, mert öudliák, hogy a párt irányításával! minden magunk elé tűzött célt elt­érünk. Vaiss Istvánná ezután a női eredményeivé!) foglalkozott, majc rátért arra a kérdésre, miit jelent a nőik számára kormányunk pro- grammja. A kormányprogramm célkitűzései nek nagyszerű távlatai mélyen „érin­tik a magyar nőket, feleségeket édesanyákat, s ezért azt hiszem; va lamennyien egyetértünk abban, hogi jólétünk programmja a magyar , nők programmja is. ,-~J. Uj terveink végrehajtása jobb munkát kíván az üzemben dolgozó nőktől. Nagyszerű feladatok várnak a ter­melőszövetkezetekben dolgozó nőkre is. Büszkék vagyunk arra a több mint 20 ezer, termelőszövetke­zetben dolgozó nőre, akik az elmúlt évben vállalták/ ás teljesítették a 200, illetve a 120 mun­kaegységet. A falu felvirágoztatása, az egyéni és a közös érdek megkövetelik, hogy ne tegyen egyetlen termelőszö­vetkezeti tag sem, akinek felesége ne venné ki részét a munkából. Mezőgazdaságunk felvirágoztatásá­ban nagy tehetőségek nyílnak meg egyénileg dolgozó parasztasszonyaink előtt is. Vass Istvánné elmondotta, hogy a kormányprogramm megvalósításában megtisztelő feladatok várnak az ér­telmiségi ; nőkre s a kereskedelem női dolgozóira is, s ebben a munká­ban nagy segítséget adhatnak a házi­asszonyok. Népi demokratikus kormányunk, amikor népjólétünk e nagyszerű ter­vét kidolgozta, számított a magyar nők telkes munkájára. Azt hiszem, hogy valamennyiünk nevében mon­dom: kormányzatunk nem fog csa­latkozni számításában. Pártunk és kormányunk nemcsak számít ránk, hanem minden segítsé­get megad nekünk. Hazánkban nagy erőt kölcsönöz a nőknek az a tudat, hogy a kormányprogramm megvaló­sításáért végzett munkájuknak gyü­mölcsét máris élvezik. Vass Istvánné ezután az MNDSZ munkájával és fel­adataival foglalkozott. ­A Magyar Nők Demokratikus -Szö­vetségének is része van abban,dtogy a magyar asszonyok már hallatják szavukat a társadalmi élet minden területén. ,; Bizonyára jobban teljesíthettük volna feladatainkat a dolgozó nők körében, ha nem szüntettük volna meg ezelőtt két évvel az üzemekben, hivatalokban, termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban az MNDSZ-szervezeteket. A közeljövő­ben ezeken a helyeken ismét szövet­ségünk köré tömörítjük az asszonyo­kat. Ez a kezdeményezés már eddig is a dolgozó nők legszélesebb réte­geinek helyeslésével találkozott. Kormányunk programmja, a szo­cializmus építésének új szakasza megkívánja, hogy a Magyar Nők De­mokratikus Szövetsége is az új kö­vetelményeknek megfelelően új mó­don dolgozzék. Vass Istvánná részletesen ismer­tette az MNDSZ új terveit. Célunk az — mondotta — hogy a nők éljenek jogaikkal, aktivi­tásuk növekedjék a társadalmi, gazdasági és politikai életben, megértsék, hogy a nép jólét emelése nélkülük, a lakosság fele nélkül el sem .képzelhető. Vass Istvánné elmondotta, hogy az MNDSZ-ben megszüntették a be­lépési nyilatkozatot, a havi tagdíjat és a taggyűlést. Évenként egyszer, a Nemzetközi Nőnap tiszteletére bocsá­tanak ki 2—5 forintos emlékbélyé- get, amely egyben az egész évi tag­díjat jelenti. Csak fontosabb esemé- ; nyék alkalmával rendeznek nőgyűlé­seket, amelyre a falu, a város, a* üzem minden asszonyát meghívják. Vass Istvánné beszédét a követ­kezőkkel fejezite be: Munkába, harcba hívunk vala­mennyi magyar édesanyát, aki ázt akarja, hogy boldogok legyenek gyer­mekei. Segítsük a kormányprogramba megvalósítását, dolgozzunk - csalár­dunk, gyermekeink még szebb, méfc boldogabb életéért, harcoliunk^^ji mindnyájunk számára oly drága bé­ke megvédéséért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom